Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Horváth István vitazárója is hozzájárulnak pártunk ország- íormáló politikájához, /f tanács­kozáson ötvenkilencen jelentkez­tek hozzászólásra, közülük har- mincketten fejtették ki vélemé­nyüket, a többiek írásban küldik el felszólalásukat. A hozzászólá­sokból alapvetően az egyetértés tükröződött. Egyértelműen ki­csendült, hogy Bács-Kiskun az élet minden területén előbbre lé­pett a szocializmus útján. Több kiegészítő megjegyzés, módosító javaslat is elhangzott. A tanács­kozás hozzájárult ahhoz, hogy egyre határozottabb körvonalat öltsön mindaz, amit a jövőnktől várunk. A párt által kitűzött célokat egész dolgozó népünk el­fogadta. A kommunisták veze­tésével terveink alapvetően meg­valósultak, munkánk eredményes volt — hangzott el egyebek kö­zött az összefoglalóban. A vitában megfogalmazott ki­egészítésekkel tovább színesedett a kép, amiről az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának el­ső titkára a következőképpen szólt: — Az elhangzott észrevételek bemutatták azt is. hogy miképp értékeljük a fejlődés minősítését. Az észrevételekből kitűnt — amit egyébként az írásos jelentésünk is tartalmaz —, hogy a megye fejlő­dése számottevő a céljainkhoz, terveinkhez és a saját történel­münkhöz képest. Ha összehason­lítást teszünk a bennünket körül­vevő más megyékkel, hasonló te­rületekkel, az ország más vidékei­vel, akkor bizony látjuk, hogy melyek azok a területek, ahol még jelentős az elmaradásunk, ahol a feladatok sokkal aktívabb és felelősségteljesebb, előrelátóbb munkát követelnek. Ez nagy fele­lősséget jelent a megye politikai, társadalmi, párt és állami vezeté­sének. És van némi felelősségük, illetve lesz némi szerepük az or­szág központi szerveinek is, hogy segítsék megyénket? azokon a te­rületeken, ahoi megkülönböztetett figyelemmel és megkülönböztetett támogatásra szorulunk, élvezhes­sük majd ezt a figyelmet és tá­mogatást. — Nyilvánvaló, az átlagok min­dig úgy alakulnak ki, hogy mö­göttük különbözőségek vannak. Az ország területeinek egyenletes, vagy kiegyenlítődő és arányos fej­lődését nem lehet úgy elképzelni, hogy minden egyes területen azo­nos mértékben, azonos mennyi­ségben kell korszerűsödnie min­dennek — akár az iparnak, akár a mezőgazdaságnak, akár a kultú- • rának, az egészségügyi és más in­tézményeknek. Van és kell is, hogy legyen eltérés az átlagtól. De azért mindezeknek úgy kell meg­valósulniuk, hogy az adott terü­leteken élő lakosság életkörülmé­nyei, a termelőmunkában való részvétel, a kulturális, egészség- ügyi és szociális ellátás színvona­la az országban mindenütt a ki­egyenlítődés. vagy az azonos el­látás felé közeledjék. Ez a felszó­lalásokból is egyértelműen ki­csendült. Ezt képviseljük a ma­gunk munkájában. Természetesen az elmondottak nem jelentenek valamiféle követelést, az igények benyújtását, a központi szervek számára, de az ilyen tanácskozá­sokon indokolt megismételni őket. A vitazáró kitért a gazdasági élet, az ipar, a mezőgazdaság kérdéseire, az életkörülmények megváltozására, a lakáshelyzetre, a településfejlesztésre, különféle szervezeti feladatokra, valamint a társadalmi közgondolkozás ál­lapotára. Külön hangsúlyt ka­pott, hogy az egyén a közösség­gel együtt találja meg a maga boldogságát. Majd biztató jövőnk zálogáról, az ifjúságról, illetve a párt- és tömegszervezeti tevé­kenységről szólt Horváth elvtárs, és így fejezte be vitazáróját: — A pártértekezlet is igazolta, hogy egy helyes politika meg­valósításának voltunk a részesei. Ezt a munkát mérlegre tettük, kijelöltük feladatainkat. A me­gyei pártbizottság, a küldöttérte­kezlet, a megye kommunistáinak nevében e helyen is köszönetét mondok Bács-Kiskun lakosságá­nak, a munkásoknak, szövetkeze­ti parasztoknak és értelmiségiek­nek, minden becsületes dolgo­zónak, hogy megértették és el­fogadták ezt a politikát, amelyet mi javasultunk, és lelkes, áldoza­tos munkával részt vettek a megvalósításban. Ügy gondolom, hogy a megyei pártértekezlet — a megválasztandó kongresszusi küldöttek által — jelentős ered­ményekről adhat számot a XI. kongresszusnak. Biztosíthatjuk a Központi Bizottságot, a XI. kong­resszust, hogy megyénk kommu­nistái, dolgozói a, jövőben is helytállnak, és nagy szorgalom­mal, szilárd egységben dolgoz­nak pártunk politikájának helyi végrehajtásáért. Ez az egység számunkra is buzdítás és a jövő eredményeinek forrása. E felfo­gásunk most és itt még inkább megerősödött. * A vitazáró elhangzása után a partértekezlet az írásos beszámo­lót, a kongresszusi dokumentu­mokkal kapcsolatos állásfogálást, a szóbeli kiegészítést, valamint fcz összefoglalót elfogadta, s ha­tározattá emelte. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET HATÁROZATA A megyei pártértekezlet elfogadta a megyei bizottság je­lentését és javaslatát a további feladatokról. A jelentés be­számoló részét vasárnapi lapszámunkban közöltük Az aláb­biakban a feladatokra vonatkozó állásfoglalást ismertetjük. Feladataink i. A szocializmus alapjainak meg­szilárdításában elért eredmé­nyeinkre támaszkodva, a párt politikai irányvonalának megva­lósításával és helyi érvényesíté­sével tovább folytatjuk Bács-Kis­kun megyében a szocializmus vívmányainak erősítését és fej­lesztését. A társadalmi élet min­den területén, a gazdasági épí­tőmunkában, az ideológiai és mű­velődési életben, és mindezek ér­dekében fejlesztjük a párt szer­vezeteinek tevékenységét. L A szocialista építés dön­tő követelménye és a soron levő feladatok végrehajtásának felté­tele megyénkben is, hogy a mun­kásosztály vezető szerepe a tár­sadalmi élet minden területén fokozottan érvényesüljön. Arra kell törekednünk, hogy politikai, gazdasági és társadalmi súlya to­vább növekedjék, erősödjék bel­ső egysége. Mindezt a termelés technikai színvonalának emelé­sével, általános, szakmai és po­litikai képzettségének erősítésé­vel kell elősegítenünk. Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt, a társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és ve­zető testületéibe növekvő szám­ban kerüljenek a termelésben élenjáró, a termelési tevékeny­ségben kiemelkedő és megfele­lően felkészült fizikai dolgozók. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése a párt-, az állami, a társadalmi és gazdasági veze­tők fontos feladata. 2 . Megyénk társadalmának a munkásosztály mellett legszá­mottevőbb része a szövetkezeti parasztság. A mezőgazdasági termelés további korszerűsítésé­vel, az iparszerű termelési rend­szer terjedésével folytatódik a mezőgazdasági munka ipari jel­legűvé válása. Ennek érdekében növelni kell a mezőgazdasági dolgozók mű­veltségét, képzettségét, politikai tudatosságát, és erősítenünk a szövetkezetek szocialista voná­sait. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a -szövetkezeti fiatalság mindjob­ban felismerje munkájának, fej­lődésének, sorsának távlatait a szocialista mezőgazdaságban. 3. A megye társadalmi és gazdasági igényeinek megfelelő­en növelni kell az értelmiségi alkotó tevékenységet. Továbbra is fontos az értelmiség soraiban is a marxizmus—leninizmus be­folyásának elmélyítése. A mun­ka. és életfeltételek javításával, a letelepedés segítésével, ösztön­díjakkal segíteni kell a még meg­levő értelmiségi hiány csökken­tését és a fejlődés következtében várható új igények kielégítését, elsősorban a munkás- és paraszt­fiatalok, valamint a dolgozó nők közül. 4. A kisiparosok, kiskereske­dők, egyéb magánfoglalkozásúak tevékenységükkel továbbra is hasznos szerepet töltenek be me­gyénk életében. 5. Tovább kell erősítenünk és fejlesztenünk megyénkben is rendszerünk politikai alapját, a munkás—paraszt szövetséget. Er­re a szövetségre támaszkodva irányítjuk és szervezzük az épí­tőmunkát, elősegítve a szocialis­ta eszmeiséggel való azonosulást a munkásosztály érték- és esz­merendszere alapján. 6. Tanácsaink munkájában tovább kell erősíteni a népkép­viseleti, önkormányzati és az államigazgatási funkciót, ez já­ruljon hozzá a központi irányítás hatékonyabb érvényesítéséhez. Szélesíteni kell a testületek elha­tározó szerepét, a tanácsi munka nyilvánosságát, a tömegek be­vonását az államigazgatási fel­adatok megoldásába, bátorítást adva az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. A tanácsi munká­ban erősíteni kell irányító, el­lenőrző tevékenységüket a ha­táskörükbe tartozó gazdasági, kulturális, egészségügyi és szo­ciális intézmények felett. Jelen­tős feladat, a különböző társa­dalmi igények helyes rangsoro­lása. A tanácsi önkormányzat gaz­dasági megalapozását, a telepü­lésfejlesztési . célkitűzéseket to­vábbra is jó gazdálkodási és koordinációs munkával, a helyi erőforrások kihasználásával le­het megvalósítani. Az államigazgatási munka köz­ben tanácsaink gyorsan, bürok­ráciamentesen intézzék a lakos­ság ügyeit. Ennek érdekében a tanácsi apparátus dolgozói köré­ben fokozni kell a politikai és szakmai képzés követelményeit. 7- Az érintett megyei szer­vek nagyobb gondot fordítsanak az állami gazdálkodó és szövet­kezeti szerveknél az ellenőrzés fokozására és a törvényességi felügyelet javítására. A hatósá­gi bűnüldöző, igazságszolgáltat«) szerveink — továbbra is — biz­tosítsák a törvények, rendelkezé­sek betartását mind a saját tevé­kenységükben, mind az állam­polgárok életében. Eljárásaink­ban törekedjenek a gyors, ki­egyensúlyozott jogalkalmazásra, a törvényesség maradéktalan ér­vényesítésére. Mindehhez, az ed­diginél is bátrabban igényeljük a társadalom segítségét. 8. A szocialista demokrácia részeként jobban kell építeni az üzemi demokrácia meglevő fó­rumaira, keresni kell azokat a módszereket, amelyek a munka­helyi demokrácia hatékonyságát növelik, és szélesítik a dolgozók érdemi beleszólását a vállalati gazdálkodásba, a helyi közérde­kű ügyekbe. A pártszervezetek politikai, irányító, ellenőrző mun­kájukkal legyenek kezdeménye­zői és segítői ennek. Politikai munkával neveljék a dolgozókat arra, hogy egyre következeteseb­ben tudjanak élni véleménynyil­vánítási jogukkal. Nagyobb gon­dot kell fordítani a dolgozók kö­rében a jogok és kötelességek összhangjának megteremtésére. Növelni kell a dolgozók szerepét a vállalati tervek kialakításában, a véleményezésben, a gazdasági munka ellenőrzésében. II. 1. A megye gazdaságát az eddig elért eredményekre alapoz­va, a helyi adottságok jobb ki- nasználásával, a népgazdasági tervekkel összhangban kell fej­leszteni. Ki kell dolgozni a me­gye V. ötéves területfejlesztési tervét. A tervben érvényesíteni kell azt a követelményt, hogy a me­gye gazdasága dinamikusan és arányosan fejlődjön. A gazdasá­gi tevékenységei jobban kell ala­pozni a termelés hatékonyságá­nak emelésére, biztosítva, hogy a termelés bővülése jelentős részben a munka termelékenysé­gének növekedéséből származzon. Figyelembe kell venni a mun­kaerő átrétegeződésének folya­matát is. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökken. Biztosítani kell a felszabaduló és a munkába lépő munkaerő el­helyezését. 2- A megye iparának terme­lése az V. ötéves tervben is az országosnál gyorsabb ütemben, de a IV. ötéves tervben megvalósu­ló fejlődési ütemnél mérsékel­tebben növekszik. A termelés elsősorban rekonst­rukciók, a meglevő ipari bázis továbbfejlesztése, korszerűsítése útján bővüljön. Ezt indokolja a termelési szerkezet korszerűsíté­sének, a műszaki tudományos ha­ladás gyorsításának, új technoló­giák bevezetésének általános és sürgető igénye is. A létesítendő új ipartelepek a meglevő profi­lokhoz kapcsolódjanak, ahol fi­gyelembe kell még venni a vá­rosok vonzáskörzetét és a korsze­rűség követelményét is. A köz­ségek iparosítását is ezen elvek­kel kell összehangolni. Támogat­ni szükséges az üzemek további koncentrációs folyamatát, ezzel is segítve a hatékonysági köve­telmények érvényesülését. Differenciáltan kell fejleszteni a megye iparát a különböző ága­zatokban, figyelembe véve a ha­zai felhasználás és az export nö­vekvő követelményeit. A paegye mezőgazdaságában előállított nö­vekvő mennyiségű termény és termék hatékonyabb felhasználása szükségszerűen követeli a feldol­gozó- és tárolókapacitások bőví­tését az élelmiszeriparban. En­nek érdekében az állami, tanácsi és szövetkezeti szektorban egy­aránt erőteljes fejlesztésre van szükség. Támogatjuk a könnyű­ipari rekonstrukciós beruházáso­kat és fejlesztéseket, amelyek to­vábbi — jelenleg még szabad — női munkaerő foglalkoztatását teszik lehetővé. A minisztériumi ipar súlya a megye iparában tovább nő. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a minisztériumi iparhoz tartozó egységek, gyárak közötti együtt­működésre, az ott képződő ala­pok célszerű felhasználására. A tanácsi ipar fokozza a helyi igé­nyeket szolgáló termelést, vala­mint a gazdaságpolitikai követel­ményekkel öszhangban álló ipar- fejlesztési kezdeményezéseket. Az ipari szövetkezetek fejlesszék a lakosság részére végzett szolgálta­tásokat, bővítsék a lakosság és az export igényeit kielégítő áru- választékot. 3. A terület fejlesz!ési és vállalati tervekben szereplő épí­tési igényekhez igazodva az épí­tőiparnak a jelenlegi tervidő­szakban megvalósulónál nagyobb arányban kell növelni termelé­sét, hatékonyságát. Az építőipari szervezetek összehangolt fejlesz­tésére kell törekedni, és az átla­gosnál nagyobb arányban kell fejleszteni a tanácsi és szövet­kezeti építőipart. Ezt követeli a növekvő lakásépítési, felújítási és karbantartási igény is. 4. Tovább kell fejleszteni a személy- és áruszállítást, a közle­kedés minden ágát, a/, úthálóza­tot, a postai szolgáltatást. A tö­megközlekedés javításai kiemelt feladatnak kell tekintenünk. Kulturáltabbá kell tennj o mun­kás- és tanulószállítást. A megye déli részén javítani kell a rádió és tv vételi lehetőségét. 5. A megye mezőgazdasága az adottságok jobb kihasználásá­val járuljon hozzá a lakosság el­látásához, az ipar nyersanyag­igényének kielégítéséhez és az export növeléséhez. A mezőgaz­daságban folytatódjék a nagyüze­mi iparszerű termelés elterjesz­tése. A fejlesztések tervezésénél és megvalósításánál ügyelni kell arra, hogy azok összhangban le­gyenek a tervezett Tisza III. víz­lépcső és a Duna—Tisza csatorna megvalósításával, A növény termesztésbe h a gabo­nafélék és a takarmánynövények hozamának további növelése szükséges. Kiemelten kell fejlesz­teni a szőlő és gyümölcs, a zöld­ségfélék, valamint az olajos mag­vak termelését. Gazdaságaink mind szélesebb körben térjenek át e növényféleségek iparszerű termelésére. Az állattenyésztés­ben növelni kell a hozamokat, elsősorban a hústermelést, javul­jon a tenyésztői munka, gyorsul­jon a szakosodás A mezőgazda­sági munka hatékonyságát, a ter­melési eredményeket a jól és kö­zepesen gazdálkodó üzemek fej­lesztésével, valamint a kedvezőt­len adottságú termelőszövetkeze­tek termelési színvonalának gyor­sabb emelése útján kell fokozni. Folytatni kell a Homokhátság, a Dunamellék és a Bácska ter­melési körzetek adottságainak jobban megfelelő termelési szer­kezet kialakítását és szakosodá­sát. Ahol a termelőerők jobb ki­használása ezt szükségessé teszi, folytatódjék a mezőgazdasági szövetkezetek ésszerű egyesülése. Folytani kell a szövetkezetek ter­melést szolgáló társulásainak, közös vállalkozásainak és vállala­tainak létrehozását, valamint az állami gazdságoknak, az állami vállalatoknak és a termelőszö­vetkezeteknek a fejlett, iparsze­rű mezőgazdasági termelés kiter­jesztését elősegítő, szerződéses alapokon nyugvó tevékenységét. A szakszövetkezetek — ame­lyek a megye mezőgazdaságában továbbra is fontos szerepet töl­tenek be — gazdálkodásában és társadalmi szerepében a szocia­lista vonásoknak tovább kell fejlődniük. Erősíteni kell a kö­zös gazdaságot, növelni kell a közös területet. Az állami gaz­daságok és a termelőszövetkeze­tek általános fejlesztése melléit ezután is szükség lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére. 6. A tervszerűség fejlesztése érdekében szükséges a beruházá­si tevékenység javítása. Az erő­forrásokat a tervben megfogal­mazott célok megvalósítására kell összpontosítani, rangsorolva a beruházási igényeket népgazdasá­gi, társadalmi fontosságuk szerint Fel kell lépni a költséges megol­dások, túlzott igények ellen. Javítani kell a beruházások előkészítését, csökkenteni a kivi­telezési időt. Ezek eredményeként csökkenjen a befejezetlen beru­házások aránya. A termelőberen­dezések jobb kihasználásával is elő kell segíteni, hogy mérsék­lődjön a beruházási javak iránti igény. 7. A szolgáltatásokat tovább kell bővíteni. Erőteljesebben kell folytatni a szolgáltatóhálózat ki­építését. A szocialista szektor mellett továbbra is indokolt a magánszektor szolgáltatási tevé­kenysége. A szolgáltatások bőví­tése a nők háztartási munkájá­nak könnyítését segítse. 8. Gazdasági munkánk javí­tásában legfontosabb feladatunk belső tartalékainak jobb kihasz­nálása. A munka termelékenysé­gének emelésére az önköltség csökkentésére, a minőség javítá­sára kell mozgósítani. A cél ér­dekében javítani kell a munka­erő-gazdálkodást, a szakmunkás- képzést. Növelni kell a szakká- derállományt. Gyorsabban kell előrehaladni a munka- és üzem- szervezésben, amely váljon a vál­lalatok és szövetkezetek munká­jának szerves részévé. A megye valamennyi vállalatánál, szövet­kezeténél, intézményénél átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani. 9* Az V. ötéves tervidőszak­ban a gazdasági növekedéssel összhangban tovább növekszik a megye lakosságának életszínvo- rala. Ügyelni kell arra is. hogy a munkások, mezőgazdasági ke­resők, alkalmazottak és a lakos­ság minden rétegének a jövedel­me kiegyensúlyozottan és ará­nyosan emelkedjen. Következete­sebben kell érvényesíteni a mun­ka szerinti elosztás elvét. Elejét kell venni a kereseti aránytalan­ságok vagy más feszültségeit ke­letkezésének. A kereskedelem, az áruellátás színvonalának, kulturáltságának javítása mellett gondoskodjék a lakosság megfelelő áruellátásáról. Fejleszteni kell a kereskedelem üzlet hálózatát. A lakáshelyzet további javítása kiemelt társadalompolitikai fel­adatunk. Ennek megfelelően a megyében tovább növekszik a lakásépítés. Állami és magánerő­ből mintegy 25 ezer lakást kell az V. ötéves tervben felépíteni. A három és több gyermekes csa­ládok lakásigényét ki kell elégí­teni. A saját erőből történő la­kás- és családiház-építést a jövő­ben is támogatni kell. 10. A települések fejlesztésé­ben a városoknak elsődlegességet kell biztosítani, és kiemelten kell elősegíteni Kecskemét fejlődését. Gondoskodni kell — a település- fejlesztésben kijelölt helyüknek megfelelően — a többi város, a nagyközségek, valamint a közsé­gek arányos fejlesztéséről. Me­gyénkben megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a sajátos tanyai települési szerkezetből fa­kadó gondjaink megoldására. 11. Tovább fejlesztjük az egészségügyi ellátást, a fekvőbe­teg-ellátás javítása érdekében ki­emelt feladatként fel kell építeni a kecskeméti megvei kórházat. Be kell fejezni a kiskunhalasi és bajai kórház, felújítását és bőví­tését. mai képzés és • továbbképzés fel­tételeit. Az iskolának jobban kell szolgálni az aktív, közösségi éle­tet élő, szocialista világnézetű és erkölcsű személyiségek nevelését. Legfontosabb továbbra is az óvo­da, általános iskola és a szak­munkásképző intézetek fejlesz­tése, a fizikai dolgozok gyerme­keinek segítése. Javítani kell a világnézeti ne­velés tartalmát és formáját. To­vább kell fejleszteni a pedagó­gusok társadalmi megbecsülését, és emelni képzésük, valamint a továbbképzésük színvonalát. 6. Közművelődésünkben tovább kell erősíteni annak világnézetet formáló hatását, emelni kell a társadalom egészének politikai műveltségét. Szélesíteni kell az általános és szakmai, valamint az önművelés lehetőségeit, a közös­ségi művelődés formáit. Különö­sen nagy gondot fordítsunk a munkásművelődés fejlesztésére. Tegyük a közművelődési tevé­kenységet a pártmunka szerves részévé Gyorsabban kell a közművelő­dés objektív feltételeit fejleszteni. Fel kell építeni Kecskeméten a megyei könyvtárat. Alkotó mű­helyeinkben érvényesíteni kell a III. 1. A politikai tömegmunká­ban a pártunk XI. kongresszusá­nak, valamint a megyei párt­értekezlet határozatainak terjesz­tése, megértetése lesz a fő fel­adatunk a párton belül és a la­kosság körében egyaránt. Az) ideológiai munka jelentősé­ge fokozódik. Az. agitáció és pro­paganda minél gyorsabban adjon választ a társadalmi fejlődés ál­tal felvetett kérdésekre. Elemez­ze és mutassa be a fejlődés új •tendenciáit, n általánosítsa előre- mulatóan a tapasztalatokat;« Fo­lyamatosan és világosan mutas­suk be a szocialista életmód ma- gasabbrertdőségét a kapitalista életmóddal szemben. Elő kell se­gíteni, hogy a szocialista életmód mind nagyobb megbecsülést kap­jon. a szocialista munka létszük­ségletté váljon, a munka szerin­ti elosztás következetesen érvé­nyesüljön. Szélesebb körben tuda­tosítsuk a szocialista, cselekvő hazafiságot, a vívmányaink vé­delmében való kiállást, az inter­nacionalista elveinknek megfele­lő magatartást, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való testvéri kapcsolat jelentősé­gét. Továbbra is fontos teendőnk a békés egymás mellett élés po­litikájának megértetése és elfo­gadtatása. Határozottan lépjünk fel a kispolgári szemlélet és ma­gatartás. a szélsőséges politikai megnyilvánulások, a nacionaliz­mus és kozmopolitizmus ellen. EÍvszerű magatartással és hatá­rozott fellépéssel, a párt politi­kájának következetes képvisele­tével és terjesztésével küzdjük le a téves és ellenséges nézeteket, szemléletet. Általánossá kell ten­nünk megyénkben a politikai vi­taköröket. 2. Propagandánk és agitá- ciónk feladata, hogy hitelesen mutassa be eredményeinket, és segítse az alkotómunka tekinté­lyének növelését. Járuljon hoz­zá, hogy a közösségellenes, az együttéléssel ellentétes magatar­tást felismerjék és leleplezzék. Le kell leplezni az ellenséges propagandát és a fellazító tevé­kenységet. Az ismeretek nyújtása mellett erősíteni kell pártszer­veink befolyását az eszmei-politi­kai munka minden területén. 3. Fejleszteni szükséges a tá­jékoztatást minden szinten és te­rületen, bátrabban alkalmazva a szóbeli tájékoztatás lehetőségeit. Az, írásos tájékoztatókat jobban hasznosítsuk a politikai munká­ban. Gyorsítsuk és növeljük az információ hatékonyságát. 4» A tudományos élet, a ku­tatás összehangoltabb megszerve­zését, a szellemi kapacitás jobb kihasználását kell biztosítanunk. Megyénk kutatóintézetei töltsék be jobban szerepüket a tudomány politikai irányelveknek megfele­lően. A társadalomtudományok területén biztosítsuk a marxiz­mus—leninizmus egyértelmű ér­vényesülését 5* Az állami oktatás terüle­tén kijelölt feladatok végrehajtá­sára kell összpontosítani erőin­ket. Szélesebb rétegek számára biztosítsuk az általános és szak­IV. 1. A pártszervek és szerveze­tek feladata továbbra is a párt vezető szerepének helyi érvénye­sítése. az irányító, ellenőrző mun­ka javítása, a párt politikájának, határozatainak ismertetése, elfo­gadtatása. végrehajtásának szer­vezése és ellenőrzése. 2. Az előttünk álló feladatok megkövetelik a párt eszmei, poli­tikai, cselekvési egységének to­vábbi erősítését, a Szervezeti Sza­bályzat következetes betartását. Minden párttag kötelességének tekintse, hogv terjessze, védje a párt politikáját, tanúsítson forra­dalmi éberséget. A pártszerű ke­retek között folvó viták erősítsék a pártegységet. Tovább kell erő­síteni a demokratikus centraliz­must. Következetesebben kell szá­mon kérni a párt minden tagjá­tól a fegyelmezett munkát. A pártmegbízatások tudatosabban épüljenek a határozatokból eredő konkrét tennivalókra. Erősíteni kell a pártmunka politikai, moz­galmi jellegét. 3. Szükséges az irányító párt- , szervek munka iának fejlesztése, az irányít«'), ellenőrző munka javír fása. Továbbra is központi fel­adat tíz alapszervezetek tevékeny­ségének erősítése, önállóságuk kezdeményező készségük fejlesz­tése. Az alapszerv.ezetek szétap­rózol t sá gán a k megszüntetésével növelni kell a kommunisták ak­cióképességét és folyamatossá kell tenni a pártcsoportok munkáját. 4. A tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításában fel­adat a kommunisták felelősségé­nek, az irányítás hatékonyságá­nak erősítése, a formalizmus, a felesleges párnuzamosság felszá­molása a kölcsönös tájékoztatás és koordináció javítása. Javítani kell a KISZ pártirá­nyítását. Magasabb szintre kell emelni a KISZ politikai jellegét. El kell érni, hogy az ifjúság kö­rében folyó eszmei, politikai ne­velésben növekedjék a társada­lom minden szervezetének fele­lőssége és aktivitása. A párt szer­vei és szervezetei tekintsék állan­dó feladatnak a nők helyzetével, politikai, szakmai feilődésével és társadalmi aktivitásának növelé­sével foglalkozó határozat valóra váltását. 3* A káderpolitikai elvek kö­vetkezetes érvényesítése érdeké­ben szükséges a káderek politi­kai. szakmai ismereteinek bőví­tése. A tervszerű káderutánpót­lás növelésével javítani kell a fi­zikai dolgozók, a nők és a fiata­lok arányút a vezető funkciókban és testületekben. Növelni kell e testületek szerepét a személyi kérdések eldöntésében. 6. Tovább kell javítani a párttagság összetételét. A pártba elsősorban az üzemi munkások, szövetkezeti parasztok és az ér­telmiség legjobbjait kell felven­ni. Gondot kell fordítani a fiata­lok. a nők felvételére, továbbá a felvételt előkészítő munkára és az új tagok nevelésére. Megyénk kommunistái odaadó munkával és felelősséggel készül­nek a párt XI. kongresszusára és a szocializmus építésében előt­tünk álló feladatok végrehajtásá­ra. Pártunk megyénkben is élve­zi a lakosság támogatását. Me­gyénk dolgozói egyetértenek cél­jainkkal. alkotó módon részt vesz­nek közös feladataink megoldá­sában. Pártunk kongresszusára való felkészülés és bevált politikánk végrehajtása új lendületet ad Bács-Kiskun megyében is a tár­sadalom szocialista fejlődésének, a gazdasági és kulturális építő­munkának, és így hozzájárul szo­cialista hazánk és népünk feli emelkedéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents