Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dr. Gajdócsi István, a pártértekezlet elnöke elfoglalva helyét üd­vözölte Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, aki a Központi Bizottság képviseletében vesz részt a pártértekezleten, dr. Molnár Frigyest, Papp Árpádot és dr. Romány Pált, a Központi Bizottság tagjait, a megyei pártértekezlet küldötteit és a meghívot­takat. Gajdócsi elvtárs elnöki megnyitójában a következőket mon­dotta : — Kétnapos munkaértekezletre jöttünk össze azért, hogy a me­gyei pártbizottság írásos beszámolóját és a szóbeli előterjesztést meg­vitatva, kommunista felelősséggel adjunk számot párttagságunk­nak, a megye lakosságának, a felsőbb pártszerveknek, Bács-Kiskun megye négyesztendős fejlődéséről, gondjairól, hogy meghatározzuk a következő évek legfőbb feladatait, legfontosabb tennivalóit, kialakít­suk és rögzítsük állasfoglalásunkat a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatosan. Szombat délelőtt 10 órakor Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ nagytermében 350 küldött jelenlétében Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára megnyitotta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei értekezletét. A megyei pártbizott­ság nevében üdvözölte a pártértekezlet küldötteit, a meghívottakat, és a pártértekezlet minden résztvevőjét. Javaslata alapján a pártér­tekezlet elnökének dr. Gajdócsi István elvtársat, a megyei tanács elnökét választották meg. Az elnökség tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, dr. Romány Pál, a Központi Bizottság Területi, Gazdaságfejlesztési Osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai, Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Dörner Henrik, a BÁÉV igazgatója, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizott­ság első titkára; Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályveze­tője; Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára; haczkó Gyu­la, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz elnöke, Miklós János, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára, dr. Szalóki László, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője; Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára; Andó Sándorné, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz növény- termesztője, Antal Mihály, a kecskeméti FÉMMUNKÁS Vállalat szo­cialista brigád vezetője, dr. Balázs Sándor, a Zöldségtermesztési Ku­tatóintézet igazgatója; Besze Margit, az orgoványi Egyetértés Szak- szövetkezet KISZ-alapszervezetének titkára, Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára; Csizmadia István, a Baromfiipari Vállalat igazgatója; dr. Dekov Iván, a megyei kórház főorvosa, Szö- rényiné Gaál Erzsébet, a Bajai Kismotor- és Gépgyár esztergályosa; dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Kirschner Já- nosné, a császártöltési Kossuth Tsz baromfigondr>-»ója; Kovács Jenő ezredes, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Kövesdi József né, a tompái Szabadság Tsz kertészeti dolgo­zója; Major Erzsébet, a kunszentmiklósi általános iskola tanára, Markulin Márkné, a bácsalmási ruhaüzem szakmunkása, dr. Molnár Benedek, Kecskemét, a műszaki főiskola igazgatója, Moravecz Jó­zsef, a Helvéciái Állami Gazdaság gépszerelője; Neiner János, az SZMT elnöke, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, id. Oláh Pál nyugdíjas tsz-elnök; Ősz József né, a kalocsai EKA munkása, Pesir István, a Homokhátsági TSZ-szövetség elnöke, Tallér Sándor, a kiskunhalasi építőipari vállalat munkása. A megyei pártértekezlet a jelölő bizottság elnökévé dr. Kőrös Gáspárt, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnökévé Szabó Imrét, a bajai járási párt- bizottság első titkárát, a szavazatszedő bizottság elnökévé Bene Andrást, a megyei tanács v. b. Kecskemét járási hivatalának veze­tőjét, a pártértekezlet jegyzőkönyvvezetőjévé pedig Bársony Feren­cet választotta meg. vezető ereje a társadalomnak, mert céljai utat mutatva, cgyezőek a nép, a szocializmust építő társadalom érdekeivel. A - pártértekezlct jelentősége meghatározó a megye életében, tehát nemcsak — kép­letesen szólva — e falakon sugárzik át, de hatásaiban túlnő e fóru­mon, mert itt nem leszűkítve, csak a párt belső életéről esik majd szó, hanem a megye lakosságának helyzetéről, munkájáról, sorsának formálásáról, életének megszépítéséről születnek javaslatok, elhatáro­zások. Az előkészítés stúdiumában gyakran és reálisan hangoztattuk, hogy politikánk töretlen, bevált politika, ugyanakkor természetesen az is a szocialista alkotó munka lényege, hogy ami tegnap elég volt, az ma kevés. A kommunisták példamutató munkával hirdetik, a dol­gozó emberek tudják, hogy ma — a máért és a holnapért — kemé­nyebben, fegyelmezettebben, eredményesebben kell dolgozni. A megyei pártértekezlet egyperces néma felállással emlékezett a megyei pártbizottság időközben elhunyt tagjaira: Erdősi Józsefre, Gyóni Lajosra, Havasi Istvánnéra, Madarász Lászlóra és Varga Ferencre. Az elnök ezután ismertette a pártértekezlet napirendjét: 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta vég­zett munkáról; állásfoglalás a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat tervezethez. Az írásos beszámolóhoz és a kongresszusi dokumentumokhoz szóbeli kiegészítés. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 2. A megyei pártbizottság és a XI. kongresszus küldötteinek meg­választása. Gajdócsi elvtárs ezután átadta a szót Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának, aki megtartotta előadói beszédét. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 46. szám Ára: 90 fillér 1975. február 23. vasárnap Meggyőződésem: minden jelenlevő tudja, érzi küldetésének fele­lősségét. Ez esztendőben pártunk XI. kongresszusára, hazánk felsza­badulása 30. évfordulójának megünneplésére készülünk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mindennapos lakossági kapcsolatból táplál­kozó aktivitás, a pezsgő közélet, az elért eredmények lelkesítő hatá­sa, s előrevivő feladataink mozgósító ereje a pártértekezlet minden résztvevőjét a legjobb munkára ösztönzi. Az MSZMP azzal és azért • A megyei pártértekezlet elnök­sége. Előbbre léptünk és tovább haladunk a szocializmus útján Bács-Kiskun megyében Horváth István vitaindító beszéde nőtt. Korszerusodott az ipar szer­kezete: a tervezettnek megfele­lően 3,7 milliárd forint összegű beruházás valósult meg. Többek között átadták a szanki földgáz­üzemet, amely lehetővé tette a szénhidrogén-termelés további növelését. De nem sorolom to­vább, hiszen a jelentés tartalmaz­za ezeket az adatokat. A mezőgazdaság bruttó terme­lése a. IV. ötéves tervben előirány­zott 3 százalékkal szemben évi 5 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság két fő ágazata közül az állatte­nyésztés fejlődött dinamikusab­ban, aránya elérte az összterme­lés 40 százalékát. A növényter­mesztésben és állattenyésztésben egyaránt tért hódítottak a korsze­rű termesztési rendszerek. Az alapvető termények közül a búza és a kukorica termésátlaga már meghaladja a hektáronkénti 40 mázsát, messze túlszárnyalva az 1970-es pártértekezlet célkitűzé­seit. Pártunk X. kongresszusa és a Központi Bizottság határozatai­nak megfelelően dolgoztunk a közoktatás és közművelődés to­vábbfejlesztésén is. A több évre szóló határozatok alapján céltu­datos munka folyik annak érde­kében. hogy az oktatási és köz- művelődési intézmények még eredményesebben szolgálják a szocialista ember személyiségének fejlesztését, közösségi emberré formálását. Erősödött a szocialis­ta erkölcs, az egyén és a közös­ség kapcsolata, növekedett a tár­sadalmi felelősségérzet, a társa­dalom iránti elkötelezettség. Fejlődésünkkel, gazdasági elő­rehaladásunkkal párhuzamosan emelkedett megyénk lakosságá­nak életszínvonala, tovább javult az általános életnívó. Alapvető követelményként érvényesült a munka szerinti elosztás elve, s emelkedtek a személyi jövedel­mek. Növekedtek a szociális jut­tatások. Javultak a munkakörül­mények és tovább folytatódott a munkaidő csökkentése. A tervidőszak, első négy évében minden eddigit felülmúló ered­mények születtek a lakásépítés­ben. A megyei aártértekezlet ál­tal meghatározott 20 ezres lakás- építési célkitűzést előreláthatóan mintegy ezer lakással túlteljesít­jük. Jelentős sikereket értünk el a község- és várospolitikai célok megvalósításában, a lakosság igé­nyeinek egyre magasabb szintű kielégítésében. A településfejlesz­tési verseny jó kereteket bizto­sított a lakosság aktív közremű­ködéséhez. A társadalmi munka országosán is figyelemre méltó hagyományai segítették a városok és települések kulturált környe­zetének kialakítását, amelyben kifejeződik a lakóhely iránti sze­retet, gondoskodás és megbecsü­lés. A szocialista építőmunka tehát sikereket mutat fel. annak ellené­re, hogy 1974-ben és jelenleg is érezzük a nemzetközi gazdasági háttér kedvezőtlen hatását, hogy a külgazdasági feltételeink meg­változtak. rosszabbodtak. Ezt a körülményt nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül most. amikor ered­ményeinket összegezzük, de akkor sem. amikor a további tervein­ket kimunkáljuk. Az elmúlt évben szembe kel­lett nézni az időjárás okozta vá­ratlan nehézségekkel is. melyek hatással voltak megyénkben a gazdaság egészére. Hátráltatták a termés betakarítását, a szállítás, a feldolgozó ipar munkáját is. Ennek a rendkívüli nehéz hely­zetnek a kivédésére a mezőgazda- sági üzemek vezetői és dolgozói derekasan helytálltak. Nagy se­gítséget jelentett számukra az üzemi munkások, a tanuló ifjú­ság, a magyar és szovjet katonai alakulatok- áldozatkész, önzetlen segítése. A becsületes munka eredményeként megmentettük a termést, nem volt számottevő ki­esés a mezőgazdaságban. Elmondható, hogy a politikai, gazdasági és kulturális terveinket teljesítjük Bács-Kiskun megyé­ben Igen szép hozzájárulást je­lentett ehhez a XI. kongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított és kibontako­zott szocialista munkaverseny. Ennek keretében több mint ezer brigád versenyez a szocialista cí­mért. Érvényesül a termelő kol­lektívák felelősségvállalása gaz­dálkodásuk hatékonyabbá téte­léért termékeik színvonalának javításáért. Az egész megyében kedvező közhangulatot teremtett ennek az időszaknak fokozott, társadalmi aktivitása. Jó légkörben, politikai­lag tartalmas és az alkalomhoz illő, megfelelő külsőségek között ünnepeltük felszabadulásunk 30. évfordulójának helyi eseményeit. Párttagságunk, a megye dolgozó népe megértéssel fogadta, meg­értette a Központi Bizottság de­cember 5-i határozatának jelen­tőségét, a népgazdaság további fejlődése érdekében szükséges in­tézkedéseket. Ezt a munkát me­gyénkben is megkezdtük és foly­tatjuk. Az új követelmények ér­vényesítése tovább tart, s mun­kánk arra irányul, hogy meg­Erősödött politikai befolyásunk Az előrehaladást lehetővé tevő erőfeszítések nyomán és azzal egy időben tovább erősödött, szi­lárdult politikánk. Ezt az elmúlt négy esztendő eredményei és a kongresszusi felkészülés során ki­bontakozott eszmecserék is bizo­nyítják. A viták tapasztalatait összegeztük, a jelentésben is meg­fogalmaztuk. Ezekből egyértel­műen kitűnt, hogy párttagságunk egységes, a párt és a megye la­kossága között egyetértés és né­zetazonosság van a legfontosabb, az alapvető kérdések megítélésé­ben. A párttagság, a közvélemény helyesli pártunk politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a helyes politika következetes vég­rehajtását, a gyakorlati munka megjavítását, várják. A jelen megítélésében nagy fe­lelősségünk van. mert helyes vá­laszt kell adnunk a politika meg­értetése. elfogadtatása és érvé­nyesítése közben arra. hogy mit tartunk legfontosabbnak, mit hangsúlyozunk. Világosan meg kell mondani, hogy politikánkkal mit védelmezünk és mi az, ami­nek ellene vagyunk. Ez teszi po­litikánkat a széles tömegek előtt is közérthetővé, és ez segíti elő a teljes nézetazonosságot. Eredmé­nyeinket azon a szilárd talajon értük el. amit pártunk eddigi he­lyes politikai irányvonala és gya­korlata jelentett számunkra. Ezért jogos büszkeséggel beszél­hetünk arról, ami a szocializmus; pozícióinak erősödését, az újat, a korszerűt. szocialista jövőnket jelenti; arról a feilődésről, dina­mikus előrehaladásról, amely szo­cialista hazánkban és Bács-Kis­kun megyében is tapasztalható. Ugyanakkor jogos türelmetlen­séggel szállunk szembe mindaz­zal, ami előrehaladásunkban gá­(Folytatás a 2. oldalon.) Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársak! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára készülünk. A párt életében a kongresszusra felkészülés rend­szeresen visszatérő, megismétlődő esemény, s jelentős állomás. A marxista—leninista pártok tevé­kenységében, a tudományos szo­cializmus eszméi szerint épülő társadalmak életében a kongresz- szusi felkészülés és a kongresszus a párt ügyét, a szocializmus ügyét és egész nép érdekeit szolgálja. Pártunk — egyedüli politikai pártként — vezető szerepet tölt be társadalmunkban, és ebből ki­folyólag a kommunistáknak na­gyobb a felelőssége. Éppen ezért a párt kongresszusának kiemel­kedő jelentősége van. Meghatáro­zó a szerepe nem csupán a párt belső életében, hanem az egész társadalom fejlődésében, hiszen pártunk a munkásosztály forra­dalmi élcsapataként szervezi és vezeti a nép harcát a szocialista társadalom felépítéséért, a nem­zet felemelkedéséért, a Mágvar Népköztársaság további felvirá. goztatásáért. A kommunisták te­vékenysége most is tükrözi ezt a szerepet, felelősséget. Ha jól vé­gezzük munkánkat, a ránk bízott feladatokat jól látjuk el, akkor ez a tevékenységünk az egész társa­dalom, a szocializmus ügyének újabb előrelendítője lesz. Kedves Elvtársak! Elmondhatjuk, hogy ez a fele­lősség — a várakozásnak megfe­lelően — érvényesült a kongresz- szusi felkészülés során Bács-Kis­kun megyében is. Most, eddigi munkánk jelentős állomásaként — az alapszervezeti taggyűlések, üzemi, intézményi és városi, já­rási küldöttértekezletek után —a megye politikai és társadalmi éle­tének kiemelkedően fontos ese­ményére, a kommunista küldöttek •megyei tanácskozására, majd dön­téseire kerül sor. Olyan alkalom ez, amikor a párt tagjainak és a megye lakosságának beszámolunk pártunk eddigi tevékenységéről, és meghatározzuk azokat a fel­adatokat, amelyeket a további társadalmi, politikai előrehaladás érdekében szükségesnek tartunk. Végrehajtottuk a X. kongresszus határozatait A beszámoló elkészítésekor ar­ra kerestük a választ, miként ju­tottunk el idáig. A X. kongresz- szus és az 1970-ben megtartott megyei pártértekezlet iránymuta­tásait híven követve, eredménye­sen dolgoztunk a kongresszus és a pártértekezlet határozatainak valóra váltásáért. Terveink fő vo­nalaiban megvalósultak, a párt, az állami és a társadalmi szervek a lakosság közreműködésével ak­tív munkát végeztek, összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a párt Bács-Kiskun megyében is betöl­tötte' szerepét. Vitathatatlan, hogy a fejlődés megyénkben a társadal­mi élet valamennyi területén szá­mottevő és figyelemre méltó. A megye két legjelentősebb gaz­dasági ágazata, az ipar és a me­zőgazdaság, az előző pártértekez­let által megjelölt céloknál, tehát a tervezettnél gyorsabb ütemben növelte termelését. A IV. ötéves terv iparfejlesztésében a korábbi időszaknál jobban kifejeződtek a megyei adottságok, és az ipar ter­melése az országosnál gyorsabb ütemben, évi 9—10 százalékkal szűnjenek gazdasági fejlődésünk gátló tényezői. Nyugodt lelkiismerettel, maga- biztossággal jelenthetjük, hogy megyénk társadalmában, a gaz­daságban, kulturális előrehaladás­ban, az emberi gondolkodásban egyaránt számottevő a fejlődés. Mindezekre jó érzéssel tekinthet­nek a kommunisták és a megye egész lakossága, hiszen amit el­értünk, s erre büszkék is va­gyunk, az a közös munkánk ered­ménye. összeült a megyei pártértekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents