Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t Egyben a továbbfejlődést is megalapozzák Kongresszusi verseny az IGV-nél 9 Kecskeméten megkezdték a Katus A—20 pénz­tárgépek végszerelését. Képünkön a null-széria a szerelőpadon. (Opauszky László felvétele.) Kevés üzem dicsekedhet olyan sokolda­lú fejlődéssel a megyében, mint az Iroda­gép .és Finom­mechanikai Vállalat kecs­keméti gyára. Amikor 1969- ben az IGV át­vette a volt ta­nácsi vállalá- tot, mindösz- sze 360 dolgo­zója volt az üzemnek, most pedig éppen kétszerese. Bo­nyolult beren­dezéseket — fénymásoló, vala­mint pénztárgépeket — gyárta­nak. Ehhez pedig nemcsak a műhelyek bővítésére, hanem kva­lifikált szakmunkások képzésére is szükség volt. Az IGV-nek si­került elérnie, hogy kecskeméti gyárában ma már a fizikai állo­mány több mint 50 százaléka szakmunkás és jelenleg is 62 műszerész és szerszámkészítő ipari tanulójuk van. Ez azért is figyelemre méltó, mert Bács- Kiskunban az országos átlagnál jóval rosszabb a szakmunkás­arány. Az IGV kecskeméti gyárának dolgozói nem mindennapi fel­ajánlást tettek a pártkongresz- szus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A vállalattél kapott feladat az volt, hogy vegyék át a Ratus A—20 pénztárgépek összeszerelését, s még az idén 500 darabot készít­senek el ebből a termékből. A pénztárgépek különböző szerelt egységeit, alkatrészeit egyébként az IGV más-más gyárai készítik, s küldik el az összeszerelő üzem­be. A kecskeméti gyár kollektívá­ja felkészült a feladatra, s az el­ső pénztárgépet október 31-re összeszerelték. Belső üzemi át­szervezéssel megteremtették a feltételeit annak is, hogy az év végére a megrendelt 500 darab elkészüljön. A szocialista brigá­dok havonta teszik meg vállalá­saikat a konkrét termelési fel­adatoknak megfelelően. Egymás munkáját segítve dolgoznak. Ha például az esztergályosok nem győzik a munkát, aki tud eszter­gálni, az odaáll a gép mellé dol­gozni, hogy pótolják a lemara-- dást. Felajánlottak egy kommu­nista műszakot, amivel egyrészt az éves terv maradéktalan telje­sítését segítik elő, másrészt az érte járó bérrel a város óvodái­nak bővítését támogatják anya­gilag. Az 500 darab pénztárgép sze­relése természetesen még csak a kezdet. Jövőre ugyanis már 14 500 darab Ratus A—20-at sze­relnek össze Kecskeméten. Es a távlatok? Az V. ötéves tervben 1980-ig 99 milliói forintot fordí­tanak a gyár bővítésére. Ebből 52 milliót költenek új galvanizá­ló, edző-, forgácsolóüzem, vala­mint Szociális létesítmények építésére. Gépek beszerzésére 47 millió forintot ruháznak be. En­nél azonban több berendezéssel is gyarapodik az üzem, mert a vállalat Kecskemétre összponto­sítja a pénztárgép-alkatrészek gyártásához szükséges szerszám­gépeit. Ily módon 1980-ban már 1200 dolgozója — zömmel szak­munkása — lesz az üzemnek, s évente 18 ezer darab pénztárgé­pet gyártanak (közel 90 százalé­kát exportra), mégpedig úgy, hogy annak valamennyi alkatré­szét is Kecskeméten készítik. Természetesen a sokszorosító gé­pek gyártását is itt folytatják. N. O. SEGÍTETTA széles körű társadalmi összefogás Befejeződött a szüret, az alma és a fűszerpaprika szedése Az idei ősz nehéz helyzet elé állította Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeit. A gazdag termés betakarítására tár­sadalmi összefogásra volt szükség. Munkatársunk felkereste dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, a beta­karítási operatív bizottság elnökét, és tájékoztatást kért az őszi munkák helyzetéről, a felmerült nehézségek megoldására tett intézkedésekről. — A szélsőséges időjárás okoz­ta rendkívüli helyzetben milyen főbb feladatokat kell megollani a megye állami gazdaságainak, szövetkezeteinek ezekben a he­tekben? — Ismeretes, hogy a hűvös, csapadékos időjárás hatására a mezőgazdasági termények oioló- giai érése megkésett. Ez kát-há- rom héttel visszavetette a beta­karítás kezdetét. Súlyosbította a helyzetet, hogy az október 31-ig lehullott 650 milliméter csapa dókból szeptemberre és október­re 250—300 milliméter jutott. Ez a munka menetét sokszor huza­mosabb időre megszakította, a kötöttebb talajú kalocsai és bajai járásban a gépek a felázott tala­jon alig tudtak és ma is csak nagy nehézségek árán képesek szántani-vetni, betakarítást vé­gezni. A legnagyobb gondunk az 56 ezer hektár szőlő termésének veszteségmentes leszüretelése volt. A nagyüzemek 16 szőlőkom­bájnja a felázott talajon csak csökkent értékű munkát végez­hetett. Így a termésnek a legna­gyobb részét kézzel kellett le­szüretelni. A gazdaságok belső lehetőségei teljes kihasználásával és jelentős társadalmi összefo­gással a szüret a mai napra gya- koratilag befejeződött Bács-Kis­kun megyében. Az üzemek 235 ezer tonna szőlőtermésre számí­tottak, az időjárás okozta veszte­ségek és az elhúzódó szüret kö­vetkeztében csupán 210 ezer tonna termést sikerült betakarí­tani. Az almaszedés ugyancsak be­fejeződött, csaknem 100 ezer ton­na alma került a tárolókba és közvetlenül a kereskedelembe. A kedvezőtlen időjáráson kívül a göngyöleghiány és szállítási gondok is nehezítették az alma szedését. A fagyra és az esőzés­re . rendkívül érzékeny paprika­félék. mint a fűszer-, pritamin- és étkezési paprika betakarítása ugyancsak sok gondot okozott. A napfény hiányában a bepiroso- dás vonta'ottá vált, amiatt a szokottnál később lehetett meg­kezdeni a szedést, ráadásul a felázott talajon a betakarító gé­pek és szállítóeszközök teljesít­ményét nem lehetett teljesen ki­használni. Bizonyos mértékig enyhített a gondokon, hogy az első fagy a megszokottnál valamivel későbbi időpontban, október végén je­lentkezett. A megyében termett 28 700 tonna fűszerpaprikát si­került betakarítani. A fogyasz­tók által kedvelt pritaminpapri- kából, amely zöld maradt és a belvíz is károsította, mintegy 7 ezer tonna az időjárás miatt kár­ba veszett. Ez érinti a lakosság ellátását és az exportkötelezett­ségek teljesítését. A szántóföldi növények közül változatlanul a kukorica okozza a legnagyobb gondot, jóllehet a 134 ezer hektár termőterület be­takarításához a kézi munkaerőn kívül 360 kombájn van. Még mindig nehezíti a munkát a kedvezőtlen talajviszonyokon kí­vül a késői érés, a termés magas, helyenként 35—40 százalékos víztartalma. Bár a szárítóüzemek éjjel-nappal dolgoznak, még így sem képesek követni az egyéb­ként is csökkent ütemű betaka­rítást. Az 1973-as év hasonló idősza­kában a kukoricának 87 száza­léka már biztos helyen volt. az idén eddig csupán 55 százaléka. Bács-Kiskun megye nem tar­tozik az ország legnagyobb cu­korrépa-termesztő tájához, de így is 4100 hektárról kell betakaríta­ni ezt a népgazdasági lag igen fontos növényt. A sáros talaj a cukorrépánál még nagyobb hát­rányt jelent, hiszen az eredeti­leg gépi szedésre tervezett terü­9 Szállítják a téli almát a Hosszúhegy! Állami Gazdaság tárolóhelyére. 9 Az alsó képen: szőlőszüretelők és a termést szállító gépek a borotai határban. let többségén csak kézzel lehet felszedni a termést. A mai napig a cukorrépatermő terület 60 szá­zalékáról tudták a gazdaságok betakarítani és túlnyomó részt a néphadseregtől, valamint a más népgazdasági ágakból. átcsopor­tosított járművekkel a gyárba szállítani a termést. 6100 hektár napraforgó termésének 95 szá­zalékát takarították be a gazda­ságok, sajnos, 3—4 mázsás vesz­teséggel hektáronként, az időjá­rás okozta tányérrothadás, va­lamint a madárkár miatt. . A komplex módon gépesített, ipar­szerű napraforgó-termesztés na­gyobb arányú elterjedése folytán, a termésátlag még a veszteség ellenére- is eléri hektáronként a 15 mázsát. A betakarításra vá­ró 1600 hektár szója nem jelen­tős — ha a területét összehason­lítjuk más takarmánynövények­kel —, mégis külön kell szól­nom róla. Az úgynevezett fehér­jeprogram megvalósítása érdie­kében Bács-Kiskun megye gaz­daságai az idén első alkalommal termesztették a szóját nagyobb területen. A termés jónak ígér­kezett. A betakarítási időszak­ban érkezett csapadék sajnos, súlyos károkat okozott. Remé­lem, hogy az első év ilyen gondi jai nem veszik el az üzemek termelési kedvét ettől a nagyon fontos takarmánynövény ter­mesztésétől. — Mint a megyei betakarítási operatív bizottság elnöke, hogyéh látja a munkaerő és a gépek át­csoportosításának eredményeit, s mi a társadalmi segítség jelen­tősége a megye mezőgazdaság nagyüzemeiben? — Az előző kérdésnél már ki­tértem a betakarítás helyzetére. Itt az operatív bizottság munká­járól és a betakarításhoz nyújtott 9 Gyors ütemben készítik a magágyat a szalkszentmártoni Hunyadi Tsz-ben. (Folytatás a 3. oldalon) A tanácsok beruházási tevé­kenysége az elmúlt évi csökkenés után 1974-ben ismét fokozódott. Kilenc hónap alatt 511 millió fo­rintot költöttek új létesítmények­re, amelynek 70 százaléka kom­munális jellegű beruházás volt. Ezen belül a legtöbbet — a la­kásépítés mellett — Kecskemé­ten, Kiskunhalason és Kalocsán a kórházak bővítésére és egyéb egészségügyi létesítmények építé­sére fordítottak. A tanácsi ipar 9 Rövidesen befejezik a képünk előterében látható megyei művelődési ház építését. BIZTATÓAK A HÁROMNEGYEDÉVI EREDMÉNYEK A KSH megyei igazgatósága jelenti Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete az év első kilenc hónapjában biztatóan fejlődött. Jó eredmények születtek az iparban, a mezőgazdaságban, tovább javultak a lakosság életkörülményei. Beruházások A megye állami és szövetkezeti gazdálkodó szervei az év első ki­lenc hónapjában a Magyar Nem­zeti Bank adatai szerint 1442 mil­lió forintot fordítottak beruházá­sokra — folyóáron számítva — 16 százalékkal többet, mint 1973 azonos időszakában. Jelentősen csökkent az .építési kiadások ará­nya, ugyanakkor növekedtek a gépek vásárlására fordított össze­gek. Gépi beruházásokra például a mezőgazdasági üzemek az idén 12 százalékkal költöttek többet. A többi között a bajai kukorica­termesztési rendszer keretében nagy teljesítményű import gépe­ket vásároltak, palackozó és szü­retelőgépeket helyeztek üzembe. 9 Csaknem 20 százalékkal növekedett az idén ^ megyében a személy­it, .öcsik száma. megközelítően 40 millió forintot, a mezőgazdaság ennek kétszeresét kapta. Tanácsi lebonyolításban központi területfejlesztési tám<% gatással hat beruházás van folya­matban, amelyek közül Kiskun­félegyházán az Alföld Cipőgyár és a Kiskunsági Ruhaipari Válla­lat' bővítése várhatóan az év vé­géig be is fejeződik. Jó ütemben halad a kiskunhalas! nagyberu­házás, a kötöttárugyár építése. Mindemellett több fontos léte­sítmény kivitelezése elhúzódott, s ezáltal növekedett a befejezetlen beruházási állomány. Ütemesen növekszik az ipari termelés A megye szocialista ipara to­vább növelte termelését, az el­telt háromnegyed év alatt 12 szá­zalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés üteme egyébként kö­zel kétszerese az országos átlag­nak. Különösen jelentős a köny- nyűipari ágazat fejlődése, amely a minisztériumi szektorban 18, a tanácsiban pedig 14 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év első kilenc hónapjában. A minisztériumi iparban az át- (Foiytatús a 3. oldalon.) 4 AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX.. évf. 263. szám Ára: 90 fillér 1974. november 10. vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents