Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1974. december 20. A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJÁVAL MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA 1 £ J Nemzeti vagyonúnkat célratörő munkával gyarapíthatjuk Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A megszokott időpontban — az év végén — a megszokott feladattal ült össze az országgyűlés: a következő esztendő költségvetésének meghatározására. A törvényhozók felelősségét jelenleg több körülmény fokozza. Egyfelől az, hogy a IV. ötéves tervünk befejező esztendejének gazdasági feladatairól döntünk, másfelől pedig, hogy a külső gazdasági feltételek gyors változásai és szokatlan alakulásai bennünket is érintenek, következésképp ezekkel számolnunk kell. Hat százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem Élénk gazdasági évet hagyunk magupk mögött, amelyet még gondjainkkal és jövőbeni feladatainkkal egybevetve is eredményesnek ítélhetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk többletének forrósa majdnem teljes egészében a termelékenység emelkedése. Nemzeti jövedelmünk 6 százalékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben. A fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál. Külkereskedelmi forgalmunk ugyancsak gyorsabban bővült a tervezettnél, s beilleszkedésünk a nemzetközi munkamegosztásba a kapcsolatok minden terülétén dinamikusnak mondható. Az ipar termelése 8 százalékkal, az építőiparé pedig 6 százalékkal gyarapodott. A termelés gyorsuló növekedésének lendítőereje a pórt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny. A mezőgazdasági termelés 3—4 százalékkal haladta meg a múlt évi színvonalát. Ez jó eredmény ebben a hosszan tartó esőzéssel, árvizekkel és belvizekkel' sújtott évben. A gazdasági haszonnál is magasabbra értékeljük a külön- láeböző társadalmi11 rétegek1 ‘íktítös 1 i(j»ankójának,iKk!ti4esöfiös'|rtiögéfté- • ' sének egybekap'csbl'ó'd'ól ’éféjéüés felelősségének nagyszerű megnyilvánulását. A fejlesztést tekintve: a beruházások és a megtermelt nemzeti jövedelem aránya egészséges volt. A beruházások volumene 6—7 százalékkal nőtt. Folyamatosan megvalósulnak a gazdaság szerkezetét átformáló ipari és mezőgazdasági fejlesztési programok. Az állami . beruházások elmaradnak ugyan a tervezettől, de közülük néhány fontos beruházásnál javult a munka szervezettsége. Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal, az egy főre jutó reál- jövedelem, 5,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi. áruforgalom több mint 8 százalékkal emelkedett. Az áruellátás — néhány kivételtől1 eltekintve — kielégítő volt. A tervet túlhaladó gazdasági növekedést és az életszínvonal emelését a fogyasztói árak tervezett 2 százalékos növekedése mellett értük el. Ezt közvéleményünk bizakodóan értékeli: ebben az évben á lakosság 9 milliárd forinttal gyarapította takarékbetéteit. Közismert, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 12—15 százalékkal nőttek a fogyasztói Arak, sőt, egyes államokban 20 százalékkal is. Két tényezőnek köszönhetjük, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árainkat szabályozott szinten tarthatjuk. Az egyik a szocialista tulajdonviszonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasági kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb részét a szocialista országokkal folytatjuk. A szocialista országok közötti együttműködésben, sem hagyhatók figyelmen kívül a világgazdaság tartósabb irányzatai, így például egyes nyersanyagok hiánya vagy az árak változása. Most is számíthatunk arra, hogy az árváltozások a Világpiaci áraknak e tartós irányzataiból indulnak ki, mellőzve a konjunktúra elemeit, s tekintetbe veszik az egyes országok termelési és kereskedelmi szerkezeténk alakulását, a kölcsönös érdekeket. Szélesek i a gazdasági . kapcsolataink a világ többi részével, a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi politika enyhülő, békésebb légköre kedvez ezeknek a~líapcsolatoknak. Nyersanyag- és energiaszükségletünk egy részét' a tőkés és a fejlődő .országokból szerezzük be. Szük- , ségesek azok a technikai berendezések, amelyeket ott vásárolunk. Természetes, hogy sok terméket exportálunk is ezekbe az országokba. Mindez azzal jár, hogy a tőkés világpiacon bekövetkezett jelentős változások az áruforgalom, a beruházások, a termelési kooperációk és a pénzügyi elszámolások révén hatnak gazdaságunk belső folyamataira is. A tőkés világpiacon az utóbbi években — s kiváltképpen ebben az esztendőben — az árak rendkívül gyorsan és nagy mértékben emelkedtek. Különösen megdrágultak az olaj, a vegyianyagok és a műtrágya, a szója, a cukor és a papír. E termékekből mi is számottevő mennyiségben vásárolunk a tőkés országokból. Fontos exportcikkünknek, a húsnak áz ára — átmenetileg — csökkent, és a Közös Piac diszkriminációs tilalma miatt értékesítési nehézségeink is keletkeztek. Ezzel szemben például a búzánál és a kukoricánál — amelyből ez évben is jelentős eladásunk volt — az árak emelkedése volt jellemző. A feldolgozott termékekből több á kivitelünk, mint a behozatalunk. Ezeknek az árai is emelkedtek, de jóval kisebb mértékben, mint a nyersanyagoké és az energiahordozóké, ösz- szességében Import árveszteségeinket az exportárak nyereségei csökken, tették, de közel sem ellensúlyozták. A világpiaci árak e számunkra kedvezőtlen változásai a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérlegben hiányt idéztek elő. Gondjainkat azonban nem volna helyes csak a világpiacon bekövetkezett változásokra visszavezetni, hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek korántsem határainkon túlról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágításban, élesebben jelennek meg! Nemzeti jövedelmünk termelésének és felhasználásának mérlege • sffi^totjaj.i .hogy airfo- Á i^gMf^^.^jkjheruházás nqypke- _ h deset, továbbá,,,,az, .árveszteséget. és készletfelhalmozást együttesen a hazai nemzeti jövedelem növekménye nem fedezte teljes egészében. Az idei eredmények és tanulságok mélyreható elemzése alapján készítettük elő az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést. A jövő évi költségvetési bevételek és kiadások Tisztelt országgyűlés! Pártunk Központi Bizottsága ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szellemében meghatározta a jövő évi nép- gazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartotta. Ezeket figyelembe véve, a jövő évi terv azt tűzi ki célul, hogy a beruházások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás tovább bővüljön, de az ideinél valamivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom által valóban indokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari termelést az ideinél mérsékeltebben, 6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelését 3—4 százalékkal kívánjuk növelni. Az építőiparnak legalább 6 százalékkal kell emelnie termelését. Ezek együttesen a. nemzeti jövedelem mintegy 5—5,5 százalékos többletét alapozzák meg, ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását jelenti. Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több laz 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valamennyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagéban vagy az összes kiadásokhoz hasonlítvá nem aggasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedések csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat. A költségvetésben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több évre elosztjuk. Ez úgy lehetséges, hogy a költségvetési hiányt — egyes fejlesztési feladatokkal együtt — hitelforrásokból fedezzük. A költségvetés növekvő hiányának pótlása hitelforrásokból szokásos és elfogadható, de csak átmeneti megoldás. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország és háztartása tartósan csak azt költhet! el, ami rendelkezésére áll, tartósan csak annyit fogyaszthat, amit megtermelt. Adódhatnak sajátos helyzetek — mint most. is —, de ez nagyobb felelősséggel jár. Még inkább kiemeli a lényeget, azt hogy fegyelmezettebben kell dolgoznunk, rendezettebben kell gyarapítani javainkat, szigorúbb sorrendben kell mérlegelni kiadásainkat, és mindenütt arra kell alapoznunk, amit a közösen végzett munkával előállítunk. A költségvetés bevételeinek több mint háromnegyed része a vállalatok és szövetkezetek befizetéseiből származik, s a kiadások nagyobb része is hozzájuk áramlik támogatások formájában. A vállalatok és szövetkezetek befizetései kereken 16 milliárd forinttal nőnek, de a kiterjedt támogatások miatt nem nyújtanak elegendő forrást a felhalmozásra és a társadalmi közös fogyasztás kiadásaira, ezért is fokozottabb figyelmet kell fordítani azokra a tartalékokra, amelyek ma még rejtve vannak. Az előirányzatodat megalapozó számítások szerint a vállalatok nyeresége 11 százalékkal nő. Ezzel arányosan alakul az az ösz- szeg — kereken 47 milliárd forint —, amellyel érdekeltségi alapjaikban gazdálkodhatnak. A fejlesztési alapokra 30 milliárd forint, a részesedési alapokra 11 milliárd forint, a tartalékalapokra 6 milliárd forint jut, az 1975-re számításba vett eredmények alapján. A vállalati költségvetési kapcsolatok szerkezete a január 1-én életbe lépő termelői árrendezés hatására változik. El akarjuk kerülni, hogy az alapanyagok és energiahordozók áremelkedése teljesen beépüljön a termelői árakba, ezért ezt részben ellensúlyozni fogjuk a vállalati költségekben: az eszközlekötési járulékot egyharmadáyal, összesen '■ Lt'Smí'üiái’d -fötfinttal -csökkentjük. ■A tefmelSl' ^rakf AtlAgbSah 8 szá- - RValékkálöhnőnéki1' í'dré')''1 a ^legtöbb * esetben így is alacsonyabbak a mai világpiaci áraknál. Az egyes országok árszínvonalainak egymáshoz viszonyított változása szoros összefüggésben ’ van a valuták közötti átszámítás rendszerével. Feltételezhetjük, hogy a nyugati országök többségében a termelői és fogyasztói árak ingadozása, átlagos emelkedése jövőre is jóval meghaladja majd a hazai ármozgásokat. Ma a világ 113 országával konvertibilis, szabad-devizában kereskedünk és számolunk el. Ezek miatt szem előtt kell tartani a forint értékének a többi valutához képest bekövetkező változásait, hogy megőrizzük a forint-valuta szilárd helyzetét. A közeli napokban árfolyampolitikai intézkedésekre kerül sor, ' amelyek a tőkés valutákhoz képest, a forint erősítését célozzák, azért, hogy érvényre juttassuk a gazdasági érdekeinknek megfelelő — reális — valutaértékarányokat. Az alapvető közszükségleti cikkek fogyasztói ára nem változik Az új termelő árakból a vállalatok valóságosabban fogják érzékelni anyag- és energiafelhasználásuk költségterheit. Szeretnénk, ha a magasabb költség megfontoltabb vásárlásokra, készletgazdálkodásra ösztönözne, növelné a vállalatok keresletét, az olcsóbb, helyettesítő anyagok iránt. A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a termelői árak, ezért számos termék forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3,7 milliárd forinttal, egyes termékek fogyasztói árkiegészítését pedig további 1,3 milliárd forinttal emeljük. Ezáltal elérjük, hogy az alapvető közszükségleti cikkek, köztük: a kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejtermékek fogyasztói ára nem változik. 1975-ben. Változatlanok maradnak a lakosság ellátása szempontjából fontos közüzemi díjak, szolgáltatások árai is. . Mindemellett a népgazdasági 'terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a borárak emelését is — 1 százalékkal növelik a jövő évi fogyasztói árszínvonalat. Az 1975-ös árváltozások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ruházati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelkedések és -csökkenések egyaránt lesznek. S ezek — számításaink szerint — együttesen nem jelentősen, de mérséklik e termékek árszínvonalát. Viszont többségében emelkednek a vas- és műszaki termékek árai, átlagosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlagosan 4,3 százalékkal, és a bútoroké átlagosan 3,2 százalékkal. Egyes termékek árai ennél jobban nőnek, amit ezek az átlagok nem fejeznek jól ki. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbírálás alapján — a fontosabb közfogyasztású cikkek árát e termékcsoportokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetési támogatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyermekruházati cikkek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fontos termék. Az árváltozások nem egyformán érintik a családokat. Érzékenyebben érintik a nagyobb jövedelműek vásárlásait, és kevésbé terhelik az állandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Ha szólunk is a gondjainkról, ha hivatkozunk is intézkedéseink magyarázatánál a külső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátáira, a jövő évre is megalapozzuk a lakosság életszínvonalának javulását, bár annak mértéke az ideinél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal emelkedik, a pénzbeni társadalmi juttatások — reálértéken — 11 százalékkal növekednek. A legutóbbi két évben a bérek , — szándékainknak megfelelően — rétegenként eltérően változtak. Az átlagosnál gyorsabban a nagyipari munkásság munkabére, ezen belül' is elsősorban a nehéz fizikai munkát végzők, a több műszakban dolgozók, valamint a magas szakképzettséggel rendelkezők bére emelkedett. Több mint 2 millió dolgozó részesült kormányhatározat alapján 2—25 .^százalékos külön béremelésben. A; tervek szerint jövőre az át- slagbéEeki növekedése a vállalatok- - nál és szövetkezeteknél ‘5 százalék, a költségvetési szerveknél ennél valamivel kisebb mértékű lesz. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél a következő hónapokban esedékes részesedés az előző évi átlagot legalább 10 százalékkal meghaladja. Bérkiigazi fásokra, kisebb központi béremelésekre jövőre a költségvetés 450 millió forintot juttat. Ebben főleg azok a vállalatok részesülnek, ahol a termelékenység növelése érdekében nagyobb arányú üzemszervezést hajtanak végre, vagy több műszakot vezetnek be. A jövő esztendőre nem ígérhetünk széles körű béremelést, de a vállalatoknál és intézményeknél megvan a feltétele annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pontosabb munka, a szigorúbb termelési fegyelem vállalóit a megérdemelt béremelésben részesítsék. A családoknak nyújtott pénzbeni juttatások jelentőségét jelzi, hogy a népesség 16 százaléka, azaz 1 millió 680 ezer gyermek után családi pótlékot folyósítunk; a népesség kereken 17 százaléka pedig, 1 millió 780 ezer fő nyugdíjat, illetve nyugdíj jellegű ellátást kap. Jövedelempolitikánk fontos törekvése, hogy a családok élet- színvonala ne különbözzön 'túlzottan azért, mert az egyik családban több a gyerek, a másikban kevesebb. Az elmúlt években néhányszor emeltük a családi pótlékot, s az 1975. évi költségvetésben már 5,4 milliárd forintot irányozunk elő erre a célra, amely 680 millióval több az 1974. évinél. Szociálpolitikánk másik törekvése a nyugdíjasok helyzetének javítása. A jövő évben nagyon sürgető kötelezettségünknek teszünk eleget ázzál, hogy a nyugdíjak és járadékok automatikus növelésén túl július 1-től felemeljük a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat, valamint az árvaellátás alsó határát, s differenciáltán emeljük az 1971 előtt megállapított nyugdíjakat is. Ez több mint egymillió nyugdíjast érint, leginkább a már hosszú ideje nyugdíjasokat. Ésszerű takarékosságra van szükség a gazdasági élet minden területén gasabb az 1974. évinél, azaz 10 százalékkal nő. A költségvetési szerveknél beruházási célokra a múlt évivel. azónos ösz- szeg — 14 milliárd forint — áll rendelkezésre. Bővítjük a szakközépiskolákat, új szakmunkástanuló-otthonokat építünk, hogy ifjúmunkásaink korszerűbb és kulturáltabb környezetben készülhessenek hivatásukra. Gyarapodik a kórházak befogadóképessége, nagyobb részt a szülészeti osztályokon, Budapesten és több vidéki városban is. Társadalmi és gazdasági jelentőségéhez méltóan fejlesztjük a tudományos kutatást, támogatjuk a művészeteket és a közművelődést, javítjuk a testnevelés feltételeit, Lehetőség van arra, hogy a társadalmi ellátásról szóló törvényekben és a IV. ötéves tervben foglalt minden fontos cél megvalósulása — ha egy kicsit szerényebb is, mint azt korábban gondoltuk — folytatódjék. Amikor a kormány ezt a szándékát kifejezi, egyúttal azt is kéri, hogy érvényesüljön az ellátás színvonalát még nem károsító takarékosság, és az ebből nyerhető eszközöket a minisztériumok és a tanácsok a legsürgetőbb társadalmi feladatokra fordítsák. A jövőben a kis és nagy döntéseknek egyaránt jobban kell szolgálniuk a gazdasági tartalékok hasznosítását és az ésszerű takarékosságot. Az ötvenes évek elején sok mellékíz tapadt a takarékosság fogalmához és gyakorlatához. Ezért kiemelném, hogy a mi felfogásunk szerint az ésszerű takarékosságot az jellemzi, hogy az egész társadalmat gazdagítja, de közben senkit sem rövidít neg! Hol vannak komoly . tartalékaink és hogyan takarékoskodhatunk? Napjainkban a világon mindenütt első helyen az energiatakarékosság fontosságát emelik ki. Az energiafelhasználásunk mindenképpen nőni fog, ezért az energiatermelésben a hazai lehetőségek kihasználására kell törekednünk. A következő években növelni fogjuk a szén- hidrogének kutatására szánt ösz- , szegeket.. iJípítj,ük a. ,paksi, aj;qfn- . erfynűvfjt- A( n|zafi.^zéíwagü/on ' ’okszerű kihásznalasara 3 is 'intézkedéseket teszünk. A népgazdaság energiafelhasználásának tudományos igényű optimalizálása mellett nem nélkülözhetjük a hétköznapi takarékosságot sem. Vizsgálni kell azt is, hogyan mérsékelhetők a hálózati veszteségek. A gépkocsik fajlagos üzemanyag-fogyasztását csökkenteni lehet a gépkocsik műszaki állapotának rendszeres felülvizsgálatával. Ideje volna nálunk is megoldani a központi és a távfűtésű lakások hőfokszabályozását. A háztartásokban ma alkalmazott tarifarendszer nem ösztönöz eléggé a takarékosságra. A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés együtt jár a műtrágya, a növényvédő szer és a fehérjetakarmány gyors ütemben emelkedő felhasználásával, s ezeket egyre nagyobb mennyiségben tőkés piacokon kellett megvásárolnunk. A mostani árakat tekintetbe véve, elengedhetetlen, hogy ezek felhasználásában a korszerű, legnajgyobb hozamot biztosító eljárások általánosan elterjedjenek. Sok helyen lehet majd megtakarítást elérni,- ha nagyobb mértékben segítik és ellenőrzik laboratóriumi mérésekkel a műtrágya adagolását. Rengeteg devizát költünk a fehérjeimportra. Ezért célszerű lenne több állati hulladék feldolgozásával növelni a hazai fehérjetartalmú takarmányt. További tartalékok szabadítha- tók fel, ha okosan gazdálkodunk a gépi berendezésekkel, ha kevesebbet állnak a gépek, ha az egyes munkaigényes tevékenységeket fokozottabban gépesítjük. Anyagi és erkölcsi érvek együtt szólnak amellett, hogy szüntessük meg a pazarlást, amely egyebek között a reprezentációnak álcázott vendégeskedésben, a luxusigények kielégítésében, a sokszor fölösleges, naiv, semmitmondó reklámozásban, a vállalati, és intézményi évfordulók és kiadványok áradatában, a bonyolult és rosszul szervezett adminisztrációban jelentkezik; ami mind-mind végeredményben provinciális gondolkodásmódról tanúskodik, ettől pedig már ideje lenne végleg megszabadulni. Beruházási célkitűzéseink A társadalmi közös fogyasztásra összesen előirányzott 118,7 milliárd forint 11 milliárddal maA nagyberuházások megvalósítása sok esetben az indokoltnál hosszabb időt vesz , igénybe. A késedelmek okai ismertek, s azok egy része a beruházások jobb előkészítésével és megfelelőbb munkaszervezéssel elkerülhető lenne. Legtöbbször nem a tényleges beruházási kapacitásunk ■ kevés, hanem annak hasznosításában van a hiba. A legtöbb beruházás nagy számú közreműködő vállalat együttes, jól szervezett munkáját igényH, de ma éppen az összehangolás akadozik. A kivitelezők, gépszállítók, tervezők csak egy-egy résztevékenységre szerződnek. Közülük egyik sem vállalkozik valamennyiük' munkájának szervezésére, koordinálására, amihez anyagi érdekeltsége fűződne. Ezért olyan javaslatok és intézkedések kidolgozása van folyamatban, amelyek a jelenleg hiányzó fővállalkozói szervezetek kialakulását segítik elő, működésükhöz megfe- ' lelő szervezeti, pénzügyi, anyagi érdekeltségi feltételeket teremtenek már a jövő év elején, A felhalmozás költségvetési terhei 11—12 százalékkal nőnek, s kereken 59 milliárdot tesznek ki. 1975-ben csak három, nagyberuházás megkezdését irányozzuk elő. A költségvetés a beruházási előirányzat túlnyomó részét a folyamatban levő nagyberuházások folytatására és lehetőség szerinti befejezésére szánja. A tervezett beruházásoknak több mint a fele vállalati hatáskörben valósul meg. A vállalatok beruházási alapjait a múlt évivel lényegében megegyező , beruházási hitelösszeg egészíti ki. Üj hiteleket is elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors befejezéséhez nyújt a bank. Beruházásainkhoz külföldi hiteleket is igénybe veszünk. Ezeknél a hiteleknél jelenleg meglehetősen magas a kamat, s ezért csak kiemelkedően gazdaságos beruházásokat érdemes megvalósítani belőlük. Megfontoltan minősítjük továbbra is a vállalati kérelmeket az ilyen hitelek engedélyezésénél, hogy eddigi jó megítélésünket és fizető- képességünket fenntartsuk. Fejlesztési politikánknak ter- \ mészetes eleme, hegyre ‘bővíteni kívánjuk ‘‘á1'Kooperációs kapcsolatokat a beruházás, a termelés és az értékesítés területén egyaránt. Ebben kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a KGST komplex programja keretében kibontakozó különféle együttműködési módokat ' a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal. Aktívan közreműködünk a nem régen alakult nemzetközi gazdasági szer- , vezetek és egyesülések munkájában. Részt veszünk nagy jelentőségű közös beruházások megvalósításában. Tisztelt országgyűlés! Az 1975. évi költségvetés előirányzatai korántsem jeleznek könnyű feladatokat és kizárólag kedvező irányú változásokat. Mégis lelkesítő bennük, hogy az országépítés folyamatosságát és magabiztosságát tükrözik. Az elmúlt években nagyon sok területen javult a munka, s ez mindnyájunk számára példázza, hogy előrehaladásunkhoz a belső erők nem hiányoznak. Inkább a források kiaknázásában, az alkotó munkáskéz és a szellemi erők hasznosításának gyakorlatában vannak fogyatékosságaink. Hazánk gazdaságát, nemzeti vagyonúnkat, minden család jólétét csakis jól szervezett; célratörő munkával tudjuk megvédeni és gyarapítani. Szocialista társadalmunkban a gazdasági fejlődés legfőbb fórrá- sa a becsülettel végzett munka, a jó szándékú építő gondolat és mindezek szervezett összefogása a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása mellett. A történelmi tapasztalatok azt is igazolják, hogy csak az ösz- szes érdekelt, valamennyi dolgozó réteg, az ifjúság és az idősebb nemzedék egyetértésével és együttműködésével tudjuk társadalmi feladatainkat teljesíteni, a nehézségeket legyőzni, az ország ügyeinek intézését még eredményesebbé tenni. ,Ehhez valameny- nyi vállalat, valamennyi intézmény, valamennyi állampolgár kezdeményező és odaadó, hatékony munkájára' van szükség. Erre hív fel a kormány mindenkit egy békés és sikeres új esztendő reményében, amikor maga is teljesíti felelős kötelezettségeit az irányításban és a végrehajtásban. — Ezekkel a szándékokkal kérek a Kormány nevében az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz jóváhagyást és felhatalmazást annak végrehajtására — fejezte be beszédét Faluvégi Lajos.i
