Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-23 / 274. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. november 23. Egymillió kilométer Több mint húsz esztendővel ezelőtt jelentkezett Baján a „Vezess balesetmentesen” mozgalomba Nagy Lajos, a kecskeméti Volán vállalat gépkocsivezetője. Teltek az £vck, közben az autóbuszok cserélődtek, de mindegyik kormánykereke nála biztos kezekben volt. Az elmúlt napokban azután ritka jubileumhoz érkezett, átnyújtották neki az egymillió kilométer balesetmentes vezetés után járó jelvényt és a plakettet. Ez annyit jelent, hogy huszonötször utazhatta volna körül Földünket az egyenlítő mentén. Amikor találkoztunk, az volt az első benyomásom, hogy a nyugodt mozgású férfi rendkívül fegyelmezett ember, ura az idegeinek. Ezt meg is mondtam neki. — A mi szakmánkban csak így lehet rendesen dolgozni... — Hogyan lett gépkocsivezető'.’ — Kalocsán születtem, apám kubikus volt. Éri géplakatos és motorszerelő lettem. 1944-ben kaptam meg a segédlevelet. Az egyik mesterem. Keller József pesti autóbuszvezető volt. A gépkocsi szeretetét ő oltotta belém, ő vitt el vizsgázni is. Jogosítványomat nem használhattam, mert apám nem engedett leventére, bújtatott inkább ebben az időben. 1945 januárjának utolsó napi jaiban alakult meg Kalocsán a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. Jelentkeztem én is, munkát is kértem. Hamarosan üzentek értem: pesti elvtársak autója romlott el. Kecskemétre kellett menniük. Autónk bizony nem volt. Egy öreg Zünndapp motorral vittem Safrankó Emá- nuelt Kecskemétre. Később egy rbzzant Opelt is vezethettem, vágyam azonban az autóbusz volt. Jelentkeztem Pesten, a MÁVAUT- nál. úgynevezett szigorított vizsgára. A vizsga sikerült, de nem volt szükségük emberre. így az akkori Hildpusztai Állami Gazdasághoz szegődtem, teherautóra. — Meddig dolgozott a gazdaságban? — 1953-ig. Akkor meghallottam, hogy Baján buszvezetőt keresnek. Tulajdonképpen innen számíthatom magam autóbuszsofőrnek. A mohácsi járaton egy Chousson gyártmányú busszal én indultam el reggelenként a szigetre. — Az utasforgalom milyen volt? — Nagyon sokan utaztak... akárcsak most. Hamarosan „hosz- szú” járatra kerültem, évekig Baja—Kecskemét között ingáztam. Olyan .sok az az utas, .hogy pótkocsit akasztottunk a 601-es Ikarusz után. Azután Kecskeméten lakást kaptam és fordítva jártam, reggel Bajára mentem, este meg vissza Kecskemétre. — Ügy tudom, most sokat jár külföldre. — Általában 45 napot egy évben. Főleg IBUSZ-utatokat viszek a Szovjetunióba. Csehszlovákiába. Ausztriába. Jugoszláviába, Romániába. Már mindenhol ismerősként köszöntenek. És ez na- ■gyon jól esik! — Hova szeret legjobban menni? ' — Prágába. Az aranyvárossal nem lehet betelni. Egyébként is a régi, hangulatos városokat szeretem. Legutóbb az izsáki Sárfehér Tsz nyugdíjasait vittem Jugüszláviába. Porecsba. Az idős parasztemberek közül a legtöbben most jártak először külföldön, nagy élmény volt számukra. — Végül, hadd kérdezzem meg, minek tulajdonítja, hogy baleset nélkül vezetett egymillió kilométert? — Három fontos dologra hívom fel minden járművezető figyelmét. A kocsit kifogástalan műszaki állapotban tartani, megadni az elsőbbséget, akinek jár, és ■betartani a követési távolságot. Ezt tettem én is. A többire a KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. illetve utasítanak vezetés közben. * Bács-Kiskun megyében Nagy Lajos, á Volán 9-es Vállalat autó- buszvezetője kapta meg elsőként az egymillió kilométer baleset- mentes közlekedésért járó kitüntetést, Selmeci Katalin Korszerű szerelőszalag azOrionban • Az Orion Tv gyáregységében megkezdődött a munka az új univerzális szerelőszalagon, amelyet a Texelektró szövetkezet készített. Ezen a gyártósoron készülnek a televíziókészülékek nagyfrekvenciás hangolóegységei. (MTI-foto — Bara István felv. — KS) GÁZOS ÜGY Fokozatosan javul a propán-butángáz-ellátás Húszmillió palack évente • Újabb üzem épül Algyőn • Kevés a tároló • Emelkedik a fogyasztók száma Magyarországon másfél millió propán-butángáz-fogyasztót tartanak nyilván és körülbelül 80 ezerre tehető az engedélyre várók száma. Nem csoda tehát, ha a pébé-gázellátás gyakori beszédtéma a lakosság körében. A közelmúltban sok volt a panasz, hogy akadozott a szállítás és a fogyasztók csak késve kapták meg a palackokat. A kiesést Százhalombattán egy berendezés okozta, ^melynek műszaki hibája miatt április és szeptember között hatezer tonna gázzal kevesebb juthatott a lakosságnak. Napjainkra a telepeken ismét folyamatosan cserélik a megüresedett palackokat. A KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET új száma A kertészek és a kertbarátok közkedvelt képes heti' szaklapjának következő — november. 2Í-én megjelenő. 47-es — számában egyebek között a 'gesztenyetermesztésről/ olvashatunk országos áttekintést. A Duna—Tisza közén legelterjedtebb borszőlőfajták gazdaságossági értékelése szerepel továbbá a lapban, valamint nyolcféle filodendron dísznövény ismertetése. A Házunktája rovatban .egyebek között fontos tanú- csiokat kapunk a gyümölcsfacsemeték őszi ültetéséhez. Ebben a számban indul meg az Építsünk hobbiházat sorozat, amely T0 számon keresztül folyamatosan, részletesen ismerteti a kiskertekben, családi házak udvarában létesíthető- kis üyegház elkészítésének minden tudnivalóját. Érdemes ezt a 10 lapszámot összegyűjteni14 és megőrizni! (KS) Az erdőés vadgazdálkodás kapcsolata A fokozott fakitermelés miatt az utóbbi évtizedekben világszerte egyre intenzívebb erdőgazdálkodást folytatnak: a természetes keverékerdők helyett tiszta fenyő- vagy bükkerdőket telepítenek. Ezek olyan monokultúrák, amelyekben a növény- és állatvilág veszedelmesen elszegényedik. Az erdőkben manapság általában többszörösen nagyobb őz- és szarvasállomány él, mint amennyit ez a meggyérült növényzet fenn tud tartani. Az alj- és cserjenövényzet hiányában jelentős a vadkár, és a vadállomány fenntartása csak különleges emberi erőfeszítések árán, mesterséges takarmánypótlással lehetséges. A fiatal fásítások védelme ma sokkal nagyobb gond, mint azelőtt. Ugyanakkor a nagyvadakat domesztikált állatként kell kezelni (háziállatok az erdőben). mert hiányzik a természetes szelekció kedvező hatása. A ragadozóállomány lecsökkent. Az ember pedig nem tudja a selejtezést és kondíciójavítást úgy elvégezni., mint. ahogy azj^j^^lőtt a farkas: hiú-z* tette. . Vezető európai vadbiológusok és ismert erdőgazdasági szakemberek ma már egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a vadállományt az erdő természetes vadeltartó képességének szintjére kell csökkenteni. Ilyen állatsűrűség mellett újra hatni fognak a természetes szelekció . faktorai, növekedni fog az egyedek testsúlya és agancsnagysága, igaz ugyan, hogy ezzel együtt csökken a vadászati lehetőség is. A lakosság életszínvonalának és lakáskultúrájának növekedésével párhuzamosan növekedett ná - lünk a propán-butángáz iránti igény, hiszen a gáz használata kevesebb fáradtsággal és kevesebb szennyeződéssel jár, mint a hagyományos tüzelésé. 1965-ben még cáak 279 ezer. 1970-ben már egymillió-háromszázezer. napjainkban pedig több. mint másfél millió háztartásban használnak pb-gázt, amelyet a kőolajfi- nomítók melléktermékeként, a földgáztól leválasztva nyernek. A forgalomba kerülő pébé-gáz mint egy 80 százaléka házai eredetű, 20 százalékát pedig a Szovjetunió szállítja. Az igények megfelelő kielégítését elsődlegesen a hazai termelési kapacitás és az import mennyisége befolyásolja. . Logikus lenne a kérdés, hogy miért nem importálunk többet, hogy megoldódjanak a gondok. Jelenleg még akkor is'bajos lenne többé pébé-gázt -vásárolni, ha mondjuk, a Szovjetunió növelni tudná a szállításokat. Kicsiny ugyanis a tárolókapacitás, és gyakran gondot okoz a szállítás is. mivel kevés a vasúti tartály-, kocsi. Hazánkban hét tárolótelep működik, napi 800 tonnás kapacitással Ilyen feltételek mellett 80—85 ezer palack kerülhet ki a cseretelepekre naponta, s ez évente körülbelül 20 millió gázpalack forgalmát jelenti. Jelenleg körülbelül .16M—1700 o'éflfíióisSwy .ViMVyf»' országban, s rajtuk ■ kívül 1200 úgynevezett rriMi-cserehely, ahol-b ‘ Egyszerre 20—25 palackot tartanak csak. A kisebb településeknek ez a forma felel meg a legjobban. Bár a Kőolaj- és Gázipari Tröszt irányítása alá tartozó vállalatok mindent megtesznek a jobb ellátás érdekében. jelenleg még így is csak két falura jut egy cseretelep. A jelzések szerint fordulópontjához érkezett hazánkban a propán-butángáz-ellátás. 1975-ben Algyőn is befejezik a nagykapacitású kiválasztó-berendezés szerelését, s ez azt jelenti, hogy a következő eg.v-két évben minden igénylő kaphat propán-butángáz használatra engedélyt. A jövő évtől — elvben — csupán a tárolótér és az elosztóhálózat szabhat határt a fejlődés ütemének. A várható forgalomra készülve, pégy töltőtelep újjáépítéséhez kezdenek hozzá. A szállítás gyorsítására konténeres palackszállítással kísérleteznek: az új algyői telepről a 10-es számú Volán speciális kocsikkal szállítja a palackokat. Eddig elsősorban a lakosság juthatott pébé-gázhoz, de jelentős fogyasztónak számított az üdülőhelyeken a vendéglátóipar, és általában az idegenforgalmat ellátó magánkereskedelem. A gáz mennyiségének növekedésével már számolni lehet közületi fogyasztók bekapcsolásával is, sőt. engedélyezik a pébé-gázzal működő vízmelegítők, fűtőberendezések használatát is. A Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat például már ki is alakította 25 literes palackkal működő úgynevezett Siesta fűtőberendezést, amelynek első szériája körülbelül 3 ezer darab — már forgalomban is van. . A propán-butángáz használatához szükséges kellékek eddig nem szerepeltek a hiánycikkek,, listád jánt An ZománciparLJVlűveki * tűzhelyei mellett megtalálhatók a lengyel, román e® NÖK-1Jéff készülékek is. Eddig még nem volt panasz az alumíniumárugyár palackjainak hiányára sem. A várható gyors ütemű igénynövdke- dés azonban előrelátásra, körültekintésre figyelmeztet. Kereskedelemnek és gyártó vállalatoknak valamint a forgalomba hozóknak közösen kell felkészülniük, hiszen 1980-ig a jelenlegi évi 230 ezerről, körülbelül 350—360 ezer tonnára növekedik a felhasználható propán-butángáz mennyisége. K. I. Szabadság, reménykedés Töredékek a felszabadult Kecskemét első hónapjaiból (IV,) A) háborús eseményekkel, a német rablással, majd november 16-án a város erőteljes német bombázásával törvényszerűen együtt járt a gazdasági élet vérkeringésének bénulása és a szolgáltatások megszűnése. Talán éppen ez a dermedtség adott erőt a városban maradottaknak, hogy kiutat találjanak a sivárságból. S az élet utat tört magának. Számos kisebb-nagyobb hősiesség született ezekben a hetekben, hónapokban, ami alapját vetette meg annak, hogyha lassan is, de kezdetét vegye a konszolidáció. Egy hét múlva áram A legelső működő üzem a villanytelep volt Egy héttel a felszabadulás után már áramot szolgáltatott. A polgári lakosság november 8-án gyújthatta meg a villanyt. Hét ember 28 napon át úgy dolgozott, hogy a rúha nem került le róluk. Az „Újjá építő magyarok”, az országépítés két esztendeje című gyűjteményes kötetben ezt írja: „A városi villamosmű a napi hat órás áramszolgáltatásról — ez már később volt — áttért az egész napos áramszolgáltatásra. Gépi berendezését nagyrészt már kijavította. Most többmilliós újjáépítési tervvel készül az üzem kibővítésére, és az áramszolgáltatás körletébe be akarja vonni a környéken levő kisebb helységéket és a tanyavilágot is.” De a nehéz körülményekkel való sikeres küzdelem nem akármilyen példáját szolgáltatta a Gépgyár (mai t nevén ZIM) néhány munkád: söpört ja. Bodócs Gyula a gyárról írott monográfiájában a következőkre emlékeztet: „...Elsőnek Sümegh János művezető és a helyettes gyártásvezető tért vissza az üres gyárba, ö fogadta az odaérkező szovjet ezredest és egy századost. A kommendatúráról jöttek azzal az utasítással, hogy a termelést azonnal meg kell indítani. Sümegh János rögtön felkereste lakásukon munkitársait. Tízet már otthon talált, akik azonnal mentek a gyárba és megindították a munkát. Előszedték az eldugott szerszámokat, anyagot, s ha valami hiányzott, az' ismerős kisiparosoktól kérték kölcsön. November 4-én már megszületett az első öntvény. Pár nap múlva már negyvenre szaporodott a visszatértek száma, rövidesen százhúszra emelkedett ismét a létszám. Mint Sümegh János elmondotta, a munkások boldog örömmel dolgoztak, teljesen átértették a helyzetet, a felszabadulás nagy jelentőségét és rendkívül fegyelmezettek voltak. Nagyszerűen jellemzi a munkásság öntudatosságát az a tény, hogy amikor fogytán volt a vas- anyag, a városban több helyen tárolt ócskavastömegekre leít\ szükség. Lovas kocsi, teherautók még nem voltak azonban a napokban. A lelkes munkáshadsereg kocsikat szerzett, és lovak híján maguk húzták be azokat néha nagy távolságból a gyár udvarába.” Dávid Gyula információja szerint a gyárnak november 18-án mór háromszáz, dolgozója volt. A gyárban repülőalkatrészeket és. légcsavarokat öntöttek. A Gépgyár első szovjet parancsnoka Zarubin százados, majd 1945. január 1-től Vengelec főhadnagy volt. Mivel sikerült megőrizni az utókor számára, tisztelegjünk a kezdést biztosító első tíz munkás neve előtt: Gara Pál, Gu- bányi Mihály, Hajdú Ágoston, Mészáros László, Molnár József, Nótnágel Gyula, Racski Imre, Szűcs László, Vírágh Ferenc és I Sümegh János. A kár: hárommilliárd Nem sokkal később —t természetesen csak minimális termeléssel — megkezdte munkáját a Gyufagyár és a Schiffer Cipőgyár is, a közlekedés terén pedig a Gazdasági Vasút. Ezzel kezdetét vette az a folyamat, amely igyekezett lefaragni abból, a károsodásból, amit a Kecskeméti Lapok így jelentett: „Csak a Kecskemétről elvitt holmik ér-' téke a pénz'' mai értekének megfelelően 3 milliárd pengő ... Bejelentés érkezett arról is, hogy Ausztriában megtaláltak egy vonatszerelvényt (úgynevezett sza- badságos vonatot), amelyet .innen indítottak útba és a határon túl' vették el a németek katonáinktól.” ; De nem hagyható figyelmen kívül az a kár sem, amelyet a mezőgazdaság szenvedett. A felszabadulás után két hónappal a város vezetését a Földművelés- ügyi Minisztérium felszólította néhány tájékoztató adat közlésére. Ezeket a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara szolgáltatta. Ragadjunk ki közülük néhányat. Kérdés: Mennyi be nem takarított tengeri, burgonya, répa és olajps növény van a határban? Válasz: Tengeri 16 százalék, napraforgó 25 százalék, ricinus és szója 35—40 százalék, burgonya 20 százalék, répa 70—80 százalék, len és kender elenyésző csekély mennyiségben. Kérdés: Mennyi munkaerő áll rendelkezésre a tavaszi mezőgazdasági munkákra? Válasz: Számításba véve, hogy a város bel- és külterületi lakosságának még 30 százaléka nem tért vissza, továbbá, hogy éppen a mezőgazdasági munkásság köréből történik legnagyobb mértékben a katonai munkára igénybevétel, és naponta több száz embert vesznek igénybe lovak hosszabb útra kísérésére, a mezőgazdasági munkaerőnek csupán mintegy 35 százaléka van biztosítva. Kérdés: A rendelkezésre álló munkaerővel biztosítható-e a tavaszi szántás-vetés? Válasz: Semmi szín alatt sem! Kérdés: Hány traktor és hány gőzeke van? Válasz: 15 traktor, közülük 8 traktor van üzemképes állapotban, amelyhez az orosz katonai parancsnokság biztosítja az üzemanyagot. Kérdés: Mennyi volt 1944 tavaszán az állatállomány? (Szarvasmarha, sertés,,juh.) . Válasz: Szarvasmarha 8651 da- .rab, sertés 17 400 darab, juh 6410 darab. Kérdés: Mennyi most? Válasz: Szarvasmarha 5200 darab, növendék 1200, összesen 6400, ló 1360, csikó 285 darab, összesen 1645 darab, sertés és három fiónapon felüli 4720, három hónapon aluli 2500 darab, összesen 7220 darab, juh 1910 darab. Ezek a számok nagyon jól érzékeltetik, hogy 1945 tavaszán nagy küzdelemre volt szükség ahhoz, hogy meglegyen a kenyér és a hús. Kecskeméti Unió? A gazdasági gondok megoldására voltak próbálkozások. Ezek közül az egyik a kiskunfélegyházi vezetőkkel folytatott 1944. november 26-án lezajlott tárgyalás: A jegyzőkönyv tanúsága szerint jelen voltak: Várady József polgármester, dr. Molnár Erik helyettes polgármester és Sándor József városi főügyész (Kecskemét). Kiskunfélegyháza 'képviseletében Hoffer Mihály helyettes polgármester, Túlit Péter rendőr kapitány, Romhányi József párttitkár és Bakos Antal kereskedő. A tárgyaló felek a két város gazdasági együttműködésének lehetőségeit latolgatták. Várad}' a következőkkel vezette be: „A mai ülést a közös Városi problémák megvitatása tette szükségessé. A városi probléma ma három kérdésben csúcsospdik ki: 1. az élelem, 2. a védelem, 3. a kulturális dolgok. A kölcsöt nösség elvéből kell kiindulni, amiből az egyiknek több1 van, az •segítsen a másikon.” Félegyházi küldöttség: Ügy érezzük, hogy mi tudunk a polgármester elvtársnak adni rozsot, hogy mennyit azt még nem tudjuk, aprójászágot, pulykát, libát; csirkét, kacsát, kölcsönbe vagy cserébe. • Várady felvetette egy szövetkezet létesítésének tervét, amelylyel „alapját vetnénk meg a Szegedtől Ceglédig, beláthatatlan perspektívával, amely szövetkezetnél csak termelő, elosztó és fogyasztónak van helye. A közvetítő kereskedelmet kizárnánk... A szövetkezet neve: Kecskeméti Unió lenne”. A félegyházi küldöttség a válaszadásra egy év haladékot kért. Demokratikus Magyarország Bizonyára érdekes a közvélemény számára az a vita, amely ennek az értekezletnek a keretében a polgármester és helyettese között kialakult. Várady: elmondja, hogy a várost egy krajcár nélkül vette át, ahol szabotálnak ellene ma is. Nem kér a demokráciából, kommunista felfogású. Sem a szociáldemokrata párt, sem a kisgazda- párt nem dolgozik nyílt kártyákkal. Molnár Erik erre a megjegyzésre reflektálva a következőket mondotta: „Saját városi' politikánk alapja nem lehet a szocializmus, vagy kommunizmus közvetlen előkészítése, mi katonai megszállás alatt vagyunk, helyzetünket ennek feltételei diktálják.' A Vörös Hadsereg győzelme érdekében mindent el kell követnünk, de ezen felül a közvetlen feladatunk a városi' élet újjáte- remtése és ennek a munkának politikai alapja az összes demokratikus és antifasiszta elemek együttműködése. Politikai jelszavunk nem lehet más, mint a demokratikus, tehát antifasiszta Magyarország.” Nézeté szerint ez az álláspont ellentétben áll a polgármester elvtárs álláspontjával. W. Dl (Folytatást, következik.)
