Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1974. október 10. A HÉT MŰSORÁBÓL Brigádok tegnap és ma Vasárnap Mélykűton Mélykűton — csakúgy, mint bárhol az országban — mindig nagy érdeklődéssel várják, egyik legkedvesebb műsoruk, A hét jelentkezését. Nemrég annál nagyobb volt az örömük, amikor megtudták, hogy egy forgatócsoportjuk hozzájuk is ellátogat és az aktuális világpolitikai események izgalmas sodrában a nézők megismerkedhetnek azokkal a sorsdöntő változásokkal is, amelyekről a 20. születésnapját ünneplő Alkotmány Tsz számot adhat, és amelyek egyben a magyar mezőgazdaságban végbement és végbemenő óriási átalakulásokat is érzékeltetik. — Ritka vendég^ A hét falun, tsz-közgyűlésen, még * ritkábban fordul elő, hogy három napra leköltözzön az elfoglalt stáb Budapestről, sőt még vasárnap se szüneteljen a forgatás. Mi volt a legnagyobb élményük? — kérdeztem Ilkei Csaba szerkesztőt. — Nehéz volna rangsorolni valamennyiünk élményeit — válaszolt, lelkesen. *»»•*» is titkolva, hogy mé-. minőig a látottak-hallottak ^asztaliak hatása alatt all. — Reméljük, hogy a nézők is azt! érzik majd. amit mi, amikor az egyszerű szavakkal elmondott visszaemlékezésekből kitárult «lőttünk a '/gazdaság múltja, amelyből óriási erőfeszítéssel nőttek fel idáig. A rövid forgatókönyvben hangzatos cím jelzi a vezérgondolatot: „Éden a Szaharából”. A hasonlat < nem véletlen... — Borota határában, ma is van olyan rész, amin 100 év óta semmit sem változott, ettől néhány kilométernyire pedig már ott virul az ország egyik legjelentősebb tsz-szőlészete. Miből lett? Erről beszél Kiss Ignác tsz-tag. aki itt született, sokat megélt, de még mindig tisztán emlékszik a homokkal való hatalmas küzdelemre. 1963-ban láttak munkához és bizony akkor még senki sem bízott abban, hogy valaha is szőlő terem majd a homokon. Sokat kínlódtak, a szél meg fújta a homokot a szemükbe, az ingük alá, még az otthon csomagolt kenyér közé is befurakodott, úgy hogy ■ikor ették, homok csikorgott a alatt is. Ezek után minden- Ki megértheti, hogy milyen nagy dolog is a 2200 hektáros szőlőgazdaság. ez a sivatagból előteremtett éden, amelyben jövőre a legnehezebb kézimunkát is gépesítik: szüretkor már bolgár szüretelő kombájnok szedik a szőlőfürtöket. A nézőket bizonyára az is érdekli, hogy mi lehet a igazdaság sikerének titka? Hogyan jutottak idáig? — Muity Sándor tsz-elnöktől megkérdeztük, és ezt válaszolta: „A siker titka, a jó üzemi légkör. Nem lehet ott eredményesen dolgozni, ahol az emberek egymással foglalkoznak, munka helyett. Nálunk van szövetkezeti demokrácia. bárki megnézheti, másként nem is lennénk ott, ahol most vagyunk.” Hogy ezek mennyire nem hangzatos, nagy szavak, arról is meggyőződtünk. Például1 abból is, hogy szívesen és bátran kezdeményeznek az emberek. Ennek • köszönhető, hogy sohasem új költséges beruházásokban keresték a fejlesztés módját, hanem igyekeztek a! legjobban kihasználni meglevő adottságaikat. Az egész országban tanulhatnának tőlük, hogy csak egy példát említsek: ahogy a háztáji kisegítő gazdaságokat bekapcsolták a sertéstenyésztésbe az a legjobb példa arra, hogyan lehet a férőhelyek bővítése, vagyis költséges beruházások nélkül eredményesen és jól gazdálkodni. Egyetlen tsz