Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. február 20.

Járási számvetés emberközelből

Önbizalomra jogosító, tisztes eredmények összegezése; a gondok, fogyatékósságok köntörfalazás nélküli feltárása; igényesség a feladatmegjelölésben és derűlátó elszántság a feladatok végrehajtását illetően — ezek voltak a legfőbb jellemzői a kecskeméti járási pártértekezletnek. Ezt éreztem a pártbizottság beszámolója hallatán, nemkülönben az ezt követő nagyszerű vita során.

• Ahány felszólaló — és ösz- szesen húszán voltak —. szinte a járás annyi településéről és munkaterületéről mutatták fel egy- egv mozaikját annak az egész tükörnek, amelyet a pártértekezlet elé terjesztett beszámoló jelentett. Lényegében a számvetés kontrollját adta a vita. az előbbivel tökéletesen megegyező, előremutató végeredménnyel. Csakhogy helyi megközelítésből

— Nem kívánok sem mázsával, sem forintokkal érzékeltetni semmit. A pártértekezletünk elé terjesztett anyag tartalmazta az adatokat. El kell azonban mondanom — főleg azért, hogy önök tovább adhassák — a területünkön élő szakszövetkezeti tagság háláját azokért az intézkedésekért, amelyek a személyes életük jobbra fordulását, öreg napjaik nyugalmát teremtette meg — így kezdte mondanivalóját Farkas Já- nosné, a kerekegvházi Béke Szak- szövetkezet elnöke.

S ez az élet- és emberközelség csendült ki a hozzászólások többségéből. Lett légven szó az elmúlt négyévi munkáról, vagy a párt vezető szerepe helyi érvényesítésével kapcsolatos további teendőkről.

• A felszólalók sorában rendkívül naev figyelmet kapott például Vonák István, a tiszakécskei Béke Tsz pártszervezetének titkára. aki a korszerű pártiránvítás helyi értelmezéséről szólva járult hozzá igen értékesen a pártértekezlet munkáiénak teljességéhez. Űgv érzem, tanulságos mondanivalója közreadásra kívánkozik, tme. tehát:

— Értekezletünk elé terjesztett rásos és szóbeli jelentés tanúsítja, hogy a megtett út. az eltelt négy év eredménves volt. A sikerek elérésének cselekvő részesei voltak a tiszakécskei kommunisták. közöttük termelőszövetkezetünk kommunistái is. Büszék vagyunk járásunk szép előrehaladására

Párttagságunk teljes egyetértésével találkozik a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott jogos követelmény, hogy: „A szocialista építés soron levő feladatainak teljesítése, a társadalmi viszonyok és folyamatok tudatos alakítása megköveteli a párt vezető szerepének még következetesebb érvényesítését.” Nyilvánvaló. a feladat nem új, ezt tűzte ki célul a X. pártkongresz- szus is.

A fejlődés úi szakaszában, a megváltozott gazdasági adottságok közepette még egyes párttagoknak is magyarázni kellett a párt vezető szerepének helyességét. Akadtak, akik szerint a vezető szerep csak úgy érvényesül, ha a pártszervezet közvetlenül részt vesz a gazdasági feladatok irányításában. Mások úgy vélekedtek. mivel voltak kérdések, amelyekkel nem értettünk egyet, hogy a pártszervezet akadályozza a fejlődést. •

Fel kellett tárnunk ezeket a tévedéseket. Űgv érzem, sikerült, elért eredményeink ezt bizonyítják. Pártszervezetünk felismerte: a pártmunka korszerűsítésének jogos követelménye, hogy a párt politikai irányító és gazdasági ellenőrző tevékenysége nem gyengülhet. ellenkezőleg: csak erősödhet. Annál is inkább, mert a döntések helyessége, vagy helytelensége ezer ember sorsát határozzák meg. Ennyi ugyanis a termelőszövetkezetünk tagjainak

száma.

Szövetkezetünk elmúlt négy évi gazdasági fejlődése mind a termelésben. mind a közös és tiszta vagvon emelkedésében kedvező volt. A növekedés a számok tükrében is lényeges. Pártszervezetünknek. párttagjainknak nem kis munkájába került, hogy ezeket az eredményeket elérjük.

Tiszakécske az utóbbi években ipartelepítés és iparfejlesztés révén is fejlődött. Munkaerőt részint a mezőgazdaságtól, részint a háztartásbeli nők köréből kapott Egvfelől ez áz ok. másfelől a termelés technikai fejlesztése, a termelés f kozása megkövetelte nálunk jy a kdrszéíűhb termelési rendszer bevezetését. ,

i

• Elmondhatom, egyetlen növény: a gabona termesztése volt gépesítve. Ez időben követte a cukorrépa-, a kukorica- és á lucernatermesztés teljes gépesítése. Az ellenállás a tagság részéről nem volt kicsi, hiszen ezen a területen még dívott a részesművelés is. Pártszervezetünk követelte a gazdaság vezetésétől a gépesítés végrehajtását, ugyanakkor meg is védte a jogtalan intrikáktól, mind az egyes tagok részéről, mind pedig az esetenként kívülről elhangzott megalapozatlan bírálattal szemben.

Eredményeinkkel párhuzamosan növekedett tagságunk személyes jövedelme is. Hozzá teszem: e vonatkozásban is a pártszervezet állásfoglalására! volt szükség

és arra, hogy meggyőzze a tagságot a döntés helyességéről.

Eredményeink fedezetül szolgálhatnának a magasabb személyi jövedelemnek is. Ezt azonban a pénzügyi szabályozók nem teszik lehetővé büntetlenül. A korábbi, gyengébb termelési eredmények miatt alacsony szintről indult termelőszövetkezetünk. Ezért nehezebben léphetünk előbbre az egy tagra eső jövedelem tekintetében.

Pártszervezetünk így döntött: évenként biztosítsuk a legmagasabb személyi iövedetmet regulativ (jövedelemnövekmény) adófizetés nélkül, mert gazdaságunk fejlesztéséhez minden fillérre szükség van. Mint ahogyan a biztonsági alap is nélkülözhetetlen, ha a tiszai árvíz, vagy az időjárás szeszélyessége miatt bajba kerül a termelőszövetkezet. Jut azonban arra is, hogy a tagság lakásépítését évente 200—30P ezer forinttal támogassuk. S ezt szintén a pártszervezet javasolta.

• A termelőszövetkezeti közösség vezetésében különböző tennivalókat lát el a gazdaságvezetés a pártszervezet, a KlSZ-szerve- zet. a nőbizottság, s a különböző választott bizottságok. A munka célja azonban azonos,

Áz egységes vezetés kialakítása, a politikai irányítás és ellenőrzés a pártszervezet feladata. Ez sok dologgal, küzdelemmel, vitával jár együtt. Az egyik embert nehezebb, a másikat könnyebb meggyőzni. legyen az vezető, vagy vezetet*

Egy évvel ezelőtt szövetkezetünk kiváló lett. Múlt évi eredményeink miatt sem kell szégyenkeznünk. Hiba azonban mégis csak akad. Arra törekszünk, hogy változtassunk azon. amin szükséges . kezdeményezzük a változást. Segítsünk a gazdasági vezetésnek, bátorítsuk. Ehhez ismernünk kell a fejlődés valóságos folyamatait, a gazdaságpolitikai, társadalom- politikai gondokat. Hozzáértéssel elemezzük a gazdasági körülményeket, tárjuk fel az ellentmondások okait és hívjuk fel a figyelmet: hogy ésszerű intézkedéssel a bajok elébe lehessen vágni.

Mi. ígv értelmezzük a oártirá- nvítást. a korszerű pártmunkát, s az ellenőrzést.

örömmel adhatok arról is számot, hogy agrárszakembereink sok segítséget nyújtottak termelőszövetkezeti tagságunk politikai nevelésében A pártszervezettől kapott feladatot, legyen az párttag. vagy párton kívüli szakember — gondosan végrehajtja.

• Az élet követelményeként állítja elénk: tegyünk meg mindent, amit megtehetünk pártunk vezető szerepének erősítéséért. Ez nemcsak nekünk, kommunistáknak létérdekünk, hanem egész szocializmust építő társadalomé, ígérem a tiszakécskei kommunisták nevében, hogy mi e szellemben fogunk dolgozni a jövőben is.

P. 1.

Az állatok több proteint fogyasztanak, mint amennyit szolgáltatnak

A világ lakosságának élelmezéséhez évente ISO millió tonna proteinre van szükség. És napjainkban pontosan ennyi a világ proteintermelése.

Az állatok táplálására ebből a mennyiségből 100 millió tonnái használunk fel, viszont hús, tej, tojás stb. formájában csupán 25

millió tonna állati proteint „kapunk vissza tőlük”. A hiányzó 75 millió tonna protein előállítására két módszer is kínálkozik: egyfelől fejleszteni lehet az egysejtű proteinek termelését (a kőolajban tenyésző élesztőgombák révén), másfelől szója, kopra, különböző füvek és levelek

felhasználásával fokozni lehet a növényi proteintermelést.

Ami ezt a második megoldást illeti, komoly sikereket ért el egy skót vállalat, amely proteingazdag állati takarmányt állított elő az árpa és a burgonya lepárlása során fennmaradt törkölyből. A törköly nyers proteintartalma eléri a 28—30 százalékot.

PÁRTUNK XI. KONGRESSZUSÁRA KÉSZÜLVE...

Munkasikerek

a ZIM kecskeméti gyárában

Az elmúlt év tavaszán gvá- runk kollektívája az elsők között csatlakozott Kecskemét üzemei közül ahhoz a felhíváshoz, hogy 'a termelés fokozásával, az élőmunkával, energiával, anyaggal történő takarékosabb gazdálkodással ünnepeljük pártunk XI. kongresz- szusát, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A verseny első szakaszának lezárass után a következő eredményekről adhatunk számot.;

A felhívás közzététele óta jelentős mértékben továbbfejlődött a Lampart.

Zománcipari Művek kecskeméti gyárában a munkaverseny minden formája. A termelés növekedésén, a különböző gazdasági mutatók javulásán túlmenően a szocialista brigádok meghatározó szerepet töltenek be üzemünk kulturális és társadalmi életében. Tevékenységük tartalmasabbá vált. mindinkább megközelíti azt a színvonalat, amely egy ilyen régi, sok hagyománnyal rendelkező vasas-üzem kollektívájától elvárható. Jelentősen fejlődött a szocialista gondolkodásmód, a saját és mások munkájának a megbecsülése, az egymásért, a közösségért érzett felelősségvállalás.

Nézzük azonban közelebbről az elért eredményeket. Az elmúlt évhez viszonyítva 10 millió forinttal növeítük termelésünket, 14 millióval pedig árbevételi tervünket, változatlan árakon számítva. Ezzel a gyár történetében először sikerült több, mint 300 millió forint értékű árut termelni, illetve értékesíteni. Darabszámban ez azt jelenti, hogy a rekonstrukció befejezése óta ebben az évben gyártottunk első ízben 200 ezer darabnál több fürdőkádat, pontosabban 203 ezer darabot. 1973-hoz mérten 2 százalékkal javítottuk a minőségi

mutatókat, s 1,4 százalékkal csökkentettük a selejtet. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a mintegy 4,5 millió forintos alao- anyagár-növekedés ellenére nyereségünket az elmúlt évihez .viszonyítva csaknem megkétszereztük. Ráadául eredményeinket olyan körülmények között értük el. amikor egész évben létszámhiány akadályozta a termelést és több anyagbeszerzési eondunk volt, mint a megelőző évben.

A ZIM dolgozói természetesen a társadalmi munkából is kivették részüket. A város iskoláinál, óvodáinál, valamint a gyár dolgozói részére épüiő hétvégi pihenő építkezésénél mintegy 28 500 óra munkát végeztek. Ügy érez- , zük,1 eredményeinkkel méltó módon köszöntjük pártunk XI. kongresszusát, s kellően megalapoztuk a verseny második szakaszát, amellyel hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepeljük. Az első eredményekről máris beszámolhatunk, ugyanis a januári termelési terveket túlteljesítettük.

Gyárunk szocialista brigádjai és brigádon kívüli dolgozói megtárgyalták üzemünk 1975. évi tervét, s a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozata, valamint a gyári csúcsvezetőség irányelvei alapján megtették felajánlásaikat. Áz anyag- és energiatakarékossági vállalások értéke megközelíti a 7 millió forintot.

• Zománcozzák a kádakat. .

A vállalások teljesítésére felkészültünk és megfelelő szervezés, irányítás mellett ezeket is teljesíteni fogjuk. Szocialista brigádjaink elhatározták, hogy 1975. március 15-én kongresszusi műszakot tartanak. Szilárd elhatározásunk. hogy a XI. kongresszus tiszteletére elért eredmények után. a verseny második szakaszában is helyt állunk, s minden erőnket az irányelvek és a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtására összpontosítjuk.

Rózsa Imre

munkaverseny-szervező

Divat a bölcső?

Áj amánk sápadt öregasszony s ilyen vékony, mint a kisujjam. De olyasfajta házi munkában, mint a parkettacsiszolás vagy fal-lekaparás szobafestéskor, kettőnket is kidolgoz a párommal.

Pedig hetven és nyolcvan közt fele úton jár.

Most is furton-furt sertepertél a konyhában, pedig elmosogatott, az utolsó villáig mindent elrakott már ebéd után. De még valami odacseppenés ho- mályosodik a gáztűzhely bordó zománcán. Fürgén letörli. Amott meg a rongyszőnyeg sarka gyúródott fel. Ugrik, hogy megigazítsa.

Mivel csapjam már be, hogy leülne gy kicsit?

— Olvasta, mama? Megint divatba jön a bölcső.

Ráharapott. Fekete kendője alól elevenen villan elő világoskék szeme. Csakugyan letelepszik a fehérre mázolt öreg karszékre ami pont betölti a konyhaasztal meg a sparhert közti zugocskát. Figyel. Folytassam hát.

Milyen jó, hogy az imént olvastam a szobában a kis hírt a nyírbéltelki faipari vállalatról. Nemcsak egyetlen olyan üzem Magyarországon, ahol kézi gyalut gyártanak. Itt készül a mérővessző, népszerű nevén a colstok is. Legújabban meg. hagyományos bölcsők legszebb típusait készítik,_ mert a ■tapasztalatok szerint nagy kereslet várható a modern lakásb . is beillő, klasszikus bútor iránt.

Mesélem. Mama feszülten hallgat, alig várja, hogy

szólhasson.

— Meghiszem... Az már szent, hogy jobb a gyereknek mint mondjuk a mózeskosár... De máma mindjárt kiságyat csináltatnak a pólyás- babának is.

— Mamát még bölcsőben ringatták, ugye?

— Engem?... Egy bölcső tizenöt-tizenhat gyerekkel kitartott. Minálunk én voltam a tizenharmadik, a legkisebb. Utánam odaadtuk. Rokonnak. Ott is kinőtt belőle vagy hét gyerek. Aztán Manci nénétekhez került; Icát meg Ferikét is abban ringatták. Szép, virágos volt a vége, oldalt meg olyan hengeres pálcikákból állt a rácsa.

Tgazít a vizesüveg tálcáján, egyenes sorba tologatja a négy poharat aztán csak jobbnak látja kettessével állítani őket. Jót mosolyog.

— Borcsa meg Veronka nénémtől tudom, hogy rettentően ríttam, mikor el akarták vinni a bölcsőmet. Nem akartam engedni az istennek se. Akkor oszt úgy éltek vele hogy kiszedték belőle az aljadeszkákat, s úgy tették bgle a kis szalmazsákot. Mikor belefektettek, zutty, lepottyantam a bölcső alá... Aztán már nem kellett nekem se. — Gondolom, csak jobban tudott tenni-venni az asszony, ha a gyerek bölcsőben feküdt. Mikor nyugtalankodni, sírni kezdett a kicsi, ringatta egy menetet, aztán ...

— Ohó, még az kellett volna! Nem kapatták rá a gyereket, hogy minden füttyre ringatni kelljen.

Volt elég baj anélkül is, pláne ahol sok pulya lármázott. Szegény Mari nénémnek tizenkettő! Oszt egyik kicsi, másik pici. Éjszaka egyik lába mindig lelógott az ágyról, oszt így járt ni, még álmában is. Ha a pólyás felsírt, rögtön hintáztatni kezdte talpával a bölcsőt.

— Hát ahol nem fért el az ágy mellett a bölcső?

— Akkor madzagot kötöttek rá. Annak a végét csavarta a kezére az anya éjszakára. Aztán ha kellett, csak elkezdte húzgálni; „harangoztat- ta” a bölcsőt.

— Nem esett ki belőle a gyerek? Mikor már kapaszkodni tudott...

— Nappalra csak a kis szalmazsákot üt.,,/iák benne. így a kicsi lentebbre került, Este tették alá a tollús derékaljat is, Persze, csak megesett, hogy kiborult az aprójószág... Jaj, sose felejtem el!... ötéves koromban kiadtak engem egy nagyparaszthoz. Libapásztomak. Fukar volt, mint a vesztés. Még a kisgyerekeinek se engedett tejet adni. mert azt pénzzé tehette a piacéi. Hogy ,.su- pa fiúgyerekük született, örökbe akartak fogadni. Szegény apám azt mondta: „Elég nagy az ét. alja, gazduram, hogy megférjen alatta az én sa ládom is. A kislányom nem adom.”

Ozóval, egyszer elmentek hazulról —

^ lomba, hova, nem tudom már —, bál a bölcsőben hagyták. A kisbolond izggott, ficánkolt, s feje két pálcika közé került az oldalrácson. Mire hazaértek, megfulladt... Mikor szegény jó apánk meghalt, Verőn meg Borcsa addig veszekedett a paraszttal, míg vissza nem engedett a családomhoz.

Később én is ringattam bölcsőt — rokonok kisbabáival. Aztán mikor nagylány lettem, urakhoz álltam szolgálni... De azoknál már akkor se volt divat a bölcső ... ,

... Bölcső ... bölcső ... Hát újra felfedezzük a régi, kedves bútordarabot Eszembe jut a Központi Statisztikai Hivatal

1974-ről szóló jelentésének egy mondata: „Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt”. Meg az örvendetes megyei helyzet, amiről Végh Pál elvtárs tájékoztatott néhány adat közlésével. Meg amikor érdeklődésemre, hogy a megye mely részein legjobbak a születési arányok, azt mondta: — A részleteket nem ismerem, de annyit már hallottam az egészségügyi osztályon, hogy a kalocsai járásban. Emlékszem hogy ott tavaly is... V 'locsa... Kalocsa... A városi tanács kalo- csai színpompájú házasságkötő termében \r és főhelyen áll egy mosolyos-virágos bölcső. * mboiumként is. Meg a névadó ünnepségek tár- -eplőj ‘ként.

í.e, túl vonalas volna erre a bölcsőre s jó születési arányt. De a tények ösztönük ípzetíürsításra. Tóth István

1 Munka a kádöntő gépsoron.