Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Luis Corvalán fiának látogatása a megyében AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 294. szám Ara: 90 fillér 1974. december 17. kedd A KISZ Központi Bizottsága vendégeként né­hány nap óta hazánkban tartózkodó Luis Alber­to Corvalán, a Chilei Kommunista Párt bebör­tönzött főtitkárának fia tegnap Kecskemétre lá­togatott. A chilei vendéget a KISZ megyei bi­zottságán Németh Ferenc KISZ megyei első tit­kár tájékoztatta Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, a párt XI. kongresszusá­ra való felkészülésről, a szocialista munkaver- seny eredményeiről, s az ifjúkommunisták mun­kájáról. Ezt követően Luis Alberto Corvalánt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fogad­ta. Délután az ifjúsági szövetség megyei vezetői­nek kíséretében a chilei ifjúkommunista megnéz­te a kecskeméti fedett uszodát. A délután során a kecskeméti Sajtóházban foly­tatódott a program. A sajtóklubban Alberto Cor­valán a KISZ megyei bizottságának munkatár­saival és újságírókkal találkozott, s baráti be­szélgetés keretében ismertette a chilei nép jelen­legi helyzetét, a junta kegyetlenségei ellen vívott következetes harcát. Ma, kedden a chilei ifjúkommunista a Kiskun- halasi Állami Gazdaságba, majd ezután Kalo­csára utazik. Itt a porcelánfestő üzem, s a népL* táncegyüttes próbájának megtekintése után a vár rosi úttörőházban szolidaritási nagygyűlésen vett részt. T. L. Képünkön: Luis Alberto Corvalán a KISZ me­gyei bizottságán. (Pásztor Zoltán felvétele) Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter hétfőn hivatalában ta­lálkozott Adam Malikkal, az In­donéz Köztársaság külügyminisz­terével. A két miniszter megbe­széléseket folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, majd kereskedelmi egyezményt írt alá. Az aláíráson jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, valamint a magyar és az indonéz tárgyaló delegáció több tagja, továbbá a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető beosztású munkatár­sa. Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn — a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában — ebé­det adott Adam Malik indonéz • külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden Púja Frigyes és Adam Malik pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) Az Országos Béketanács ülése Az Országos Béketanács két témáról tárgyalt hétfőn délelőtt az Országház vadásztermében: először rhérleget vont a ma­gyar békemozgalom 1974-ben ki­fejtett hazai és nemzetközi tevé­kenységéről, majd megtárgyalta és elfogadta a békemunka 1975-re szóló irányelveit. Dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke-világtanács tag­ja elnökölt az ülésen. Az OBT elnökségének beszámolója úgy ér­tékelte, hogy eseményekben és eredményekben gazdag volt az esztendő. A tömegagitációban, a politikai rendezvények, megmoz­dulások szervezésében az egyik központi téma az európai béke és biztonság megteremtésének társadalmi elősegítése volt. Sok irányban dolgozott szolidaritási mozgalmunk is. Az 1975. évi munka — fő vonalaiban kirajzo­lódó programja szerint — előte­rében áll majd a felszabadulás jubileumi évfordulója, a hitleri fasizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulójáról való megemlé­kezés országos akciósorozata. Bé­kemozgalmunk cselekvési prog­ramjára iktattá a jövő esztendő­ben a stockholmi felhívás aláírá­sának negyedszázados évforduló­járól történő megemlékezést is. (MTI) Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezeté­sével Kubában járt kormányküldöttség december 15-én hazaérke­zett. A képen: Czinege Lajos honvédelmi miniszter fogadja Hu­szár Istvánt a Ferihegyi repülőtéren. GÉPEK BESZERZÉSÉBE 2(58 MILLIÓ FORINTOT IRÁNYOZTAK ELŐ Beruházások Kecskemét húsz üzemében Kecskeméten húsz olyan gyár, gyáregység, telep, ipari szö­vetkezet működik, amely a nehézipari, illetve kohó- és gép­ipari ágazathoz tartozik. A városi tanács végrehajtó bizott­sága a napokban azt vizsgálta, hogy ezek az ipari szervezetek a negyedik ötéves tervre előirányzott beruházásaikat milyen ütemben valósítják meg. A vb elé terjesztett jelentés sze­rint a fejlesztésre szánt összegek meghaladják a 495 millió forintot, dolgozóik létszáma pedig öt év alatt mintegy 1800- zal növekszik. Még a III. ötéves tervben épült, azonban ebben a tervidőszakban kezdte meg működését a Szer­számgépipari Művek kecskeméti gyára. 1975 végéig mintegy 35 millió forint értékű automata, félautomata gépet vásárolnak. Termelési értékük 5 év alatt 76 millióról 162 millió forintra emel­kedik. A Lampart Zománcipari Művek 40 millió forintot fordí­tott fejlesztésre. Fő beruházásuk a kézi öntöde újjáépítése és gé­pesítése. Az ipari szövetkezetek közül az Autó- és Gépjavító 10 millió forintos ráfordítással a gépjár­műjavító szolgáltatást fejleszti, az Ezermester Szövetkezet 7 mil­lió forintos beruházással közpon­Ha azt vizsgáljuk, hogy a be- 1 ruházásokra fordított forintok milyen célt szolgálnak, kiderül, hogy — különösen a kohó- és gépiparban — a termelés inten­zitásának növelését tűzték az üzemek maguk elé. Ezt igazolja az is, hogy a két ágazat építésé­re 196,5, gépek beszerzésére 267,5, jármű- és egyéb beruházásokra SÍ,5 millió forintot tervezett. Vegyük először sorra a nehéz­ipari tárcához tartozó üzemeket, amelyek főként lakossági igénye­ket elégítettek ki. A Dél-magyar­országi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti üzemegysége 20 kilo­méter kisfeszültségű légvezetéket épített át középfeszültségűre, hogy a megnövekedett fogyasztói igényeket ki tudják elégíteni. Ha­sonló okokból 15 kilométer kö­zépfeszültségű földkábelt fektet­tek le az új lakótelepek ellátá- ' sára, és 45 trafóállomást létesí­tettek azért, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek korszerű be­rendezéseit üzembe helyezhessék. A DÉGÁZ kirendeltsége egy új 'központi és három mini propán- bután-cseretelepet létesített, 22 kilométer földgázelosztó vezeté­ket épített, s ezzel 5 ezer újabb fogyasztó bekapcsolása vált le­hetővé. Bár nem lakossági szolgálta­tást végez, de a nehézipari ága­zathoz tartozik a Kőbányai Könnyűfémmű Alupigment gyár­egysége. A megközelítőleg 50 millió forintos beruházással léte­sített üzemet már a jelenlegi öt­éves tervidőszakban adták át rendeltetésének. A KGM-tárcához tartozó üze­mek közül a BRG kecskeméti magnetofongyára 38,5 millió fo­rintért új gépéket, berendezése­ket vásárolt. Ezzel lehetővé vált, hogy 1971. évi 150 milliós ter­melését 1975-ben már háromszo­rosára növelje. Ugyanakkor az AFIT — amelyet 1973 elején he­lyeztek üzembe — építésére 24, míg berendezéseire 12 millió fo­rintot költöttek. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára (ÉVM- fárca) 55,7 millió forintos beru­házást tervezett. Ebből iparvá­gányt, fénysorompót, földkábel­hálózatot, új anyagraktárt építet­tek, korszerűsítették a könnyű- szerkezetes üzem gyártósorát, va­lamint a festőműhelyt. A felso­rolt fejlesztések 58 millió forin­tos kapacitásbővítést tettek lehe­tővé. A MEZŐGÉP Vállalat kecs­keméti gyára 50 millió forintos beruházással fejleszti a negyedik ötéves tervidőszakban üzemét. Már felépítették és üzembe he­lyezték az új forgácsolóüzemet, a sajtolóműhelyt, s az anyagrak­tárát. Korszerű gépeik lehetővé teszik, hogy termelésüket az 1971. évihez képest a jövő év végéig 180 millió forintra növeljék. A legdinamikusabban fejlődő üze­mek egyike az IGV sokszorosító­gépgyára. Fejlesztésre öt év alaft 51 millió forintot tervez­tek. -Új műhelycsarnokot építet­tek. Gépi beruházásaik értéke a tervezettnél nagyobb, mert a vállalathoz |artozó más gyárak­tól is sok korszert! termelő­berendezést vesznek át. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1974. decem­ber 23-ára összehívta a megyei tanács ülését, amelynek a következő napirendi pontok megtárgyalását javasolja: 1. Beszámoló a végre­hajtó bizottság 1973—74. évi tevékenységéről; 2. A megye kereske- delmi fejlesztésének hosszútávú koncepciója (1976—1990-ig); 3. Az 1975. évi költségvetés és fejlesztési alap; 4. A megyei tanács 1975. évi munkaterve és tájékoztató-a végrehajtó bizottság 1975. évi mun­katervéről; 5. A megye népi ellenőrzési bizottság 1975. évi munka­terve; 6. Bejelentések. Beszámoló taggyűlés a SZIM-ben 3_ 0jaaj Olvasóinké a szó 4. oldal Vendégünk volt Vadász Ferenc oiaaI CSÚCSFORGALOM MINDEN ÜZLETBEN Ezüstvasárnapi jelentés A karácsonyi ünnepeket meg­előző második vasárnapot hagy­tuk magunk mögött. Az ezüstöt. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban országszerte az elmúlt évek legnagyobb ezüstvasárnapi forgalmát bonyolították le az üz­letek és az áruházak. Az első szá­mú Centrum Áruházban — a bu­dapesti Corvinban — a nap folya­mán a becslések szerint 40—45 ezer ember fordult meg. A leg­zsúfoltabb az áruház hagyomá­nyos, ajándékcikkeket — nyak­kendőt, inget, zsebkendőt, kesz­tyűt, kalapot — árusító földszinti osztálya volt. Óriási érdeklődés nyilvánult meg a Corvin három hete megnyílt önkiválasztó játék­osztálya iránt is. A' Corvinhoz hasonlóan együt­tesen több mint ötmillió forintos forgalmat bonyolított le a nap folyamán a főváros másik két nagyáruháza: a Divatcsarnok és az Otthon. A Csillag, a Verseny és az Extra Áruház a kora esti órákig több mint három és fél millió forintot forgalmazott. Ezzel túllépték a tavalyi aranyvasárna­pi rekordot. Hihetetlen méreteket öltött a vásárlási, ajándékozási -kedv me­gyénkben is. Érről tájékoztattak bennünket a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi és Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalatnál, valamint a kecskeméti Centrum és Alföld Áruházakban. A BRK a megye öt városában — a tavalyinak háromszorosáért — több mint kétmillió forintért árult, jobbára divatárukészleté­ből, de kapós volt ezenkívül a la­kástextil is. A BIK boltjainak csak egyharmada tartott nyitva, s az előzetes számítások szerint a múlt évit mintegy 20 százalékkal meghaladó forgalmat — 1—1,2 millió forintost — könyvelhettek el. Legkeresettebbek a játékfélék, a lakásfelszerelési cikkek, illetve az üveg-, porcelán-, díszműáruk voltak. A Centrum kecskeméti és kis­kunfélegyházi áruházában 8 órá­tól 13 óráig összesen 802 ezer fo­rint értékű áru (tavaly 247 ezer) talált gazdára. Különösen sok kö­tött holmi (132 ezer" forint) és konfekcióáru (114 ezer forint) fo­gyott. el, de a műszaki cikkek — tv, rádió, magnetofon — vására is felülmúlt minden várakozást. 68 ezer forintot fizettek például csu­pán a színes japán jersey anya­gokért. Az Alföld Áruház csak négy óra hosszat tartott nyitva, mégis 686 ezer forintot (1973-ban 290 ezer­től) hagytak itt a vásárlók. A kö­tött divatáru (169 ezer forint) és a férfi konfekció (180 ezer forint) mellett az Alföldben slágerként szerepelt az üveg-, porcelán-, és a legtöbb apró műszaki-optikai — óra, mikroszkóp, zsebrádió, stb. — cikk is. Könyvből, hanglemezből szintén rengeteg vevő igényét tud­ták kielégíteni. K. F. Több fiatalt vár a mezőgazdaság 0 35 millió forint értékű automata, félautomata gépet vásárol eb­ben az ötéves tervben a SZIM kecskeméti gyára. Képünkön Kun Szabó Péter NDK gyártmányú félautomata revolver-eszterga­padon dolgozik. ti telepet épít ki, a Fémipari Szövetkezet 18 millió forintos be­ruházással üzemi épület- és gép­parkját korszerűsíti. A ;három szövetkezet termelési értéke öt év alatt mintegy 90 millió fo-. rinttal növekszik. Ezúttal csak a fontosabb be­ruházásokat soroltuk fel. A ne­hézipari, valamint a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó válla­latok, szövetkezetek az építésre előirányzott összegeknek 86,4 százalékát, a gépi beruházások­ra 71,2 százalékát, a járműve^: beszerzésére 83,1 százalékát hasz­nosították eddig. A gépi beruhá­zások lemaradása csak viszony­lagos, mert 77 millió forint érté­kű berendezés leszállítását 1975-re ütemezték. N. O. A Kiskunsági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségéhez tartozó 33 tsz 13 ezernél több termelőszövetkezeti dolgozójának képviseletében mintegy 100 kül­dött tanácskozott tegnap Kiskun­halason, a szövetség küldöttérte­kezletén. Fazekas Bálintnak, a TESZÖV elnökének megnyitója után Takács László, az ifjúsági bizottság elnöke beszámolt az MSZMP KB ifjúságpolitikai ha­tározatának végrehajtásáról. Sely­mes János, a társadalmi és ön- kormányzati bizottság elnöke pe­dig a szövetkezeti1 demokrácia és a törvényesség helyzetét ele­mezte. A területi szövetséghez tartozó gazdaságok az elmúlt két évben sok hasznos intézkedést tettek annak érdekében, hogy mind több fiatal számára vonzóvá te­gyék a mezőgazdasági pályát, és így a téeszekben munkát vállal­janak. Ehhez segítséget és ösz­tönzést is adott az MSZMP KB 1970-ben elfogadott ifjúságpoli­tikai határozata. Ismert, hogy a szövetkezetekben az átlagéletkor magas. A fürgető generáció­váltást csak megfelelő szaktudá­sú fiatalokkal lehet végrehajtani. A fiatalok letelepedésének azon­ban egyik feltétele az élet- és munkakörülmények javítása, a művelődési lehetőségek megte­remtése. Az utóbbi időkben a kedvezmények és támogatások sokfélesége, valamint a nagyobb elismerés vonzóbbá is tette a ter­melőszövetkezeteket. A szövetség téeszeiben a vezetőknek már 20 százaléka a 30 éven aluli. A kü­lönböző szociális juttatás — töb­bek között 7 tsz-nek van saját üdülője, a bel- és külföldi ki­rándulások, tanulmányutak, ame­lyen az idén kétezren vettek részt, a sportolási lehetőségek gyarapodása — nem utolsósor­ban a továbbtanulás lehetősége — is hozzájárult ahhoz, hogy több fiatal dolgozik a gazdasá­gokban. Azonban számuk még így sem elegendő.-. Elsősorban a jól képzett szakmunkás kevés. Két év alatt ugyan kétszázzal többen szereztek szakmunkás­bizonyítványt a tsz-tagok közül, de* többszörösükre lenne szükség. Jelentősen hozzájárultak a fia­talok a kongresszusi és felszaba- badulási munkaversenyek sikeréi­hez. A szocialista brigádokban 2 és fél ezer 30 éven aluli ver­senyez, ezenkívül 34 ifjúsági szo­cialista brigád is van a szövet­ség gazdaságaiban. Az ifjúság helyzetével foglal­kozó napirendi ponthoz többen hozzászóltak. Elsősorban a szü­lők és a pedagógusok felelőssé­gét méltatták. Szükséges ugyanis nagyobb gondot fordítani a me­zőgazdasági pályára való irányí­tásra az általános iskolát vég­zőknél, s emellett változtatni a ' mezőgazdasági munkáról kiala­kult rossz hagyományú szemléle­tet. Szükséges előtérbe állítani a gépesedő és iparszerüvé váló gaz­dálkodást. Gaál Gyula, a megyei ‘ pártbizottság munkatársa felszó­lalásában a KISZ-szervezet sze­repéről beszélt. Mint mondotta» a KISZ-szervezeteknek elsődle­ges feladatként kellene tekinteni a szövetkezetekbe érkező fiatalok segítését a munkába és a közös­ségbe való beilleszkedését. Cs. I. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkvában hétfőn megtartot­ták az SZKP Központi Bizottsá­gának ülését. Az ülés résztvevői meghallgat­ták Nyikolaj Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének beszá­molóját az 1975. évi állami nép­gazdaságfejlesztési tervről, és Va- szilij Garbuzov pénzügyminiszter beszámolóját a Szovjetunió 1975. évi állami költségvetéséről. Az ülésen nagy beszédet mon­dott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A központi bizottság az elhang- „ zott kérdéseket illetően elfogadta a megfelelő határozatot Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma felmentette az SZKP Központi Bizottsága titká­rának tisztségéből Pjotr Gyemi- csevet, tekintettel arra, hogy ki­nevezték a Szovjetunió művelő­désügyi miniszterévé. (MTI) Dr. Bíró József megbeszélése Adam Malikkal Huszár István hazaérkezett Kubából December 23-án ülést tart a megyei tanács

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents