Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
1975. február 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Fiatalok a kongresszusi munkaversenyben FELSZABADÍTÓNK, FEGYVERBARÁTUNK a szovjet hadsereg BawHeHUiBM npodj moh b ABJie ynpeniiB- HHfl KpaCHOM ApMHK,»k noBbiuiBHNR ee Joero- tobhoctk fibiiia opra-i HH3aUHfl nOArOTOBKH^ KOMaHAHbIX K3AP0B. • A Vörös Hadsereg vezérkaráról készült a fénykép 1920-ban. Köztük olyan tábornokokat, hadvezéreket találunk mint Csapajev, Frunze, s a hazánk felszabadításában is tevékenyen résztvett Yorosilovot. I Az intervenciós német hadsereg felett, 1918. február 23-án Pszkov-Narvánál aratott győzelem napját nevezik jelképesen a szovjet hadsereg születésnapjának. A hadsereg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzé- ben született, edződött és vált a forradalom kiteljesedésének, győzelmének fontos tényezőjévé. A szovjet hadsereg születése, fejlődése és harci sikerei elválaszthatatlanul ösz- szeforrtak a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Erejének fő forrása mindig a lenini ihletés, a kommunista párt gondoskodása és a nép határatlan szeretete volt. • A szovjet hadsereg a második világháborúban tönkrezúzta . a fasiszta Németországot és egy sor ország számára hozta el a szabadságot. Ma a világ legerősebb hadsereg, amely ébren őrködik a világ békéje és a szocializmus építése felett. (Sz. G.) „Pannónia IV.” A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet is részt vesz a Pannónia IV. elnevezésű ipari kiállításon, melyet a jugoszláviai Szabadkán rendeznek március 15-e és 23-a között. Termékeik közül bemutatják az LF 116/a jelzésű vegyifülkét, valamint az LF 118-as iskolai típust. Ez utóbbit is a szövetkezet műszaki gárdája alakította ki úgy, hogy segítségével a korábbinál sokkal eredményesebben sajátíthatják el a tanulók az oktatási anyagot. A múlt évben 50 ilyen fülkét készítettek —, közülük többet már kecskeméti iskolákban is használnak — erre az évre pedig múlhatván oktatófülkére szóló megrendelésük van. # Felvételünkön Csorba László (jobbról) a lakatosok csoport- vezetője és Székely Nándor lakatos ellenőrzik az egyik készülő oktató vegyifülke vázának méreteit. (Opauszky László felvétele.) A kongresszusi munkaverseny- mozgalom félidejében a gyárakban. üzemekben, vállalatoknál és közös gazdaságokban működő ifjúsági szocialista brigádok is értékelték felajánlásaik teljesítését, s egyben meghatározták újabb feladataikat. Ezúttal két Bács- Kiskun megyei gyártól érdeklődtünk a fiatalok kongresszusi munkaversenyéről. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában dolgozó fiatalok kétféleképpen vesznek részt a kongresszusi munkaversenyben. Egyrészt önálló versenyt indítottak. A gyárban dolgozó csaknem hatszáz fiatal közül 34-en a Szakma ifjú mestere címért. 24-en a Kiváló jfjú szakmunkás címért, 11-en pedig Kiváló ifjúmunkás címért versenyeznek. Emellett bekapcsolódtak az üzemrészek közötti munkaversenvbe is. Az elmúlt évben 33 ifjúsági szocialista brigád tett munkavállalást. A termelés hatékonyságának növelése mellett jelentős eredményeket értek el az ésszerű takarékosságban- is. Tavaly 468 ezer forint értékű energiát és 1 millió forint értékű anyagot taMától jelentkezik a rádióban és a televízióban h József Attila- szavalóverseny, amelyet a költő születése 70. évfordulója tiszteletére hirdetett meg a rádió, a televízió és a Népművelési Intézet. A selejtezőkön csaknem kétezer versmondót hallgattak meg a szakemberek, most a döntőbe került legjobbakat láthatjuk, hallhatjuk. Első alkalommal a veszprémi Dimitrov Művelődési Házból jelentkeznek a kamerák hárították meg tervszerű felhasználással. Az idén hasonló törekvéseik mellett tervük szerint több mint 40 újítást adnak be. s 2890 óra társadalmi munkát vállaltak az óvodák, iskolák patronálására. A Patmutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi telepén egy ifjúsági brigád működik. A fiatalokból alakult Ifjúság 74 elnevezésű munkacsapat a kongresszus tiszteletére az idén el szeretné érni a Szocialista brigád címei, illetve oklevelet. Vállalásuk szorosan kapcsolódik a telep többi dolgozója által tett munkafelajánlás- hoz. Eszerint elsősorban -jobb munkaszervezéssel növelik a termelés hatékonyságát, az eddiginél nágyobb figyelmességgel pedig a selejtet csökkentik. Még tavaly elhatározták, hogy bekapcsolódnak az újítómozgalomba. Ennek eredményeként több. elsősorban műszakilag hasznos újítást adtak be a fiatalok. Társadalmimunka-vállalásokkal az óvodák, úttörőcsapatok patro- nálásával. telepük csinosításával készülnek a párt közelgő XI. kongresszusára. T. L. 18.10-kor, s ugyanebben az időben kapcsolja a rádió is az első területi döntő helyszínét. Március elsején Békéscsaba lesz a verseny következő állomása, majd március 8-án a legjobb honvéd, ségi versmondók adnak egymásnak találkozót Budapesten. Már. cius '15-én Pécs, 22-én Eger, majd 29-én a főváros legsikeresebb műkedvelőit hallhatjuk. A. hat területi döntő utolsó fázisára április 11-én kerül sor Kaposváron. Születése óta fontos történelmi küldetést teljesít a szovjet hadsereg. Legnagyobb erőpróbája a fasiszta Németország és az imperialista Japán ellen vívott Nagy Honvédő Háború volt. A szovjet hadtudomány fölénye, a szovjet katonai vezetés harcászati, hadműveleti és hadászati érettsége, a szovjet katonák tömeges hősiessége a frontokon aratott győzelmekben, végső soron a fasiszta hadsereg teljes szétzúzásában öltött testet. A gigantikus háború győztes befejezésétől napjainkig két tényező volt dönjő hatással a szovjet hadsereg fejlődésére, tevékenységére : Az imperializmus az USA-val az élen — híven természetéhez — nem a béke megőrzésének, hanem a háború kirobbantásának útját járta. Monopolhelyzetében zsarolt az atomfegyverrel; sorra hozta létre a támadó katonai blokkokat, köztük a NATO-t: kiépítette a Szovjetuniót körülvevő támaszponthálózatát; lokális háborúkat robbantott ki: mérhetetlen fegyverkezési hajszába kezdett. Az emberiség történetében erre az időre esik a tudomány és a technika legnagyobb ütemű fejlődése. amely soha nem látott pusztító hatású fegyverek, fegyverrendszerek. irányítástechnikai eszközök létrehozását, eredményezte. Ennek összhatását a had- tigy forradalmának nevezzük. A Szovjetunió Kommunista Pártja lenini bölcsességgel és következetességgel folytatott külpolitikája. gazdaságpolitikája mellett érvényesült a szocialista haza védelmére irányuló lenini tanítás is. A szovjet hadsereg óriási mértékben növelte harci képességét, hogy a szovjet haza, a szocialista országok hadseregeivel szövetségben a szocialista közösség megbízható védelmét, a béke megőrzését biztosítani tudja minden imperialista agressziós kísérlettel szemben. Nukleáris töltetű, óriási hatóerejű és interkontinentális hatótávolságú hadászati rakétacsapataival: különféle hatóerejű és hatótávolságú rakétákkal felszerelt, teljesen motorizált, nagy tűz- és ütőerővel, manőverező képességgel rendelkező szárazföldi csapataival; a világtengereken és beltengereken cirkáló rakétákkal, torpedókkal és más eszközökkel fejszerelt hajóhaddal: a legkorszerűbb felderítő, irányítástechnikai. rakéta. és bombayető eszközökkel felszerelt vadász, vadászbombázó, bombázó, szállító repülőcsapatokból álló légierejével és az ország légiterének megbízható oltalmazását biztosító honi légvédelmi rendszerével a szovjet hadsereg ma a világ , legerősebb hadserege. Ez példázza a legszembetűnőbben, hogy az erőviszonyok e tekintetben is a szocializmus javára tolódtak el, és ez ad magyarázatot arra, hogy az imperialisták — bár a fegyverkezést óriási mértékben folytatják — tárgyalóasztalhoz kényszerültek Genfben. Helsinkiben, Becsben. A" fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem közeledő 30. évfordulója beragyogja a szovjet hadsereg dicsőséges útját, és figyelmeztetés az imperialisták, a béke ellenségei számára, ugyanakkor bizakodással tölti el a békeszerető népeket. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam politikájában továbbra is következetesen érvényesül a békeakarat és készenlét minden agresszió visszaverésére. E politika megvalósításának egyik szilárd bázisa a szovjet hadsereg. Nem zárhatjuk e köszöntést anélkül, hogy ne méltatnánk azt a segítséget, amelyet a szovjet hadsereg nyújtott és nyújt ma is a magyar néphadsereg létrejöttéhez. illetve fejlődéséhez. A munkásokból, parasztokból lett parancsnoki karunk a szovjet tanácsadóktól tanulta meg a had- seregvezetés alapjait. A magyar néphadsereg tisztikarának nagy része a szovjet akadémiákon sajátította és sajátítja el a korszerű hadtudományt. Alapvető harci technikánkat a Szovjetunióból szerezzük be. A Varsói Szerződés Szervezetének tagjaként módunk van közös gyakorlatokat folytatni a magas fokon képzett szovjet törzsekkel és csapatokkal, különösen a hazánkban ideiglenesen tartózkodó Déli Hadseregcsoporttal. Mindez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a magyar néphadsereg eredményesen teljesítse hazánk és a szocialista közösség védelméből ráháruló feladatokat, hogy elmélyítsük a szovjet és a magyar katonák közötti hagyományos feg.yverbarát- ságot. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójához közeledvén a hála és tisztelet érzése tölti el szívünket felszabadítónk, a szovjet hadsereg iránt. Kegyelettel adózunk a magyar nép felszabadításáért életüket áldozó sok ezer szovjet katona emlékének. Hősiességük kitörölhetetlenül ott ragyog a szocialista Magyarország létében, minden eredményében, a szovjet és magvaf nép közötti megbonthatatlan testvéri barátságban. hadseregeinknek a Varsói Szerződés szövetségében ösz- szefogott fegyverbarátságban. Reményi Gyula vezérőrnagy Felvásárlási rekord hízott sertésből A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat valamennyi dolgozójától megfeszített, lelkiismeres munkát követelt az elmúlt ev. Tevékenységüket a napokban megtartott termelési " tanácskozáson értékelte Bíró Imre, a vállalat igazgatója. A termelőktől 1974-ben félmilliónál több hízottsertést vásároltak fel, ez a mennyiség 30,9 százalékkal haladja meg az előző évit. Ilyen nagy mennyiségű hízó átvételére a vállalat történetében még nem volt példa. A forgalmazást nehezítette, hogy a termelőktől nem érkezett pontos jelentés a várható kínálatról. Az első félévben az összesnek csupán 38,2 százaléka került a vállalathoz, a többi hízót júliustól december végéig kellett átvenniük. Szarvasmarhából 33 ezer darabot vásároltak fel, kevesebbet, mint 1973-ban. A közismert értékesítési gondokat a tőkés piaci válság okozta. Juliból 32 670 került a vállalathoz, ennek zömét exportálták. Kiskunfélegyházán tavaly 120 ezer hízót és 16 ezer szarvasmarhát vágtak le, mindkét állatfajtából többet az előző évinél. Akárcsak az átvétel, a feldolgozás is nehéz volt, hiszen a hízók 56 százaléka a második félévben került a vágóhídra. A* vállalatokon belüli feszültség ellenére a megye lakosságának ellátása javult, tőkehúsból 1,4 százalékkal, töltelékáruból 21,3 százalékkal több került a boltokba. Az olcsó húskészítmények aránya meghaladta az előírt 60 százalékot. Az élelmiszergazdaságban változatlanul súlyos gondot okoz, hogy az állattenyésztés növekedése gyorsabb ütemű volt, mint az ipar feldolgozó ka• Töltelékáruból 21 százalékkal többet készítettek paciásának bővítése. Az egyensúly megteremtésere való törekvést mutatja egyrészt a bajai húsfeldolgozó üzem megépítése, másrészt a kiskunfélegyházi vállalati vágóhíd rekonstrukciója. Félegyházán óránként'120 sertést és 30 szarvasmarhát tudnak majd levágni a bővítés befejezése után. D. É. Ma kezdődik a József Attila- szavalóverseny döntője A nép tulajdonában IV. Ez aztán az ünnep! 1948. március 25-én a minisztertanács elhatározta a 100- nál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását. „Miénk a gyár” — közölte a Szabad Nép óriási címbetűje és így folytatta: „Csütörtök délután (március 25-én) sűrű tömeg állja el a Vasas-székház lépcsőjét. Kétkezi és szellemi dolgozókat hívtak értekezletre, de a meghívottak maguk sem tudták, miért hívták őket össze. Négy órakor érkeznek meg a feldíszített tanácsteremben a kormány tagjai és a koalíciós pártok vezetői. Amikor elhangzik a bejelentés a minisztertanács határozatáról, a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosításáról, egy pillanatra néma csend üli meg a termet, aztán a meglepetéstől felocsúdott emberek felugranak helyeikről, kalapjukat, aktatáskájukat lengetik, éltetik a kormányt. Hirtelen csend lesz, mindenki az Internacionélét énekli ...” , Miénk lett a gyár! És, hogy milyen gyárak? Rég letűnt világ sejlik fel egy pillanatra azok előtt, akik beleolvasnak az ekkor államosított vasipari üzemek névjegyzékébe: Agrolux, Alfa Separátor, Astra kábel- és gumigyár, Csonka János Gépgyár, Siemens Művek, Hutter és Schrantz, Kolerich Pál rt„ Laub elektromosgyár, Schuler József rt„ Szalai István rt„ Ulhrich B. J. gyártelep stb. Hol. vannak már ezek a gyárnevek és hol vannak a nevek gazdái, a volt tőkések? Áz államosítás tényét valamennyi magyar lap az esemény történelmi jelentőségének megfelelően kommentálja. A Szabad Nép már idézett „Honfoglalás” című cikke így méltatja az államosítások jelentőségét: „A vörös és a nemzeti színű lobogók tegnap ismét felkerültek a gyárak ormára. A tőkések ismét búcsút mondtak gazdagságuk és hatalmuk forrásának. Ismét; örökre!...” A lelkesedés, a méltatás és a helyeslés után a munka következett. A Népszava fel is teszi a kérdést nyíltan: „Megy-e majd a tőkés nélkül?” — és így felel: „Megy!” De az állítást tényekkel kellett bizonyítani. Kik és hogyan válogatták ki az államosított üzemek élére került igazgatókat? Erről kérdezzük a nagypénteki események tanúit, mindenekelőtt Földes László elvtársat, aki annak idején a Magyar Kommunista Párt káderosztályának a helyettes vezetője volt, ma pedig a HUNGEX- PO vezérigazgatója. — A párt káderosztályának feladata volt az emberek kiválasztása — mondja Földes László elvtárs. — Fő szempontként tekintettük, hogy az új munkásigazgatók politikailag szilárdak és rátermettek legyenek. Komplikálta a helyzetet, hogy az új megbízatásokat nem beszélhettük meg előre az emberekkel. Rövid idő alatt hat-nyolcszáz embert kellett kiválasztanunk. Ezek többsége munkás volt, de voltak közöttük műszakiak és tisztviselők 1 isi — Amikor elkezdtük a munkát, bizony nem sok tapasztalatunk volt. Nagy segítséget nyújtott, hogy már 1948-ban megindult az első vállalatvezetői tanfolyam, majd később létrejött a Vörös Akadémia, s mind többen vállalták a gyárvezetés mellett a középiskola, majd a főiskola, az egyetem elvégzését is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az akkor kinevezett gyárigazgatók nagy többsége bevált. Legtöbbjükkel most is ott találkozunk gazdasági életünk vezető posztjain, vagy ilyen beosztásukból mentek nyugdíjba. Tháili Sándor elvtárs ilyen beosztásból ment nyugdíjba 1972 őszén. Mint mondja: 1948. március 24-én távirati értesítést kapott, hogy másnap délután jelenjen meg a Vasas Székházban. Fogalma sem volt, miért hívták. Sok régi barátjával találkozott össze a teremben, egyikük sem sejtette, hogy a leendő gyárigazgatók találkozója az a délután. —1 Engem — folytatja az emlékezést Tháli elvtárs, aki 1972- őszéig a Papíripari Egyesülés műszaki igazgatói posztját töltötte be — a volt Neményi, a mai Csepeli Papírgyárba neveztek ki igazgatónak, egyenesen a munkapad mellől kerültem az egykori tulajdonos székébe. A pártszervezet és az üzemi bizottság képviselőivel együtt nyomban elrendeltük a gyári őrség felállítását. Másnap bejött a tulajdonos, Neményi József. Rövid úton tudomására hoztam, hogy a gyárat államosítottuk, én vagyok az igazgató. Neményi lógó orral, hagyta el a gyárat. — Ugyancsak másnap összehívtuk a munkásokat, hogy miénk a gyár, magunknak termelünk. Az emberek felismerték: élni se tudnak, ha nem dolgoznak. A jó forintot megteremtő stabilizáció óta a pénzünkért tudtunk már mit vásárolni. Mindez együttesen közrejátszott abban, hogy a Csepeli Papírgyárban az államosítást követő pár hét alatt a termelés 11 vagonnal emelkedett. Külön büszkék voltunk arra, hogy ^a cellulózgyártást saját erőből, külföldi segítség nélkül sikerült elindítani. Az államosítások ellenfeleinek fontos érvük volt, hogy a munkások nem értenek a vezetéshez, a lőkésigazgatök eltávolítása szétzülleszti a termelést. Tháli Sándor megannyi társával rácáfolt az ellenfelek baljóslataira. (Tháli Sándor érdemeit többek között egy Kossuth-díj*is fémjelzi.) ők rakták le a mai szocialista nagyipar alapjait. Vagy ahogyan Tháli elvtárs mondja: „Az 1948 tavaszán elvetett mag beérett.” Kőszegi Frigyes (Vége.)
