Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

1974. november 2. 9 PETŐFI NÉPE 9 J Délutáni hajnal Kunszentmiklóson Harminc éve szabadult fel a nagyközség Az iskolában éppen szünet van. A gyerekek — mivel az udvarra nem tudnak kimenni: zuhog a hideg, őszi eső — zsibonganak a folyosókon, tízóraiznak, beszél­getnek, tablókat nézegetnek. Amíg közöttük az igazgatói iroda felé haladok, elgondolom, hogy amiről néhány perc múlva Galambos Sándorral, az iskola igazgatójá­val beszélni fogunk, azt ezek a gyerekek már csak könyvekből, -esetleges elbeszélésekből, tanára­iktól tudják: a háborúról, a fel- szabadulásról. Kunszentmiklós felnőtt lakossága, a korban „de­rékhadnak”, vagy annál idősebb­nek számító emberek azonban közvetlen élmény alapján tud­ják, ismerik ennek a sorsforduló­nak a történetét. Mindenkinek van -eg-egy anekdotája, amit az em­lékezet kiszínezett, a valóságos­nál talán szebbnek, nagyobb ha­tásúnak, érdekesebbnek tüntet fel. Nem titok az sem, hogy ma­guk az emlékezők — ha kérde­zik őket — megbocsátható rész­rehajlással kissé fontosabbnak tüntetik fél saját szerepüket még akkor is, ha netán egy összejö­vetelen való részvételről, néhány katona útbaigazításáról van szó. Mert valóban ezek is fontosak voltak akkor... Galambos tanár úr azonban „utána néz” ezeknek az elbeszé­léseknek, korabeli dokumentu­mokat ás ki levéltárakból, s csakis az írásnak, térképnek, fényképeknek, aláírásoknak, na- pipárancsoknak, felhívásoknak, jegyzőkönyveknek hisz. Nem va­lamiféle bizalmatlanság ez az em­berek iránt, inkább a hitelesség­gé való törekvés tiszteletre roél- *tó szándéka. ' ! 1'i'|i J''' Most is, amikor az igazgatói szobában ülünk, térképet terít ki az asztalon, s hangsúlyozza, hogy ez nem haditérkép, hanem tájékoztató jellegű vázlat arról honnan melyik szovjet egység jött Kunszentmiklós felé, illetve melyik német alakulat merre futott. — A községnek kedvezett a hadiszerencse. Október 29-én még úgy volt, hogy a 3. német pán­célos hadosztály alakulatai be­futnak Miklósra, vagy harminc tankkal. Ebből azonban nem lett semmi, mert a németek bizonyá­ra megtudták milyen erőkkel kö­zelednek a 2. Ukrán Front gé­pesített alakulatai, s inkább északnak vették az irányt. Ami­kor aztán a 2. Ukrán Front 4. gépesített hadtestéhez beosztott 99. lövész hadosztály egységei bevonultak a községbe, ellenál­lással nem találkoztak .— mond­ja Galambos Sándor, s közben az iskola rajztanára által készí­tett térképen mutogatja a vörös, zöld és kék nyilakat, amelyek a csapatmozdulatokat jelzik. — Mikor történt ez a bevonu­lás? — A hivatalos hadi jelentés sze­rint november 2-án, de mi tud­juk, hogy már 1944. november 1-én délután itt voltak a szov­jet csapatok Kunszentmiklóson. A pontatlanságot az okozta, hogy bár elsején szabadult fel a köz­ség, a front állásának jegyző- könyvi rögzítésére csak máso­dikén volt ideje a parancsnok­ságnak. A hadijelentés így fo­galmaz: „A 2. Ukrán Front 4. gárdájának gépesített hadtestéhez beosztott 99. lövész hadosztály egységei november 2-án bevonul­tak Kunszentmiklósra... ” — ér­vel az igazgató, s ebben van né­mi jó értelemben vett lokálpat­riotizmus : ragaszkodnak novem­ber 1-éhez, nem akarják meg­rövidíteni magukat a szabadság fél napjával sem. Ellenállás tehát nem volt a községben, hiszen a szovjet csa­patok közeledtére elmenekültek mind a németek, mind pedig a csatlós magyar seregek. A háború u^olga mozzgnaja azonban ma is élénken él a kunszentmiklósiak- ban: a Bakér patak hídjának fel­robbanása. Ez a híd közvetlenül a gimnázium épülete mellett van. Galambos Sándor szerint ennek a hídnak az aláaknázásával a németek három magyar katonát bíztak meg, s azok még október 31-én éjjel vagy hajnalban ezt meg is tették. Másnap délben, úgy fél egy körül Koplányi Kál­mán kiskunhalasi születésű, me­nekülő katona alatt felrobbant a híd. A szerencsétlen ember ott halt meg. — Az aknák időzítettek lehet­A felszabadulás útján Hetente egy új lakás: Izsák • Itt lakott Tolbuhin marsall • Galambos Sándor igazgató tek, mert a robbanást követő­en talán húsz-harminc percre megérkeztek a szovjetek. A né­metek talán azt akarták, hogy alattuk robbanjon a híd. A következő napokban már szervezték az új életet a köz­ségben. A szovjet városparancs­nok összehívta a pedagógusokat s felhívta őket, hogy kezdjék meg a tanítást. Ugyanakkor a köz­ségi elöljáróság — amelynek csu­pán néhány tagja menekült el — hozzáfogott a' közügyek inté­zéséhez. A cél az volt, hogy az élet meginduljon ,a rendes ke­rékvágásban. Az az élet, amely merőben különbözik'a korábbitól. — A gimnáziumban, az isko­lákban kórházakat alakítottak ki. Nem volt mit tenni, a reformá­tus templomban tanítottuk a gyerekeket — emlékezik vissza Illyés Bálint, aki Kunszentmik­lóson volt 1944 októberében és novemberében is, sőt azóta egy­folytában ott lakik. — Akkoriban igen nagy forga­lom volt itt. Például a mi há­zunkban egy tábornoki kar ren­dezte be az irodáját. Én és egy fiatal, mindig jókedélyű szovjet katona — mint későbbi kiderült, ő borotválta a tábornokokat —; a konyhában teát főztünk, míg bent a térképek fölött folyt a tanácskozás — sorolja tovább Bá­lint bátyám, aki azokban a na- pokban-hetekben megtanulta az orosz nyelvet is, persze csakúgy, hogy karmozdulatokkal kísérve lehetet megérteni. — Jön egyszer, a református pap, hogy baj van. A pataji pap elmenekült és a faluban esküvő lenne, de nincs pap. ö szívesen elmenne, ha az oroszoktól kapna papírt. Segíts rajtam barátom — fordult . hozzám Varga Tamás tiszteletes úr, apellálva az én nyelvtudásomra — meséli na­gyokat derülve Illyés Bálint, majd folytatja: — Gyere men­jünk Szaharov elvtárshoz, a vá-. rosparancsnokhoz,. El is men­tünk, ^szívesen fogadott, leültetett bennünket, s hozzákezdtem a mondókámhoz. Egyszerre Szaha­rov elvtárs harsány nevetésben tör ki, még a térdeit is csapkod­ta. Mi a csuda lehet ez, gon­doltam magamban, majd rájöt­tem, hogy úgy mutattam be a papot, hogy tovaris pópa! A pa­pírt azért megadta a parancs­nok, s nem volt akadálya az es­küvőnek.?? Már 1945 elején, pontosabban január—februárban Kunszeirt- miklóson ismét nagy tábornóki kar vert tanyát. Megérkezett Tol­buhin marsall, a 3. Ukrán Front főparancsnoka és a törzskar. In­nen irányították Budapest fel­szabadításának hadműveleteit. — A marsall itt lakott a Lenin utcában, a házon ma egy tábla van. Viszont a mostani fiúkollé­giumban volt a törzskar irodája és az ebédlő. A három-négyszáz méteres utat téglával kirakták, mert iszonyatosan nagy sárban 'kellett volna, menni az autók­nak. Később a téglaútra ■ föld került, arra újabb kövezetét, de a téglákat nemrégiben megtalál­ták, amikor a vízvezetéknek ás­ták az árkokat. Ezen a téglaúton közlekedett februártól áprilisig a főparancsnok. Kár, hogy feledésbe mennek azok az apró, de mégis jellemző történetek, amelyeket akkor át­éltünk. Pedig igen sok tréfás, kalandos, jóízű, néha a nyelvi nehézség miatt bonyodalmas eset megérdemelné a följegyzést. Egy regény játszódott le a szemünk előtt barátom — töpreng Illyés Bálint, majd hozzáfűzi: — Egy igazi, jó történelmi regény, de aminek a megírásához tolsztoji tehetségre volna szükség. Mi csak a címet tudjuk — Háború és bé­ke. A hangsúly persze a békén van ... Gál Sándor Izsákon az utóbbi években he­tente egy lakást adnak át; a fej­lődés üteme nagyobb a kecske­méti járás átlagánál. A 2752 la­kásból 2237-ben elektromos áram­mal világítanak 1576-ban hasz­nálnak propán-rbután gázt. A fel- szabadulás 30. évfordulóján a község kommunális ■ viszonyairól készült számvetés tehát követke­zetes. szorgos munkáról tanúsko­dik. Az összkép kedvező, noha a nagyközség vízellátása megle­hetősen korszerűtlen. A vízháló­zat kiépítése az elkövetkezendő évek feladata. A szőlőtermesztéséről híres fa­luban is feltettük a kérdést, hogy minek tulajdonítják a nagyará­nyú építkezést. Aválaszok lénye­ge: megerősödtek a mezőgazda- sági üzemek, növekedett a tsz- tagság jövedelme, egyre több csa­ládban dolgozik a férj és a fele­ség. A munkaerő lekötése érde­kében a közös gazdaságok, az ipari üzérnek, az állami gazdasá­gok tekintélyes támogatást adnak az építkezőknek. A kecskeméti járás nagyközségeiben, ^ így Izsá­kon is, többemelétes házak épül­nek lakószövetkezeti akciók ke­retében Az életforma átalakulása újabb gondokat, igényeket támaszt. Di­cséret illeti az izsákiakat: gyor­san felismerték a teendőket gyor­san cselekedtek. Kevés helyen mondhatják el, hogy valamennyi jelentkezőt felvettek az óvodába. Az idei őszön adták át a száz gyermek elhelyezésére alkalma* új épületet. Szocialista kaláká­ban készült, besegítettek a ter­melőszövetkezetek. az állami gaz­daság dolgozói és az ipari üze­mek. A hagyományokat gondosan ápoló, távlatosan teryező izsá- kiak mindent megtesznek azért, hogy az új nemzedék jól felké­szülve kezdje meg a termelő- munkát. A tanulmányi versenye­ken mindig kitűnnek az itteni fiúk—lányok, s a járás legjobb­jai közé tartoznak a sportban is. Nincs különbség belterületi és ta­nyai gyerek között, hála az oly sokat és méltán dicsért diákott­honnak Izsák a hajdani mező­város ma is boldogul, s remé­nyekkel várja az újabb évtizede­ket. Szöveg: Heltai Nándor Kép: Pásztor Zoltán • Ilyen házakat építenek Izsákon... • Az úttörők most még csak a bemutató asztalon .Alakítják” a faluképet, tíz-húsz év múltán egyikük- másikuk felelős beosztásban dönthet arról, hogy mi és hogyan épüljön a községben. • Illyés Béla: — Azt mondtam, tovaris pópa! v.v Ki ssast A TAVALYINÁL KEDVEZŐBB A KÍNÁLAT Őszi-téli ruhavásár A Belkereskedelmi Miniszté­rium illetékes főosztálya ellen­őrizte a ruházati kereskedelem őszi—téli felkészülését, s a Köny- nyűipari Minisztériummal átte­kintette a két évszak várható áru­ellátási helyzetét. Megállapítot­ták, hogy a tervezettnél nagyobb készlet, s a korábbinál megfele­lőbb összetétel lehetőséget nyújt a legfontosabb cikkekből az igé­nyek kielégítésére Az áruellátás tovább javul, s több termékből — például. hurkoltkelme. bélés, egyes női cipők — amelyek az év elején még hiányoztak, most ki tudják elégíteni a keresletet. Az ipar viszont továbbra sem tud az igényeknek megfelelően munkaruhát, kártolt szövetet és . ilyen alapanyagú felső konfek­ciót, Olcsó zefíringet. kismama­cipőt adni. A pamut- és pamut típusú szö­vetekből a rendelkezésre álló készlet és a mintegy két és fél millió méter import bőséges ellá­táshoz elegendő. Bőven van fla­nel és kordbársony, gyapjú típusú hurkoltkelme, valamint kötött­burkolt selyém. Tiszta gyapjú fé­sűsszövetekből a belföldiek mel­lett 200 000 négyzetméter angol, iráni, holland, kínai import gaz­dagítja' a választékot. Különösen kedvező az ellátás a műszál-szin­tetikus keverésű szövetből ké­szült öltönyökből, a kötött-hur­kolt női ruhákból és pantallók­ból. kismamaruhákból. Az első félévihez kénest sokat lavult _ a kötött felsőruházaticikk-ellátás. Több olcsó cikkből — kártolt gyapjúmellény, pulóver, ingpuló­ver — teljesen ki tudják elégíte­ni az igényeket: a női áruk kíná­latát 900 000 import kardigán, pulóver szélesíti. Az alsóruházati cikkek kínálata összhangban van a várható kereslettel Szintetikus női és lánvkafehérneműből a for­galomba kerülő mennyiség 40— 50 százaléka import. Az árleszál­lítás nyomán várható fokozottabb kereslettel számolva 2.5 millió pár harisnyát, zoknit hoztak be külföldről. Az importtal megszű­nik a flórzokni eddigi hiánya. A cipőgyárak a korábbinál jobban eleget tesznek szállítási kötelezettségeiknek. A kereskede­lem és az ipar kapcsolatainak javulását mutatja, hogy a divat­csizmákat. a téli lábbeliket már júliustól folyamatosan szállítják, így november-15-ig a kereskede­lemben lesz a megrendelt meny- nyiség. A tavalyinál jobb a női utcai cipő. zavartalanabb a férfi- cipőellátás. kedvezőbb a kínálat a vulkanizált gumitalpú cipők­ből, s a múlt szezonban még hiányzó posztócipőkböl is ki tud­ják elégíteni az igényeket. Tovább javult a gyermekruhá­zati ellátás is. A stabilizált árú termékek körét a szezonnak meg­felelően téli cikkekkel bővítették, A gyermekholmik közül az ol­csóbb felső kötöttáruk kínálata javult - jobb a választék is. A kedvezőbb ipari kínálat különö­sen érezhető a gyermekcipő-el­látásban. Elegendő a kis méretű gyermekcipő, a 31—38-as méretű leánykacipő és a 31—40-es mé­retű fiúcipő. A választék bővíté­sére a szombathelyi- cipőgyár is készít lánykalábbeliket. A gyer­mekruházatban gondot okoz vi­szont, hogy, a legkeresettebb — a kártolt szövetből készült — ka­bátokból hazai alapanyag hiányá­ban nincs elegendő. A hiányt — miután a hasonló importanyaga gyermekruházatban igen drága — kordbársony feldolgoztatásá­val igyekeznek pótolni A , ,Krasznojarszk ** Lisszabonban A lisszaboni Coliseu nagy­színházban csütörtökön este négy­ezer néző előtt tartotta meg első előadását a „Krasznojarszk” szovjet tánc- és énekegyüttes. A szovjet művészek nagysike­rű bemutatóját megtekintette Costa Gomes tábornok, Portu­gália köztársasági elnöke is. Érdekes témák, közérthető stí­lusban. színes illusztrációkkal — röviden így lehetne jellemezni a Gondolat-zsebkönyvek sorozatát, amelynek első kötetei az idei téli könyvvásáron kerülnek forgalom­ba. A témák kiválasztásánál messzemenően figyelembe vették a közvéleménykutatások eredmé­nyeit, amelyekből kitűnt, hogy például a munkásolvasók többsé­ge elsősorban természettudomá­nyi, műszaki, technikai és mű­velődéstörténeti kérdések iránt érdeklődik. Klaus Lindner. „A csillagos ég” NDK-beli szerzője a világegyetem általános kérdéseit veti fel, illet­ve földi megfigyelő szemével pil­lant fel az égre A szöveget több, az égbolton való tájékozódást megkönnyítő csillagtérkép és táb­lázat egészíti ki. A neves szov­jet szerző. A. J. Kobrinszkij: Fi­gyelem, robotok! című írása a robotok feladatairól nyújt népszerű, általános áttekintést. A negyedrészben színes illuszt­rációkat kínáló, egységesen 128 oldalas kötetek sorában még a jövő évben jelenik meg például a Van-e élet a Földön kívül? Az atommag, mint energiaforrás, A Föld naplójából és Az állatok téli álma című munka. Ugyancsak a .téli könyvvásár újdonsága lesz a Szemtől szem­be című sorozat, amelynek leg­főbb törekvése, hogy személyes közelségbe hozza az olvasókhoz korunk nagy alkotóit: festőket, szobrászokat zeneszerzőket, színházi és filmrendezőket. Uitz Béla, Louis Jouvet, Federic Fel­lini és Auguste Rodin élétével, munkásságával, ismerkedhetnek meg az érdeklődők a sorozat első köteteiből. (MTI) A kecskeméti Don Carlos a Nemzetiben A Don Carlost — ritka eset — egyforma elis- ' méréssel fogadta a kritika és a közönség. A szak- folyóiratok és napilapok munkatársai kivétel nél­kül a kivételes teljesítményt megillető figyelem­mel foglalkoztak a Katona József Színház évad­nyitó bemutatójával- A közönség a napról napra növekvő érdeklődéssel szavazott. Egy-egy előadást átlagosan csaknem hatszázan tekintettek meg. Egy alkalommal 9430 forint volt a bevétel, ami prózai műveknél rekordnak számít. A társulat hálás volt a figyelemért és minden este igyekezett még többet nyújtani mint az előző nap. A tájon is pótszékes házak előtt mutatták be • Schiller drámáját. Kedvező a bácsalmási, a tisza- kécskei visszhang és nyilván Baján, Kiskunmaj- sán, Kiskőrösön is értő közönség méltányolja a művészek tudását, lelkesedését. A Kultúrális Minisztérium meghívására novem­ber 25-én á Nemzeti Színházban is előadják a Don Carlost, este 7 és éjszaka fél 11 órai kezdettel. A televízió november 5-én rögzíti a Ruszt József ren­dezésében, korszerű felfogásban tolmácsolt drá­mát. • Eboll hercegnő (Szakács Eszter) és Don Car­los (Farády István): a siker alkotó részeset AZ OLVASÓK KÉRTÉK, A KIADÓ TELJESÍTI Gondolat-zsebkönyvek

Next

/
Thumbnails
Contents