Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

4 • PETŐFI NÉTE • 1974. november 19.

Egy nap a szülőotthonban

Amikor megérkezünk a lajoo- rhizsel szülőotthonba, dr. Pólik Józsefnek, a szülőotthon vezetőjének délutánra már be van üte- mezve egy szülés levezetése, Az otthon nyugodt, szinte családias hangulatú termeiben egyébként Jóformán telt h' van: a huszonegy ágy csaknem mindegyike foslalt.

Az egészségügyi gárda már végzett a reggeli vizittel, a napi tennivalók megbeszélésével; a főorvos megadta a szükséges útbaigazításokat a főmadámnak, a gazdasági és élelmezési vezetőnek. az osztályos szülésznőnek és társaiknak. Az éjszakás nővér jelentést tett a szolgálati eseményekről, s a délelőttösök átvették & műszakot.

De ezenkívül’ is mennyi minden fér még bele — s kell is, hogy beleférjen — a nap 24 órájába: délelőtt a távozó betegek vizsgálata, az újonnan érkezők elhelyezése: járóbetegrendelés, .terhességmegszakítások, kisebb nőgyógyászati műié lek...

Ebéd után pihenőidő, majd

4-kor az éjszakás szülésznő veszi át az ügyeletet. Másfél óra múlva főorvosi vizit, ezt követően készenléti ügyelet, amelyet Pólik doktorral felváltva a megyei kórház orvosai látnak el.

— A felszabadulás utáni években négy ággyal kezdte meg működését az otthon, n tanácsh’áza egyik szárnyában — Ismerteti a főorvos az intézmény életrajzát.

— Mai helyére 1951-ben került, s addigra az ágyak száma kilencre emelkedett. Mintegy három év óta pedig már huszonegy szülő nő és kismama elhelyezésére van lehetőségünk.

A régi. meglehetősen elhanyagolt otthon néhány éve mindinkább beváltja a hozzá fűzött reményeket. Emellett Járóbetegrészleggel, személyzeti öltözővol- .fürdővel is gyarapodtak, örvendetesen javul a műszerellátottság is. Napjainkban lélegeztetőgép, vákuumfogó-készülék, kolposzkóp stb. egészíti ki a szakmai berendezést.

Egy év alakították át, korszerűsítették a szülőotthont. Erre a célra nemcsak a megyei kórház áldozott félmillió forintnál is többet, de a nagyközségi tanács, a t.sz-ek, vállalatok is igyekeztek erejükhöz mérten segíteni.

A főépületben a 21 ágyat magukban foglaló kórtermeken kívül ott a műtő, a szülőszoba, a-y, tíz újszülött • kényelrries ;elhelye-M‘ zését szolgáló csecsemőszoba, s-m ezek mellett a főorvosi iroda, meg a kisegítő helyiségek egész sora.

— Mintegy 17 ezer lakost magában foglaló körzet tartozik hozzánk: nekik nyújtunk szülészejMmn

ti-nőgyógyászati szakrendelést, illetve végezzük a terhesgondozást. Lajosmlzsén kívül Ladány- benéről, Kupbnracsról is vannak pácienseink, sőt u kecskeméti járás egyéb községein kívül a megyei kórházból is utalnak át hozzánk betegeket, Üjabban a terhességmegszakítások jó részére is Itt kerül sor. Ezzel nagymértékben tehermentesítjük a megyei kórházat.

Említést tettünk már a példásan modern — s mindegyre korszerűbbé váló — műszerállományról. Most csak a vákuum- fogót1 hozzuk szóba, amely napjainkban a hajdani, brutális fogó szerepét, vette át. Mint Pólik doktor megjegyzi: orvosaink többsége már nem is használja a hagyományos fogót,

A fiatal főorvos, a szó jobbik értelmében, valósággal megszállottja hivatásának. Túl azon, hogy az orvosi szaklapokban cikkei jelennek meg, ezt az elméleti tevékenységet közhasznú gyakorlati kezdeményezésekkel is tetézi. Évek óla kezdődött meg Lajos- mizsén, s folyik jelenleg is biztató eredményekkel a 30 éven felüli nők tüdő,szűréssel egybekötött komplex nőgyógyászati rákszűrése. Kódlapos módszerrel dolgoznak, s a főbb adatokat 15 pontban rögzítik. Ez a módszer egyébként minden bizonnyal a folyamatos gondozáshoz is kiindulópontot jelent.

„A szocialista egészségügy alapgondolata a prevenció. A szűrővizsgálatok nyomán gondozásba vettek bizalma megnő a szűrések iránt; érzik a törődést, s ■tudják, i, .hogy -, gyógyulásukért-1 mindentMíélköVfitnelc ■ Ez a szűrő- a i'Vizsgirlatoknmeüetti '(legjobb pro-i paganda” — ezek a záró gondolatai annak a tanulmánynak, amelyet dr. Pólik József a tapasztalatokról dr. Nagy Tamással és dr. Perneczky „• Máriával közösen állított össze.

A lelkes meggyőzés hatására öt év alatt 2200-un jelentek meg legalább egyszer u szűrővizsgálaton, Ez az érintett korosztálynak több mint a 00 százalékát Jelenti. A szűrés korszerű feltételek közt történik, s ebből a munkából valamilyen formában az otthon mindegyik dolgozóin részt vállal.

... Tartozunk az igazságnak azzal, hogy elmondjuk: a dolgok természeténél fogva igen szeszélyes ritmusban, többszöri félbeszakításokkal, hosszas szünetekkel tarkítva folyt le beszélgetésünk, s készült ez a riport. Hiszen hol az egyik kismamának kellett valamilyen előre nem várt segítséget nyújtani; hol valamilyen vizsgálat, hol pedig egyéb orvosi beavatkozás szükségessége kényszerítette pihenésre az újságírót. De hát ezzel mindig számolni kell. ■

Szóljunk még néhány, a forgalomra utaló adatról. Tavaly a szülőotthonban mintegy .kilenc- száz beteget ápoltak. Az átlágos ápolási időtartam — 8,1 nap — jobb, mint a megyei kórház átlaga. A múlt évben egyébként 239 csöppséget segítettek itt a világra.

... Ügy, mint most is... Jön a nővér, s kiszólítja a főorvost. Míg magamra maradok, a falon függő „summa cum laude" diplomát, meg. a kis könyvtárat nézegetem, amelyben a szakkiadványok mellett jócskán akadnak szépirodalmi művek is.

Nem sokkal később harsány gyereksírás adja tudtul: megszületett a. legifjabb lgjosmizseijJol-^ ^gäm^tisordä^fWs^nÖ .Jäsjjtpyag aóteJoza e — Egészséges, szép a pici 1 — mondja később a mosolyogva érkező Pólik doktor, '

Rövidesen kezdődik az éjszakai műszak..,

Jóba Tibor

Meghökkentő adut: Évente 60 millió dollárt takarítunk meg u hulladék, szakmai nevén másodnyersanyag {elhasználásával — ez több mint a teljes idegenforgalom valutabevétele. Tavaly például 1 millió 100 ezer tonna ócskávas, 48 ezer tonnn színesfémhulladék, 100 ezer tonna pápírhulladélf került vissza a MÉH útján a termelő üzemekbe —■ feleslegessé téye ugyanennyi importot.

Szép teljesítmény —> mondhatnánk, s közben csodálkozunk, hogy q szemétbe kerülő hulladék lám müven értékes. Az Igazság pedig nz. hogy u részleteket is megismerve | pazarlás, a lehetőségek kihasználatlansága a meghökkentő.

Még a leggazdagabbak is

Mitől lesz értékes a hulladék',' Több tucatnyi olvun anyag van benne. — u fotóluboralórlumoic fixlrvizétől az elkopuit gumiabroncsig — amelv úgynevezett másodnyersanyagként visszakerülhet a termelésbe. A kohászaiban nélkülözhetetlen az ócskavas, a színesfém, a papírgyártásnál a cellulózt pótló hulladékuupír, vagy ukár az üzemekben a géptisztító rongv.

Az úgynevezett vlsszngvüjthető hulladék, a másodnyersanyag tehát fontos szerepet tölt be nz új termék előállításánál.- Az Egyesült Államokban tavaly például'a teljes üvegtermelós 10 százalékát. a papír 30 százalékát, a színesfém 50 százalékát hulladékanyagból állították elő, átlagban számolva az összhulladék 40 százalékát újra hasznosították. A Szovjetunióban ez az arány meghaladta a 35 százalékot, s 30 százalék felett van az NDK-bnn, Csehszlovákiában, Hazánkban a hulladéknak mindössze 12 százalékát hasznosítják ismét! Ez bizony pazarlás,

A nyersanyag mind drágább árucikk a világpiacon. A papír- gyártásnál nélkülözhetetlen cellulóz ára rövid idő alatt 200 százalékkal emelkedett. Pedig 10 ezer tonna cellulóz 11 ezer tonna hulladékpapírral pótolható. Az sem lehet közömbös, hogy 11 ezer tonna papírhulladék begyűjtése, 120 hektárnyi erdőt mént meg a kivágástól. Jelenleg hazánkban mintegy 100 ezer.torjn^ papírhulladékot, gyűjtenek hé.'of* ezzel 85' —9fiP%zerő’éUülÓzt pöto- :ltri$RSíb őápíég^á'f'táWcH. Ezt af mennyiséget tehát nem kell külföldről beszerezni. Két év múlva csupán az új Dunaújvárosi Papírgyár évi hulladékpapír-szük- séglete 50 ezer tonna lesz, az egész papírkészítő ipar 170 ezer

Ionnál Igényel. Vagy begyújtunk ennyit, vagy külföldről vásárolunk, vagy kivágunk mintegy kétmillió 80—-80 éves tát — ennyiből állítható elő hulladékpapír híján a megfelelő mennyiségű cellulóz,

A hulladékfelhnsználásnnk azonban van euv másik óldala is: u papírgyáriásnál például, ha facslszolat helyett papírhulladékot használnak,, akkor (10 százalékkal kevesebb energia szükséges, a levegő szennyeződése 15, a víz szennyeződése (10 százalékkal lesz kisebb. IIu uz acélgyártásnál acél helyett vashulladékot használnak az előkészítésnél, a körnvezet szennyeződését 88 százalékkal lehet csökkenteni. Az alumínium gyártásánál a bauxlt .(elhasználásúsa harmincszor any- nyi energiát Igényel, mint a fémhulladék.

132 helyett 86

A számok, adatok tehát a hulladékgyűjtés rendkívüli fontosságát bizonyítják, mégis meghökkentő u nemtörődömség. Pa- zarlóbbak vagyunk, mint a nyersanyagban gazdag, iparilag fejlett országok. Maradjunk a papírnál. A begyűjthetőnek csak egyhar- madg kerül vissza a termelésbe, a többiből szemét lesz. amelyet drága pénzen tudnak csak megsemmisíteni.

Elkerülhetetlen a kérdés: miért csak évente egyszer, Iskolák, úttörőcsapatok kampánya a papír-, a vas- és a rongygyűjtés? Az idén a gyerekek hetek alatt 11 ezer tonna papírt gyűjtöttek össze országszerte, sok-sok dollárt takarítva meg ezzel az országnak. Jól jött a begyűjtött hulladékrongy is. hiszen a részünkre papírt szállító cégek ma már az el- •lenérték mind nagyobb százalékát kérik rongyhulladékbah. Ná- i |uo!k, ped te- jmúgimanapsagcits! ezer'- ■ r tonnásamra égatlkl elöteAitonlla-y rdékimnswt,;. noöioíé'iasfíi xsn n

Nyilvánvaló, hogy a hulladék- gyűjtés eredményessége a hulladékgyűjtő helyek számától is függ. 1964-ben országszerte 132 átvevőhely volt, az eltelt 10 év óta a forgalom duplájára növekedett, a húlladékátvevőhelyek száma 86-ra csökkent. Ez bizony nem soki jót jelent.

