Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

1974. november 20. • PETŐFI NÉPE t 3 EMLÉKEZÉS BERKES FERENCRE A hűség és sokoldalúság példaképe , Hihetetlennek tűnik, hogy öt­venöt évé halott, ha meggondol­juk, hogy ma is élhetne még. Most lenne nyolcvanegy _ éves. Mert ha — sajnos —, időnként el is távozik közülünk egy-egy volt kortárs, mégis: itt élnek még sorainkban többen, akik a har­costársai voltak, akik vele-együtt fáradoztak égykor az értelmesebb emberi élet eljöveteléért. Vannak olyan köztiszteletnek örvendő idősebb emberek, akik jóval túl­haladták már a nyolcvan eszten­dőt. Imre Gáborra, Simonka Györgyre gondolunk elsősorban, akik Berkeshez hasonlóan kivet­ték a részüket 1919-ben a har­cokból, a mozgalomból. Ötvenöt éve halott a huszonhat évesen kegyetlenül kivégzett for­radalmár. De emléke — hála a harcos elődöket megbecsülő ke­gyeletnek — él még és egyre in­kább élni fog minden jel szerint. „De milyen szegény gyerek, de milyen szép halál! Valahol azor- goványi erdő mélyén hajt belőle az árvalányhaj!” Akiről egykor ilyen gyönyörű szavakkal szólt egyik kötetében az író-barát, Mó­ra Ferenc, annak az életére igyek­szünk újra és újra ráterelni az emlékezés reflektorfényeit. , Molináry-bakákhoz. (Az ezred emlékműve ott áll jelenleg is a színház mellett.) Később a fővá­ros egyik kórházába helyezték be­tegápolónak. Ez az állomáshely és munkakör meghatározó jelen­tőségű volt számára. Kapcsolat­ba került az orosz hadifoglyok­kal. Beszélgetett s barátkozott velük, és ez a kapcsolat tovább érlelte forradalmiságát. Ekkor már világosan látta, hogy gyors társadalmi változások előszele fúj. És segítette erősödni ezt a jó szelet. Előzőleg már évek óta rendszeresen írt köz- gazdasági témájú cikkeket, tanul­mányokat. Vitába szállt a maradi nézetekkel, bírálta az úri Ma­gyarország gazdasági szerkezetét. Miután sógora lett Fodor Oszkár­nak, a Pénzvilág című haladó szellemű folyóirat főszerkesztőjé­nek, ő maga is bekapcsolódott az orgánum szerkesztésébe. A for­radalmak idején előbb a Népsza­vához helyezték, a közgazdásági rovat élére. Gondoljuk meg, mit is jelentett ez számára, hiszen a világhírű Varga Jenő tudós köz­gazdásznak lett a közvetlen utódja. Űj korán érő szőlőfajta Keszthelyen, az Agrártudomá­nyi Egyetem kertészeti tanszékén több évtizede sikerrel foglalkoz­nak a köztermesztésben levő szőlőfajták szelektálásával, ne­mesítésével. Dr. Bakonyi Károly tudományos főmunkatárs 1955 óta dolgozik azon, hogy az olasz- rizlingnél korábban érő és az- - zal alább azonos minőséget adó fajtákat állítson elő. A balafon- felvidékí szőlőültetvények nagy része ugyanis olaszrizling, vagy az olaszrizlinggel azonos időben érő fajtákból tevődik össze, s az azonos érési idő szüretelési, fel- dolgozási és tárolási gondokat okoz. A kutatóknak sikerült olyan kiónokat előállítania, amelyek megfelelnek az említett követel­ményeknek. Az országos fajtami­nősítő intézetnél az elmúlt év­ben olyan fajtajelöltet jelentett be, amely az Irsai Olivér és a tramini keresztezéséből szárma­zik. A „Cserszegi Fűszeres” néven bejelentett szőlő az olaszrizling- Dp csaknem egy hónappal ko­rábban — szeptember első felé­ben érik. Az új jelölt illat- és zamatanyagában megtartotta tra­mini jó tulajdonságait, de lénye­gesen többet terem. A népgazdasági terv: a vv Halat iránytűje .□ □ D Kiskunfélegyházán született 1894. április 4-én — milyen szép jelképnek érezhetjük, hogy épp felszabadulásunk napján! — sze­gény. családból. Az apja boltos volt, s az édesanyja haladó^ szel­lemű, felvilágosult tanítónő, aki nem törődve az akkor még erős előítéletekkel, nő létére vállalta az akkor szokatlannak számító munkát. > A kisfizetésű apa legnagyobb igyekezete mellett sem taníttató háttá az élénkségével, korai ko­moly érdeklődésével kitűnt gyer­mekét. Ezért a gimnáziumi ta­nulmányok befejezése után a ko­rán önállóságra nevelt fiú a fő­városban kitanulta a lakatos szakmát: Jó hatással volt rá a vasasok világa, a szervezett mun­kások barátsága, figyelme, törő­dése. Nemcsak azt tanulta meg tőlük, hogy velejéig romlott az a társadalom, amelyben élnie kell társaival együtt, hanem azt is. miként lehet és kell siettetni an­nak megsemmisítését, s az újabb eljövetelét hogyan kell gyorsí­tani. Korán megérezte magában az elhivatottságot; időben felismer­te, 'hogy nagy és jelentős felada­tok elvégzésére hivatott. Állan­dóan képezte magát, műveltségi igénye nagy volt; alig tudott be­telni az új és új ismeretekkel, ami szellemét és kritikai érzékét erősítette. Nem túlzás, hogy szin­te gyerekfejjel megismerkedett a marxizmussal, a filozófiai és a politikai gazdaságtan, valamint a közgazdaságtan klasszikusaival. Kezdettől fogva élénken érdeklő­dött az irodalom és a művészet iránt. O □ □ 1912 végétől kezdve — tehát alig tizenkilenc éves korától — már újságíró; méghozzá nem Is akárhol, haneni az akkor már régóta tekintélyes Szegedi Napló­nál, amelynek főszerkesztője Mó­ra Ferenc volt, aki hamar barát­jául fogadta őt. S akitől — a la­kásán levő hatalmas könyvtár se­gítségével is — felbecsülhetetle­nül sokat tanult. Szegeden alkalma volt tovább ismerkednie a társadalmi való­sággal, a fennálló viszonyokkal, a dolgozók életével. Megrázó ri­portokban számolt be a szegé­nyekkel kapcsolatos élményeiről, mindarról a sok-sok visszásság­ról, ellentmondásról, kiáltó em­bertelenségről, amivel szembe­találkozott naponta. A legkülönfélébb műfajú írá­sokkal jelentkezette Irt riportot, kritikát, színes karcolatot éppen úgy, mint vezércikket vagy al­kalmi tudósítást. Novelláiban is a magyar valóságot ábrázolta szemléletesen, művészi igényes­g£gg0l. Az első világháború kitörése­kor hamar bevonultatták katoná­nak; Kecskemétre került, a híre0 □ □ □ A Tanácsköztársaság kikiáltá­sa után mindjárt kinevezték a Hangya Szövetkezet országos vezetőjévé. Becsei Jánossal és Erdélyi Imrével — aki a néhány évvel ezelőtt bekövetkezett halá­láig gyakran megfordult Kecs­keméten — közösen fáradoztak ettől kezdve a szocialista szövet­kezeti mozgalom kiépítésén. Legfőbb feladatuknak érezték: ellátni megfelelő minőségű és mennyiségű élelemmel és napi használati cikkel az ország la­kosságát. Nem sokkal később újabb fontos posztra állította a tanács­kormány: Vágó Béla népbiztos aláírásával Kecskemétre küldték, hogy mint kormányzótanácsi biztos, vegye kezébe egyszemély- ben a polgári és katonai hatal­mat. Az akkor még csupán hu­szonhat esztendős férfi előtt rop­pant feladatok tornyosultak. A megpróbáltatás, a fárasztó éj­szakázás, a percenkénti készen­lét napjai következtek. Mint kormányzótanácsi biztos a később világhírű íróvá fejlő­dött Sinkó Ervintől vette át a hatalmat, . miután elődjét más fontos beosztásba helyezték. Sinkó Ervin egyik, közvetlenül halála előtt Kecskemétre küldött levelében azt írta többek között a kitűnő forradalmártársra em­lékezve, hogy Tóth Lászlóval együtt a tisztaság és megveszthe- tetlenség példaképe volt, aki csodálatos egyszerűséggel és ki­tartó, szívós akarattal végezte a rábízott hatalmas feladatokat. Szinte nem is aludt a meg­számlálhatatlanul sok és sok­féle munkától; sok esetben az evésre sem maradt ideje. A cse­lekvés életeleme volt már rég­től, talán kezdettől fogva, de ennyit mégsem dolgozott soha, mint ezekben a számára szép kecskeméti forradalmi napokban. Akik visszaemlékeznek itteni idejére — például a ma is Bu­dapesten élő húga, Gizella — azok csakis az elismerés, sőt nem egyszer az ámulat hangján szól­tak róla később. A ‘Tanácsköztársaság leverése Budapesten érte, egy hivatalos útja alkalmával. Bújdosnia kel­lett. De hiába:, utolérte őt is a besúgásra alapozott hatalom. Kegyetlenül megkínózták és — ma ötven esztendje, 1919, no­vember 19-én — többi társával együtt Orgoványon kivégezték. A forradalmártársak nevét az övé­hez hasonlóan őrzi az emlékezés. Olajadalék, a hidegben Űj olajadalékot dolgoztak ki a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. A kenőolajhoz keverendő ve- gyület megakadályozza, hogy a hőmérséklet alakulására megvál­toztassa tulajdonságát az olaj, így a hideg hatására megder­medjen. Ezzel, lehetőség nyílt olyan olajok gyártására, amelye­ket már nem kell télen cserél­ni, ugyanakkor elhasználódása is lényegesen lassúbb. ' • SOKFÉLE HATÁS formálja a vállalati tevékenységet. A főha­tósági rendeletek, irányelvek épp­úgy, mint a felhasználók, a fo­gyasztók igénye, értékítélete, a kooperáló partnerek szállítóké­pessége. A haladás útjának leg­főbb meghatározója azonban — legyen szó akár a termelés bő­vítéséről akár a gyártmányfej­lesztésről — kétségtelenül a köz­gazdasági szabályozókat is magá­ban foglaló népgazdasági terv. Erről az iránytűről olvasható le ;a társadalmi igények, követelmé­nyek. érdekek hol- és mibenléte. Á vállalatra, gyáregységre, űzetn­ie, műhelyre „lebontott” terve­zés időszakában nem tűnt nehéz­nek az igazodás. Teljesíteni kel­lett a mutatókat s látszólag rend­ben volt minden. Tény azonban, hogy ma a vállalatok önálló ter­vezésének. gazdálkodásának le­hetősége mellett a népgazdasági terv és annak teljesítése között kisebb az eltérés, tehát” jobb a tervszerűség, mint korábban, az említett módszer alkalmazása ide­jén. Amiből egyesek azt a követ­keztetést vonják le, hogy lehető­ség nyílik további „decentralizá­lásra” a tervezésben. Mások vi­szont, bizonyos ' feszültségek hallatán, azt hajtogatják, hogy * „centralizáltabbá” kell tenni ezt a munkát. # A két kifejezés idézőjelek közé helyezése indokolt. A gaz­daság makro- és mikroszintjének összekapcsolására ugyanis me­chanikus megoldásokat kínálnak. A népgazdasági tervek — akár az éves, akár a középtávú prog­ramok — bizonyos kérdéscsopor­tokban „centralizáltak”, sok teen­dőt tekintve pedig „decentrali­záltak”, s éppen ezzel teremtik meg a rugalmasabb gazdálkodás feltételét, mind társadalmi, mind vállalati méretekben. A népgaz­dasági terv például nem bízza a tervezés decentralizált szintjére, azaz a vállalatokra az olyasfajta feladatokat, mint az energiater­melés, a központi fejlesztési prog­ramok stb. Azt azonban igen — közgazdasági szabályozókkal be­folyásolva. tehát adózási, alap­képzési, hitelifyújtási stb. felté­telek meghatározásával —, hogy az egészből a maguk részét mi­ként választják ki. Ezt az önál­lóságot némely helyen kevésnek, másutt túlzottnak tartják. Kinek van igaza? ' g?fpj|1 Természetesen azoknak, akik sem az egyiket, sem a másikat nem vallják, hanem cselekednek. Az iránytűre figyelve, s mégis önállóan'. • Ha a népgazdásági terv csu­pán annyit rögzít, hogy gyorsí­tani szükséges á termelékenység növekedését — ami előre látható feladat az ötödik ötéves terv idő­szakára is —. akkor fontolóra veszi létszámbővítési elképzelé­seit, az új termelőhelyek létesíté­sét. s inkább a műszaki fejlesz­tést, a gépek, berendezések re­konstrukcióját állítja el.ső helyre. Azt, hogy a vállalatok tetemes részének magatartása miért ilyen, bizonyítja: a negyedik ötéves tervben számításba vett évi 4,1 százalékos egy foglalkoztatottra jutó termelésnövekedést eddig mintegy másfél százalékkal meg­haladta a tényleges eredmény. Ezt természetesen nem lehet kizárólag a vállalatok javára ír­ni — mert más tényezők is köz­rejátszottak benne —. de az elvi­tathatatlan. hogy kedvezően vál­tozik a vállalati magatartás. Ez rendkívül fontos, mert hisz’ a nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban állítják elő. a nép­gazdaság összes állóeszközeinek 43 százalékát itt működtetik. S örvendetes jellemző a magatartás változása azért is. mert minél inkább közeledik a kínálat és a kereslet, annál nagyobb a jelen­tősége a rugalmasan és gyorsan átalakulni képes termelésnek. Amihez megint csak nélkülözhe­tetlen az iránytű észlelése. Növelni szükséges a nemzetkö­zi munkamegosztást például a gépiparban, szögezi le a népgaz­dasági terv. A vállalatnak nem kötelező büntetés terhe mellett odafigyelni erre. de ha eléggé ér­zékeny a társadalmi és saját ér­dekekre, fölfogja a jelzést, önte­vékenyen keresi a kooperáció le­hetőségeit —I mint tette néhány vállalat a gépgyártásban, a köz­úti járműgyártásban, a hűtőszek­rények előállításában —, s mire mások felébrednek, ő mar jóval előbbre tart. s az eredményt te­szi le a társadalom asztalára, s persze nem röstelli a jsaját részét is kivenni belőle. Hasonló a hely­zet a kivitelnél. A népgazdaság egészét átfogó pro’gramban az áll, hogy az exportot elsősorban kor­szerű ipari. termékekkel kívána­tos növelni. 1971—1973 között a termelést meghaladó mértékben, évi átlagban 11 százalékkal emelkedett az ipari áruk külföl­di értékesítése. Amibén ezerféle vállalati törekvés, cselekedet sű­rűsödik. Végső soron az, hogy mind több a figyelő szem, s az iránytű útmutatását követő lépés. p Köznapi szóhasználattal élve, a népgazdasági terv a gazdaság- politikai végrehajtási utasítása. Felnőtteknek, felelősséget érző és vállalni képes embereknek ké­szült. azaz nem részletezi azt/ ami kézenfekvő, nem taglalja ap­rólékosan gz egy-egy termelőegy­ségre háruló teendőket. Feltétele­zi az érettség egyik jellemzőjét, az önállóságot. Segít az irányok kijelölésével, a társadalmi igé­nyek. követelmények meghatáro­zásával. Nem mond kevesebbet a szükségesnél, de többet sem kö­zöl- Tömörsége szabad utat nyit az alkotókészségnek, a kezdemé- . nyező kedvnek. Aligha a terv hibája, ha vala­hol ez hiánvzik. M. O. Őszi vizek világa |§| KlSZ-küldöttségünk Belgrádban A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusára Belgrádba uta­zott a KISZ Központi Bizottság delegációja Barabás Jánosnak, a központi bizottság titkárának a vezetésével. A küldöttség tagja Németh Ferenc, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára is. Bácsalmás 13 milliója □ □ □ Berkes életéről, munkásságáról film készült; megírták az élet­rajzát, mely hamarosan nyomdá­ba keiül; emlékét a SZŐ VOSZ budapesti székházán márvány­tábla őrzi; Kecskeméten iskolát, kollégiumot neveztek el róla. S ébrentartják emlékét a Tanács- köztársaságról írt könyvek lap­jai is. Életművét iskolában ta­nulják az újabb nemzedékek, a jövő emberei. Varga Mihály • Madárvonulás. Az Észak- Európából induló nagy „madár­vonulási híd” égjük fontos állo­mása a Hortobágy. Jó pihenő- és táplálkozási helyet találnak a madarak. A vonulási időben sok százezer madár látható itt. (MTI foto: Balogh P. László felvétele — KS.) • „Magasles” Fehértón. A Sze­geddel határos fehértói rezer­vátumban kilátótorony épült. A „magaslest” felszerelik beépített távcsövekkel, hogy a hazai és külföldi turisták megfigyelhes­sék az Európa-hírű természet- védelmi terület madárvilágának életét. (MTI foto: Tóth Béla felvétele —KS.) Irodalmi estek Kunszentmiklóson A kunszentmiklósi József At­tila Művelődési Otthon nagy­termében a napokban megren­dezték Bitskey Tibor színmű­vész önálló estjét. A „Mihelyt általad embernek születtem” cí­mű műsor után a művészvendég elbeszélgetett a jelenlevőkkel. Az esemény nagy sikere arra ösz­tönözte a közművelődés helyi ve­zetőit! hogy ezentúl rendszeres időközönként — havonta — tart­sanak hasonló irodalmi esteket. Következő vendégük Bánffy György színművész lesz, decem­ber 16-án. • Halászat. A 3880 hektár vlzterületen gazdálkodó szolnoki Fel- szabadulás Halászati Szövetkezet megkezdte az őszi lehalászást A szövetkezet az idén több mint harminc vagon halat szállít megren­delőinek. (MTI foto: Medgyasszay Béla felvétele — KS.) Vastagra nőtt dossziét őriz j szekrényében Albert István, az MSZMP Bácsalmási Községi Bi­zottságának titkára. Bár a dosz- szié tartalma nem tőzsdei érték­papír,' mégis — több mint 13 millió forintot ér. Ez azonban csak a névleges értéke. Erkölcsi értéke felbecsülhetetlen. Miről is van szó? Üzemek, vállalatok, intézmé­nyek, gazdaságok dolgozóinak pa- | píron rögzített kongresszusi vál­lalásai ezek, amelyeket aláírva küldtek el a községi pártbizott­ságra, hogy ezzel is kifejezzék: továbbra is egyetértenek a párt politikájával, s annak megvalósí­tásáért felajánlásokat tesznek. A nagyközség tizenkét gazdál­kodási egységéből összesen 2449- en tettek kongresszusi vállalást. Az összes vállalás értéke 13 mil­lió 734 ezer 800 forint. E mögött őszinte szándék, nagy lelkesedés és sok-sok tennivaló áll. E vál­lalások nemcsak papíron maradt szavak, ezt bizonyítja többek kö­zött a Finomposztó Vállalat bács­almási üzemének 1 millió 263 ezer forintos vállalása, amelynek felét már teljesítették. Ezt az eredményt nem létszámnöveléssel, hanem a termelékenység javítá­sával érték el. 1973-hoz viszo­nyítva 2,79 százalékkal nőtt a termelékenység. Vállalták továbbá a szövődéi hulladék I százalékkal való csők- ' kentését, ami újabb 500 ezer íOt rint megtakarítás. Ebből már 250 ezer' forint értéket teljesítettek. A bácsalmási üzem a vállalati gyáregységek között —a legutób­bi értékelés szerint — az első helyezést érte el. A DÉMÁSZ bácsalmási üzeme 2 millió 271 ezer forintos válla­lásából már több mint 1 millió 209 ezer forintot teljesített. A sokak által várva-várt tanya­villamosítást több mint egy hó­nappal a határidő előtt elvégez­ték.® A kongresszusi versenyben a mezőgazdaság is kiváló eredmé­nyeket ért el. Tizennyolc terme­lési egység kapcsolódott be a kongresszusi versenybe 389 dol­gozójával. összes vállalásuk el­érte a 4 millió 231 ezer forintot. Ebből igen jelentős — 958 ezer forint — a költségmegtakarítás. A tizennyolc termelési egységen x belül 10 szocialista brigád 130 tagjával versenyez a kongresz- szusi vállalások teljesítéséért. A ruhaúzemben elsősorban a Dolgozz hibátlanul mozgalom megvalósításáért tettek igen so­kat. . * A községi KISZ-szervezet a nagyközség parkosításában vég­zett eddi'g is igen jelentős mun­kát. Valamennyi gazdasági egy­ségnél a pártalapszervezetek vol­tak a kezdeményezők. Ennek nyomán indult el az a patronáló mozgalom is, melyet egyrészt Unyi Márton tsz-párttitkár, másrészt Horváth Ferenc, a DÉ­MÁSZ bácsalmási üzemegységé­nek vezetője kezdeményezett. Mindketten lelkesen szervezik, irányítják a kongresszusi ver­senyt ; írásos beszámolót készí­tettek a nagyközségi pártbizott­ság részére a kongresszusi ver­senyről és az adott időszak tel­jesítéséről. Megélénkült az üzemekben nemcsak a verseny, de ezzel pár­huzamosan a versenjmyilvános- ság is. A termelési tanácskozá­sokon túlmenően pártcsoport-ér- tekezleteken, faliújságokon, han­goshíradón keresztül népszerű-. sítik a kongresszusi versenyben élenjáró brigádokat, dolgozókat. A községben végzett társadal­mi munka értéke jelenleg meg­haladja a 2 millió 200 ezer fo­rintot. A lakosság kivette részét a parkosításból, 'járdaépítésből, kézilabdapálya-készítésből épp­úgy, mint a .célcsoportos laká- , sok tereprendezéséből, vagy az utak karbantartásából. Már lassan hagyományai lesz-- nek a nagyközség különböző vállalatainál a kommunista szom­batoknak. E napokon végzett munka béréből a Finomposztó Vállalat dolgozói 7 ezer 800 forin­tot, míg a ruhaüzem dolgozói 26 ezer forintot ajánlottak fel a nagyközségben létesítendő óvoda építésére. \ A címben Bácsalmás 13 mil­liójáról írtunk. A lakosság össze­fogása azonban nem mérhető forintokkal. A lelkesedés, a ten- niakarás, a község nap mint nap szemmel látható fejlődésé­ben tükröződik. Szabó Ferenc \ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents