Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! központikig kialakítani az új la­kótelepeket. Az 1964-ben Kecskeméten is meginduló munkálatoknál négy „cég'’ működött közre: a tanács a telkeket közművesített^, a műszaki dokumentációkat a be­ruházási vállalat készítette el, ki­vitelező az építőipari vállalat volt, a költségeket pedig az OTP fedezte. A kooperáció első ered­ménye a Béke fasoron néhány hónap alatt mégépült 56 lakás. Az oda beköltözőknek csupán annyi dolguk volt: az összérték meghatározott hányadát kifizet­ték, a hit elvállalással járó ad­minisztrációs teendőknek pedig eleget tettek. Terjedőben a telepszerű építkezés A kezdeti sikerhez méltó volt a folytatás, hiszen rövidesen a megyeszékhely más városrészé­ben is hozzáfogtak az OTP-házak építéséhez, majd Kiskunfélegy­házán, Baján, Kalocsán, Kiskun­halason, s a legfiatalabb város­ban, Kiskőrösön. A 11 esztendő során felépült 1000-nél több kél-, illetve háromszobás, a korszerű­ség követelményeinek teljes egé­szében megfelelő lakás. Az emlí­tett helységekben ma már ren­dezett, kommunálisán is kiépí­tett negyedeket alkotnak ezen épülettömbök. örvendetes tény, hogy a telep­szerű építkezés iránt a nagyköz­ségekben is egyre nőtt az érdek­lődés. A helyi vezetők pedig a többszintes épületek révén remél­ték megakadályozni a települé­sek úgynevezett lepényszerű ter­jeszkedését és elérni a közmüve- sítési feladatok csökkenését. Kezdeményezésre a jánoshalmiak vállaikozlak 1967-ben, amikor is ott 4 lakást épített az OTP. A Magyar László utcai társasház hamarosan beszédtéma lett a többi községben is, úgvannyira. hogy a pénzintézet rövidesen megbízást kapott Harkakötöny- ről. Kunszentmiklósról. Tisza- kécskéről, Kiskunmajsárói is. A tanácsok mindenütt kívánnivaló nélkül teremtették meg az épít­kezések előfeltételeit: villany- és vízhálózatba kapcsolták a lelke­ket, sőt arra is volt precedens, hogy szenny vízcsatorna-hálózat­is várta a kivitelezőket. Az eme­letes társasházak aztán sorra el­készültek, s folyamatosan vehet­ték birtokukba lakásaikat a rá­szoruló tulajdonosok. Később Mélvkúton. Dunavecsén, Bács­almáson, Szabadszálláson, Izsá­kon. Dunapatajon, Sollvadkerten stb. épített a pénzintézet, mely az elmúlt hét esztendő alatt ösz- szesen 900 ilyen lakást, értékesí­tett a megye községeiben. Négyszázzal több lakás épül Informátoraink végezetül el­mondották, hogy a 1Y. óléves terv Bács-Kiskunban 2600 OTP- lakás felépítését írja elő. Lnnék idei teljesítése biztosítóit, hiszen az utóbbi négy esztendőben léte­sült pénzintézeti társasba; akban máris kétezernél jóval több lakás található. A további hasonló épít­kezések jelenleg is kellő üte nben folytatódnak a kijelölt várt sok­ban, községekben, így az illeté­kesek bíznak abban is, fogy 1975 végéig a tervezetten l eiül még 400 otthont adhatnak ; 1 a boldog tulajdonosoknak. Az idén várhatóan 1000 ú la­kás készül el a takarékpé í/.tár beruházásában. E példás n .Jgyei gazdagodásnak döntő fel étele, hogy az érintett szervek, v; Maia­tok a jövőben is hatékonyan együtt, dolgozzanak, ügyeljél ek a szakszerűségre, pontosságra, s a kitűzött átadási határidőké le­hetőleg ne módosítsák. V. Á. Megkezdődött a pályaválasztási hetek eseménysorozata AZ OTP A LAKÁSPROGRAMÉRT Az idén ezer új otthon épül Mint ismeretes, a lakásgondok fokozatos megoldása Bács-Kis- kun megyében is elsődleges szo­ciális és társadalompolitikai fel­adat. Megvalósítása során szép eredmények születtek 1974-ben, amikor négyezernél több modern, kényelmes otthonnal gyarapodott szűkebb hazánk lakásállománya. Sokan építettek családi házat magánerőből, táisasházat mun­kahelyi támogatással, de jelentős az állami pénzből, s a szövetke­zeti közösségek keretében léte­sült lakóépületek aránya is. Külön kell szólnunk a lakos­ság bankjának, az OTP-nek sa­ját beruházású lakásairól, me­lyekkel egyre gyakrabban talál­kozhatunk mindenfelé. A lakás­építés eddigi eredményeiről, s az idei tervekről beszélgettünk az Országos Takarékpénztár Bács- Kiskun megyei Igazgatóságán Deák István igazgatóval és a la­kásépítési, -értékesítési osztály vezetőjével. Buzogány Lajossal. 11 éve kezdődött Tájékoztatásukból megtudtuk, hogy a Duna—Tisza közén az 50-es évek második felében már nagyobb arányú lakásépítkezés folyt. Akkor kizárólag egyéni szervezésű társasházak készültek. Tulajodonosaiknak. sajnos, volt közös bosszúságuk is, nevezete­sen a kivitelezés lassúsága, amit megelőzött az építési engedély, il­letve az anyagok beszerzésével kapcsolatos hosszas utánjárás. Mindez indokolttá tette, hogy a lakáshelyzetet az országos szer­vek is napirendre tűzzék, s az egységes rendezés érdekében megfelelő intézkedéseket hozza­nak. Nos, az utóbbi alapján kap­csolódhatott be az OTP a lakás- programba. A területfejlesztés •távlati koncepciója értelmében hatósági döntések születtek, hogy melyik helységben, s hol kell A pályaválasztó fiatalok segítése társadalmi érdek got. A megyében minden értelmi­ségi pályán — különösen a mű­szakiaknál — hiány van. Ezek a megoldásra váró prob­lémák egyben azt is bizonyítják, hogy nagyon felelősségteljes fel­adat a pályaválasztás előtt álló fiatalok segítése, támogatása, he­lyes irányítása, mert nem lehet közömbös számunkra, hogy a jö­vő szakmunkásai és értelmiségi dolgozói hogyan állják meg he­lyüket a műhelyekben és az iro­dákban. A pályaválasztási hetek ünne­pi megnyitója után Czinege Gá­bor, a megyei pályaválasztási ta­nácsadó intézet igazgatója A ta­nácsok, tömegszervezetek és mozgalmak szerepe a pályavá­lasztásban címmel tartott elő­adást. A témához hozzászólt Far­kas József, a Hazafias Képfront megyei bizottságának titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Németh Ferenc KISZ megyei első titkár és Sajtos Gé­za, a megyei tanács vb csoport- vezetője. T. L. Az udvar betonútján jókora tócsákban áll a megolvadt hóié. Téglahalmok támaszkodnak a hosszan elnyúló, lapos épület fa­lához. Nyílik, csukódik a folyo­sóajtó, munkások sietnek targon­cákat tolva ki-be. A kettéválasz­tott gyártócsarnok zajosabb ter­mében a cipősarok- és talpszabó gépek csattognak, jókora gumi­táblák állnak oszlopokban. A csendesebb oldalon csigalasúság- gal mozgó szalag. Egymás fö­lött három sorban „fogasok” — ezekre kerülnek a cipőfelsőré­szek: a két szalagra egy műszak­ban 2200 pár lábbelié. Az újtól néhány méterre levő régi csarnokban a tűzőgépek sur­rognak, akár egy varrodában. A falon nyomtatott és kézzel írott táblák. Ilyen is: „Munkád mellé add a neved!” — azaz minden munkafázisnak, cipőnek megvan a gazdája. így a dicséret vagy a megrovás is jogos. A különböző nagyságú cipőfelsőrészek ládák­ba kerülnek, aztán út az új csar­nok gyártószalagjaira, amelyek­nek két oldalán kisebb, nagyobb gépek segítségével alakul a sok­színű, jól hajló Flexi cipők so­kasága. Még csak két ilyen sor van, a harmadik szalagot most szerelik, de februárban azzal is megkezdhetik a munkát. Az Alföldi Cipőgyár Kiskun­sági Gyárának fejlesztése 90 mil­lió forintnál többe került. 1973. július elsején fejeződött be, az első ütem. s az évben 980 ezer pár lábbelit készítettek. Tavaly ismét nőtt a termelés. Most 864 embert foglalkoztat Félegyháza harmadik legnagyobb ipari üzeme, ahol a termelési ér­ték tavaly több mint 171 millió 500 ezer forint volt. A tűzőgépek, gyártósorok mellett többnyire nők dolgoznak: kiskuníélegyhá- ziak vagy a környékről bejárók. A szakmunkás-létszámmal a ci­pőgyár még nem dicsekedhet. De a változás megkezdődött. A tan­műhelyben három osztály tagjai sajátítják el a mesterséget: az el­sők júniusban kapják meg a tű- zőszakmunkás-bizonyítvánt. A gyárban úgy tervezik, hogy a képzést mindaddig folytatják, amíg minden fontos munkafá­zist szakember nem végez. Je­lentkezőkben egyelőre nincs hi­ány és Így már hozzáfogtak a második tanműhely kialakításá­hoz is. Az ebédet az üzemi étkezdében fogyaszthatják el a dolgozók. Az ételt a vendéglátóipari vállalat szállítja. Ha letelik a nyolc óra, a tavaly elkészült háromszintes, 1200 személyes épület hat fürdő­jében tudnak tisztálkodni. A ru­háikat munkaidő alatt őrző szek­rények a gyár műhelyében ké­szültek. Kiskunfélegyházán a beruházás teljesen az idén fejeződik be, s megduplázva az 1972-es évi mennyiséget, mintegy másfél millió pár cipőt adnak a bel- és külkereskedelmi vállalatoknak. Termékeik harmadrésze gyerme­kek számára készül, fele női a többi pedig férficipő. A hazai üzleteken kívül a félegyházi láb­belit szállítják a Szovjetunióba is, viszik Lengyelországba, Cseh­szlovákiába, az NUK-ba és éven­te 100 ezer párat a tőkés orszá­gokba. Kiskunfélegyházán január 2-án volt tizenhét esztendeje, hogy megkezdődött a termelés egy kis tanácsi vállalatnál, amelyből a mostani gyár fejlődött ki foko­zatosan. Akkor naponta 300 pár cipőt készítettek, most. pedig 4800 pár kerül le két műszak alatt a szalagokról. D. É. Amikor az általános iskolai tanulmányainak befejezéséhez közeledik a gyerek, a szülői házban közösen megbeszélik az ifjú ember jövőjét. Vagyis azt, hogy milyen szakmát válasszon, hol, s melyik iskolában tanuljon tovább. Ezt a nagyon fontos döntést megkönnyíti, ha az üzemlátogatások, tanácsadások so­rán, vagy a pályaválasztási kiállítások, egyes szakmákat bemu­tató filmek megnézése után a 8. osztályos tanulóban kialakul valamilyen elképzelés a jövőt illetően. A döntés nem egy-két évre, egy életre szól. A diákok, s egyben a szülők pályaválasztással kapcsolatos problémáiknak megoldását, a helyes elhatározás kialakítását célozza a pályaválasztási hetek egy hónapig tartó gazdag ese­ménysorozata, amelynek megnyitójára tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában került sor. A felvilágosítás, tájékoztatás, egyes szakmákra való figyelem- felkeltés különösen Bács-Kiskun megyében fontos, hiszen annak ellenére, hogy négy év alatt 31,7 százalékról 34,3 százalékra emel­kedett a szakmunkások aránya, a Duna—Tisza közén még mindig kevés a szakember. Sokat