Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* [PMKÍ * rTtpvVl Hektáronként 55 mázsa tergerit termeltek a „kukoricaipar” bajai földjein Harmadik évét zárja a bajai kukoricatermesztési rendszer. Az idén már több mint 80 000 hektáron — 106 állami és termelőszövetkezeti gazdaság földjén — termelték a bajaiak módszerével monokultúrában a takarmánynövényt. A viszontagságos idő ellenére tartják a tervezett évenkénti hozamnövekedést. Ebben az évben átlagosain 55 mázsa hektáronkénti termést takarítottak be, májusi morzsoltban számolva, ami csaknem három mázsával több a tavalyinál. A három év viszonylatában a termelési költségek is kiegyenlítődnek. ezek közül az idei gazdálkodást terheli a legtöbb kiadás. "Ez abból is adódik, hogy a hazai és a KGST-országokban gyártott, mezőgazdasági gépekre alapozott rendszerhez a tőkés országból kellett kiegészítő eszkö0 Öntvények Mélykútról Az öntőcsarnok, amelyet fél év alatt építettek IcL' 1974. a jeles esztendők közé tartozik a Mélykúti Vegyes és Építőipari Szövetkezet történetében: sikeresen üzembe helyezték az új- nehézfémöntödét. amelyet a Ganz-MÁVAG-gal együttműködve építettek fel. Az 1082 négyzet- méter alapterületű öntőcsarnok már tavaly elkészült. 1,2 millió forintos beruházással. Kivitelezését a szövetkezet dolgozói végezték el, mégpedig rekordnak számító idő: fél év alatt. Az öntöde berendezésére 2 millió forintot fordítottak A szövekezet termékszerkezetét bővítő nehézfémöntéshez tizenöt munkást képeztek ki Budapesten, Az ez év .áprilisában végrehajtott próbáöntéskor jól vizsgáztak az új szakemberek és a berendezések is. Egyelőre két olvasztókemencében készítik elő a gyártmányok nyersanyagát, de a jövőben szeretnék «ezek számát kettőhárommal gyarapítani. Az öntöde nyár óta zökkenőmentesen dolgozik és havonta egymillió forint értékű öntvényt állít elő. A kapacitás tervezett növelésével az új üzem kétszer-háromszor több jövedelmet tud majd havonta a közös kasszába tenni. A szövetkezet öntödéjében kizárólag a Ganz-MÁVAG részére készülnek Öntvények, bronzból. A csapágyperselyek, • csűszólapok előállításával a vasúti kocsik gyártását segítik g mélykúti Öntőmunkások. A. T. S. zöket vásárolni. Ugyanakkor a betakarítás rendhagyó módja — kétszeres energiafelhasználást igényelt — is drágította a kukorica termelését. Csak a termény szárítása több millió forint többletráfordítással járt. Így az 1975-ös év takarékosabb pénzgazdálkodásra kényszeríti a rendszergazdát. Ezért a meglevő eszközök teljes kihasználásra törekszenek, s társították rendszerükhöz — a szóján és a napraforgón kívül — a kenyérgabona-termesztést. A kalászosok zárt termesztéséhez kész technológiával jelentkeztek partnergazdaságaiknál, s már az őszön több ezer hektáron a bajaiak irányításával került földbe a kenyérnekvaló magja a békési, a csongrádi és a Bács megyei üzemek egy részében. V. E. Tájékoztató a zöldség-, gyümölcs és élelmiszer-ellátásról 3. oldal Dr. Molnár Erik kecskeméti évei 3. oldal Erzsikéék és a hármas követelmény 4. oldal Heti rádió- és tv-müsor 5. oldal A mi otthonunk 7. oldal Holnaptól sebességkorlátozás a közutakon 8. oldal • szalai kénárt, Bárány! István és Rauscher György öntvényeket • tisztit« • Binszky Gyula, Czeller László és Borbírő Sándor öntőformákat készít elő. Öntés. Az első hó (Pásztor Zoltán felvétele) Űjabb munkacsarnokkal bővült az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi telepe A kecskeméti központtal működő Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi telepe új munkacsarnokkal bővült. Az üzemrészben, amelynek pénteken műszaki átadását tartották. 350—400 000 pár cipő készül évente. Ezzel együtt — 1975-ben — 1.5 millió lábbelit gyártanak majd Kiskunfélegyházán. a vállalat össztermelésének 50 százalékát. A környék megfelelő munkaerőhelyzeténél fogva, a további fejlesztés nagy részét is itt valósítja meg az Alföldi Cipőgyár. Jövőre újabb csarnok építését kezdik meg Kiskunfélegyházán, ami 1976-ra készül el. Ekkor már kétmillió pár, többnyire gyermekcipő kerül innen a hazai és a külföldi vevőkhöz. A Szakszervezetek Országos Tanácsának illése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Németh Károly, az MSZM Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Herczeg Károly, a SZOT titkára a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny tapasztalatairól. valamint az 1975. évi népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tartott vitaindító előadást. — A magyar szakszervezeti mozgalom úgy képviseli legeredményesebben a munkásosztály, a szervezett dolgozók érdekeit, ha a gazdálkodás tartalékainak hasznosítására összpontosítja erejét, eszközeit — mondotta az előadó. A gyorsan országos méretűvé szélesedett kongresszusi és felszabadulási muiikaversenvben tömegméretekben fejeződik ki, hogy a dolgozók, a szocialista brigádok a tervek túlteljesítésén kívül a gazdálkodás hatékonyságát, az emberi munka és az eszközök észszerűbb hasznosítását is képesek előmozdítani. Rámutatott, hogy a tőkés piaci áremelkedés hatását 1974-ben a lakosság és a vállalatok is csak kis mértékben érezték, mert az állami költségvetés azt nagyrészt semlegesítette. A gondok és nehézségek ellenére a népgazdaság 1974. évi eredményei alapot nyújtanak arra. hogy gazdasági életünk a következő évben is megfelelően fejlődjék, de ehhez arra is szükség van. hogy a társadalmi munka hatékonsága magasabb szintre emelkedjék. A szakszervezeteknek is fontos feladatuk, hogy erőteljesen segítsék a belső tartalékok további feltárását. a takarékos gazdálkodást. Arról is szólt az előadó, hogy mindenütt biztosítani kell a feltételeket az üzemi demokrácia hagyományos fórumainak működéséhez. Ugyanakkor megérett a helyzet arra, hogy 1975-ben néhány vállalatnál tapasztalatszerzés céljából bevezessék a munkásküldöttek tanácskozását, néhány vállalatnál pedig — azonos célokkal és tartalommal a szak- • szervezeti bizalmiak és főbizalmiak tanácskozását, ezeknek szervesen be kell épülniük az üzemi demokrácia vállalati intézmény- rendszerébe. E tanácskozások munkája ki kell. hogy terjedjen a vállalat alapvető közgazdasági folyamataira, a legátfogóbb gazdálkodási kérdésekre, s mindezekkel összhangban a munkások éíet- és munkakörülményeinek alakulását érintő alapvető kérdésekre. (MTI) (Tóth Sándor felvételei) Időszerű témáról, a háztar-, tási szolgáltatások fejltshtésé* röl tárgyalt, csütörtökön a Parlament .Vadásztermében a Magyar’Nők Országos Taná- csáyA vitában felszólalók egybehangzóan megállapították: xx társadalmi munkamegosztás ■ fejlődésével a nők egyre több I fógíalkoztatási területen helyezkedtek el és így a mun- | kaképes korú nők csaknem mindegyike dolgozik. A háztartási ' szolgáltatások fejlesztése különösen az utóbbi tíz esztendőben jelentkezett mind sürgetőbb igénnyel. Az 1970, évi népszámlálás összesítő adatai szerint hazánkban a háztartások száma 3 358 100, s ezeknek négyötöde azonos a családdal (a lakások száma ugyanebben az időben 3142 000 volt.) Ilyen ■ nagyszámú háztartási egységet, a lakosságnak, mint fo- I gyasztónak sok milliónyi egye- dét nem lehetséges már, a szocialista társadalom dinamikus építése mellett, a régimódi társadalmi munkamegosztás keretei között ellátni, s a megnövekedett, korszerű formákat kívánó igényeket kielégíteni. A kormány most már félévtizedes, úgynevezett „szolgáltatásfejlesztési alaprendele- te” 103811969. (X. 12.) jelentett fordulatot ezen a téren. S most éppen e rendelet, s azt követő, minden érintett minisztériumi tárcára kiható rendelkezések alapján tárgyalta meg a Magyar Nők Országos Tanácsa a nők, a háziasszonyok — akik egyszersmind dolgozó nők is — és a családok szemszögéből ezt a témát. A kiemelt szolgáltatások: mosás és vegytisztítás,. a háztartások gépesítése és ezek javítása, karbantartása, a bolthálózat sűrűsége és a vásárlás új módszerei, a félkész- és készételek, valamint a köz- étkeztetés került reflektor- fénybe a parlamenti nőta- "nácskozáson. A kormányzat a IV. ötéves tervben tekintélyes beruházási összegeket szánt ezekre, s a fejlődés az utóbbi esztendőkben már számottevő. A feladat ma a még meglevő hiányosságok elemzése, az. aránytalanságok szemrevételezése — éppen a leginkább érintettek, a nők, a háziasz- szonyok, a családok, a fogyasztók szemszögéből. A Magyar Nők Országos Tanácsának e fontos tanácskozására még a közeljövőben részleteiben is visszatérünk. Any- nyi azonban máris megállapítható, hogy ez a „nő”-parlamenti ülés elérte célját, a MNOT előterjesztése és az érdemi vita fontos hozzájárulás a még kidolgozás alatt levő V. ötéves terv irányelveihez. A Magyar Nők Országos Tanácsa felhívta az illetékesek, de az egész népgazdaság figyelmét is a kiemelt szolgálta tások fontosságára, az aránytalanságok felgyorsított eltüntetésére, a vidéki területek fejlesztésének meggyorsítására és a lakosság ellátásában jelentkező „fehér foltok" — például a háztartási gépek javítása — ésszerű beruházási, fejlesztési és minőségi kívánalmaira. Egy mondatban megfogalmazva: mindinkább kielégíteni a növekvő igényeket és mind jobban javítani a szolgáltatások színvonalát. T. A. I m
