Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott PETŐFI O # O NEPE a [Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének tavalyi tevékenységét, idei terveit vitatta meg szombaton Budapesten, a. Liszt Ferenc téri könyvklubban megtartott ülésen az országos választmány. A tanácskozáson megjelent Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának alosztályvezetője, dr. Kővágó László, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője, Szilágyi Mária, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa, valamint a testvéri német és szlovák nemzetiségi szövetségek vezetői. Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy idei tevékenységüket felszabadulásunk 30. évfordulója jegyében fejtik ki. Ebből az alkalomból számos pályázatot hirdetnek a délszláv népszokások, a nemzetiségi oktatásügy stb. témakörben. (MTI) AZ IDÉN BEFEJEZŐDIK A REKONSTRUKCIÓ 80 ezer kárpitozott szék A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában \az év végéig befejeződik a rekonstrukció. A mintegy 80 millió forint értékű fejlesztésre azért került sor, hogy korszerűsítsék a munkát, emellett bővítsék gyártmányválasztékukat: fogjanak hozzá a székek előállításához. Az összeg egy részét már elköltötték, új üzemcsarnokot építettek, felszerelték automata és félautomata gépekkel. A termelést az új üzemrészben tavaly megkezdték és é\ végéig 14 700 széket adtak át a kereskedelemnek. Természetesen megtartották régi termelési profiljukat; továbbra is foglalkoznak a Vénusz garnitúrák, kárpitozott fekvőhelyek, fotelek, ülőkék gyártásával. Jelenleg 460 embert foglalkoztatnak az üzemben, mikorra a rekonstrukció befejeződik, hatszáz dolgozóra lesz szükség. Mivel szakképzett munkások nem jelentkeznek — vagy csak ritkán — felvételre, saját maguk gondoskodnak a képzésről. A tanműhelyekben folyik az oktatás a kárpitos, és asztalos- szakmákban. A , rekonstrukció mostani, második szakaszában még egy üzemcsarnokot építenek. A hatszáz embernek helyet adó szociális épület falai már állnak. Az elmúlt esztendőben u gyár összesen 150 millió forint értékű árut állított elő. A székeken, kárpitozott bútorokon kívül más üzemek szamára félkész, árukat Is gyártottak. Az Idén tovább növekszik tér melési értékük, mintegy 30 millió forinttal. A tervek szerint decemberig már 110 ezer székel értékesítenek négy típusbun, elsösorbun lakberendezést célra. Mint mindenütt, a kecskeméti gyárban is vizsgálják a takarékoskodás lehetőségét. Megalakítot0 Az idén már 80 ezer széket készítenek. 0 Az új üzemcsarnokot korszerű gépekkel szerelték fel. Automata fűrésszel darabolják a deszkákat. ták azt a bizottságot, amelynek energetikus, műszaki, áruforgalmi szakember és közgazdász a tagja. Megvizsgálják az üzem tevékenységét minden területen, és március elsejére elkészítik a takarékossági tervet. D. É. A Kecskeméti Zöldségter- mesztési Kutató Intézet Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomásán egész évben serény munka folyik. A tudomány közreműködésével az utóbbi években sokat fejlődött a fűszerpaprika-termesztés. Űj fajtákat állítottak elő, amelyek gazdagabb' beltartamúak, mint a régiek, gépi szedésre alkalmasak, röv.debb tenyészidejű- ek. Az utóbbi években különösen említésre méltó sikerek koronázták a kalocsai kutatók erőfeszítéseit. Az új fajták beváltak, és ma már egyre inkább kiszorítják a hagyományosakat. A kalocsai kutatók szoros kapcsolatot teremtettek a környező mezőgazdasági nagyüzemekkel. Az együttműködés eredményeképpen jelentősen megnövekedtek a terméshozamok. A kutatóállomásról kapják az üzemek a vetőmagot és a korszerű technológiát, is. Negyven mázsa vetőmag kerül 0 A D—601-es fajta vetőmagjának előállításán munkálkodnak az asszonyok. (Pásztor Zoltán felvétele) a kutatóállomásról évente a termelő körzetekbe. Kalocsán a tájjellegnek megfelelő fajtákat szaporítják. Kilenc paprikafajta szuperelit* és elit vetőmagját állítják itt elő. Jde tartozik a szegedi körzet is. A kutatóállomás szegedi paprikanemesítő osztálya a saját körzete számára gondoskodik szaporítóanyagról. Szoros kapcsolatot tartanak a mezőgazdasági üzemekkel Pártértekezlet Kecskeméten és Bácsalmáson A Kecskeméti Konzervgyár pártalapszervezeteinek hatvenkét küldötte tegnap tartotta pártórte- kezletét, amelyen részt vett Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. Dajka Jánosné, az üzemi pártbizottság titkára' összefoglalta a kongresz-' szusi ii-áhyelvek és a szervezeti szabályzat alapszervi vitáit, majd szóbeli kiegészítést fűzött a pártbizottság négyéves tevékenységéről szóló írásos beszámolóhoz. Hangsúlyozta, többek közölt, hogy a munkaszervezésben és a munkakörülmények jaVjjtilsában elért Kikérek nagyban Jtö/.zájárullak a vállalati gazdálkodásban elért eredményekhez. 11)70-ben meg 56 millió forintos veszteséggel zártak az évet. l!)73-bnn pedig már 42 millió forintos nyereséget értek el. Hasonló jó eredménnyel zárult a vállalati gazdálkodás szempontjából az 1974-es esztendő is. A vállalat gazdasági vezetői, párt- és tömegszervezetei az elmúlt négy évben nagy súlyt helyeztek a dolgozók helyzetének megjavítására, a jól végzett munka megbecsülésére. A húszéves törzsgárdatagok például térítés nélkül kapnak ebédet az üzemi konyhán, a 30 éve itt dolgozók pedig havi keresetükön felül 300 forint pótlékot kapnak. Ezenkívül üzemi, fogorvosi és nőgyógyászati szakrendelést létesítettek. Az elkövetkező időben is fő feladatuknak tekintik a gyár párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői a dolgozók szociális és munkakörülményeinek javítását. Ennek különösen nagy jelentősége van a Kecskeméti Konzervgyárban, ahol a dolgozók túlnyomó többsége nő. Az igazgató a pártértekezleten jelentette be például, hogy újabb üdülőt bérelnek a konzervgyár dolgozói részére. A beszámolót követő igen élénk vitában huszonötén szólaltak fel, közöttük Erdei Lászlóné és dr. Kőrös Gáspár is. Mindketten elismerően szóllak a gyár kollektívájának elmúlt négy évben elei t gazdasági eredményeiről, valamin! az üzemi pártbizottság tevékenységeiül. Ezután a part nlnpszerve/.et.ek küldöttei megválasztották a 20 tagú üzemi part bizottságot, valamint 13 küldöttel a városi pártéi lokczlel re. Az új pártbizottság első ülésén kilenctagú párt-végrehajlóbizolt- súgot választott, amelynek titkára ismét Dajka Jánosné lett. N. O. Bácsalmás nagyközségben szom-, baton kilencven küldött részvételével pártértekezletet tartottak. A községi pártbizottság beszámolóját Albert István, a pártbizottság titkára mondotta el. Bevezetőben a nagyközség gazdasági életének fejlődéséről szólt. A negyedik ötéves terv eddigi időszakában, s az elmúlt pártértekezlet határozatainak megfelelően 35—40 százalékkal növelték az ipari termelést. Legnagyobb felfutás a Bajai Finomposztó Vállalat helyi üzeménél mutatkozott, ahol a nyersanyagtermelés 45, míg a fonalfeldolgozás 70 százaié- kos növekedést mutat. A ruhaüzemben 20—25 százalékkal nőtt a termelési érték. Egyenletes fejlődésről adhat számot a MEZÖGEP, a DÉ- MÁSZ. valamint a szolgáltató es építőipari szövetkezet. A törzsgárdatagok létszámának emelkedésében is lemérhető, hogy a munkaerő általában stabilizálódott. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá a munkakörülmények javulása. Korszerű öltözők, zuhanyozók épüllek az üzemekben. A mezőgazdaságról szólva az előadó hangsúlyozta, hogy nagyon időszerűvé vall a közös gazdasagok egyesülése, amely meg is történi 1074. január elsejével. Az elmúlt év tapasztalatai bebizonyították. hogy helyes volt. a döntés. Tovább növekedtek a termésátlagok. csökkentek egyes költségek. A halmozott termelési érték egy év alatt 46 százalékkal nőtt. Kedvezően alakult a termelőszövetkezeti tagok jövedelme is. A vitában felszólalók méltatták a szocialista munkaverseny eredményeit, szóltak a párt belső életének fejlődéséről. Délután került sor a nagyközségi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjainak, valamint a pártbizottság mellett működő bizottságoknak a megválasztására. A községi pártbizottság titkára ismét Albert István lett. Sz. F. IPARI TANULÓK A HALASI KÖNYVTÁRBAN Megelőzték a közművelődési határozatokat A közszemlélet o tartalékai Hétköznapon, csütörtökön dél felé jár az idő. Azt hinné az ember, ilyenkor mindenütt csend uralja a közművelődési intézményeket. hiszen a felnőttek dolgoznak. a fiatalok iskolában tanulnak. A Kiváló címmel kétszeresen kitüntetett kiskunhalasi városi-járási könyvtárban kellemes csalódás ért. Klubtermében minden asztal foglalt. Fiúk, lányok olvasnak, magnóznak. sakkoznak,' beszélgetnek. Mások a szabadpol. cos nagy könvvkölcsönzőben tartózkodnak. Néhánvan elmennek, s mások jöftnek helyettük. Déli pezsgő élet a könyvtárban. Kik ezek a fiatalok itt, ilyenkor? Mar ton ősi Pál könyvtárigazgató egy szerződésről beszél, amelyet immár két éve kötöttek a 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézettel. A könyvtár vállalta: otthont ad a vidékről bejáró ipari tanulóknak, míg a tanítás megkezdésére várakoznak. A megállapodás után ezer szakmunkástanuló közül 700-an iratkoztak be a könyvtárba. Azóta nemcsak könyveket kölcsönöznek, valóságos klubéletet is élnek itt. Az intézmény dolgozói megkülönböztetett szeretettel foglalkoznak- velük. Még azt is külön „mérik” mennyit olvasnak, mi érdekli őket? Két év tapasztalata szerint 25—30 ipari tanuló 60—70 könyvet visz haza naponta. Érdeklődésük sokoldalú. Rengeteg szakirodalmat elolvasnak. A könyvtár arra kényszerült, Fogy a korábbinál több szakkönyvet vásároljon. Ugyanakkor 200 különböző folyóirat közül válogathatnak az ott eltöltött órák alatt A fiatalok értékelik a pártfogást, s ennek már eddig számos tanújelét adták. A könyvtárnak például nem volt elég ruhafoga- sa. Csináltak az ipari tanulók és felszerelték a folyosófalakra. Fel kellett újítani a könyvtárépület körüli parkot. Ezt is elvégezték a fiatalok, társadalmi munkában. A közelmúltban új és megfelelőbb helyet kapott a gyermek- könyvtár. Kik költöztették át? Az ipari tanulók. A legfontosabb azonban, hangsúlyozza Martonosi Pál. hogy a leendő szakmunkások megszeretik az irodalmat. Megtanulják a könyvtári búvárkodást. Az évente sorra kerülő könyvtári szavalóverseny iránt mind többen érdeklődnek. A tavalyi vetélkedőn, kétszáz fiatal vett részt, az idei áprilisi versenyre már több mint háromszázan jelentkeztek, s köztük nagyon sok a szakmunkástanuló. S, hogy miért szóltunk most minderről? Példaként. Hátha másutt is keresik a hasonló megoldásokat. Igaz. a halasi könyvtárosoknak ez több elfoglaltságot jelent. Ám őszintén azt vallják: ők ezért vannak ott. s nem tekintik magukat hivatalnokoknak. A szakmunkásképző intézettel kötött együttműködés még a köz- művelődési határozatok előtt született. Erre méltán büszkék lehetnek. RaDi Miklós — Nahát! Kévésén múlott, hogy egészen ki nem döntötte a lámpaoszlopot... — jegyezte meg a látvány okozta döbbenet után az egyik járókelő, akivel együtt szemtanúja pol- tam a kecskeméti Aranyhomok Szálló mögötti parkolóhelyen történt, felelőtlen tolatásnak. Bevártam a budapesti „illetőségű’’, soktonnás teherautóból kikászálódó fiatalembert, megkérdeztem: miért nem óvatosabb? Nyilván tudja, jó pár száz forintba kerül a lámpaoszlop kiegyenesítése. De la férfiú válasza szóra készen csattant: — Ugyan miért fontoskodik, hölgyem? Mi köze hozzá? v — Több, mint hinné — vágtam a szavába —, ebben a városban mi vagyunk a gazdák, a mi zsebünk vallja a kárát! Az eset elgondolkoztatott. Eszembe juttatta azt a munkás tanácstagot, aki üzemében a közelmúltban lezajlott párt- alapszervezeti taggyűlésen a közéleti ténykedésével összefüggő mondanivalójával tette gazdagabbá a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről szóló eszmecserét. Miután jegyzetem segítségével felidéztem magamnak, váltak számomra még jelentősebbé, érzékletesebbé a deresedő hajú munkás szavai: — Mintha csak a mi üzemünkből szerezték volna a tapasztalatokat és a mi egymás közötti beszélgetéseinket hallgatták volna ki odafentröl! Azt például, hogy nem va- vagyunk mi olyan gazdagok, hogy egy kis pazarlásra, károkozásra oda se’ figyeljünk. Sok kicsi rettentő sokra, országosan milliókra, sőt milli- árdokra megy. Ügy igaz, ahogy a Központi Bizottság megfogalmazta: az eddigi politikát akarjuk, de az eddigiek- hél még következetesebben. Ahogyan az irányelvekben mpg is van írva: erősíteni a szocialista vonásokat a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Mert nemcsak a gazdálkodásban vannak tartalékaink, legalább olyan sok múlik a szemléletünkön ... Ilyen bevezetővel kezdte, majd a parkok rongálását hozta elő példának. Azt, hogy a tanács évente százezrek'I költ — közpénzből! — valamennyiünk , érdekében. Mégis szó nelKui eiturjuic, eszre sem vesszük a szemünk láttára történő károkozást. Pedig a kitördelt facsemetékre, a kitaposott fűre, virágra költött pénzből újabb járdaszakasz, ' vagy éppen néhány óvodai hely is megvalósulhatott volna ... Gondolatokat ébresztő példa, amelyhez alighanem mindenki hozzá tudná fűzni a magáét. Az utca járókelője például azt, hogy a ki tudja hányadszor helyreállított, de ismét behúzott ablakú telefon- fülkére költött pénzen korszerűsödhetett volna például a telefonközpont. Az autóbuszok felhasogatott üléseinek javítására fordított összegből jóllehet már nem is egy új busz enyhítené az utazás zsúfoltságát. A kiparittyázott közvilágítási villanykörték pótlására, s a gondatlanságból megrongált lámpaoszlopok helyre- . állítására kiadott ezer és tiz- ' ezer forintokból ki tudja, hány új lámpahely tehetné fényesebbé az esti városképet... íme. a szemlélődésünk megváltoztatásában rejlő, s országosan csakugyan milliókat érő lehetőség, amelynek kiaknázása oly kevesen múlik. Csupán azt szükséges komolyan vennünk, önmagunkban is tudatosítanunk, hogy a szűke bb és tógabb hazánkban mi vagyunk a gazdák. S ebből a pozícióból, a jó gazda szemlélődésével ■ figyelmeztetnünk ugyanerre, a magukról megfe- ledkezöket. P. I. Kétmilliárd forint kártérítés a mezőgazdaságnak Az Állami Biztosítónál elkészült a mezőgazdaság múlt évi elemi kárainak összesítése. Eszerint 1974-ben az ÁB több mint kétmilliárd forintot fizetett ki az állami gazdaságoknak, a terme- lőszö vet kezeteknek. Növénykárt 600 ezer hektáron — mintegy egymilió katasztrális holdon — állapítottak meg. A legsúlyosabb veszteséget — mint minden évben, tavaly is — a jégverés okozta: több mint egv- milliárd forint értékű terményt pusztított el. Az árvíz 54 000 hektár termőföldet öntött el. A károkra 212 millió forintot térített a biztosító. A belvíz jelentős veszteségeket okozott Borsod, Szabolcs, Békés megyében. A .tavaszi fagy 60 millió forint kárt okozott a szőlőültetvényekben, a vihar pedig 130 millió forint értéket pusztított el. A károk zöme koncentráltan néhány megyében jelentkezett: Baranyában 200, Szabolcsban 273, Bács- ban 175 millió forint, volt a kártérítések összege, Borsodban 120, Hevesben 102 millió forintot fizetett ki a biztosító. A viszonylag jégmentes Vas megyében egyetlen gazdaság jégkára meghaladta a 20 milliót, s országosan több mint 100 gazdaság kára megközelítette a 3 millió forintot. Allatkárokra 400 millió, a gazdasági épületek, fölszerelések tűz-, vihar-, és árvízkáraira csaknem 100 millió forint kár- érítés jutott. (MTI)
