Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

1975. január 24. • PETŐFI NÉPE • 5 TUDÓSOK, TUDOMÁNYOS MŰHELYEK Küzdelem az érelmeszesedés ellen A halálozási okok listáján mind „előkelőbb” helyre kerülnek a szív- és érrendszeri megbetegedé­sek. Bács-Kiskun megyében 1973- ban 3933-an haltak meg keringési szervek károsodása miatt. Ezer ember közül ören-hatan szenved­nek szív- és érrendszeri pana­szoktól, sajnos, egyre több vi­szonylag fiatal férfi és nő, noha a betegség elsősorban az időseb­bekre veszélyes. Mindnyájunk érdeke az ered­ményes védekezés kialakítása. Miélőbb meg kell határozni a be­tegséget kiváltó körülményeket, a megelőzés és a gyógyítás legjobb módszereit. A világméretű küzde­lem térképén Kecskemét neve is megtalálható Emberek, eszközök Dr. Lusztig Gábor egyetemi ta­nár, a kecskeméti megyei kórház tudományos igazgatója egy össze­sítést tesz elém ió ízléssel válo­gatott képekkel zsúfolt dolgozó- szobájában. A kimutatás az Egészségügyi Minisztérium támo­gatásával működő kutatóhelyeket tartalmazza Az egyetemeken kívül mind­össze tizenkét vidéki kórház -r köztük a kecskeméti — egyes osz­tályait sorolja fel. mint az orszá­gos tudományos programban is nyilvántartott kutatóhelveKet. A listán Szereplő itteni kór­bonctani és kórszövettani intézet néhány helyiségben szűkösködik. Dr. Lusztig Gábor az orvostudo­mányok kandidátusa, az intézet vezetője feltehetően célzatosan íratta egy táblára S. R. V. Cayal professzor szavait: ,.A tudomá­nyos munka nem annyira az esz­közökön, mint majdnem kizáró­lag az embereken múlik.” Igaz, ám egyre kevésbé nélkülözhetők az emberi érzékelés határait ki­tágító készülékek. Nagy részben dr. Lusztig Gá­bornak köszönhető, hogy a kecs­keméti kórház kórbonctani és kórszövettani intézete a kedve­zőbb helyzetű intézeteknél többet adott a tudománynak. Az elköte­lezettek igényességével és szívós­ságával teremtette meg az érel­meszesedés kutatásának szellemi és anyagi alapjait. Amikor a „ho­gyanról” kérdezem, mások támo­gatására hivatkozik. Dr. Lusztig Gábor pályafutása — A megyei kórház igazgató­sága, pártszervezete, az orvos­egészségügyi szakszervezet kez­dettől segített, ösztönzött. Mun­katársaim jó szövetségesek. Gya­korló orvosok mindnyájan, kuta­tási témájuk részben kórházi munkakörükkel kapcsolatos. — Átlapoztam egy 1964-ben ki­adott, az intézet tudományos közleményeit és előadásait felso­roló tájékoztatót. 1958 és 1963 között 106 tanulmányt, szakcik­ket írtak. 45 előadást tartottak az osztály dolgozói. Érdemes lenne újabb kiadványban, napjainkig összegezni az adatokat: 450 elő­adás. tanulmány a csaknem két évtized termése Nehezen győztem meg kandi­dátus vendéglátómat, hogy bemu­tatásához életrajzi adatai is szük­ségesek. — Az érettségi után csak rövid ideig tanulhattam a kolozsvári egyetem jogi karán, mert mun­kaszolgálatra köteleztek. 1945. áp­rilis 4-én szabadultam föl. ősszel már a szegedi orvostudományi egyetemen tanultam. Anyámat, öcsémet elpusztította a megva­dult őrület A negyedik évfolyam elején fel­vettek a Szegedi Kórbonctani In. tézet állományába. 1951 júliusá­ban cum laude doktoráltam. 1953 márciusában neveztek ki tanár­segédnek, majd röviddel ezután adjunktusnak. Harmincegy éves koromban ke­rültem Kecskemétre. A megyei kórház prosecturáián főorvosként dolgoztam. A szegedi orvostudo­mányi egyetemen 1963 óta tartok előadásokat, öt év múltán ado­mányozták a docensi címet. Egy esztendeig Montrealban a McGill egyetemen ösztöndíjasként bővít­hettem ismereteimet. — Professzor úr két évtizede foglalkozik az artherosclerosis, azaz az érelmeszesedés-témával. Kandidátusi értekezése is ezzel kapcsolatos. Mivel magyarázható, hogy újabban mind több fiatal jelentkezik ilyen panaszokkal? — A helytelen életmóddal. Ke­veset tartózkodik az if júság a sza­bad levegőn, ritkán sportol, túl­táplált, sokat cigarettázik. Tisz­telet a kivételnek ... Mindenek­előtt nevelés kívántatik. Táplál­kozzanak célszerűbben, mellőz­zék a zsíros, fűszeres .ételeket. Mindezek a felnőttekre is vonat­koznak Az érelmeszesedés népbetegség. Szemléletváltozás nélkül az orvo­sok minden fáradozása hiábavaló. A civilizáció elkényelmesedésre csábít. Amíg Kecskeméten — pél­dául— „hogymányos módon” fű­tötték a lakásokat a kényszerű széncipelés. favágás, begyújtás megmozgatta az izmokat. Ma, többnyire csak egy gombot kell megnyomni, vagy elcsavarni, A kórosan felszaporodott zsírszövet elsőrendű talaja a keringési zava­roknak Jó kollektíva — Kérjük, foglalja össze kuta­tási eredményeit. — Szívesen — persze, némi egyszerűsítéssel. Korábban úgy vélték, hogy az érfal külső réte­gének nincs szerepe az érelme­szesedésben. Vizsgálataink azt bi­zonyítják, hogy igen fontos a fel­adata: az érfal épségének legfőbb őre. Munkatársaim közül dr. Per- neczky Mária. dr. Lesznyák Jó­zsef " főorvosokat, dr. Schneider Ferenc adjunktust, továbbá dr. Hesz Árpád vegyészt és dr. Mák László biológust említem meg, kik számos közleményben, elő­adásban — részben külföldön — számoltak be kutatásaikról. Az eredményes munka jól képzett segédlet nélkül nem megy. Az ef­féle tevékenység, munka sikere a kollektíva színvonalának a függ­vénye — Az orvos kandidátus nevelői alkat. A szegedi, olykor a főváro­si orvostudományi egyetemen tartott előadásait felhasználja a medikusok szemléletének a for­málására. Az irányításával mű­• Az intézet vezetője. ködő intézetben többen szereztek szakorvosi képesítést, kandidátu­si minősítést és kaptak főorvosi kinevezést. Mindezek mellett jut ideje po­litikai. tudományos, kulturális szervezésre. — A kórházi tudományos bi­zottság titkáraként. 18 esztendeje irányítom, vezetem a szakmai és tudományos munkát. Igyekszem az elért eredmények ismertetésére fórumokat teremteni Évről évre szakmai bemutatókat, konferen­ciákat, pályázatokat szervezünk. 1962-től szerkesztésemben jelenik meg a megyei kórház évkönyve. 1975-ben rendezzük a 15. Bács- Kiskun megyei orvosnapokat. Fél oldalt tenne ki társadalmi, tudományos elfoglaltságainak puszta felsorolása.1 Tagja — töb­bek között — az Országos Orvos­tudományi Könyvtári Tanácsnak, az Európai Pathológus Társaság­nak. az NDK haematológus-pat- hológus és belgyógyász társasá­gának. A Magyar Pathológus Tár_ saság elnökségében dolgozik, irá­nyítja a megyei orvoskönyvtári hálózatot. Tudását, tapasztalatait a TIT Kecskemét városi szerve­zetének az elnökeként is haszno­sítja. A kórház szakszervezeti bi­zottságának az elnöke ... Gondok ? — Mindvégig úgy éreztem, hogy elégedett emberrel beszélgetek. A cselekvő, alkotó típusú férfiakat, nőket — közéjük tartozik —min­dig az adódó, a felismert felada­tok izgatják, nincs idejük keser- gésre. Mégis azt kérdezem bú­csúzóul, hogy bosszantja-e va­lami? — A minisztériumtól, az Egész­ségügyi Tudományos Tanácstól: a megyei, a kórházi vezetőktől te­kintélyes támogatást kapunk. Sokszor könnyebb beszerezni bi­zonyos műszert, mint karbantartó- . sát megszervezni. Ennyire gazda­gok lennénk? A nálifnk tehető­sebb országokban többet törőd­nek a javító szolgálat kialakítá­sával, az eszközök élettartamá­nak maximális kihasználásával. Milyen sokan lopják nálunk az időt önmaguktól és másoktól. Pa­zarolnak az ..időpénzzel”, ötper­ces ügyekről fél órákig csevegnek. Az utolsó mondatokat már az indulat fűti. az értékekért felelős­séget érző ember indulata. Ilyen. Ha csinál valamit, tel­jes szívvel, odaadással csinálja. Munkatársait is így neveli. Igv jutottak, oda. ahol most tartanak. Heltai Nándor # Jobb oldali képen: Nagy segítséget jelentenek a kutatásban a spektro-fotomclerek (Borbély Lajos né, Hedrich Károly né). 4 Dr. Tóth Györgyné és Nagy Káimánné PH- (hid- rogénion-koncentráció) mérést végez az oldatok anyagtartalmának ■ megállapítására. (Pásztor Zoltán felvételei) ÍGY ÉLNEK A SZABADSZÁLLLÁSI ÜTTÖRÖK Az 1703. Zrínyi Ilona Úttörő­csapat tagjai a szabadszállási is­kolába járnak. Csaknem ötszá­zan tevékenykednek negyven Örsben. Az elmúlt tanévben nagyszerű megbízatásnak bizonyult a Nem térkép e táj akció. A jelenlegi nyolcadikosok készítették a leg­értékesebb expedíciós naplókat; Kirándulásaikat sikerült úgy megszervezni, hogy a környéket, valamint hazánk más vidékeit jellegzetes iparát sikerült meg­ismerniük. Az egri, aggteleki, budapesti és a többi túra soká­ig emlékezetes marad. Az idén, az év jelmondata szel­lemében — A tettek beszélnek — tanulnak, dolgoznak. Rendezvé­nyeikkel megyénk — és hazánk — felszabadulásának 30. évfor­dulójára kívánnak utalni min­den alkalommal. Akcióikkal a világnézeti jellegű ismeretek rendszerbefoglalását tűzték ki célul, hogy azok a továbbiakban nézetté, meggyőződéssé fejlődje­nek. Elhatározták, hogy a köz­ség múltjával, az itt élő emberek életének megismerésével még alaposabban foglalkoznak. A kö­zelmúlt, a két világháború kö­zötti időszak eseményeit elsősor­ban a község életében lezajlott változásokon próbálják lemérni. Most, az első félév letelte után lebonyolították a szaktárgyi ver­senyeket. (A győztesek természe­tesen beneveztek a járási vetél', kedőre. Most már „csak” azért kell szurkolni, hogy a tavalyi jó helyezésekhez hasonlóképpen, szépen szerepeljenek.) Az úttörő- és a kisdoboskar- nevált már esztendők óta, szinte hagyományosan megrendezik. Az idei előkészítéshez is hozzáfog­tak. A gondosan megszervezett farsangi mulatságon bizonyára nagyszerűen szórakoznak majd valamennyien. A nemzetközi nőnapon — de csak ekkor! — a fiúpajtások se. Ténykedését, ügyességét lehet majd megismerni. A köszöntőt és ; a kis ünnepséget ők rendezik, sok kedves ötlettel, meglepetés­sel. Március közepén kerül sor az akciómunkák értékelésére egy ünnepélyes csapatösszejövetelen. Ekkor számolnak majd be a ra­jok a próbakövetelmények telje­sítéséről, az expedíciós feladatok megoldásáról. A tanév eleje óta készülő naplókat is ekkor mu­tatják be. Április 4-én nagyszabású, ün­nepélyes csapatgyűlésén emlé­keznek meg hazánk felszabadu­lásáról. A program kialakításá­hoz már hozzáfogtak, hogy kel­lő időre elkészüljenek vele. Ek­kor lesz az úttörő- és kisdobos­avatás. Ezt az ünnepélyt is külö­nös figyelemmel szeretnék meg­rendezni. Ez ideig mindent a tervezett rendben valósítottak meg. Illet­ve a téli szünetre tervezett hó- csaták, hóemberépítések bizony, elmaradtak. Pedig olyan szépen kigondolták, eltervezték, a ra­jok kieséses rendszerben — akár a labdarúgó-bajnokságon — ver. senyeztek volna a győzelemért. Az időjárás azonban megtréfálta a szabadszállást pajtásokat: hó nem esett! Ne higgyétek azonban, hogy ez kedvüket szegte a további mun­kában! A/, ellen őrző k ö n y vek ben ők is megkapták érdemjegyeiket, éppen úgy, mint a többi csapa­toknál. Náluk is születtek új el­határozások a hármasok és ket­tesek kijavítására. Az ígéreteket azonban ennél a csapatnál na­gyon komolyan veszik, az őrs­vezetők a naplókba rögzítették is az effajta „felajánlásokat”. I-Iogy ne maradjon üres ígéret a félévi jegyek láttán tett fogadkozás — a pajtások segítenek egymásnak a tanulásban, ha szükséges, ak_ kor folyamatosan. A tanév végén — ez még csu­pán terv, tehát anyagiakon is múlik a megvalósítása — szeret­nének közösen táborozni. Ha si­kerül, szívesen adunk róla hírt az Úttörőélet hasábjain. Rejtvény fejtőknek Kisdobosoknak közöljük a mai képrejtvényt, amelyen egy szép város nevét rejtettük el. Megfej, fésül ezt a városnevet küldjétek be levelezőlapon január 31-ig szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe Szerkesztősége, 6001 Kecs­kemét. Szabadság tér 1/a.) A le­velezőlap címoldalára írjátok rá: Kisdobosrejtvény. A helyes meg. fejtést beküldők között könyvju­talmakat sorsolunk ki, valameny- nyí megfejtőnek kártyanaptárt küldünk. Selmcci Katalin Picasso ,,Guernicá ’ ’-ja visszakerül Spanyolországba ? Madridban az ügyvédek egy csoportja összefogott Jósé Maria Armero vezetésével, hogy Spa­nyolországba visszahozassák Pi­casso híres „Guernica” című fest­ményét. Picasso ezt 1937-ben a párizsi világkiállítás spanyol pa­vilonja számára készítette. A „Guernica” pillanatnyilag a Rockefeller-alápítvány New York-i „Museum of Modern Arts”-ában található, ahova — Picasso utasítására — a spanyol polgárháború és a feszült euró­pai helyzet miatt 1937-ben szál­lították. A francia állam is beje­lentette különben érdeklődését a kép iránt az Egyesült Államok­nak és a Rockefeller-alapítvány- nak. Ráadásul még az is elkép­zelhető, hogy a „Guernica” a Pi- casso-örökösök tulajdonába ke­rüld Picasso kívánsága az volt, hogy a kép a demokratikus szabadság- jogok helyreállítása után kerül­het majd vissza szülőhazájába. ■I® SZILVASI LAJOS (49.) Ráhúzom a szalonnát a nyársra. Nyújtom a parázs fölé. Pillanatok alatt megsercen rajta az első áttetsző zsírcsepp. Tar­tom alá ja a kenyeret. Ráfolyik;. Harapok. Hangtalanul eszünk. Csak a zsír sistereg. Szétárad bennem a füstölt szalonna íze. Illenék inni is valamit. Nézek Szojkára, de mielőtt lenyelném a falatot, a lány szólal meg: — Főhadnagy úr ... Tele még a szám, nem szólok, csak feléje fordulok. Szőke haja kibukott gyapjú sálkendője alól. Ott játszik a homloka felett. Sze­me a parazsat nézi, úgy folytatja a kérdést: — Hová megyünk mi tulajdon­képpen ? i Lenyelem a falatot. Harapnék újra, de felelnem kell: — Majd meglátjuk. — Enni akarok most. nem beszélgetni. Várhatott volna a kérdéssel a lány. :— Ne sokat törődjék vele, hová megyünk. Én se törődök. Ügy látszik . már jóllakott, mert vitatkozó kedvet hallok a szavából: — Azért mégse ... Micsoda fe­lelet ez, főhadnagy úr? — Semmicsoda — mordulok, s tartom a csepegő szalonnát a kenyerem fölé. Szeretném egy­szerre bekapni az egészet, olyan éhes vagyok. A lány előrehajol: — De hát mi lesz velünk? A holnapi napra, előre, a jövőre nem gondol? Eluralkodik rajtam a bosszú­ság: — Nem gondolok. Megenged­hetem magamnak azt a fényűzést, hogy ne gondoljak a jövőre. Elég öreg vagyok hozza. Ügy látszik, megérezte han­gomban az ingerültséget, mert halkabb a kérdése: — öreg? Hiszen fiatalok vala­mennyien. Ránézek: , — Csak azt hiszi. Az ember az egyetlen élőlény, amelyik képes rá, hogy sebesen megvénüljön ... és helyrehozhatatlanul. Ez az egyetlen, a megöregedés, ami jó­vátehetetlen ebben az ocsmány életben. — Sajnálatos... — szól kpzbe. — Mit sajnáljunk? Mit? Az if­júságunkat. ami nem is volt? Mert nekünk nem volt, kisasz- szonv! Megrázza a fejét. — Mit beszél? — Az ifjúság, az igazi... — legyintek: — Az abból áll, hogy az ember válogatás nélkül min­denkit szeret. — Ugyan.., inkább abból, hogy tanul. .. — Megtanultuk, száz százalé­kosan, az engedelmeskedés eti­kettjét ... — vág közbe hirtelen Gaszton, s magam is meglepődök a szavaitól. — Meg azt — teszem hozzá —, hogy príma játékszerek legyünk az élet kezében. Beledob bennün­ket a kísérleti lombikba, és soha többé ki nem mászunk belőle. Eközben azt gondolom: filozó­fiaóra. — Ennyire nem veszik komo­lyan a sorsot? — kérdi ütődve a lány. Harapok a kenyérből, szalonná­ból. s közben mondom: — Az ember egyszer elkezdi komolyan venni a sorsát... De okkor már késő rádöbbenni, hogy képtelen változtatni rajta. — Balsors-bölcselet... — már Olga hangja is bosszús. — Tet- szelgés a totális fásultságban. Simon Pista szólal meg most. Érzik a hangján, hogy kötelessé­gének tartja megfelelni: — Az a sokszor megvetett fá­sultság segít csak a katonán. Más nem. Ez könnyíti meg még a ha­lált is. Ahogy az életet is. A kis­emberek ... bizonyára igazat ad nekem, ha a birtok béreseire gondol... sohasem kérdik, hogy miért is szenvednek. Megértik, hogy a magukfajta földhözragadt avégre van a világon, hogy szen­vedjen. — És elpusztuljon? — Igen. És ez nagyon kelle­mes azoknak, akik parancsolnak a kicsiny embereknek. Mert a belenyugvás, az gyilkolja meg az egészséges ösztönöket. Legelőször az életösztönt. Így születnek a hősök. — Máshogy nem? — a lány szeme Pistára csillan. Csodálkozó. Én felelek: — Másképpen nemigen. Mond­ja — támad egy gondolatom —, hallotta már egyszerű emberek szájából azt a szót. hogy: bal­sors? Ugye, nem? Nem használ­ják. Kívül esik a szókincsükön. Kis csend támad. Csak nagy­sokára szólal meg a lány: — Ilyen -pesszimizmust!... És ezzel élték végig a háborút? Gaszton ránt a vállán: — Ezzel. Szói ka most szólal meg elő­ször. Rámosoiyog a lányra. Lá­tom az arcán, hogy segíteni fog neki. Ügy is van: — Kérdezze már meg a kisasz- szony a főhadnagy úrtól, hogy tud-e aludni? Olga mást kérdez: — Hát maguk ... még sohase voltak boldogok? Simon Pista felnéz: — Mondaná meg már nekem valaki, mi az a boldogság .. Ügy érzem, válaszolnom kell: — Talán a nugalom ... — Rá­nézek a lányra: — Amikor se­besülten döglődtem a hadikór­házban, a vérbűzben, a gennyes sebek párájában, a sok gyógy­szer ezerféle büdösségében érez­tem magam hosszabb ideig a legnyugodtabbnak. Talán még boldog is voltam akkor... pe­dig mozdulni se tudtam ... Szojka szakít félbe: — Kérdezze már meg a kisasz- szony ... Felém fordul a lány: — Nos? Tud még aludni? — Aztán újra Szojkára néz: — Miért kellett ezt megkérdeznem? Szojka feláll, összecsattintja bicskáját: — Mert addig nem készül ki teljesen az ember, amíg aludni tud . .. Szojka áttölti a hordóból a maradék benzint a motor tank­jába. Ennyivel is több a hely a kocsi hátuljában. A hordót a bokrok közé gurítjuk. Aztán fél­rehívom Simon Pistát és Szojkát. Cigarettára gyújtunk a tisztás szélén. Rájuk nézek: — Nos, elhangzott az első kér­dés. Tehát... hova is tartunk? Szembe kell nézzünk a dologgal. Eleget odázgattuk ... És megmutatom a térképen, hogy pillanatnyilag hol állunk. Fejér megye. Székesfehérvárig, az első városig, jókora az út: — Egyáltalán, mi értelme, hogy bemenjünk Fehérvárra? Minél nagyobb helységet ejtünk útba, annál nagyobb a veszély kozká- zata. Persze, kellene vásárolni ezt-azt. . . — Az uradalomban igehesak megcsappant a pénzünk — húz­za el a száját Pista. — Talán ha négy-ötszáz pengőnk van még ... Töprengünk, törjük a fejünket. A kérdésre, hogy hová tar­tunk, senki sem tud felelni. A kocsinál Hegedűs bekapcsol­ja a rádiót. Idehallik a hangja. Híreket mond, és intézkedéseket jelent be. Szovjet támadásokat vertek vissza. Nehéz harcok a Tiszánál északon ... Belgrádot csak súlyos veszteségek árán tud­ták elfoglalni a jugoszláv kom­munisták és a bolsevista csa­patok... Szálasi nemzetvezető miniszterelnök és államfő u hon­polgári fegyelem megszilárdításá­ról . .. Rendszabályok a destruk­tív, hazaáruló elemek megféke­zésére ... Katonaszökevényeket végeztek ki rögtönítélő hadbíró­sági eljárás után ... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents