Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zárszámadás előtt Lázár György Moszkvába utazott Gondolatok az Irányelvekről AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 16. szám Ára: 90 fillér 1975. január 19. vasárnap Készülnek a mérlegbeszámolók Bács-Kiskun megye mező- gazdasági szövetkezeteiben. Az első, egyéves tevékenységéről számot adó közgyűlésre a hónap utolsó hetében kerül sor, de nagy vonalakban már kialakult a kép a tavalyi munkáról. Az 1974. évi adatokat 140 termelő- és 53 szakszövetkezetben összesítik. Általánosságban elmondható, hogy megfelelően dolgoztak, eredményeik jók. A megye mezőgazdasági ■ ágazatának bruttó termelési értéke 1974-ben a nehéz ősz ellenére is elérte a rekordesztendőnek számító 1973-as évit. Nagyobb veszteség a szőlészeti és a zöldségtermesztési ágazatban volt. A búza és a kukorica ismét jól fizetett: kenyérgabonából 40,7 mázsát, kukoricából pedig 42,5 mázsát takarítottak be hektáronként. Ismét fejlődött az állat- tenyésztés is, eredményei 5,3 százalékkal haladják meg az előző esztendeit. Az ágazaton belül a szövetkezeti szektor halmozott termelési Településfejlesztés a kecskeméti járásban Hogy a tavalyi eredményei alapján, milyen helyezésre lesz méltó a kecskeméti járás, a megyében szép hagyományokkal rendelkező településfejlesztési versenyben, az majd kiderül a tavaszutón esedékes értékeléskor. Az azonban aligha véletlen, hogy az utóbbi, egymást követő három évben elsőséget vívott ki magának! — ez jutott eszembe a százezer lakosú járás településfejlesztésének négyévi eredményösszegezését áttekintve. Az idei évvel záruló IV. ötéves tervidőszakban fejlesztési célokra együttesen 131 millió forinttal számolhattak a járás községei, pontosabban: a helyi tanácsok. S már most bizonyosra vehető, hogy az év végére mintegy 380 milliót tesz ki a kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális ellátás fejlesztésére felhasznált összeg. Ez pedig a kétszeresénél is több az előző ötéves terv idején rendelkezésre állt fejlesztési alapnak! Az előirányzottat csaknem 250 millióval meghaladó összeg? Hogyan lehetséges ez? — kérdezhetné az avatatlan. Pedig a magyarázat egyszerű: nincs hiány a széles körű és tekintélyes értékű társadalmi segítségben, s a jaénzhozzájárulásban sem, ha a lakosság érdekeivel egyező célok elérésére törekszenek a helyi tanácsok. Mint ahogyan á járás ipari és mezőgazdasági üzemei is hasonló érdekeltségből, dolgozóik ellátása, életkörülményeinek javítása szolgálatában gyarapították és gyarapítják a fejlesztés anyagi lehetőségeit. A községek fejlődésének legközvetlenebb tanúja és élvezője a helyi lakosság. Hiszen a szeme láttára épül meg egy-egy újabb útszakasz, gyarapodik a járda-, víz- és villanyhálózat, nyílik meg az új üzlet, vagy ép* pen az új orvosi rendelő lép a gyógyítás szolgálatába. A bevezetőül említett összegező adatok azonban az egész járás kommunális ellátásának fejlődéséről adnak áttekintést. Érdemes közülük legalább néhányat megemlíteni. Például azt, hogy az 1970. évi járási pártértekezlet célkitűzéseivel egyezően, a jelenlegi tervidőszakban együttesen 5,2 kilométer tanácsi úthálózat fejlesztését tervezték a járás községei. Ezzel szemben összesen 29 kilométer tanácsi út „kapott” szilárd burkolatot. Ez egyben azt jelenti, hogy a községek belterületi útjainak 22 százaléka kiépített. S az is igen tisztes eredménynek számít, hogy a települések 150 600 négyzetméter járdahálózatából 43 ezer négyzet- méter kiépítése a jelenlegi tervidőszakhoz fűződik. Ugyancsak jelentős a vízhálózat fejlesztésében elért eredmény, hiszen például az eredetileg megcélzott 43-mal szemben 95 kilométer vízvezeték-hálózat valósul meg az év végéig. S még egy idevágó adat: a járás lakásállományának csaknem 19 százalékában — 6500 lakásban — élvezik a vezetékes vízellátás előnyeit. Folytathatjuk azonban a sort a települések fejlődésével nagyon is összefüggő lakásépítés figyelemreméltó tényével. Nem egy községben — a saját erő mellett állami támogatással — új lakónegyedek bontakoznak ki. Az öt évre tervezett 2610 lakás már felépült,, s ez év végéig még csaknem 600 létrehozása várható. Ez utóbbiból 85 állami, célcsoportos beruházással készül. És említsünk meg végül a lakosság egészségügyi ellátásának fejlődését. Noha e tekintetben — főként a szakrendelésekre, felülvizsgálatokra történő fáradságos és költséges utazgatás és a tanyaterületek fekvőbeteg-ellátásának nehézségei miatt — nagyon sok még a megoldásra váró gond. nem jelentéktelen az ilyen vonatkozásban történt előrehaladás. A járás helyi tanácsai az egészségügyi és szociális feladatokra eredetileg tervezett 10 millió helyett épp a kétszeresét, 20 millió forintot költöttek a fejlesztési alapból. Megépült 3 orvosi, illetve fogorvosi rendelő; 43-ra nőtt az orvosi körzetek száma, s jóvoltából a korábbi 2530 helyett 2440 lakos jut egy körzeti orvosra. Tiszakécskén pedig megkezdte működését a belgyógyászati szakrendelés. P. I értéke 12, bruttó árbevétele pedig 10 százalékkal növekedett 1973-hoz képest. Az előzetes becslések szerint mindössze öt gazdaságnál várható mintegy 27 millió forint veszteség. Ezek a gazdaságok a szőlő hozamainak csökkenése, illetve a betakarítás időszakában bekövetkezett terméskiesés miatt kerültek nehéz helyzetbe. Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével szombat reggel küldöttség utazott Moszkvába, a KGST végrehajtó bizottságának 70. ülésére. A Keleti pályaudvaron búcsúztatásukra megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint B. D. Sevikin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) 3. oldal Egy volt partizán emlékei 4. oldal Fejlesztik a gazdálkodást Csávolyon 4. oldal MIRE A HÁZGYÁRAT ÜZEMBE HELYEZIK Megépül a nagyméretű csapadékgyűjtő csatorna Kecskeméten December végén jelentős munkához — a kecskeméti házgyárat kiszolgáló 1260 méter hosszú, 1,8 méter átmérőjű csapadékgyűjtő csatorna — építéséhez kezdtek az Éiszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat dolgozói. Ilyen nagyarányú csatornaépítést még sohasem végeztek a vállalat munkásai és műszaki dolgozói, s a technológiai eljárásokat is menetközben kell megszokniok, elsajátítaniok. S bár egy ilyen hosszúságú csatornaszakasz szokványos építési ideje 18 hónap, a házgyár határidőre történő átadása érdekében vállalták, hogy hat hónap alatt elvégzik ezt a munkát. A vállalat igyekezett már jó előre megteremteni a szükséges műszaki feltételeket. A 12 tonnás csőszelvények beemelésére tavaly a műszaki fejlesztési keretéből egy 30 tonna teherbírású. Kató típusú japán gyártmányú darut vásárolt. Szakemberei gondosan kidolgozták a talajvíz- szint-süllyesztéses építési eljárást a kérdéses vonalszakaszra. Erre azért volt szükség, mert a csatorna keresztezi a Mártírok útját és a Műkertváros emeletes házai mellett halad el. Az utóbbi helyen különösen nagyfokú technológiai fegyelmet igényel a munka, mert a csatornát az épületek alapozási szintjénél másfél méterrel mélyebbre kell fekteni. Nem véletlen tehát az sem, hogy a vízmű vállalat egyik legjobb építésvezetőjét, Csorba Imrét bízta meg a feladattal, s ide irányította gépesített földmunkát végző szocialista brigádját. Itt dolgozik az aranykoszorús törzs- gárdatagsággal rendelkező Révész Ferenc pártvezetőségi tag is, csőszerelő szocialista brigádjával. A fő szempont a nagyméretű csatornaépítésnél tehát az, hogy a házgyár üzembe helyezésének ne legyen akadálya. Emellett ez. az első nagyméretű csapadékgyűjtő csatornája a városnak, amely egyben a hunyadivárosi lakótelep tő gyűjtőcsatornája is lesz. A távlati tervek szerint to(Pásztor Zoltán felvétele.) • Épül a nagyméretű csapadékgyűjtő csatorna. Képünk a Műkertben készült a gépesített földmunkát végző szocialista brigádról. FEJLESZTI KÖZÖS GAZDÁLKODÁSÁT A LAJOSMIZSEl ALMA VIRÁG Hatmillió forintos nyereség az egyesült szakszövetkezetben • Vadonatúj gépen dolgozik Bényi Gergelyné, a szakszövetkezet kupakgyártó üzemében. Sikeres esztendőt zárt Lajosmi- zsén az Almavirág Szakszövetkezet. Az 1961-ben alakult szövetkezet ugyanis céltudatosan fejleszti a közös gazdálkodását. Nagyüzemi szőlője, gyümölcsöse és szántóföldi területe kezdettől fogva több termést adott, mint az egyénileg művelt földek. A közös művelés alá vont területeken ugyanis tereprendezést, megfelelő tápanyagpótlást hajtott végre. Termékeivel gyakran szerepelt a kiállításokon, bemutatókon és számos díjat nyert. A rossz talajadottságok ellenére a szakszövetkezet évek óta nyereségesen gazdálkodik. A tagság és hozzátartozóik foglalkoztatására , kiegészítő üzemágat létesített, amelynek jövedelméből a szántóföldi gazdálkodás, a szőlő-, gyümölcstermesztés korszerűsítésére többet lehet fordítani. Az'Almavirág tavaly júniusban egyesült a helybeli Aranyhomok Szakszövetkezettel. Akkor úgy tűnt, hogy a megnövekedett gazdaságnak vesztesége lesz. A szövetkezet pártalapszervezetének kezdeményezésére munkaverseny indult a XI. pártkongresszus tiszteletére. összefogott a tagság és a vezetőség. A nyári és az őszi betakarítás idején vállvetve dolgoztak. A félévkor még 1,4 milliós alaphiányból 1974. végére 6 millió forintos nyereség lett. Az egyesüléssel ezer hektárra növekedett a szakszövetkezet közös művelésű szántóföldi területe, így a gabonatermesztés jelentős bevételi forrása lesz. Ezért az idén terménytároló és szárító épül, mert enélkül korszerű gabonatermesztés alig képzelhető el. A 3700 hektárra növekedett, egyesült szövetkezetnek ezerkétszázötven tagja van. Foglalkoztatásukra az IKARUS-gyárral teremtett kapcsolatot az Almavirág. Műhelyében a lakatosok sorozatban készítik az autóbusz-csomagtartók kereteit, és a szövetkezeti tagok hozzátartozói, lányok, asszonyok otthon, bedolgozóként fonják a hálót hozzá. Ugyanitt készítik az országban szinte egyedül, a színes fémfóliából a kupakokat az italos palackokra. E termékek iránt újabban Ausztriában és Libanonban is érdeklődnek. K. A. • A lótenyésztésben is jeleskedik a lajosmizsel Almavirág Ésszerű takarékosság Dárius kincse sem lenne elég neki — mondja a pazarlásra egy régi közmondás. 'És bizony sok példát tudunk a múltból arról, hogy a pazarlás mennyi gazdag, nagy vagyonnal rendelkező családot, sőt országokat juttatott koldusbotra. Ezúttal természetesen nem a vagyonukkal könnyedén játszadozó mágnásokról lesz szó — nem is sajnáljuk őket. Most a magyar népgazdaság vagyonának megóvásáról, a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gazdálkodásról kívánunk szólni. Napjainkban a tőkés világban végbemenő gazdasági válságjelenségek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy jó gazda módjára takarékosabban bánjunk mindazzal, aminek amúgy is szűkében vagyunk, így például az anyaggal és az energiával. A gazda pedig ebben az országban mi vagyunk, az egész nép. Kormányzatunk rendelkezése folytán árpolitikánk nem kíván a világpiaci inflációhoz igazodni. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a szocializmust építő hazánkban mindenki ennek szellemében dolgozik. A Minisztertanács arra kötelezte a vállalatokat, hogy február közepéig dolgozzák ki anyag- és energiatakarékossági intézkedési terveiket. Nem kampányról van szó, nincs is szükség látszateredményekre, kiváltképpen pedig a népgazdaságnak károkat okozó megtakarításokra. Sokkal inkább törekedni kell a fajlagos anyagmegtakarítással járó gyártás- és gyártmánykorszerűsítésre, s olyan intézkedések megtételére, amely megszünteti az anyagokkal és energiával való pazarlást. Csak a legnagyobb elismerés hangján üdvözölhetjük a megye üzemeiben kibontakozó takarékossági mozgalmat, amelyet a Központi Bizottság által kibocsátott kongresszusi irányelvek nyomán kezdeményeztek a munkaverseny keretében a szocialista brigádok, örvendetes, hogy a vállalatok párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői együttműködve a dolgozókkal felmérték és kidolgozták az ésszerű takarékosság konkrét lehetőségeit. Mint arról újévi lapszámunkban beszámoltunk, a Habselyem Kötöttárugyár kol- lektívája 6 millió forint értékű nyugati importból származó szintetikus anyag megtakarítását vállalta. Mint az erről szóló tudósításból kiderült, a nagymértékű anyagmegtakarításra nem csupán a gyárigazgatónak vannak elképzelései, hanem a közvetlen termelés- irányítóknak és a szocialista brigádok tagjainak is kidolgozott programjuk van. A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárának dolgozói újszerű ösztönző rendszert is kidolgoztak a takarékosságira, amire érdemes felfigyelni a megye valamennyi üzemében. Arról van ugyanis szó, hogy a dolgozókat egyénenként anyagilag is érdekeltté teszik azáltal, hogy a megtakarított importanyag 5, a hazai anyag 2, a rezsiköltség 3—5 százalékát jutalomként kiosztják közöttük. Ez a módszer azt eredményezte, hogy 2,5 millió forint értékű anyagI megtakarítást vállalt a gyári közösség. A vállalatok vezetőinek és dolgozóinak hasznos együttműködéséről azóta is egyre- másra érkeznek a lelkesítő hírek. A Kecskeméti Konzervgyár kollektívája igen nagy mennyiségű cukor megtakarítására dolgozott ki új technológiát. A Bajai Finomposztó Vállalatnál importból származó festékekkel, vegyszerekkel, az Építögépgyártó Vállalat kalocsai gyárában hengerelt anyagokkal, a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában a papírral, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a villamos- és hőenergiával bánnak gazdaságosabban. Több üzemben a szocialista munkaversenyben a dolgozók igen lényeges felajánlása, hogy minőségileg jobb árut készítenek, és nem utolsósorban a selejt csökkentésével járulnak hozzá ahhoz, hogy minél kevesebb anyag és energia menjen veszendőbe. Természetesen az ipar nem az egyetlen népgazdasági ágazat, ahol jobb anyag- és energiagazdálkodással megtakarításokat lehet elérni. A közlekedés, a mezőgazdaság például a benzinnel, a gázolajjal bánhat takarékosabban. A rossz műszaki állapotú jármüvek megjavításával —, s ha ez kellő hatásfokkal már nem lehetséges — kiselejtezésével érhető el energiamegtakarítás. És végül nem feledkezhetünk meg a hivatalokról és a háztartásokról sem. A fűtés, az áramfogyasztás stb. sok lehetőséget kínál erre. Ha szerényebben élünk, lelkiismeretesebben dolgozunk, nagymértékben csökkenthetjük a nyugati világban tapasztalható gazdasági nehézségek hazánkra gyakorolt hatását. * N. O. smmásm vább építik, s a Széchenyiváros egy részének csapadékvizét is ez vezeti majd el.
