Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig!,'változóan felhős idő. csapadék nem Valószínű. Mérsékelt, napközben többfelé meg­élénkülő északi, északkeleti szél. A hajnali órákban helyenként még párásodás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet minusz 2, mínusz 6 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet 5 fok kö­rül. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évf. 48. szám Ára: 90 fillér 1975. február 26. szerda Együttes ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülését február 26-ra ösz- szehívták A Politikai Bizottság az ülés napirendjéül a párt XI. kongresz- szusa elé kerülő előterjesztések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak és a Központi Ellen­őrző Bizottságnak. (MTI) Pártértekezlet után 3. oldal Világos beszéd 4. oldal Meggyorsult a fejlődés Borotán . 4. oldal Metszik a gyümölcsfákat a tataházi Petőfi termelőszövetkezetben. w \ \;{j • 'ár ) . V: f ■ ilf | Mosószalonok és szolgáltatóházak Tervek, a nők háztartási munkájának megkönnyítésére Az MSZMP Központi Bizottsága kongresz- szusi irányelveiben a szolgáltatások fokozott jelentősége mellett foglalt állást, szorgal­mazva az élet megkönnyítését elősegítő szol­gáltató-hálózat eddiginél erőteljesebb kiépí­tését. Elsősorban a nők háztartási munkájá­nak nem csekély részét vállalhatják ma­gukra — egyszersmind a pihenésre, műve­lődésére szánt szabad időt növelhetik — pél­dául a mosodák. • Kecske­méten a Luther- udvari tiszti lószalon forgalma már régen meghaladta optimális teljesítő képességét. ÖTVENHATMILLIÁRD FORINT A TANÁCSOK IDEI KÖLTSÉGVETÉSE Növekvő anyagi lehetőségek, a lakosság jobb ellátása Az elmúlt napokban, hetekben fontos téma foglalkoztatta megyéink, városaink tanácsait: a helyi parlamentek — ala­pos, elemző vita után — országrészek, kisebb-nagyobb tele­pülések fejlődésének pénzügyi kereteit szabták meg, döntöt­tek a kiadások és bevételek 1975-ös összegeiről. Kecskeméten, sőt — mint a Faragó Lajos elnökkel folytatott beszélgetésből kiderült — csak­nem az egész megyében a Kecs­keméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet hivatott ellátni ezt az igen fontos feladatot. Méretes szabósági, valamint olcsó árukat, férfiingeket, munkaruhákat, stb. — előállító részlegük mellett mindenféle textilmosással, vegy- tisztítással és kelmefestéssel áll­nak a lakosság, s a közületek ren­delkezésére. 1960-ban kezdték, s ma már két központi telepük — a megye- székhelyen és Baján —, továbbá 39 felvevőhelyük működik. A forgalomra, a leterheltségre vo­natkozó kérdés nem érte várat­lanul az elnököt: — Nagy számokat mondok, de higgye el, semmi szépítés nincs a dologban. 1974-ben 8 millió 101 ezer forintot „termelt” a kecske­méti és 4 millió 282 ezret a bajai kirendeltség. Ezen felül az egyet­len — Kecskemét, Luther-udvari — gyorsmosó szaküzlet 938 ezer forint értékű munkát végzett. Ezután a hálózat bővítésére, a kormányprogram megszabta ütemben történő fejlesztésre te­relődött a szó. Bőven akadt mon­danivalója Faragó Lajosnak: — A növekvő igényeket sze­retnénk fokozatosan és természe­tesen egyre magasabb színvona­lon kielégíteni. A IV. ötéves terv­időszakban 32 millió forintot használhattunk fejlesztésre. Meg­valósult — több mint 3 millióért — Kecskeméten a Luther-udvari szalon, s az idén november 30-ig az ÉPSZER Vállalat átadja a Szegedi úti központi telepünkön az ezer négyzetméter alapterüle­tű, 14 millió forintért készülő korszerű mosócsarnokot, ahol csak a gépek 7 millióba kerül­tek. — A megyei és városi ta­nács támogatásával előrelátható­lag augusztusban nyitjuk meg Kecskeméten, a szalagházban a második mosószalonunkat. A költségek összesen 6 és fél milliót tesznek ki, beleértve a 4 millió forint értékű berendezést is. A minőségjavítás érdekében komoly összeget fordítottunk, illetve for­dítunk a technika korszerűsítésé­re. Mindkét üzemünkben perklor- etilénes, száraz tisztítási eljárás­sal, a legmodernebb gépekkel dolgozunk. Baján még az idén — nagy teljesítményű centrifugák­kal ellátott — két darab 25 ki­logrammos vegytisztító és egy 50 kilogrammos mosógépet állítunk be, mintegy 2 millió forintért. — A jövőre kezdődő V. ötéves terv létesítményeiről mit tu­dunk? — Mondanom sem kell, össze­hasonlíthatatlanul több pénzzel gazdálkodhatunk majd. A legje­lentősebb beruházások közül em­lítenék néhányat, a már bizto­sakat. 1976. első félévében 120 négyzetméteres vegytisztító sza­lont kap Kalocsa, 2 millió 800 ezerért, Ugyancsak a jövő évben Kiskunfélegyházán a Kossuth utcai új szolgáltatóházban — kö­zel 4 millió forintért — egy 150 négyzetméteres üzemegységet ve­hetünk birtokba. Bár még foly­nak a tárgyalások, valószínűleg nem lesz akadálya tiszakécskei szolgáltatóházunk 1977. évi rea­lizálásának sem. Baja 1980-ig szintén gazdagabb lesz egy nagy kapacitású mosószalonnal. Ezen­kívül a megyeszékhelyen be kí­vánjuk vezetni az ágyneműköl­csönzést, amihez számottevő készletet kell beszereznünk. — És a kisebb települések? — Általában az ÁFÉSZ-ek köz­reműködésével 27 faluban va­gyunk jelen és ez — őszintén re­mélem — nem végleges szám. A rémi és a bugaci tanácstól ép­pen most érdeklődtek. Hamaro­san létrejöhet a kapcsolat. To­vábbi átvevő irodák nyitása min­denkor a szükséglettől, illetve a tanácsok törekvésétől, az e célra számukra kialakított helyiségek állapotától függ. K. F. Mennyit, s mire költenek az idén tanácsaink? — kérdezte dr. Papp Lajos államtitkártól, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnökétől Fehér Péter, az MTI főmunkatársa. — A tanácsok pénzügyi forrá­sai — ahogyan az elmúlt esz­tendőkben is — 1975-ben a nép­gazdaság fejlődésével összhang­ban növekedtek — mondotta. Az országgyűlés a tanácsok idei pénzügyi keretét mintegy 56 mil­liárd forintban hagyta jóvá; eb­ből 33 milliárd forintot, a tava­lyinál 10 százalékkal magasabb összeget tesz ki a költségvetési előirányzat, s 23 milliárd forint, a tavalyinál 5 százalékkal több jut a fejlesztési alapokra. A ta­nácsok sajátos feladataiból, gaz­dálkodási rendszeréből adódóan a fejlesztésre, illetve az intézmény- hálózat fenntartására szolgáló ta­nácsi pénzalapok között szoros és közvetlen kapcsolat van, ezért a fejlesztési célokat a működési lehetőségekkel összhangban kell tervezni és megvalósítani. — A fejlesztés legszámottevőbb része a lakásépítés, és az ahhoz kapcsolódó járulékos beruházá­sok. Az állami lakásépítést az idén 14,6 milliárd forint szolgál­ja, ebből várhatóan 32 ezer taná­csi lakás kerül tető alá. A terv szerint felépül még további 3000 állami lakás is, részben tanácsi, részben vállalatoktól, egyéb szer­vektől átvett pénzekből. A gaz­dasági és kommunális intézmé­nyek fepntartásával kapcsolatos teendőkre a tanácsok 5 milliárd forintot fordítanak, ennek a te­kintélyes summának nagy hánya­dát — csaknem 4,4 milliárd fo­rintot — az utak, hidak fenntar­tására, felújítására, a közvilágí­tási, parkfenntartási, köztisztasá­gi, város- és községrendezési, va­lamint vízgazdálkodási feladatok ellátására költik. Közelebbről: lehetőség nyílik a parkterület 4,5 százalékkal, a közvilágítási lám­pahelyek 5 százalékkal való nö­velésére, s a tavalyinál 15,8 százalékkal többet költhetnek a községi lakosság közműves vízel­látásának biztosítására, a belvi­zek elvezetésére. Az idén tovább folytatódik Budapest és az öt megyei város tömegközlekedési helyzetének javítása, valamint a fővárosba vezető utak rekonst­rukciója. — Szociális és egészségügyi fel­adatokra, az intézmények fenn­tartására 9,5 milliárd forint jut, ennek nagyobb hányadát a gyógy­intézeti és a járóbeteg-ellátás fejlesztésére. A gyógyintézeti ágyak száma az idén körülbelül 1800-zal gyarapodik. Az idei jelen­tős erőfeszítések ellenére azon­ban összegészében a IV. ötéves tervben számításba veit kórházi ágyak száma várhatóan a terve­zettnél kevesebb lesz. — A szakorvosi óráknál: az idei terv napi 530 szakorvosi óra­számemelkedéssel számol. Az üze­mi orvosi órák száma napi 180-ngl növekszik. Az általános és gyer­mekorvosi körzetek száma több mint 90-nel gyarapodik. A tár­sadalmi igényeknek, s a népese­déspolitikai határozatnak megfe­lelően a korábbinál nagyobb mértékben fejlődik a bölcsődei hálózat: az idei tanácsi költség- vetés 3730 új bölcsődei hellyel számol. A költségvetés módot nyújt a szociális segélyezettek számának, illetve a szociális se­gélyek mértékének további növe­lésére. — A tanácsok oktatási, kultu­rális feladataik ellátására, intéz­ményeik fenntartására az idén 13 milliárd forintot költenek, 1,2 milliárd forinttal többet, mint 1974-ben. A nagyobb összeg ele­gendő1 fedezetet nyújt a művelő­désügyi intézményhálózat fejlesz­tésére, az ellátási, működési színvonal emelésére. A pedagó­gusok, s más iskolai dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására 556 millió forintot fordítanak. Az oktatási ellátásban fennálló színvonalkülönbségek mérséklésére 1975-ben 88 millió forint áll a tanácsok rendelkezé­sére, ezt elsősorban általános is­kolai szemléltető eszközök be­szerzésére költik, A hálózatfej­lesztés legfontosabb teendője a gyermekjóléti és diákszociális ellátást nyújtó intézmények bő­vítése. A tanácsok 1975-ben to­vábbi 24 000 gyermek óvodai el­helyezésének fenntartási kiadá­sait fedezik — az esztendő végé­re az óvodáskorú apróságoknak több mint 76 százaléka részesül­het már intézményi ellátásban. — Az idén szerepel első ízben a tanácsok költségvetésében —1,5 milliárd forinttal — a szakmun­kástanuló-képzés. A tanácsok ta­valy óta gazdái ennek a fontos oktatási ágnak, ‘s miután jelen­tősen emelkednek az elméleti ok­tatásra fordítható kiadások, ja­vul a tanműhelyek felszereltsége, s az üzemi gyakorlati oktatás színvonala, a szakemberképzés várhatóan megfelel majd a nép­gazdaság növekvő követelményei­(Foly tatás a 2. oldalon.) Magyar-osztrák egyezmények Keden délelőtt a Külügymi­nisztériumban a Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köztársa­ság közötti egyezmények aláírá­sára került sor. Az egyezménye­ket Púja Frigyes külügyminisz­ter és dr. Erich Bielka, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kül­ügyminisztere írta alá. A konzuli egyezmény szerve­sen illeszkedik a tőkés országok­kal az utóbbi években kötött konzuli szerződéseink‘'sorába. Egy másik szerződés a bűnü­gyi jogsegélyről rendelkezik. A jogsegélyt a szerződő országok bíróságai és ügyészségei nyújt­ják egymásnak büntetőügyek­ben. A kiadatási szerződés a felsza­badulás után az első ilyen szer­ződésünk, amelyet tőkés állam­mal kötöttünk. A negyedik egyezmény a gaz­dasági, tudományos, kulturális, Vagy sportcélú utazásokhoz ille­tékmentes vízum kiadását teszi lehetővé. E szerződés magáncélú utazások vízumilietékeire termé­szetszerűleg nem terjed ki. (MTI) Szépül a Széchenyiváros • Beköltözésre várnak Kecskeméten a Széchenyiváros legújabb ötszintes lakóépületei. A Városi Tanacs Építési Költségvetési Üzemének dolgozói és munkagépei a környezet esztétikussá alakítá- s?“>, a tereprendezésen serénykednek, őket követik a kommunális üzem parképítői: a talaj- elokeszitok es a növénytelepítők. (Tóth Sándor felvétele.) HATÁROZATHOZATALRA KÉSZÜL A BT Haladéktalanul fel kell számolni a ciprusi válságot NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn — közép-európai idő sze­rint az éjjeli órákban — folytat­ta a ciprusi kérdés vitáját. Bul­gária, Franciaország, Svédország és Guayana képviselőinek felszó­lalásából az általános vélemény látszik kibontakozni, hogy hala­déktalanul hozzá kell látni a cip­rusi válság felszámolásához, és ha szükséges, Kurt Waldheim főtit­kár személyes közreműködésével kell beindítani a tárgyalási folya­matot. A vitában a négy felszólaló ko­moly aggodalmát fejezte ki a cip­rusi helyzet súlyosbodása miatt, ami azzal állt elő, hogy a török közösség vezetői egyoldalú lépés­sel elkülönített államot hoztak létre a szigeten. A felszólalók rá­mutattak, hogy a ciprusi problé­ma megoldásának szilárd alapjául csak az ENSZ-közgyűlés és Biz­tonsági Tanács határozatai szol­gálhatnak, amelyek tartalmazzák az igazságos rendezés szükséges elemeit Jacques Lecompt francia nagy­követ hangsúlyozta, hogy az ön­álló török ciprusi államalakulat kikiáltása komoly akadályt jelent a probléma megoldásának útjá­ban, mert az a célja, hogy az egyik félre önkényes megoldást kényszerítsen rá. Olof Rydbeck svéd fődelegátus hangsúlyozta, hogy a Ciprusról szóló ENSZ-határozatok kiemel­ték a szigetország el nem köte­lezett státusát is. Ezért más ha­talmak stratégiai megfontolásai nem befolyásolhatják Ciprus sor­sát. Gero Grozev bolgár fődelegá­tus, aki megfigyelőként vett részt az ülésen, rámutatott, hogy a BT és a közgyűlés határozatait bizo­nyos NATO-körök figyelmen kí­vül hagyják, s a problémát az ENSZ-en kívül és a ciprusi nép érdekeinek rovására igyekeznek rendezni. (TASZSZ. ADN) • A Reuter tudósítója jól érte­sült forrásokra hivatkozva jelen­tette, hogy várhatólag még a hét folyamán megfogalmaznak egy határozati javaslatot, amely fel­szólítaná a görög és a török fe­let a tárgyalások folytatására és felkérné Waldheim főtitkárt a közreműködésre. (Reuter)

Next

/
Thumbnails
Contents