Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
4 • PETŐFI NÉPIÉ • 1974. november 21. KÉPES MAGYARORSZÁG Napfényes bányában Ez egy olyan bánya, ahová fotóriporternek nem kell villanófényt vinni, s a mélybe süllyedő lifteket is hiába keresi itt a látogató. A visontai Thorez külszíni fejtés 1969 óta szolgáltat szenet a népgazdaságnak, s teljes termelése hamarosan eléri az évi nyolc millió tonnát. A magyar gazdaság növekvő energiaigénye,1 az energiahordozók drágulása megköveteli az alacsonyabb fűtőértékű szénkincsek hasznosítását is. A magyar szénbányák termelése évente mintegy 26—27 millió tönna, s ez a mennyiség az évtized végére már csaknem megduplázódik, mivel újabb „napfényes bányát” nyitnak a Bükkben, amely egymaga mintegy 20 millió tonna szenet szolgáltat majd évente. A külszíni fejtés másfajta látványosságokat kínál, mint a fold mélyén húzódó tárnákban folyó bányaművelés, de amellett, hogy az itt dolgozók munkakörülményei jobbak mint a föld alatt munkálkodó társaiké, ez a fajta bányászat a kedvezőbb gépesítési lehetőségek miatt mintegy tízszer termelékenyebb a hagyományosabb szénkitermelésnél. A Thorez külszíni fejtésben nagy teljesítményű és hatalmas méretű, az NDK-ban készült gépeket alkalmaznak. A bányaművelés két fontos fázisból áll: az egyik a szenet borító meddő le- takarítása, a másik pedig áz így felszínre kerülő lignitkészletek „kibányászása”. A visontai bányászoknak most az a feladata, hogy újabb szénterületek feltárása érdekében több millió tonna meddő eltakarítását végezzék el, amellett, hogy. közben fűtőanyaggal látják el a bánya szomszédságában levő Gagarin Hőerőművet. A külfejtés dolgozói a XI. párt- kongresszus tiszteletére . felajánlatták, hogy az év végéig mintegy 3,7 millió köbméter föld eltávolításával új bányaterületet nyitnak meg, és arra az időre megépítik a szénszállító szalagrendszereket. B. B. I. • A lenti képen: A kitermelt szén gyors szállítószalagok segítségével jut el céljához a hőerőműbe. Bal oldali kép: Ilyen markoló harapja a szénkincset takaró földet. A mbit, amely jobb az aszfaltnál Három éven keresztül folytattak . kísérleteket a svéd „rubit- tal” burkolt útszakaszokon. A kísérletsorozat ígéretes eredményekkel járt; az új anyag felülmúlja a jelenlegi bitumenes készítményeket. A pontosan kimért mennyiségű aszfaltból, kőzúzalékból és gumiból készült anyagot speciálisan megmunkálják, s ez a burkolat kétszer olyan hosz- szú élettartamú lesz, mint az aszfaltburkolat, különösen pedig a gépjárművek közlekedése esetében kedvező. Javulnak ugyanis a jármű menettulajdoriságai, minthogy a mbit rugalmas. Az új burkolóanyagnak ez az előnye különösen télen mutatkozik meg: a rubitburkolat enged a nyomásnak, ami csökkenti az eljegesedésből szármázó veszélyt, ugyanis az útfelületen képződött jégréteg összetöredezik. A rubit másik előnye a hőinfjadozásokkal szembeni ellenálló képessége. Ami az előállítási költségeket illeti, ezekl a szabványos aszt- íaltburkolaténál állítólag alacsonyabbak. Hozzájárul ehhez az is, hogy a rubitkeverékhez régi,, autógumik anyaga használható fel. A világszerte megerősödött energiaellátási gondok tükrében a kormány ez év februárban foglalkozott az V. ötéves terv energia-ellátásával. Kötelezte az irányító szerveket -a takarékossági intézkedések kidolgozására, az energetikusi szervezet megerősítésére; a jelentősebb energiafelhasználó üzmeket megfelelő felkészültségű energetikus alkalmazására. a számukra megfelelő hatáskör megteremtésére. Mindez az ország közvéleményének a figyelmét ráirányította az energiagazdálkodásra. Nem is kérdéses a kormányhatározatnak az energiatakarékosság érdekében tett intézkedése, hiszen az energiaköltség .az új árakon számítva mintegy, 35 milliárd forintot tesz ki. Aí energiahordozóknak csaknem az 50 százaléka importból származik, s ebben fokozatosan növekszik a tőkés országokból származó behozatal aránya. Néhány esztendővel ezelőtt viszonylagos energiabőség jellemezte a helyzetet. Ennek, valamint a helytelen felfogásnak tulajdonítható, hogy számos vállalatnál, az energetikusok foglalkoztatása kétségessé vált. Ha alkalmazták őket. különböző adminisztratív kimutatások készítésével bízták meg. és ha az energetikus a számadatok alapján célravezető gazdaságossági intézkedéseket látott szükségesnek, és ennek megvalósítását sürgette, a vállalnátok vezetői nem támogatták kellőképpen elképzeléseit. Az is előfordult, hogy az energetikust addig becsülték meg a munkahelyén, ameddig esetleges összeköttetései révén el. tudta intézni, hogy megfelelő határidőre felépítsék a transzformátorállomást, amelynek kivitelezését késedelmesen rendelte meg a vállalat. Előfordult olyan eset, amikor az energetikusi munkakörben foglalkoztatott személy lsem törekedett megfelelően a feladatának a betöltésére. Néhány vállalatnál az energetikus csak a VillamosDecember végéig az ország különböző részein mintegy ötven kijelölt üzemben egyelőre kísérletképpen, úgynevezett szak- szervezeti jogsegélyszolgálatot vezetnek be. A tervek szerint a későbbiek során ezt az intézményt minden nagyobb gyárban, üzemben,' vállalatnál létrehozzák. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat kettős érdeket céloz. Egyrészt a dolgozóknak ingyenes tájékoztatást ad az államigazgatási szervekhez került ügyeik elintézésének módjára, gondoskodik érdekeik jogi védelméről, útmutatást ad a munkahelyi jogviták elintézéséhez és szükség esetén bizonyos esetekben a dolgozók képviseletét is ellátja. Ezáltal — 's ez a kettős érdek másik oldala — a helyi jogi tanácsadás tehermentesíti az igazságügyi apparátust, Az üzemi jogsegélyszolgálati csoport, vagy bizottság szakszer-, vezeti tagságra való tekintet nélenergia felhasználásával foglalkozik. holott a munkakörének ki kell terjednie minden olyan energiahordozóra — szén, olaj, víz, gáz stb. —, amelyet a termelési folyamatoknál alkalmaznak. Az energetikus akkor tud megfelelően dolgozni, ha a munkahelyének vezetői támogatják a tevékenységét, növelik a vállalati szervezetben elfoglalt hatáskörét, lehetőséget teremtenek számára, hogy véleményezési jogát érvé- nysítse, és megfelelően érvényesüljön a termelésben az energetikának valamennyi követelménye, nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági üzemekben is. Követendő példa, amelyet Bács- Kiskun megyében több területi szöyetség megvalósított, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekkel egyetértésben, energetikusokat alkalmaz, akiknek feladata í az energiahordozók gazdaságos fel- használásának elősegítése a mezőgazdasági üzemekben. A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének energetikusi csoportja többek között a terményszárító berendezések fajlagos fűtőolaj felhasználásának csökkentésével foglalkozik és a nagyüzemi állattenyésztő telepek üzemeltetésének leggazdaságosabb módszereit vizsgálja. A Kiskunsági TESZÖV körzetében akad már olyan szövetkezet, amelyik megfelelő képesítésű energetikust foglalkoztat, A szövetkezetekben alkalmazott energetikusok tevékenységére azonban ugyanazok a megállapítások a * jellemzőek, mint az ipari »üzemekben dolgozó energetikusokéra. Az iparban és a mezőgazdaságban akkor valósulhat meg hatékony energia- ' takarékosság, ha olyan közszellem alakul ki. amely a termelés és a fogyasztás minden terüle- ■ tén az energia nagyobb megbecsülését eredményezi. Szarvas László kül minden dolgozónak, nyugdíjasnak és szakmunkástanulónak köteles munkajogi; munkavédelmi, társadalombiztosítási, állam- igazgatási, családjogi, polgári jogi ügyekben tanácsot, felvilágosítást adni. Kivétel: az a dolgozó, aki szándékos bűncselekményt követ el, természetesen nem kaphat szakszervezeti jogsegélyt. Az egyelőre szűkebb körben működő, majd egyre több helyen létesítendő intézmény tulajdonképpen az üzemi demokrácia ki- szélesítésének egyik folyamata. A jogsegélyszolgálat ugyanis • lehetővé teszi az egyes vitás kérdések vállalaton belüli elintézését, megoldását. És az sem lényegtelen szempont, hogy a dolgozóknak nem kell majd órákat, napokat várni arra, míg az illetékes helyen megfelelő jogi felvilágosítást kapnak. Ezáltal kevesebb lesz a munkaidő-kiesés Szabadság, reménykedés Töredékek a felszabadult Kecskemét első hónapjaiból (II.) Az , elmenekült, csapot-papot magára hagyó városvezetés* helyett egy új közigazgatási szervezetre volt szükség, amelynek kialakulása természetesen együtt haladt a politikai élet kezdeti mozgásával. Ez annál is inkább szükségessé vált, mert december 8-ig 25 632 személy váltotta ki személyazonossági, igazolványát. (Ez nagyon pontos számnak mutatkozik. Bizonyos azonban, hogy abban az időben már többen laktak a városban és a tanyavilágban egyaránt;) A hazatérés gyors ritmusát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kecskeméti Lapok egy hónappal később már 44 250 lakosról ír. (Ebből a belterületen 21194, a külterületen 23 056 fő élt.) Harangzúgás Tóth László az élet' és vele együtt a közigazgatás feltámasztására így emlékezik: „... az élet elindítására a városháza rendőrségi sarokszobájában november elsején szövetséget kötöttünk. Égette szívünket a kérdés: hogyan kapaszkodunk föl? November 2-án tájékoztattuk a Széchenyi tér 8. szám alatt elhelyezett parancsnokságon Dondé őrnagyot a felszabadulást megelőző eseményekről, a kiürítési rendelkezésről', annak tábori csendőrökkel történt kíméletlen végrehajtásáról, s azokról az értesüléseinkről, amelyek szerint a menekülők zömé 'a közeli szőlőkben rejtőzött el, a Duria-—1Tisza közéről elűzött további tízezrek a Duna mentén várakpznak... Bátortalanul vetettük fel a terveket, amikor Dondé őrnagy határozottan rendelkezett: Húzzák meg barátaink a harangokat! A hatás mindany- riyiunkat meglepett: ezerszámra tértek vissza áz elűzöttek és az áléit, sötét városban megkezdődött az. újjáépítés.” ■ Molnár Erik a szerzővel folytatott beszélgetés során elmondotta: október végén Tóth Lászlóval és Sándor Józseffel körülbelül húsz kilométerré levő tanyában (Szentkirály-puszta) kerestek biztonságot és ott várták meg a város felszabadulását. „Bár polgár- mesterré akartak megválasztani. ez azonban mégsem sikerült, mert az' első szovjet városparancsnok Váradi Józsefet (kereskedelmi ügynök volt ég egyetlen párthoz sem tartozott) bízta meg ezzel a feladattal, és így magam polgármester-helyettes lettem. Legjobb emlékezetem szerint a városházán a közigazgatási tevékenység november 4—5. között indulhatott meg.” Ügyosztályok, körzetek Dr. Donászy Jenő erről a kezdeti időszakról a következőket jegyezte fel: „Az első intézkedések arra irányultak, hogy minél előbb meginduljon az élet a városban, a lakosság települjön vissza. Ennek érdekében mindenkit tárt karokkal fogadtak, akik részt akartak venni a talpraállás nehéz munkájában.' A városházán napról napra több tisztviselő jelentkezett munkára, akik segíteni akartak,- hogy a város minél előbb kiheverje a háború okozta vérző sebeket. A polgármester és helyettese körül tanácsadó testület működött, amelynek tagjai a következők voltak: Tóth László, dr. Sándor József, dr. Egry Ferenc, dr, Merétey Sándor orvos és dr. Révész László1 ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. A polgár- mesteri hivatalban hárman dolgoztunk: Fazekas Lajos, dr. Tornyai László volt városi aljegyző és csekélységem.” De rövidesen létrejöttek az ügyosztályok is. A közigazgatási ügyosztály élére dr. Sándor József, a kerületek központjába dr. Zsígmond Kálmán, a külterületi körzetek vezető posztjára pedig Tornyai László került. A közellátási hivatalt Tóth Dezső, a lakáshivatalt dr. Kéri Sándor, a szociális ügyosztályt dr. Koncz, Erzsébet vezette. Az ipari és kereskedelmi vállalatok munkáját dr. Vogt Károly irányította. A lábadozó közigazgatási ténykedés első fontos lépése volt, hogy létrehozza a küL és belterületi körzeteket és az irányítással, az ügyek vitelével megbízza a körzetvezetőket., Ez a szervezet rendkívül fontos volt a rend fenntartása, a munkaerő előteremtése é? az élelmiszer-beszolgáltatás igazságos intézése szempontjából. Amikor december 17-én Tóth László lett a város polgár- mestere, első lépése az volt, hogy már másnap eszmecserét folytasson a körzetek vezetőivel. Az utókor számára érdekes feljegyezni, hogy kik kaptak meghívást: Ko• A hatalmas gép engedelmesen követi |,. 1... az irányító munkásnő utasításait. A jó világítás életet véd ősszel, különösen a reggeli és a délutáni órákban sűr.űn előfordul at időjárás gyors változása, s a délelőtti verőfényt, a. hajnali kivilágosodást . gomolygó köd váltja fel. A köd a közúti közlekedésben rendkívül nagy veszélyt jelent, hiszen az országutakon, s a lakott területeken . egyaránt nehezen ismerik fel a járművezetők a, szemben érkezőket, az előttük haladókat. Ezért rendelkezik úgy a KRESZ, hogy sűrű ködben, rossz látási viszonyok esetén a járműveket ki kell világítani. A tapasztalatok ebben a vonatkozásban kedvezőek, hiszen a járművezetők általában felgyújtják' lámpáikat nemcsak ködben, , hanem sűrű esőben vagy hóesésben is. Mondtuk! hogy a tapasztalat kedvező, azonban ez bizonyos korrigálásra szorul. Ugyanis a gépkocsivezetők, motorkerékpárosok; csak a városi világítást kapcsolják be. amelynek fénye, csupán néhány méterre észlelhető. A közlekedésrendészeti szabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy' lakott területeken és az országutakon is tompított fényszóróval közlekedjenek a járművek. ha rosszak a látási viszonyok. A tompított fényszóró akár sárga, akár fehér, már messziről •észlelhető, s így elkerülhető a baleset. Sajnos, ezt a fényt csak nagyon kevesen alkamazzák. Egy magángépkocsi-vezetőtől mekér- deztük, miért nem kapcsolja be a tompított fényszórót? Ő úgy vélte, hogy az ilyen világítással való közlekedés meglehetősen igénybe veszi az akkumulátort. Nem kell különösebb műszaki zseninek lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk: a mozgó gépkocsi, motorkerékpár dinamója, vagy más áramfejlesztő berendezése áramot termel, amelynek egy részét az akkumulátor töltésére használja, pótolva az indításnál korábban elhasznált elektromosságot.’ Menet közben a gépkocsi vagy motorkerékpár nem az akkumulátorról táplálja az elektromos berendezéseket, tehát az nem merülhet ki. Éppen ezért, ha szükséges, még nappal is használható a tompított fényszóró, , hiszen ez a járművezetők életét, testi épségét védi. Hogy mennyire nem használják a tompított fényszórót, azt képünk is illusztrálja. A tehergépkocsi városi fénye ég ugyan, de ezt már ötven méterről sem lehet észrevenni. Gondoljanak a gépjárművezetők arra, hogy ködben nemcsak ők akarják jól látni a szembejövőket, .az előttük haladókat, de nekik is látszani kell. Ezért irtin- denképpen indokolt a tompított fényszóró használata. G. G. jQsilmmkiaz üzmtkhm^ K Energetikusokat alkalmaznak a mezőgazdasági üzemek
