Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

4 • PETŐFI NÉPIÉ • 1974. november 21. KÉPES MAGYARORSZÁG Napfényes bányában Ez egy olyan bánya, ahová fo­tóriporternek nem kell villanó­fényt vinni, s a mélybe süllyedő lifteket is hiába keresi itt a lá­togató. A visontai Thorez külszí­ni fejtés 1969 óta szolgáltat sze­net a népgazdaságnak, s teljes termelése hamarosan eléri az évi nyolc millió tonnát. A magyar gazdaság növekvő energiaigénye,1 az energiahordo­zók drágulása megköveteli az alacsonyabb fűtőértékű szénkin­csek hasznosítását is. A magyar szénbányák termelése évente mintegy 26—27 millió tönna, s ez a mennyiség az évtized vé­gére már csaknem megduplázó­dik, mivel újabb „napfényes bá­nyát” nyitnak a Bükkben, amely egymaga mintegy 20 millió tonna szenet szolgáltat majd évente. A külszíni fejtés másfajta lát­ványosságokat kínál, mint a fold mélyén húzódó tárnákban folyó bányaművelés, de amellett, hogy az itt dolgozók munkakörülmé­nyei jobbak mint a föld alatt munkálkodó társaiké, ez a fajta bányászat a kedvezőbb gépesítési lehetőségek miatt mintegy tíz­szer termelékenyebb a hagyomá­nyosabb szénkitermelésnél. A Thorez külszíni fejtésben nagy teljesítményű és hatalmas méretű, az NDK-ban készült gé­peket alkalmaznak. A bányamű­velés két fontos fázisból áll: az egyik a szenet borító meddő le- takarítása, a másik pedig áz így felszínre kerülő lignitkészletek „kibányászása”. A visontai bá­nyászoknak most az a feladata, hogy újabb szénterületek feltá­rása érdekében több millió ton­na meddő eltakarítását végezzék el, amellett, hogy. közben fűtő­anyaggal látják el a bánya szomszédságában levő Gagarin Hőerőművet. A külfejtés dolgozói a XI. párt- kongresszus tiszteletére . felaján­latták, hogy az év végéig mint­egy 3,7 millió köbméter föld el­távolításával új bányaterületet nyitnak meg, és arra az időre megépítik a szénszállító szalag­rendszereket. B. B. I. • A lenti képen: A kitermelt szén gyors szállítószalagok segítségével jut el céljához a hőerőműbe. Bal oldali kép: Ilyen markoló harapja a szénkincset takaró földet. A mbit, amely jobb az aszfaltnál Három éven keresztül folytat­tak . kísérleteket a svéd „rubit- tal” burkolt útszakaszokon. A kí­sérletsorozat ígéretes eredmé­nyekkel járt; az új anyag felül­múlja a jelenlegi bitumenes ké­szítményeket. A pontosan kimért mennyiségű aszfaltból, kőzúzalék­ból és gumiból készült anya­got speciálisan megmunkálják, s ez a burkolat kétszer olyan hosz- szú élettartamú lesz, mint az aszfaltburkolat, különösen pedig a gépjárművek közlekedése ese­tében kedvező. Javulnak ugyanis a jármű menettulajdoriságai, minthogy a mbit rugalmas. Az új burkolóanyagnak ez az elő­nye különösen télen mutatko­zik meg: a rubitburkolat enged a nyomásnak, ami csökkenti az el­jegesedésből szármázó veszélyt, ugyanis az útfelületen képződött jégréteg összetöredezik. A rubit másik előnye a hőinfjadozásokkal szembeni ellenálló képessége. Ami az előállítási költségeket illeti, ezekl a szabványos aszt- íaltburkolaténál állítólag alacso­nyabbak. Hozzájárul ehhez az is, hogy a rubitkeverékhez régi,, autógumik anyaga használható fel. A világszerte megerősödött energiaellátási gondok tükrében a kormány ez év februárban fog­lalkozott az V. ötéves terv ener­gia-ellátásával. Kötelezte az irá­nyító szerveket -a takarékossági intézkedések kidolgozására, az energetikusi szervezet megerősí­tésére; a jelentősebb energiafel­használó üzmeket megfelelő fel­készültségű energetikus alkalma­zására. a számukra megfelelő ha­táskör megteremtésére. Mindez az ország közvélemé­nyének a figyelmét ráirányította az energiagazdálkodásra. Nem is kérdéses a kormányhatározatnak az energiatakarékosság érdekében tett intézkedése, hiszen az ener­giaköltség .az új árakon számít­va mintegy, 35 milliárd forintot tesz ki. Aí energiahordozóknak csaknem az 50 százaléka import­ból származik, s ebben fokozato­san növekszik a tőkés országok­ból származó behozatal aránya. Néhány esztendővel ezelőtt vi­szonylagos energiabőség jellemez­te a helyzetet. Ennek, valamint a helytelen felfogásnak tulajdo­nítható, hogy számos vállalatnál, az energetikusok foglalkoztatása kétségessé vált. Ha alkalmazták őket. különböző adminisztratív kimutatások készítésével bízták meg. és ha az energetikus a szám­adatok alapján célravezető gaz­daságossági intézkedéseket látott szükségesnek, és ennek megvaló­sítását sürgette, a vállalnátok ve­zetői nem támogatták kellőkép­pen elképzeléseit. Az is előfordult, hogy az ener­getikust addig becsülték meg a munkahelyén, ameddig esetleges összeköttetései révén el. tudta in­tézni, hogy megfelelő határidőre felépítsék a transzformátorállo­mást, amelynek kivitelezését ké­sedelmesen rendelte meg a vál­lalat. Előfordult olyan eset, ami­kor az energetikusi munkakörben foglalkoztatott személy lsem töre­kedett megfelelően a feladatának a betöltésére. Néhány vállalatnál az energetikus csak a Villamos­December végéig az ország különböző részein mintegy öt­ven kijelölt üzemben egyelőre kísérletképpen, úgynevezett szak- szervezeti jogsegélyszolgálatot vezetnek be. A tervek szerint a későbbiek során ezt az intéz­ményt minden nagyobb gyárban, üzemben,' vállalatnál létrehoz­zák. A szakszervezeti jogsegély­szolgálat kettős érdeket céloz. Egyrészt a dolgozóknak ingyenes tájékoztatást ad az államigazga­tási szervekhez került ügyeik el­intézésének módjára, gondosko­dik érdekeik jogi védelméről, útmutatást ad a munkahelyi jog­viták elintézéséhez és szükség esetén bizonyos esetekben a dol­gozók képviseletét is ellátja. Ez­által — 's ez a kettős érdek má­sik oldala — a helyi jogi tanács­adás tehermentesíti az igazság­ügyi apparátust, Az üzemi jogsegélyszolgálati csoport, vagy bizottság szakszer-, vezeti tagságra való tekintet nél­energia felhasználásával foglalko­zik. holott a munkakörének ki kell terjednie minden olyan ener­giahordozóra — szén, olaj, víz, gáz stb. —, amelyet a termelési folyamatoknál alkalmaznak. Az energetikus akkor tud meg­felelően dolgozni, ha a munka­helyének vezetői támogatják a te­vékenységét, növelik a vállalati szervezetben elfoglalt hatáskörét, lehetőséget teremtenek számára, hogy véleményezési jogát érvé- nysítse, és megfelelően érvénye­süljön a termelésben az energeti­kának valamennyi követelménye, nemcsak az ipari, hanem a me­zőgazdasági üzemekben is. Követendő példa, amelyet Bács- Kiskun megyében több területi szöyetség megvalósított, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekkel egyetértésben, energetikusokat al­kalmaz, akiknek feladata í az energiahordozók gazdaságos fel- használásának elősegítése a me­zőgazdasági üzemekben. A Kis­kunsági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének energetikusi csoportja többek között a ter­ményszárító berendezések fajla­gos fűtőolaj felhasználásának csökkentésével foglalkozik és a nagyüzemi állattenyésztő telepek üzemeltetésének leggazdaságosabb módszereit vizsgálja. A Kiskun­sági TESZÖV körzetében akad már olyan szövetkezet, amelyik megfelelő képesítésű energetikust foglalkoztat, A szövetkezetekben alkalmazott energetikusok tevé­kenységére azonban ugyanazok a megállapítások a * jellemzőek, mint az ipari »üzemekben dolgo­zó energetikusokéra. Az iparban és a mezőgazdaságban akkor va­lósulhat meg hatékony energia- ' takarékosság, ha olyan közszel­lem alakul ki. amely a termelés és a fogyasztás minden terüle- ■ tén az energia nagyobb megbe­csülését eredményezi. Szarvas László kül minden dolgozónak, nyugdí­jasnak és szakmunkástanulónak köteles munkajogi; munkavédel­mi, társadalombiztosítási, állam- igazgatási, családjogi, polgári jo­gi ügyekben tanácsot, felvilágo­sítást adni. Kivétel: az a dol­gozó, aki szándékos bűncselek­ményt követ el, természetesen nem kaphat szakszervezeti jogse­gélyt. Az egyelőre szűkebb körben működő, majd egyre több helyen létesítendő intézmény tulajdon­képpen az üzemi demokrácia ki- szélesítésének egyik folyamata. A jogsegélyszolgálat ugyanis • le­hetővé teszi az egyes vitás kér­dések vállalaton belüli elinté­zését, megoldását. És az sem lé­nyegtelen szempont, hogy a dol­gozóknak nem kell majd órákat, napokat várni arra, míg az il­letékes helyen megfelelő jogi fel­világosítást kapnak. Ezáltal ke­vesebb lesz a munkaidő-kiesés Szabadság, reménykedés Töredékek a felszabadult Kecskemét első hónapjaiból (II.) Az , elmenekült, csapot-papot magára hagyó városvezetés* he­lyett egy új közigazgatási szerve­zetre volt szükség, amelynek ki­alakulása természetesen együtt haladt a politikai élet kezdeti mozgásával. Ez annál is inkább szükségessé vált, mert december 8-ig 25 632 személy váltotta ki személyazonossági, igazolványát. (Ez nagyon pontos számnak mu­tatkozik. Bizonyos azonban, hogy abban az időben már többen lak­tak a városban és a tanyavilág­ban egyaránt;) A hazatérés gyors ritmusát mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a Kecskeméti Lapok egy hónappal később már 44 250 lakosról ír. (Ebből a belte­rületen 21194, a külterületen 23 056 fő élt.) Harangzúgás Tóth László az élet' és vele együtt a közigazgatás feltámasz­tására így emlékezik: „... az élet elindítására a városháza rendőr­ségi sarokszobájában november elsején szövetséget kötöttünk. Égette szívünket a kérdés: ho­gyan kapaszkodunk föl? Novem­ber 2-án tájékoztattuk a Széche­nyi tér 8. szám alatt elhelyezett parancsnokságon Dondé őrnagyot a felszabadulást megelőző esemé­nyekről, a kiürítési rendelkezés­ről', annak tábori csendőrökkel történt kíméletlen végrehajtásá­ról, s azokról az értesüléseinkről, amelyek szerint a menekülők zö­mé 'a közeli szőlőkben rejtőzött el, a Duria-—1Tisza közéről elűzött további tízezrek a Duna mentén várakpznak... Bátortalanul ve­tettük fel a terveket, amikor Dondé őrnagy határozottan ren­delkezett: Húzzák meg barátaink a harangokat! A hatás mindany- riyiunkat meglepett: ezerszámra tértek vissza áz elűzöttek és az áléit, sötét városban megkezdő­dött az. újjáépítés.” ■ Molnár Erik a szerzővel folyta­tott beszélgetés során elmondot­ta: október végén Tóth Lászlóval és Sándor Józseffel körülbelül húsz kilométerré levő tanyában (Szentkirály-puszta) kerestek biz­tonságot és ott várták meg a vá­ros felszabadulását. „Bár polgár- mesterré akartak megválasztani. ez azonban mégsem sikerült, mert az' első szovjet várospa­rancsnok Váradi Józsefet (keres­kedelmi ügynök volt ég egyetlen párthoz sem tartozott) bízta meg ezzel a feladattal, és így magam polgármester-helyettes lettem. Legjobb emlékezetem szerint a városházán a közigazgatási tevé­kenység november 4—5. között indulhatott meg.” Ügyosztályok, körzetek Dr. Donászy Jenő erről a kez­deti időszakról a következőket je­gyezte fel: „Az első intézkedések arra irányultak, hogy minél előbb meginduljon az élet a városban, a lakosság települjön vissza. En­nek érdekében mindenkit tárt ka­rokkal fogadtak, akik részt akar­tak venni a talpraállás nehéz munkájában.' A városházán nap­ról napra több tisztviselő jelent­kezett munkára, akik segíteni akartak,- hogy a város minél előbb kiheverje a háború okozta vérző sebeket. A polgármester és he­lyettese körül tanácsadó testület működött, amelynek tagjai a kö­vetkezők voltak: Tóth László, dr. Sándor József, dr. Egry Ferenc, dr, Merétey Sándor orvos és dr. Révész László1 ügyvéd, volt or­szággyűlési képviselő. A polgár- mesteri hivatalban hárman dol­goztunk: Fazekas Lajos, dr. Tor­nyai László volt városi aljegyző és csekélységem.” De rövidesen létrejöttek az ügy­osztályok is. A közigazgatási ügyosztály élére dr. Sándor Jó­zsef, a kerületek központjába dr. Zsígmond Kálmán, a külterületi körzetek vezető posztjára pedig Tornyai László került. A közellá­tási hivatalt Tóth Dezső, a lakás­hivatalt dr. Kéri Sándor, a szo­ciális ügyosztályt dr. Koncz, Er­zsébet vezette. Az ipari és keres­kedelmi vállalatok munkáját dr. Vogt Károly irányította. A lábadozó közigazgatási tény­kedés első fontos lépése volt, hogy létrehozza a küL és belte­rületi körzeteket és az irányítás­sal, az ügyek vitelével megbízza a körzetvezetőket., Ez a szervezet rendkívül fontos volt a rend fenntartása, a munkaerő előte­remtése é? az élelmiszer-beszol­gáltatás igazságos intézése szem­pontjából. Amikor december 17-én Tóth László lett a város polgár- mestere, első lépése az volt, hogy már másnap eszmecserét folytas­son a körzetek vezetőivel. Az utó­kor számára érdekes feljegyezni, hogy kik kaptak meghívást: Ko­• A hatalmas gép engedelmesen követi |,. 1... az irányító munkásnő utasításait. A jó világítás életet véd ősszel, különösen a reggeli és a délutáni órákban sűr.űn előfor­dul at időjárás gyors változása, s a délelőtti verőfényt, a. hajnali kivilágosodást . gomolygó köd váltja fel. A köd a közúti köz­lekedésben rendkívül nagy ve­szélyt jelent, hiszen az ország­utakon, s a lakott területeken . egyaránt nehezen ismerik fel a járművezetők a, szemben érkező­ket, az előttük haladókat. Ezért rendelkezik úgy a KRESZ, hogy sűrű ködben, rossz látási viszo­nyok esetén a járműveket ki kell világítani. A tapasztalatok ebben a vo­natkozásban kedvezőek, hiszen a járművezetők általában felgyújt­ják' lámpáikat nemcsak ködben, , hanem sűrű esőben vagy hóesés­ben is. Mondtuk! hogy a tapasz­talat kedvező, azonban ez bizo­nyos korrigálásra szorul. Ugyanis a gépkocsivezetők, motorkerékpá­rosok; csak a városi világítást kapcsolják be. amelynek fénye, csupán néhány méterre észlelhe­tő. A közlekedésrendészeti sza­bályok lehetőséget teremtenek ar­ra, hogy' lakott területeken és az országutakon is tompított fény­szóróval közlekedjenek a jármű­vek. ha rosszak a látási viszo­nyok. A tompított fényszóró akár sárga, akár fehér, már messziről •észlelhető, s így elkerülhető a baleset. Sajnos, ezt a fényt csak nagyon kevesen alkamazzák. Egy magángépkocsi-vezetőtől mekér- deztük, miért nem kapcsolja be a tompított fényszórót? Ő úgy vélte, hogy az ilyen világítással való közlekedés meglehetősen igénybe veszi az akkumulátort. Nem kell különösebb műszaki zseninek lenni ahhoz, hogy meg­állapíthassuk: a mozgó gépkocsi, motorkerékpár dinamója, vagy más áramfejlesztő berendezése áramot termel, amelynek egy ré­szét az akkumulátor töltésére használja, pótolva az indításnál korábban elhasznált elektromos­ságot.’ Menet közben a gépkocsi vagy motorkerékpár nem az ak­kumulátorról táplálja az elektro­mos berendezéseket, tehát az nem merülhet ki. Éppen ezért, ha szükséges, még nappal is hasz­nálható a tompított fényszóró, , hiszen ez a járművezetők életét, testi épségét védi. Hogy mennyire nem használ­ják a tompított fényszórót, azt képünk is illusztrálja. A teher­gépkocsi városi fénye ég ugyan, de ezt már ötven méterről sem le­het észrevenni. Gondoljanak a gépjárműveze­tők arra, hogy ködben nemcsak ők akarják jól látni a szembe­jövőket, .az előttük haladókat, de nekik is látszani kell. Ezért irtin- denképpen indokolt a tompított fényszóró használata. G. G. jQsilmmkiaz üzmtkhm^ K Energetikusokat alkalmaznak a mezőgazdasági üzemek

Next

/
Thumbnails
Contents