Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1974. december 20. A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJÁVAL MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA 1 £ J Nemzeti vagyonúnkat célratörő munkával gyarapíthatjuk Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A megszokott időpontban — az év végén — a megszokott fel­adattal ült össze az országgyűlés: a következő esztendő költségveté­sének meghatározására. A tör­vényhozók felelősségét jelenleg több körülmény fokozza. Egy­felől az, hogy a IV. ötéves ter­vünk befejező esztendejének gaz­dasági feladatairól döntünk, más­felől pedig, hogy a külső gaz­dasági feltételek gyors változá­sai és szokatlan alakulásai ben­nünket is érintenek, következés­képp ezekkel számolnunk kell. Hat százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem Élénk gazdasági évet hagyunk magupk mögött, amelyet még gondjainkkal és jövőbeni felada­tainkkal egybevetve is eredmé­nyesnek ítélhetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk több­letének forrósa majdnem teljes egészében a termelékenység emelkedése. Nemzeti jövedelmünk 6 százalékkal több az 1973. évi­nél, a tervezett 5 százalékos nö­vekedéssel szemben. A fogyasz­tás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál. Külkereske­delmi forgalmunk ugyancsak gyorsabban bővült a tervezettnél, s beilleszkedésünk a nemzetközi munkamegosztásba a kapcsolatok minden terülétén dinamikusnak mondható. Az ipar termelése 8 százalék­kal, az építőiparé pedig 6 szá­zalékkal gyarapodott. A terme­lés gyorsuló növekedésének len­dítőereje a pórt XI. kongresszu­sának és hazánk felszabadulá­sa 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munka­verseny. A mezőgazdasági termelés 3—4 százalékkal haladta meg a múlt évi színvonalát. Ez jó eredmény ebben a hosszan tartó esőzéssel, árvizekkel és belvizekkel' sújtott évben. A gazdasági haszonnál is magasabbra értékeljük a külön- láeböző társadalmi11 rétegek1 ‘íktítös 1 i(j»ankójának,iKk!ti4esöfiös'|rtiögéfté- • ' sének egybekap'csbl'ó'd'ól ’éféjéüés felelősségének nagyszerű meg­nyilvánulását. A fejlesztést tekintve: a be­ruházások és a megtermelt nem­zeti jövedelem aránya egészséges volt. A beruházások volumene 6—7 százalékkal nőtt. Folyama­tosan megvalósulnak a gazdaság szerkezetét átformáló ipari és mezőgazdasági fejlesztési progra­mok. Az állami . beruházá­sok elmaradnak ugyan a terve­zettől, de közülük néhány fontos beruházásnál javult a munka szervezettsége. Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fogyasztása 6 szá­zalékkal, az egy főre jutó reál- jövedelem, 5,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi. áruforgalom több mint 8 százalékkal emelke­dett. Az áruellátás — néhány kivételtől1 eltekintve — kielégítő volt. A tervet túlhaladó gazdasági növekedést és az életszínvonal emelését a fogyasztói árak ter­vezett 2 százalékos növekedése mellett értük el. Ezt közvéle­ményünk bizakodóan értékeli: ebben az évben á lakosság 9 mil­liárd forinttal gyarapította ta­karékbetéteit. Közismert, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés orszá­gokban 12—15 százalékkal nőt­tek a fogyasztói Arak, sőt, egyes államokban 20 százalékkal is. Két tényezőnek köszönhetjük, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árain­kat szabályozott szinten tarthat­juk. Az egyik a szocialista tu­lajdonviszonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasági kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb részét a szocialista országokkal folytat­juk. A szocialista országok közötti együttműködésben, sem hagyhatók figyelmen kívül a világgazdaság tartósabb irányzatai, így például egyes nyersanyagok hiánya vagy az árak változása. Most is szá­míthatunk arra, hogy az árvál­tozások a Világpiaci áraknak e tartós irányzataiból indulnak ki, mellőzve a konjunktúra elemeit, s tekintetbe veszik az egyes or­szágok termelési és kereskedel­mi szerkezeténk alakulását, a kölcsönös érdekeket. Szélesek i a gazdasági . kapcso­lataink a világ többi részével, a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi politika enyhülő, békésebb légköre kedvez ezek­nek a~líapcsolatoknak. Nyers­anyag- és energiaszükségletünk egy részét' a tőkés és a fejlődő .országokból szerezzük be. Szük- , ségesek azok a technikai beren­dezések, amelyeket ott vásáro­lunk. Természetes, hogy sok ter­méket exportálunk is ezekbe az országokba. Mindez azzal jár, hogy a tőkés világpiacon bekö­vetkezett jelentős változások az áruforgalom, a beruházások, a termelési kooperációk és a pénz­ügyi elszámolások révén hatnak gazdaságunk belső folyamataira is. A tőkés világpiacon az utóbbi években — s kiváltképpen ebben az esztendőben — az árak rend­kívül gyorsan és nagy mérték­ben emelkedtek. Különösen meg­drágultak az olaj, a vegyianya­gok és a műtrágya, a szója, a cukor és a papír. E termékekből mi is számottevő mennyiségben vásárolunk a tőkés országokból. Fontos exportcikkünknek, a hús­nak áz ára — átmenetileg — csökkent, és a Közös Piac diszkri­minációs tilalma miatt értéke­sítési nehézségeink is keletkeztek. Ezzel szemben például a búzá­nál és a kukoricánál — amely­ből ez évben is jelentős eladá­sunk volt — az árak emelkedése volt jellemző. A feldolgozott termékekből több á kivitelünk, mint a behozatalunk. Ezeknek az árai is emelkedtek, de jóval kisebb mértékben, mint a nyersanyago­ké és az energiahordozóké, ösz- szességében Import árveszteségeinket az exportárak nyereségei csökken, tették, de közel sem ellensú­lyozták. A világpiaci árak e számunkra kedvezőtlen változásai a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mér­legben hiányt idéztek elő. Gondjainkat azonban nem vol­na helyes csak a világpiacon be­következett változásokra vissza­vezetni, hiba lenne, ha nem ven­nénk észre azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek ko­rántsem határainkon túlról ered­nek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágí­tásban, élesebben jelennek meg! Nemzeti jövedelmünk terme­lésének és felhasználásának mér­lege • sffi^totjaj.i .hogy airfo- Á i^gMf^^.^jkjheruházás nqypke- _ h deset, továbbá,,,,az, .árveszteséget. és készletfelhalmozást együtte­sen a hazai nemzeti jövedelem növekménye nem fedezte teljes egészében. Az idei eredmények és tanul­ságok mélyreható elemzése alap­ján készítettük elő az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést. A jövő évi költségvetési bevételek és kiadások Tisztelt országgyűlés! Pártunk Központi Bizottsága ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szellemé­ben meghatározta a jövő évi nép- gazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikere­sebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartotta. Ezeket figyelembe véve, a jövő évi terv azt tűzi ki célul, hogy a beruházások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás to­vább bővüljön, de az ideinél va­lamivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a ter­melés és forgalom által valóban indokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari termelést az ideinél mérsékelteb­ben, 6 százalékkal, a mezőgaz­dasági termékek termelését 3—4 százalékkal kívánjuk növelni. Az építőiparnak legalább 6 százalék­kal kell emelnie termelését. Ezek együttesen a. nemzeti jövedelem mintegy 5—5,5 százalékos több­letét alapozzák meg, ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az öt­éves időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását jelenti. Az előterjesztett 1975. évi ál­lami költségvetés bevételi elő­irányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több laz 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valamennyi cél megvaló­sítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett elő­irányoznunk. így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagéban vagy az összes kiadásokhoz hasonlítvá nem aggasztó, de növekvő mér­téke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedések csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő ne­gatív hatásokat. A költségvetésben bekövetke­zett veszteségek ellensúlyozásá­ról nem egy év alatt gondosko­dunk, hanem a veszteség pótlá­sát több évre elosztjuk. Ez úgy lehetséges, hogy a költségvetési hiányt — egyes fejlesztési felada­tokkal együtt — hitelforrásokból fedezzük. A költségvetés növek­vő hiányának pótlása hitelfor­rásokból szokásos és elfogad­ható, de csak átmeneti megol­dás. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország és háztartása tartó­san csak azt költhet! el, ami rendelkezésére áll, tartósan csak annyit fogyaszthat, amit megtermelt. Adódhatnak sajátos helyzetek — mint most. is —, de ez na­gyobb felelősséggel jár. Még in­kább kiemeli a lényeget, azt hogy fegyelmezettebben kell dol­goznunk, rendezettebben kell gya­rapítani javainkat, szigorúbb sor­rendben kell mérlegelni kiadá­sainkat, és mindenütt arra kell alapoznunk, amit a közösen vég­zett munkával előállítunk. A költségvetés bevételeinek több mint háromnegyed része a vállalatok és szövetkezetek befi­zetéseiből származik, s a kiadá­sok nagyobb része is hozzájuk áramlik támogatások formájában. A vállalatok és szövetkezetek befizetései kereken 16 milliárd forinttal nőnek, de a kiterjedt támogatások miatt nem nyújta­nak elegendő forrást a felhal­mozásra és a társadalmi közös fogyasztás kiadásaira, ezért is fo­kozottabb figyelmet kell fordí­tani azokra a tartalékokra, ame­lyek ma még rejtve vannak. Az előirányzatodat megalapozó számítások szerint a vállalatok nyeresége 11 százalékkal nő. Ez­zel arányosan alakul az az ösz- szeg — kereken 47 milliárd fo­rint —, amellyel érdekeltségi alapjaikban gazdálkodhatnak. A fejlesztési alapokra 30 milliárd forint, a részesedési alapokra 11 milliárd forint, a tartalékalapokra 6 milliárd forint jut, az 1975-re számításba vett eredmények alap­ján. A vállalati költségvetési kap­csolatok szerkezete a január 1-én életbe lépő termelői árrendezés hatására változik. El akarjuk ke­rülni, hogy az alapanyagok és energiahordozók áremelkedése teljesen beépüljön a termelői árakba, ezért ezt részben ellen­súlyozni fogjuk a vállalati költ­ségekben: az eszközlekötési já­rulékot egyharmadáyal, összesen '■ Lt'Smí'üiái’d -fötfinttal -csökkentjük. ■A tefmelSl' ^rakf AtlAgbSah 8 szá- - RValékkálöhnőnéki1' í'dré')''1 a ^legtöbb * esetben így is alacsonyabbak a mai világpiaci áraknál. Az egyes országok árszínvona­lainak egymáshoz viszonyított változása szoros összefüggésben ’ van a valuták közötti átszámí­tás rendszerével. Feltételezhet­jük, hogy a nyugati országök többségében a termelői és fo­gyasztói árak ingadozása, átlagos emelkedése jövőre is jóval meg­haladja majd a hazai ármozgá­sokat. Ma a világ 113 országával konvertibilis, szabad-devizában kereskedünk és számolunk el. Ezek miatt szem előtt kell tar­tani a forint értékének a többi valutához képest bekövetkező változásait, hogy megőrizzük a forint-valuta szilárd helyzetét. A közeli napokban árfolyampoliti­kai intézkedésekre kerül sor, ' amelyek a tőkés valutákhoz ké­pest, a forint erősítését célozzák, azért, hogy érvényre juttassuk a gazdasági érdekeinknek meg­felelő — reális — valutaérték­arányokat. Az alapvető közszükségleti cikkek fogyasztói ára nem változik Az új termelő árakból a vál­lalatok valóságosabban fogják érzékelni anyag- és energia­felhasználásuk költségterheit. Szeretnénk, ha a magasabb költ­ség megfontoltabb vásárlásokra, készletgazdálkodásra ösztönözne, növelné a vállalatok keresletét, az olcsóbb, helyettesítő anyagok iránt. A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a termelői árak, ezért számos ter­mék forgalmi adóját mérsékel­jük, összesen mintegy 3,7 mil­liárd forinttal, egyes termékek fogyasztói árkiegészítését pedig további 1,3 milliárd forinttal emeljük. Ezáltal elérjük, hogy az alapvető közszükségleti cikkek, köztük: a kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejtermékek fo­gyasztói ára nem változik. 1975-ben. Változatlanok maradnak a la­kosság ellátása szempontjából fontos közüzemi díjak, szolgálta­tások árai is. . Mindemellett a népgazdasági 'terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a borárak emelését is — 1 százalékkal növelik a jövő évi fogyasztói árszínvonalat. Az 1975-ös árváltozások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ruhá­zati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelkedések és -csökkené­sek egyaránt lesznek. S ezek — számításaink szerint — együt­tesen nem jelentősen, de mérsék­lik e termékek árszínvonalát. Viszont többségében emelked­nek a vas- és műszaki termé­kek árai, átlagosan 1,2 százalék­kal, a vegyipari termékeké át­lagosan 4,3 százalékkal, és a bú­toroké átlagosan 3,2 százalékkal. Egyes termékek árai ennél job­ban nőnek, amit ezek az átlagok nem fejeznek jól ki. Hangsúlyo­zom azonban, hogy — külön el­bírálás alapján — a fontosabb közfogyasztású cikkek árát e ter­mékcsoportokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetési támogatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyer­mekruházati cikkek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fon­tos termék. Az árváltozások nem egyfor­mán érintik a családokat. Érzé­kenyebben érintik a nagyobb jö­vedelműek vásárlásait, és ke­vésbé terhelik az állandó kiadá­sokat, minden háztartás napi szükségletét. Ha szólunk is a gondjaink­ról, ha hivatkozunk is intézke­déseink magyarázatánál a külső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátáira, a jövő évre is megalapozzuk a la­kosság életszínvonalának javulá­sát, bár annak mértéke az idei­nél szolidabb lesz. Az egy kere­sőre jutó reálbér 2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal emelke­dik, a pénzbeni társadalmi jut­tatások — reálértéken — 11 szá­zalékkal növekednek. A legutóbbi két évben a bérek , — szándékainknak megfelelően — rétegenként eltérően változtak. Az átlagosnál gyorsabban a nagy­ipari munkásság munkabére, ezen belül' is elsősorban a nehéz fizikai munkát végzők, a több műszakban dolgozók, valamint a magas szakképzettséggel rendel­kezők bére emelkedett. Több mint 2 millió dolgozó részesült kormányhatározat alapján 2—25 .^százalékos külön béremelésben. A; tervek szerint jövőre az át- slagbéEeki növekedése a vállalatok- - nál és szövetkezeteknél ‘5 száza­lék, a költségvetési szerveknél ennél valamivel kisebb mértékű lesz. A vállalatoknál és a szö­vetkezeteknél a következő hónapokban ese­dékes részesedés az előző évi átlagot legalább 10 szá­zalékkal meghaladja. Bérkiigazi fásokra, kisebb köz­ponti béremelésekre jövőre a költségvetés 450 millió forintot juttat. Ebben főleg azok a vál­lalatok részesülnek, ahol a ter­melékenység növelése érdekében nagyobb arányú üzemszervezést hajtanak végre, vagy több mű­szakot vezetnek be. A jövő esz­tendőre nem ígérhetünk széles körű béremelést, de a vállala­toknál és intézményeknél meg­van a feltétele annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pon­tosabb munka, a szigorúbb ter­melési fegyelem vállalóit a meg­érdemelt béremelésben részesít­sék. A családoknak nyújtott pénz­beni juttatások jelentőségét jel­zi, hogy a népesség 16 százaléka, azaz 1 millió 680 ezer gyermek után családi pótlékot folyósítunk; a népesség kereken 17 százaléka pedig, 1 millió 780 ezer fő nyug­díjat, illetve nyugdíj jellegű el­látást kap. Jövedelempolitikánk fontos tö­rekvése, hogy a családok élet- színvonala ne különbözzön 'túl­zottan azért, mert az egyik csa­ládban több a gyerek, a másik­ban kevesebb. Az elmúlt évek­ben néhányszor emeltük a csa­ládi pótlékot, s az 1975. évi költ­ségvetésben már 5,4 milliárd fo­rintot irányozunk elő erre a cél­ra, amely 680 millióval több az 1974. évinél. Szociálpolitikánk másik törek­vése a nyugdíjasok helyzetének javítása. A jövő évben nagyon sürgető kötelezettségünknek te­szünk eleget ázzál, hogy a nyug­díjak és járadékok automatikus növelésén túl július 1-től felemeljük a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat, valamint az árvaellátás alsó ha­tárát, s differenciáltán emeljük az 1971 előtt megállapított nyug­díjakat is. Ez több mint egymil­lió nyugdíjast érint, leginkább a már hosszú ideje nyugdíjasokat. Ésszerű takarékosságra van szükség a gazdasági élet minden területén gasabb az 1974. évinél, azaz 10 százalékkal nő. A költségveté­si szerveknél beruházási cé­lokra a múlt évivel. azónos ösz- szeg — 14 milliárd forint — áll rendelkezésre. Bővítjük a szakközépiskolákat, új szakmunkástanuló-otthono­kat építünk, hogy ifjúmunkásaink korszerűbb és kulturáltabb környezetben készülhessenek hivatásukra. Gyarapodik a kórházak befo­gadóképessége, nagyobb részt a szülészeti osztályokon, Budapes­ten és több vidéki városban is. Társadalmi és gazdasági jelen­tőségéhez méltóan fejlesztjük a tudományos kutatást, támogatjuk a művészeteket és a közművelő­dést, javítjuk a testnevelés fel­tételeit, Lehetőség van arra, hogy a társadalmi ellátásról szóló tör­vényekben és a IV. ötéves terv­ben foglalt minden fontos cél megvalósulása — ha egy kicsit szerényebb is, mint azt korábban gondoltuk — folytatódjék. Ami­kor a kormány ezt a szándékát kifejezi, egyúttal azt is kéri, hogy érvényesüljön az ellátás színvonalát még nem károsító takarékosság, és az ebből nyer­hető eszközöket a minisztériu­mok és a tanácsok a legsürge­tőbb társadalmi feladatokra for­dítsák. A jövőben a kis és nagy dön­téseknek egyaránt jobban kell szolgálniuk a gazdasági tartalé­kok hasznosítását és az ésszerű takarékosságot. Az ötvenes évek elején sok mellékíz tapadt a ta­karékosság fogalmához és gya­korlatához. Ezért kiemelném, hogy a mi felfogásunk szerint az ésszerű takarékosságot az jellemzi, hogy az egész társa­dalmat gazdagítja, de közben senkit sem rövidít neg! Hol vannak komoly . tartalé­kaink és hogyan takarékoskod­hatunk? Napjainkban a világon mindenütt első helyen az ener­giatakarékosság fontosságát emelik ki. Az energiafelhaszná­lásunk mindenképpen nőni fog, ezért az energiatermelésben a hazai lehetőségek kihasználására kell törekednünk. A következő években növelni fogjuk a szén- hidrogének kutatására szánt ösz- , szegeket.. iJípítj,ük a. ,paksi, aj;qfn- . erfynűvfjt- A( n|zafi.^zéíwagü/on ' ’okszerű kihásznalasara 3 is 'intéz­kedéseket teszünk. A népgazdaság energiafel­használásának tudományos igé­nyű optimalizálása mellett nem nélkülözhetjük a hétköznapi ta­karékosságot sem. Vizsgálni kell azt is, hogyan mérsékelhetők a hálózati veszteségek. A gépkocsik fajlagos üzemanyag-fogyasztását csökkenteni lehet a gépkocsik műszaki állapotának rendszeres felülvizsgálatával. Ideje volna nálunk is megoldani a központi és a távfűtésű lakások hőfok­szabályozását. A háztartásokban ma alkalmazott tarifarendszer nem ösztönöz eléggé a takarékos­ságra. A korszerű nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés együtt jár a mű­trágya, a növényvédő szer és a fehérjetakarmány gyors ütemben emelkedő felhasználásával, s eze­ket egyre nagyobb mennyiségben tőkés piacokon kellett megvásárol­nunk. A mostani árakat tekintetbe véve, elengedhetetlen, hogy ezek felhasználásában a korszerű, legnajgyobb hozamot biztosító el­járások általánosan elterjedjenek. Sok helyen lehet majd megtaka­rítást elérni,- ha nagyobb mér­tékben segítik és ellenőrzik labo­ratóriumi mérésekkel a műtrágya adagolását. Rengeteg devizát költünk a fe­hérjeimportra. Ezért célszerű lenne több állati hulladék feldol­gozásával növelni a hazai fehér­jetartalmú takarmányt. További tartalékok szabadítha- tók fel, ha okosan gazdálkodunk a gépi berendezésekkel, ha ke­vesebbet állnak a gépek, ha az egyes munkaigényes tevékenysé­geket fokozottabban gépesítjük. Anyagi és erkölcsi érvek együtt szólnak amellett, hogy szüntes­sük meg a pazarlást, amely egyebek között a reprezentáció­nak álcázott vendégeskedésben, a luxusigények kielégítésében, a sokszor fölösleges, naiv, semmit­mondó reklámozásban, a vállala­ti, és intézményi évfordulók és kiadványok áradatában, a bo­nyolult és rosszul szervezett ad­minisztrációban jelentkezik; ami mind-mind végeredményben pro­vinciális gondolkodásmódról ta­núskodik, ettől pedig már ideje lenne végleg megszabadulni. Beruházási célkitűzéseink A társadalmi közös fogyasztás­ra összesen előirányzott 118,7 milliárd forint 11 milliárddal ma­A nagyberuházások megvalósí­tása sok esetben az indokoltnál hosszabb időt vesz , igénybe. A késedelmek okai ismertek, s azok egy része a beruházások jobb előkészítésével és megfelelőbb munkaszervezéssel elkerülhető lenne. Legtöbbször nem a tény­leges beruházási kapacitásunk ■ kevés, hanem annak hasznosítá­sában van a hiba. A legtöbb beruházás nagy szá­mú közreműködő vállalat együttes, jól szervezett mun­káját igényH, de ma éppen az összehangolás akadozik. A kivitelezők, gépszállítók, ter­vezők csak egy-egy résztevékeny­ségre szerződnek. Közülük egyik sem vállalkozik valamennyiük' munkájának szervezésére, koor­dinálására, amihez anyagi érde­keltsége fűződne. Ezért olyan ja­vaslatok és intézkedések kidol­gozása van folyamatban, ame­lyek a jelenleg hiányzó fővállal­kozói szervezetek kialakulását se­gítik elő, működésükhöz megfe- ' lelő szervezeti, pénzügyi, anyagi érdekeltségi feltételeket teremte­nek már a jövő év elején, A felhalmozás költségvetési terhei 11—12 százalékkal nőnek, s kereken 59 milliárdot tesz­nek ki. 1975-ben csak három, nagybe­ruházás megkezdését irányoz­zuk elő. A költségvetés a beruházási előirányzat túlnyomó részét a fo­lyamatban levő nagyberuházások folytatására és lehetőség szerinti befejezésére szánja. A tervezett beruházásoknak több mint a fele vállalati hatás­körben valósul meg. A vállala­tok beruházási alapjait a múlt évivel lényegében megegyező , beruházási hitelösszeg egészíti ki. Üj hiteleket is elsősorban a fo­lyamatban levő beruházások gyors befejezéséhez nyújt a bank. Beruházásainkhoz külföldi hiteleket is igénybe veszünk. Ezeknél a hiteleknél jelenleg meglehetősen magas a kamat, s ezért csak kiemelkedően gazda­ságos beruházásokat érdemes megvalósítani belőlük. Megfontol­tan minősítjük továbbra is a vál­lalati kérelmeket az ilyen hite­lek engedélyezésénél, hogy ed­digi jó megítélésünket és fizető- képességünket fenntartsuk. Fejlesztési politikánknak ter- \ mészetes eleme, hegyre ‘bővíteni kívánjuk ‘‘á1'Kooperá­ciós kapcsolatokat a beruházás, a termelés és az értékesítés te­rületén egyaránt. Ebben kiemelkedő jelentőségű­nek tartjuk a KGST komplex programja keretében kibontakozó különféle együttműködési módo­kat ' a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal. Aktívan köz­reműködünk a nem régen ala­kult nemzetközi gazdasági szer- , vezetek és egyesülések munká­jában. Részt veszünk nagy jelen­tőségű közös beruházások meg­valósításában. Tisztelt országgyűlés! Az 1975. évi költségvetés elő­irányzatai korántsem jeleznek könnyű feladatokat és kizárólag kedvező irányú változásokat. Mégis lelkesítő bennük, hogy az országépítés folyamatosságát és magabiztosságát tükrözik. Az el­múlt években nagyon sok terü­leten javult a munka, s ez mind­nyájunk számára példázza, hogy előrehaladásunkhoz a belső erők nem hiányoznak. Inkább a for­rások kiaknázásában, az alkotó munkáskéz és a szellemi erők hasznosításának gyakorlatában vannak fogyatékosságaink. Ha­zánk gazdaságát, nemzeti vagyo­núnkat, minden család jólétét csakis jól szervezett; célratörő munkával tudjuk megvédeni és gyarapítani. Szocialista társadalmunkban a gazdasági fejlődés legfőbb fórrá- sa a becsülettel végzett munka, a jó szándékú építő gondolat és mindezek szervezett összefogása a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása mellett. A történelmi tapasztalatok azt is igazolják, hogy csak az ösz- szes érdekelt, valamennyi dolgo­zó réteg, az ifjúság és az idő­sebb nemzedék egyetértésével és együttműködésével tudjuk társa­dalmi feladatainkat teljesíteni, a nehézségeket legyőzni, az ország ügyeinek intézését még eredmé­nyesebbé tenni. ,Ehhez valameny- nyi vállalat, valamennyi intéz­mény, valamennyi állampolgár kezdeményező és odaadó, haté­kony munkájára' van szükség. Erre hív fel a kormány minden­kit egy békés és sikeres új esz­tendő reményében, amikor maga is teljesíti felelős kötelezettsé­geit az irányításban és a végre­hajtásban. — Ezekkel a szándékokkal ké­rek a Kormány nevében az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz jóváhagyást és felhatalmazást annak végrehaj­tására — fejezte be beszédét Fa­luvégi Lajos.­i

Next

/
Thumbnails
Contents