Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zárszámadás előtt Lázár György Moszkvába utazott Gondolatok az Irányelvekről AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 16. szám Ára: 90 fillér 1975. január 19. vasárnap Készülnek a mérlegbeszámo­lók Bács-Kiskun megye mező- gazdasági szövetkezeteiben. Az első, egyéves tevékenységéről számot adó közgyűlésre a hónap utolsó hetében kerül sor, de nagy vonalakban már kialakult a kép a tavalyi munkáról. Az 1974. évi adatokat 140 termelő- és 53 szakszövetkezetben össze­sítik. Általánosságban elmondha­tó, hogy megfelelően dolgoztak, eredményeik jók. A megye mezőgazdasági ■ ága­zatának bruttó termelési értéke 1974-ben a nehéz ősz ellenére is elérte a rekordesztendőnek számító 1973-as évit. Nagyobb veszteség a szőlészeti és a zöld­ségtermesztési ágazatban volt. A búza és a kukorica ismét jól fizetett: kenyérgabonából 40,7 mázsát, kukoricából pedig 42,5 mázsát takarítottak be hektá­ronként. Ismét fejlődött az állat- tenyésztés is, eredményei 5,3 szá­zalékkal haladják meg az előző esztendeit. Az ágazaton belül a szövetke­zeti szektor halmozott termelési Településfejlesztés a kecskeméti járásban Hogy a tavalyi eredményei alapján, milyen helyezésre lesz méltó a kecskeméti járás, a megyében szép hagyományokkal rendelkező településfejlesztési versenyben, az majd kiderül a tavaszutón esedékes értékeléskor. Az azonban aligha vélet­len, hogy az utóbbi, egymást követő három évben elsőséget vívott ki magának! — ez jutott eszembe a százezer lakosú járás településfejlesztésének négyévi eredményösszegezését áttekintve. Az idei évvel záruló IV. ötéves tervidőszakban fejlesztési célokra együttesen 131 millió forinttal számolhattak a járás községei, pontosabban: a helyi tanácsok. S már most bizo­nyosra vehető, hogy az év végére mintegy 380 milliót tesz ki a kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális ellátás fejlesztésére felhasznált összeg. Ez pedig a kétszeresénél is több az előző ötéves terv idején rendelkezésre állt fejlesztési alapnak! Az előirányzottat csaknem 250 millióval meghaladó összeg? Ho­gyan lehetséges ez? — kérdez­hetné az avatatlan. Pedig a ma­gyarázat egyszerű: nincs hiány a széles körű és tekintélyes ér­tékű társadalmi segítségben, s a jaénzhozzájárulásban sem, ha a lakosság érdekeivel egyező cé­lok elérésére törekszenek a helyi tanácsok. Mint ahogyan á járás ipari és mezőgazdasági üzemei is hasonló érdekeltségből, dol­gozóik ellátása, életkörülmé­nyeinek javítása szolgálatában gyarapították és gyarapítják a fejlesztés anyagi lehetőségeit. A községek fejlődésének leg­közvetlenebb tanúja és élvezője a helyi lakosság. Hiszen a sze­me láttára épül meg egy-egy újabb útszakasz, gyarapodik a járda-, víz- és villanyhálózat, nyílik meg az új üzlet, vagy ép* pen az új orvosi rendelő lép a gyógyítás szolgálatába. A beve­zetőül említett összegező adatok azonban az egész járás kommu­nális ellátásának fejlődéséről ad­nak áttekintést. Érdemes közülük legalább néhányat megemlíteni. Például azt, hogy az 1970. évi járási pártértekezlet célkitűzé­seivel egyezően, a jelenlegi tervidőszakban együttesen 5,2 kilométer tanácsi úthálózat fej­lesztését tervezték a járás közsé­gei. Ezzel szemben összesen 29 kilométer tanácsi út „kapott” szilárd burkolatot. Ez egyben azt jelenti, hogy a községek belterü­leti útjainak 22 százaléka kiépí­tett. S az is igen tisztes ered­ménynek számít, hogy a telepü­lések 150 600 négyzetméter jár­dahálózatából 43 ezer négyzet- méter kiépítése a jelenlegi terv­időszakhoz fűződik. Ugyancsak jelentős a vízháló­zat fejlesztésében elért ered­mény, hiszen például az erede­tileg megcélzott 43-mal szemben 95 kilométer vízvezeték-hálózat valósul meg az év végéig. S még egy idevágó adat: a járás lakásállományának csaknem 19 százalékában — 6500 lakásban — élvezik a vezetékes vízellátás előnyeit. Folytathatjuk azonban a sort a települések fejlődésével na­gyon is összefüggő lakásépítés fi­gyelemreméltó tényével. Nem egy községben — a saját erő mellett állami támogatással — új lakónegyedek bontakoznak ki. Az öt évre tervezett 2610 la­kás már felépült,, s ez év végéig még csaknem 600 létrehozása várható. Ez utóbbiból 85 álla­mi, célcsoportos beruházással készül. És említsünk meg végül a la­kosság egészségügyi ellátásának fejlődését. Noha e tekintetben — főként a szakrendelésekre, felül­vizsgálatokra történő fáradságos és költséges utazgatás és a ta­nyaterületek fekvőbeteg-ellátásá­nak nehézségei miatt — nagyon sok még a megoldásra váró gond. nem jelentéktelen az ilyen vonatkozásban történt előrehala­dás. A járás helyi tanácsai az egészségügyi és szociális felada­tokra eredetileg tervezett 10 mil­lió helyett épp a kétszeresét, 20 millió forintot költöttek a fej­lesztési alapból. Megépült 3 or­vosi, illetve fogorvosi rendelő; 43-ra nőtt az orvosi körzetek száma, s jóvoltából a korábbi 2530 helyett 2440 lakos jut egy körzeti orvosra. Tiszakécskén pedig megkezdte működését a belgyógyászati szakrendelés. P. I értéke 12, bruttó árbevétele pe­dig 10 százalékkal növekedett 1973-hoz képest. Az előzetes becslések szerint mindössze öt gazdaságnál várható mintegy 27 millió forint veszteség. Ezek a gazdaságok a szőlő hozamainak csökkenése, illetve a betakarítás időszakában bekövetkezett ter­méskiesés miatt kerültek nehéz helyzetbe. Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének veze­tésével szombat reggel küldött­ség utazott Moszkvába, a KGST végrehajtó bizottságának 70. ülé­sére. A Keleti pályaudvaron bú­csúztatásukra megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, va­lamint B. D. Sevikin, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) 3. oldal Egy volt partizán emlékei 4. oldal Fejlesztik a gazdálkodást Csávolyon 4. oldal MIRE A HÁZGYÁRAT ÜZEMBE HELYEZIK Megépül a nagyméretű csapadékgyűjtő csatorna Kecskeméten December végén jelentős mun­kához — a kecskeméti házgyá­rat kiszolgáló 1260 méter hosszú, 1,8 méter átmérőjű csapadék­gyűjtő csatorna — építéséhez kezdtek az Éiszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat dolgozói. Ilyen nagyarányú csatornaépítést még sohasem végeztek a vállalat munkásai és műszaki dolgozói, s a technológiai eljárásokat is menetközben kell megszokniok, elsajátítaniok. S bár egy ilyen hosszúságú csatornaszakasz szokványos építési ideje 18 hó­nap, a házgyár határidőre tör­ténő átadása érdekében vállal­ták, hogy hat hónap alatt elvég­zik ezt a munkát. A vállalat igyekezett már jó előre megteremteni a szükséges műszaki feltételeket. A 12 ton­nás csőszelvények beemelésére tavaly a műszaki fejlesztési ke­retéből egy 30 tonna teherbírá­sú. Kató típusú japán gyártmá­nyú darut vásárolt. Szakemberei gondosan kidolgozták a talajvíz- szint-süllyesztéses építési eljá­rást a kérdéses vonalszakaszra. Erre azért volt szükség, mert a csatorna keresztezi a Mártírok útját és a Műkertváros emeletes házai mellett halad el. Az utóbbi helyen különösen nagyfokú tech­nológiai fegyelmet igényel a munka, mert a csatornát az épü­letek alapozási szintjénél másfél méterrel mélyebbre kell fekteni. Nem véletlen tehát az sem, hogy a vízmű vállalat egyik leg­jobb építésvezetőjét, Csorba Im­rét bízta meg a feladattal, s ide irányította gépesített földmunkát végző szocialista brigádját. Itt dolgozik az aranykoszorús törzs- gárdatagsággal rendelkező Ré­vész Ferenc pártvezetőségi tag is, csőszerelő szocialista brigád­jával. A fő szempont a nagyméretű csatornaépítésnél tehát az, hogy a házgyár üzembe helyezésének ne legyen akadálya. Emellett ez. az első nagyméretű csapadék­gyűjtő csatornája a városnak, amely egyben a hunyadivárosi lakótelep tő gyűjtőcsatornája is lesz. A távlati tervek szerint to­(Pásztor Zoltán felvétele.) • Épül a nagyméretű csapadékgyűjtő csatorna. Képünk a Műkertben készült a gépesített földmunkát végző szocialista brigádról. FEJLESZTI KÖZÖS GAZDÁLKODÁSÁT A LAJOSMIZSEl ALMA VIRÁG Hatmillió forintos nyereség az egyesült szakszövetkezetben • Vadonatúj gépen dolgozik Bényi Gergelyné, a szakszövetkezet kupakgyártó üzemében. Sikeres esztendőt zárt Lajosmi- zsén az Almavirág Szakszövetke­zet. Az 1961-ben alakult szövetke­zet ugyanis céltudatosan fejleszti a közös gazdálkodását. Nagyüze­mi szőlője, gyümölcsöse és szán­tóföldi területe kezdettől fogva több termést adott, mint az egyé­nileg művelt földek. A közös mű­velés alá vont területeken ugyan­is tereprendezést, megfelelő táp­anyagpótlást hajtott végre. Ter­mékeivel gyakran szerepelt a ki­állításokon, bemutatókon és szá­mos díjat nyert. A rossz talajadottságok ellenére a szakszövetkezet évek óta nyere­ségesen gazdálkodik. A tagság és hozzátartozóik foglalkoztatására , kiegészítő üzemágat létesített, amelynek jövedelméből a szántó­földi gazdálkodás, a szőlő-, gyü­mölcstermesztés korszerűsítésére többet lehet fordítani. Az'Almavirág tavaly júniusban egyesült a helybeli Aranyhomok Szakszövetkezettel. Akkor úgy tűnt, hogy a megnövekedett gaz­daságnak vesztesége lesz. A szö­vetkezet pártalapszervezetének kezdeményezésére munkaverseny indult a XI. pártkongresszus tisz­teletére. összefogott a tagság és a vezetőség. A nyári és az őszi be­takarítás idején vállvetve dolgoz­tak. A félévkor még 1,4 milliós alaphiányból 1974. végére 6 mil­lió forintos nyereség lett. Az egyesüléssel ezer hektárra növekedett a szakszövetkezet kö­zös művelésű szántóföldi területe, így a gabonatermesztés jelentős bevételi forrása lesz. Ezért az idén terménytároló és szárító épül, mert enélkül korszerű gabonater­mesztés alig képzelhető el. A 3700 hektárra növekedett, egyesült szövetkezetnek ezerkét­százötven tagja van. Foglalkozta­tásukra az IKARUS-gyárral te­remtett kapcsolatot az Almavirág. Műhelyében a lakatosok sorozat­ban készítik az autóbusz-csomag­tartók kereteit, és a szövetkezeti tagok hozzátartozói, lányok, asszo­nyok otthon, bedolgozóként fon­ják a hálót hozzá. Ugyanitt készí­tik az országban szinte egyedül, a színes fémfóliából a kupakokat az italos palackokra. E termékek iránt újabban Ausztriában és Li­banonban is érdeklődnek. K. A. • A lótenyésztésben is jeleskedik a lajosmizsel Almavirág Ésszerű takarékosság Dárius kincse sem lenne elég neki — mondja a pazarlásra egy régi közmondás. 'És bizony sok példát tudunk a múltból arról, hogy a pazarlás mennyi gazdag, nagy vagyonnal ren­delkező családot, sőt országo­kat juttatott koldusbotra. Ez­úttal természetesen nem a va­gyonukkal könnyedén játsza­dozó mágnásokról lesz szó — nem is sajnáljuk őket. Most a magyar népgazdaság vagyoná­nak megóvásáról, a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gaz­dálkodásról kívánunk szólni. Napjainkban a tőkés világ­ban végbemenő gazdasági vál­ságjelenségek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy jó gazda módjára takarékosabban bán­junk mindazzal, aminek amúgy is szűkében vagyunk, így például az anyaggal és az energiával. A gazda pedig eb­ben az országban mi vagyunk, az egész nép. Kormányzatunk rendelkezése folytán árpoliti­kánk nem kíván a világpiaci inflációhoz igazodni. Ez azon­ban csak úgy lehetséges, ha a szocializmust építő hazánkban mindenki ennek szellemében dolgozik. A Minisztertanács arra kö­telezte a vállalatokat, hogy február közepéig dolgozzák ki anyag- és energiatakarékos­sági intézkedési terveiket. Nem kampányról van szó, nincs is szükség látszateredményekre, kiváltképpen pedig a népgaz­daságnak károkat okozó meg­takarításokra. Sokkal inkább törekedni kell a fajlagos anyagmegtakarítással járó gyártás- és gyártmánykorszerű­sítésre, s olyan intézkedések megtételére, amely megszünte­ti az anyagokkal és energiá­val való pazarlást. Csak a legnagyobb elismerés hangján üdvözölhetjük a megye üzemeiben kibontako­zó takarékossági mozgalmat, amelyet a Központi Bizottság által kibocsátott kongresszusi irányelvek nyomán kezdemé­nyeztek a munkaverseny kere­tében a szocialista brigádok, örvendetes, hogy a vállalatok párt-, gazdasági és tömeg­szervezeti vezetői együttmű­ködve a dolgozókkal felmér­ték és kidolgozták az ésszerű takarékosság konkrét lehetősé­geit. Mint arról újévi lapszá­munkban beszámoltunk, a Habselyem Kötöttárugyár kol- lektívája 6 millió forint értékű nyugati importból származó szintetikus anyag megtakarítá­sát vállalta. Mint az erről szó­ló tudósításból kiderült, a nagymértékű anyagmegtakarí­tásra nem csupán a gyárigaz­gatónak vannak elképzelései, hanem a közvetlen termelés- irányítóknak és a szocialista brigádok tagjainak is kidol­gozott programjuk van. A Ganz Villamossági Művek ba­jai készülékgyárának dolgozói újszerű ösztönző rendszert is kidolgoztak a takarékosság­ira, amire érdemes felfigyelni a megye valamennyi üzemé­ben. Arról van ugyanis szó, hogy a dolgozókat egyénen­ként anyagilag is érdekeltté teszik azáltal, hogy a megta­karított importanyag 5, a ha­zai anyag 2, a rezsiköltség 3—5 százalékát jutalomként kiosztják közöttük. Ez a mód­szer azt eredményezte, hogy 2,5 millió forint értékű anyag­I megtakarítást vállalt a gyári közösség. A vállalatok vezetőinek és dolgozóinak hasznos együtt­működéséről azóta is egyre- másra érkeznek a lelkesítő hírek. A Kecskeméti Konzerv­gyár kollektívája igen nagy mennyiségű cukor megtakarí­tására dolgozott ki új techno­lógiát. A Bajai Finomposztó Vállalatnál importból szárma­zó festékekkel, vegyszerekkel, az Építögépgyártó Vállalat ka­locsai gyárában hengerelt anyagokkal, a Papíripari Vál­lalat kiskunhalasi gyárában a papírral, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál a villamos- és hő­energiával bánnak gazdaságo­sabban. Több üzemben a szo­cialista munkaversenyben a dolgozók igen lényeges felaján­lása, hogy minőségileg jobb árut készítenek, és nem utol­sósorban a selejt csökkentésé­vel járulnak hozzá ahhoz, hogy minél kevesebb anyag és energia menjen veszendőbe. Természetesen az ipar nem az egyetlen népgazdasági ága­zat, ahol jobb anyag- és ener­giagazdálkodással megtakarí­tásokat lehet elérni. A közle­kedés, a mezőgazdaság példá­ul a benzinnel, a gázolajjal bánhat takarékosabban. A rossz műszaki állapotú jármü­vek megjavításával —, s ha ez kellő hatásfokkal már nem lehetséges — kiselejtezésével érhető el energiamegtakarí­tás. És végül nem feledkezhe­tünk meg a hivatalokról és a háztartásokról sem. A fűtés, az áramfogyasztás stb. sok lehe­tőséget kínál erre. Ha szeré­nyebben élünk, lelkiismerete­sebben dolgozunk, nagymér­tékben csökkenthetjük a nyu­gati világban tapasztalható gazdasági nehézségek ha­zánkra gyakorolt hatását. * N. O. smmásm vább építik, s a Széchenyiváros egy részének csapadékvizét is ez vezeti majd el.

Next

/
Thumbnails
Contents