Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
I Iá KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚT3ÁN Az üzem- és munkaszervezés új útjai a Kalocsai Állami Gazdaságban • A bátyai úton épfii a lucerna- szárító üzem. 9 Négymillió forintba került az ezer férőhelyes szarvasmarhatelep. Képünkön a kötetlenül tartott üszők. A mezőgazdasági üzemben a legkorszerűbb gépek, vegyi anyagok, vetőmagvak alkalmazása, a kiváló tulajdonságú állatrajok tartása akkor eredményes, ha mind ez a pontosan szervezett munkával, magas fokú technológiai fegyelemmel párosul. A Kalocsai Állami Gazdaságban a közelmúltban ez adott ösztönzést az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ennek az eredményét tükrözi a növéhytermesztés, vagy az állat- tenyésztés hozamának az emelkedése. 1968-ban 30.6 mázsa búza termett hektáronként a kalocsai gazdaságban, és egy mázsa termesztésére 1.2 munkaóra kellett. 1973- ban 41.9 mázsa volt, 1974- ben pedig .48,6 a ke- hyér'gabona átlagos hozama, dé csak 0.5 munkaórát használtak fel egy mázsa búza termeléséhez. Még szembetűnőbb a kukorica átlagtermésének az alakulása. Hat esztendővel ezelőtt 3 munkaóra kellett ahhoz, hogy ebben a nagyüzemben egy mázsa kukoricát termesszenek, s 1968-ban 31,6 mázsás termést takarítottak be hektáronként. Az elmúlt esztendőben mindössze 0.7 munkaórára volt szükség egy mázsa kukorica termesztéséhez, amelynek 1973-ban már 62.6 mázsa lett az átlagtermése. Köztudott, hogy a fűszerpaprika termesztésére nem volt túlságosan kedvező az 1974-es esztendő, mégis 91 mázsára emelkedett a fűszerpaprika hektáronkénti hozama. Szembetűnő a télialma-termesZtés színvonalának ak emelkedése. Itt is a pontosan szervezett munka, a szigorú. technológiai fegyelem érvényesült. Ennek a következménye többek között, hogy 1973-ban 217,3 mázsa, az idén pedig 254,4 mázsa alma termett hektáronként a kalocsai nagyüzemben. Bármilyen nagy jelentősége van a technikának, az anyagi feltételeknek a termelésben, a döntő szerep mégis az embereké, akik az egész termelési folyamatot végzik, és irányítják. A Kalocsai Állami Gazdaságban az 1973-ban életbe lépett új szabályozó rendszer hatására a megyei átlag fölé, 3402 literre emelkedett a tehenészetben az átlagos tejtermelés, ami 338 literrel vol magasabb az előző esztendeinél. 1974-ben pedig időarányosan elérte a 3500 literes átlagot. A változást az a rugalmas munkaszervezés indította el, amely a tömegtakarmány termesztését és a szarvasmarha-tenyésztést egy ágazatba vonta ösz- sze. Ily módon a két ágazat érdekei összhangba kerültek. 1973 óta az állattenyésztési ágazat takarítja be a szálastakarmányt. Ha nem megfelelően dolgoznak, saját maguk látják a kárát az állatállomány alacsonyabb termelési eredménye miatt. A két ágazat különállása idején a növénytermesztőknek az volt az érdekük, hogy minél később vágják le a szálastakarmányt, mert az akkor a legnagyobb tömegű. Az állattenyésztők érdekeivel ez merőben ellentétes, hiszen az elvénül takarmány beltartalmi értéke jóval alacsonyabb, mint a fiatal növényzeté. Az ágazati összevonás már említett eredményén kívül m^s tartalékot is feltárt az új munkaszervezés. Ismét csak az állattenyésztésről szólva, ahol a növendéktelepen azelőtt harminc- nyolc személy gondozott 600 üszőt és 400 hízómarhát. Most ugyanezt a feladatot tizennégy dolgozó is el tudja látni sokkal kedvezőbb körülmények között, hiszen korszerűsödött a munkahelyük. Ezenkívül hetenként 44 órát dolgoznak. Október elsejétől kezdve a Kalocsai Állami Gazdaságban a foglalkoztatottak 40 százlékára kiterjed a csökkentett munkaidő. Ha a tehenészeti telepen elkészül a fejőház. ott is bevezetik a rö- videbb munkaidőt. Az állami gazdaságban új, ipari jellegű munkahelyek létesültek, ahol a nehéz fizikai munkát kiiktatták a termelésből. Tulajdonképpen a vagonrakodást kell még gépesíteni, s a gazdaság újítói ennek a megoldásán is fáradoznak. Ók készítették el a szarvasmarha- tenyésztők számára az abrakadagoló kocsikat. Ezzel a berendezéssel meggyorsult, könnyebb és pontosabb lett az állatgondozók munkája. A Kalocsai Állami Gazdaságnak 4.5 ezer hektáros területe tovább nem növelhető. A belterjes gazdálkodást kell megvalósítani olyan növények termesztésével, amelyekkel hektáronként legalább 20 ezer forintos árbevételt lehet elérni. A fűszerpaprika erre alkalmas. Tavaly a gazdaságban kidolgozták a zöldségtermesztés műszaki fejlesztésének a tervét és végre is hajtották. Kialakították a fűszerpaprika-termesztés géprendszerét. Kipróbálták az FMC—IMC típusú kombájnt, amely a fűszerpaprika és zöldbab szedésére egyaránt alkalmas. Jól bevált a gazdaságban a zöldségfélék termesztésénél is az UNI- MOG-autótraktor és a hozzá alkalmazott , munkagépsor. Bár ezek á gépek látszólag költségesek, de használatuk igen sokrétű- s alkalmazásukkal ^gazdaságosabbá. termelékenyebbé válik, a munka.'. A fűszerpaprika termesztése is egyike azoknak a technológiáknak, amelyek végső soron az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését szükségessé tették. Már érvényesülnek az ágazati irányítás elvei a Kalocsai Állami Gazdaságban. a területi irányításban elért előnyökét azonban igyekeznek megtartani 1974-ben a termeléstechnológiai gépeket szerezték be, vagy fejlesztették ki a kalocsai nagyüzemben. Jövőre a feldolgozó gépsorok következnek. A zöldségszárító és feldolgozó berendezés a 1975—1976-os esztendő 13 millió forintos beruházása lesz. Az új gépekkel ismét újabb feladatokat kell majd megoldani az üzem- és munkaszervezésben. . (X) A technológia állandó fejlesztése, fegyelmezett végrehajtása eredményezi a terméshozamok folyamatos emelkedését. A Kunbajai Állami Gazdaságban a szőlőtermesztés iparszerű technológiájának kidolgozását tűzték ki, amelyet az üzem szakemberei a Mezőgazdassági Gépkísérleti Intézettel és a Kertészeti Egyetemmel együttműködve igyekeznek megvalósítani. Az állami gazdaságban 1968 óta rendszeres és tervszerű a kí- 1 sérleti munka, s áttekintésükkel nyomon lehet kísérni a homoki szőlőtermesztés általános és különleges problémáinak a megoldására irányuló törekvéseket. Ide sorolható a zöldtrágyázási, a lombtrágyázási, a metszési, az öntözési, a támrendszer korszerűsítési, a művelésmód-korsze- rűsítési, valamint a különböző kémiai rendszerek kipróbálására vonatkozó számos kísérlet. A zöldtrágyázási kísérletek témakörében megvizsgálták a repce, a rozs, a napraforgó, a fehérmustár, a takarmányborsó zöldtrágya növényt. Valamennyi közül a legmegfelelőbbnek _ a Cozs bizonyult, mert még a frissen elegyengetett, rendkívül gyenge minőségű talajfoltokon is elegendő zöld tömeget adott. A rozs legnagyobb értéke a homok megkötésében van. A gazdaság fekvéséből adódóan igen gyakoriak az erős tavaszi szelek, amelyeket homokverés kísér. A Kunbaja—Bácsszőllősi Állami Gazdaság egész szőlőterületén éppen ezért évek óta alkalmazzák a rozsot, mint zöldtrágyanövényt. A lombtrágyázási kísérletek keretében kipróbálták a Norbiol, a Wuxal, a Foliarfeed, Karba- mid, valamint ’ a borsavas keserűsó hatását. A legjobb eredményt a Wuxal és a Norbiol félszázalékos töménységű oldata adta, amelyet virágzáskor és fürtzáródáskor juttattak ki az ültetvényre. A vegyszerekkel kezelt területeken 10 mázsával magasabb lett a termés. A metszési kísérleteknek az volt a célja, hogy egyszerűsítsék a magas művelésű ültetvények metszését a teljesítmény növelése érdekében, úgy, hogy az ültetvények hozama ne csökkenjen. Kétszintes, magasművelésű olaszrizling ültetvényen végezték a kísérletet. A növényen az alsó szintet leváltották, a felső szinten pedig teljes értékű szálvesz- szőket hagytak. A metszési teljesítmény ily módon 5—10 százalékkal növekedett. A terméseredmény az alsó szint leváltása utáni esztendőben hektáronként 5—8 mázsával kevesebb lett, de két esztendő múlva elérte, sőt helyenként meghaladta a kétszintes kordon terméshozamát. Ez a művelésmód egyébként a gépi szüret szempontjából is jobbnak bizonyult, hiszen ritkább lett a lombfal. A kísérlet alapján . a Kunbaja-bácsszőlősi Állami Gazdaságban 1973-jg minden kétszintes, magasművelésű ültetvényt egyszintessé1 alakítottak át. Kísérleteztek a nagyüzemben a gépi metszéssel. A szakemberek saját maguk szerkesztettek pneumatikus metszőgépet, amely- lyel 20—25 százalékkal magasabb lett a teljesítmény. 1975-ben már négy ilyen metszőgépet alkalmaznak a gazdaságban. A módszer megkönnyíti az ültetvényeken dolgozók munkáját Az ugyancsak bevezetett művelés- mód-kísérleteknek, amelyeket nyolc esztendő óta folytatnak, az alacsony és különböző magasságú művelésmódok eredményeinek az összehasonlítása volt a célja. A Lenz Moser féle magasművelésű ültetvény termése nyolc év alatt átlagosan 83,7 mázsa volt hektáronként a fejművelésű ültetvényé 64,2 mázsa. A kísérlet alapján 1972-ben elkezdték a keskenysoros, alacsony művelésű ültetvények átlakítását magas művelésűre. Biztató eredményt hoztak azok a vegyszer-kísérletek, amelyeket a szőlő szürke rothadása elleni védekezésként vezettek be. A kipróbált szerek közül az Eupa- ren 0,2 és az Ortophaltán 0,25 százalékos töménységű oldata bizonyult a legjobbnak. Ezeket a szereket ma már üzemileg alkalmazzák, helikopterről kiszórva. Végeztek a gazdaságban vegyszeres gyomirtási kísérleteket az Aresin, Afaloh, Patoran, Buvi- nol vegyszerekkel. Az Aresin és Afalon keverékeknek, valamint a Buvinollal történt kezelésnek volt a legjobb hatása. Az állami gazdaságban az 1612 hektáros szőlőterületnek 60 százalékán végeznek vegyszeres gyomirtást. Az alföldi szőlőtermesztés nagy gondja az erős téli és kora ta- szi fagyok gyakorisága. A Kertészeti Egyetem nemesítési tanszékén előállított új fajtákat 115 hektáron próbálták ki a Kunbajai Állami Gazdaságban. Fagy- tűréslük jó, a fajták korai éré- sűek, szeptember végén szüretelhetek. 1974-ben a Kunbarát fajta beérési cukorfoka 18,6, az 5/18-as fajtáé 18,2 cukorfok volt. Ezzel szemben az ezerjó csak 14—15 cukorfokot tudott elérni. Ezeknek az új fajtáknak nagy előnye, hogy évente 3—4 permetezés tökéletes védelmet nyújtott a peronoszpóra ellen. A szürkerothadással szemben sem olyan érzékenyek, mint az ezerjó, a kadarka, vagy az olaszrizling. Az említett két fajtán kívül mégto9 Tárcsával forgatják a sorközökbe a zöldtrágyát 9 A vegyszer kísérleteknél felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az üzemi laboratórium. vábbi 18 új fajtát tartanak megfigyelés alatt az állami gazdaságban. 1973-ban kísérletét kezdtek a kevesebb vízmennyiséggel is üzemeltethető, csepegtető öntözéssel, a végső értékeléshez további megfigyelések szükségesek. 1973-ban vezették be a Kunbaj a-Bácsszőlősi Állami Gazdaságban a helikopteres növény- védelmet, amely 1620 hektáron tette lehetővé a három napos permetezési fordulót még olyan esetekben is, amikor a földi gépek a felázott talajon nem tudtak dolgozni. Két. év tapasztalatai azt mutatják, hogy a helikopteres permetezés kiegészítve a légi porozással és a kártevők ellen egy-két alkalommal lefolytatott földi gépes permetezéssel, tökéletes védelmet nyújt. Az egészséges termést a szüretelő kombájn kisebb veszteséggel takarítja be, jobb a lékinyerés aránya és javul a borok minősége. A (Kunbaja-bácsszőlősi Állami Gazdaságban tovább folytatják a kutatást, kísérletezést a 240 centiméter sortávolságú ültetvény korszerűsítésére, a szőlőnövény igényének, a gépesítésnek, a kombájnszüretnek legmegfelelőbb támrendszer megteremtésére, a. leg jobb öntözési mód és növényvédelem alkalmazására, az új szőlőfajták kipróbálására. A kísérleti eredmények üzemi alkalmazásából származó jövedelemtöbbletet számmal kifejezni majdnem lehetetlen.- Haszl nukat, szükségszerűségüket azom- ban tapasztalják a növekvő termésátlagokban, az önköltség csökkenésében, a fizikai munka egyszerűsödésében. (x) r > Á k sző I öleim észt és i kísérlete k kunba j a i la p a sit a I a t a i '■’fe ■■ -s^num s nsv sáBJlijsz ai nsd ól zé .íe^aiijtszíií £ nsd .-ß^s 08 gäm ßääfi Sw I ‘ ^tíiTi'i iTílff mTdHB v^,í£iuK ..... t , * ____r .i.f i •_____. —- >• i rr^T T *f 4r-^>'Wrf‘-r., Xi T» k i l. fíÖ^Pí/P ?í. A . j i cS
