Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Y)' Bács-Kiskun megye új büszkesége PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 39. szám Ára: 90 fillér 197ÍL. február 15. szombat * A világon a negyedik helyen Korszerű kukoricafajták a termesztés fejlesztéséhez Magyarországon évente egy­millió hektárnál nagyobb terü­leten terem a kukorica. Hazánk e tekintetben a világon a negye­dik helyen van. A magyarorszá­gi kukoricatermesztés jelentősé­gét emeli az a körülmény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek, a háztáji és kisgazdaságok abrak­szükségletének 65—70 százalékát ez a fontos takarmánynövény fedezi. Bács-Kiskun megyében a szán­tóterületnek általában 33—34 százalékán 'termesztenek kukori­cát. 1974-ben 140 ezer hektár volt a vetésterület és az átlag­termés 42 mázsára emelkedett. Egyes gazdaságok a Bácskában és a Dunamellék kedvezőbb ta­lajadottságai és éghajlati viszo­nyai között hektáronként 60—65 mázsás termést is elértek, álta­lánosságban azonban nem ilyen kedvező a kép. A köztermesztésben levő hib­ridfajták az agrotechnikai és egyéb hibák miatt ugyanis jóval kevesebbet termeltek annál, mint amennyire képesek. Az ez- . zel összefüggő kérdések megvi­tatására rendezett pénteken dél­előtt kukoricatermesztési tanács­kozást Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában a Magyar Agrártudományi Egye­sület megyei szervezete. Állami gazdaságok, mezőgazdasági szö­vetkezetek szakemberei, tudo­mányos kutatók és a mezőgazda- sági szakigazgatás képviselői je­lentek meg. Polónyi Béla, az egyesület nö­vénytermesztési szakosztályának titkára, az állami gazdaságok megyei főosztályának helyettes vezetője a tanácskozás megnyi­tójában az iparszerű kukorica­termelési rendszerek tapasztala­tait elemezte. Ezután Váczi Dá­niel, az Országos Minősítési és Fajtakísérleti Intézet tudomá­nyos főmunkatársa beszélt a ku­koricafajták szerepéről a gazda­ságos termesztésben, és az egyes fajták tulajdonságait ismertette. Elmondotta többek között, hogy tíz évvel ezelőtt még a kukorica- termesztés.nek a biológiai ténye­zője volt a folyamat hajtóereje. Akkor terjedtek el a beltenyész- téises hibridek. Napjainkban a tchnika fejlődése sürgeti a kor­szerűbb kukoricafajták termesz­tését. Eddig elég kedvezőtlen volt a köztermesztésben levő hibridek fajtaösszetétele. Sok volt a hosszú tenyészidejű., ami a betakarítás elhúzódását, a veszteség növekedését, az ener­giafelhasználási költségek emel­kedését vonta maga után. Az a célszerű, ha a legbiztosabban beérő hibridekből áll a termesz­tett fajták 70 százaléka, tíz, ti­zenöt százaléka korai és ugyan­ennyi a később érő. Majd ismer­tette azokat a fajtákat, amelyek a korszerű termesztési követel­ményeknek megfelelnek. Ezután korreferátumok hang­zottak el. Szabó József, a mar- tonvásári, dr. Kovács Gáborné, a szarvasi kutató intézet tudo­mányos főmunkatársa, Szél Sán­dor, a Gabonatermesztési Kutató Intézet osztályvezetője a kuko­ricafajták nemesítésének ered­ményeiről tájékoztatta a tanács­kozás résztvevőit. Molnár János, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatóhelyettese az üzem ku- koricatermesztési módszereiről beszélt. K. A. Moszkvában folytatták a szovjet-brit tárgyalásokat Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának és Harold Wilson brit miniszterelnöknek a részvételével folytatódnak pénteken a hivata­los tárgyalások a Szovjetunió és Nagy-Britannia között. Szovjet részről a megbeszéléseken részt vesz Koszigin szovjet miniszter- elnök és Gromiko külügyminisz­ter, Nagy-Britannia részéről Ja­mes Callaghan külügyminiszter is. A csütörtöki első tárgyalási fordulón mindenekelőtt az euró­pai biztonság kérdéséről tárgyal­tak. Wilson moszkvai utazása előtt viszonylag pozitív nyilatko­zatot tett erről a kérdésről, han­goztatva, hogy Nagy-Britannia a legtöbb országhoz hasonlóan sze­retné, ha lehetőség nyílna az eu­rópai biztonsági konferencia har­madik szakaszának csúcsszinten történő megvalósítására és ha si­kerülne a konferenciát mielőbb sikerrel befejezni. Mindazonáltal Moszkvában rámutatnak, hogy a megfogalmazás még mindig vi­szonylag tartózkodónak minősít­hető, mert magában rejti a kü­lönféle előfeltételek megszabá­sának lehetőségét. Wilson és Callaghan pénteken délelőtt koszorút helyezett el a í Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin mi­niszterelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter, illetve Harold Wilson brit miniszterelnök és James Callaghan külügyminiszter tárgyal a Kremlben. (Telefoto —TASZSZ—MTI—KS.) Kreml falai alatt a Sándor- kertben, az Ismeretlen Katona sírjánál. A hivatalos tárgyalá­sok második fordulója magyar idő szerint reggel kilenckor kez­dődött a Katalin-teremben. Dél­ben a Kreml Granovitaja-termé- ben a szovjet kormány fogadást adott a brit vendégek tiszteleté­re, ahol pohárköszöntők is el­hangzottak. Délután a tárgyaló- küldöttségek újabb megbeszélésre ültek össze. Este Wilson és Cal­laghan, valamint a két brit ál­lamférfi felesége, akik számára egyébként külön programot dol­goztak ki a szovjet vendéglátók, a Moszkvai Nagyszínházban meg­tekintették a „Diótörő” című balettet. (MTI) Ciprus a Biztonsági Tanácshoz fordul Riadókészültségben a Nemzeti Gárda NICOSIA Ciprus hivatalosan a Biztonsá­gi Takácshoz fordul az önálló ciprusi török szövetségi állam egyoldalú kikiáltása miatt. Az er­ről szóló bejelentést Makariosz Ciprusi államfő tette, miután kor­mányának tagjaival több mint öt órán át tárgyalt a legújabb fej­leményekről. Makariosz leszögezte, hogy a török ciprióták döntése súlyos csapást jelent a sziget jövőjéről és a konfliktus békés rendezésé­ről folyó tárgyalásokra. Az államfő bejelentette azt is, hogy Athénba küldi külügymi­niszterét. Krisztofidesát, valamint Klerideszt. aki a szigeten élő két közösség vezetőinek eddigi tár­gyalásain a görög cipriótákat képviselte. A két politikus várha­tóan hétfőn utazik tovább New Yorkba, az ENSZ székhelyére, hogy Görögország képviselőivel közösen terjessze elő panaszukat. Cipruson időközben riadóké­szültségbe helyezték a görög tisz­(Folytatás a 2. oldalon) Nagy várakozás előzte meg, sokak érdeklő figyelme kí­sérte Kecskemét legnagyobb közművelődési intézményének, a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központnak az elkészü­lését. A hetvenmilüó forintos költséggel épült intézmény falai között már hetek óta zajlik a változatos élet; de az ün­nepélyes átadásra, a felavatásra tegnap került sor. A város népes számú érdeklődőin kívül ott voltak az eseményen a megye minden részéből érkezett közművelődési szakembe­rek, járások, városok, a társintézmények vezetői, munka­társai. A kívül-belül impozáns, ha­talmas épület előtt, s a bejá­ratnál elhelyezett plakátok szö­vege ízelítőt ad a művelődési központ törekvéséről, belső tar­talmi munkájáról. Operaelő­adást, Basti Lajos önálló estjét, Koncz Zsuzsa és az Omega együttes szereplését, s Kanyó Ferenc fotóművész kiállítását ígérik a plakátok a járókelőknek. Az épület belsejében, mielőtt az ünnepségre érkezettek a hat­száz személyt befogadó, gyönyö­rű színházterembe léptek volna, megnézhették a megyei grafikai tárlatot és Karáteon Gábo^fes- tőművész kamarakiállítását. Dél­előtt tíz órára megtelt a terem, kezdődhetett az emlékezetes ün­nepség. A Himnusz elhangzása után dr. Gajdó:si 1st::.' 1:5''öntötte a megjelenteket, üdvözölte az elnökségben helyet foglaló kö­zéleti személyiségeket, a meghí­vott vendégeket. Az elnökségben foglalt helyet Garamvölgyi Jó­zsef, a kulturális miniszter he­lyettese, Katanics Sándor és Ter­he Dezső, a megyei pártbizott­ság titkárai, Herczeg Ferenc, az MSZMP KB alosztályvezetője, Mándics Mihály, a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, Farkas Jó­zsef, a Hazafias Népfront me­gyei titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei első tit­kára, Vitányi Iván, a Népműve­lési Intézet igazgatója, valamint kiváló közművelődési szakembe­rek és szocialistabrigád-vezetők. Dr. Gajdócsi István bevezető­jében hangsúlyozta, hogy me­gyénk dolgozó társadalma várta, akarta, szorgalmazta és munkál­ta ennek a ragyogó, korszerű in­tézménynek a létrehozását. — A munkát is avatjuk most — mon­dotta —, nemcsak az intézményt; hiszen több mint egy hónapja már, hogy rendszeres tevékeny­ség folyik e falak között. A rendezvényeknek eddig tizenhat- ezer látogatója volt. Klubok, szakkörök, tanfolyamok kezdték meg működésüket, rendeztek ki­állításokat, szerveztek művészi értékű színházi és egyéb előadá­sokat. Az Állami Bábszínház előadását egyetlen nap alatt nyolcszáz fiatal tekintette meg. Garamvölgyi József miniszter- helyettes mondott ünnepi avató­beszédet. Elismerő szavakkal szó­lott azokról a nagyarányú gaz­dasági és társadalmi változások­ról, melyek az utóbbi három év­tizedben Bács-Kiskunban bekö­vetkeztek. Kijelentette, hogy az új intézmény eddigi működése tudatos cselekvést tükröz Kife­jezte a miniszterhelyettes azt a reményt, hogy a megyei műve­lődési központ ezentúl a miegyé­ben levő művelődési otthonok segítője lesz. — Ünnep lesz majd ebben a házban minden látogató betérése — mondta —, aki szel­lemileg gyarapodni akar. A beszéd elhangzása után a művelődési munka irányításáért és az intézmény elkészítésében való eredményes közreműködé­sért kitüntetéseket adtak át. A kulturális miniszter a Szo­cialista kultúráért kitüntetést adományozta Gila Jánosnak, a Megyei Művelődési Központ igazgatójának és Nyilas Gábor­nak, a megyei tanács osztályve­zető-helyettesének. Miniszteri dicséretet kapott Pozsgay Ernö- né gazdasági ügyintéző (’'.ícs- Kiskun megyei Derű’;- lalat é: Szamósfa1’ ! I lire, a mű­velődési központ csoportvezetője. Az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést érdemelte ki átlagon felüli munkájával Ágó György segédmunkás, Kusák Antal mű­vezető, Kusinszky András főépí­tésvezető, Mogyoródi Ferenc asztalos és Tóth András építés- vezető. Az építésügyi és város­Felavattak a megyei művelődési központot kus Zenekart, a Kecskeméti Vá­rosi Vegyeskart, a „Csak Tiszta Forrásból” női kamarakórust, a nagybaracskai népdalkórust, a tiszakécskei népi együttest, a hercegszántói délszláv táncegyüt­test és a bajai Liszt Ferenc Énekkart. Az ünnepi alkalom ki­emelkedő eseménye volt az ösz- szes közreműködő énekkarok é3 a Kodály Zoltán Iskola növendé­keinek együttes éneklése, össze­sen ötszázan énekelték el Bár­dos Lajos Láng és fény című kánonját, hangszeres kíséret mellett Vezényelt Kardos Pál I.iszt-díjas karnagy. A változa­tos műsor, végén nagy tapsot ka­pott a Kalocsai Népi Együttes. A ’Katona József Színház mű­vészei Buda Ferenc. Raffai Sa­rolta, Gál Farkas, Hatvani Dá­niel és Csoóri Sándor költemé­nyeit szavalták Forgács Tibor, a Katona József Színház művé­sze volt a műsorközlő. Megkérdeztünk néhány jelen levőt, mit tart az új intézmény­ről, hogyan fogadja annak meg­születését: Raffai Sarolta írónő: — Bol­dogan vagyok itt. Hiszem, hogy az épület nagyszerűségéhez mi­előbb felnő a tartalmi munka. Bene András, a Kecskeméti Járási Hivatal elnöke: — Első­sorban a jó módszerek elterjesz­tését várjuk tőle. S azt, hogy szereplési lehetőséget adjon az öntevékeny művészi együttesek­nek. Garamvölgyi József miniszterhelyettes az avatóbeszédét mondja. Nagy tapsot kapott a hercegszántói délszláv együttes. (Tóth Sándor felvételei.) fejlesztési miniszter dicséretét kapták: Bitter Sándor villany- szerelő, Bodor Lajos vasbeton- szerelő, Horváth István kőmű­ves, Kocsis Béla kőhelyező szak­munkás, Nyilas János előkészí­tő csoportvezető és Virágh Imre fűtésszerelő. A szünet után kulturális mű­sor következett. Bács-Kiskun megye legjobb, e táj népművé­szetét, irodalmát, valamint ének­es zenekultúráját reprezentáló szólistái, és együttesei lépték láthatta, illetve hallhatta a kö­zönség a Kecskeméti Szimíoni­Lőrinc Éva tanuló: — Sokat akarok majd idejárni. Ügy ér­zem, nagyszerűen lehet majd itt tanulni. Pécsi Ildikó színművésznő: — Elsősorban a színészek és a kö­zönség még jobb egymásra talá­lását várom. Szeretnék sokszor szerepelni ebben a szép intéz­ményben. Borsodi György, az SZMT ve­zető titkára: — A munkásműve­lődéssel kapcsolatos határozatok tökéletes végrehajtását remélem. Hiszen’ hogy remekül hidunk ma,iu ennek 'ere kében együtt» működni. V M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents