Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

HÍREK *1974. december 8., vasárnap Névnap: Mária £»Napkelte: 7 óra 19 perc. Napnyugta: 15 óra 53 perc. Holdkelte: i. óra 24 perc. * Holdnyugta: 12 óra 36 perc. IDŐJÁRÁSRÓL Várható időjárás vasárnap es- *i tig: Nyugat felől felszakadozó • felhőzet, mérsékelt, napközben -• megélénkülő, a Dunántúlon he- i lyenként megerősödő nyugati, i északnyugati szél. Várható leg- p! alacsonyabb éjszakai hőmérsék­- let mínusz 1, plusz 4 fok, legma­- gasabb nappali hőmérséklet 4—8 \ fok között, már csak keleten eső­- vei. (MTI) A Kecskeméti Katona József Színház műsora December 8, de. 10 óra: A MEDVEÖLÖ * TŰVÉ-TEVŐK Lottó „ A S LiOÍfŐ . gatósri".. tékáét;; «júalélatos izei vény nem i volt Kél 3 tfogadó ért el, nyt:. síként. 80 305 ..forint ’ z jjí$ i ? foga- riyúj; tevén­dónak _i ként t két »alálatos szelvém. ß ? ezekre egyenként í izeinek, A . nyerem én \ ern.\.v’l!eték Ol£; p közölt levoná-. adatok t: / — N ap köziért nyt Hí* százan. Kommiii •' • o r.tak ■ tegnap ,i «paésizőlősi n. , Szabad Állami I szómba 1 inkor, töl .. (Yi fn$ nyolc­százan dolgoztak. , . két a g rtuí.oná­.. nak ajánlották S bői tat jletet . és felújítják a Ka endi A7 rjomj 1 Uin TELEK r:\ ból 6-án UiociftUak az Esti Hírt rsal A művelőd esi találkoztak az olvtaókkai. akii n ; Lantos . László , vszélt a lap munka:' — Köniiiiiniista s zonpfbat. A Közúti ÉDitö Vállalat kecskeméti .'kiskunhalasi és baia i telepének dolgozói tegnap kor nista szom­«yifiozoi tegnap Komumsta szom- batot 1 ártották. Énnel keretében a szokásos munka iuk.-.l végezték munkahelyükön, s értS lévő r. ...................■ 5 ■ ■ 1 1 e jaro b ér egv ieszét óvodák, bölcsődék .támogatásúra fordítják — rt Dunai Vasmű rri .ból a Mag egbízásá- > Vállalat a városalaoítás 25 évim dulóiára 1975-re s újvárosról, a 30—35 n íves film forgató ■ lábja i< a > művé-1 szeti együttesek . Zenekar* a központi énekkai vasmű népi tán< ű sorai ból vett fel részleteket MOZIMŰSOR 1974. december 8.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4 és háromnegyed 6 órakort ROBBANÁS EGY HAJÚ FEDÉLZETÉN Színes román kalandfilm. 8 órakor! ANNA ÉS A FARKASOK Csak 16 éven felülieknek! Színes spanyol film. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! VOLT EGYSZER EGY ZSARU 14 éven aluliaknak nem ajánlottl Felemelt helyárú! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Színes, magyarul beszélő, francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. MESEMOZI! A VÁROSI MOZIBAN! fél 4 és háromnegyed 6 órakor! A CSODATEVŐ TÜZSZERSZÁM Színes, szovjet mesefilm. STÜDIÖMOZI! 8 órakor! A 39-ES DANDÁR Karikás Frigyes novellájának magyar filmváltozata. 1974. december 9.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4 órakor! A SZARVASSÁ VÁLT FIŰK 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes magyar film. háromnegyed 6 és 8 órakor! ARANYLAZ KUTYAÉLET Amerikai filmburleszk. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! VOLT EGYSZER EGY ZSARU 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt helyárú! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Színes, magyarul beszélő, francia—olasz bűnügyi filmúígjáték. MESEMOZI! A VÁROSI MOZIBAN! fél 4 és háromnegyed 6 órakor! MICIMACKÓ ÉS TÁRSAI Szovjet mesefilm-összeállítás. STÜDIÖMOZI! 3 órakor! A 39-ES DANDÁR Karikás Frigyes novellájának magyar filmváltozata. — Kórusvezetők továbbképzése. A Bács-Kiskun megyei Művelő­dési Központ karnagyi klubja to­vábbképzést rendez karvezetők részére december 11-én, szerdán Kecskeméten, a Jókai Mór Álta­lános Iskolában. — Burányi Ferenc Halason. A Tanuljunk versül sorozat 4: ren­dezvényén Baranvi Ferenc SZOT- és József Attila-díias költővel ta­lálkoznak a fiatalok kedden a Ju- rinovits Miklós ifjúsági klubban. Este a szakmaközi bizottság klub- könyvtárában a Pamutnyomóipari Vállalat dolgozóinak vendége lesz a költő. Eredményeink és feladataink írta: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára Már csak pár hél van hátra a IV. ötéves terv utolsó előtti esztendejéből. A készülő számvetések összegezik célkitűzé­seink eddigi teljesítését, nyugtázzák az eredményeket, egyben jelzik a gondokat is. Még egy év áll rendelkezésünkre, hogy sikerrel teljesítsük ötéves tervünket. Ehhez azonban a megye gazdálkodó egységeiben fegyelmezett, egyre hatékonyabb munkára, a feladatok határozottabb, következetesebb'végre­hajtására van szükség. Külön aktualitást ad ennek, hogy pártunk XI. kongresszusára, dulójára készülünk. Az idén is folytatódott a ko­rábbi évtizedekben megkezdődött gazdasági fejlődés megyénkben. Az ország — s ennek részeként a megye is — jelentősen előbbre lé­pett, a gazdaság minden ágában megvalósultak az alapvető célki­tűzések, javultak az életkörülmé­nyek. Az erőforrások ésszerűbb kihasználása Bács-Kiskunban az 1960-as évek elején elkezdődött iparosítás az elmúlt években — mint emlí­tettem — tovább folytatódott. Nö­vekedett az iparban és az építő­iparban dolgozók száma. A megye ipara által előállított termékek értéke mintegy 14 milliárd forin­tot, a mezőgazdaság termelési ér­téke 11,5 milliárd forintot tesz ki. Ipari termelésünk az országoshoz képest nem képvisel túlságosan nagy arányt, annak csupán 4 szá­zaléka. Egyes ipari termékeink azonban országosan is meghatá­rozzák üzemeink fontosságát. Szinte teljes egészében nálunk állítják elő például a fürdőkáda­kat. a magnetofonokat, s igen je­lentős az itt kibányászott földgáz mennyisége is. A mezőgazdasági termelés — bár kisebb értéket képvisel, mint az iparé —j az országosnak mégis mintegy 10 százalékát jelenti. Ezen belül egyes növényféleségek — mint például a szőlő — része­sedési aránya lényegesen maga­sabb, ugyanakkor jelentős a gyü­mölcs- és zöldségtermelésünk is. Az eddigiekből következik, hogy a megye gazdaságában jelentős mind az ipar. mind a mezőgaz­daság, de alapvetően — az orszá­gos arányokat tekintve — a me­zőgazdasági 'termelérs1 növelése, a T íégfőh fifeaBf?' (éladaMftit ?■ Téfníé- tóétéáen 'est’ nem'áz't' íéTeiftí, hogy az ipar fejlesztésével, a termelés hatékonyságának növelésével ne foglalkozzunk. Ellenkezőleg! Az eddigieknél mélyrehatóbban kpll feltárnunk a benne rejlő lehető­ségeket, levonni a szükséges kö­vetkeztetéseket és meghatározni az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az ipari termelés növekedési üteme nálunk az elmúlt több, mint egv évtized alatt rendszere­sen meghaladta az országos át­lagot. Ez azonban természetes, is, hiszen Bács-Kiskun iparban sze­gény volt, sőt még ma is az. Az ipari • foglalkoztatottak arányát tekintve az ország megyéi között az utolsó helyen vagyunk. Az új helyzet azt követeli tőlünk, hogy ne essünk a növekedési ütem bű­völetébe, azt kell vizsgálnunk, milyen termékek termelését nö­veljük. Célszerű előtérbe helyezni az olyan jellegű fejlesztést, amely a meglevő erőforrások jobb kihasz­nálására épül, s amelynek révén es felszabadulásunk 30. évfor­a meglevő anyagokból minél több korszerű — kül- és belföldön egyaránt megfelelő áron értéke­síthető, valóságos igényeket kielé­gítő — terméket állítunk elő. Az ilyen irányú tudatos termeléselő­készítéssel még,adós üzemeink jelentős része. Az elmúlt évek alatt nagymér­tékben növekedett a megye ipa­rának eszközállománya, amely­nek azonban korszerűsége és ki­használtsága egyáltalán nem ki­elégítő. A nagy teljesítményű, termelékeny gépek mellett meg­találhatók a korszerűtlen, elavult berendezések is. Nem egy üze­münkben dolgoznak például még a múlt század végén gyártott gé­pekkel. A korszerűsítés igénye, a fejlődés sürgető parancsa követe­li tőlünk, hogy termelékenyebben, hatékonyabban dolgozzunk, ami­hez sok egyéb mellett a követel­ményeknek megfelelő eszközállo­mányra is szükség van. Mindemellett nagyobb figyel­met kell fordítani a meglevő gé­pek jobb kihasználására. A mór rendelkezésünkre álló automati­zált géppark kapacitásának csak 27 százalékát használják ki üze­meink. Ennek káros hatását, ön­költségnövelő szerepét úgy vé­lem, nem kell bizonygatni, hiszen a gépek jó kihasználása miria- annyiunk javát szolgálja, mert olcsóbbá teszi a termelést, a rossz gazdálkodás pedig veszteségeket okoz. Az ilyenfajta összefüggé­sek vizsgálatának nagyobb sze­rephez kell iutnia az elkövetkező években Fejleszteni kell az építőipart A megye építőipara-sok új lé- i tfesítménnyel;j(táká&sali ifirűlt htíz- Vzá aj (lakosság életkörülményeinek javításához, a termelés anyagi bázisának megteremtéséhez. Mind­emellett az építőipar kapacitásá­nak növekedése, szervezettsége nem kielégítő. A jelenlegi helyzet elemzéséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nagyobb ütemben kell növelni az építő­ipar szervezettségét, s ezen belül is nagy figyelmet fordítani a ki­sebb létesítmények, valamint az egyes javító-fenntartó jellegű épí- i tőipari tevékenység teljesítőké­pességének fokozására! Jelenleg a reális építési igények nagyobbak, mint amennyinek elvégzésére épí­tőiparunk képes. Fejlődésünk te­hát ellentmor.dásmentesebb le­hetne, több létesítmény készül­hetne el, rövidülhetne kivitelezé­sük ideje is. Hogy ezen változ­tassunk, tovább kell javítani a beruházások előkészítését, csök­kenteni az építkezések idejét, s nem utolsósorban biztosítani a beruházási igények, s a kivitele­zési lehetőségek egyensúlyát. A megye mezőgazdasága az el­múlt négy évben ugyancsak gyors ütemben, fejlődött. Dolgo­zóinak szorgalmas, hozzáértő munkája nyomán egyes ágazatok­ban kimagasló eredmények szü­lettek. Az utóbbi években ezen a területen is az intenzív fejlesztés került előtérbe, jelentősen előre­haladt a mezőgazdasági üzemek szakosodása, és koncentrációja. A növénytermesztésben és az állat­tenyésztésben tért hódítanak a különböző termelési rendszerek, amelynek eredményeként jelentő­sen növekedtek a mezőgazdaság hozamai. Egyes növények — mint például a búza. kukorica — ter­méseredményei ' kiemelkedőek. Hasonló a helyzet az állatenyész- tésben. A légkorszerűbb eljárá­sok alkalmazása mellett azonban még nem kis mértékben dominál a háztáji gazdaságokban folyó kisüzemi termelés is. Amikor te­hát a mezőgazdaság további fej­lődéséről beszélünk. egyaránt gondolnunk kell a korszerű nagy­üzemek továbbfejlesztésére, s a háztáji gazdaságokban rejlő lehe­tőségek maximális kihasználására. Közös vállalkozások a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés nö­velése csak akkor éri el célját, ha jól gazdálkodunk termékeink­kel. Törekedni kell a megtermelt mezőgazdasági termékek helybeli feldolgozására. veszteségmentes tárolására. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése az ez Után következő esztendők felada­ta lesz. Éppen ezért csak helye­selni lehet, hogy a mezőgazdasági Üzemek egyre inkább kihasznál­ják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, szövetkeznek olyan közös vállalkozások létrehozásá­ra. mint a tejfeldolgozás, vágó­hidak létesítése stb. S az ebben rejlő lehetőségeink még távolról sincsenk kihasználva. Rendkívüli erőfeszítéseket kö­vetelő őszt hagytunk magunk mögött. A szeszélyes időjárás a betakarítást és a vetést nagymér­tékben megnehezítette. A mező- gazdaság megsegítésére megmoz­dult az ország — ezen belül a megye — mondhatni egész lakos­sága. A széles körű társadalmi összefogás meghozta a gyürnal* ­gi termékeket betakarítottuk, s elvetettük a jövő évi kenyémek- valót. Csak a tisztelet és elisme­rés hangján szólhatunk á mező- gazdaság; a közlekedés, a szál­lítás. az ipari üzemek, intézmé­nyek és társadalmi szervezetek dolgozóiról, a nyugdíjasokról, a magyar és szovjet katonákról, a diákokról, akik részesei voltak e nagy munkának. Takarékosság, munkaverseny Napjainkban sok szó esik a ta­karékosságról, az energia- és nyérsanyaghelyzetről. A nyugati piacról származó különböző ter­mékek ára jelentősen megemel­kedett és ez «nagy terheket'ró az állami költségvetésre. Az így ke­letkező többletkiadások más, hasznosabb céloktól vonják el a pénzt. Ez indokolja, hogy ésszerű megfontolásból, jól felfogott ér­dekünkből kifolyólag messzeme­nően takarékoskodjunk az olaj­jal, a gázzal, a villamos energiá­val, úgy a gyárakban, intézmé­nyekben, mint a közlekedésben és a magánháztartásokban. Nem­csak az energiahelyzet követel azonban takarékosságot. Alig van üzem a megyében, amely ne használna fel, külföldről szárma­zó anyagokat. A Bajai Finom­posztó Vállalat az általa feldol­gozott anyagok felét például kül­földről szerzi be. Egyszázalékos megtakarítás az anyagköltségnél már milliókban mérhető Bács- Kiskun megyében is. De vajon hány százalék megy még mindig veszendőbe? Természetesen helyesen kell ér­telmezni a takarékosság elvét, amely a kultúrált gazdálkodás állandó eleme és tényezője, de nem öncélú. Csak az ésszerű ta­karékosság hoz eredményt. Mi­nél kulturáltabb egy nemzet, an­nál takarékosabb. A takarékos­ság a termelés és fogyasztás szer­ves része, s ha körülnézünk há- zunktáján, tapasztaljuk, hogy van még pazarlás, amit meg kell szüntetni. Helyzetünkről,, eredményeink­ről, feladatainkról, sokat lehetne még beszélni, az ilyen jellegű kérdések a pártértekezleteket, a XI. kongresszust követően is minden bizonnyal számos tanács­kozás napirendjén szerepelnék majd. További előrehaladásunk alap­ját a termelő munkások, parasz­tok alkotó munkalendülete képe­zi. Ennek nagyszerű példája a XI. kongresszus tiszteletére ki­bontakozott szocialista munka­verseny. A mozgalom továbbfej­lődésének iránya a minőségi kö­vetelmények növekedése, a ter­melés önköltségének csökkenté­se. Olyan feladatok éls célok ezek, amelyek egyre inkább a munka­verseny középpontjába kerülnek. Kamatoztassuk a szellemi tők t Ipari és mezői • dasági üzeme­ink egyre több szakembert fog­lalkoztatnak. Ar irántuk való igény tovább növekszik, gazdál­kodó egységeinknek azonban az is a feladata, hogy megfelelően ..ka/patoztassák a rendelkezésükre i álló szellemi erőt. Ma már álta­lánossá vált az a szemlélet, hogy szükség van a szakemberekre. Mégis vannak oyan kisebb üze­mek —i az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt —, ahol még elzárkóznak alkalmazásuk­tól. Az előttünk álló feladatok magasabb színvonalú munkát igényelnek mindenkitől — mun­kástól,* technikustól, mérnöktől — egyaránt. A vezetés színvonalá­nak emelése a társadalmi tuda­tosság erősítése, a felelősségérzet fejlesztése minden vezetővel szemben köyetelményeket tá­maszt — határozottabban mint eddig. Befejezéshez közeledik az 1974- es év és már készülünk az 1975- ös feladatok elvégzésére. Közben már az V. ötéves, terv lebeg a szemünk előtt, amelyre úgy tu­dunk jól felkészülni, ha jól zár­juk ezt az évet, és maradéktala­nul teljesítjük az 1975-ös év elő­irányzatait. L. I. Brezsnyev hazautazott (Folytatás az t. oldalról.) Enemzetközi kérdések széles köré­ben. ■r Leonyid Brezsnyev és Valéry -Giscard d’Estaipg Rambouillet- (ben ötévés szovjet—francia gaz­dasági együttműködési megálla- -podást írt alá." Leonyid Brezsnyev a repülő­téren újságíróknak kijelentette, hogy a Rambouillet-i tárgyalások Újabb lendületet adtak a. szov­jet—fraticía kapcsolatoknak a _Pplitika, a gazdaság és a- kul­túra területén. „Nagyon elégedett vagyok lá­togatásommal” — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev és hozzátette: .jJó érzésekkel érkeztünk ide és 'teljes megelégedettséggel utazunk €l. Megállapodásra jutottunk sok ‘kérdésben.” á Az SZKP KB főtitkára közölte, jjiogy Franciaország elnöke elfo­gadta a szovjetunióbeli látogatás­ba szóló meghívást, és annak , a Jövő évben kíván eleget tenni. a Párizs Orly repülőterét a Szov­jetunió és Franciaország állami Robogóival díszítették fel. Leo­nyid Brezsnyevet Valéry Giscard d’Estaing elnök és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A szovjet vendég tiszteletére dísz­század sorakozott fel, a zenekar pedig eljátszotta a két ország him­nuszát. A francia vezetők szívélye­sen búcsút vettek Leonyid Brezs- nyevtől és jó utat kívántak neki. Az SZKP KB főtitkárával együtt utazott haza Andrej Gromíko külügyminiszter, Nyikolaj Patoli- csev külkereskedelmi miniszter és más szovjet személyiségek. Leonyid Brezsnyev franciaor­szági látogatásának és a francia elnökkel folytatott tárgyalásainak eredményeit a szovjet—francia közlemény rögzíti. Mint Párizsban rámutatnak, az újabb szovjet—francia csúcstalál­kozó megerősítette a Szovjetunió és Franciaország közötti egyetér­tés és együttműködés politikájá­nak folyamatosságát. A két or­szág vezetői hangsúlyozták az enyhülés további elmélyítésé­nek fontosságát. Áttekintették a nemzetközi élet legfontosabb kér­déseit, beleértve az európai biz­tonság problémáját. Rambouillet-ben jó alapokat fektettek le a szovjet—francia barátság és együttműködés to­vábbi megszilárdításához. (TASZSZ) Súlyos harcok Dél-Vietnamban Befejeződött a Szojuz-Apollo-program „főpróbája” (Folytatás az 1. oldalról.) vigációs kozmikus indikátor se­gítségével tájékozódnak holíél ük­ről, nem pedig szabad szemmel vizsgálják, hogy egy adott pilla­natban a Föld melyik pontja fe­lett tartózkodnak. Ez a bonyolult elektronikus műszer, mellyel már Gagarin is fel volt szerelve an­nak idején, elengedhetetlenül fon­tos az űrrandevú lebonyolításá­hoz is. mert a közeledést a két űrhajó a navigációs indikátor se­gítségével kezdi meg. t A júliusi Szojuz—Apollo-prog- ramot, melyben a Szojuz—16 pon­tos mása vesz maid részt, szinte másodpercnyi pontossággal előre Mike Mansfield szenátor, az amerikai szenátus demokratapár­ti többségének vezetője pénteken a Kínai Népköztársaságba uta­zott. Környezetének tájékoztatása szerint január elejéig fog Kíná- •( kidolgozták és egyeztették az amerikaiakkal. A program legiz­galmasabb mozzanata a két űrha­jó összekapcsolása lesz, melyet követően Stafford és Clayton amerikai asztronauta átmegy; a Szojuz fedélzetére, s másfél órát tölt a szovjet Leonov és -Kuba- szov társaságában. A következő napon az amerikai legénység har­madik tagja ..vendégeskedik” a Szojuzon, majd felváltva Leonov és' Kubaszov látogatása követke­zik az Apollón. Az első pillantás­ra céltalannak tűnő kozmikus lá­togatásoknak nagyon is komoly célja van: az űrhajósmentés min­den lehetséges változatát kipró­bálják ban maradni, s az a terve, hogy a kínai vezetőkkel megvizsgálja a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonya ren­dezésének méggyorsílására alkal­mas gyakorlati módszereket. Súlyos harcokról számolnak be a Dél-Vietnamból érkezett hír- ügynökségi jelentések. A Thieu- rezsim az idei rizsaratás idején ismét heves támadásokat intézett a DIFK ellenőrzése alatt álló gazdag rizstermő területek eilen. A Reuter angol hírügynökség'je­lentése szerint az utóbbi huszon­Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja — kétnapas hivatalos washingtoni látogatásának befe­jeztével — New Yorkba utazott, ahol David Rockefeller, a Chase Manhattan bank elnöke által méghívott amerikai iparmágnások és gazdasági vezetők előtt negy­venperces beszédet mondott. Felvázolta a jelenlegi világgaz­dasági rpoblémákat, s ezzel ösz- szefüggésben egyrészt síkraszállt az amerikai—nyugatnémet együtt­működésért e problémák megol­nég.v órában 273 -összecsapásra került sor az országban. Különösen heves harcok dúlnak az ország déli részén, a Mekong- fölyó deltájának gazdag termőte­rületein. A saigoni csapatok ezen a területen, csupán az elmúlt nap folyamán 200 „rizsszerző” hadmű­veletet indítottak a felszabadított körzetek ellen. dása érdekében, másrészt aláhúz­ta az olajexportáló országokkal tartandó párbeszéd szükségessé­gét. Beszédét azzal a megállapítás­sal fejezte be, hogy az Egyesült Államoknak és a Német Szövet­ségi Köztársaságnak — amelyek „nagyobb kár nélkül átvészelték az olajsokkot” — újabb közös fe­lelősséget kell vállalnia és má­sok „hóna alá kell nyúlnia”. Mansfield szenátor Kínába utazott Helmut Schmidt befejezte washingtoni látogatását New Yorkban iparmágnásokkal találkozott yi

Next

/
Thumbnails
Contents