nagyszerű kibontakozása, kihathat-e az egész nagyközség életére? Megosztják-e és hogyan gazdaságukat a tágabb közösséggel? — Ez is érdekelt bennünket, erre is kerestük a választ. Nézzük mit kapott a tsz-tői a falu? Óvodát, bölcsődét, úttörőházat, sportpályát, utat is építettek, meg felszabadulási emlékparkot. De ami nagyon fontos, az a tanyán élők és a fiatalok erőteljes támogatása. A tsz saját autóbusza hoz- za-viszi. teljesen díjtalanul a külterületen lakókat, azzal pedig, hogy megyeszik a régi tanyát, ingyen házhelyet adnak a faluban, az építkezésbe is besegítenek — nagyon megkönnyítik a bejövetelt a tanyákról. Ilkei Csaba maga is tanyán nőtt fel. érthető,. hogyI nemcsak otthon' van,< ebben, an témában, hanem • A hét stábja 3 napig forgatott Mélykűton. A kamera mellett Ilkei Csaba szerkesztő és Rórrai Tibor operatőr. • Muity Sándor tsz-elnökkel beszélget Kovalik Károly riporter. Foto: Tóth Sándor megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a tanyai emberek, sorsának alakulásával. Az Alkotmány Tsz-t már csak azért is a szívébe zárta, mert sokat tesz a tanyákon élőkért. A riportban megszólal például a 78 esztendős Gyetvai István is, aki már nem érzett kedvet a beköltözéshez, de volt egy nagy vágya, hogy egyszer villany legyen a tanyáján! A tsz teljesítette a kívánságát. — Kovalik Károly riporterrel éppen arról beszélgettünk, hogy egy ilyen biztatóan, emberséggel formálódó közösségben mi is valósággal szárnyakat kaptunk. Nagyon tetszett, ahogy itt becsülik, buzdítják a fiatalokat: ingyen házhelyet és az építkezéshez/ ingyen fuvart kapnak a tsöőljJegys sereg ösztöndíjasuk. tanul. különböző főiskolákon, egyetemeken, annyira jó a hírük, hogy néhány hónapja hozzájuk került a megyei traktorosverseny bajnoka és az országos vetélkedő második helyezettje, a 19 esztendős Csa- riyik László, ö is elmondja majd, hogyan érzi magát új helyén. Azt is .»nagyon élveztük, ahogy az egész falu drukkolt a lovasnanok sikeréért, senki sem azt nézte, hogy ez a tsz vállalkozása, tehát magánügye, hanem egy emberként fáradoztak a vendégek elhelyezésén, a falu csinosításán, az ünnepi hangulat emelésén. A „Vasárnap Mélykúton” — még ebben a hónapban képernyőre kerül, ^valamelyik októberi va- sár^npn,£A Ifét műsorában. ÉrdeB^^ej®rju®; __ V W mKk m Vadas Zsuzsa Több szamár van? Van az úgy, hogy bizonyos tárnák valósággal „csődülnek" . a fotoriporter lencséje elé. Ilyen különleges szerencséje volt azon a verőfényes napon *is, amikor megyénk déli tájait járta. Először csak egy szamár akadt az útjába, Tompa határában. Megtetszett neki a szerény kis jószág, s gazdája engedélyével lefényképezte. Megtudta eközben, hogy az állat a büszke „Vezér” nevet viseli. Szorgos, hasznos lény a kis szürke, kitűnően beválik amolyan háztáji földek megművelésére. Gazdája, Len- hart Márton, a Petőfi Tsz tagja. éppen barátjának, Farkas Károly Kossuth Tsz-beli gazdának fél hold kukoricáját ekekapázta a „Vezér” közreműködésével. Hogy jobban teljen az idő abban a melegben, kísérő társul a IS esztendős Fodor Mátyás a ódaszegődött a csacsi mellé. Mórt hát akármilyen türelmes is a szamár, az is csak beleun abba, hogy neki mindig a sorján' kell mennie. Mikor félő volt, hogy „Vezér” letér a vonalról, a kisfiú segített neki tartani az irányt. Még jóforgnán ki se ment a fotoriporter eszéből az első találkozás, máris újabb szamárfogat jött elébe. Dusnoki Lajos, a kisszállást Bács Tsz tagja és felesége gyümölcsöt szállított a gumirád- lis kiskocsival a tompái átvevőhelyre. Visszatérőben voltak ’már, s ez a „Zsuzska" szamár kiállásán is meglátszik. Kecses méltósággal szedte patáit a homokos úton. Mikor „beállt” a felvételre, niég arra is volt gondja, hogy fülét illőképpen kihegyezze. No és következett a harmadik szamár — Jánoshalmán. Itt már csak arra volt idő, hogy a gazda kilétét megérdeklődje a riporter. Elvégre nála is szó éri a ház elejét, ha aznapi fénykép-kvótája csupa „szamárságban" merül ki. Pedig jókat közölhetett a juhász — a csacsi tulajdonosa — a gumírozott kerekű kordéról, amikor a gépkocsi tovalódult mellőlük. Hangjából, mozdulataiból, somolygásából jókedvű természetére lehetett következtetni. Szállítmányként ugyancsak ekekapa lapult a kétkerekű sarog- lyájában. 'Ez viszont arra vall, hogy a juhász szamara — másodállásban — a föld mívelésé- ben is termelőerő. Biztosan jól szervezi teendőit a birkák körül, s ekekapázásra is jut ideje. Mivelhogy afféle „szamaras nap” alakult ki kollégánk aznapi termeléséből, furdalt bennünket a kíváncsiság: mennyi szamár lehet szép megyénkben, ha már véletlenül is ennyi keresztezi utunkat? Mert a ~ fotóriporteren kívül mások is úgy vélik, hogy „divatba jött” a szamár; mintha több lenne belőle. a megyében, mint . jó néhány évvel ezelőtt. Ez azonban így csak sejtés. Nézzünk utána. Sikerült is archívumunkban rálelni a KSH egyik kiadványára, a Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970 fő- című kötetre. „Községsoros” adatokat találunk ebben az egész országra nézve a bivaly-, szamár-, öszvér-, kecske- és baromfiállományról. SKissé fájó szívvel konstatáltuk, hogy a szürke kis szamár nyilvántartását mind eleink, mind az utókor mostohán kezeli. Megyénkből is — községenként és summázva — csupán a következő esztendőkről vannak adatok. Eszerint így festett a szamár- állomány: . 1895-ben '814 — 1911-ben 442 — 1935-ben 169 — 1942-ben 209 szamár létezett a megyében. Aztán megállt a kutató tudományunk. A következő évszám 1966 volt — az is kipontozvaA' Megkerestük a KSH megyei igazgatóságának illetékesét, előre is bocsánatát kérve, hogy ilyen „szamársággal” zavarjuk, s megérdeklődtük, mennyi napjainkban a szamár Bács-Kiskun megyében? Precíz volt a válasz: 1972. március 31 -én 459 fő szamár élt ezen a tájon. Lúmcsak: több, mint 1911-ben, Mi a titok nyitja? Bizonyára több is van. Részint a juhászatot is jobban felkaroljuk, mint mondjuk az ötvenes években, részint — mint képeinken is láttuk — fölfedezték hasznosságát a háztáji művelésben. Es még valami. Megfaggattuk a/: adóhivatalt, árulja már el, hogyan is áll a szamár adója a lóéhoz képest? — össze se lehet hasonlítani a két adót — hangzott a felelet. A szamárnak nincs adója. Tóth István—Tóth Sándor 1 Érdemes lenne egyszer fölkutatni a brigád szó pontos eredetét. A nyelvészeti kutatás izgalmas társadalomtörténeti adalékokkal szolgálna a ma emberének, akinek a brigád lassacskán munkahelye természetes környezetét jelénti. Munkában összekovácsolódott, erős, újabb célok elérésére serkentő közösséget —•• a hovatartozás biztonságát, mint az otthoni, egyetértő családok. Pediig ez a szó mást is takar. A hétköznapi, kenyérkereső munkához csak az utóbbi időben kapcsolódott. A brigád: harci egység. Az európai népeknek évszázadokon át a háborút idézte a mai, munkát, békét, alkotást megtestesítő kifejezés. A fogalmak változása: a gondolkodás, a társadalom változása. Szocializmust építő harminc évünk jellegzetes eredményei a fogalmak változásán is lemérhe- tők. A brigád szó jelentésváltozása csak egyetlen az átminősü- lések közül, mégis magában hordozza, fölmutatja a többieket. Röviddel a felszabadulás után alakultak meg az, első munkabrigádok. Együttes munkára szövetkeztek, úgy akartak belépni a tulajdonukba, hatalmukba kerülő gyárba, hogy minden egyes napon önmagukat gazdagítva térhessenek haza. Ami a fiataloknak ma történelem, az első brigádtagoknak saját fiatalságuk és a néphatalom ifjúkora. Még csak néhány lélegzetvételnyire volt a lét közvetlen veszélyeztetettsége, de éppen ezért lett pontos, elté- veszthetetlen a következő lépés,. Az elcsendesült fegyverek tövében megnyílt a lehetőségek egyre táguló horizontja, kézzelfogható közelségbe kerültek történelmünk áhított sorsforduló^. A munkások, at értékek mindenkori, megteremtői, végre gazdái lehettek saját sorsuknak. Az első munkabrigádok megmutatták mire képes a munkás, ha kizsákmányolói helyett magának dolgozik. Újjáépítették a gyárakat, megalapozták a szocialista gazdaságot. A szocializmus építésének ebben az első, nagy csatájában a brigádok álltak az élen. Ott állnak ma is. Vállalják a kor parancsát, felismerik és teljesítik a fejlődés követelményeit, A munkabrigádokból felnőtt szocialista brigádok már a gazdaság és az emberi tulajdonságok együttes formálását vallják feladatuknak. Nem kevesebbet, mint a szocializmus teljes lehetőségeinek birtokba vételét vállalták ezzel. A munkaeszközök fölötti uralomhoz párosulóan az emberi sors irányítását. Az emberek boldogsága, harmóniája nem az egyén magánügye többé, hanem a közösség célja. A szocialista brigádok mindennapi életében most annak vagyunk tanúi, hogy miként értelmezik ezt a mai körülmények között. Akkor is erről van szó, ha iskolába járó társaik helyett mások vállalnak rendszeresen délutáni műszakokat, és akkor is ha vasárnap az egész brigád egyik tagja házépítésénél segít. A kézről kézre járó könyvek, a színházban eltöltött esték, sem beszélnek másról. A gyermekotthonokba látogató brigádok, az egyedül élő öregeket'támogatók, a környékbeli iskolákat és a gyáruk tájékát' egyaránt szépí- tők, nyíltan felelősnek tartják magukat távolabbi környezetükért. Maguknak is örömet szereznek, miközben másokról gondoskodnak. Teszik amit1 szívük, kptelességérzetük diktál, és közösségi gondoskodásuk csiszolódik, erősödik. Vélemények szembesülnek, döntések születnek, igények támadnak, tapasztalatok ' halmozódnak munkahelyük termelésétől független ügyekben is, mert úgy tartják, rájuk tartozik, közük van hozzá.. Harc ez is, nyugodtan kimondhatjuk. Napi küzdelem során dönt egyre többször a „mi” az „én” helyett nemcsak a munkában, de az élet minden területén. A sorrend mindenki nyereségére cserélődik föl. A személyes elfogultságok, önös érdekek leküzdése az élet valódi értékei fölismerésének, megbecsülésének ad helyet. A szocialista brigádok ezeket az értékeket képviselik, amikor együttesen vállalják a gazdasági és emberi érdekek szolgálatát., V. E. Méltók a címhez Gara 1967-ben nyerte el a Határőrközség címet. Az eltelt hét év alatt a falu fejlődésével együtt a lakosság és a katonák kapcsolata is tovább szilárdult. A krónikások feljegyzése szerint a XV. században Garán csak 25 adózó ház állt és a község csak a XIX. században indult fejlődésnek. Amikor a XIX. század végén megkezdték. Baja—Zombor—Újvidék vasútvonal kiépítését. 1895. február 4-én a községbe is befutott az első vonat. A két világháború között i villanyt és mozit is kaptak a garaiak. A felszabadulás előtt a lakosság jelentős része törpebirtokos volt. A közelmúltban egyesült termelőszövetkezetek tagsága a Vörös Csillagba tömörült. A közös gazdaság 4500 hektár földterülettel, ezernél több szarvasmarhával, 2575 darab sertéssel, közel 2000 juhval, száznál több lóval, sok modern mezőgazdasági géppel, gazdasági objektumokkal rendelkezik. Tavaly a. tagok egy főre eső havi jövedelme 2327 forint volt. A magyar, délszláv,, német ajkúak községe orvosi rendelőkkel, egészségügyi házzal, óvodákkal, bölcsődével, . jó ivóvizet adó törpe vízműhálózattal és sok másfajta közületi objektummal, különböző szolgáltató egységekkel rendelkezik. Az egészségügyi gyermekotthon száz nőnek teremt munkalehetőséget. ~A férfi fehérneműgyár kihelyezett üzemében is sok nő talált állandó munkahelyre. A lakosság szorgalmát, aktivitását jelzi, hogy például tavaly a társadalmi munkájuk értéke közel kétmillió forint volt, de ezt az összeget ebben az évben már májusig elérték. Egyebek mellett háromezer rózsát, kétezer fát ültettek, s ebből a munkából a helyi határőrök is derekesan részt vettek. A garai emberek a határőröket is — bár azok az ország különböző helységeiből kerültek id? — helyi lakosnak, szinte „családtagnak”! tekintik. a falusiak és a határőrök kölcsönösen tisztelik egymást, s a falu lányai szívesen szórakoznak az egyenruhásokkal is, s a hely; fiúkkal egyenrangúnak tartják őket. # Lenner Péter bácsi kertjében. A termelőszövetkezet és az állami gazdaság olyan formában is segíti a határőrizetet, hogy az 50 méteres sávba csak alacsony nö- .• vésű kultúrnövényeket ültet, s a határrendre vonatkozó előírásokat is betartja. A katonív viszont a határőrzéshez szükséges technikai eszközöket úgy alkalmazzák, hogy a földeken dolgozó gépek és emberek munkáját ne akadályozzák. Matos . István, tsz-elnök mondta: Földjük nyolc kilométer hosszan közvetlenül. az államhatár mentén húzódik. A földeken dolgozó tsz-tagok és a határt vigyázó katonák egymásra utaltsága objektív. A határőrök miközben a harci feladatukat látják el, a tsz javait is őrzik; a dolgozók pedig mindennapi munkájuk közben jelzik és fülön csípik a dissziden- seket. Lenner Péter bácsi négy esétben fogott el határsértőket. ■ Garán a lakosok hazafisága a határsértők elleni. harcban is konkrétan megnyilvánul. Ebben a községben nap mint nap tapasztalható, hogy áz 1967-ben önként vállalt kötelességüket teljesítik is: mindent megtesznek a község határszakaszának biztonságos őrzéséért. Gazsó Béla