Köztudott, hogy a távfűtés, az olaj-, a gázfűtés elterjedésével egyre Inkább nem tudnak mit kezdeni az emberek u kiolvasott újságokkal, képeslapokkal, papír csomagolóanyagokkal. Különösen így van ez a lakótelepeken. Azt nem lehet1 elvárni, hogy a hulladékot kilométeres távolságokra cipeljék, amíg találnak egv MÉH átvevőbődét, Igaz, hogy az értük kapott ellenérték sem nagyon ösztönző. Jobb megoldás híján tehát teletömik vele a kukákat, így kerül óz égetőtelepre, s válik környezetet szennyező füstté a dollárt érő hulladék. A jelenleg még meglevő, városközpontokban álló begyüjtőhelyeket Is kiszorítják a város szélére — ezt bizonyítja Debrecen, Szolnok, Kaposvár példája Is. Pedig nyilvánvaló, hogy újabb és újabb átvevőhelyekre lenne szükség a váror sokban, lakótelepeken. Az NDK- ban az elmúlt évben 1200 új, korszerű hulladékbegyűjtő pavilont nyitottak meg, többségüket a lakótelepeken. Ezenkívül 2500 helyen mozgó átvevő kezdte meg működését. Az eredmény: egyet- ■ len év alatt 200 ezer tonna vas-, 100 ezer tonna papírhulladékot gyűjtöttek be terven felül. Követésre méltó példa, de mindez csakis a helyi tanácsok, Illetékesek segítségével valósulhat meg.

A dombóvári példa

Dombóváron a városi tanács minden nagyobb lakótömbben hulladékbegyűjtésre alkalmas helyiséget adott, illetve ad a MÉH- nek. A vállalat viszont az általa eladott — a korábbinál sokkal több — hulladék ellenértékének jelentős részét átadja a tanácsnak, amely ebből a pénzből a közösséget szolgáló beruházásokat támogatja, parkokat épít. Eredményt hozhat a mozgó begyűjtés, amikor is Időközönként előzetes értesítés alapján a lakótelepeken, kerületekben tehergépkocsikkal szednék össze a papír-, vas-, rongyhulladékot. Nyugdíjasok is szívesen foglalkoznának begyűjtéssel; ha megfelelő eszközöket biztosítanának ehhez, s anyagilag is megérné nekik. Az ötletek so- v rakoztathatók, de ' hasznot csakis eákkor jelentertekj IHaoál gyakerlat- igbamois alkalmazzák őket. a

Jó lenne, ha a meghökkentést nem az elmaradásunk, a pazarlás okozná, hanem az eredmények javulása. a dollármilliók megmentése.

E. Gy.

Csak aludni járnak haza

Bácsalmási vasútállomás — déli forgalom.

Érkező személyvonathoz csordogál a nép. Várótermekből, utasellátóból, s még az utcáról is. Ok kocognak, lihegnek, hiszen a pénztárhoz is utolsó pillanatban estek be. „Jaj csakhogy nincs még bent a vonat.!”

De már itt is van. Rengés, döngés, rázkódás kíséri jöttét.

A postakocsi kereke alatt csikorog a kavics. Ke- vélyen pöfög a mozdony. Éneklőn nyúlik el a kalauz hangja: „Bácsalmás állomás!”

A forgalmi irodából kattogás, sürgető csöngetés, elektromos szerkezetek zúgása-zakatolása szüremlik át a szép nagy üvegablakon ... Távolabbi vágányokról ütközők csattogása vágódik idáig.

Utasok szokásos lármája... Teherautók kürtjele ,.. Vontatók repesztő futása.

Ő akkor az emberi hangokkal szerényen aláfestett technikaharsogásba belekotnyeleskedik a vadgerlicebúgás. Idegesitően idegen úgy első hallásra. „Kukkuruu!” — „Kukkuruu!” Mit neki a dübörgés, a fültépő füttyögés, a súlyos fémtömegek zengése. Mintha egy más Világból szólna át.

„Kukkuruu!” — „Kukkuruu!” Hol dalol ez a merész madár? Hát egy villanypóznán! Picit odébb, a sínek közt, ennek a vad zajkatlannak kellős közepén. Majdcsaknem „orra” előtt' dübörög el a vonat, de a bársonyos drap tollú , kontár-énekes megszállottan fújja a magáét. „Kukkuruu!” — „Kukkuruu!”

S csak épp a nyakát nyújtja meg egy kissé. No nem azért, hagy krúgatása felerősödjön. Egy bámészkodó kisgyerek vette őt észre a kupéablakból, és egy pillanatnyit kezét moccan- totta felé. Üdvözlésül.

Lámcsak, még a vadmadarak is, hogy alkalmazkodnak a körülményekhez. Ennek a gerlének — mondjuk — a tizenötödik elődje még talán szörnyethalt volna, ha például egy kalitkába zárva ilyen közel teszik a robom

gó vonat sínjéhez. Ez, barátom, csak kukkuruzik, kukkuruzik, s még a „dal” magasságán sé változtat.

Alig zörömböl túl a szerelvény az első kanyaron, a madár elhallgat. Huss! — Elröpül a rakterűiéire, ahol tehervagonok száját tömik a teherautó platójáról, Zetor pótkocsijáról lapátos, csizr más, vattakabátos emberek. Napraforgóval: Nos hozzájuk ruccant el a gerlemadár. Délebédre. Micsoda gálánt „üzemi konyha” most minden állomási rakodótér az ég madarainak.

Itt is: a kunbajai Béke Csillaga Téesz-ből napraforgót va- goníroznak, a madarasi Kossuth- tól ugyancsak. Amarrébb a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tehergépkocsijáról kukoricát rakodnak.

— Bulgáriába megy az a tengeri — jegyzi., meg Molnár János, az állomás szb-titkára, aki — kocsinkon — végigszalad ve7 lünk a közeli iparvágányok mentén.

Emiatt a helybeli Petőfi Téesz járműve fáról a répaszelettel te- tejézett vagonhoz.

S ahol terményt mozgatnak, a természet szárnyas kis kosztosal is beszerzik a magúkét. Legélelmesebbek persze a ■ madárvilág szürke kis proletárjai, a verebek. Nekik se énekhangjuk, se pompázatos ruhájuk. A vadgalambok sokkal inkább kényes- kednek. Ügy szedegetnek, mintha ők gyakorolnának ezzel kegyet. 1

Hát igen. Ez a madarak imádata a gépek világa iránt: a hasuk parancsának engedelmes- kedve tanulták meg legyűrni félelmüket.

őszi csúcs van a bácsalmási vasútállomás teherforgalmában ! is.'

— Ennyi feladás, tehervagon- ,igény sose volt még — jellemzi Turcsányi János állomásfőnök.

Októberben például még az eddigi rekordot is 60 százalékkal felülmúlták. Jó előrelátás volt a MÁV részéről, hogy napjainkra a megye egyik legkorszerűbb pályaudvarává fejlesztette a bácsalmásit. Integra-dominó biztonsági rendszer, hézagnélküli pálya, a rakterűiét kivilágítása tekintélyes összegbe került.

6 község — Madaras, Katymár,

, Csikérig. Kunbaja, Mátételke, Tataházé — 7 termelőszövetkezete szállít ide. De a legnagyobb igényű partnerek: Kunbajai Ál-' lami Gazdaság, Bácsalmási Állami Gazdaság, a TÜZÉP, az ÁFOR, a í Közép-magyarországi Pincegazdaság, a MEZÖTER- MÉK, és mint legközvetlenebb a Volán. Havi tehervagon-szük- , ségletük 100—150 kocsi — egyenként. A jó bácjkai föld évről évre bőségesebben ontja kincseit: terményt, élőállatot, bort; s’ mind több építőanyagot, bútort, ásványolajat, műtrágyát, vegyszert vár cserébe...

Most a cukorrépa, bor, tengeri, búza-, napraforgószállítmányok továbbítása a legsürgetőbb. (Természétesen palackok ideküldése éppúgy szükséges a küldemények feladásához, mint ásványolaj a betakarító, szállító gépek üzemeltetéséhez, hogy

a különféle göngyölegekről ne is beszéljünk.)

— Hogy győzi mindezt a vasút — vagonnal?

Turcsányi János állomásfőnök válasza is jelzi a mostani őszi forgalom sajátosságait más évekéhez képest.

— Növekedett a „ki nem állított kocsik száma (tehát, amit kértek a fuvaroztatók, de nyomban kielégíteni nem lehetett), de ugyanakkor duplájára emelkedett a megrakott kocsik mennyisége.

Ez bizony: matematika. Itt a türelmetlenség nem segít, összetorlódott minden őszi munka, esők, késések, eltolódás. Követ- kezrpényeiből a vasút sem képes „kimenekülni”. De a megrendelőkkel, szállíttatókkal jól ösz- szedolgozva mégis megoldják Bácsalmáson .is a rendkívüli feladatokat. Ahogy a partnerek a feladásnál, lerakodásnál nem ismernek mostanában vasárnapot, ünnepnapot, úgy az állomás — szállítással foglalkozó 31 vasutasa sem. Például: november 7. már csak igazán ünnep volt, de a Szolnoki Cukorgyár emberei ezen a napon raktak meg 22 ,vá- gont cukorrépával, s a Bácsalmási Állami Gazdaság is 5 kocsit élőállattal, illetve terménynyel. A Volán meg szállította innét autóival a szenet, lisztet, olajat, s az említett gazdaság is a szója- és napraforgódarát, műtrágyát. 17 vagont ürítettek ki. így 8-án rögtön tudott vagonokat kiállítani az álldmás az igénylőknek.

Ehhez azonban méltó társaknak kellett lermiök a vasút szocialista brigádjainak, az aranykoszorús Zrínyinek, s az ezüstkoszorús Kossuthnak, Petőfinek. Az idősebb generációhoz tartozó vasutasok, mint Molnár László, Máté Ferenc raktárnokok, vagy Hegedűs József pénztáros dere- kas kitartása lelkesítette követésre az olyan fiatalokat is, mint Replik Ferencné, akit azóta kisbabája, a „kis Replik” társaságában üdvözöltek otthon munkatársai. Vagy a legifjabb munkatárs, Baka Mártonné, aki idén került a vasúthoz, és határidő előtt, kitűnő eredménnyel vizsgázott beosztásában.

— Nem kényszerített-e a ki a szorító helyzet valamilyen szervezési változtatást?

— De igen. Habár tavaly is el. kezdődött már, mégis most mutatkozott meg igazán egy új módszer célszerűsége.

Turctsányi János és Molnár János szemléletesen fejti ki, hogyan gyorsították meg, s tették gazdaságosabbá például a cukorrépa-szállítást. Azelőtt ahány állomás volt, azokon naponta rakott meg 5—6 vagont répával a cukorgyár. Kis tolatómozdonyokkal tologázták azokat ide- oda, míg szerelvény nem alakult belőlük valahol. Most már különböző napokon és kevesebb állomáson rakodnak, s 30—40 kocsiból álló irányvonatot állítanak össze, amelyet nagy teljesítményű mozdonyok „zöld úton” továbbítanak a cukorgyárba. Legalább 2 nappal hamarabb ér oda a küldemény... így a vasút is összpontosítva tud gazdálkodni a vagonokkal, nem úgy, mint mikor 7—8 állomás között kellett elosztani azoktt.

Az ürítés, berakás üteme olyan, hogy napközben ne akadályozza a személyforgalmat. A szerelvények általában éjszakára állnak össze, s ilyenkor „jönnek mozgásba”.

— Mi utasok meg csak azt látjuk — és vesszük természetesnek —, hogy a vasutasok éjjelnappal a helyükön vannak. Olyan nincs, hogy „üres” lenne az állomás.

A beszélgetés alatt most először érzek személyesebb hangsúlyt a szavakon.

— Ilyenkor az ember azt váz

időt tölti otthon, mialatt ! alszik ... Tóth István

Elpazarolt milliók