Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
Konzervgyártás újítással A Kecskeméti Konzervgyárban a napokban kezdték meg a, szovjet e’xportra kerülő zakuszka gyártását. Ezt, a nálunk kevésbé ismert kbnzervet piár tíz éve készítik, s a növekvő megrendelés azt bizonyítja, hogy kitűnő minőségben. A zakuszkából, amely párolt zöldségkeverékkel töltött paprika, fűszeres-olajos paradi- csommártásban, ebben a szezonban 120 vagonnal készítenek. Jelenleg egy műszakban 140-en dolgoznak a szalagon, január elején pedig bevezetik a kétmű'szakos termelést. A termelékenység növelésén túl jelentősen hozzájárul az anyagtakarékossághoz az a pneumatikus olajadagoló berendezés, amelyet Bakos Attila, MiSics György és Tóth János elektroműszerészek szerkesztettek. Ennek a terméknek a gyártását a tervek szerint március végére fejezik be, de máris tudják, hogy az 1975—76-os szezonban a szovjet , megrendelőnek 250 vagon zakuszkára lesz szüksége. Tegnap délelőtt Kecskeméten megtartotta 1974. évi utolsó ülését Bács-Kiskun megye Tanácsa. A néhány perccel kilenc óra után kezdődött ülésen dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte a tanácstagokat, a megjelent ország- gyűlési képviselőket, a meghívottakat és a vendegeket, majd javaslatot tett az ülés napirendjére, amelyet a tanács elfogadott. Ennek megfelelően először azt a beszámolót vitatták- meg, amely a végrehajtó bizottság 1973— 74. évi tevékenységéről készült, s amelynek előadója dr. Gajdócsi István volt. Szóbeli kiegészítőjében elmondta a megyei tanács elnöke, hogy *Ta végrehajtó bizottság — és természetesen a megyei tanács, s annak szervei — munkáját az MSZMP X. kongresszusa és az 1970. november 4-én megtartott megyei pártértekezlet határoza* Terv é& tartalék Az 1975. évi költségvetés törvényerőre emelkedett, s a vasárnapi lapok közölték az új esztendő népgazdasági tervét. Tekintsünk el a már ismert tervszámok újbóli publikálásától, s a figyelmet, a megváltozott feladatok jellegére, a végrehajtás gondjaira összponto'sítuk. Ahogy az idei eredmények bizonyítják és a jövő évi népgazdasági terv és az állami költségvetés előirányzatai körvonalazzák: hazánk, ha nem is tudja a tőkés világgazdasági válságjelenségek káros hatásait teljesen kivédeni, a szocialista tervgazdálkodás . keretében, a If.GST-országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésével képes azokon úrrá lepni, s így a gazdaság és az életszínvonal, megtorpanás és törés nélkül fejlődhet, illetve emelkedhet tovább. A világgazdaságban *kialakult helyzet ugyanakkor alapvető szemléleti és módszerbeli változásokat követel az irányítás’', a termelés, a gazdálkodás valameny- nyi posztján és-szintjén. így a vállalatok, a szövetkezetek tervezésében is. A jövő optimális, terveit -soha nem jellemezhette a múlt fejlődési vonalának előrevetítése. Az 1974—1975-ös esztendők fordulóján pedig ez a mechanikus mód-< szer teljességei használhatatlan. Most mindenütt mélyreható helyzetelemzés, helyenként 'gyökeres irány- és arányváltoztatás szükséges. A termelés például az ideinél kisebb mértékben növekedhet a feldolgozó iparban. Csgk a megváltozott feltételekhez rugalma- . sím alkalmazkodó üzemek tartósíthatják az eddigi dinamikus fejlődést. Mások szolidabb ütemmel, sőt stagnálással vagy visz- szafejlődéssel kénytelenek számolni. A termelési szerkezet, a termékösszetétel átalakítása kiinduló alapkövetelrifiény. Növelni kell a valamennyi piacon versenyképes, illetve a dollárkiadá- sokat mérséklő termékek körét, visszaszorítva a nem gazdaságos termelést! Csak így hasznosíthatjuk jobb hatásfokkal a meglevő energia- és anyagforrásokat. ' Az energiával, anyaggal, pénzzel, idővel való széles körű takarékosság egyébként az 1975, évi népgazdasági és helyi tervek sikeres teljesítésének másik tartópillére. S a takarékosság persze nem csökkentheti a termékek használati .értékét. Sőt! Csak a jobb minőségű, korszerűbb termékek gyártásával elégíthető ki a versenyképesség fokozásának első helyen említett követelménye. A beruházási lehetőségeket, amelyék a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan bővülnek majd, céltudatosabban összpontosítják a fenti tennivalókra, a termelés szerkezeti átalakítására, az energiatakarékosságra, a belső tartalékok feltárására. A beruházott vagyon,' az álló eszközök jobb kihasználása szintén ilyen ' feltárásra váró belső tartalék. A szolidabb termelésnövekedés ellenére, szükséges a korszerű, magas teljesítményű berendezéseket több műszakban kihasználni, az . elavult, selejtezésre váró eszözök rovására. A kongresszusi és a jubileumi munkaverseny-mozgalom új szakaszához . érkezik az új esztehő- ben — megváltozott gazdasági környezetben. A vállalatok, a szövetkezetek 1975.- évi terveik ösz- szeállitásánál bátran támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, kezdeményezéseire, a /szocialista brigádok, helytállására. Ha az üzemek megértik az idők szavát, ■ s reálisan merész célkitűzéíseik- kel a dolgozók lendületes tömegmozgalmára építenek, jó helyezést érhetnek el mind a hazai, mind a nemzetközi versenymezőnyben.-■ • Az előre elkészített zöldségkeveréket hurkatöltővel töltik a paprikába. • A dobozok lezárása előtt az új ola.iadagoló berendezés végzi el a feltöltést. • Az automatikus dobozzáró gép munkáját csak ellenőrizni kell. (Opauszky László felv.) Összehívják az országos diákparlamentet Az Oktatási Minisztérium de- cembér 28. és 30. kökött ötödik alkalommal hívja össze az országos diákparlamentet Budapesten, a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban. A diákparlamenten valamennyi megye és a főváros küldöttekkel képviselteti magát. A diákpárlament referátumát dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár tartja. Beszámol az 1972-es diákparlament óta tett intézkedésekről, ak oktatásügy jelenlegi helyzetéről, majd szekciókban vitatják meg a gimnazisták, a szakközépiskolások és a szakmunkástanulók eredményeiket, problémáikat. Á harmadik napon felvetődő kérdésekre az Oktatási és a Munkaügyi Minisztériumé, az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ Központi Bizottsága vezetői válaszolnak, majd döntenek a küldöttek a középiskoláknak, a KISZ-szervezeteknek szóló ajánlásokról. (MTI) • A megyei tanácstagok egy csoportja néhány perccel az ülés előtt. • Az ülésteremben. tést a megyei tanács elfogadta, ugyanakkor elismerését fejezte ki a koncepció kidolgozóinak, elsősorban Gergcs Istvánnak, a kereskedelmi osztály vezetőjének. Rövid'szünefután a megyei tanács a megye és a tanácsok 1975. évi költségvetési és fejlesztési alapjának megvitatásával folytatta munkáját. A napirendi pont előadója dr. Vidmann Mihály, a megyei tanács vb pénzügyi Osztályának vezetője néhány perces szóbeli kiegészítést tett. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, i hogy az 1975. év a negyedik ötéves terv befejező éve, s egyben az ötödik ötéves terv kiindulási alapja is lesz. Ennek figyelembevételével törekedni kell arra, hogy maradéktalanul érvényesítsük az anyag- és energiatakarékossággal .kapcsolatos határozatok végrehajtását, az ésszerű és átgondolt gazdálkodásra való törekvést. Elmondta azt is, Hogy a megye a tervek szerint az 1974. évi eredeti előirányzathoz képest jövőre több mint 19 százalékos fejlődést tervezett. Ezt csakis a 'jól szervezett munkával, a takarékossági szempontok érvényesítésével, s a korábbi években is tapasztalt nagyarányú lakossági összefogással tudjuk elérni. A napirendi ponthoz elsőként Benei Sándor szólt hozzá.' A számvizsgáló. bizottság elnöke elöljáróban rövid összehasonlítást tett a megyei tanács 1950- ben tartott ülésén elfogadott költségvetés összegei és a most szereplő összegek között (közel 25 évvel ezelőtt a megyei tanács költségvetése alig haladta meg az ötmillió forintot), majd az adóztatásról, az idegenforgalomban rejlő nagyobb bevételi lehetőségről beszélt, s végül hangsúlyozta -a körültekintő gazdálkodás és a takarékosság szükségességét. Magony Imre a kecskeméti járás megyei tanácstagjainak nevében kért szót. Azt a ^véleményét fejtette ki, hogy a gazdálkodó egységekben, az intézményeknél megfontoltabb munkára van szükség ahhoz, hogy az 1975. évi tervet teljesíteni tudjuk. A (Tóth Sándor felvételei) továbbiakban a járás gazdasági és szociális helyzetének néhány vonására hívta fel a figyelmet. . Udvarhelyi Istvánná felszólalásában egy keceli példával — a napköziotthonos óvoda felépítésével — illusztrálta- a társadalmi Ősszéfőgás nagy-, jelentőségét, majd á gyermekintézmények, az iskolai tantermek, a tornatermek építésének fontosságáról beszélt A felszólalók által érintett kérdésekre dr. Vidmann' Mihály válaszolt, a témát pedig dr. Gajdócsi István foglalta össze. A megyei tanács ülése az 1975. évi költségvetést 1 milliárd 590 millió 815 ezer forint bevétellel és ugyanennyi kiadással, a megye tanácsainak 1975. évi fejlesztési- alap-színvonalát pedig 668 millió 309 ezer forint összéggel elfogadta. A megyei tanács a továbbiakban elfogadta a megyei tanács 1975. évi munkatervét, s tudomásul vette a végrehajtó bizottság 1975. évre szóló munkatervét is. Ugyancsak elfogadta a megyei tanács a népi elléhőrzési bizottság jövő évi munkatervét. Az ülés továhbi részében a megyei tanács Király Lászlót a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjévé, Papp Gézát pedig a kiskőrösi járási .hivatal elnökévé nevezte ki. Saját kérésére, érdemeinek elismerése és kilencévi végrehajt^ bizottsági munkájának méltatása mellett a megyei tanács dr. Kőrös Gáspárt felmentette végrehajtó bizottsági tagsága alól és helyette, a Hazafias Népfront megyei bizottságának javaslatára, Gódor Józsefet válsztotta meg. Az ülés Hangyási Irén interpellációjával' folytatódott. A megyei tanács tagja kéfte, hogy a tavaszi tiszai ^rviz okozta károk helyreállításához a megyei tanács nyújtson támogatást Tisza- kécske nagyközségnek. Az interpelláló tanácstag a választ 15 napon belül írásban kapja meg. Bács-Kiskun megye ■‘Tanácsának tegnapi ülése dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. G. S. tainak végrehajtása, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek realizálása és az ötödik ötéves terv előkészítése, valamint az új tanácstörvényből eredő feladatok határozták meg. Ezek során a tanácsi munka korszerűsítésére, a község-, várospolitikai tervek megvalósítására, a lakosság igényeinek egyre magasabb szintű "kielégítésére való törekvés jellemezte a tanács és a végrehajtó bizottság éves munkaterveit is. Ehhez a napirendi ponthoz dr. Posváncz László szólt hozzá. Elmondta, hogy az anyag összeál-. lítása , igen nagy munkát jelentett, s kiderül a beszámolóból, hogy a végrehajtó bizottság a két év alatt több év mulasztásait pótolta különböző területeken. Felvetette annak igényét, hogy a testület törekedjen az egyes szakosztályok munkájának alaposabb elemzésére, tevékenységük jobb összehangolására, együttműködési lehetőségeik eredményesebb kihasználására. Beszélt a tanácsi törvényességi felügyeletről, majd a személyzeti munkával összefüggő kérdéseket érintétte. A felszólaló javaslataira, észrevételeire dr. Gajdócsi István válaszolt, majd a beszámolót a megyei tanács elfogadta. Ezután került sor a második napirendi pont — a megye kereskedelmi fejlesztésének hosszú távú koncepciója (1976—1990-ig) megtárgyalására. A téma előadója dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, rövid szóbeli '.kiegészítést fűzött az írásbeli előterjesztéshez. Elmondta többek között, hogy a tervezet olyan fejlesztési rendszert javasol, amely összhangban az élet- színvonal emelkedésével, az áruforgalom folyamatos fejlődésével, megyénk minden településén bővíteni tervezi a kereskedelmi hálózatot, s javítani a kiszolgálási körülményeket. Az előterjesztett koncepcióhoz elsőként Gádor József szólt hozzá, aki Kecskemét kereskedelmi hálózatának jelenlegi helyzetéről, az utóbbi években megvalósított fejlesztésekről beszélt, hozzátéve, hogy a város ennek ellenére kereskedelmi szempontból meglehetősen elmaradott. Ezt akkor is hangsúlyozni- kell, ha a megye- székhely a koncepcióban jelentős szerepet kapott. Felhívta a továbbiakban a figyelmet a kereskedelmi, főleg a bolti dolgozók anyagi érdekeltségéneto kidolgozására. * Perezel János az előterjesztett anyagot - jónak, előremutatónak értékelte, de véleménye szerint a koncepciónak nagyobb gondot kellett volna fordítani a tanyán és kisközségekben élő emberek ellátási színvonalának javítására. Indoklásként vázolta a mostani helyzetet, s a kalocsai járásból vett példával támasztotta alá felszólalását. Vámos Ferenc azt javasolta. hogy a lakosság ellátásába fokozottabb mértékoen kellene Bevonni a termelő egységeket: állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket stb., s kapcsolódva Gódor József, szavaihoz, sürgette a bolti dolgozók érdekeltté 'tételét a forgalom növekedésében. Szót kért a vitában dr. Dómján Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője is, aki a minisztérium elismerését tolmácsolta a koncepció kidolgozóinak. készítőinek. Elmondta, hogy a koncepció nagyon reális távlatot nyújt a megye kereskedelmi fejlesztéséhez, amely teljesen szinkronban van az országos elképzelésekkel, törekvésekkel. Egyed László, a KPVDSZ megyei titkára annak a véleményének adott kifejezést, hogy előbbre kell lépni a kereskedelmi szakmunkások képzésében. Igaz hogy Kecskeméten jövőre elkészül a nyolctantermes szakmunkásképző intézet, amelynek egy 100 személyes kollégiuma is lesz, de javítani kell a több: városok hasonló gondjain is. A felszólalásokban érintett kérdésekre dr. Glied Károly válaszolt, aki elmondta többek között, hogy Kiskunhalason az ötödik ötéves tervben ugyancsal épül egy kereskedelmi szakmun. kásképző intézet. Az eíőterjesz• Dr. Gajdórsi István köszönti a megjelenteket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ' i t I---XX IX. évf. 300. szám Ára: 90 fillér 1974. december 24. kedd it V 4 I A MEGYEI TANÁCS ELFOGADTA a kereskedelemfejlesztési koncepciót és á jövő évi költségvetést Y íjlf
