Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t Egyben a továbbfejlődést is megalapozzák Kongresszusi verseny az IGV-nél 9 Kecskeméten megkezdték a Katus A—20 pénztárgépek végszerelését. Képünkön a null-széria a szerelőpadon. (Opauszky László felvétele.) Kevés üzem dicsekedhet olyan sokoldalú fejlődéssel a megyében, mint az Irodagép .és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyára. Amikor 1969- ben az IGV átvette a volt tanácsi vállalá- tot, mindösz- sze 360 dolgozója volt az üzemnek, most pedig éppen kétszerese. Bonyolult berendezéseket — fénymásoló, valamint pénztárgépeket — gyártanak. Ehhez pedig nemcsak a műhelyek bővítésére, hanem kvalifikált szakmunkások képzésére is szükség volt. Az IGV-nek sikerült elérnie, hogy kecskeméti gyárában ma már a fizikai állomány több mint 50 százaléka szakmunkás és jelenleg is 62 műszerész és szerszámkészítő ipari tanulójuk van. Ez azért is figyelemre méltó, mert Bács- Kiskunban az országos átlagnál jóval rosszabb a szakmunkásarány. Az IGV kecskeméti gyárának dolgozói nem mindennapi felajánlást tettek a pártkongresz- szus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A vállalattél kapott feladat az volt, hogy vegyék át a Ratus A—20 pénztárgépek összeszerelését, s még az idén 500 darabot készítsenek el ebből a termékből. A pénztárgépek különböző szerelt egységeit, alkatrészeit egyébként az IGV más-más gyárai készítik, s küldik el az összeszerelő üzembe. A kecskeméti gyár kollektívája felkészült a feladatra, s az első pénztárgépet október 31-re összeszerelték. Belső üzemi átszervezéssel megteremtették a feltételeit annak is, hogy az év végére a megrendelt 500 darab elkészüljön. A szocialista brigádok havonta teszik meg vállalásaikat a konkrét termelési feladatoknak megfelelően. Egymás munkáját segítve dolgoznak. Ha például az esztergályosok nem győzik a munkát, aki tud esztergálni, az odaáll a gép mellé dolgozni, hogy pótolják a lemara-- dást. Felajánlottak egy kommunista műszakot, amivel egyrészt az éves terv maradéktalan teljesítését segítik elő, másrészt az érte járó bérrel a város óvodáinak bővítését támogatják anyagilag. Az 500 darab pénztárgép szerelése természetesen még csak a kezdet. Jövőre ugyanis már 14 500 darab Ratus A—20-at szerelnek össze Kecskeméten. Es a távlatok? Az V. ötéves tervben 1980-ig 99 milliói forintot fordítanak a gyár bővítésére. Ebből 52 milliót költenek új galvanizáló, edző-, forgácsolóüzem, valamint Szociális létesítmények építésére. Gépek beszerzésére 47 millió forintot ruháznak be. Ennél azonban több berendezéssel is gyarapodik az üzem, mert a vállalat Kecskemétre összpontosítja a pénztárgép-alkatrészek gyártásához szükséges szerszámgépeit. Ily módon 1980-ban már 1200 dolgozója — zömmel szakmunkása — lesz az üzemnek, s évente 18 ezer darab pénztárgépet gyártanak (közel 90 százalékát exportra), mégpedig úgy, hogy annak valamennyi alkatrészét is Kecskeméten készítik. Természetesen a sokszorosító gépek gyártását is itt folytatják. N. O. SEGÍTETTA széles körű társadalmi összefogás Befejeződött a szüret, az alma és a fűszerpaprika szedése Az idei ősz nehéz helyzet elé állította Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeit. A gazdag termés betakarítására társadalmi összefogásra volt szükség. Munkatársunk felkereste dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, a betakarítási operatív bizottság elnökét, és tájékoztatást kért az őszi munkák helyzetéről, a felmerült nehézségek megoldására tett intézkedésekről. — A szélsőséges időjárás okozta rendkívüli helyzetben milyen főbb feladatokat kell megollani a megye állami gazdaságainak, szövetkezeteinek ezekben a hetekben? — Ismeretes, hogy a hűvös, csapadékos időjárás hatására a mezőgazdasági termények oioló- giai érése megkésett. Ez kát-há- rom héttel visszavetette a betakarítás kezdetét. Súlyosbította a helyzetet, hogy az október 31-ig lehullott 650 milliméter csapa dókból szeptemberre és októberre 250—300 milliméter jutott. Ez a munka menetét sokszor huzamosabb időre megszakította, a kötöttebb talajú kalocsai és bajai járásban a gépek a felázott talajon alig tudtak és ma is csak nagy nehézségek árán képesek szántani-vetni, betakarítást végezni. A legnagyobb gondunk az 56 ezer hektár szőlő termésének veszteségmentes leszüretelése volt. A nagyüzemek 16 szőlőkombájnja a felázott talajon csak csökkent értékű munkát végezhetett. Így a termésnek a legnagyobb részét kézzel kellett leszüretelni. A gazdaságok belső lehetőségei teljes kihasználásával és jelentős társadalmi összefogással a szüret a mai napra gya- koratilag befejeződött Bács-Kiskun megyében. Az üzemek 235 ezer tonna szőlőtermésre számítottak, az időjárás okozta veszteségek és az elhúzódó szüret következtében csupán 210 ezer tonna termést sikerült betakarítani. Az almaszedés ugyancsak befejeződött, csaknem 100 ezer tonna alma került a tárolókba és közvetlenül a kereskedelembe. A kedvezőtlen időjáráson kívül a göngyöleghiány és szállítási gondok is nehezítették az alma szedését. A fagyra és az esőzésre . rendkívül érzékeny paprikafélék. mint a fűszer-, pritamin- és étkezési paprika betakarítása ugyancsak sok gondot okozott. A napfény hiányában a bepiroso- dás vonta'ottá vált, amiatt a szokottnál később lehetett megkezdeni a szedést, ráadásul a felázott talajon a betakarító gépek és szállítóeszközök teljesítményét nem lehetett teljesen kihasználni. Bizonyos mértékig enyhített a gondokon, hogy az első fagy a megszokottnál valamivel későbbi időpontban, október végén jelentkezett. A megyében termett 28 700 tonna fűszerpaprikát sikerült betakarítani. A fogyasztók által kedvelt pritaminpapri- kából, amely zöld maradt és a belvíz is károsította, mintegy 7 ezer tonna az időjárás miatt kárba veszett. Ez érinti a lakosság ellátását és az exportkötelezettségek teljesítését. A szántóföldi növények közül változatlanul a kukorica okozza a legnagyobb gondot, jóllehet a 134 ezer hektár termőterület betakarításához a kézi munkaerőn kívül 360 kombájn van. Még mindig nehezíti a munkát a kedvezőtlen talajviszonyokon kívül a késői érés, a termés magas, helyenként 35—40 százalékos víztartalma. Bár a szárítóüzemek éjjel-nappal dolgoznak, még így sem képesek követni az egyébként is csökkent ütemű betakarítást. Az 1973-as év hasonló időszakában a kukoricának 87 százaléka már biztos helyen volt. az idén eddig csupán 55 százaléka. Bács-Kiskun megye nem tartozik az ország legnagyobb cukorrépa-termesztő tájához, de így is 4100 hektárról kell betakarítani ezt a népgazdasági lag igen fontos növényt. A sáros talaj a cukorrépánál még nagyobb hátrányt jelent, hiszen az eredetileg gépi szedésre tervezett terü9 Szállítják a téli almát a Hosszúhegy! Állami Gazdaság tárolóhelyére. 9 Az alsó képen: szőlőszüretelők és a termést szállító gépek a borotai határban. let többségén csak kézzel lehet felszedni a termést. A mai napig a cukorrépatermő terület 60 százalékáról tudták a gazdaságok betakarítani és túlnyomó részt a néphadseregtől, valamint a más népgazdasági ágakból. átcsoportosított járművekkel a gyárba szállítani a termést. 6100 hektár napraforgó termésének 95 százalékát takarították be a gazdaságok, sajnos, 3—4 mázsás veszteséggel hektáronként, az időjárás okozta tányérrothadás, valamint a madárkár miatt. . A komplex módon gépesített, iparszerű napraforgó-termesztés nagyobb arányú elterjedése folytán, a termésátlag még a veszteség ellenére- is eléri hektáronként a 15 mázsát. A betakarításra váró 1600 hektár szója nem jelentős — ha a területét összehasonlítjuk más takarmánynövényekkel —, mégis külön kell szólnom róla. Az úgynevezett fehérjeprogram megvalósítása érdiekében Bács-Kiskun megye gazdaságai az idén első alkalommal termesztették a szóját nagyobb területen. A termés jónak ígérkezett. A betakarítási időszakban érkezett csapadék sajnos, súlyos károkat okozott. Remélem, hogy az első év ilyen gondi jai nem veszik el az üzemek termelési kedvét ettől a nagyon fontos takarmánynövény termesztésétől. — Mint a megyei betakarítási operatív bizottság elnöke, hogyéh látja a munkaerő és a gépek átcsoportosításának eredményeit, s mi a társadalmi segítség jelentősége a megye mezőgazdaság nagyüzemeiben? — Az előző kérdésnél már kitértem a betakarítás helyzetére. Itt az operatív bizottság munkájáról és a betakarításhoz nyújtott 9 Gyors ütemben készítik a magágyat a szalkszentmártoni Hunyadi Tsz-ben. (Folytatás a 3. oldalon) A tanácsok beruházási tevékenysége az elmúlt évi csökkenés után 1974-ben ismét fokozódott. Kilenc hónap alatt 511 millió forintot költöttek új létesítményekre, amelynek 70 százaléka kommunális jellegű beruházás volt. Ezen belül a legtöbbet — a lakásépítés mellett — Kecskeméten, Kiskunhalason és Kalocsán a kórházak bővítésére és egyéb egészségügyi létesítmények építésére fordítottak. A tanácsi ipar 9 Rövidesen befejezik a képünk előterében látható megyei művelődési ház építését. BIZTATÓAK A HÁROMNEGYEDÉVI EREDMÉNYEK A KSH megyei igazgatósága jelenti Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete az év első kilenc hónapjában biztatóan fejlődött. Jó eredmények születtek az iparban, a mezőgazdaságban, tovább javultak a lakosság életkörülményei. Beruházások A megye állami és szövetkezeti gazdálkodó szervei az év első kilenc hónapjában a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1442 millió forintot fordítottak beruházásokra — folyóáron számítva — 16 százalékkal többet, mint 1973 azonos időszakában. Jelentősen csökkent az .építési kiadások aránya, ugyanakkor növekedtek a gépek vásárlására fordított összegek. Gépi beruházásokra például a mezőgazdasági üzemek az idén 12 százalékkal költöttek többet. A többi között a bajai kukoricatermesztési rendszer keretében nagy teljesítményű import gépeket vásároltak, palackozó és szüretelőgépeket helyeztek üzembe. 9 Csaknem 20 százalékkal növekedett az idén ^ megyében a személyit, .öcsik száma. megközelítően 40 millió forintot, a mezőgazdaság ennek kétszeresét kapta. Tanácsi lebonyolításban központi területfejlesztési tám<% gatással hat beruházás van folyamatban, amelyek közül Kiskunfélegyházán az Alföld Cipőgyár és a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat' bővítése várhatóan az év végéig be is fejeződik. Jó ütemben halad a kiskunhalas! nagyberuházás, a kötöttárugyár építése. Mindemellett több fontos létesítmény kivitelezése elhúzódott, s ezáltal növekedett a befejezetlen beruházási állomány. Ütemesen növekszik az ipari termelés A megye szocialista ipara tovább növelte termelését, az eltelt háromnegyed év alatt 12 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés üteme egyébként közel kétszerese az országos átlagnak. Különösen jelentős a köny- nyűipari ágazat fejlődése, amely a minisztériumi szektorban 18, a tanácsiban pedig 14 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év első kilenc hónapjában. A minisztériumi iparban az át- (Foiytatús a 3. oldalon.) 4 AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX.. évf. 263. szám Ára: 90 fillér 1974. november 10. vasárnap