Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

1974, november 6. • PETŐFI NÉPE 9 3 Kitüntetések az Októberi Forradalom évfordulója alkalmából Kedden délután a. munkásőr­ségen dr. Cserháti László, a munkásőrségl megyei parancs­noka emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Horváth István, a me­gyei pártbizottság első titkára, Terhe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, valamint a mun­kásőrség megyei parancsnoksá­gának vezetői. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany foko­zata kitüntetési kapta: Mecséry Mihály, Németi Fe- jrene, Szekere's Mihály, Torma László, Vincze . József, Révész Ferenc, Spitczer Józsefné, Baj­zák István, Csóti József és Far­kas Imre. E kitüntetés ezüst fo­kozatában részesült: László Jó­zsef, Hanti István, Simity Ist­ván, Kricskovics József, Bozó István, Laki József, Ádám An- talné, Balaton Ferenc, Dobos László, Mozga Kálmán. Bronz fokozatát kapta: Radvánszki lm- , re, Suba Sándor, Dömötör István, Tánczos György, Bundity Ist­ván, Nagy Kálmán, Szűcá Ger­gely, Márkus József, Kovács Ist­ván, Jernei János, Farkas Zol­tán, Szabó István. * A Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei székházában Szemők György alezredes, az MHSZ me­gyei titkárhelyettese köszöntötte a munkában kiválóakat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján. Az ünnepségen megjelent Lengyel László, a me­gyei pártbizottság munkatársa. Az MHSZ Kiváló Munkáért arany fokozata kitüntetést kapta: Gönczi Miklós. Ezüst fokozatá­ban részesült Szabó Mihály és Varga Sándor. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmá- - ból tegnap a KISZ megyei ' bi­zottságán KISZ-kitüntetéseket adtak át. Az ünnepségen részt vett Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. . Németh Ferenc KISZ megyei első titkár Ifjúságért Érdemérem kitüntetést adott át Hajba Ot­tónak, a Kiskunfélegyházi Ve­gyipari Gépgyár igazgatójának és Molnár Sándornak, az Allam- pusztai Büntetésvégrehajtási In­tézet parancsnokának. Ezenkí­vül hatan KISZ Érdemérem, ti- zenketten Kiváló ifjúsági vezető és öten aranykoszorús KISZ- jelvény kitüntetést kaptak. Két pedagógus Kiváló úttörővezető, egy fiatal pedig Kiváló ifivezető kitüntetésben részesült. * A hulladékgyűjtési akcióban kiváló eredményt elért tíz peda­gógus Kiváló fémgyűjtő kitün­tetést, és öt úttörőcsapat pedig pénzjutalmat kapott. • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója al­kalmából a megye kereskedelmi dolgozói közül az alábbiak ré­szesültek a Belkereskedelem ki­váló dolgozója kitüntetésben. A Bács-Kiskun megye Ven­déglátó Vállalatnál Kelemen Ilona üzletvezető-helyettes, Ba- rakonyi Gabriella osztályvezető­helyettes, és Kovács Sándor há­lózati ellenőr. A Bács-Kiskun megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat­nál dr. Bogdán hajosné pénztá­ros, Czibolya lmréné boltelszá­moltató és Pogány Béláné el­adó, i A Bács-Kiskun megyei Élel­miszer Kereskedelmi Vállalatnál Kalmár Gáborné, Nagy Sándor és Andrási Kálmán boltvezetők, Tumó József áruforgalmi ügy­intéző és Búzás Józsefné elszá­moltatási osztályvezető. A Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalatnál Miklós László áruforgalmi eladó, Wingenfeld Jánosné eladó és Friedmann Józsefné boltvezető­helyettes. * Kedden délelőtt az SZMT kecskeméti művelődési, központ­jában bensőséges ünnepségre ke­rült sor abból az alkalomból, hogy a gabonaiparban 25 éve, vagy annál régebben dolgozókat aranygyűrűvel jutalmazta a vál­lalat. Az eseményen jelen volt Les- kowszky Albert, az ÉDOSZ me­gyei titkára. A megjelenteket Kapocs Péter, a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat párttitkára üd­vözölte, majd L. Tóth János, a szakszervezeti bizottság titkára adott áttekintést 25 esztendő munkájáról. Beszéde végén utalt arra, hogy a vállalat eddig is megbecsülte a törzsgárdatagokat, hiszen évente mintegy 200 ezer forintot fordított jutalmazásuk­ra, de először került sor arra, hogy a régebben itt dolgozókat -aranygyűrűvel jutalmazzák. Radnóti Miklósról A költő és a noteszlapok Egész biztos, hogy egész sor költónemzedék tanítója lett vol­na, f ha megéri a bölcsen tanítók korát. Így is verset írt hozzá- Radnóti Miklóshoz Vas István, Rónay György, Szabó Magda, Csukás István .és Hárs György. Itt állok, s ingemet kitárom, hogy a golyó majd eltaláljon a mellközépen, biztosan s magamhoz szorítom magam. Az idén ünnepelhettük volna a félrehajtott fejű, szelíd, nagy mű­veltségű, költő. Radnóti Miklós • hetvenedik születésnapját, ha a beteg, holtrafáradt embert nem lö­vik agyon a fasiszták a két ha­láltábor között vezető, erőltetett Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. — így végzed hát te is, — súgtam magamnak, — csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. — Der springt noch auf, — hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.) Később az exhumálási jegyző­könyv ugyanezt állapította meg a halál okaként: fejlövés. Mindig az emberséget őrizte, a fasiszta terror ellen tiltakozó lí­rikus csoport legkiemelkedőbb alakja volt. Pályája a szokvá­nyosságok elleni lázadással in­dult, a szegedi fiatalok baloldali körében dolgozott, munkatársa lett a kommunista. párt folyóira­tának —, s végül az embertelen­ségnek esett áldozatul 1940-től egészen haláláig SAS-behívók rángatták el otthonából, a ver­sek. tanulmányok és Shakespeare- fordítások mellől. Az utolsó, munkaszolgálatos utat azóta töb­ben is végigjárták, hogy beszá­moljanak róla. Azt, amelyik a jugoszláviai Bor község rézbá­nyájába, az egyik legszörnyűbb lágerba vitt. majd onnan tovább­indult az abdai tömegsírig. Köz­ben senki nem írt szebben a tá­voli kedvesről, mint aki már nem találkozhatott vele; senki nem irt megrázzóbban a hazafiságról, mint akinek saját hazája már ki­mérte a sorsát a faji ideológiá­val és a zsidótörvényekkel. Utolsó verseit egy kis jegyzet- füzetbe rótta, amelyet holttesté­vel együtt találtak meg. Régi ko­rok divatjamúlt versformáit tá­masztotta fel azzal,- hogy égő, fáj­dalmas jelentést hordoznak a hexameterek. A szí ven ütő ténye­ket dr. Ruppenthal Miklós, bíró­sági orvosszakértő vetette papír­ra. miután feltárták a tömegsírt. „Az itten koporsó nélkül elföl­delt. 20 férfiholttest között a ki- hantolás során volt egy, akinek a nadrágja hátsó zsebében ta­láltam egy talajvízzel és az osz­lásban levő holttest nedveivel át­ázott és földdel szennyezett kis jegyzetfüzetet. Ezt napon meg­szárítottuk, és a talajtól óvatosan megtisztítottuk. A verses formá­jú szöveggel teleírt kis füzet első lapjain Radnóti Miklós neve ál­lott. mindezt ceruzával írta az elhalt.” 9 Ortutay Gyulának, az életmű­vet ápoló-gondozó és népszerű­sítő jóbarátnak nagyon igaza van, amikor így vall a Bori noteszfa­csimile kiadásának előszavában: ...... ma már mindenki tudja, hogy költészetünk, egész kultú­ránk számára mit jelent alkotása, s jó lenne, ha egyre többen tud­nák: mit jelent erkölcsi tartása, a halálig őrzött mocsoktalan tisz­tasága — ez a sugárzó példa az egész nemzet erkölcsi-társadalmi öröksége. Bárha egyre jobban ér­tenénk e példa lényegét!” Halász Ferenc Az egyik noteszlap ■— a költő kézírásával. Ezt követően Pöstyényi Ferenc főmérnök átadta az aranygyűrű­ket harminckét személynek, köz­tük dr. Kuczka Antal' megbízott igazgatónak és Szabó Józsefnek, a vállalat nyugdíjas igazgatóhe­lyettesének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkal­mából jó munkájukért négyen kapták meg az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést. Az ünnepségen az. ÉDOSZ többszörösen kitüntetett köz­ponti énekkara, valamint a kecs­keméti Kodály" Zoltán Ének-Ze­nei Általános Iskola és Gimná­zium növendékei adtak műsort. * Kedden délután bensőséges ke­retek között emlékeztek meg a megye legnagyobb élelmiszer- ipari üzemében, a Kecskeméti Konzervgyárban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom öt- venhetedik évfordulójáról. Több százan vettek részt a gyár I. telepének éttermében rendezett ünnepségen, amelyen Dajka Já­nosné, az üzemi pártbizottság titkára mondott bezédet. Ez al­kalommal kapta meg az Élelmi­szeripar kiváló dolgozója ki­tüntetést Németh István, a gyár dolgozója. Az ünnepség műsorában sze­repelt az Élelmiszeripari Dolgo­zók Szakszervezetének központi énekkara. A gyár vezetősége ez- • után fogadást adott az üzem szocialista brigád vezetői. élen­járó dolgozói és a vendégek tisz­teletére. Felavatták az ország első közúti szakgyűjteményét Gyurkovics Tibor jegyezte le egyik strófájában, a következő­ket, ami a valódinál egészen más­fajta helyzetet állít elénk, de így akarja érzékeltetni a költő ha­lálra készülését, és végső magára maradottságát: gyalogmenet közben a Győr me­gyei Abda közelében. Ez 194^,^ november j;10-é ’'között' ‘jBfrténv az újabb kutátásök szerint '8-án. ö az. aki pontosan előre látta és megjósolta a halálát: az évben a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságának szocialis­ta brigádjai mintegy 700 ezer fo­rint értékben a volt útmesteri te­lepet átalakították, amelyhez nagy segítséget nyújtott a Kiskő­rösi Városi Tanács költségvetési üzeme. A múzeumban kiállított doku­mentumok, tárgyak átfogó képet adnak a magyarországi útépítési és útfenntartási tevékenységről. 4 ..kiállítás- anyaga a római-.koE.'-. alapján történeti áttekintést nyer­het a szemlélő a különböző korok építési, fenntartási tevékenységé­ről, a szakma egyes részeinek be­mutatásával. Láthatók itt különbö­ző kőzetek, méréseknél használt eszközök, közúti jelzőtáblák, és más rekvizitiumok. Emléket állí­tottak Haj ma András útkaparó- nak, aki a Magyar Tanácsköz­társaság idején az októberi direk­tórium tagja volt. A szakgyűjtemény megtekinté­se után Cs. Nagy Pál, a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságá­nak vezetője átnyújtotta az igaz­gatóság kiváló dolgozója kitün­tetést özv. Lévárdy Imrénének, aki részese volt az anyag begyűj­tésének. Ezenkívül több szocia­lista brigád tag részesült jutalom- . ban. G. G. • Űj irodaépület a főtéren. Az 1973-as megyei település- fejlesztési verseny záróünnepsé­gét Petőfi szülőhelyén tartották. Általában ott rendezik meg a nyilvános értékelést, ahol a leg­többet tettek a községfejleszté­sért. A városok közül tavaly Kiskőrösé volt a pálma. Az eredményt sokan meglepe­téssel fogadták, mert a szőlőjéről is. nevezetes településből hiány­zott a homoki városokra jellem­ző kezdeményező készség, a Du­na melléki Baja. Kalocsa váro­sias kultúrája. Amikor az első világháború előtt1 Móricz Zsig- mond erre járt és elkészítette élete első riportját, kevés bizta­tót talált Az utóbbi évtizedben megvál­tozott a falu-, illetve a városkép, felgyorsult az életritmus és ked­vezően formálódott az emberek szemlélete. gondolkodásmódja. Társadalmi berendezkedésünk­nek, a gondok egy részét magára vállaló közösségnek, az államnak köszönhető, hogy a tudományos­technikai forradalomnak, az ur- banizálódásnak Kiskőrös jobbára csak az előnyeit élvezte. Úgy ala­kíthatott ki tekintélyes, több ezer embernek kenyeret és kalácsot adó ipart, hogy nem a mezőgaz­daságtól szívta el az energiát. A gazdaság különböző területei — lényegében — harmonikusan fej­lődtek. A szőlőtermesztéssel fog­lalkozók boldogulását a terjesz­kedő ipar a legkevésbé sem aka­dályozta. A korszerű termelésben csak képzett, művelt emberek állhat­ják meg helyüket. A kiskőrösi- lakosság iskolai végzettsége ösz- szehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint két- három évtizede A fel- szabadulás után alapított gimná­zium több diákja országos tanul­mányi versenyeken is helytállt. A növekvő kulturális igényeket a helyi könyvesbolt több milliós forgalma, a színházbérietek utá­ni érdeklődés egyaránt jelzi. Biztató, hogy az eddigi sikere­ket csak kezdetnek tekintik. Meg­ízlelték a gyarapodás örömeit és arra törekszenek, hogy Kiskőrös méltó legyen a városi „ranghoz”. Bővítik az üzemeket és hamaro­san átadják az új szakrendelőt. Újra megpályázzák a település- fejlesztési verseny első .helyét, ezért tudatosan hasznosítsák a gazdasági, kulturális közösségek­ben felhalmozódott energiát. Hartán kihasználják az adottságokat Kedden délelőtt tíz órakor Kis­kőrösön a KPM Kecskeméti Köz­úti Igazgatóság volt útmesteri telepén bensőséges ünnepséget rendezett a KPM Közúti Igaz­gatósága és a Kiskőrösi Városi Ta­nács. 'Oláh Pál városi > tanácselnök megnyitója után dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyet­tese, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese jelenlé­tében meleg szavakkal köszöntőt-. te az a városi tanács, illetve a közúti igazgatóság vezetői végeztek az ország első közúti szakgyűjtemé­nyének megalapításában. A be­széd elhangzása után kedves je­lenet következett, ugyanis Szászi Balázs úttörő Lévárdy Imre út- mester unokája bejelentette, hogy a kiskőrösi 1431-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapat védnökséget vállalt a szakgyűjtemény felett. A múzeum anyagát Lévárdy Imre útmester gyűjtötte és a Budapesti Közlekedési Múzeum egészítette ki. Lévárdy Imre 36 évet dolgozott közúti szolgálat­ban Kiskőrösön, majd Kecske­méten volt szakaszmérnök. A kiállítás anyagát 1938 óta (gyűj­tötte a két hónappal ezelőtt be­következett haláláig. A gyűjtött anyagot először 1968 májusában Kiskőrösön, a község 250. éves évfordulóján állította ki. Később Baján, Kaposváron, majd Kis­kunhalason volt kiállítás. Ebben 0 Falusi építkezés Hartán a huszadik század hetvenes éveiben. Az igénylőket közművesített telkek várják... • Dr. Ábrahám Kálmán és Tohai László megtekinti a kiállítást. V ita a szocialista erkölcsről Hétfőn este közvetítette a Petőfi-adó A ma hullámhosszán című sorozat kilencedik foly­tatását. A szocialista erkölcsről fejtették ki véleményüket kecskeméti és bajai szocialista- brigád-tagok, a Gépipari Automatizálási Mű­szaki Főiskola diákjai, megyei vezetők, _£ő^ városi tudósok, meghívottak. A színvonalas vitát pénteken reggel 8.22 órakor a Kossuth- adón ismét hallhatják az érdeklődők. Szerencsés véletlennek köszön­hettük, hogy lehető legrosszabb­kor kerestük a hartai tanács végrehajtó bizottságának titká­rát. Értekezletet tartottak a szo­bájában. A termelőszövetkezeti, a párt- és tanácsi vezetők, a meghívott szakemberek a jövő évi útépítésről tárgyaltak. Előbb a célokat határozták meg, majd a hogyanban állapodtak meg, számba vették: kik mennyivel já­rulhatnak a közös tervek valóra váltásához. Tapasztalataink szerint kevés helyen fordítanak olyan nagy figyelmet az elképzelések; kíván­ságok, igények és a teljesítésük­höz szükséges eszközök összhang­jára, mint ebben az átlagosnál gyorsabban fejlődő nagyközség­ben. Tevékeny munkakapcsolat alakult ki a tanács és a gazdasá­gi egységek, illetve a tanács és a lakosság között. A kölcsönös bizalom, az átgondolt szervezés, önmagában nem magyarázná Harta gyors fejlődését. Szorgalmasan és okosan dol­goznak a jól irányított termelő­szövetkezetekben az emberek. Naponta látják munkájuk gyü­mölcseit. Esős időben is bárhová eljuthatnak száráz lábbal a köz­ség lakói. 32 kilométer hosszú a szilárd burkolatú járdahálózat. Valamennyi lakásban vezetékes víz könnyíti az életet. 170 két- három szobás lakás épült csak ebben az ötéves tervben. Egész­ségházukat méltán irigylik sok községben. A hartaiak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésétől számít­ják a település ugrásszerű fejlő­dését. A hatalmas fejlesztési le­hetőségek éppen ezekben az években, a felszabadulás harma­dik évtizedében tárultak feL A nemzetiségi község példás körül­tekintéssel élt eddig is az új rend adta lehetőségekkel; bizo­nyos, hogy a jövőben is céltuda­tosan kihasználják a közösségi társadalomból fakadó előnyöket. Itt a többesszám első személye divatos: megcsináljuk, felépít­jük. Heltai Nándor A felszabadulás útján Kiskőrös: a megye hatodik városa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents