Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-18 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK J AZMSZMI> BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX.* évf. 15. szám Ára * 90 filler 1975. január 18. szombat Kádár János fogadta Kurt Hagert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát, valamint a kíséretében levő Johannes Hörniget, és Otto Reinholdot, az NSZEP KB tagjait. A megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, a KB titkára, Kor- nidesz Mihály a KB osztályvezetője és Szűrös Mátyás, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Gerhard Reinert. az NDK budapesti nagykövete. (MTI) A rádió és a televízió ivő heti műsora I Megvitatta a kongresszus irányelveit a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta a párt kongresszusi irányelveit. Az ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője, Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. A tanácsülést Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Virizlay Gyula, a SZOT titkára tartott vitaindító beszámolót. A szakszervezeti mozgalom eddig lezajlott széles körű véleménycsere alapján rámutatott, hogy a szakszervezetek egyetértenek az irányelvekkel. Reálisnak és előremutatónak tartják a két kongresszus közötti időszak munkájáról szóló értékelést és a politikai, gazdasági, ideológiai -célokat egyaránt. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP politikai irányvonalának helyességét az élet igazolta. A párt politikáját őszinte bizalom övezi, ami népünk eredményes munkájában, a kongresszusi verseny eredményeiben, a dolgozók fokozódó társadalmi és kulturális aktivitásában is kifejezésre jut. Hangsúlyozta, hogy a kongresz- szusi irányelvek szelleme is hűen tükrözi pártunk szövetségi politikáját. A szakszervezetek is fontosnak tartják a munkás—paraszt szövetség fejlesztését, s joggal állapíthatják meg, hogy a munkáshatalom ma minden korábbinál erősebb hazánkban. A szakszervezeteknek meggyőződésük, hogy a két dolgozó osztály a jövőben is együtt fog haladni és újabb eredményeket ér el a szocializmus építésében. A szak- szervezetek nagy jelentőségűnek tartják, hogy az életszínvonal rendszeres javulását pártunk politikájának megvalósulása a jövőben is biztosítja. Ugyancsak fontos tényezőként említette az előadó, hogy az eddigieknél nagyobb súlyt helyez a párt, a kormány a társadalmi juttatások fejlesztésére. Mindezt a szak- szervezetek is helyeslik. Befejezésül az előadó egyetértését fejezte ki az irányelveknek az ideológiai és művelődési kérdésekkel foglalkozó fejezetével is Mint mondotta, a társadalom, s különösen a dolgozók legaktívabb, legműveltebb tömegei igénylik és nagy megelégedéssel fogadják, hogy a párt egyre növekvő figyelmet fordít a szocialista tudat formálására, az eszméinktől idegen nézetek és magatartás okainak feltárására, leküzdésére, a közoktatás és a kulturális élet fejlesztésére. Ezután vita következett, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsa állásfoglalásában kifejezte, hogy egyetért a párt kongresszusi irányelveivel, a bennük meghatározott politikai, gazdasági, ideológiai célokkal. Kiss Károly, fi SZOT alelnöke zárszavában bejelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának állásfoglalását, a vita során elhangzott észrevételeket, javaslatokat a SZOT titkársága eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságához. (MTI) A következő öt év legfőbb célkitűzéseiről tárgyalt a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának pénteki ülésén — amelyen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár is — dr. Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ elnöke értékelte a tervidőszak eddigi eredményeit, s ismertette az idei, valamint a következő öt esztendő legfőbb célkitűzéseit, tennivalóit. Elmondotta, hogy az ÁFÉSZ- ek és a szövetkezeti vállalatok jól haladnak IV. ötéves tervük megvalósításában; a szövetkezetek gazdasági fejlődése, demokratikus önkormányzatának erősödése összhangban áll a társadalompolitikai célokkal, a tagság és a lakosság igényeivel, s megfelelően segíti elő a X. pártkongresszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai célok megvalósulását. Az országos tanács 1975 és a következő öt esztendő legfontosabb feladatai közé sorolta a lakosság zavartalan áruellátásáról való gondoskodást, különös tekintettel a tömegfogyasztási cikkek kínálatának folyamatosságára és a mértéktartó árpolitikára. A fő hangsúlyt az alapvető napi közszükségleti cikkekre, valamint a gyermekek ellátását szolgáló termékekre helyezik. A takarékszövetkezetek figyelmét felhívták arra, hogy fokozottan helyezzék munkájuk elősegítését, a nagycsaládosok, a fiatal házasok, a munkások problémáinak megoldását, valamint a mezőgazdasági termelési, áruvásárlási kölcsönök elsőbbségének biztosítását. A lakásépítő szövetkezetek 1975- ben mintegy 5000 szövetkezeti lakás felépítését, valamint további 7000—8000 lakás építését tervezik. Az V. ötéves tervidőszak előkészítésére már megkezdték a tárgyalásokat, hogy az 1976- ban átadásra kerülő lakások építése még az idén megkezdődhessék. Szó volt arról is, hogy a közelmúltban megtörtént a megyei szövetségek testületi szerveinek és tisztségviselőinek, s rövidesen sorra kerül a szövetkezetek tisztségviselőinek újjáválasztása. I Hét közös vállalkozás készül a zárszámadásra Hét — mezőgazdasági szövetkezet által alapított — társulás, mezőgazdasági jellegű közös vállalkozás készíti ezekben a napokban a mérleget Bács-Kiskun megyében. Nem végleges adatok szerint mind a hét sikeresen zárta az 1974-es esztendőt. Hartán és Bátyán a szakosított állattenyésztőtelepek a kezdeti nehézségeken túljutva, most már nyereségesen termelnek. A lajosmizsei AGROTÁP, a ba- lotaszállási Aranyhomok szőlőgyümölcsfeldolgozó és -értékesítő, továbbá a Solti Legeltetési Közös Vállalkozás ugyancsak biztató eredményekkel kezdi az 1975-ös esztendőt. Ugyanez vonatkozik a jánoshalmi tsz-ek közös vállalkozására, amely a sertéshizlaláson kívül a szőlő- és gyümölcstermesztésben is jeleskedik. A felsorolt közös vállalkozások már évek óta működnek. A Kiskőrösön 1973. őszén megalakult Alföldi Mezőkémiai Közös Vállalatnak azonban most lesz az első zárszámadása. A tizenkilenc szövetkezet, állami gazdaság, valamint egy tsz- közi vállalkozás alapította MEZÖ- KÉMIa a múlt esztendőben más- félmillió forintos forgalmat bonyolított le a gazdaságokban. Az 1975. január 1-étől kezdve közös vállalat néven működő társulás szolgáltató tevékenységet végez. Korszerűen felszerelt laboratóriumában talaj- és levélanalízis alapján állítják össze a gazdaságok számára a talajerőpótlási szaktanácsokat. Üjabban a takarmányvizsgálatok a jelentősebbek, hiszen a mezőgazdasági üzemek gazdaságosabban, olcsóbban akarnak takarmányozni. az állattenyésztő telepek teljesítményét növelni. Megfelelő berendezéseket vásárolt a közös vállalat, hogy laboratóriumában minél sokrétűbb vizsgálatokat lehessen lefolytatni. 1975-ben a MEZÖKÉMIA tovább bővíti kapcsolatait. Újabb társak jelentkeztek, akik szintén részt akarnak venni a közös vállalat tevékenységében. Ilyen a Magyar Vegyipari Egyesülés, amely a közös vállalathoz tartozó mezőgazdasági üzemekben mű- trágyázási kísérleteket végeztet. Ennek a munkának azért vgn nagy jelentősége, mert segítségével új, nagyhatású talajerőpótló anyagok gyártását kezdheti mega vegyipar, s ezekre a termékekre nagy szükségük van a mezőgazdasági üzemeknek. A MEZÖKÉMIA Közös Vállalat megalakulásától kezdve a tudományos munkát tekintette egyik legfőbb feladatának. Ennek érdekében a Kertészeti Egyetemmel, a Gabonatermesztési Kutató Intézettel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, valamint a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézettel tart szoros kapcsolatot. Kísérleteket folytatnak, s ezeknek eredményeiről rendszeresen tájékoztatják a közös vállalatot alapító mezőgazdasági üzemeket, így azok a kísérleti eredményeket a nagyüzemi termesztésben jól hasznosíthatják. K. A. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Horváth István első titkár elnökletével, tegnap kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács pártbizottságának titkára, a megyeszékhely pártbizottságának titkárai, és a megyei tanács elnökhelyettesei. Az előterjesztett javaslat alapján a megyei pártbizottság a következő napirendi pontokat tárgyalta meg: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámoló jelentése a X. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. Horváth elvtárs a napirendhez szóbeli kiegészítést adott, amelyet a jelentéssel eorvütt beható vita követett. 2. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Fegyelmi Bizottságának beszámoló jelentése a pártfegyelmi munka és a pártfegyelem alakulásának főbb tapasztalatairól. Előadó: Brachna János, a fegyelmi bizottság elnöke. 3. Beszámoló a végrehajtó bizottság 1974 második félévi mun. kájáról. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. 4. Javaslat az MSZMP Bács- Kiskun. megyei Bizottsága 1975, első félévi munkatervére. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság az előterjesztéseket elfogadta. Vezetőségválasztó taggyűlés a jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezetben A pártszervezet tagságának csaknem teljes számú részvételével, felelősségteljes hangulatban tartotta meg csütörtökön a vezetőséget újjáválasztó taggyűlését a jánoshalmi Haladás Termelő- szövetkezet pártalapszervezete. Az egész közös gazdaság számára is jelentős eseményen részt vett és felszólalt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, s ott volt Hegedűs István, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára is. A taggyűlésen először a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről hangzott el összefoglaló, amelyet igen eleven és tartalmas vita követett. Az irányelvekben megfogalmazott számos gondolathoz kapcsolódtak a felszólalók, mintegy körvonalazva saját munkaterületük, így a párt- szervezet belső életével, s a gazdálkodás hatékonyabbá tételével kapcsolatos teendőket. Egyebek között az ésszerű takarékosság szükségességének témakörében hangsúlyozottan szóltak a pártszervezet tagjai a társadalmi tulajdon védelméről, valamint a gépműhelyben rejlő lehetőségekről. A tsz-pártalapszervezet kommunistái mind a XI. pártkongresszus irányelveivel mind a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslattal a legteljesebb egyetértésüket nyilvánították ki. Munkája további részében az alapszervezet héttagú vezetőségét választotta újjá a taggyűlés. Eredményeként ismét megkapta a tagság bizalmát az alapszervezet eddigi titkára Gunda Mihály. Az előző vezetőség összetétele két új elvtárs megválasztásával változott. A taggyűlés végül nyolc küldöttet választott a közeljövőben sorra kerülő nagyközségi pártértekezletre. A LÉTSZÁM NÖVELÉSE NÉLKÜL 10 millió forint túlteljesítés — Ha az 1975-ös esztendőt is úgy zárjuk, mint az „elődjét”, akkor elégedettek lehetünk — mondL Orgoványi István, a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet főmérnöke. — 1973-ban 150 millió forint volt az árbevételünk, s 1974-re 160 milliót terveztünk. .Szép eredménynek könyvelhetjük el. hogy tervünket 10 millió forinttal túlteljesítettük, nyereségünk pedig várhatóan eléri a 28 millió forintot. Ez azt is jelenti, hogy a múlt évihez hasonlóan most is egvhavi keresetnek meg- fele'ö összeget tudunk fizetni dolgozóinknak nyereségrészesedésként. — A főmérnök szerint mi volt a forrása a jelentős túlteljesítésnek? — A legdöntőbb az, hogy a múlt évben tovább növeltük a termelékenységet. Több célgépet állítottunk munkába, s bevezettük a légüzemű kisgépek használatát. Volt egy külső „kényszerünk” is a termelés növelésére, mégpedig az. hogy igen sok volt a megrendelésünk. Több termékünknél sikerült megvalósítani a sorozatgyártást és az egy-egy műveletet alaposabban elsajátító dolgozók többet tudtak termelni. A kis konténerekből például több, mint 10 ezer hagyta el a műhelyeket. A megyei AGROKER Vállalat részére a múlt évben 29 millióért kellett volna gyártani alumínium fóliaházvázakat. Sajnos, mintegy 4 millió forint értékű fóliaváz gyártása áthúzódott erre az évre. Ehhez hozzá kell tennem azt is: már tudunk arról, hogy az AGROKER a múlt évinél is többet rendelne ... — A beszélgetésünk kezdetén rervtúlteljesítésről volt szó. — Az a tény, hogy árbevételünket túlteljesítettük, de eredményeink elérése nagyon nehéz volt. A múlt évet ugyanis az anyagellátási bizonytalanság jellemezte. Az AGROKER-nek is azért nem tudtuk leszállítani a vállalt mennyiséget, mert nem volt miből gyártani. Sajnos, az idei esztendő sem lesz könnyebb a tavalyinál ebből a szempontból. Már megkaptuk a tájékoztatást, mintegy 300 tonnával kevesebb alapanyagra számíthatunk az idén. Miután köztudomású, hogy az alumínium milyen könnyű fajsúlyú, könnyen kiszámítható, hogy 300 tonna anyaghiány mit jelent. A csőhúzó üzemünk 100 dolgozója az év első két hetében kényszerszabadságon volt, csak január 13-án láthattak munkához. Nem volt miből dolgozniok. A Kábelmuvek részére évek óta hengerelünk aluminiumszala- got, ötvenévesnél is régebbi elavult gépekkel. Tudomásunk szerint Inotán énül már az új, korszerű szalaghengermű, s ennek a terméknek ä gyártását hamarosan megszüntetjük. Nos, itt változatlan az anyagellátás, de a szerkezeti munkákra, amelyeket már modernebb eszközökkel tudunk gyártani, nem kapunk elég anyagot. Pedig, hogy mást ne is említsek, az alumínium-fóliahá- zak vázainak gyártása nemcsak a mi érdekünk. Ugyanúgy nemcsak a szövetkezet érdeke, hogy a kereskedelem minél több korszerű, higiénikus áruszállító kiskonté- nert tudjon használni... O. L. • Szekeres János jóval fiatalabb, mint ez az 55 éves hengerállvány, amellyel dolgozik. Felvételünkön mikrométerrel ellenőrzi a szalag vastagsága*. • Az alsó jobb oldali képen: a múlt évben korszerűsített és kibővített alumíniumöntödében Kovács Jánosné fürdőszoba fed-rács • A dolgozók közül sokan részt vesznek a gyártmányfejlesztésben, javaslataikkal segítik a tervezők munkáját. Bense József brigádvezető —, akit a szövetkezetben konstruált tárcsás leszabógép mellett örökítettünk meg — már számos javaslattal járult hozzá a kiskonténer-gyártás- hoz. (Opauszky László felvételei.)
