Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
ÖSSZEÜLT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET lyunkat, gazdasási szerepünket tehát továbbra is a mezőgazdaság alapozza meg. Az ország, iparában a részesedésük mintegy 3 százalék., a mezőgazdasági termelésben pedig megközelítően 10 -százalék. Miközben ezt hangsúlyozzuk. ugyanakkor kimondjuk, azt is, hogy a megye általános, arányos és dinamikus fejlődése szükségessé teszi, hogy iparunk továbbra is az országos ütemnél gyorsabban növekedjék. Érdemes azt is szemügyre venni, hogy a számszerűségeken túl — ma a jövőben még inkább — a tartalom, az ipari és mező- gazdasági üzemekben folyó termelőmunka minőségének és hatékonyságának fejlesztése a döntő követelmény. Soican emlékeznek közülünk arra a még nem is távoli időszakra, amikor az ipar fejlesztésében a legfontosabb célkitűzések között a foglalkoztatottság megoldása szerepeit. Ma más irányú gondjaink vannak ás mások a feladatok. Az üzemek termelő berendezéseinek egy része elavult, gyártmányaink is korszerűtlenek. s a gazdaságosság, a felhasználás igényei sokszor csorbát szenvednek. A mezőgazdaság megtett útjáról sem feledkezhetünk meg. Nagyszerű tettként tartjuk számon a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a megye szőlő- és borgazdaságának, a kertészeti kultúráknak korszakalkotó nagyüzemi fejlesztését. Napjainkban pedig az iparszerű ^termelés és a komplex gépesítés, az intenzív fajták elterjesztése, a talajadottságok teljes kihasználása és sok más bonyolult feladat nyomja a vállunkat. Itt az összevetés a múlt és a jelen között azért elengedhetetlen, hogy tisztán lássuk a gazdasági feladataink mai bonyolultságát, s ne engedjünk a leegyszerűsítésnek, a felelőtlen nagyvonalúságnak. Látnunk kell, hogy a fejlődés, az ipar és a mezőgazdaság' számarányainak változása ellenére feladataink nem csökkentek, > és tevékenységünk a minőség igényét figyelembe véve nem volt és nem is lesz egyszerűbb. Hogy milyen a mi megyénk arculata, arra természetesen sokféle választ adhatunk. Kétségtelen azonban, hogy mezőgazdáságunk súlyát tekintve, az ország megyéi között, s a különböző területeink sorában is Bács-Kiskun arculatát, sajátosságait ez befolyásolja a legdöntőbben. Azt is jelenti ez, hogy megyénkben, a munkásosztály osztálycéljai megvalósítása érdekében a szövetkezeti parasztságnak mindig meg keli kapnia a megfelelő figyelmet. Ez a figyelem szükséges ahhoz, hogy a munkásosztály éneke — Engels szavaival —, kiegészülve a paraszti kórussal, egy- tséges dallamba olvassza a szocializmus felépítéséért dolgozó társadalom karénekét. Szellemiekben is gazdagabban Kedves Elvtársak! Megyénkben a társadalmi, gazdasági változásokkal együtt tovább fejlődött, szélesedett a szocialista eszmeiség és politika befolyása az emberek gondolkodásában, magatartásában. Városaink és üzemeink, a községek és a mezők átformálódása mellett ugyanilyen nagyszerű eredménye a szocialista fejlődésünknek, hogy a környezetét formáló ember maga is gazdagodik, szellemiekben és kapcsolataiban egyaránt. Ahogy előre haladtunk minden alapvető vívmányunk fejlesztésében, úgy haladunk előre abban a törekvésünkben — ami a fejlett szocialista társadalom építésében nélkülözhetetlen —, hogy uralkodóvá tegyük a szocialista vonásokat a közerkölcsben, a közgondolkodásban, és az ennek megfelelő magatartásban. Büszkén tarthatjuk az elmúlt esztendők egyik legnagyobb horderejű változásának azt a folyamatot, amely a megye lakossága tudatában és műveltségében végbement. Örvendetes dolog, hogy ma már az általános iskola Vili. osztályát a tankötelesek 92 százaléka elvégzi. Fokozatosan emelkedik az ipari munkásság szak- képzettségének általános színvonala. A fejlődés jellemző ténye, hogy a dolgozók közül a munkálok tanulási és továbbtanulási kedve a legnagyobb. Megnőtt tehát a tanulás, a tudás tekintélye a munkások soraiban. Nőtt a munkásság közéleti aktivitása és fokozódott részvétele a különböző társadalmi, állami szerveink vezetésében. Hatalmas utat tett meg a szövetkezeti parasztság is a tudati fejlődésben. A szocialista mező- gazdasági nagyüzemek fokozatosan alakítják az itt dolgozók közösségi tudatát. A régi falu paraszti világának vagyoni, vallási, nemzetiségi elkülönülése szinté már csak a múlt emléke. Az egyéni gazdálkodási forma és annak hagyományai ma már nemcsak a fiataloknak nem jelentenek alternatívát, de az idősebbek is a közös gazdaságban látják éleiül értelmét és biztonságát. A helytállás megszámlálhatatlan példái, adatok és tények egész sora bizonyítja, hogy az. öntudattal végzett termelő, alkotó munka a dolgozók nagy többségének létalapjává válik, s egyre jobban elválaszthálatlan lesz az. egyéniségüktől, erkölcsi felfogásuktól. A terebélyesedő szocialista brigád- és versenymoz.galorn az ipari és a mezőgazdasági üzemeinkben jól formálja azt az, erkölcsi- séget, amely mind tágabb értelemben társadalmi követelmény. Az emberek gondolkodásában a szocialista vonások fejlődését, erősödését jelzi megyénkben is. hogy társadalmunk széles köreiben kialakult a szocialista céljainkkal való egyetértés. A lakosság felnőtt és ifjú nemzedékének mind szélesebb köre ismerj és elfogadja politikánkat. Növekszik az aktívan támogatók tábora, és a becsületes állampolgárok részt vesznek a' feladatok megvalósításában. Megyénkben is tovább erősödött a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása, bővült hatóköre. Bács-Kiskun lakosságának eszmei-politikai . állapotúban az, összkép minden előzőnél kedvezőbb. Ezen a talajon azonban — különösen az utóbbi esztendőkben — szembetűnőbbek lettek a negatívumok is. Reálisan számolni kell azzal, hogy az említett közös politikai, platform még nem egyformán hat. megyénkben sem az. emberekre. Alapvető céljainkat, az országost, a megyeit, és a lakóhelyit ismerik, támogatják, de sok részkérdésben — a politikai tevékenység síkján — naponta meg kell küzdeni, hogy elnyerjük és megtarthassuk az emberek bizalmát, cselekvő támogatását. Keletkeznek és hatnak még a saját hibánkból, emberi gyarlóságunkból, a végrehajtás gyengeségeiből, meghirdetett politikai elveink és a megvalósítás különbözőségéből fakadó kedvezőtlen jelenségek is. Érvényesülnek múltbeli, örökölt szokások és beidegződések, és nem vagyunk mentesek az imperializmus hatásainak fertőzésétől sem. örvendetes, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása során, a Központi Bizottság 1972. novemberi ülését követően, szélesedő bázison erősödött: Bács- Kiskun megyében is a fellépés e negatív megnyilvánulások ellen. Azt tapasztaljuk, hogy az. egyéni. a csoport- és a társadalmi érdek összehangolt érvényesítése során a pártszervezetek az állami és társadalmi szervek, az. aktív emberek mind jobban megértik: a helyes érdekeltséghez és ösztönzéshez nem elegendő csak a gazdasági szabályozás, hiszen nincs olyan automatizmus, ami pótolná a politikai munkát. S ha a jogos érdek, különösen a társadalmi érdek csorbát szenved. akkor politikai eszk izükkel is fel kell lépni. A törvényszegőkkel, az. élősdi harácsoiókkal szemben pedig a jogszabályokat kell alkalmazni. Szükséges azonban. hogv ezt tömegméretekben összekapcsoljuk a politikai és erkölcsi eszközökkel. Szükség i'an arra is, hogy amikor környezetünkben felüti fejel a kiskirály- kodás, a basáskodás. a helyi összefonódás, és egyes reze lók életmódjából előretört a polgári mocsár bűze, akkor közéletünk nyíltsága ne engedjen ingadozást az emberekben: mi a jobb, hallgatni. vagy szó rá tenni és vállalni néha az eset ley ezzel iá >'ó kellemetlenséget. Mindezek nem mehetnek végbe a jövőben sem úgy — miközben megyénkben a szocialista vonások uralkodóvá léteiéért küzdünk a gondolkodásban is —. hogy meg ne mérkőzzünk újra meg újra az. elevenen ható individualista „fogyasztói modellekkel”, életforma-ideálokkal. Súlyos hibák származhatnak abból — nekünk erre van történelmi tapasztalatunk —, ha. utat engedünk az ideológiai megbékélésnek, a bur- zsoá' eszmeiséggel kiegyezésre törekvő nézeteknek. A mi partunk. • Először a megyei oártértekezlét küldöttei tekinthették meg a „Munkánk, eredményeink — képekben az MSZMP X. és XI. kongresszusa között” című politikai vándorkiállítást, amely március 8-ig Kecskeméten marad, s azt követően május 10-ig a megye számos településen bemutatnak. pártunk tagjai sem, államunk és az állam szervei a megyében nem lehetnek csupán „megfigyelők" az ideológiák és a kultúrák versenyében. Ellenkezőleg, szívós és aktív küzdelemre kell vállalkoznunk és felkészülnünk. A haladó és forradalmi hagyományok, az igazi szellemi értékek, a szocialista kultúra hegemóniájának tudatos előmozdítása mellé kell állnunk. Sok jó kezdeményezés és módszer megvalósítása dicsérj e területen is próbálkozásainkat, például nemzeti kultúránk, a nemzetiségiek szokásainak, a népi művészetek legszebb hagyományainak megőrzésében, az új értékek gazdagításában. A Petőfi-hagyomány ápolása, Kodály és Katona kultusza Kecskeméten, a bajai és kalocsai folklórfesztiválok. a homok termőre fordításáért küzdő életművek folytatása, stb. a jövő nemzedékek .számára is szép hivatás marad. V2 Tovább fejlesztjük bevált politikánkat Kedves Elvtársak! A politikában, a társadalomban, a gazdaságban és a gondolkodásban élért eredményeinket és a meglevő fogyatékosságokat vizsgáltuk eddig. Arra kerestünk választ a pártbizottság jelentésében — miközben az itt [elsorolt tényeket megállapítottuk—, hogy hol tartunk és meddig jutottunk a szocialista fejlődés úfján. Arra is felelnünk kellett, hogy milyen lesz. a további út, merre haladunk, mik a legfőbb tennivalók, és milyen módszereket kell követnünk az újabb sikerek érdekében. Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy amit most felvázolunk, az helyes program, tiszta és egyértelmű a cél.is: biztosítani a fejlett szocialista társadalom feladatainak megoldását megyénkben. Feltehetjük a kérdést önmagunknak: vajon, mi szüksége- ahhoz, hogy a leghelyesebb úton tudjunk továbblépni szocialista társadalmunk építésében, eredményeink továb bfejlesztésé ben? Tömören így lehet összegezni a feltételeket: jó politika, helyes módszerek és az a képesség, hogy tudjuk mozgósítani a tömegeket céljaink valóraváltása érdekében. Pártunk általános politikája kiállta a próbát, jónak bizonyult, jelenleg is az, és szilárdan hisz- szük, a jövőben sem lesz másként. Azért mondhatjuk ezt ilyen határozottan, mert miközben politikánk stabil és folyamatos, mégsem merev és változatlan. A feladatokkal együtt fejlődik, igazodik a változó viszonyokhoz anélkül, hogy az alapvető célokat — fejlett szocialista társadalmunk felépítésének perspektíváit — szem elől tévesztenénk. Azt is látjuk és érezzük, hogy ilyenkor akadnak — néha hazai és gyakrabban külföldi „tanácsadók” —, akik a politikánkat hol jobbra, hol balra tolnák el a helyes iránytól. Egyszer azt mondják, hogy előreszaladtunk, máskor meg, hogy késlekedünk. Ha pedig javítjuk és fejlesztjük politikánkat, akkor hol a liberalizálódás, hol a dogmatizmus bélyegét aggatják ránk. Mivel a kibicnek semmi sem drága, néha hiábavaló vállalásokra, politikai kalandokra is ösztönöznének bennünket, máskor meg arra, hogy a már megérett kérdések megoldását halasszuk el. Pártunk azonban nem enged semmiféle túlzásnak, torzításnak, nem térünk el a fejlődésünk fő irányvonalától és józanul megalapozott ütemétől. Megmaradunk a realitások, adottságaink, tapasztalataink és elveink biztos talaján. A politika helyes és torzítás- mentes végrehajtásához megvannak a kipróbált és a megfelelő módszerek. Első helyen kell említeni az irányításban a tudatosságot és a tervszerűséget, melyet a jövőben sem nélkülözhetünk. S amikor szemügyre vesz- szük, hol vannak azok a pontok, ahol nagyobb következetességre és határozottságra van szükség, ahol fejleszteni kell a tervszerűség elemeit, erősíteni a tudatosság követelményeit, akkor azt sem feledhetjük: pártunk alapvető feladatának tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, szélesítését) és új formáinak kiépítését. Ezzel teljes mértékben egyetértünk, hiszen ahogy már megfogalmazták .„nekünk ez kommunista mivoltunkból fakadóan szívügyünk”. S az is igaz. hogy, „jó úton járunk, hogy ezt a szocializmust építő ember természetes közösségi életfoimájává tegyük, de még bosszú utat kell bejárnunk” Legfőbb fegyverünk eszméink ereje Eközben majd azzal is meg kell küzdeni, hogy egyesek gyengeségeinek és hibáinak láttán mindig hajlanak az egyszerűbbnek látszó parancsolgatás és a tömegeknek diktáló módszerek felé. Akik a végrehajtásban, céljaink megvalósításában tapasztalható elmaradások miatt türelmüket veszítve felkiáltanak: „Mikor csinálunk rendet, miért nem csapunk oda, vagy meddig tűrjük még!” Pártunk tevékenységében — ezt az elmúlt 18 év szintén igazolta — híve a következetességnek, a határozottságnak, és ezt most javítanunk is kell, ámde elutasítja a parancsolgatást. Mi nem diktálunk, s a párt nem parancsokat osztogat. Legfőbb fegyverünk továbbra is a meggyőzés módszere: politikánk hirdetése, az eszmei ráhatás, a társadalom fő tömegeinek a szocializmus útjára vezetése. Mindez nem mond ellent annak, hogy betartjuk a törvényességet, a maga helyén mindenkitől elvárjuk a rendet, a fegyelmet, s a lazaságok fölött nem hunyunk szemet. Politikánk tehát nem lesz „puhább”, sem „keményebb” — ezt világosan meg kell fogalmaznunk. Társadalmunk fejlesztésében e módszerek szélesítése, erősítése, a vezetők és vezetettek közös ügye, és így szűnik meg majd e megkülönböztető szóhasználat értelme is. Ennek érdekében Bács-Kiskun megyében is a vezetőktől azt várjuk — aki néhány embert irányít és aki ezret, attól is —, hogy tegye érthetővé és fogadtassa el céljainkat, s nem azt, hogy a maga jogait ossza szét, nem azt, hogy mentesítse magát a felelősség alól. A lakosság, a dolgozók széles tömegeit pedig érdekeltté kell tenni abban, hogy ne vonuljanak vissza a magánélet csendjébe. Biztosítani kell a döntésekben való részvételük feltételeit, mert nem új felismerés, hogy úszni is csak a vízben lehet megtanulni. Együtt a megye lakosságával Elvtársak! Az mindannyiunk előtt világos, hogy a helyes politikát — amiről itt szó van — a kommunisták saját maguk, a dolgozó tömegek nélkül képtelenek volnának megvalósítani. Eddigi nagyszerű megyei eredményeinket, bármilyen jó volt is a fejlesztési célok meghatározása. a pártonkívüli aktivisták. szakemberek, értelmiségiek. munkások és parasztok tevékeny ,. közreműködésével: értük el. Céljaink eléréséhez eddig is mindig sikerült megnyernünk, mozgósítanunk a lakosság széles rétegeit. Bízunk benne, hogy a dolgozókat, a megye lakosságát szolgáló törekvéseink ezután is megértő fogadtatásra és támo- gafásra találnak. Optimisták vagyunk Tisztelt Elvtársak! Pártunk megyei bizottsága bizonyos abban, hogy céljaink és feladataink megyei megvalósításának valamennyi hazai feltételével rendelkezünk, e feltételek jók és kedvezőek. S ha kitekintünk a világba, azt látjuk, hogy ügyünk sikere szempontjából a nemzetközi feltételek is kedvezően alakulnak. A szocializmus és a haladás erői bonyolult és nehéz körülmények között előrenyomulnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán elfogadott programnak megfelelően a békés egymás mellett élés politikája, az enyhülés kedvező légkört és perspektívát nyit az alkotó ember, az alkotó munka számára. A szocialista világ fő ereje a Szovjetunió. A szovjet államhoz való viszonyunk nyílt, megingathatatlan, szilárd, elvi és internacionalista alapúkon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. A magyar nép hálával és megbecsüléssel tekint a Szovjetunióval va! i szövetségre és barátságra, amely az élet minden területén előnyhöz juttatta és juttatja ma is hazánkat. Nincs a gazdasági építésnek, kultúrának, a tudománynak olyan területe, áhol eredményeinkben valamilyen formában ne lenne jelen, a szovjet tapasztalat és konkrét segítség. Olyan szövetség ez. amely a kis és nagy üzemekben, hétköznapokon és sorsfordulókon egyaránt feltétele előrehaladásunknak. A Szovjetunió szilárd bázisa országunk nyersanyag- és energiaellátásának. a szovjet piac alapvető fontosságú á magyar ipar és mezőgazdaság termékeinek elhelyezése számára. Szellemi eredményeinknek, gyártmányainknak.1 fneghátáfö*/.ótt helyük és jelentőségük van a Szovjetunióban. Ez a biztosítéka, hogy helyzetünk a világban immár három évtizede szilárd, s hogv bizakodva tekinthetünk a- holnap elé. Az elmúlt 30 esztendő bizonyítja: megbízható, hű barátunk és szövetségesünk van, olyan szövetségesünk, akivel az együttműködésünk, tartós, hosszú távú és a megmásíthatatlan politikán, nemzeti és internacionalista elveinken alapul. Ez a szövetség tudatos és végérvényes elhatározásunk, ezért nincs és nem is lehet kitéve semmiféle ingadozásnak, vágj’ alku tárgyának a jövőben sem. Most. amikor nemcsak az ml utóbbi négy esztendő munkáját összegezzük, hanem előre is tekintünk. magabiztosak lehetünk, mert magunk mögött tudhatjuk nem. csupán népünk alkotó erejét. hanem a szocialista világközösség, mindenekelőtt a Szovjetunió hatalmas tekintélyét is. Népünk nemzeti érdekei összefonódnak a többi szocialista ország érdekeivel. a béke megőrzéséért és lennmaradásáért küzdő haladó emberiség ügyével, egész, jövendőiével. Tisztelt Pártértekezlet! Ma itt kommunisták tanácskoznak a négv esztendő munkájáról, a kongresszusi gondolatokról, az elkövetkező öt esztendő mérvéi feladatairól, és a távlatokról. A kommunista küldöttek munkájára tekint a megye lakossága, s a pártértekezletre figyel a megye közvéleménye. A párton- kívüli dolgozók nagy többsége is az eddigi politika követését, folytatását, és továbbfejlesztését várja tőlünk. Négy esztendő munkáját ösz- szegezve. jó lelkiismerettel állunk megyénk párttagsága és lakossága előtt. Meggyőződésünk, hogy józan számvetéssel mértük fel az 1970 óta megtett utat. S ha most csak négy esztendő munkájáról esett is szó. a visszatekintés a felszabadulás óta eltelt három évtized eredményeit is összegezi. Eddig is leküzdöttünk sokféle akadályt, és sikerrel elvégeztük feladatainkat. Ha eredményesen megvalósítjuk újabb feladatainkat. s előre haladunk szocialista hazánkban a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei szellemében, akkor a Magvar Népköztársaság felvirágzásában, népünk felemelkedésében ismét sikerek születnek. Törekvéseinkben Bács-Kiskun megyében is optimisták vagyunk, és bizalommal nézünk a jövőbe. Erőt és biztatást ad számunkra, hogv az alkotó munkának eddig is volt értelme, s kemény munkával, a kommunisták egységével, lakosságunk erősödő összeforrott- ságával tovább haladunk kitűzött céljaink felé — fejezte be vitaindító beszámolóját Horváth István elvtárs. A pártértekezlet vitája Szünet után az elnöklő Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára megnyitotta a/. írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítő feletti vitát. Elsőként dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára kapott szót. Dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára Felszólalásomban Kecskemét város fejlődésével foglalkozom. A megyeszékhely kommunistái nagy felelősséggel készülnek a párt XI kongresszusára. Ez a felelősség megnyilvánult a beszámoló taggyűléseken, a vezetőségválasztó taggyűléseken, az üzemi és városi pártértekezleteken egyaránt. Az említett pártfórumok mindenütt a kommunisták munkaértekezletei voltak, amelyet az is igazolt, hogy 2250 felszólaló értékelte a végzett munkát és azonosultak a XI. kongresszus dokumentumaival. Az eddigieket a párttagság cselekvő egysége jellemezte, így tehát minden biztosíték megvan arra, hogy a városi, a megyei pártértekezlet, valamint a kongresszusi határozatok végrehajtásában továbbra is építhetünk a város több mint ötezer kommunistájának alkotó tevékenységére. A város gazdasága elérte a tervezett fejlődést. Az ipari termelés tíz százalékkal növekedett, s ebben az évben már meghaladja a hétmilliárd forintot. A termelés korszerűbb lett, amelynek következményéként az exporttermelés négy év alatt háromszorosára, a tőkésexport pedig ötszörösére emelkedett. A célkitűzéseket jól segítette a szélesen kibontakozott szocialista munkaverseny. Jelenleg 1 *90 szocialista brigádban 18 ezer dőlgozó segíti a termelési célok megvalósítását. A városfejlesztéssel kapcsolatosan elmondotta, hogy a tervidőszakban több mint egymil- liárd forintot költöttek fejlesztésre. Felépült 4500 lakás, megépült 19 kilométer vízhálózat, 15 kilométer csapadék-, 15 kilométer szennyvízcsatorna, 50 kilométer kis feszültségű villanyhálózat és. 22 kilométer gázvezeték. Átadásra került 900 óvodai hely, 15 ezer négyzetméternyi alapterületű kereskedelmi egység, és még számos oktatási, közművelődési intézmény szolgálja a lakosság igényeit. A várospolitikai célkh tűzéseket széles körű társadalmi összefogás segítette, amelyet jól igazol az, hogy az elmúlt négy év alatt a táradalmi munka értéke 59 millió forint volt. A dinamikus fejlődés ellenére vannak gondjaink is. Ezek a következők: a lakásigénylők száma meghaladja a hatezret; az óvodai ellátottság ez év végén is csak 61 százalékos lesz; a városi tömegközlekedés nem tud lépést tartani a lakosság számának növekedésével. Kőrös elv társ elmondotta még, hogy a munkások száma 1970- től csaknem, ötezer fővel növekedett, és tavaly elérte a 29 ezret. A szakmunkások aránya — és ez örvendetes — meghaladja a 30 százalékot. A munkások élet- körülményei javítását szolgálja az, hogy az elmúlt négy évben kiutalt lakások 65 százalékát munkáscsaládok kapták. Számottevő az eredmény a munkásművelődésben is. Négy év alatt ezer munkás végezte el a 8 általános iskolát, illetve a dolgozók középiskoláját. A pártoktatásban több mint ötezer, a tömegszervezeti oktatásban 22 ezer /munkás vett részt. — Biztosíthatom — mondotta befejezésül — a megyei pártértekezletet arról, hogy a megye- székhely kommunistái, dolgozói a megyei pártértekezlet és a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán eredményesen fognak munkálkodni, s ezzel elősegítik Bács-Kiskun megye társadalmának egyetemes fejlődését. (Folytatás a 4. oldalon.)
