Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
Á KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN Ahogy a tudomány termelőerővé válik A Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomását a megye állami gazdaságai 1967-ben hozták , létre az ágazatok és a szakterületek termelésfejlesztési irányzatainak segítése érdekében. A cél az volt, hogy a jól felkészült szakember- gárda közreműködésével a tudomány legújabb eredményeit szerves részévé tegyék a mezőgazdasági nagyüzemek termelési és termelésfejlesztési, valamint köz- gazdasági és kereskedelmi munkájának. A szakszolgálati állomás tevékenységét az MSZMP mezőgazdasággal kapcsolatos határozatainak megvalósítására összpontosította, és így a IV. ötéves terv során részt vett minden jelentősebb termelési rendszer és komplex technológia elméleti alapjainak kidolgozásában. A IV. ötéves terv folyamán fő tennivalóként a szőlőágazat fejlesztését határozták meg. Különböző intézmények, kutatóintézetek segítségével kidolgozták a homoki szőlőtermeszés fejlesztésének technológiai irányelveit, amit a gazdaságok fejlesztési célként fogadtak el. Később ennek alapján vált lehetségessé a bácssző- lősi, a kiskunhalasi szőlőtermesztési rendszerek technológiai tervének megvalósítása. A gyümölcstermesztési és a szántóföldi növénytermesztési ágazatok laboratóriumi talaj- és növényvizsgálatokkal alátámasztott műtrágyázási és növényvédelmi szaktanácsok szolgáltatásával segítette az állomás. Az öntözési, vízgazdálkodási téren minden ágazat igényli a támogatást. Az állomás szakemberei e tekintetben is értékes munkát végeztek; komplex meliorációs terveket dolgoztak ki a mezőgazdasági üzemek számára. 1973-ban és 1974-ben az állat- tenyésztés fejlesztése megkívánta, hogy a szakszolgálatnál a szarvasmarha- és a sertéságazatok takarmányozási és tartáshigiéniai problémáival is foglalkozzanak. A laboratórium, egy részében a takarmány és az állati szövetek vizsgálatát kezdtéki meg és 1974-ben már' 4 ezer tömeg- és abraktakarmány-féle- ség beltartalmi és mikrobiológiai elemzését végezték el. Az állomás szakembereire és laboratóriumára a húsjellegű szarvasmarha-ágazat, az egy tehénre jutó tejtermelés növelése és a sertéstenyésztés fejlesztése jelentős feladatokat rótt 1974- ben. A tömegtakarmány-termesz- tés mennyiségi és minőségi javítása mellett foglalkozniuk kellett a tartósítás technológiai kérdéseinek finomításával is. A laboratórium munkatársai mintegy 800 tömegtakarmányból vett mintát vizsgáltak meg, s a kapott eredmények alapján érékes adatokat szolgáltattak a betakarítás optimális időpontjának megállapítására, a betakarítási veszteségeknek megelőzésére, valamint a minőség javítása érdekében a termelésbe való beavatkozásra. Az erjesztett takarmányok minőségjavításával kapcsolatosan is végeztek kísérleteket, s ezek eredményeként a betárolás optimális idejét határozhatták meg. Ezenkívül a beltartalmi érték ellenőrzése érdekében kihasználhatósági vizsgálatokra is sor kerül. A húsjellegű szarvasmarha- ágazatot azon a 14 ezer hektáron kell a megye állami gazdaságainak megvalósítani, amelyen eddig a gyepterületek minősége rendkívül gyenge volt, alig hasznosítható. Ä szakszolgálati állomás takarmányozási csoportjának munkatársai ezért elsőként a rétek és legelők állateltartó képességét, a gyepek javításának lehetőségét mérték fel 1974-ben hat állami gazdaságnál. A sertéstenyésztés és -hizlalás jövedelmezőségére jelentős hatást gyakorol a tápok és abraktakarmányok minőségé. 1974-ben több, mint 2 ezer takarmányféle beltartalmi, mikrobiológiai és toxikológiai vizsgálatát végezték el a laboratórumban. A homogenitás és az optimális keverőidő tekintetében az értékelés egy része már megtörtént. A termelési rendszerek megvalósulása új feladat elé állította a szakszolgálati állomást. A rendszerekben alkalmazott technológiát tökéletesíteni; , a megváltozott biológiai, gépesítési és közgazdaság! körülményeknek megfelelően fejleszteni kell. Ezt a feladatot a termelési csoport munkatársai oldják meg. Nemcsak az állami gazdaságokat, hanem a velük kooperációs kapcsolatban levő termelőszövetkezeteket is segítette a szakszolgálati állomás. Műtrágyázási és növényvédelmi szaktanácsokat adtak. 1974-ben 30 termelőszövetkezetet láttak el szakvéleménnyel, segítettek laboratóriumi vizsgálatokkal. A szövetkezetek 50 százaléka a gyenge adottságúak közé tartozik. Ma már a megye területén három specializált laboratóriumot tart fenn a szakszolgálati állomás. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság segítségével szőlőtermesztési biológiai laboratóriumot üzemeltet, itt végzik el a növényi részek tápanyagvizsgálatát is. Bácsalmás körzetében talaj- vizsgálatokkal foglalkozó laboratóriumot működtet kooperációban az állomás. A Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának eddigi sikeres munkáját nagyban segítette az, hogy állandó kapcsolatot tartott fenn a mezőgazdasági üzemek szakembereivel, és az ÁGK megyei főosztályától kapott irányelvek szerint dolgozott. A sokoldalú szakmai kapcsolat, a helyi ismeretekre alapozott szakvélemény végül is a termés- és hozamtöbbletekben, illetve a minőség javulásában kamatozik. Az elkövetkező időszakban az állomás tevékenységét az MSZMP 0 Gombatoxin mérése. 0 A penészszám meghatározására a takarmánymintákat termosztátban tartják az értékelésig. 0 Az állomáson kidolgozott technológiai leírások közül néhány. KB 1974. december 5-i határozatai, irányelvei szabják meg. A mezőgazdaságban a hatékony módszerek gyors elterjesztését szorgalmazzák, a műtrágya- és energia-takarékosságot pedig a helyi adottságoknak megfelelő, optimális mennyiségek meghatározásával kívánják elősegíteni. Tovább dolgoznak a húsellátás javítását szolgáló takarmány- és állattartási vizsgálatok tökéletesítésén, a zöldség- és gyümölcs- termesztés, illetve ellátás növelését szolgáló útmutatások, szakvélemények kialakításán.' (x) Már az első évben gazdaságosan termelt 0 A takarmánybehordás technológiai berendezése. 0 Kétnapos malacok a kocával. A nevelési munkára jellemző, hogy választásig a malacoknak 9—10 százaléka hullik el csupán. A Városföldi Állami Gazdaság legnagyobb méretű, kiemelt főágazata a sertéstenyésztés és -hizlalás. Az ágazat jelenlegi nagyságrendje fokozatosan alakult ki az évek során. Elsőként a meglevő, hagyományos rendszerű bugaci sertéstelepet alakították át. Később fogtak az építkezéshez és az AGROTERV egyedi tervét felhasználva, az országban elsőként létesítettek Városföldön egyfázisú sertéstelepet. A mintegy 47 millió forintos beruházással 1972-re készültek el, s azonnal megtörtént a betelepítés is. Az egyfázisú telep lényege, hogy a malacok helyben maradnak, azaz a kutricából a megellett kocát viszik el. A választás 30 napos korban történik, ezután a malacokat háromhónapos korukig ön- etetős módszerrel tartják, ettől kezdve pedig a vályús etetést alkalmazzák. Az egyfázisú telep szomszédságában Városföldön az állami gazdaság és három termelőszövetkezet társulásos alapon építette fel a kétfázisú telepet. A Sertéshizlaló és Feldolgozó Társulás épületeiben 1960 kocát tartanak, illetve nevelik szaporulatát. Az évente kibocsátott mennyiségből a városföldi gazdaság 56,25 százalékkal részesedik. A telep beüzemelése folyamatosan halad, és a teljes rotáció beálltával 35—40 ezer sertést ad majd át a felvásárló, feldolgozó üzemeknek. A rendelkezésre álló .adatok szerint 1977-ben várhatóan 24 ezer mázsa hízó kerül ki a telepről. A régebbi — a bugaci és az egyfázisú — telepek rotációja már beállt, üzemelésük gazdaságos. A nyereséges tevékenység a korszerű szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete mellett a modern technológia alkalmazásának, a korszerű takarmányozásnak, és a svéd lapály jellegű alapanyagra épült különböző haszonelőállító keresztezéseknek köszönhető. Az állomány 70—80 százaléka húsjellegű, sonkaáru készítésére alkalmas fajta. Az árutermelés Városföldön telepenként a következőképpen ala-> kul: Bugáéról hatezer mázsa, az egyfázisú telepről 5100 mázsa, a 0 Hizlalórekesz hathónapos sertésekkel. társulástól 24 ezer mázsa sertéshús kerül ki. Bugacon jelenleg 400 kocát, a társulásnál pedig 1800 kocát tartanak. A városföldi egyfázisú telepre a Bugacon nevelt állomány került 1972 januárjának közepén. A gyors, zökkenőmentes, tervszerű munka eredményeként már az első évet nyereséggel zárhatták, ami ugyancsak ritkaság az új telepeken. A termelés kezdete óta elért eredményeket szemlélteti az. alábbi táblázat is: 1972. 1973. 1974. Anyakoca átlaglétszám db 290 300 305 Született malac db 4529 6035 6200 Árukibocsátás db 1866 4785 5100 Vegyesábrak felhasználás kg 4,62 4,51 4,44 Szűkített önköltség Ft/kg 22,83 22,10 22,00 Ágazati eredmény mFt +118 +1399 +1800 1 kocára jutó eredmény Ft 407 4663 5901 A felsoroltakból is látható a termelékenység növekedése, a költségek, köztük a takarmányozásra fordított összeg csökkenése, amit az egy kilogramm hús előállítására felhasznált takarmánymennyiség mutat. Az elemzések szerint 1974 december végéig a nyereség az egyfázisú telepen eléri az 1 millió 800 ezer forintot. Ez a kocák termelékenységének növekedésén kívül a gondos tenyésztői munkának, a takarékos gazdálkodásnak köszönhető. Az egyfázisú telepen a takarmányozás gépesített. A keveréket a gazdaságban termelik, illetve állítják elő, csupán premixeket vásárolnak. A tartályokba fúvatással juttatják a kész takarmányt, láncos behordó juttatja az adagolóhoz, s onnan kerül aztán a vályúba. A szép eredmények elérésében nem kis része van a dolgozóknak. A telepen összesen 21 embert foglalkoztatnak, beleértve a tehyész- tőkön, hizlalókon kívül a javítóműhelybelieket is. Két szocialista brigádba tömörülve tették meg — lényegében a munka javításával kapcsolatos vállalásukat. A termelési feladatok végrehajtásán kívül természetesen az általános és a szakmai műveltség növelése, a különböző tanfolyamokon való részvétel is szerepel felajánlásukban. Az oktatás megszervezését, az előadások megtartását a műszaki és gazdasági vezetők vállalták. A résztvevők között ott vannak az egyfázisú telep tenyésztő és hizlaló brigádjának tagjai is. (X) 0 Hatvannapos korig önetetős módszert alkalmaznak.
