Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

■VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elnöki teljhatalom Bangladesben PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mudzsibur Rahman, Banglades eddigi kormányfője elnöki telj­hatalmat vezetett be az ország belső problémáinak gyorsabb meg­szüntetése céljából. Képünkön: Mudzsibur Rahman (baloldalt) leteszi az elnöki esküt a parlament elnökének, Alidul Malek Ukil kezébe. (Telelőto — AP—MTI—KS.) A gazdasági vezetők munkájának véleményezése ÜLÉST TARTOTT A SZOT ELNÖKSÉGE A SZOT Elnöksége hétfői ülé­sén a gazdasági vezetők munká­jának véleményezésével kapcso­latos szakszervezeti jogkör to­vábbfejlesztése mellett foglalt ál­lást. , ■ A káder- és személyzeti mun­káról hozott párt-, illetve kor­mányhatározat is ösztönzi a vál­lalati kollektívákat, a szakszerve­zeteket, arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a vezetők munká­járól. A SZOT Elnökségének ál­láspontja szerint a lövőben nem­csak a vállalati felső vezetők, ha­nem valamennyi szintű vezető ki­nevezése, felmentése,- minősítése, miniszteri és ennél magasabb kitüntetése és az ellenük indított fegyelmi eljárás esetén ki kell kérni az érintett kollektíva tagjai, és nevükben az illetékes szak­szervezeti szervek körültekintő, reális véleményét. A különböző szintű szakszervezeti szervek kü­lön kérés nélkül is kifejthetik vé­leményüket a vezetőtevékenjyiég- ről. Annál az 50 vállalatnál, ahol a munkásküldöttek tanácskozását, illetve a bizalmiak és főbizalmiak tanácskozását rendszeresítették, a szakszervezeti bizottságnak éven­te legalább egy alkalommal, az éves munka értékelésekor ki kell kérnie ezen fórumok véleményét is az illetékes gazdasági vezetők tevékenységéről. A döntés természetesen a gaz­dasági, állami szerv vezetőjének a joga. Az irányító szervek a szak- szervezeti testület véleményétől eltérően is dönthetnek. Ilyen ese­tekben azonban kötelesek értesí­teni a véleményező szakszervezeti szervet, az eltérő döntés konkrét okairól. (MTI) XXX. évf. 23. szám Ára! 90 fillér 1975. január 28. kedd Eredményes volt a központi beavatkozás az őszi csúcsforgalomba Bács-Kiskun megyében 60 ezer tonna árut szállítanak társadalmi segítséggel Az őszi, rendkívül nagyarányú, részben összetorlódott szállítási feladatok maradéktalan elvégzé­sére a Minisztertanács — mint is­meretes — felhatalmazta a közle­kedés- és postaügyi minisztert ha­tósági intézkedések megtételére. Lehetőséget adott a közületi gép­járművek igénybevételére a vas­úti küldemények közútra terelé­sére. a közúti fuvarozási szerző­dések egyoldalú felbontására. A határozatot végrehajtva decem­ber végére megszüntették a közü­leti járművek berendelését, ugyan­is a közlekedés eleget tett legfon­tosabb szállítási kötelezettségei­nek. A KPM-ben a napokban ér­tékelték a rendkívüli intézkedé­sek eredményeit. A határozat adta lehetőséggel élve a múlt év utolsó negyedében — a Központi Szállítási Tanács, valamint a megyei szállítási ope­ratív bizottságok irányításával — országszerte naponta átlagosan 1000—1200 közületi gépkocsi köz­ponti igénybevételével megközelí­tőleg másfél millió tonna árut «szállítottak el. A közületi teher­gépjárművek teljesítménye azon­ban ennél jóval több, mert a vál­lalatok a műszakszám növelésé­vel, a gépkocsik intenzívebb ki­használásával igyekeztek pótolni az időnként elvont járműveiket. Az operatív bizottságok által munkába állított teherautók á megye szállítási feladataiban mű­ködtek közre. A Bács-Kiskun meevei Szállí­tási Operatív Bizottság két hóna­pon át 182 közületi gépjárművet vett igénybe, amelyek 12 ezer ton­na árut szállítottak el. Részt vett a fuvarozásban 49 honvédségi gépjármű is. Ezek 5 ezer tonna árut továbbítottak rendeltetési helyükre. A testvér Volán-válla­latok 10 gépkocsit küldtek Rács megyébe og.V hónapon át, ezek 5100 tonna árut szállítottak. Igen nagy sikere volt a kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat rendkívüli mű­szakjainak. November líi-án és 17-én, valamint november 30-án és december 1-én 1108 gépkocsi műszakban 30 205 tonna árut fu­varoztak. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium megállapította, hogy a rendkívüli őszi csúcsforgalomban megbízhatóan álltak helyt a fuva­rozó vállalatok, közülük is ki­emelkedő munkát végeztek a Vo­lán-vállalatok. Járműkapacitásuk lehető legjobb kihasználásával szeptembertől decemberig súly­teljesítményüket 9 százalékkal, árutonna-kilométer teljesítési ter­vüket 17 százalékkal növelték. A közlekedési tárca idei legfon­tosabb feladata az erőforrások hatékony felhasználása. A közúti közlekedésre takarékossági intéz­kedéseket dolgoztak ki, elsősor­ban a járműgazdálkodás, az üze­meltetés és a forgalomszervezés területén, a hatósági intézkedé­sek fő célja az energiafelhaszná­lás csökkentése, a fuvarigények hatékony kielégítése, a távolsági forgalom racionalizálása. Az erre vonatkozó intézkedési terv rövi­desen elkészül a kecskeméti 9. sz. Volán Vállalatnál is. A szocialista brigádok már megtették anyag- és energia megtakarításra vonatkozó felajánlásaikat, s vállalásaikat ha­vonta értékelik. Tél a kertészetben • Nagy szakértelmet kíván a szőlőmetszés. A Kun. bajai Állami Gazdaságban a gyakorlott szőlőter­mesztők tanítják erre a műveletre fiatalabb brigádtársaikat. Január második felében hosz- szabbodnak a nappalok és sza­porodnak a tennivalók a mező- gazdaságban. Egyre több a vá­sárló a kertészeti magvakat, esz­közöket árusító boltokban, a ve-' tőmag- és vegyszerkereskedelmi vállalatok lerakatainál. különö­sen most. amikor az időjárás is sürgeti a szántóföldi, kertészeti, teendőket. A szövetkezeti kerté­szetek, háztáji gazdaságok fólia­sátraiban, hajtatóházaiban érik a csemegepaprika, paradicsom, szedik a salátát és csomózzák a hónapos retket. A szőlő- és gyümölcstermesztő gazdaságokban, az ültetvények tél végi ápolása, metszése a leg­sürgetőbb teendő. Jól telelt ed­dig a szőlő, még' a fagyos na­pok előtt beértek a vesszők. A Kunbajai Állami Gazdaság 1610 hektáros ültetvényén a szőlőmet­szés foglalja le a brigádokat, más munkára ezekben a napok­ban nem is jut idejük. A fárasztó- művelete^ legfeljebb könnyíti a pneumatikus metszőollók hasz­nálata, de ezekből a berendezé­sekből még nincsen elegendő. • Tavaly hárommillió forintos bevételre tett szert a tiszakécskei Űj Élet Tsz kertészete. Nagy Béla a frissen szedett paradicsomot készíti elő a szállításra. • Naponta nyolcvan, száz mázsa burgonyát szállítanak az elárusító- helyekre a MEZÖTERMÉK kecskeméti telepéről és tárolójából. A könnyebb munkahelyre beosztott kismamák mérlegelik és bálóba töltik a burgonyát. Időarányosan teljesítették a negyedik ötéves tervet Fejlesztik a gazdálkodást a homokhátsági szövetkezetek Eredményekben és megpróbáltatásokban gazdag esztendőt hagytak maguk mögött a homokhátság) szövetkezetek. Az előző év elején a korai fagy, az aszály, majd a sok csapadék, a Tisza menten az árvíz és az ezzel összefüggő védekezés állította nehéz helyzet elé a gazdaságokat. Ennek ellenére a negyedik ötéves terv időaranyos teljesítéséről adhattak szá­mot hétfőn délelőtt Kecskeméten, a Technika Házában tar­tolt küldöttközgyűlésen. Magony Imre szövetségi titkár u közgyűlést megnyitó beszédé­ben ismertette, hogy szeptember közepétől év végéig 2 milliárd forint értékű terményt, szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget és más ter­méket takarítottak be a homok- hátsági szövetkezetek és a segít­ségükre sietett társadalmi mun­kások. Az a gazdasági fejlődés, amely a szövetkezeti mozgalom egészé- ív jellemző a Homokhátság ked­vezőtlen adottságú szövetkezetei­ben is szép eredményt mutat. Csökkent a különbség a Bács- Kiskun megye más vidékein gaz­dálkodó szövetkezetek és a ho rriokhálsógiak között. Az eszkö­zök jobb kihasználásában, haté­konyságában meghaladták a me­gyei átlagot. A körzet közös gaz­daságai a lakóhely, a település fejlődésének élvonalába kerültek. Az általános, kommunális kultu­rális és szociális fejlesztést jelen­tős anyagi hozzájárulással támo­gatják. Egy esztendő telt el azóta, hogy a három bácsalmási termelőszö­vetkezet gazdái közösen kezdtek dolgozni. Az egyesüléssel létre­jött 5 ezer hektáron szövetkezet, a Petőfi tagsága tegnap gyűlt össze, hogy meghallgassa, -vitassa a vezetőség beszámolóját az el­múlt évben végzett munkáról. A számadás alaposabb volt. mint régebben, mert nemcsak az ágazatok munkáját elemezte Sza- lonnás Mihály, a szövetkezet elnöke, hanem az egyes embere­két is, irányítókét, középvezető­két, a munkában kitűnt vagy a nem éppen szorgalmas gazdákét. Az összekovácsolórlás nem volt könnyű, de az bebizonyosodott, hogy a Táncsics, a Lenin és a Petőfi tagsága helyesen döntött, amikor elhatározta a gazdaságok egyesítését. Az idejében és gon­dosan végzett tavaszi munka csaknem veszendőbe ment, júni­usban jégverés érte a szövetkezet szántóit, gabonáját. Az őszi be­takarítási időszak terveit is tel­jesen felborította az esőzés, szin­te lehetetlennek látszott, hogy jobb eredménnyel zárhatnak, mint az egyesülés előtti időszak­ban. Végül; is átszervezéssel, - a szokásosnál nagyobb erőfeszítés­sel sikerült megmenteni a ter­mést. A növénytermesztési ágazat a tervezettnél 6,2 százalékkal jobb eredményt ért el: a búza 38, a kukorica 56, a cukorrépa 590 má­zsával fizetett hektáronként. Gondosan dolgoztak az. állatte­nyésztők is. az ágazat hozaméi - téke 8,5 százalékkal növekedett. Javult a tejtermelés, az egy te­hénre jutó átlagos hozam meg­haladta a 3 ezer litert. A szar­vasmarha-tenyésztők fontos mun­kát végeztek, kialakították a tbc-mentes környezetet. Az egyéb' A homokhátság! gazdaságokban javultuk a dolgozók életkörülmé­nyei. 1970-ben hetvenhét forintot fizettek átlagosan a tízórás mun­kanapra. 1974-ben ez az összeg száz forintra emelkedett. Az idős szövetkezeti gazdákat rendszere­sen segítik, kigészítvo az ala­csony összegű nyugdíjat, járadé­kot. Kósa Antal, a szövetség elnök­helyettese, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz elnöke vita­indító előadásában a szövekezetek egyesülésével bekövetkezett vál­tozásokról is szólt. 1970/ben még 99 gazdaság működött a szövet­ség körzetében, az 1975-ös esz­tendőt már csak 61 szövetkezet kezdte meg, az átlagos üzem­nagyság pedig 2847 hektárra nőtt. Igen eredményes volt a szántó­földi növénytermesztés. A kedve­zőtlen adottságú homokhátsági gazdaságok gabonatermése meg­közelíti a megyei átlagot. A leg­több szövetkezet növelte a búza vetésterületét. A kukorica-vetés­ágazatok ugyancsak jó ered­ménnyel zártak, általában csök­kentették a termelési költsége­ket. A szövetkezet tiszta úagyona egy esztendő alatt 8 és fél millió forinttal növekedett, halmozott termelési értéke szintén maga­sabb lett, meghaladta a 91 mil­lió forintot. Az 1974-as évet 31 millió 750 ezer forint nyereséggel zárták. Ebből a fejlesztési alapon tartalékolnak 7 millió 700 ezer forintot beruházásokra. Mivel nyugdíjasuk, járadékosuk öt­száznál is több, a szociális alap­ra 670 ezer forintot helyeztek. A szövetkezet dolgozó tagságának részesedése pedig 21 millió fo­rint. A bácsalmási művelődési ház­ban megtartott zárszámadó köz­gyűlésen jutalmat, oklevelet kap­tak a régi gazdák. Kurta János, oki 25 éve tagja a szövetkezet­nek, a törzsgárdajelvény arany fokozatának birtokosa lett, az ezüst fokozatot pedig-id. Árpád Istvánnak, id. Matus Jánosnak és Témák Lajosnak adományozták. D. É. Szűkebb hazánk kistükre 3. óidul Tamásék üzenete 3. oldal A hatékonyabb gazdálkodásért 4. oldal Színházi fények 5. oldal terület négy év alatt 9 százalék­kal emelkedett. A cukorrépa-ter­mesztő'szövetkezetek 1975-ben 30 százalékkal^ többet vetnek ebből a növényből, mint az előző év­ben. A MEZŐTERMÉK burgo­nyatermesztő társulásához három homokhátság! gazdaság csatlako­zott. Legjelentősebb a szőlőter­mesztés eredménye. A homokhát- sági szövetkezetek hektáronként 70—90 mázsás termést is elértek. A Szikrai és az Izsáki Állami Gazdaság termelési, feldolgozási és értékesítési együttműködésé­nek eddig tizenegy homokhálsági szőlőtermesztő szövetkezel lett a tagja. A vitában felszólalók sürget­ték a/- állattenyésztés további fej­lesztéséhez a láplukarmány-ellá- tás megjavítását. A homokhát­ság! gazdaságok több segítségre számítanak a gépek és alkatré­szek beszerzésében, a nagyüzemi szőlőültetvények telepítésében. Középtávú terveik elkészítéséhez szeretnék idejében megismerni a következő ötéves terv részlete­sebb megyei feladatait. Nagy je- jelentőséget tulajdonítanak a me­zőgazdasági üzemek energiataka­rékosságának, általában a gazda­ságos termelésnek, amelynek ér­dekében az állategészségügy fejlesztésében is előbbre akarnak lépni a következő években. K. A. Elkészült a forradalmi ifjúsági napok programja Elkészült a forradalmi ifjúsági napok Bács-Kiskun megyei prog­ramja A nagyszabású esemény­sorozatról Szalólciné Kiss Kata­lin, a KISZ megyei titkára tájé­koztatta lapunkat,. Mint mondta, a korábbi évek­től eltérően az idén március 14- én minden községben és város­ban külön tartanak megnyitó ün­nepséget. Március 15-én János­halmán Hazánk címmel rendezik meg az iíjúgárdisták szavalóver­senyének megyei döntőjét. Ugyan­ekkor Kiskunfélegyházán a Pe­tőfi nevét viselő középfokú tan­intézetek diákjainak szavalóver­senyére kerül sor. Március 21-én Kecskeméten az ifjúgárdisták felszabadulási lövészversenyével folytatódik a program. Kiskunfélegyházán a diákszín­padok egy-egy előadással mutat­koznak be a közönségnek, Kalo­csán pedig népi lánccsoportok adnak műsort. Kecskeméten fia­talokból alakult kórusok ren­deznek kulturális műsorokat. Március 23-án az orgoványi emlékmenetre az idén is több ezer fiatalt várnak. Érdekesnek ígérkezik a kecskeméti 607-es Szakmunkásképző Intézetben sorra kerülő diákpolitikusok ve­télkedője. Ezenkívül több kultu­rális műsort, sportversenyt is rendeznek a KISZ-esek. A fiatal amatőr képzőművészek ezúttal Kiskunfélegyházán állítják ki újabb alkotásaikat.. Hazánk fel- szabadulásának 30; évfordulója alkalmából az ifjúsági klubok­ban komszomolistákkal találkoz­nak a fiatalok. T. L. Egyesülés után Nyereséggel zárták az évet Bácsalmáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents