Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, eső nélkül. A hajnali órák- ban néhány helyen kőd, amely dél­előtt feloszlik. Többfelé élénk, időnként megerősödő délnyugati, déli szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 plusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet 18—16 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPEI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 267. szám Ára: 90 fillér 1974. november 15. péntek j[MMpa|p; \ 'i Hip| XIV. Bäc^idskun megyei orvos-gyógyszerész napok Ünnepélyes külsőségek közt nyitották meg csütörtökön Kis­kunhalason, a Semmelweis Kór­házban a XIV. megyei orvos- gyógyszerész napokat. Dr. Lusztig Gábor professzor, a megyei kórház tudományos igazgatóhelyettese köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Aczél György egészségügyi mi­niszterhelyettest, Horváth Istvánt. a megyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Major Imrét, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, dr. Fűzi Istvánt, az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek titkárát és dr. Szontagh Fe­rencet, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem rektorát. Rajtuk kí­vül ott voltak a* megnyitó ün­nepségen a megye, a kiskunhala­si járás és Kiskunhalas város párt-, tanácsi és egészségügyi vezetői, az orvos és gyógyszerész társadalom vezető dolgozói kö­zül számosán. Dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes rövid beszé­dében megállapította, hogy az utóbbi időszakban Bács-Kiskun megye egészségügye dinamikusan fejlődött. Az örvendetes eredmé­nyek a későbbiekben az átlag fö-*| lötti teljesítményekre engednek következtetni. — Sokat beszélünk mostaná­ban a gondokról, hiszen mind­annyiunk ügyét, a magyar egész­ségügyet igyekszünk előbbre vin­ni — mondotta a miniszterhe­lyettes. — Ezek után az új kór­ház létrejöttének jelentőségét méltatta, majd arról beszélt, hogy a most kezdődő tudomá­nyos ülésszak az egész hazai egészségügy szempontjából ^ fon­tos és érdekes. Ezen is túlme­nően, a megye egészségügye szá­mos olyan kezdeményezést mu­tathat fel, amelyek országosan is úttörő fontosságúak. Ilyen például az integrált egészségügyi ellátás fejlesztése. Mindez to­vábbi szép eredmények, vívmá­nyok záloga lehet. Elismeréssel szólott ezután a kiskunhalasi új kórházról, amefr a környező lakosság hatékony egészségügyi ellátását van hi­vatva szolgálni. E munkához sok sikert, az orvos- és gyógyszerész­napok ipunkájában pedig a jó tapasztalatok hasznosítását kí­vánva fejezte' be beszédét dr, Aczél György elvtárs. Ezután Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára tartott előadást „A társadalmi fejlődés Bács-Kiskun megyében” címmel. A bevezetőben pártunk politiká­jának általános elveiről szólott^ majd részletesen elemezte a me­gye társadalmi változásait az utóbbi 30 esztendőben, a terme­lési ágakban történt egészséges és törvényszerű arányeltolódá­sokat, s vázolta a jövőben szük­ségképp érvényesülő tendenciá­kat. A megnyitó résztvevői ezután megtekintették az új kórházat, majd a délutáni órákban a szak­emberek kerekasztal-megbeszélé- sen tárgyalták meg a közúti bal­esetekkel kapcsolatos egészség- ügyi feladatokat. A mai napon két szekcióban folytatódik a tanácskozás, a be­tegellátás korszerű szervezésének feladatairól, valamint a vérzés­ről, véralvadásról és annak zava­rairól. Megnyitották a téli politikai könyvheteket Soltvadkert nagyközségben ünnep volt tegnap. Megnyitották az idei téli politikai könyvheteket. Hagyomány már, hogy szűkebb hazánkban, Bács- Kiskunban, évről évre ősszel abban a helységben nyitják meg a politikai és pártirodalom terjeszté­sének fellendítése céljából szervezett könyvhete­ket, ahol figyelmet érdemlő eredményeket értek el az ilyen irányú munkában. Ízlésesen elrendezett kiállítás fogadta azokat, akik tegnap délután a nagyközségi művelődési házba látogattak, hogy részt vegyenek az ünnep­ségen. A tárlókon a Kossuth Kiadó legfrissebben megjelentetett 'kiadványait láthatták az érdeklő­dők. Irodalmi, filozófiai, történelmi, munkásmoz­galmi és politikai gazdaságtani műveket mutattak be a rendezők. A zsúfolásig megtelt nagyteremben az Intema- cionálé elhangzása után Schmel Zsuzsa helybeli szavaló — aki rendszeresen szerepel hasonló alkal­makkor — tolmácsolta értően, átéléssel Várnai Zseni: Mi megmaradtunk című költeményét, majd Hirsch Imre, a nagyközségi pártbizottság titkára üdvözölte az egybegyűlteket. Beszéde után Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun' megyei Bizott­ságának 'titkára nyitotta meg az idei téli politi­kai könyvheteket. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Kossuth Kiadó három évtizedes tevékenysége során felbecsülhetet­lenül értékes munkát végzett. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy manapság alig van már ember, akit ne érdekelnének a világ eseményei, a politikai élet alakulása. Kiemelte, hogy a gazdasági tervek ma­gasabb szinten való végrehajtása elképzelhetetlen a magasabb szintű politikai képzettség nélkül. Le­szögezte az előadó, hogy aki nem tart kapcsolatot a politikai és társadalmi ismeretekkel, az előbb- utóbb rádöbben arra, hogy egyedül áll a világban. A megnyitó beszéd után a helybeli úttörők iro­dalmi műsora következett, akik szépen tolmácsol­ták a Koós Ildikó tanár által összeállított költői műveket. A politikai könyvhetek megnyitására érkezett a nagyközségbe Szekulity Péter Rózsa Ferenc-díjas újságíró, szociográfus, aki író—olvasó találkozó keretében ismerkedett a soltvadkerti emberekkel. Az' író szereplése előtt Szép Gyuláné könyvtár- vezető mondott bevezetőt. V. M. 0 Katanics Sándor a beszédét mondja. 0 Érdeklődők a vásárlással egybekötött kiállításon. Ülést tartott a megyei nőbizottság Hogyan vehetik ki részüket a nők a megye' zöldségtermesztési programjának megvalósításából, az ellátás javításából? — ezzel a témával kezdte tanácskozását tegnap a Hazafias Népfront me­gyei nőbizottsága. És Papp Gé­zának, a megyei tanács mező- gazdasági osztálya helyettes ve­zetőjének a zöldség-gyümölcsel- látás alakulásáról szóló1 vitaindí­tója után kiderült: sok mindent tehetnek, s a jelzések szerint tesznek is a célért. Mégpedig a közvetlen érdekeltségükből adó­dóan. A vitában résztvevők ugyanis nemcsak a lakóhelyük ellátásá­nak tapasztalatait ismertették, hanem a tennivalókat, a cselek­vés mikéntjét is taglalták. Melyek a feltételei a kertba­rát-szövetkezet létrehozásának? — tudakolta a lakitelekí nőbi­zottság képviseletében Lengyel Pálné. A nagyközségi nőbizott­ság ugyanis szeretné elindítani a szövetkezés ügyét. Baradlai Sándorné, a MÉSZÖV nőbizott­ságának elnöke pedig nyomban útbaigazítással szolgált: minde­nütt, ahol akad legalább 15—20 erre vállalkozó kiskerttulajdo­nos, mindössze annyi a feladat, hogy bejelentik az ÁFÉSZ-nél a szövetkezés szándékát, s máris összehívják a tagságot, megala­kulhat a támogatás különböző módozatait élvező szövetkezet. A következő felszólaló észre­vételezte. hogy sok háztáji kis­kertben derékig ér a gaz, holott a család zöldségszükséglete meg­teremne benne. Erre is érdemes felfigyelniük, a helyi nőbizott­ságoknak, s a művelést szorgal­mazva, szót érteniük az asszo­nyokkal. Fekecs Gézáné tiszakécskel ta­pasztalattal válaszolt az iménti észrevételre. Azzal kezdte, hogy a nagyközség fejlődő iparában dolgozó nők 90 százaléka a me­zőgazdaságból került az üzembe. — Én is közéjük tartozom — mondotta —, akik így okoskod­tunk: nem termelek, veszek a boltban. Igen ám, de az üzlet­ben drága, s lassan ráébredtünk, hogy a keresetünk fele rámegy a zöldségfélére. Máris kezd meg­fordulni a folyamat: úgy dön­töttünk, hogy csak megtermel­jük a kertben... A témával kapcsolatban sok minden szóba került még ugyan­azzal a kicsengéssel: a helyi nő­bizottságok közreműködése ered­ményesen ösztönözheti az össze­fogást az adott települések jobb ellátására. Az ülés további részében ugyancsak fontos tétna került „terítékre". Urbán Pálné, a nép­front megyei alelnöke, az SZMT oztályvezetője ismertette annak a — megye 11 könnyűipari üze­mében végzett — felmérésnek a tapasztalatait, amelyek a nők ál­talános és szakmai felkészültsége négy év alatti fejlődését jelzik. Például, hogy a megvizsgált üze­mekben 1970—1973 közötti idő­ben a foglalkoztatottak létszám- növekedésén belül egy százalék­kal emelkedett a nők aránya, a szakmunkásarányuk ugyanakkor 6 százalékkal nőtt. A biztató ta­pasztalatok mellett főként a to­vábbi feladatokról, a területi nő­bizottságok munkájának jelentő­ségéről szólt az előádó. S e kér­dések köré csoportosult az elő­terjesztést követő, ugyancsak ak­tív vita is, amelynek során felr szólalt dr. Szalóki Lászlóné, a megyei pártbizottság munkatár­sa is. A Hazafias Népfront megyei nőbizottságának ülése Pankovits Józsefné titkár összefoglalójával ért véget. P. É 0 Népes közönség vett részt a XIV. orvos-gyógyszerész napok meg­nyitóján. (Tóth Sándor felvételei). Beváltotta a reményeket a megyei társulás Négyszáz mázsás átlagtermés Dunaegyházán — 690 vagon burgonya a tárolókban Hektáronként 400 mázsa burgonyát takarítottak be Duna- egyházán, a Duna menti Termelőszövetkezet üzemegységé­ben. A Duna mentén évek óla több közös gazdaság termeszt burgonyát. Iparszerűen, nagyüzemi módszerrel azonban ez évben kezdtek hozzá, amikor a MEZÖTERMÉK közvetítésé­vel megalakult Bács-Kiskun megyében a burgonyatermesztő cmrAfirfklptí ÍÜTCHiÜS. Ennek keretében a kecskeméti Törekvés, a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag, a jánoshalmi Jókai és Haladás, a solti Szikra, a dunave- csei Üj Élet, Dunaegyházán az apostagi szövetkezettel Duna menti Tsz néven egyesült Hala­dás Termelőszövetkezet vállalko­zott a termesztés gépesítésére, új, nagyhozamú fajták meghonosítá­sára a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemen kidolgozott ipar­szerű burgonyatermesztés megva­lósítására. A társulás hét szövet­kezete vállalta azt. hogy hektá­ronként legalább 250 mázsa bur­gonyát takarít be. A termesztő gépsorok, valamint a vetőgumó beszerzésének nehéz­ségei éllenére, a társulás vala­mennyi szövetkezete teljesítette azt, amire vállalkozott. Dunaegy­házán hektáronként 400, Kecske­méten 290—300 mázsa burgonya termett. Kiskunfélegyházán, Sol­ton, Dunavecsén és Jánoshalmán is meghaladta a burgonyatermés a szerződésben előirányzott átla­got. A hét szövetkezet összesen 690 vagon burgonyát takarított be. Ez fedezi azt a mennyiséget, ame­lyet a MEZÖTERMÉK Vállalat Bács-Kiskun megyében egy év alatt forgalmaz. Ezen felül bizton­sági tartalékként még 50 vagon burgonyát rendelt a szövetkezeti kereskedelmi vállalat külföldről, s a szállítmány rövidesen megér­kezik a megyébe. A burgonyatermesztő társulás beváltotta a hozzáfűzött reménye­két. Átmeneti gondoktól eltekint­ve már az első esztendő sikeres volt, jóllehet a hosszan tartó eső­zés épp a betakarítás fő idényé­ben hátráltatta a munkát. Emi'att a burgonyakombájnok sem tud­tak olyan kifogástalanul dolgozni, mint száraz időszakban. A kecs­keméti tároló sem készült el a be­takarítás kezdetére. A legkoráb­ban érő burgonyafajtákat ezért még a régi módon, prizmába rak­va kellett ideiglenesen elhelyezni, csak hetek múltán kerülhetett a korszerű tárolóba. Várható, hogy a következő esz­tendő kedvezőbb feltételek mel­lett kezdődik a burgonyatermesz­tő társulás számára. A vetőgumó egy részét a Duna mentén fekvő három szövetkezet már kiválogat­ta'és~biztonságba helyezte. A Ve­tőmag Vállalat az előzetes meg­rendelésekre ugyancsak szállított már vetőgumót a társulás szövet­kezeteibe. Néhány burgonyafajtát azonban még nem sikerült besze­reznie. Ez főként a kecskeméti Törekvés Tsz-ben okoz gondot. Ennek ellenére jövőre már 750 hektárra növelik a társult szövet­kezetek a burgonyatermő terüle­tet Emellett a termésátlag továb­bi emelését tervezik a talaj táp- erejének fokozásával, a vegysze­res növényvédelem legújabb mód­szereinek alkalmazásával. K. A. 0 Dunaegyházán olcsó megoldással tárolják a vetőburgonyát. Kará­mot építettek, amelybe ventillátor fújja a friss levegőt. Az időjá­rás viszontagságaitól szalmabálákkal védik az értékes vetőgu­mókat. (Opauszky László felvétele) A palesztinai vita az ENSZ közgyűlésén Arafat beszédére az izraeli képviselő szélsőséges kirohanással válaszolt NEW YORK Köves Tibor, az MTI tudósító­ja jelenti: A palesztin kérdés vitája szer­dán Jasszer Arafatnak, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökének nagyhatású beszédével kezdődött az ENSZ közgyűlésén. Jasszer Arafat beszédében ki­jelentette, hogy a PFSZ három célt kíván elérni: 1. önrendelkezést a palesztin nép számára. 2. A szülőhazába való vissza­térés jogát. 3. Palesztin nemzeti hatóság létrehozását azon a palesztinai területen, ahol megszűnik az iz­raeli megszállás. Azzal a kéréssel fordult az ENSZ tagállamaihoz, hogy te­gyék lehetővé a palesztinai nép számára a független nemzeti szuverenitás megteremtését saját hazájában. Olyan palesztin ál­lam megteremtésére szólított fel, amelyben keresztények, zsidókés mohamedánok testvériségben és igazságosságban élhetnek. A pa­lesztinai forradalom — mondta — nem tekinti a zsidókat ellen­ségnek, és nem támaszkodik faji vagy vallási alapokra. Arafat elítélően szólt arról, hogy a palesztinai forradalmat terrorizmusnak állítják be. Hang­súlyozta, hogy népe az invázió, a megszállás és a gyarmatosítás áldozata. Felkérte az amerikai népet, legyen baráti érzelmek­kel az arab világ iránt, és léte­sítsen eredményesebb kapcsolat tokát vele. Ezután Dahomey képviselője szólalt fel, aki emlékeztetett ar­ra, hogy Izrael állam az ENSZ- közigyűlés 1947-ben hozott dön­tésének köszönheti létét, követ­kezésképpen „a világszervezet nem tűrheti tovább, hogy éppen az az állam tiporja sárba hatá­rozatait, amelyet az ENSZ hívott életre”. Tekoah izraeli ENSZ-nagykö- vet ezután úgy lépett fel, mint „egy húsz évszázad óta szabad­ságharcot folytató nemzet képvi­selője”, s minősíthetetlen hangon becsmérelte az ENSZ-közgyűlés egészét, amiért — szerinte — „testületileg kapitulált a véron­(Folytatás a 2. oldalon.) t • A miniszterhelyettes megnyitja orvos-gyógyszerész napokat.

Next

/
Thumbnails
Contents