Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

1974. december 7. • PETŐFI NÉPE f S

FÉLÉVI „HAJRÁBAN” MÁSFÉL MILLIÓ DIÁK

December 22-től

téli szünet

Másfél millió diák érkezik el a következő napokban a tanév félidejéhez az általános és a középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben.

Az ország mintegy ötezer általános iskolájában és 530 középiskolájában a félévi „zárás” december 21-én lesz — ugyanis másnap, december 22-től már megkezdődik a téli szünet, mintegy egymdllió-harmincnégyezer kis- és nagydiák számára. A téli szünet január első vasárnapjáig tart, vagyis az első tanítási nap: január 6-a, hétfő lesz. Nem nép- telenednek el azonban az „alma materek”: az általános iskolákban a téli szünetben is működik a napközi. A tanulás csak módjával jut szerephez, a fő hangsúly a játékon, a szórakozáson, a sportoláson lesz. A középiskolákban a KISZ-szervezetek gondoskodnak szünidei programról.

Az iskolai év eredményes lezárásához az általános iskolákban változatlanul 198 tanítási nap teljesítése szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok száma az első—harmadik osztályban 192, a negyedikDen pedig 174. A tanévet mindkét iskolatípusban június 12—17. között, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ünnepségekkel. A középiskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap május 10. lesz. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák időpontját az érvényben levő szabályzatok alapján külön rendezésében, később jelölik ki.

A tavaszi szünet április 5—13. között lesz. Szünetel a tanítás március 15-én, március 21-én, április 4-én, húsvét hétfőn és május 1-én.

„Papírforma” szerint december 20-án kezdődik és február 10-ig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolákon. Ezen a terminuson belül azonban az egyes intézmények saját vizsga- szabályzata határozza meg, hogy a hallgatók mikor kötelesek eleget tenni vizsgáiknak.

Az idei tanév, adatai szerint a fe'lsőoktatási intézmények nappali tagozatán a vizsgázók száma a hatvang^gt,. az

I estin'' háf tniriéezernél is%^*bre tehej,ő.^^ajlgatók számj^.£$.z elsS^evTOlyamokon — JTmrraen tagozatot Számításba véve — több mint harmincháromezer „gólya” szerepel először vizsgázóként: tizenhatezernél többen a nappali, majdnem háromezren az esti és mintegy tizennégyezren a levelező tagozatokon. (MTI) .

Vasat és embert formált a munkatársaitól búcsúzó Tiringer Lajos. Szavait hallgatva, a nyugdíjba vonuló mestert köszöntő mondatokat jegvezgetve azon töprengtem, hogy indokolt-e a múlt idő és a búcsú szó használata.

A hatvanegy éves kiváló dolgozó a jövő-/ ben sem fog tétlenkedni. A munka az éltető éleme. Be-be jár a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárába, szív szerint kötődik az üzemhez.

Lajos bácsit a műszaki fejlesztésről — nem túlzás — mindenki ismeri, tiszteli, szereti.

Végzett munkájuk szerint minősítette az embereket. Pillanatnyi kegyekért nem adott fel semmit elveiből. Tehette, mert szorgalmával. rátermettségével, szüntelen jobbító buzgalmával maga is példát mutatott.

Jeles tanulókból kiváló mesterek

Édesapjától, Tiringer Ferenc, aranykoszorús műlakatos mestertől örökölte tehetségét, a kétkezi és a szellemi munka iránti hajlandóságát.

Nagy tudású iparostól, az apjától kapott legtöbbet az életúthoz. Lakatos inas lettem, a hétköznapok szokványos munkájának kipihenésére kovácsolni tanított apám a frissen fellocsolt műhelyben. Megszerettem a rugdalózó üllőt. Szép dolgaimért, rajzaimért megkaptam a legelső díjat, az iparkamara kitüntető érmét — olvasható életrajzában.

A „Jeles tanulókból lesznek a kiváló mesterek” érem felnagyított másolata most ott látható a gyár KISZ-klubiának zsúfolásig megtelt termében. Mellette egy üllő, hegesztett .üllő. a kísérleti és szerszámműhelv dolgozóinak az ajándéka.

Végigkísérte Tiringer Lajos pályáját. Megzengette nyaranként akkor is. mikor a fővárosi felsőipariskolán tanult, ahonnan érettségivel és első díjjal tért haza. hogy fehér köpeny helyett bőrkötényben folytassa az önképzést.

Történet az üllőről ifé#i&2\ívhegesztésről >

■ ’ K'étévf' Kö'í'ácsölás utáh írhégffe- pedt a vasalkotmánv. majd letört , a szarva. Kijavítása elképzelhetetlennek tűnt. Tiringer Ferenc helyében más megvált volna a sérült szerszámtól. Idézzünk ismét az idős mester feljegyzéseiből: „Egy merészet cselekedtem, vil• Két nemzedék.

A KISZ-titkár a fiatalok köszönetét tolmácsolja.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

lanyhegesztéssél visszaerősítettem a letört darabot és á felső, kemény részt kopásálló elektródával kihegesztettem. Az üllő új életre kelt...”

Azóta is táncolnak rajta a kalapácsok, szikrázik a vas, alkalmazkodik a céltudatos emberi akarathoz. Csodájára jártak 1939- ben, mert akkoriban gyulladt ki először e hatalmas városban az ívhegesztő vakító lángja. Mondanunk sem kell: a már akkor sokirányú képzettségű ifjú mester kezében.

Tapasztalatainak bővítésére ugyanis a második világháború előtt tervezőként egy nagy budapesti gyárban dolgozott. Csendes esti óráiban pedig elvégezte, jelesen. jutalmakkal a Siemens— Schuckert-gyár villanyhegesztési tanfolyamát, öt kérték fel, hogy hat vidéki városban mutassa be a műszaki technikát forradalmasító eljárást.

„Továbbra is szükségünk van rá"

Ilyen embert méltattak dolgozótársai. „Úgy szerette munkáját, úgy művelte, ahogyan kevesen csinálták’.’, — mondta Varga Lászíó^KDS'Z-ofeúestitkSr.GaB^'rmi- kor. jSzíV&<5Éft/4áMük.ntthVábterá!' ’te. szükségünk' van' rá'”"? SíőÍP ’ a

szakszervezet képviseletében Tóth József szb-titkár. Tanítványai háláját Rohács János, a kovácsolás művésze tolmácsolta. Megköszönte a sok-sok műszaki segítségét a Pető Imre brigád, melynek 15 éve tagja..

Sajtónap

Teljesítették vállalásukat a Ganz-gyáriak

Mint ismeretes, éves vállalásukon felül 20 millió forint értékű munka elvégzését vállalták a Ganz Villamossági Művek Készülék Gyárának dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére. A rendkívül nagy erőfeszítéseket követelő, terven felüli vállalásban a szocialista brigádok és a gyár műszaki gárdája becsülettel helytállt. November 26-án már az utolsó triplex típusú lift vezérlő berendezésének elektromos bemérését végezték, s már csak néhány duplex típusú vezérlő berendezés bemérése volt hátra. Felvételünkön Gvimes János műszaki ellenőr a villamoslaboratórium vezetője (háttal az állvány mögött), ifj. Csibi János műszaki ellenőr. Juhász Imre és Kajtár József szerelő.

Lázár János, az előkészítő műhely csoportvezetője szerint „könnyű volt tervezései után dolgozni, mert áttekinthetően, világosan készítette az utasításokat, rajzokat. Ha mégis elakadtak munkatársai, szívesen, készségesen segített.”

Az ünnepelt azokra hárította a dicséreteket, kiknek nevét sohasem felejti. Salamon Mária tanító, Imre Gábor rajztanár. — tőle vette át 1931-ben! az első jutalmat. a fővárosi iskolában a matematikát és a kovácsművészeti tárgyakat szakértelemmel oktató Sárádi Kálmán egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy ilyen emberré formálódott Tiringer Lajos. Csoó Zsigmond üzemi főorvosról sem feledkezik meg. Hála jótanácsainak. 22 év alatt mindössze 7 napot hiányzott betegség miatt.

Dunaújváros építője

Vajon ez a kedves ünnepség, ez a példás életpálya mit ad az irodalmi műsorral is kedveskedő mai fiataloknak? A szakmai fogásokon kívül, a tisztességes munka megbecsülésén kívül eltanulták-e tőle a nagy közösségi célokban való feloldódást?-vi9í- j9rn

— Részt vehettem Dunaújváros meg Kazincbarcika építésében.

Ide jutott el a kis műhelyből indult Tiringer Lajos. Ilyen emberek vitték és viszik előre a világot.

Heltai Nándor

Magyar szakiskola Vietnamban

Pénteken szerződést írt alá a TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vietnami partnerével szakiskola szállításáról. A szerződést Nagy István, a TECHNOIMPEX vezérigazgatója és Nguyen Khanh Mv. a VDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa írta alá. A két és fél millió rubel értékű megállapodás értelmében a magyar fél 560 személyes híradástechnikai szakmunkás. illetve technikusképző iskola felszerelését szállítja a VDK-Ba. A tervek szerint 1975- ben megkezdik a tanítást az új iskolában. A gyakorlati képzés céljára pedig az iskola mellett magyar oktató-szervizműhely lé- , tesül. ahol a tanulók megismerkednek majd a javító és termelő munkával is. (MTI)

ff A kapitalizmus megérett a bukásra... Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, amely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, melybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köztulajdonba vételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiségnek... Ezért állunk * mi, magyar kommunisták , a magyar munkásság elé ... ” Ezeket a gondolatokat és törekvéseket foglalta össze Osztályharcot! című vezércikkében a magyar kommunista sajtó első terméke, a Vörös Űjság 1918. december 7-én megjelent számában. Ezzel, a munkásosztály legfőbb törekvéseit kifejező írással új, korszakos változás vette kezdetét a magyar sajtó történetében. Ezért mondjuk év mint év december 7-ét a magyar sajtó napjának.

A Vörös Újság viharos gyorsasággal igyekezett — a még járatlan úton küldetésének eleget tenni, hiszen csaknem két héttel a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása után jött létre, és került kezebe a nyomban fellelkesült olvasótábornak. Életének. időszakában 151 megjelenéssel segítette történelmünk emlékezetes eseményeit, utat mutatott a tévelygőknek, buzdította a csüggedőket. leleplezte az ellenforradalom vérbosszúra készülődését, meg villantotta a jövendőt, hitet tett a dolgozó nép ügye mellett, s új hangot, egyben új érteimet is . adót az újságban soroló nyomtatott szónak.

D

e volt már elődünk. Nem Magyarországon, hanem Oroszországban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történetében olvasható ez a néhány mondat: „Lenin már a száműzetésben arra a következtetésre jutott, hegy a marxista párt megteremtésében a döntő szerepet egy országos politikai lapnak kell betöltenie ... Ez a lap lett az lszkra, a forradalmi marxisták első illegális. országos újságja ... 1900. december 24-én megjelent az lszkra első száma. Jelmondata a dekgbrigfáfígG&nBusiíinhozs,s, iratt válaszából,vett-idézet, volt: puSzik- rábóíinfaiÜágti töl&f IdatfiogaSaro Mi, kommunista újságírók — éljünk és dolgozzunk bárhol az országban — ennek a lángnak vagyunk ápolói, szítói, hogy vi- ' lágosságot hintsen mindenüvé, hogy fényszóróként pásztázza az előttünk levő még megjárandó utat. Ebben a munkában, az életveszedelmet is vállaló bátor és nagynevű elődök elszántsága, akaratereje és tettrekészsége mind a mai napig de még hosszú időn át példaképünkként szolgál. Ezért lett — és ez a folyamat erősödik — a kommunista újságírás legfőbb jellemzője a pártosság, a szocialista tudatosság, a társadalom formálásának szándéka, és az olykori nehézségek között is a derűlátás. így hiteles fegyver a sajtó a párt kezében.

S azért lehet hiteles orgánuma a párt politikájának, mert csupán a megyei lap naponta több mint százezer emberhez szól. Lehet- e hatékonyabb eszköze a tömegpolitikai munkának? Hány nagy vagy kisgyűlést, csoportértekezletet, utca- vagy háztömb-ösz- szejövetelt kellene szervezni ahhoz, hogy az állampolgárokkal ilyen tömegméretben találkozzunk. így válik lehetővé annak az alapvető politikai igénynek a kielégítésé, hogy Bács-Kiskunban is a dolgozók százezrei tömörüljenek a párt politikájának tevőleges támogatására.

A magyar sajtó napján -el kell mondani, hogy a megyei pártbizottság lapja, de valamennyi lap felelősséggel és sikeresen tesz eleget annak a megbízatásnak, hogy erősödjön a bizalom a párt és a több milliós pártonkívüli sokaság között, hogy továb szilárduljon a társadalmi rendünk alapját képező munkás—paraszt szövetség. A pártsajtó ténykedése meghallgatásra talál az olvasók táborában, amelyre mi sem jobb bizonyíték, mint az a számtalan elismerő levél (sajtónapon üdvözlet), • amelyet szerkesztőségünk jóleső érzéssel nyugtáz. Ez azonban nem véletlen.

A felszabadulás utáni néhány esztendőben volt olyan időszak, amikor híján voltunk az elismerésnek, mert a gazdaságpolitikai gyakorlat nélkülözte az állampolgárok helyzetének, teher- bíróképességének józan megítélését. De hol .vannak már ezek

„Testvér a harc jogán”

Életéről keveset tudunk. Még 20 éves sincs, amikor távol hazájától, de hazája szabadságáért is harcolva, Párizsban az antifasiszta ellenállás mártírja lett.

Elek Tamás Budapesten született ötven évvel ezelőtt, 1924. december 7-én. Szülei a fasiszta üldöztetés és a gazdasági bizonytalanság miatt még a húszas évek végén elhagyták az országot és Párizsban találtak otthonra.

Elek. Tamás még jóformán gyermek volt, amikox kitört a második világháború, majd Franciaországot és szeretett Párizsát is náci csizmák taposták. A Francia Kommunista Párt vezetésével még 194j0 nyarán megindult ellenálláshozi azonnal csatlakoztak a Franciaországban élő , magyar kommunisták és más antifasiszták is. 1941 májusában megalakult az FTPF (Franc Tireurs et Partisans Francais), amely később az összes náciellenes erőket tömörítő Nemzeti Front fegyveres szervezete lett. Ebben a szervezetben kezdi meg harcát a fasiszták ellen a még alig 17 éves Elek Tamás.

A fiatal partizán .első önálló akcióját, ahol a „tűzkeresztségen” is átesett, Párizs egyetemi negyedében, a Sorbonne közelében hajtotta végre. Felgyújott egy német könyvesboltot. Ezt követően egymást érték azok a csoportos akciók, amelyekben oroszlán- részt vállalt. Csak néhány az ismertebbek közül: 1943. márciusában gránátokkal támadtak egy németekkel telt vendéglőre, május 1-én pedig az egyik metróállomáson 70 fős német csoportot robbantottak szét. 1943. nyarán átkerült egy másik magyar, Bo-- ezor József vasútrobbantó csoportjába. Ismereteink szerint 8 jelentős robbantásban vett részt, közülük is legjelentősebb volt a Marne folyó partján végrehajtott akció. A németek valóságos hajtóvadászatot indítottak a robbantócsoportok ellen, s az üldözés során 1943 novemberében Elek Tamást és társát, Boczor Józsefei is elfogták. 1944. februárjában 22 társával (3 magyart, 8 lengyelt, 5 olaszt, 3 franciát, 2 örményt, 1 spanyolt és 1 románt) hadbíróság elé állították. A Gestapót a perrel kettős cél vezette: megfélemlíteni a hazafiakat és a franciákat szembeállítani a „bevándorolt idegenekkel”.

Elek Tamás bátran állt vérbi- rái elé. Az ügyész azon kérdésére: „miért emelt fegyvert a németekre, hiszen a magyar kormány szövetségese a németeknek?” Elek igy válaszolt: „Én, és minden magyar hazafi, amikor fegyvert fogtunk Hitler és a nácik ellen, hazánk felszabadulásáért harcoltunk". ítélet — halál. 1944. február 21-én 22 társával együtt a nácik kivégezték.

A fiatal Elek Tamás és társai emlékét mindörökre megőrzi a francia és a magyar ■ nép. Párizs felszabadulása után az Ivry temetőben díszsírhelyre temették a mártírokat, s Elek Tamás és társainak hami'ai előtt a magyar Petőfi század tisztelgett és a franciák százai helyezték el a kegyelet i'irágait.

Emlékezésünket mi sem fejezhetnénk be méltóbban, mint Louis , Aragon, a nagy francia kommunista költő 10 évvel későbben írt versének befejező szavaival

az idők. Lapunk példányszáma akkortájt az ötezret sem érte el, manapság pedig — és ezt szívesen valljuk meg — több mint ötvenezer Petőfi Népe kerül gz olvasó kezébe. Ez azonban szinte természetes, hiszen a lap mondandóját, tartalmát vagy mindkettő összegezéseként: programját a párt helyes és népszerűségnek örvendő politikája határozza meg. Tehát, ha a párt politikája helyes, akkor a sajtó céltudatos munkája is helyeslést, elismerést vált ki.

A párt politikájának írásokkal való szolgálata teszfáz újságírót a szó legigazabb értelmében közéleti emberré. Rendünkben minden közügy. A kisebb ős és nagyobb dolgok egyaránt. Az újságíró szüntelen kötelessége figyelni az élet jelenségeit, vr a pártpolitika szellemében. Nem lehet szó nélkül hagyni népünk alkotó munkájának eredményeit, de személyre tekintet nélkül kell bírálni a fonákságokat. Nem könnyű dolog ez! De semmiféle megalkuvásnak, vagy netán egyezkedésnek nincs helye. Arra azonban mindig figyelemmel kell lenni, hogy társacfei- munkról akkor festünk igazi:Képet, ha az elismerés és a bírálat aránya megfelel az eredmények és hibák az életben jelentkező arányának, súlyának. -- A. mérlegelő és körültekintő újságírónak legyen 1 állandóan jelen levő tulajdonsága a szenvedélyesség, bátorság, alaposság j -és felelősség. Ha az említettek közül csupán egyetlen is hiányzik, az rontja a szocialista sajtó Hitelét, zavarja a meglevő bizalmat. Közismert, hogy hazánkban nines cenzúra és nem -Is lesz. A cenzor senki más nem lehet, csak a szerző lelkiismére- te.

Bölöni György Ady . Endrében látta megtestesülni az igazi újságírót. „Adynál nincs ... s«M- legesség, nincs közömbösség, finnem ehelyett lírai szenvedéVfr és pártos állásfoglalás.” Ady maga mondja: „Nincs felségesebb, istenibb valami, mint a megírás bátorsága.” Móricz Zsigmondi .is azt írja róla: „Lelke tele volt egy életen át részegítő tűzzel..., jíaj- tíiríti^ls &a}äncs_oi0j. íegé'ftét <>/ft- 1f oii{0i^vmíilcpdással.. . T 'E^„„ a Tmlofian "Klasszikus újságírói tartás adta meg az előremutató írott szó hervadhatatlanságat, váltotta ki a társadalom pozitív visszhangját, és talált követőkre a manapság toliforgatóiban. .

iV/| i a mai kívánalom az űj- ságírótól? Elsősorban és minden esetben nemcsak az események. vagy eredmények illetve hibák rögzítése, hanem a kommunista szellemű, önálló állásfoglalás. Csupán ez elevenít- ■ heti a politikai munkát, az agi- tációt. Legyen kevesebb a té- védés, vagy homályos fogalmazás. Tegyük közkinccsé a szocialista építést elősegítő gazdag’ tapasztalatokat. f Kötelességünk lankadatlan szorgalommal, de nagy műfaji változatosságban bemutatni az alkotó ember és a közösségek munkáját. Küzdjünk az újért, segítsük és védjük a bátrakat, és mindezt tegyük annak tudatában, hogy a lap népszerűségét elsősorban politikai tartalma, agitatív képessége adja. Ne feledkezzünk meg a Szép nyelvezetről sem. Kerüljük az idegen szavakat, zsargonokat, ne adjunk helyet az arisztokratikus intellektualizmuSj, fitogtatásámik. amely hatástalanítja a meggyőző szándékot Ne feledjük, Hogy naponta a történelmet írjuk. Ha az újságlapokat kötetbe fűzzük, minden bizonnyal egy-egy időszak legtöbbet kifejező históriáját kapjuk. ,11

A felszabadulás harmincadik évfordulója és a XI. korigresS- szusra való készülődés táján csupán ismételjük, hogy a shjtó — közöttük a mi lapunk iránt is — egyre szembeszökőbb az'érdeklődés. A rádió és a televízió fejlődése „ellenére”, vagy éppen azzal összhangban, megnövéke- dett az érdeklődés a leírt bétű iránt, mert az maradandó " és bármikor visszalapozható.

U a a megyei 'pártbizottság V* lapjáért továbbra is mip- den kommunista szorgoskodtak, a szerkesztőségben dolgozók, a nyomdászok és terjesztők kö?ps munkájának eredményeként , js. valósággá lesz az a még sokáig érvényes és minden államppl- gárra úgyszólván kötelező bárom alapelv: szocialista módpn élni, dolgozni és gondolkodni!.,

W. D.

„Huszonhármán mikor virágoztak a puskáJc Huszonhármán adták szivüket túl koran Mind idegen volt, ám testvér a harc jogán Huszonhárom végső szava; Franciaország Belé is haltak ők oly életszeretök.”

Kalocsa története képekbe^

A sorozat 6. előadását Bozsó Fe- mertető Kalocsa új, szocialista renc tartja hétfőn a Műanyag- létesítményeihez — lakótelepekés Gumifeldolgozó Vállalatnál. re, középületekbe, intézményekbe Az episzkópvetítéssel kísért is- — kalauzolja el az érdeklődőket

LELKESÍTŐ BÚCSÚZTATÁS A FÉMMUNKÁS VÁLLALATNÁL

Az embert munkája minősíti