Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
IMII IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: erősen felhős, párás idő, keleten havaseső, havazás. Mérsékelt fokozatosan megélénkülő délkeleti, déli szél. Az esti óráktól kezdve többfelé köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet, általában mínusz 1—plusz 3. a kevésbé felhős helyeken mínusz 1—mínusz 5 fok között, íegmaga- sabb nappali hőméreéklet plusz 2, plusz 7 fok között. (MTI) VÁLLALTÁK, TELJESÍTETTÉK versenyző szocialista brigádok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 289. szám Ára: 90 fillér 1974. december 11. szerda Mind több vállalatnál, üzemnél végzik el a számvetést, értékelik a szocialista brigádok eddigi munkáját. A kis kollektívák szinte mindenütt kitettek magukért. Többet és jobban termeltek, emellett olyan tartalékokat fedtek fel, amelyek kihasználása sok százezer forint megtakarítást eredményezhet. Bács-Kiskun megye két erdő- gazdaságában is megszervezték a kongresszusi munkaversenyt. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaságban 93 brigád nyolcszáznál több dolgozója vállalta a termelékenység fokozását, a lehetőségek jobb kihasználását, a megtakarítást. Ennek eredményeként a nyereség 2 millió 140 ezer forinttal \ való növekedésével számoltak. A felajánlottnál a dolgozók többet tettek, mert a mostani elemzés szerint az év végére a tervezettnél 2 millió 700 ezer forinttal nagyobb lesz az üzemi eredmény. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 160 brigádjának 1880 munkása vesz részt a mozgalomban. A kongresszus tiszteletére a termelési érték 5 A hatékonyabb termelést segítik a munkásötletek a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál Értékelték az újítómozgalmat az ország egyik legnagyobb baromfihúsgyárában, a kecskemétiben. E szerint az évi 1,6 milliárd forint értékű árut termelő vállalatnál él az újítómozgalom: több mint száz a rendszeres javaslattevő. Többségük — 80 százalékuk — szocialistabrigád-Jag, a termelésben közvetlen részt vevő munkás. A mozgalomnak nő tagjai is vannak. A gyengébb nemet tizennégyen képviselik a „találmány”-listán. A Lenin szocialista brigád tagjai három elfogadott újítással büszkélkedhetnek. Vállalati szinten az idén eddig 92 javaslatot bíráltak el, s eb- . bői negyvenhármat nyomban alkalmaztak. Az ötletek a termelékenység fokozására, a munkahelyi környezet javítására, az energiatakarékosságra irányulnak. Jelentős újításként értékelik a baromfihúsgyárban az áru konténeres szállításának bevezetését. Ezzel megszűnt az élőbaromfi faketreces utaztatása, géppel mozgatható fémrácsos konténerekben hordják a szárnyasokat az IFA tehergépkocsik. Csak ezzel az egy újítással hárommillió forinttal csökken az évi szállítási költség, s fele annyi kézi rakodómunkásra vaui szükség. Az ésszerűbb energiagazdálkodással — villamos áramból és szénből — 1,4 millió forint az idei megtakarítás. Már most meghirdették a jövő évi termelésfejlesztési feladatokat, technológia-korszerűsítéseket. Megvalósításához minden eddiginél jobban igénylik a műszaki és munkásleleményességet, az okos szellemi ötleteket a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. V. E millió forinttal — s ennek következtében — a nyereség másfél millió forinttal való növelését vállalták. A gazdaság jánoshalmi ládaüzemében dolgozó 6 brigád főként a takarékosságra törekedett, az alap- ■ és segédanyagokkal való gondosabb gazdálkodásra. Jó eredményről számolhatnak be mindannyian, de a legkiválóbbnak közülük a Szojuz—4 nevet viselő kollektíva bizonyult. A 17 tagú brigád eddig ötször nyerte el a szocialista címet. Az idén 2 százalékkal akarták csökkenteni a segédanyagok — a ládapánt és szög — felhasználását, ami az év végéig 15 ezer forint megtakarítást jelentett volna. Munkájuk — a ládák minősége — mindeddig kifogástalan volt, mégis 3,7 százalékos a megtakarítás. Figyelembe véve azt, hogy a tervezettnél több ládát készítettek,' a vállalatnál 17 ezer forinttal nagyobb összeggel járulnak hozzá az eredményekhez. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalathoz tartozó üzemekben 86 brigád több mint 1100 tagja versenyez a szocialista címért. A kongresszus tiszteletére felajánlották, hogy éves tervüket december közepére teljesítik. A kerekegyházi gyáregységben már a hónap elején eleget tettek vállalásuknak és néhány napja már a tiszakécskeiek is a többletterA mék előállításán dolgoznak. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatnál 83 kis kollektíva vesz részt a mozgalomban. Terveik szerint — többek között — a teljesítmény és a nyereség növelése szerepel. A legutóbbi értékelés szerint a vállalt 52 millió 500 ezer forintnál is jobb lesz az eredmény mintegy félmillió forinttal. A lajosmizsei szocialista brigádok együttműködési szerződés megkötésén fáradoznak, a VÍZÉPÍTŐ Vállalattal kívánnak összefogni. A megállapodás aláírására előreláthatólag még de• A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jánoshalmi ládaüzemének Szojuz—4 brigádja már ötször nyerte el a szocialista ciniet • A Kunbaja —Bácsszőlősi Állami Gazdaság szocialista brigádja. Decemberben 1 millió 200 ezer liter bort tölt az üvegekbe. cemberben sor kerül és a benne foglaltak szerint az ország három településének mintegy 60 ezer lakosa juthat a tervezettnél hamarabb jó ivóvízhez. D. É. A kereskedelem fejlesztése I RiSfiillSlI A HÚSPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Beruházások a mezőgazdasági üzemekben A tudományos-technikai forradalom hatása a mezőgazdaságban olyan tendenciák érvé- , nyesülését eredményezte, amelyekre egy negyedszázada még nem is lehetett gondolni. E „fedél nélküli üzem” iparszerű gazdasággá szerveződése napjainkban végbemenő folyamat. A gazdálkodás átalakításához csaknem tíz éve .kezdtek hozzá a szövetkezetek, állami gazdaságok. Elkezdődtek a gépvásárlások és az építkezések. Egyértelművé lett, hogy a mezőgazdasági termelés eszköz- és épületigényes, iparszerűvé alakításának pedig egyik feltétele a belterjes, intenzív gazdálkodás, amelynek megvalósításához jelentős beruházásokra van szükség. Megyénkben 1967—70. között a mezőgazdasági beruházásra — erő- és munkagépek nélkül számolva — 939 és fél millió forintot használtak, 1971-től ez év végéig ennek csaknem dupláját. 1 milliárd 754,4 millió forintot tett ki a mezőgazdasági beruházások összege. Ezek közül legjelentősebb a szakosított állattartó telepek építése, valamint a korábbi telepek kompletté tételét szolgáló szárító-, tároló-, takarmánykeverő üzemek elkészítése volt. Hűtőtároló utoljára 1971-ben épült, s így a megyében 1968—71. között több mint 180 millió forint költséggel elkészített hűtőházakban 1464 va- gonnyi termék tárolására van lehetőség. Az idén kezdték és be is fejezték 21 mezőgazdasági használatú bekötőút építését állami kiemelt beruházásból. Megépült 14 terményszárító, s a jövő év végéig még kilencet befejeznek. '. A korábbi években a húsprogram megvalósítása érdekében szinte gombamód szaporodtak a sertéstelepek. E korszerű, szakosított telepekből az év elejéig az ország termelőszövetkezeteiben 186-ot helyeztek üzembe. Jelenleg . csökken a sertéstelep-építési igény, és növekszik a korszerű szarvasmarha- telep-építés.. Néhány évvel ezelőtt az ország tsz-eiben 303 szakosított szarvasmarhatelep építése kezdődött, melyből a múlt év végéig 284 készült el. Bács- Kiskunban 1967—73. között 140 ezer sertés elhelyezésére alkalmas telep épült, több mint másfél milliárd forintért. A szarvasmarhatelepek építésére ebben az időszakban 308,3 millió forintot költöttek a megye gazdaságai, amely 10 681 férőhelyet jelentett. Üj sertéstelep építése az idén nem kezdődött, azonban tehenészeti és szarvasmarha-hizlaló telepekből 16 készül, ahol 8900 állatot tudnak majd felnevelni. Ezek a telepek nagyrészt jövőre felépülnek. Mindez nem jelenti, hogy ennyivel több lesz a férőhely, hanem azt, hogy a jelenlegi korszerűtlen épületeket felváltják a modem és több állat tartására alkalmas telepek. A „sertéshústermelés” fokozását a működő telepek jobb kihasználása vagy bővítése teszi lehetővé. Egyik járható útnak látszik a battériás malacnevelésre való áttérés, amellyel 30 százalékkal növekedhetne egy-egy telep hízósertés-kibocsátása. Rendkívül fontos a telepek működési hatékonyságának növelése, vagyis legalább a tervezett eredményességi mutatók elérése. Egy- egy telep elkészülte után általános tapasztalatként megállapítható, hogy különféle gondok miatt a gazdaságosság, a meny- nyiségi termelés jóval- a tervezett alatt maradt. Az okok között első helyen szerepelnek az előkészítési hiányosságok, a legtöbb gazdaság felkészültsége és a szakemberhiány. Ezenkívül nem kalkuláltak azzal son, hogy a folyamatos termeléshez — a rotációk beindulásához — idő kell, csak ennek megléte eredményezheti a gazdaságos termelést. Az idén augusztusban megjelent rendelet értelmében ma már a tervezésnél be kell kalkulálni az utóbbi okokból adódó ráfizetés összegét a beruházás egészébe. Az elkövetkező években nagyobb igény várható juhtelepek építésére. Az AGROBER megyei kirendeltsége most készíti az Akasztón építendő 6—7 ezer anyajuh tartására, valamint bá- rányhizlaíásra alkalmas korszerű telep tervét. A KGST-program keretében a kacsa-tesztvizsgáié állomás tervei — amely Sükösdön épül — szintén készülnek. Kecskeméten épül fél a megyei növényvédő állomás az állategészségügyi állomás szomszédságában. Ezt is most tervezik az AGROBER mérnökei. Az építkezés megkezdésére várhatóan legkésőbb 1976 elején kerül sor. Csabai István Legutóbbi ülésén tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága — többek között — azt az előterjesztést is. amely Bács-Kiskun kereskedelmi fejlesztésinek hosszú távú koncepcióját tartalmazza. Annak ellenére, hogy az előterjesztést csak a következő megyei tanácsülés emeli majd „törvényerőre”, úgy gondoljuk, már most érdemes, sőt szükséges is néhány szót szólni róla. Olyan téma ez, amely a szó igazi értelmében megyénk minden lakosát közvetlenül és naponként foglalkoztatja, érinti és érdekli. Éppen ezáltal mindenkinek megvannak a jó és kevésbé jó tapasztalatai is az áruellátásról, a boltok, üzletek, áruházak korszerűségéről, befogadóképességéről, a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeiről, a kiszolgálásról stb. Nem vitatható azonban, hogy a felsoroltakat és azok okait megyei összességben, az igények és lehetőségek okozati kapcsolatában csakis a szakmai vezetés: a megyei tanács kereskedelmi osztálya, továbbá a megyei tanács végrehajtó bizottsága látja, tudja és érzékeli. Hiba volna azt hinni, hogy a kereskedelem egyszerű dolog. Régen túlfejlődött azon a ponton, amikor még az „adok—veszek” szimpla fogalmaiba belefért ez a munka.t Különösen nem érvényesíthető az ilyen egyszerűsítés a szocialista kereskedelemben, amelynek feladata egyben a felelősséget is tartalmazza: Közvetítse jól a fogyasztók jogos igényeit a termelés felé, ugyanakkor a fogyasztás fejlődését is befolyásolja. Mindezt természetesen a lakosság jobb és kulturáltabb ellátása érdekében, a dolgozó ember különböző igényeinek állandó figyelemmel kísérése mellett. Nincs szándékunkban teljes mélységében és tartalmában ismertetni a hosszú távú koncepciót, amely meghatározza a legfontosabb kereskedelmi fejlesztést Bács-Kiskun megyében 1976-tól 1990-ig, tehát három ötéves tervre előre. Hol és milyen mértékben kell fejleszteni? Erre a kérdésre helyesen válaszolni egyáltalán nem könnyű, hiszen sok tényező befolyásolja a választ. Így például a népesség várható alakulása, a népgazdasági, s ezen belül a megyei árutermelés, a lakosság vásárlóereje stb. De éppen a szocializmus az a társadalmi forma, amelyben megtervezzük a jövőt — ezen belül a kereskedelem jövőjét is. Mit tervez például Bács-Kiskun megye? Mindenekelőtt azt, hogy az eddigieknél jóval nagyobb kereskedelmi egységeket kell építeni, s a tervidőszak végére jellemzővé válik az 500 —1000 négyzetméter alapterületű üzlet, többnyire ABC- áruház építése. Ezek a városok mellett a nagyobb községekben is mindenütt megjelennek majd, de természetesen egyes helyeken és szakmákban továbbra is szükség lesz a 100—200 négyzetméter alapterületű egységekre. A hosszú távú koncepció viszont felsorolja azokat az elképzeléseket is, amelyek a kereskedelem nagy beruházásai Vehetnek az 1975 utáni tizenöt évben. Ilyen elképzelés többek között — és az elképzelést hangsúlyozni kell, hiszen még korántsem tervekről van szó — Kalocsán egy általános áruház, Kiskunfélegyházán ugyancsak általános ■ áruház, Baján.- - -szövetkezeti áruház, Kecskeméten ABC-nagyáruház, Kecskeméten egy lakberendezési áruház, Baján központi diákélelmező konyha stb. Ezek, az elképzelés szerint ' az V. ötéves tervben épülnének meg 2500—3000 négyzetméteren. A hatodik, illetve a hetedik ötéves terv kereskedelmi fejlesztési elképzelései között szerepéi például Kiskőrösön, Kunszentmiklóson, Jánoshalmán és Kiskunmajsán egy- egy általános áruház építése, Halason lakberendezési áruház, Kecskeméten autószalon. Baján sport-kempingcikkek áruháza, Kiskőrösön piac- csarnok, Kiskunhalason és Kiskőrösön cukrászüzem építése stb. A felsorolás korántsem teljes. Viszont ha az elmondottakhoz hozzátesszük a „járulékos” gondokat, mint például a kereskedelmiszak- munkás-utánpótlást, a szállodai szobák számának növelését, a mostani "bolthálózat korszerűsítését, jobb felszerelését, a tanyai lakosság kereskedelmi ellátásának javítását, a szabad idő (a kereskedelmi és egyéb dolgozók szabad idejének) növekedését, akkor érzékelni tudjuk egy ilyen koncepció kidolgozásának nehézségeit, az azzal járó gondokat. Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb feladat a végrehajtás, a megvalósítás lesz. G. S. A csengős mozdony és társai 9 Negyvenhárommillió forint értékű, és több mint húszféle játékot gyárt az Elzett ‘Fémlemezipari Művek gyűri gyáregysége. A karácsonyi ünnepekre készítik a csengős mozdonyokat; még az ünnepek előtt mintegy hatvanezret küld belőlük a boltokba a győri gyár. Tanácskozás az Akadémián a gazdaság fejlesztésének tudományos kérdéseiről Nagy teherbírású hídon halad át A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete fennállásának 20. évfordulója alkalmából kedden háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött a gazdaság és a gazdaságirányítás fejlesztésének tudományos kérdéseiről az Akadémia székházában. A megnyitó plenáris ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter, dr. Csikós• Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára, dr. Ajtai Miklós, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke, valamint a gazdasági élet és a közgazdaságtudomány számos^ ismert személyisége. Ott voltak a szocialista országok közgazdaságtudományi intézeteinek a tanácskozásra hazánkba érkezett képviselői is. A tanácskozást Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás köszöntötte a tanácskozás részvevőit. A háromnapos tanácskozást bevezető előadást Friss István akadémikus, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A plenáris ülés után megkezdődnek a szekcióülések. (MTI) az E-5-ös • A világ legnagyobb teherbírású hídja épül az E 5-ös autóúton, az NSZK-beli Deggendorf- nál. A híd, amely a Dunát és árterületét szeli át, 12 ezer tonna teherbírású*, és 830 méta hosszú.