javultak a munkáskép- áés feltételei. A felszabadulás előtt Bács-Kiskun megyében egyetlen szakmunkásképző intézet sem működött. Jelenleg minden városban többnyire megfelelő körülmények között oktatják a szakmunkás-jelölteket. A tapasz­talatok szerint az utóbbi években sajnos csökkent a szakmunkás tanulók száma. Néhány évvel ez­előtt Bács-Kiskun szakmunkás- képző intézeteiben 11 800 ipari tanulót oktattak. Jelenleg 9 és fél ezer a számuk. Sok még a 0 Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg pályaválasztási hetek eseménysorozatát. (Pásztor Zoltán felvétele A lengyel gazdaság fejlődése A lengyel minisztertanács Piotr Jaroszewicz elnökletével ülést tartott. Az ország elmúlt 4 éves fejlődését értékelve megállapí­totta, hogy minden területen túl­szárnyalták az 5 éves terv erede­ti előirányzatait. 1971—74 között a lengyel nemzeti jövedelem évi átlagban 10,2 százalékkal növe­kedett, vagyis 3,4 százalékkal meghaladta a tervezettet. 1911—75 között az összes ipari termelés évi átlagban a beüte­mezett 8,3 százalék helyett 11,3 százalékkal lett nagyobb. A kezdeti célkitűzés szerint 1971—75 között 1 millió 80 ezer új lakást akartak felépíteni. Az eddigi eredmények lehetővé te­szik, hogy ebben az 5 éves terv­ben 1 millió 120 ezer lakást ad­janak át rendeltetésének. 1911—14 között a dolgozók re­álbére évente 7,7 százalékkal nö­vekedett, a tervben rögzített évi 3,5—3,9 százalékkal szemben. Mint azt megnyitójában Kata­nics Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára mondta, az egyéni boldogulás, s a társadalmi ér­dek is azt kívánja, hogy a pálya- választás előtt álló fiatal helye­sen, minden körülményt figye­lembe véve, adottságait, ráter­mettségét, kedvét mérlegelve döntsön. A felnőtteknek, a szü­lőknek, pedagógusoknak, társa­dalmi, politikai szerveknek és munkahelyeknek egyaránt szé­les körű támogatást, segítséget kell nyújtaniok a pályaválasztók­nak. tennivaló a mezőgazdasági szak­munkásképzés terén is. Itt is csökkenés tapasztalható, négy év­vel ezelőtt 1460 diák tanult me­zőgazdasági szakmunkásképző intézetben, most pedig mindösz- s2e 800-an vannak. Az utóbbi négy évben 18 szá­zalékkal nőtt, s így jelenleg Bács-Kiskun megyében 16 ezer az értelmiségiek száma, de ez még mindig nem éri el az országos átla­Gromiko és Soares tárgyalásai Andrej Gromiko szovjet és Mario Soares portugál külügy­miniszter között pénteken befe­jeződött a konstruktív eszmecse­re. A tárgyilagos és hatékony lég­körben lefolyt tárgyalásokon a felek megvizsgálták a kétoldalú baráti kapcsolatok további fej­lesztésének lehetőségeit és véle­ményt cseréltek több fontos nem­zetközi problémáról, így például az európai biztonsági értekezlet mielőbbi befejezéséről, a leszere­lésről, a gyarmatosítás megszün­tetésével kapcsolatos kérdésekről, valamennyi kölcsönös érdeklő­désre számottartó problémáról. Mario Soares pénteken eluta­zott Moszkvából. (MTI) PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 3. szám Ára 90 fillér 1975. január 4. szombat Felnőtt a kisüzem • A félegyházi cipőgyár tűzödéjében surrognak a varrógépek. Készülnek a felsőrészek. • Csontos István szakmunkás, az új csarnokban a legújabb géppel a cipő- orrészt alakítja ki. • Munkában a meós-brigád. (Karáth Imre felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents