Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott PETŐFI O # O NEPE a [Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének ta­valyi tevékenységét, idei terveit vitatta meg szombaton Budapes­ten, a. Liszt Ferenc téri könyv­klubban megtartott ülésen az or­szágos választmány. A tanácsko­záson megjelent Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kul­turális osztályának alosztályve­zetője, dr. Kővágó László, a Kulturális Minisztérium nemze­tiségi főosztályának vezetője, Szilágyi Mária, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának mun­katársa, valamint a testvéri né­met és szlovák nemzetiségi szö­vetségek vezetői. Mándics Mi­hály, a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetségének főtitkára beszámolójában hang­súlyozta, hogy idei tevékenysé­güket felszabadulásunk 30. év­fordulója jegyében fejtik ki. Eb­ből az alkalomból számos pá­lyázatot hirdetnek a délszláv népszokások, a nemzetiségi ok­tatásügy stb. témakörben. (MTI) AZ IDÉN BEFEJEZŐDIK A REKONSTRUKCIÓ 80 ezer kárpitozott szék A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában \az év végéig befejeződik a rekonstrukció. A mintegy 80 millió forint értékű fejlesztésre azért került sor, hogy korszerűsítsék a munkát, emellett bővítsék gyártmányválasztékukat: fogjanak hoz­zá a székek előállításához. Az összeg egy részét már elköltötték, új üzemcsarnokot építettek, fel­szerelték automata és félautomata gépekkel. A ter­melést az új üzemrészben tavaly megkezdték és é\ végéig 14 700 széket adtak át a kereskedelemnek. Természetesen megtartották régi termelési profil­jukat; továbbra is foglalkoznak a Vénusz garnitú­rák, kárpitozott fekvőhelyek, fotelek, ülőkék gyár­tásával. Jelenleg 460 embert foglalkoztatnak az üzemben, mikorra a rekonstrukció befejeződik, hatszáz dol­gozóra lesz szükség. Mivel szakképzett munkások nem jelentkeznek — vagy csak ritkán — felvételre, saját maguk gondoskodnak a képzésről. A tanmű­helyekben folyik az oktatás a kárpitos, és asztalos- szakmákban. A , rekonstrukció mostani, második szakaszában még egy üzemcsarnokot építenek. A hatszáz embernek helyet adó szociális épület falai már állnak. Az elmúlt esztendőben u gyár összesen 150 millió forint értékű árut állított elő. A székeken, kárpito­zott bútorokon kívül más üzemek szamára félkész, árukat Is gyártottak. Az Idén tovább növekszik tér melési értékük, mintegy 30 millió forinttal. A ter­vek szerint decemberig már 110 ezer székel érté­kesítenek négy típusbun, elsösorbun lakberendezé­st célra. Mint mindenütt, a kecskeméti gyárban is vizs­gálják a takarékoskodás lehetőségét. Megalakítot­0 Az idén már 80 ezer széket készítenek. 0 Az új üzemcsarnokot korszerű gépekkel szerel­ték fel. Automata fűrésszel darabolják a desz­kákat. ták azt a bizottságot, amelynek energetikus, mű­szaki, áruforgalmi szakember és közgazdász a tag­ja. Megvizsgálják az üzem tevékenységét minden területen, és március elsejére elkészítik a takaré­kossági tervet. D. É. A Kecskeméti Zöldségter- mesztési Kutató Intézet Ka­locsai Fűszerpaprika Kutató Állomásán egész évben se­rény munka folyik. A tudo­mány közreműködésével az utóbbi években sokat fejlő­dött a fűszerpaprika-termesz­tés. Űj fajtákat állítottak elő, ame­lyek gazdagabb' beltartamúak, mint a régiek, gépi szedésre al­kalmasak, röv.debb tenyészidejű- ek. Az utóbbi években különösen említésre méltó sikerek koronáz­ták a kalocsai kutatók erőfeszíté­seit. Az új fajták beváltak, és ma már egyre inkább kiszorítják a hagyományosakat. A kalocsai ku­tatók szoros kapcsolatot terem­tettek a környező mezőgazdasági nagyüzemekkel. Az együttműkö­dés eredményeképpen jelentősen megnövekedtek a terméshozamok. A kutatóállomásról kapják az üzemek a vetőmagot és a korsze­rű technológiát, is. Negyven mázsa vetőmag kerül 0 A D—601-es fajta vetőmagjának előállításán munkálkodnak az asszonyok. (Pásztor Zoltán felvétele) a kutatóállomásról évente a ter­melő körzetekbe. Kalocsán a táj­jellegnek megfelelő fajtákat sza­porítják. Kilenc paprikafajta szuperelit* és elit vetőmagját ál­lítják itt elő. Jde tartozik a sze­gedi körzet is. A kutatóállomás szegedi paprikanemesítő osztálya a saját körzete számára gondos­kodik szaporítóanyagról. Szoros kapcsolatot tartanak a mezőgazdasági üzemekkel Pártértekezlet Kecskeméten és Bácsalmáson A Kecskeméti Konzervgyár pártalapszervezeteinek hatvenkét küldötte tegnap tartotta pártórte- kezletét, amelyen részt vett Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. Dajka Jánosné, az üzemi pártbizottság titkára' összefoglalta a kongresz-' szusi ii-áhyelvek és a szervezeti szabályzat alapszervi vitáit, majd szóbeli kiegészítést fűzött a párt­bizottság négyéves tevékenységé­ről szóló írásos beszámolóhoz. Hangsúlyozta, többek közölt, hogy a munkaszervezésben és a mun­kakörülmények jaVjjtilsában elért Kikérek nagyban Jtö/.zájárullak a vállalati gazdálkodásban elért eredményekhez. 11)70-ben meg 56 millió forintos veszteséggel zártak az évet. l!)73-bnn pedig már 42 millió forintos nyereséget értek el. Hasonló jó eredménnyel zá­rult a vállalati gazdálkodás szem­pontjából az 1974-es esztendő is. A vállalat gazdasági vezetői, párt- és tömegszervezetei az el­múlt négy évben nagy súlyt he­lyeztek a dolgozók helyzetének megjavítására, a jól végzett mun­ka megbecsülésére. A húszéves törzsgárdatagok például térítés nélkül kapnak ebédet az üzemi konyhán, a 30 éve itt dolgozók pedig havi keresetükön felül 300 forint pótlékot kapnak. Ezenkívül üzemi, fogorvosi és nőgyógyásza­ti szakrendelést létesítettek. Az elkövetkező időben is fő felada­tuknak tekintik a gyár párt-, gaz­dasági és tömegszervezeti vezetői a dolgozók szociális és munkakö­rülményeinek javítását. Ennek különösen nagy jelentősége van a Kecskeméti Konzervgyárban, ahol a dolgozók túlnyomó többsége nő. Az igazgató a pártértekezleten jelentette be például, hogy újabb üdülőt bérelnek a konzervgyár dolgozói részére. A beszámolót követő igen élénk vitában huszonötén szólaltak fel, közöttük Erdei Lászlóné és dr. Kőrös Gáspár is. Mindketten el­ismerően szóllak a gyár kollek­tívájának elmúlt négy évben elei t gazdasági eredményeiről, vala­min! az üzemi pártbizottság te­vékenységeiül. Ezután a part nlnpszerve/.et.ek küldöttei meg­választották a 20 tagú üzemi part bizottságot, valamint 13 kül­döttel a városi pártéi lokczlel re. Az új pártbizottság első ülésén kilenctagú párt-végrehajlóbizolt- súgot választott, amelynek titká­ra ismét Dajka Jánosné lett. N. O. Bácsalmás nagyközségben szom-, baton kilencven küldött részvé­telével pártértekezletet tartottak. A községi pártbizottság beszá­molóját Albert István, a pártbi­zottság titkára mondotta el. Be­vezetőben a nagyközség gazdasági életének fejlődéséről szólt. A ne­gyedik ötéves terv eddigi idősza­kában, s az elmúlt pártértekez­let határozatainak megfelelően 35—40 százalékkal növelték az ipari termelést. Legnagyobb fel­futás a Bajai Finomposztó Válla­lat helyi üzeménél mutatkozott, ahol a nyersanyagtermelés 45, míg a fonalfeldolgozás 70 százaié- kos növekedést mutat. A ruha­üzemben 20—25 százalékkal nőtt a termelési érték. Egyenletes fejlődésről adhat számot a MEZÖGEP, a DÉ- MÁSZ. valamint a szolgáltató es építőipari szövetkezet. A törzs­gárdatagok létszámának emelke­désében is lemérhető, hogy a munkaerő általában stabilizáló­dott. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá a munkakörülmé­nyek javulása. Korszerű öltözők, zuhanyozók épüllek az üzemek­ben. A mezőgazdaságról szólva az előadó hangsúlyozta, hogy na­gyon időszerűvé vall a közös gaz­dasagok egyesülése, amely meg is történi 1074. január elsejével. Az elmúlt év tapasztalatai be­bizonyították. hogy helyes volt. a döntés. Tovább növekedtek a ter­mésátlagok. csökkentek egyes költségek. A halmozott termelési érték egy év alatt 46 százalék­kal nőtt. Kedvezően alakult a termelőszövetkezeti tagok jöve­delme is. A vitában felszólalók méltat­ták a szocialista munkaverseny eredményeit, szóltak a párt belső életének fejlődéséről. Délután került sor a nagyköz­ségi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjainak, valamint a pártbizottság mellett működő bi­zottságoknak a megválasztására. A községi pártbizottság titkára is­mét Albert István lett. Sz. F. IPARI TANULÓK A HALASI KÖNYVTÁRBAN Megelőzték a közművelődési határozatokat A közszemlélet o tartalékai Hétköznapon, csütörtökön dél felé jár az idő. Azt hinné az em­ber, ilyenkor mindenütt csend uralja a közművelődési intézmé­nyeket. hiszen a felnőttek dolgoz­nak. a fiatalok iskolában tanul­nak. A Kiváló címmel kétszere­sen kitüntetett kiskunhalasi vá­rosi-járási könyvtárban kellemes csalódás ért. Klubtermében min­den asztal foglalt. Fiúk, lányok olvasnak, magnóznak. sakkoznak,' beszélgetnek. Mások a szabadpol. cos nagy könvvkölcsönzőben tar­tózkodnak. Néhánvan elmennek, s mások jöftnek helyettük. Déli pezsgő élet a könyvtár­ban. Kik ezek a fiatalok itt, ilyenkor? Mar ton ősi Pál könyv­tárigazgató egy szerződésről be­szél, amelyet immár két éve kö­töttek a 618. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézettel. A könyvtár vállalta: otthont ad a vidékről be­járó ipari tanulóknak, míg a ta­nítás megkezdésére várakoznak. A megállapodás után ezer szakmunkástanuló közül 700-an iratkoztak be a könyvtárba. Azó­ta nemcsak könyveket kölcsönöz­nek, valóságos klubéletet is él­nek itt. Az intézmény dolgozói megkülönböztetett szeretettel foglalkoznak- velük. Még azt is külön „mérik” mennyit olvasnak, mi érdekli őket? Két év tapasz­talata szerint 25—30 ipari tanuló 60—70 könyvet visz haza napon­ta. Érdeklődésük sokoldalú. Ren­geteg szakirodalmat elolvasnak. A könyvtár arra kényszerült, Fogy a korábbinál több szak­könyvet vásároljon. Ugyanakkor 200 különböző folyóirat közül vá­logathatnak az ott eltöltött órák alatt A fiatalok értékelik a pártfo­gást, s ennek már eddig számos tanújelét adták. A könyvtárnak például nem volt elég ruhafoga- sa. Csináltak az ipari tanulók és felszerelték a folyosófalakra. Fel kellett újítani a könyvtárépület körüli parkot. Ezt is elvégezték a fiatalok, társadalmi munkában. A közelmúltban új és megfele­lőbb helyet kapott a gyermek- könyvtár. Kik költöztették át? Az ipari tanulók. A legfontosabb azonban, hang­súlyozza Martonosi Pál. hogy a leendő szakmunkások megszere­tik az irodalmat. Megtanulják a könyvtári búvárkodást. Az éven­te sorra kerülő könyvtári szava­lóverseny iránt mind többen ér­deklődnek. A tavalyi vetélkedőn, kétszáz fiatal vett részt, az idei áprilisi versenyre már több mint háromszázan jelentkeztek, s köz­tük nagyon sok a szakmunkásta­nuló. S, hogy miért szóltunk most minderről? Példaként. Hátha má­sutt is keresik a hasonló megol­dásokat. Igaz. a halasi könyvtá­rosoknak ez több elfoglaltságot jelent. Ám őszintén azt vallják: ők ezért vannak ott. s nem te­kintik magukat hivatalnokoknak. A szakmunkásképző intézettel kötött együttműködés még a köz- művelődési határozatok előtt szü­letett. Erre méltán büszkék le­hetnek. RaDi Miklós — Nahát! Kévésén múlott, hogy egészen ki nem döntötte a lámpaoszlopot... — jegyez­te meg a látvány okozta döb­benet után az egyik járókelő, akivel együtt szemtanúja pol- tam a kecskeméti Aranyho­mok Szálló mögötti parkolóhe­lyen történt, felelőtlen tola­tásnak. Bevártam a budapesti „il­letőségű’’, soktonnás teherau­tóból kikászálódó fiatalem­bert, megkérdeztem: miért nem óvatosabb? Nyilván tud­ja, jó pár száz forintba kerül a lámpaoszlop kiegyenesítése. De la férfiú válasza szóra készen csattant: — Ugyan miért fontoskodik, hölgyem? Mi köze hozzá? v — Több, mint hinné — vág­tam a szavába —, ebben a vá­rosban mi vagyunk a gazdák, a mi zsebünk vallja a kárát! Az eset elgondolkoztatott. Eszembe juttatta azt a munkás tanácstagot, aki üzemében a közelmúltban lezajlott párt- alapszervezeti taggyűlésen a közéleti ténykedésével össze­függő mondanivalójával tette gazdagabbá a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veiről szóló eszmecserét. Mi­után jegyzetem segítségével felidéztem magamnak, váltak számomra még jelentősebbé, érzékletesebbé a deresedő ha­jú munkás szavai: — Mintha csak a mi üze­münkből szerezték volna a ta­pasztalatokat és a mi egymás közötti beszélgetéseinket hall­gatták volna ki odafentröl! Azt például, hogy nem va- vagyunk mi olyan gazdagok, hogy egy kis pazarlásra, kár­okozásra oda se’ figyeljünk. Sok kicsi rettentő sokra, or­szágosan milliókra, sőt milli- árdokra megy. Ügy igaz, ahogy a Központi Bizottság megfogalmazta: az eddigi poli­tikát akarjuk, de az eddigiek- hél még következetesebben. Ahogyan az irányelvekben mpg is van írva: erősíteni a szoci­alista vonásokat a gazdasági és társadalmi élet minden te­rületén. Mert nemcsak a gaz­dálkodásban vannak tartalé­kaink, legalább olyan sok mú­lik a szemléletünkön ... Ilyen bevezetővel kezdte, majd a parkok rongálását hozta elő példának. Azt, hogy a tanács évente százezrek'I költ — közpénzből! — vala­mennyiünk , érdekében. Mégis szó nelKui eiturjuic, eszre sem vesszük a szemünk láttára tör­ténő károkozást. Pedig a ki­tördelt facsemetékre, a kita­posott fűre, virágra költött pénzből újabb járdaszakasz, ' vagy éppen néhány óvodai hely is megvalósulhatott vol­na ... Gondolatokat ébresztő pél­da, amelyhez alighanem min­denki hozzá tudná fűzni a ma­gáét. Az utca járókelője pél­dául azt, hogy a ki tudja há­nyadszor helyreállított, de is­mét behúzott ablakú telefon- fülkére költött pénzen korsze­rűsödhetett volna például a telefonközpont. Az autóbuszok felhasogatott üléseinek javítá­sára fordított összegből jólle­het már nem is egy új busz enyhítené az utazás zsúfoltsá­gát. A kiparittyázott közvilá­gítási villanykörték pótlásá­ra, s a gondatlanságból meg­rongált lámpaoszlopok helyre- . állítására kiadott ezer és tiz- ' ezer forintokból ki tudja, hány új lámpahely tehetné fénye­sebbé az esti városképet... íme. a szemlélődésünk meg­változtatásában rejlő, s országo­san csakugyan milliókat érő lehetőség, amelynek kiaknázá­sa oly kevesen múlik. Csupán azt szükséges komolyan ven­nünk, önmagunkban is tuda­tosítanunk, hogy a szűke bb és tógabb hazánkban mi va­gyunk a gazdák. S ebből a pozícióból, a jó gazda szem­lélődésével ■ figyelmeztetnünk ugyanerre, a magukról megfe- ledkezöket. P. I. Kétmilliárd forint kártérítés a mezőgazdaságnak Az Állami Biztosítónál elké­szült a mezőgazdaság múlt évi elemi kárainak összesítése. Esze­rint 1974-ben az ÁB több mint kétmilliárd forintot fizetett ki az állami gazdaságoknak, a terme- lőszö vet kezeteknek. Növénykárt 600 ezer hektáron — mintegy egymilió katasztrális holdon — állapítottak meg. A legsúlyosabb veszteséget — mint minden évben, tavaly is — a jégverés okozta: több mint egv- milliárd forint értékű terményt pusztított el. Az árvíz 54 000 hektár ter­mőföldet öntött el. A károkra 212 millió forintot térített a biz­tosító. A belvíz jelentős veszte­ségeket okozott Borsod, Szabolcs, Békés megyében. A .tavaszi fagy 60 millió forint kárt okozott a szőlőültetvények­ben, a vihar pedig 130 millió forint értéket pusztított el. A ká­rok zöme koncentráltan néhány megyében jelentkezett: Baranyá­ban 200, Szabolcsban 273, Bács- ban 175 millió forint, volt a kár­térítések összege, Borsodban 120, Hevesben 102 millió forintot fi­zetett ki a biztosító. A viszony­lag jégmentes Vas megyében egyetlen gazdaság jégkára meg­haladta a 20 milliót, s országo­san több mint 100 gazdaság kára megközelítette a 3 millió forin­tot. Allatkárokra 400 millió, a gazdasági épületek, fölszerelések tűz-, vihar-, és árvízkáraira csaknem 100 millió forint kár- érítés jutott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents