Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! & ♦ Közlemény az európai kommunista és munkáspártok előkészítő találkozójáról Az európai kommunista és munkáspártok 1974 októberi varsói konzultatív találkozóján létrejött megegyezésnek megfelelően december 19—21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldöttségei vettek részt: Ausztria Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Dán Kommunista Párt, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Német Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Norvég Kommunista Párt, a Nyugat-Berlini Szocialista ' Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a San Marinó-i Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt, a Svá jci Munkabért, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt. Az • Izlandi Népi Szövetség táviratban üdvözölte a tanácsko- ’ zást. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésével kapcsolatban folytatott eddigi eredményes munkát elismerve, a találkozó részvevői széles körű eszmecserét folytattak a további előkészületek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának napirendje — harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért. A találkozó résztvevői a vitában ki- (Folytatás a 2. oldalon.) • Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozón felszólalt PuIIai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (MTI foto — Szebellédy Géza felv. — KS.) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az 1975, évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az Í974-ben elért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bel- és külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainakfi- gyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-ben dinamikusan fejlődött, . a gazdasági növekedés..üteme az elmúlt évinél és tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott: Meggyorsult a nemzeti, jövedelem belföldi felhasználásának növekedése. Túlteljesültek a terv életszínvonal-politikai céljai, a ■ tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek külkereskedelmi kapcsolataink. . A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világgazdaság _zaxarai_j|s_ a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen klülső hatások érték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termékeké," és az ebből adódó cserearány-romlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott. Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerépe az 'eredményekben a szocialistabrigád-mozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenynek, amely /a termelés növekedését, a munkaszervezés javulását, a termelékenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett tapasztalhatók voltak kedvezőtlen jelenségek is: a többlettermelés egy része nem felelt meg a szükségleteknek; indokolatlanul nagy volt a készletnövekedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport' az exportnál gyorsabban nőtt;, növekedtek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének változtatása nem haladt a kívánatos ütemben. Az építőipari termelés növekedése az éves tervben előirányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Az építőipari munka termelékenysége a korábbinál gyorsabban, körülbelül 5' százalékkal emelkedett. A beruházási építkezések összességükben elérték, a tervben előirányzottat, a nagyberuházások kivitelezésében azonban jelentős az elmaradás. A mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvonala mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermés kielégíti a lakosság kenyérgabona-szükségletét, fedezi a megnövekedett állatállomány takarmányellátását és exportot is lehetővé tesz. Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban jelentős terméskiesést, illetve minőségromlást okozott. Emiatt cukortermelésünk nem éri el a várt szintet. Zöldségfélékből és gyümölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentésére kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési ér- 'téke 8—9 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertéshús- termelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyésztésben az 1973- ban megindult fejlődés folytatódott. A közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése megnövelte az áruszállítás iránti jigényeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidő-, szakban — a közlekedési vállalatok nagy nehézségekkel, különleges intézkedésekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a korszerű Diesel- és villamos vontatás részaránya 88 százalékra növekedett. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinamikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociálpolitikai intézkedéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedése éves átlagban nem haladta meg a tervezett -2 százalékot.- í gy a lakosságegy- főre jutó reáljövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több mint 1973-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alapjában kiegyensúlyozott volt. Az ipar alapanyagellátásának nehézségei azonban a fogyasztói piacon is éreztették hatásukat (vegyicikkekből, építési szerelvényárukból stb. időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes időszakokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az év sSrán — a célul kitűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezgr lakás építése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mintegy 33—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd forint körül várható. A beruházások volumene 6—7 százalékkal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a 'tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növekedett. A külkereskedelem a KGST-or- sfcágokkal folytatott áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem —szocialista—országokkal "folytatotfr*"' külkereskedelem — nagyobbrészt a jelentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezettet. A tőkés piacokon nagymértékű . volt az árak, elsősorban az importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj, olaj- és vegyitermékek és nyersanyagok árának emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mérték-- ben nőtt. Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelt meghaladó növekedése miatt a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk egyenlege passzív. Az 1975. évi terv céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezők okozta nehézségek ellenére összességében eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának további céltudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság válságjelenségei nem szűnnek meg és ezek gazdaságunkra továbbra is kedvezőtlenül hatnak. A fő feladat 1975-ben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Ezért a nemzeti jövedelem dinamikus növekedését fenntartva, a fogyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek termelését, csökkentve, illetve megszüntetve a gazdaságtalan termelést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a munka hatékonyságát és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való ésszerű takarékoskodást. Főbb előirányzatok 1975-ben a nemzeti jövedelem volumene 5—5,5 százalékkal, a . nemzeti jövedelem belföldi fel- használása 3—3,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 százalékkal növekedhet, mérsékelni kell a készletek növekedésének ütemét. Ipar 1975-ben a terv az ipari termelés 6 százalékos növelését irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves átlagos növekedési ütemnek. A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. ' Az ipari ágazati szerkezetének átalakítása 'fő vonásaiban 1975- ben is a IV. ötéves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villa- mosenergia-ipar (7—8 százalék), a vegyipar (9—10 százalék), az építőanyagipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy. a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mint ebben az évben. A termelés növelésének tényleges lehetőségei a feldolgozó iparban nagy mértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló kötelezettségek teljesítése mellett a vállalatok milyen mértékben képesek a gazdaságos kivitel növelésére. Az a cél, hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden piacon jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipari termelői árak részleges módosítására. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedések, a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelke» zésre álló energia- és nyersanyag- források népgazdasági céloknak megfelelő racionális felhasználását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt meg(Folytatás a 3. oldalon.) Megyei pártaktíva Kecskeméten A bajai járás közművelődése Pénteken délután mintegy kétszázötven kommunista aktíva gyűlt össze a csávolyi művelődési házban, hogy meghallgassák Szabó Imrének — az MSZMP Bajai Járási Bizottsága első titkárának ' — vitaindító előadását a járás közművelődésének helyzetéről. Az ülésen megjelent és felszólalt Gera Sándor, az MSZMP Bács megyei Bizottságának osz- ' tályvezetöje is. A vitaindító után négy korreferátum hangzott el, amelyben az előadók saját területük közművelődésével kapcsolatos eredményeit, tapasztalatait mondották el. Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megyei pártaktívaülésre került sor, amelyen megjelentek a megyei, járási, városi pártbizottságok vezetői, munkatársai, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának tanárai, a párt- szervezetek propagandistái. Az aktívaülést Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője tartott előadást időszerű belpolitikai kérdésekről, a XI. párt- kongresszus előkészületeiről. A megyei pártaktíva Katanics Sándor zárszavával ért véget. Grosz KJ-roly elvtárs a pártaktíva után a Petőfi Népe szerkesztőségébe látogatott. Szervezettebben, nagyobb politikai készséggel 3. oldal Falinaptár melléklet sárszánnal, lánctalpas járművel szállították a terményt MINTEGY 132 EZER HEKTÁRRÓL TAKARÍTOTTÁK BE A KUKORICÁT Nyolcvanhétezer hektáron zöldell a búza 0 A Városföldi Állami Gazdaságban még közel 100 hektár mélyszántás van hátra. Három erőgép; egy K—700-as szovjet és két IHC amerikai gyártmányú éjjel-nappal dolgozik, hogy minél előbb befejezzék a munkát. két órát is dolgozott egyfolytában csak azért, hogy az esőzések közötti szünetekben a munkát elvégezze. Az előirányzottnál nagyobb területen, összesen 87,1 ezer hektáron kelt ki a búza Bács-Kiskun megyében. A szövetkezetek és az állami gazdaságok többsége terven felül is vetett, hogy a vízzel borított az árvíz által elpusztított őszi vetést -pótolja. A kenyér- gabona általában jól fejlődik, és a téli fagyok beálltáig, remélhetőleg kellően megerősödik. A mezőgazdasági üzemek ezekben a napokban a talajerőpótlást és a mélyszántást szorgalmazzák. A szövetkezetek összességében hatvan, az állami gazdaságok nyolcvan százalékában végeztek a tavasziak magágy-készítésével. Haladnak a talajerőpótlással is. Sajnos, a káli műtrágya nem érkezett meg, igy azt a. foszforhatóanyagú műtrágyával együtt nem tudják a talajba forgatni. Ez kettős munkát és újabb költséget igényel. A megyében más gazdaság is hiába várta a külföldi eredetű műtrágyát, nem kapta meg a felhasználás idejére. K. A. 9 A cigarettás dobos szinte eltűnik a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet szépen bokrosodó búzájában. (Pásztor Zoltán {elvételei.) Bármennyire hátráltatta a sok csapadék az őszi munkát, a mezőgazdasági dolgozók sikeresen birkóztak heteken keresztül az időjárás viszontagságaival. Így az esztendő utolsó tíz napjára lényegében befejezték a betakarítást. Az állami és szövetkezeti gazdaságok dolgozói, a segítségükre sietett ipari munkásokkal, katonákkal, diákokkal együtt több mint százharminckétezer hektárról törték le, vagy kom- bájnolták el a kukoricát, négyezerszáz hektárról szedték fel a cukorrépát. A sok eső következtében a talaj első és felső rétegében levő víz egyesült. Kunszentmiklóstól Hercegszántóig az összefüggő mélyedésekben, talajhorpadásokban feltört a föld felszínére. A Duna mentén és a Bácskában ezen a területen maradt kint mintegy nyolcszáz hektáron a termény. Megközelíteni a kemény fagyok beköszöntése után lehet. A betakarítás nehézségeire jellemző, hogy a kalocsai járás számos szövetkezetében a Tiszántúlról érkezett rizskőmbájnokra szerelték fel a kukorica-adaptert. Még nagyobb gondot okozott a termény szállítása. Az emberi leleményesség ezt is áthidalta. Kalocsán és környékén erős vaslemezekből sárszánokat készítettek a műhelyekben. Azokra rakták a termést, amelyet lánctalpas járművekkel vontattak ki a járható utakra. Az értékes cukorrépából mindössze negyven hektárt nem tudtak felszedni. Ebből huszonhat hektár az öregcsertői határban harminc centiméteres víz alatt áll. A bajai járás déli felében a szántóföld végén prizmába rakott cukorrépa elszállítása okoz nagy gondot. Kevés az alkalmas jármű. A garai, valamint a hercegszántói "vasúti szárnyvonalak megszüntetése óta 20—30 kilométer távolságra került a cukorrépatermesztő gazdaságoktól a vasúti raködóhely. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeinek hatezer traktorából hatszázat kettős, háromezerkétszázat pedig nyújtott műszakban foglalkoztattak, s az erő- és munkagépekre mindig akadt áldozatkész kezelőszemélyzet. Kalocsán, Városföldön, Mély kúton volt olyan traktorosbrigád, amelyik huszonnégy, harmincXXIX. évi. 299. szám Ára: 90fillér 1974. december 22. vasárnap
