Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1034. december 12. A pilóta téli pihenőben... D ologidőben megszokott látvány a földek fölött röp- döső, repülőgép, sőt újabban a motorizált szitakötő, a helikopter is. Szerves része az átalakuló, gépekkel benépesített tájnak, nélkülözhetetlen segítőtársa a mezőgazdaságban dolgozó embereknek. Ma már senki sem kapja fel a fejét, ha egy gép áthúz fölötte, szinte kézzel elérhető közelségben és egyre több fiatalember mondhatja magáról, hogy foglalkozása: mezőgazdasági pilóta. Fejéregyházi • László, a Repülőgépes Növényvédő Állomás fiatal repülője, két éve végzett a nyíregyházi főiskolán és tavasz óta vezeti az Izsáki Állami Gazdaság helikopterét. Az év nagy ré-> szét szakadatlan munkában tölti, hajnali háromkor .már talpon, illetve gépen van és csak este tíz óra tájt indul hazafelé, kényelmes, fürdőszobás szállására. Jelenleg, jócskán összegyűlt szabadnapjait tölti otthon, gödöllői lakásán, ahol éppen festés közben találtuk. — Máskor erre nincs idő — közli mosolyogva —, pedig a férjektől elvárják a segítséget, akkor is, ha egyébként úgy emlegetik őket, mint a levegő urait. Hol érzi magát jobban, a levegőben, vagy itthon, a létrán? — Szerencsére, ez a létra nem túl magas, különben fel nem ájlnék rá semmi pénzéit. Félnék, hogy leszédülök. Az már bizton, hogy nem lett volna belőlem jó tetőfedő, mindig az járná a lejemben, hogy most szédülök le a magasból. A levegőben nincs ilyen érzése? — A gép az egészen más. Olyan érzés, mintha autóban ülne az ember a forgalomban, teljes biztonságban érzi magát. Aki a repülőgéptől fél, abból egyébként sem lenne jó pilóta. Nekem például az a legüdítőbb, amikor háton repülök. Persze, amikor először próbáltam, oktatóval, bizony teljesen megkevert, azt sem tudtam merre vagyok a levegőben. Itt is nagyon fontos a gyakorlat, és hogy az ember érezze: teljesen eggyé válik a géppel, az csak neki engedelmeskedik és véletlenül sem tévedhet el azért, mert a szokásától eltérően háton csinált meg egy fordulót. Munka közben, gondolom, nincs mód repülési bravúrok végrehajtására? — Nem is szabad, veszélyes lehet. A mi munkánk nem sport, szórakozás, hanem foglalkozás. Van úgy, hogy hónapok telnek el, amíg 50 méter fölé emelkedhetünk, mivel a növényvédő szereket egészen. alacsonyan szórjuk a földekre. Ez szigorúan munkarepülés, nem azért ültettek bennünket helikopterre, hogy ijesztgessük, vagy szórakoztassuk az embereket. Mesélik, hogy azért akadnak kivételek. A repülés még a mezőgazdaságban is romantikus foglalkozás és a pilóták néha nem tudnak ellentállni a csábításnak, hogy megmutassák, nemcsak a permetezéshez értenek? — Rá 'is fizetnek. Nem éri meg. Volt egy srác, aki gépről dobott csokrot a Tiszában fürdőző szíveválasztottjának. Gáláns cselekedet, mondhatnánk erre, de ha azt nézzük, hogy bevonták a repülési engedélyét, eltiltották hosszú évekre a vezetéstől és még jó, ha szerelőként a repülőgépek közelében maradhat, akkor felesleges és ártalmas hősködésnek minősíthető az egész. Éveken át tanult és a legszigorúbb fegyelemmel készült erre a pályára, a főiskolára ugyanis nagyon nehéz bekerülni, főleg & rendkívüli szigorú orvosi vizsgálatok miatt, aki viszont bejutott, az elé végig igen magas követelményeket állítanak. Na, már most, valaki vállalja, ezeket, mert mindenáron repülni szeretne, aztán meggondolatlan cselekedet miatt saját magát üti ki a pályáról, mi ez, ha nem felelőtlenség? Talán azért fördulhat elő, mert a repülőgépes növényvédelem meglehetősen egyhangú, a pilótákról pedig köztudott, hogy szeretik a változatosságot? — Arra is van módjuk és nekem az az elvem, hogy mindent a maga idejében. Nekem például a vitorlázás a hobbym, a feleségemmel együtt ezzel töltjük el minden szabad időnket, itt kiélhti az ember a repülési szenvedélyét. A gazdaságban, hogy érzi magát? — Nem panaszkodhatni, nagyon rendesek hozzám. Különösen azóta nem lehet panaszunk a megértésre, hogy a gazdaságok a saját zsebükből vásárolnak helikoptereket. Egy ilyen gép hét és fél millió forintba kerül, az összeg felét adják a vásárlók és ha már ennyit fizettek érte, joba tulajdo- akire ráÄ szó Miért hiánycikk a kapuzár? Családi házak tulajdonosai, lakói tanúsíthatják, milyen nagy gondot okoz esetenként a kerítések, kapuk ajtóinak a bezárása. Az >ok: nem megfelelő a zárellátás. Emiatt Boros Sándor, Kecskemét, Tél u. 5,a szám alatti lakos immár két éve bosszankodik, illetve hiába keresi a mindössze 26 forint értékű úgynevezett balos rászegező kapuzárat. A megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat helyi szaküzleteiben sokszor járt, a panaszkönyvbe is írt, ám az illetékesek eddig vajmi keveset tettek az érdekében. Sőt nem egyszer gorombán elutasították. A Rákóczi úti vas-műszaki boltban például olyannyira megharagudtak rá, hogy az időközben érkezett zárszállítmányból egyetlen darabot sem tartalékoltak számára. Olvasónk — aki nemcsak levelet küldött ügyében, de személyesen is felkeresett bennünket — érthetetlennek tartja, hogy a szabvány szerint gyártott kapuajtókhoz szükséges zárak rendszeres forgalmazásáról miért nem gondoskodik a kereskedelem? Es sérelmesnek véli azt a magatartást is, amelyet tanúsítottak vele szemben a boltosok csak azért, mert a hiánycikk miatt ismételten reklamált. Köszönet és kérdőjel Pótolhatja-e egy szép, emberbaráti gesztus azt a hiányosságot, amely még jellelhető az egészségügyi ellátottságunkban? A kérdésre egyértelmű választ kapunk a történtekből, melyről Lénárt Istvánná olvasónk jóvoltából szereztünk tudomást. Nevezett azon a csütörtöki kora reggelen a kecskeméti 13-as számú helyi közlekedésű autóbuszról szállt le kolléganője kíséretében, aki elvétvén a lépést hirtelen a földre zuhant. Miután fájdalmat, rosszullétet érzett, a körülötte levők gyorsan intézkedtek. Egyikük a közeli szolgáltató vállalathoz rohant, hogy a mentőkért telefonáljon. Sajnos kedvezőtlen hírrel tért vissza, közölvén, hogy a mentősök az ilyen „kis baleset” miatt nem ■ vállalták a beszállítást. A beteg közben eszméletét veszítette. Ezt meglátta egy arra haladó Zsiguli személygépkocsi vezetője is, aki mihamar a fekvő nő mellé kanyarodott, s felajánlotta, hogy VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Intézkedések villany- és petróleumügyben Lapunk október 14-i számában jelentettük meg a Se villany, se petróleum? című írást. Ebben kifogásoltuk — Farkas Gábor Olvasónk bejelentése alapján —, hogy a fülöpházai III. sz. általános iskola környékén . levő tanyák lakóinak immár évek óta csak ígérik a villamosítást. Az ottani családok — akik vállalták a költségek jelentős részének fedezését — úgy vélekednek: a helyi tanács a lehetőségéhez mérten ■ kevesebbet tesz az érdekükben. De másik gondja is van a tanyasiaknak, nevezetesen, hogy régóta hánycikk arrafelé a petróleum, következésképpen' akadályba ütközik a petróleum- lámpák használata. A panaszra két válasz érkezett szerkesztőségünkbe. Egyiket a Fülöpházai Községi Tanács vb- titkára, Szatmári Károlyné küldte. Leveléből többi között kiderül, hogy az említett tanyák elektromos energiahálózatba történő . bekapcsolásának költsége megközelíti az 1 millió forintot. Mivel az összegnek csak kisebb hányadát tudta idén előteremteni a tanács, s a lakók sem ajánlották fel a1 szükség szerinti pénzbeli hozzájárulást, így nem kerülhetett sor a kivitelezési munkálatokra. Egyébként á helyi szakigazgatási szerv e településfejlesztési program megvalósítását nagyon fontos feladatának tekinti, amit bizonyít az a tény, hogy ez ügyben legutóbb tizenegy alkalommal tanácskozott az emberekkel. Ennek eredményeként 1974-ben a Festő-, illetve Temetősor tanyai házaiban jnár -kigyulladhatott á villany. Végezetül megtudjuk: a községi illetékesei a' jövőben is arra tö- reekednek, hogy megteremtsék a kérdéses külterület többi tanyája villamosításának anyagi feltételeit. Ha a'családok fokozottabb mértékben vállalnak hozzájárulást, s a kívánt állami támogatás is rendelkezésre áll, úgy rövidesen munkához láthatnak a kivitelezők. A kereskedelemmel kapcsolatos bíráló észrevételre a Kerekegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői válaszoltak. Mint írták, Fülöpháza áruellátásáról két vegyesboltjuk gondoskodik. A 4- es számú, mely a központban van, mintegy 300 ezer forint értékű árut kínál, s itt folyamatosan kapható a petróleum. Nem így a Soltra vezető betonút melletti 5-ös számú — kisebb forgalmú — üzletben, ahol hosszabb ideje hiába keresik az emberek ezt a terméket. Bár a petróleumra vonatkozó megrendelést többször eljuttatták az ÁFOR kecskeméti kirendeltségéhez, a szállítmány mégsem érkezett meg sokáig. Végül is a cikk megjelenését követő napokban rendeződött a probléma, s azóta kellő mennyiségű petróleum található a boltban. A szerk. megjegyzése: Kiegészítésül közöljük, hogy az ÁFOR — információnk szerint — azért késlekedett a szállítással, mert az 5-ös számú kereskedelmi egység nem' rendelkezett a tűzbiz- tonságos tároláshoz szükséges hordókkal. Miután e hiányosságot pótolták, megérkezett a kért mennyiségű petróleum. ban meg is becsülik nukat is, meg azt is, bízzák. Persze, az első lépéseket nehéz megszervezni, főleg a jobb legelőket sajnálják átengedni repülőtérnek, de ha vitatkozunk is valamin, a végén mindenben egyetértünk. Nekem például még azt is sikerült elérnem, hogy három állandó munkaerőt kaptam a benzintöltésre, ugyanis a helikopter rengeteget fogyaszt, naponta 200 litert is. Mégis, megéri a gazdaságoknak? — Feltétlenül. A helikopter 540 hektárral végez egy nap alatt, s eb jóval több, mint amire a hagyományos, merevszárnyú gép képes. Bács-Kiskun megyében azért is nagyon előnyös, mert a mostoha, homokos talajon köny- nyebben száll fel és nincs nála jobb szőlővédő. Arra is képes, hogy a vegyszert a szőlőlevél talaj felé forduló részére is eljuttassa és ezáltal éppen a legkártékonyabb kórokozóktól szabadítja meg a növényt. Lemondana a repülésről egy kényelmesebb és közelibb állás kedvéért? — A világért sem. A pilóták megszállott emberek, még akkor sem tudnak lemondani a repülés közelségéről, ha az orvos nem engedi őket a levegőbe. Akkor a földön vállalnak munkát. Az Izsáki Állami Gazdaság helikoptere közös a városföldi gazdasággal és az orgoványi Sal- lai Tsz-szel. Az is a pilóta dolga, hogy jól szervezze meg a forgókat, vagyis tíz naponkénti ütemezéssel tegyen fordulókat a szőlőtáblákon. Fejéregyházi László májustól őszig 28—30 ezer hektárt részesített gondos, szakszerű védelemben, alaposan rászolgált a téli pihenőre. Mégis, alig várja, hogy kitavaszodjék és újból el- foglalhássa tevékeny, hasznos őrhelyét — a levegőben, a szőlőtáblák fölött. Vadas Zsuzsa HUSZONÖT TONNÁS ÚSZÓDARU beviszi őt a kórházba. így is tett. Ott aztán kiderült, högy csak 9 óra,, tájban réspesülhqf elsőse-1 géíyben, mivel elsőbbségi joguk van azon balesetet szervédették- nek, akiket a mentőszolgálat vitt be. E sajátos és kissé furcsának tűnő „házirend”-del szemben kérésre sem voltak hajlandók ~ki- vételezni az ügyeletes orvosok, így a beteget a megyei rende-' löintézetbe kellett tovább fuvarozni, ahol végül is megfelelő gyógykezelésben részesült: gipszkötést kapott a két kisgyermekét egyedül nevelő édesanya, akinek hosszabb időn át kell ágyban feküdnie. Levélírónk az asszony nevében is köszönetét mond az ismeretlen Zsiguli-tulajdonosnak, hogy idöt-fáradságot nem kímélve nyújtott segítséget bajbajutott embertársának. Majd felteszi a kérdést: á mentősök és a kórháziak vajon mennyiben vétettek, amikor megtagadták a beteg azonnali ellátását? Étkezhetnek, pihenhetnek a vasutasok Kevés olyarv munkakör van, amely szorosabban kapcsolódna az országjáráshoz, mint a vonatokon szolgálatot teljesítő vasutasoké. Mozdonyvezetőkről, kalauzokról, vonatkísérőkről- stb. van szó, akik szaknyelven szólva a tengelyen tesznek eleget feladataiknak. Visszaindulásukat gyakorta előzi meg kiadós étkezés, olykor pedig kellemes pihenés. Ilyen jellegű ellátásuk zavartalan. Minderről a Kaposvár, Izsáki utca 14. szám alatt lakó Farkas Bélától értesültünk, aki levélben számolt be az ezzel kapcsolatos megyénkben benyomásairól. Megtudjuk soraiból, hogy az utóbbi időben többször reggelizett, ebédelt és vacsorázott a kiskunfélegyházi, kecskeméti, kiskunhalasi, bácsalmási és bajai vaútállomás éttermeiben, ahol mindig előzékeny, udvarias kiszolgálásban volt része és ízletes, nemritkán tájjellegű ételeket is fogyasztott. Aztán eltöltött néhány éjszakát a kecskeméti, kiskunhalasi, kiskőrösi és du- napataji állomásfőnökségekhez tartozó vendégszobákban, s ott dicséretre méltó rendet, tisztaságot tapasztalt. A kényelmes pihenés minden feltételét megtalálta. E példás gondoskodásért a vasutas dolgozó társai nevében is elismerését fejezi ki a MÁV vezetőinek. Szerkesztői üzenet B. J., Kecskemét: Hozzánk eljuttatott panaszával az illetékeseket kerestük fel. Tájékoztatásuk szerint ön a többszöri figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó rendszeresen dolgozni munkahelyén, a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetben, s emiatt a vezetőség javaslatára a közgyűlés megszüntette tagsági viszonyát. Ezt követően jogosan kapott felszólítást a közös gazdaság tulajdonában levő lakóépület elhagyására. Mielőtt sor került volna e költözködésére, kézhez -vehette munkakönyvét is, tehát az elhelyezkedésének akadályozásával kapcsolatos levéloeni megjegyzése vélt sérelemnek minősül. összeállította: Velkei .Árpád Vizsga és tanulság Az idei ősz ugyancsak próbára tett embert és gépet a mezőgazdaságban. A november közepi jó idő' után az utóbbi héten ismétlődő kisebb-nagyobb esőzések a vetési és szállítási munkákat jelentős mértékben nehezítették. A munka lendülete azonban nem csökkent. Ennek köszönhető, hogy mire e sorok napvilágot látnak, remélhetőleg mindenütt földbe kerül a mag és kevés kukorica kivételével termény sem marad a mezőkön. A Magyar Hajó- és Darugyár anyaiföldi gyáregységében elkészült az első huszonöt tonnás úszödaru, amelyet a gyár és a KGMTI mérnökei terveztek. Az idén még egyet 'állítanak elő az új berendezésből, jövőre pedig már nyolc darabot szállítanak a Szovjetunióba. Egy-egy huszonöt tonnás úszódaru értéke mintegy negyvenmillió forint. Képünkön: Ellenőrzik az első huszonöt tonnás úszódaru kötélzetét. (MTI Foto—Bara István felvétele—KS) Automata üvegvisszaváltó Norvégiában az üvegek visz- szaváltásának problémáját a szupermaketekben felszerelt automatákkal oldották meg. Ezek az automaták gyorsan és hibátlanul „váltják vissza” az üres üvegeket, annak, megfelelően, mennyi betétet kellett az üvegért fizetni. Az automatában elhelyezett elektronikus berendezés osztályoz: külön választja méret és a gyártó vállalat szerint az üvegeket. Az automata áltál már osztályozott üvegek szállitóládába kerülnek és ugyanazon a napon visszajutnak a palackozóba. • Ehhez azonban további jelentős erőfeszítések szükségesek. Egy napig sem hagyhat alább a betakarítási munkák lendülete, ahol még nem végeztek. Vannak még ilyen területek. A mély fekvésű, rendszerint vízborította földeken helyenként még látni napraforgót, szóját, itt-ott gyökérzöldséget és cukorrépát. Ezekről a területekről valószínűleg csak a fagyok beállta után lehet majd lehozni a terményt, de a szükséges munkákat ezeken a helyeken sem lehet jövőre halasztani. A kukorica betakarítása befejezéséhez közledik. Ennek ütemét a rendelkezésre álló szárítókapacitás határozza meg, ezért kár lenne türelmetlenkedni. A munkák szervezetten és ió minőségben december közepéig mindenütt befeiezhetők. Fontos, hogy ami még kukoricából kint van a földeken, jó minőségben kerüljön raktárakba. Hasonlóképpen elmondhatjuk ezt a cukorrépáról is. amelyet a földből már mindenütt kiszedtek, de az elszállítás még sok helyen ezután történik. Amíg erre sor kerülhet, nagyüzemeink gondoskodjanak arról, hogy minél kisebb legyen a fagyási veszteség. Közismertek azok a gondok és népgazdasági érdekek, amelyek cukor- és cukorrépa-termelésünk fejlesztéséhez fűződnek. Ezért, ha az őszi munkákkal végeztünk, idejében fel kell készülnünk arra is, hogy jövőre az alkalmas vidékeken nagyüzemeink az eddiginél nagyobb területen termeljenek cukorrépát. Minél hamarabb elkezdjük az ezzel kapcsolatos előkészítő és szervező munkát* annál biztosabb, hogy jövőre megtermeljük a hazai ellátáshoz szükséges tervezett cukorrépamennyiséget. A kenyérgabona vetését a nagy esőzések miatt több hetes késéssel. de végül is csaknem az egész országban a tervezett nagyságú területen teljesítették szocialista gazdaságaink. Rozsból a teljesítés másfél százálékkal nagyobb a tervezettnél. búzából azonban december első hetében még egy százalékkal alatta maradt. Mégis állíthatjuk, hogy nagyüzemeink az ország jövő évi kenyérellátását már biztonsággal megalapozták. Tizenegy megye — Fejér, Győr- Sopron, Komárom,^ Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád. Haj- dú-Bihár, Pest, Szolnok, Nógrád — valamint a fővárosi termelő- szövetkezetek teljesítették, illetve túlteljesítették az őszi búza vetési előirányzatát. Ezzel nagyrészt ellensúlyozták az ár- és belvíz által sújtott területek lemaradását. 9 A vetések jól kelnek és a növényzet szépen fejlődik. A vetések állapota a Dunántúlon megközelíti a tavalyit, az Alföldön és az ország északi részén pedig az előző évinél kedvezőbb. A gazdaságok — ahol szükséges — megfelelő gondot fordítanak a vetések teljessé tételére, a vízfoltok vagy más elmaradás miatt szükséges pótlásra, illetve az indokolt műtrágyázásra és ápolási munkákra. A betakarítás és vetés befejezésével. helyes, ha nagyüzemeink a cukorrépa földről történő leszállítására. a kukoricabetakarítás befejezésére és az őszi mélyszántás ütemének gyorsítására összpontosítják. erőiket. Ha erős fagy hirtelen nem köszönt ránk, az őszi mélyszántást egyre gyorsabb ütemben végezhetik. A mélyszántást a kukoricaföldeken nehezíti a nagy tömegű szármaradvány, de éppen ezekre a területekre kell összpontosítani a talajmunkát végző traktorokat. Ha szántatla- nul marad a nagy tömegű kukoricaszár. a tavaszi szántás esetén terméscsökkentő hatású lehet. A gépek nyújtott és kettős műszakos üzemeltetése tehát kiemelkedő fontosságú a következő hetekben is. Végül néhány szót még a tanulságokról. Ezek levonására persze bőven lesz még idő és alkalom, de máris sorravehetünk néhány lényeges tapasztalatot. • Az egyik lemos tanulság, hogy a mezőgazdaságban sohasem elégedhetünk meg az őszi kampánytervek kidolgozásakor egyetlen tervváltozattal. Az üzemek egy részében az okozott késést, helyenként kapkodást, hogy nem voltak terveik arra. mit tesznek, ha az időjárás a sok évi átlagnál rosszabb lesz. Többségük szerencsére — részben a központi és a helyi szervek kezdeményezésére — hamar túljutott a bizonyta- . lanságon is, még idejében igazodott a sok tekintetben nehezebbé vált feltételekhez. A munkák zömét a nagyüzemek saját erejük és a helybeli lakosság mozgósításával, gépeik kapacitásának fokozott kihasználásával érték el. Ezt egészítette ki . idejében az a nagyarányú társadalmi segítség, amely a munkás- paraszt. szövetség, a szocialista nemzeti összefogás szép példájaként került történelmünk lapjaira. A társadalmi munkaerő, a honvédek, a szovjet katonák, a diákok, a szocialista brigádok, az ipari és egyéb üzemek munkásai. a hivatalok és az intézmények dolgozói áldozatkész munkájukkal jelentős értékeket mentettek meg. Különösen számottevő volt segítségük a szőlő, a gyümölcs, a fagyra érzékeny zöldségek és ipari növények betakarításában. Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt, a társadalmi munkarő foglalkoztatása az őszi munkacsúcsok idején a jövőben is nélkülözhetetlen lehet. Helyes, ha nagyüzemeink szervezetten felkészülnek erre és hasznosítják az idei jó tapasztalatokat. Ugyanezt mondhatjuk az őszi munkákban közreműködő ellátó, szolgáltató, feldolgozó és szállító vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek jó együttműködéséről is. Különösen jelentős volt a Volán Tröszt és a MÁV tervszerű segítése a szállításokban. A kies berakodás meggyorsítása, a holtfuvarok csökkentése, szóval a szállítás tervszerű megszervezése a jövőben is egyik legfontosabb feladat lesz Figyelemre méltó tanulságokkal szolgál a gépi munka jó megszervezése. a meglevő géppark kapacitásának maximális kihasználása és természetesen a munkaerő tervszerű foglalkoztatása: Ez főleg a mezőgazdasági vezetőket tette próbára. Örömmel nyugtázhatjuk, hogv többségük a próbát kiállta, helytállásuk. hivatásszeretetük példamutató. Az összefogást, az együttműködést erősítette a gépek üzemek közötti átcsoportosítása, a kölcsönös segítség megszervezése, amelvből a gazdaságok többsége ugyancsak jól vizsgázott. • Sok tanulságot, sok megszívlelendő tapasztalatot hozott ez az őszi időszak. Érdemes lesz ezeket mind az iránvító szerveknek, mind a mezőgazdasági nagyüzemeknek elemezni, a kedvező és a kedvezőtlen jelenségeket egyaránt alaposan mgvizsgálni, és a tanulságokat jövőre hasznosítani. Cs. E. Az energetikai ipar eseménye: az új szovjet turbina A leningrádi Fémművek szabadalmaztatta egytengelyes, 1.2 millió kilowatt teljesítményű gőzturbinájának terveit. Ez a forradalom előtti Oroszország összes erőműve együttes teljesítményének felel meg. A csaknem kétezer tonna súlyú turbinát a Kosztromai Állami Körzeti Hőerőműben szerelik fel. Egy ilyen gépmonstrum megalkotása nagy esemény a világ energetikai iparában. Nem véletlen, hogy éppen a leningrádi gyár vállalkozott a feladat végrehajtására. 1907-ben itt készült el az első hazai, 200 kilowatt teljesítményű turbina, 1924-ben I R I az első szovjet 2000 kilowattos és 1938-ban, az akkor világrekorder 100 000 kilowattos, majd ezeket követték a 200, 300 és 800 ezer kilowattos turbinák. A turbinalapátok titánötvözet nyersdarabjait a Kazán- és Turbinakutató Intézet, a magas és középnyomású hengereket a Szverdiovszki Nehézgépgyár, az öntvényeket a Kramatorszki ön- tödé egyéb alkatrészeket más leningrádi gyárak szállítják kooperáció keretében. A Fémművek turbinája rendszerint az Elektroszila Egyesülés generátorával dolgozik párban. Szakembereik a határidő előtt két hónappal elkészítették a szerkezeti egységek kivitelezési rajzait. A berendezés fajlagos teljesítménye elődeinél nagyobb lesz, ugyanakkor 20 százalékkal kevesebb fűtőanyagot igényel. f
