Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dr. Gajdócsi István, a pártértekezlet elnöke elfoglalva helyét üdvözölte Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, aki a Központi Bizottság képviseletében vesz részt a pártértekezleten, dr. Molnár Frigyest, Papp Árpádot és dr. Romány Pált, a Központi Bizottság tagjait, a megyei pártértekezlet küldötteit és a meghívottakat. Gajdócsi elvtárs elnöki megnyitójában a következőket mondotta : — Kétnapos munkaértekezletre jöttünk össze azért, hogy a megyei pártbizottság írásos beszámolóját és a szóbeli előterjesztést megvitatva, kommunista felelősséggel adjunk számot párttagságunknak, a megye lakosságának, a felsőbb pártszerveknek, Bács-Kiskun megye négyesztendős fejlődéséről, gondjairól, hogy meghatározzuk a következő évek legfőbb feladatait, legfontosabb tennivalóit, kialakítsuk és rögzítsük állasfoglalásunkat a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatosan. Szombat délelőtt 10 órakor Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ nagytermében 350 küldött jelenlétében Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára megnyitotta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei értekezletét. A megyei pártbizottság nevében üdvözölte a pártértekezlet küldötteit, a meghívottakat, és a pártértekezlet minden résztvevőjét. Javaslata alapján a pártértekezlet elnökének dr. Gajdócsi István elvtársat, a megyei tanács elnökét választották meg. Az elnökség tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, dr. Romány Pál, a Központi Bizottság Területi, Gazdaságfejlesztési Osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai, Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Dörner Henrik, a BÁÉV igazgatója, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára; Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára; haczkó Gyula, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz elnöke, Miklós János, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára, dr. Szalóki László, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője; Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára; Andó Sándorné, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz növény- termesztője, Antal Mihály, a kecskeméti FÉMMUNKÁS Vállalat szocialista brigád vezetője, dr. Balázs Sándor, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgatója; Besze Margit, az orgoványi Egyetértés Szak- szövetkezet KISZ-alapszervezetének titkára, Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára; Csizmadia István, a Baromfiipari Vállalat igazgatója; dr. Dekov Iván, a megyei kórház főorvosa, Szö- rényiné Gaál Erzsébet, a Bajai Kismotor- és Gépgyár esztergályosa; dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Kirschner Já- nosné, a császártöltési Kossuth Tsz baromfigondr>-»ója; Kovács Jenő ezredes, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Kövesdi József né, a tompái Szabadság Tsz kertészeti dolgozója; Major Erzsébet, a kunszentmiklósi általános iskola tanára, Markulin Márkné, a bácsalmási ruhaüzem szakmunkása, dr. Molnár Benedek, Kecskemét, a műszaki főiskola igazgatója, Moravecz József, a Helvéciái Állami Gazdaság gépszerelője; Neiner János, az SZMT elnöke, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, id. Oláh Pál nyugdíjas tsz-elnök; Ősz József né, a kalocsai EKA munkása, Pesir István, a Homokhátsági TSZ-szövetség elnöke, Tallér Sándor, a kiskunhalasi építőipari vállalat munkása. A megyei pártértekezlet a jelölő bizottság elnökévé dr. Kőrös Gáspárt, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Szabó Imrét, a bajai járási párt- bizottság első titkárát, a szavazatszedő bizottság elnökévé Bene Andrást, a megyei tanács v. b. Kecskemét járási hivatalának vezetőjét, a pártértekezlet jegyzőkönyvvezetőjévé pedig Bársony Ferencet választotta meg. vezető ereje a társadalomnak, mert céljai utat mutatva, cgyezőek a nép, a szocializmust építő társadalom érdekeivel. A - pártértekezlct jelentősége meghatározó a megye életében, tehát nemcsak — képletesen szólva — e falakon sugárzik át, de hatásaiban túlnő e fórumon, mert itt nem leszűkítve, csak a párt belső életéről esik majd szó, hanem a megye lakosságának helyzetéről, munkájáról, sorsának formálásáról, életének megszépítéséről születnek javaslatok, elhatározások. Az előkészítés stúdiumában gyakran és reálisan hangoztattuk, hogy politikánk töretlen, bevált politika, ugyanakkor természetesen az is a szocialista alkotó munka lényege, hogy ami tegnap elég volt, az ma kevés. A kommunisták példamutató munkával hirdetik, a dolgozó emberek tudják, hogy ma — a máért és a holnapért — keményebben, fegyelmezettebben, eredményesebben kell dolgozni. A megyei pártértekezlet egyperces néma felállással emlékezett a megyei pártbizottság időközben elhunyt tagjaira: Erdősi Józsefre, Gyóni Lajosra, Havasi Istvánnéra, Madarász Lászlóra és Varga Ferencre. Az elnök ezután ismertette a pártértekezlet napirendjét: 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról; állásfoglalás a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat tervezethez. Az írásos beszámolóhoz és a kongresszusi dokumentumokhoz szóbeli kiegészítés. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 2. A megyei pártbizottság és a XI. kongresszus küldötteinek megválasztása. Gajdócsi elvtárs ezután átadta a szót Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának, aki megtartotta előadói beszédét. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 46. szám Ára: 90 fillér 1975. február 23. vasárnap Meggyőződésem: minden jelenlevő tudja, érzi küldetésének felelősségét. Ez esztendőben pártunk XI. kongresszusára, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésére készülünk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mindennapos lakossági kapcsolatból táplálkozó aktivitás, a pezsgő közélet, az elért eredmények lelkesítő hatása, s előrevivő feladataink mozgósító ereje a pártértekezlet minden résztvevőjét a legjobb munkára ösztönzi. Az MSZMP azzal és azért • A megyei pártértekezlet elnöksége. Előbbre léptünk és tovább haladunk a szocializmus útján Bács-Kiskun megyében Horváth István vitaindító beszéde nőtt. Korszerusodott az ipar szerkezete: a tervezettnek megfelelően 3,7 milliárd forint összegű beruházás valósult meg. Többek között átadták a szanki földgázüzemet, amely lehetővé tette a szénhidrogén-termelés további növelését. De nem sorolom tovább, hiszen a jelentés tartalmazza ezeket az adatokat. A mezőgazdaság bruttó termelése a. IV. ötéves tervben előirányzott 3 százalékkal szemben évi 5 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság két fő ágazata közül az állattenyésztés fejlődött dinamikusabban, aránya elérte az össztermelés 40 százalékát. A növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt tért hódítottak a korszerű termesztési rendszerek. Az alapvető termények közül a búza és a kukorica termésátlaga már meghaladja a hektáronkénti 40 mázsát, messze túlszárnyalva az 1970-es pártértekezlet célkitűzéseit. Pártunk X. kongresszusa és a Központi Bizottság határozatainak megfelelően dolgoztunk a közoktatás és közművelődés továbbfejlesztésén is. A több évre szóló határozatok alapján céltudatos munka folyik annak érdekében. hogy az oktatási és köz- művelődési intézmények még eredményesebben szolgálják a szocialista ember személyiségének fejlesztését, közösségi emberré formálását. Erősödött a szocialista erkölcs, az egyén és a közösség kapcsolata, növekedett a társadalmi felelősségérzet, a társadalom iránti elkötelezettség. Fejlődésünkkel, gazdasági előrehaladásunkkal párhuzamosan emelkedett megyénk lakosságának életszínvonala, tovább javult az általános életnívó. Alapvető követelményként érvényesült a munka szerinti elosztás elve, s emelkedtek a személyi jövedelmek. Növekedtek a szociális juttatások. Javultak a munkakörülmények és tovább folytatódott a munkaidő csökkentése. A tervidőszak, első négy évében minden eddigit felülmúló eredmények születtek a lakásépítésben. A megyei aártértekezlet által meghatározott 20 ezres lakás- építési célkitűzést előreláthatóan mintegy ezer lakással túlteljesítjük. Jelentős sikereket értünk el a község- és várospolitikai célok megvalósításában, a lakosság igényeinek egyre magasabb szintű kielégítésében. A településfejlesztési verseny jó kereteket biztosított a lakosság aktív közreműködéséhez. A társadalmi munka országosán is figyelemre méltó hagyományai segítették a városok és települések kulturált környezetének kialakítását, amelyben kifejeződik a lakóhely iránti szeretet, gondoskodás és megbecsülés. A szocialista építőmunka tehát sikereket mutat fel. annak ellenére, hogy 1974-ben és jelenleg is érezzük a nemzetközi gazdasági háttér kedvezőtlen hatását, hogy a külgazdasági feltételeink megváltoztak. rosszabbodtak. Ezt a körülményt nem hagyhatjuk figyelmen kívül most. amikor eredményeinket összegezzük, de akkor sem. amikor a további terveinket kimunkáljuk. Az elmúlt évben szembe kellett nézni az időjárás okozta váratlan nehézségekkel is. melyek hatással voltak megyénkben a gazdaság egészére. Hátráltatták a termés betakarítását, a szállítás, a feldolgozó ipar munkáját is. Ennek a rendkívüli nehéz helyzetnek a kivédésére a mezőgazda- sági üzemek vezetői és dolgozói derekasan helytálltak. Nagy segítséget jelentett számukra az üzemi munkások, a tanuló ifjúság, a magyar és szovjet katonai alakulatok- áldozatkész, önzetlen segítése. A becsületes munka eredményeként megmentettük a termést, nem volt számottevő kiesés a mezőgazdaságban. Elmondható, hogy a politikai, gazdasági és kulturális terveinket teljesítjük Bács-Kiskun megyében Igen szép hozzájárulást jelentett ehhez a XI. kongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított és kibontakozott szocialista munkaverseny. Ennek keretében több mint ezer brigád versenyez a szocialista címért. Érvényesül a termelő kollektívák felelősségvállalása gazdálkodásuk hatékonyabbá tételéért termékeik színvonalának javításáért. Az egész megyében kedvező közhangulatot teremtett ennek az időszaknak fokozott, társadalmi aktivitása. Jó légkörben, politikailag tartalmas és az alkalomhoz illő, megfelelő külsőségek között ünnepeltük felszabadulásunk 30. évfordulójának helyi eseményeit. Párttagságunk, a megye dolgozó népe megértéssel fogadta, megértette a Központi Bizottság december 5-i határozatának jelentőségét, a népgazdaság további fejlődése érdekében szükséges intézkedéseket. Ezt a munkát megyénkben is megkezdtük és folytatjuk. Az új követelmények érvényesítése tovább tart, s munkánk arra irányul, hogy megErősödött politikai befolyásunk Az előrehaladást lehetővé tevő erőfeszítések nyomán és azzal egy időben tovább erősödött, szilárdult politikánk. Ezt az elmúlt négy esztendő eredményei és a kongresszusi felkészülés során kibontakozott eszmecserék is bizonyítják. A viták tapasztalatait összegeztük, a jelentésben is megfogalmaztuk. Ezekből egyértelműen kitűnt, hogy párttagságunk egységes, a párt és a megye lakossága között egyetértés és nézetazonosság van a legfontosabb, az alapvető kérdések megítélésében. A párttagság, a közvélemény helyesli pártunk politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a helyes politika következetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását, várják. A jelen megítélésében nagy felelősségünk van. mert helyes választ kell adnunk a politika megértetése. elfogadtatása és érvényesítése közben arra. hogy mit tartunk legfontosabbnak, mit hangsúlyozunk. Világosan meg kell mondani, hogy politikánkkal mit védelmezünk és mi az, aminek ellene vagyunk. Ez teszi politikánkat a széles tömegek előtt is közérthetővé, és ez segíti elő a teljes nézetazonosságot. Eredményeinket azon a szilárd talajon értük el. amit pártunk eddigi helyes politikai irányvonala és gyakorlata jelentett számunkra. Ezért jogos büszkeséggel beszélhetünk arról, ami a szocializmus; pozícióinak erősödését, az újat, a korszerűt. szocialista jövőnket jelenti; arról a feilődésről, dinamikus előrehaladásról, amely szocialista hazánkban és Bács-Kiskun megyében is tapasztalható. Ugyanakkor jogos türelmetlenséggel szállunk szembe mindazzal, ami előrehaladásunkban gá(Folytatás a 2. oldalon.) Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársak! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára készülünk. A párt életében a kongresszusra felkészülés rendszeresen visszatérő, megismétlődő esemény, s jelentős állomás. A marxista—leninista pártok tevékenységében, a tudományos szocializmus eszméi szerint épülő társadalmak életében a kongresz- szusi felkészülés és a kongresszus a párt ügyét, a szocializmus ügyét és egész nép érdekeit szolgálja. Pártunk — egyedüli politikai pártként — vezető szerepet tölt be társadalmunkban, és ebből kifolyólag a kommunistáknak nagyobb a felelőssége. Éppen ezért a párt kongresszusának kiemelkedő jelentősége van. Meghatározó a szerepe nem csupán a párt belső életében, hanem az egész társadalom fejlődésében, hiszen pártunk a munkásosztály forradalmi élcsapataként szervezi és vezeti a nép harcát a szocialista társadalom felépítéséért, a nemzet felemelkedéséért, a Mágvar Népköztársaság további felvirá. goztatásáért. A kommunisták tevékenysége most is tükrözi ezt a szerepet, felelősséget. Ha jól végezzük munkánkat, a ránk bízott feladatokat jól látjuk el, akkor ez a tevékenységünk az egész társadalom, a szocializmus ügyének újabb előrelendítője lesz. Kedves Elvtársak! Elmondhatjuk, hogy ez a felelősség — a várakozásnak megfelelően — érvényesült a kongresz- szusi felkészülés során Bács-Kiskun megyében is. Most, eddigi munkánk jelentős állomásaként — az alapszervezeti taggyűlések, üzemi, intézményi és városi, járási küldöttértekezletek után —a megye politikai és társadalmi életének kiemelkedően fontos eseményére, a kommunista küldöttek •megyei tanácskozására, majd döntéseire kerül sor. Olyan alkalom ez, amikor a párt tagjainak és a megye lakosságának beszámolunk pártunk eddigi tevékenységéről, és meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyeket a további társadalmi, politikai előrehaladás érdekében szükségesnek tartunk. Végrehajtottuk a X. kongresszus határozatait A beszámoló elkészítésekor arra kerestük a választ, miként jutottunk el idáig. A X. kongresz- szus és az 1970-ben megtartott megyei pártértekezlet iránymutatásait híven követve, eredményesen dolgoztunk a kongresszus és a pártértekezlet határozatainak valóra váltásáért. Terveink fő vonalaiban megvalósultak, a párt, az állami és a társadalmi szervek a lakosság közreműködésével aktív munkát végeztek, összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a párt Bács-Kiskun megyében is betöltötte' szerepét. Vitathatatlan, hogy a fejlődés megyénkben a társadalmi élet valamennyi területén számottevő és figyelemre méltó. A megye két legjelentősebb gazdasági ágazata, az ipar és a mezőgazdaság, az előző pártértekezlet által megjelölt céloknál, tehát a tervezettnél gyorsabb ütemben növelte termelését. A IV. ötéves terv iparfejlesztésében a korábbi időszaknál jobban kifejeződtek a megyei adottságok, és az ipar termelése az országosnál gyorsabb ütemben, évi 9—10 százalékkal szűnjenek gazdasági fejlődésünk gátló tényezői. Nyugodt lelkiismerettel, maga- biztossággal jelenthetjük, hogy megyénk társadalmában, a gazdaságban, kulturális előrehaladásban, az emberi gondolkodásban egyaránt számottevő a fejlődés. Mindezekre jó érzéssel tekinthetnek a kommunisták és a megye egész lakossága, hiszen amit elértünk, s erre büszkék is vagyunk, az a közös munkánk eredménye. összeült a megyei pártértekezlet