Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-17 / 294. szám
Állategészségügyi szolgálat a Bácsalmási állami Gazdaságban A Bácsalmási Állami Gazdaságban az állategészségügyi szolgálat méltó helyet foglal el a vezetési szervezetben. Jelentőségét a gazdaság vezetősége kezdettől fogva felismerte. Az állatorvos személyét, tevékenységi körét más szakírók képviselőivel egyenlő módon, az 'ügyviteli szabályzatban meghatározta. E szerint a gazdaságot állategészségügyi témákban minden vonatkozásban , a főállatorvos képviseli. Ebből a funkcióijából eredően tagja az igazgató- tanácsnak, ahol véleményét' állategészségügyi kérdésekben joga van kinyilvánítani. Szakmai szempontból irányítása alá tartozik a gazdaság két állattenyésztési főágazatának állatorvosa. A \gazdaság három állatorvo- - sa 3040 szarvasmarha és 31 ezer sertés tenyésztésének állategészségügyi féltételeit hivatott megteremteni. Munkájukbán jelentős számú szaksegéd | és inszeminá- ’tor vesz részt. Az állategészség- 'ügyi szervező munkához hozzá- _ tartozik az állategészségügyi szakkáüerek utánpótlásáról való gondoskodás is. Jelenleg három ' ötödéves és két másodéves állatorvostan-hallgatóval van tanulmányi szerződése a gazdaságnak. A középkáderek képzését, ‘mivel ez országosan rendezetlen, “a gazdaság állatorvosai oldják meg. Az állategészségügyi munka 1 nem lehetne eredményes, ha szervesen nem kapcsolódna az állattenyésztéshez, a növénytermesztéshez és más — főként műszaki — ágazatokhoz. A sertések takarmányozásához szükséges kukoricatermelés, -betakarítás. -tárolás folyamatában nemcsak a, mezőgazdasági mérnökök; hanem az állatorvosok is bekapcsolódnak. Ez esetben az a cél, hogy a gazdaság modern ■ I ! sertéstelepét megfelelő számú hízó hagyja el, de a feladat- teljesítéséhez egészséges alaptakarmányról kell gondoskodni. Az állatorvosok feladata, hogy a mérnökök segítségével mikro- \ biológiailag ellenőrizzék a takarmány minőségét a betakarítás előtt, a betakarításkor és a tárolás alatt. Végső fokon az ő feladatuk megállapítani a vizsgálatok alapján a takarmány használhatóságát. Ahhoz, • hogy megfelelq színvonalon érvényre juttassák az állategészségügyben a preventív szemléletet, a belső munkakapcsolatokon túl jó és informatív- kapcsolatokat kell kialakítani az irányító és a tudományos intézetekkel. Jó együttműködés alakult ki a megyei állategészségügyi állomással is. Élő kapcsolatuk van az állatorvosi egyetemmel. A tanintézmény takarmá,- nyozási' tanszéke a szarvasmarha I ásványianyag-szükségletének témáját vizsgálja. Az eddigi vizsgálatok álapján máris értékes következtetéseket lehet levonni, például a gyepterületek műtrágyázását, illetve a takarmányszabvány kiegészítéséjt tekintve. Mikrobiológiai vonatkozásban is jó együttműködés alakult ki az Országos Állategészségügyi Intézet Baktéorológiai Osztályával, az állami gazdaságok megyei szakszolgálati álló-' másával. E két intézménnyel vizsgáltatják a tömegtakarmá- nyok gombás és baktériumos fertőzöttségét. Sem az állategészségügyi szolgálat, sem az állattenyésztés irányítása nem tudná betölteni szerepét a gazdaságon belül, ha az állattenyésztést és az állategészségügyet érintő kérdésekben nem alakítanák ki a közös cél érdekében egységes véleményt. A gazdaságban nem tesznek egyenlőségjelet az állatorvos személye és az állategészségügy közé.' Ebből a szemléletből származóan bizonyos kérdésekben a mezőgazdasági mérnöknek is képviselnie kell az állategészségügy érdekeit ugyan úgy, mint az állattenyésztési szakembernek, vagy a műszaki ágazatot irányító mérnöknek. Az állategészségügy tehát gyűj- tőfogalom, mely egyes esetekben alapvetően meghatározó jellegű. Egy modern sertéstelepen a termelési feltételek megteremtéséért nagyon precízen együtt kell működni az üzemmérnöknek, az állattenyésztőnek, állatorvosnak, az építésznek. Az épület paramétereinek ki kell elégítenie az állat biológiai igényét. Ostobaság lenne, adott esetben például a szellőztetés megoldatlanságát, vagy a fűtés hiányosságait és az ezek által kiváltott állatbetegségeket az állatorvos hibájának tekinteni. Hasonló értelemben lehet nyilatkozni az állattartó telepek külső és belső- járványvédelméről, amelynek során az állatorvosnak szüksége van azokra a jelzésekre,, amelyeket a dolgozók, telepvezetők vagy ágazatvezetők tapasztalataik alapján közölnek. Ez tehát kollektív munka. A járványvédelemben az ál- latoryos őre és parancsnoka az állategészségügynek. Munkájában figyelembe veszi a gazdasági érdekeken, túl a népgazdasági szempontokat is. Sok esetben kilép a hierarchiában elfoglalt helyéről, és intézkedéseit, például járványos állatbetegség esetén, közvetlen igazgatói szinten adja 0 Higiénikus körülmények között elletnek az állami gazdaság sertéstelepén. ki, s ezt mindenki köteles figyelembe venni, végrehajtani. A gazdaságban ez évben kezdett működni az újonnan épült 1700 kocás új sertéstelep, amelynek fel töltését az idén befejezték. A telep állományát sikerült a fertőző betegségektől megóvni, és végrehajtották a vemhesítési tervet is. A jó együttműködés eredménye, hogy az épülő telepet egy év alatt feltöltötték. A kombinátot megfelelő szociális épülettel látták el, ahol a dolgozóknak lehetőségük van a fertőtlenítésre és a tisztálkodásra. Ezen a modern telepen a járványvédelmen kívül nagyon lényeges tevékenység az állatok mesterséges termékenyítése, amelynek eredményei azonosak a természetes fedeztetésekével. Hasznos a mesterséges megtermékenyítés a fertőző betegségek megelőzése miatt is, túl azon, hogy a tenyésztési elképzeléseket gazdaságosabban, gyorsabban és magasabb szinten lehet megvalósítani. N A járványt megelőző és a gyógyító munkához csatlakozik a gazdaságon belül létrehozott házi gyógyszertár és laboratórium is. A gazdaság másik nagy ágazata a szarvasmarha-tenyésztés, ide tartozik több mint ezer tehén és a növendékjószágok. Ma már elmondhatják, hogy az állomány teljes egészében gümőkórmen- tes, a telepek közül a moszton- gai és a tompái üzemegységben levő szarvasmarhák brucellamen- tesek is. Az ágazatban nagyon fontos . helyet - foglal el a szaporodás- biológia és ezzel összefüggésben a borjúszaporulati terv teljesítése. Döntő kérdés ez, mert a tej- hozam alapja a szükségletnek, megfelelő, jó minőségű takarmányról való gondoskodás mellett a tehenek szaporodása. Az ezzel összefüggő feladatokat az állatorvos, az inszeminátorok és a telepvezetők segítségével oldja meg. Fontos területe a megelőző munkának a tejtermelésben a higiénia megteremtése, az istálló tisztaságának ellenőrzése, a tőgykezelés, a fejőgépek, fejőcsészék helyes használata. A gazdaság állategészségügyi szakemberei segítenek a fejlesztési tervek megvalósításában. A közeljövőben többek között a kötetlen tartásos tehenészetek állategészségügyi gondjait kell megvalósítani. Ehhez a tartási módhoz új fajtaváltozatra van szükség, amelyet a magyar tarka állomány holstein-frizzel való keresztezésével állítanak elő. A Bácsalmási Állami Gazdaságban modern állattartást vezettek be. Ez mind a két ágazatban új állategészségügyi gondokat vet fel, amelyet csak abr ban az esetben oldhatnak meg, ha ismerik a termelés minden folyamatát, minden rezdülését. A gazdaság állatorvosai a többi vezetővel együttműködve hajtják végre a feladatokat. Az eddigiekből látszik, kitűnik, hogy sok a tennivaló, amelyek zökkenőmentes elvégzése nagy ügyszeretetét és szigorú munkafegyelmet követel. (x) TERULETRENDEZESI TAPASZTALATOK HELVÉCIÁN HELVÉCIÁI nun CA1DASÁC A Helvéciái Állami Gazdaság megalakulásakor és az ezf követő években is sok kisebb-nagyobb parcellából állt. A szétszórtságot az okozta, hogy az állami tartalék területei egymástól elég nagy távolságra voltak, ezek gazdái vagy felajánlották, vagy elhagyták földjüket. A gazdaság 1950-ben alakult és a későbbiék folyamán ai ország legszétszórtabb területű állami üzeme lett. Így nem lehetett megvalósítani a korszerű gazdálkodást. Évről évre veszteséggel zártak. Nyilvánvaló, hogy a kis parcellákon gyakorlatilag a hagyományos kisüzemi gazdálkodás folyt, Többszöri szanálás után végül is 1966-ban ketté vált a gazdaság. Levált belőle Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság néven egy jelentős terület. 1968rban új vezetőség került a régi Helvéciái Állami Gazdaság élére. | Az akkori zűrzavart bizonyítja, hogy nem tudták: mennyi földje is van a gazdaságnak. Az összeíráskor, az ellenőrzésekből derült ki, hogy a hétezer hektáros üzem csaknem ezer darabban van. Számos területről addig nem tudtak. Gyakori eset volt, hogy a gazdaság földjét mások művelték, Vagy a gazdaság művelte másokét. Ugyanez volt az adózásnál is. Az összeíráskor többek között „felfedeztek” 22 tanyát. . Ilyen körülmények között még 4 Az alsó képen: v az állami gazdaság új lakótelepe. 1968-ban is ötmillió veszteséggel zárták a? évet. Az új vezetés legfontosabb feladatának tartotta a korszerű gazdálkodás megteremtését, amelynek egyik feltétele volt a területrendezés, a Szétszórtság csökkentése. Sok-sok fáradtsággal, szívós munkával évről évre javítottak a helyzeten, egyúttal hozzákezdtek a szőlőtelepítések korszerűsítéséhez, új gyümölcsültetvények létrehozásához, almát, kajszit és őszibarackot honosítottak meg. Egyúttal, megkezdték a tárgyalásokat a környező üzemekkel a földcserékről. Az említett, csaknem ezer parcella 13 község haA területrendezéssel együtt tehát létrehozták a nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Nemcsak telepítettek, hanem 40 kilométer belvízlevezető csatornát is építettek. Az intézkedések hatására a termésátlagok többszörösére növekedtek az utóbbi esztendőkben. 1969-től kezdve a gazdaság egyre jobb eredményeket ér el. Tavaly 27 millió forint tiszta nyereséggel zárta az évet. Ahogy a lehetőségek engedik, tovább folytatják a földcseréket, hogy méginkább csökkenjen a széttagoltság. Segítenek a családiház-építés- ben, a tanyák megszüntetésében. A gazdaság területébe beékelődő régi tanyaépületek ugyanis nehezítik a nagyüzemi termelés kialakítását. A kintlakók szívesen költöznek a községekbe, vagy a gazdaság központi lakótelepére, ahol korszerű körülmények között villannyal, fürdőszobával ellátott családi házban élhetnek. ^maf/ariití: — iBoí/ — múr látott trnmf -» gfüttoiaá •mm iíáS — aőnló mm miS • liNqtS-nua • fayafaküpat tárában helyezkedett el. A vezetőség erőfeszítéseinek eredményeképpen 1968—1974-ig 983-ról egyházi tanácsnak területeket. Kecskemét zöldövezetének kialakítására 27 hektárt adtak át. Helvécián, Ágasegyházán és Jakab- szálláson 15 hektárt lakótelepek céljára. Az állami gazdaság gyenge homokterületen gazdálkodik, amelynek hasznosítása szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítésekkel oldható meg. Korszerűsítették a szőlőültetvényeket, újakat létesítettek. Jelenleg 830 hektár szőlőterületük van. Hétszáz hektáron, gyümölcsöst létesítettek. . Az állami gazdaság vezetése még 1968-ban azt is elhatárpzta, hogy figyelembevéve a kedvezőtlen természeti adottságokat, szőlő- és gyümölcstermesztés mellett foglalkozik a homokterületen erdősítéssel, illetve cellulóznyár- telepítéssel. Hozzá is láttak mégfl969-ben a tervek megvalósításához. Negyvenegy hektár erdőt telepítettek ekkor. Az elhatározást indokolta, hogy a gazdaság háromezer hektárnyi szántóterületének mintegy 80 százaléka V—VIIl-as osztályú. Ezeken a szántókon a korábbi években hektáronként öt mázsa rozsot tudtak elérni, nagy veszteséggel. 1969—1973-ig 621 hektár fenyő- és lomberdőt, valamint cellulóznyárt telepítettek. További terveikben körülbelül háromezer hektárra kívánják növelni az- erdősített területet és a cellulóznyár-ültetvényt. Olyan földeken, ahol a kertészeti termesztést nem érdemes folytatni, hiszen az átlagos humusztartalom a talajban fél százalék, vagy ennél is kevesebb, ott ez a leggazdaságosabb hasznosítási lehetőség. A helvéciai Aranvhomok Mezőgazdasági Szakszövetkezettel 338 hektárnyi területet cseréltek, amely 180 darabban volt. A balló- szögi Egyetértéssel 142 parcellából álló 131 hektárt cseréltek. Hasonló megegyezések történtek a helvéciai Rákóczi, a hetényegyházi Egyetértés, a jakabszállási Népfront, a kerekegyházi Aranyalma Szakszövetkezettel és több mező- gazdasági nagyüzemmel. Hobby- kertek számára leadtak a lajos- mizsei, a kecskeméti és a hetényA KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN 580-ra csökkent a parcelláik száma az ingatlancserék eredményeként.
