Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Tél a mezőgazdaságban Január második felében napról napra több a tennivaló a mezőgazdasági szö­vetkezetekben. A traktorosok ismét folytatják a szántást, amelyet rövid időre megszakított a té­lies idő. A hőmérséklet változása kedvezett a növénytermesz­tő brigádok munkájának, hiszen megyeszerte a ta! jerő pót­lását, a kalászosok fejtrágyázását végzik. . AZMSZMI* BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 19. szám Ára: 90 fillér 1975. január 23. csütörtök A csapadékos ősz után mind a két munkának nagy a jelentő­sége. A talajt sok helyen víz bo­rította vagy teljesen felázott, a kijelölt terület helyett máshová kellett elvetni a búzát, rozsot. Esetenként abba a talajba, ame­lyik alaptrágyát sem kapott és a fertőtlenítése is elmaradt. A ka­lászosok zöme eddig átvészelte a telet. A november második felé­ben és december elején elvetett gabona azonban éppen csak hogy kikelt, elég gyengén fejlett. A megerősödéshez nagyon kell a tápanyag, elsősorban a nitrogén. Ámbár a hótakaró sem ártana, hogy az esetleges kemény, téli fa­gyoktól megvédje a termést. A tavasz még nem közelít, de a szövetkezetek kertészeteiben már arra készülnek. Ez a munka első­sorban a lányokat, asszonyokat Jerzy Kuberski Bács-Kiskun megyében • Megbeszélés a megyei tanács elnökénél. • Az alsó kép a széchenyi- városi óvodában készült. (Tóth Sándor íelvételeil foglalkoztatja. Bács-Kiskun me­gye 138 termelőszövetkezetében tizenötezer nő dolgozik, ebből hét és fél ezer a homokhátsági gazda­ságokban, túlnyomórészt a ker­tészetek hajtatóházaiban, fóliala0- útjaiban, ahol ezekben a napok­ban a friss paradicsomot, cse­megepaprikát, salátát és retket szedik. A mezőgazdasági terme­léssel összefüggő kiegészítő ágaza­tok is számos nőt foglalkoztatnak. Kiskunfélegyházán a Vörös Csil­lag, Kunszálláson az Alkotmány, Kecskeméten a Kossuth, Duna- tetétlenen az Űj Élet Termelő- szövetkezet létesített tésztaüze­met, ahol házitésztát készítenek. A laki teleki Szikra Termelő- szövetkezet italpalackozójában és m.űanyagpalack-gyártó üzemében, a lajosmizsei Almavirág Szakszö­vetkezet hálókészitő műhelyében, ugyanott a Kossuth Szakszövet­kezet műanyag-feldolgozójában szintén nők foglalatoskodnak a legnagyobb számban. Kiskunfél­egyházán a Kiskunság, az Egye­sült Lenin, Borotán a mezőgazda­sági termelőszövetkezet dohány- termesztői a további feldolgozás­ra készítik elő a termést. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat konyhakész pecsenye­csirkéjét, pulykáját és víziszár­nyasait ma már két világrészen is­merik. Ebben a sikerben méltán osztoznak a kiskunfélegyházi, kunszállási, kecskeméti,, csávolyi, rémi, jánoshalmi szövetkezetek baromfitenyészetében jelenleg is dolgozó lányok, asszonyok. Mun­kájuk eredményeként exportmi­nőségű élőbaromfit kap e gazda­ságokból a feldolgozóipar. Öreg­bítve a Duna—Tisza közi termő­táj hírnevét. K. A. Krék Mária és Varga Jánosné a palántázásra szánt, előnevelt sa­látát gyűjti össze a tiszakécskci Üj Élet Tsz kerekdombi hajtató­házában. 1 A lajosmizsei Alinavirág Szakszövetkezet műhelyében csomag­tartóhálót szerelnek a t'émkeretekre a lányok, asszonyok. A kész terméket, az IKARUS-gyárnak szállítja a gazdaság. Dr. Gajdócsi Istvánnak, a me­gyei tanács elnökének tájékozta, tóját hallgatva, időnként feljegy­zett egy-egy adatot, gondolatot Jerzy Kuberski, a Lengyel Nép- köztársaság közoktatási minisz­tere. Közbevetett kérdéseiből is látszott, hogy magyarországi tar­tózkodását nem udvariassági gesztusnak, hanem a tapasztalat- szerzés, a véleménycsere kitűnő, lehetőségének, jó barátok között ’ szokásos konzultációnak tekinti. : Ezért szólt a vendégeket köszön- 1 tő tanácselnök az eredmények mellett a gondokról; ismertette a tényeken kívül a bevált mód­szereket. A lengyel küldöttség vezetője dr. Gajdócsi Istvánhoz hasonló­an utalt Henryk Jablonskinak, az államtanács elnökének kecske­méti látogatására. A miniszter elmondta, hogy a magas rangú vendég hazatérve hosszan, elis­meréssel beszélt a Bács-Kiskun megyében látottakról, hallottak­ról. Kiemelte az itteni dinami­kus fejlődést, a lakosság szor­galmát, a vezetők kezdeményező kedvét. Hangoztatta, hogy különösen fontosnak tekinti ő maga is ezt a látogatást, hiszen a baráti Ma­gyarországon sok olyan dolgot megoldottak már, amelyekkel ők most fáradoznak. Az iskolare­formot Lengyelországban 1978- ban vezgtik be és ehhez minél több tapasztalatot szeretnének szerezni. Ezt a szándékot tükrö­zi a delegáció összetétele is. Tag­jai, Wladislaw Krila, a minisz­térium titkárságának a vezetője, Edvard Kukla, az Oktatási Re­formiroda vezetője és Stanislav Rogala, az opolai körzet tanfel­ügyelője. A vendégek a megyei tanács elnöke "és dr. Major Imre elnök- helyettes kíséretében először a széchenyivárosi óvodát tekintet­ték meg, ahol Nagy Gá borné ve­zető óvónő köszöntötte a lengyel és magyar oktatási és tanácsi ve­zetőket. Nagy érdeklődéssel fi­gyelték a tapasztalatszerzés kö­vetkező állomásán, a fülöpjaka- bi iskolában az alsó tagozat fog­lalkozását. Sör és József né irá nyitásával és audiovizuális esz közök segítségével mind a négy csoport tevékenyen hasznosítot­ta az időt. A negyedikesek az egri vár ostromáról olvastak, a harmadikosok egy irodalmi sze­melvényt elemeztek. A másodi­kosok részére számtant írt .elő a tanmenet és a legkisebbek is kaptak munkát. Jerzy Kuberski az itt látott módszereket figye­lemre méltónak minősítette, kü­lönösen a kisiskolák számára. A déli órákat dr. Major Imre ka­lauzolásával Izsákon töltötték a vendégek. Az általános iskola megtekintése és egy ott rögtön­zött megbeszélés után az általá­nos iskolai diákotthont keresték fel. A kecskeméti oktatástechnikai központban ért véget a program. Itt Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának a ve­zetője tájékoztatta a jelenlevő­ket az időszerű közoktatási prob­lémákról. H. N. Fiatalok a kongresszusért 0 Ismerkedés a kedves vendég­gel. Nemrég a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár KISZ-iro- dájában a fiatalok kongresz- szusi munkaversenyéről, az ifjúmunkások vállalásairól, s az eredményekről beszélget­tünk. Tarjányi Antal, agyár KISZ-bizottságának titkára ezzel kapcsolatban elmondott egy történetet. A forgácsoló üzemben egy alkalommal két_ három pályakezdő szakmun­kás kissé hosszúra nyújtotta a cigarettaszünetet. Egy szin­tén fiatal esztergályos oda­ment hozzájuk, s figyelmez­tette a lazítókat, hogy ez nem ifjúmunkásokhoz méltó mun­kahelyi magatartás, s fegyel­mezetlenségükkel ne járassák le a többiek tekintélyét. Elgondolkoztató ez az eset, mert pontosan tükröz egy olyan határozott szemléletet, amely tulajdonképpen a kongresszusi munkaverseny egyik fontos alapja: a mun­kafegyelem. Enélkül ugyanis lehetetlen teljesíteni a válla­lásokat. Amikor a KISZ megyei bi­zottságán elmondtam a fenti történetet, az ifjúsági mozga­lom megyei vezetői jónéhány ehhez hasonló példával bizo­nyították a KISZ-esek példa­mutató munkahelyi magatar­tását, az ifjúkommunisták aktivitását, lendületét. A mun­kahelyi demokrácia lehetővé teszi azt, h/ogy a fiatalok meg­ismerjék a gyár, üzem, válla­lat, vagy közös gazdaság ter­melési folyamatát, a terveket, s a problémákat. Ez önálló gondolkodásra, öntevékeny­ségre készteti a fiatal szak­embereket. A tapasztalatok szerint a fiatalok kongresszusi munka- verseny-vállalásaik pontosan megfelelnek a X. pártkong­resszus határozatában megfo­galmazott igényeknek, mely szerint a szocialista brigádok felajánlásai elsősorban a nép­gazdaság érdekeit szolgálják. Ezzel kapcsolatban Szakonyi János főművezető említett egy példát: elsősorban a fiatalok munkafegyelmének, az ifjú­munkások fokozott lendületé­nek köszönhető, hogy az el­múlt évben a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának V-ös műhelye 2 millió forint­tal túlteljesítette a tervét. Azaz 51 millió forint helyett Takarékoskodó vállalatok Okosabb gazdálkodás alapanyaggal, energiával Az MSZMP Központi Bizottsá­ga december 5-i felhívása nyo­mán máris számos figyelemre méltó lehetőség rajzolódik ki me­gyénk gazdasági életében. Milyen takarékossági intézkedéseket fog­laltak bele 1975 évi termelési tervükbe? — ezzel a kérdéssel jcerestük fel Bács-Kiskun megye Őt inari vállalatának gazdasági vezetőit. Kiskunfélegyházán, a Bács- Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál az energia­takarékosságra helyezték a fő hangsúlyt. Külön intézkedési ter­vet dolgoztak ki. melynek mara­déktalan teljesítése révén körül­belül 1 millió forintot sikerül nyerniök. 1974-ben 49 milliárd 288 millió kilocaloriát használtak fel. A vizsgálatok kiderítették, hogy például a gőzvezeték műszaki állapota nem kielégítő, s hogy annak korszerűsítésével, ja­vításával, hőszigetelésével a ta­valyi energiafelhasználást mint­egy másfél százalékkal — várha­tóan 739 millió kilocaloriával — csökkenthetik. Ugyanakkor 286 ezerrel több kilowattóra — egyenértéke 186 ezer forint — villamos energiához juthatnak fázisjavító kondenzátorok továb­bi bekapcsolásával. A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyárában a takarékoskodá- si célkitűzések pénzbeni értékét ugyan még nem kalkulálták ki, a siker azonban — ha megvaló­sítják elképzeléseiket — , máris megjósolható. A kazánüzem és a gőztávvezeték-rendszer hatás­fokának javítása mellett az elektromos energiafogyasztás csökkentésére irányították a mű­szaki szakemberek, újítók figyel­mét. A gazdaságosabb termelés érdekében át kívánják szervezni legnagyobb részlegüket, a henger- ■ üzemet. Fontos feladatnak tekin­tik — egységrakományok kialakí­tásával, kisgépesítéssel és kötött- pályás berendezések alkalmazá­sával — az anyagmozgatás éssze­rűsítését, továbbá — hulladék­53 millió forint értékű épü­letszerkezetet és hidroglóbuszt gyártottak. Ehhez az ered­ményhez azt is hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évben exportált hidroglóbuszok mi­nősége — s itt jelentkezik a népgazdasági érdek szem előtt tartása — is megfelelt a kö­vetelményeknek. Szinte naponta érkeznek a kommunista műszakokkal, tát- sadalmimunka-akciókkal, óvo­daépítéssel, iskolai felszerelé­sek készítésével, parkosítással kapcsolatos információk. Bri­gádgyűléseken vagy a kong­resszusi munkaversenyt érté­kelő tanácskozásokon gyak­ran halljuk, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a Dol- ■ gozz hibátlanul-mozgalomba. Megyei felmérés szerint az ipari üzemek újítóinak több mint 65 százaléka fiatal. A KISZ-szervezetek akció- programjaiban sok olyan, egyéni feladatvállalást olvas­hatunk, melyek a szakmun­kástanulók, pályakezdő fiata­lok segítését, patronálását cé­lozzák. Több üzemben a fia­tal szakmunkások azt is vál­lalták, hogy a vizsgákra fel­készítik az ipari tanulókat. A KISZ megyei bizottságá­nak kongresszusi akcióprog­ramja szerint a Szerszámipa­ri Művek kecskeméti gyárá­ban dolgozó KISZ-esek a jár­műprogram felett, az Iroda- gépipari Vállalat ifjúmunká­sai, a Gépipari és Automati­zálási Műszaki Főiskola hall­gatói a számítástechnikai program felett, a Kiskunfél­egyházi Vegyipari Gépgyár­ban dolgozó KISZ-esek a Péti Nitrogénmüvek építése felelt, s ugyancsak ők és a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyá­rának fiataljai a Borsodi Ve­gyikombinát építése felett vállaltak védnökséget. Mind­ezek a példák arra utalnak, hogy a megyében dolgozó fia­talok a kongresszusi akció- programjaikat is a népgaz­daság érdekeinek megfelelően alakították ki. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy Bács-Kiskun megye ta­nuló és dolgozó ifjúsága nagy lendülettel, aktivitással igyek­szik eleget tenni kongresszusi vállalásainak. Mint ahogy a KISZ megyei bizottságának egyik ülésén Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője mondta: „Min­dennap szemtanúi lehetünk annak, hogy a fiatalok tettek­kel bizonyítják: szívügyüknek tekintik a párt X kongresz- szusa által meghatározott feladatok maradéktalan vég­rehajtását.” T. L. csökkentés cél iából — spirálgé­peikhez automata csődarabolók készítését. Baján, a Finomposztó Válla­latnál most dolgozzák át az ez évi . tervet. Mint mondták, el­képzeléseik lényegében nem újak, inkább a végrehajtás mód­szereinek tökéletesítésével, a le­hetőségek és az adott feltételek jobb összhangjával szeretnék cél­jukat elérni. Csak néhányat em­lítünk az erre vonatkozó kívánal­makból. Kevesebb tőkés import­anyagot kell feldolgozni, s kutatr ni kell a helyettesítési formákat. Szükséges a festék-, vegyszer, és papíranyagok felhasználásának csökkentése, a hulladékanyagok fokozott hasznosítása. Elenged­hetetlen a fejlesztési program előírt ütemben történő megvaló­sítása, illetve a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása. . Az Építőgépgyártó Vállalat ka­locsai gyáregységéből kapott tá­jékoztatás szerint ők máris — megelőzve a felsőbb hatóság dön­tését — előirányoztak egy reális, elérhető tervet. E szerint az ener­giahordozók terén mintegy 4—5, a hengerelt és profilanyagok fel- használásánál 2 százalékos meg­takarításra számítanak, b bár a végső eredmény forint értékét meghatározni nem tudták, egy dicséretes kezdeményezésről azon­ban beszámoltak: a jövőben rendszeresen jutalmazzák az anvagtakarékosságban élenjáró dolgozókat. Több mint egymillió forintnyi megtakarításban bíznak a ME­ZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyár­egységénél. Korszerű és hasznos tüzelőberendezéseket alkalmaz­nak majd és a fűtéshez — a ko­rábbi koksz és olaj helyett — el­sősorban hazai szenek beszerzé­sére -törekednek. Folyamatosan ellenőrizni fogják ezentúl a gép­járművek üzemanyag-fogyasztá­sát, a kocsik jobb kihasználását. Vigyáznak az alapanyagokra, nem fecsérlik el azokat: pontosabb szabásterveket készítenek, keve­sebb hulladékot adó technológiá-’ kát dolgoznak ki. s korszerűsítik a gyártási folyamatokat. A tech­nikai színvonal emelésével csök­kenteni akarják a gyártmányon­ként! munkaiÓő-ráfordítást, s az ily módon felszabaduló, mintegy i» 20 ezer munkaórával a gyártási volumen 4 millió forintos növe­lésére számítanak. A selejtmentes munka ahyagi ösztönzését itt is bevezetik. Mint látható, a valóban fölös­leges anyag-, idő- és energiapo- csékolás mellőzését tartják szem előtt kivétel nélkül mindenütt. Jóleső érzéssel regisztrálhatjuk: megyénk üzemei példaadó fele­lősséget. a határozattal való gyors azonosulást tanúsítanak. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents