Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 9.

Tanuló fémmunkások Katonai rangot kaptak

„A folyamatos és állandó művelődés szükségességének fel- ismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötelezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére.” Többek között ez áll az MSZMP 1974. március 19—20-i üléséről kiadott közleményben, annak a közművelődés helyzetével és feladataival foglalkozó részében. Ellátogattunk a megyeszékhely egyik legnagyobb üzemébe, a Fémmunkás Vállalat gyárába, ahol Szűcs Béla személyzeti osztályvezetővel a helyi tennivalókról beszélgettünk.

— Egyik' legfontosabb feladatunk a dolgozók művelődésének elősegítésére a gyár sajátos helyzetéből adódik — mondotta Szűcs Béla. — Meglehetősen kiterjedt üzemünk vonzáskörzete, munkás- állományunknak körülbelül ötven százaléka tanyákról, községekből jár be naponta. Az ingázók jelentős hányada nem fejezte be az általános iskolát a maga idejében. Jelenleg mintegy háromszáz emberünknek hiányzik egy vagy két osztálya. Intenzív tanfolyamon vagy átképzésként a hat osztállyal rendelkezők is előbb-utóbb szakmunkássá válnak, s jól megállják a .helyüket a termelésben. Nem rendelkeznek viszont a műveltség alapelemeivel, amit az iskola ad meg, s ami feltétele a tudás egyéni úton való gyarapításának és az esetleges továbbtanulásnak. Ezért jelenlegi legfőbb feladatunk ezeknek a munkásoknak a hozzá- segítése ahhoz, hogy ismereteiket a hetedik-nyolcadik osztály elvégzésével kiegészítsék.

— Hogyan támogatja a gyár vezetősége a dolgozókat az általános iskola befejezésében?

— Először is; oktatásuk itt a gyárban, kihelyezett osztályokban történik. A tanév — az 1972-es művelődésügyi miniszteri rendelet alapján — mindössze 160 tanítási órából áll, amiből egy alkalomra négy óra esik. Két órát a fizetett munkaidő alatt hallgathatnak végig a tanulók, s csak a másik kettőt kell a szabad idejükből rááldozniuk. A vizsgák előtt korrepetálást szervezünk felkészülésük könnyebbé tételére. Ösztönzésül két nap jutalomszabadságot és ötszáz forintot adunk az általános iskolát befejezőknek. Természetesen tanulmányi szabadságot is kapnak, .annyit, amennyit a rendelkezések előírnak.

— Az érdekeltek élnek a kedvező lehetőséggel?

— Januárban tizennyolcán fejezték be eredményesen a nyolcadik osztályt. Júniusban a hetedikből huszonhármán vizsgáztak le. Most ősszel harmincötös létszámú nyolcadik osztályt indítottunk, s remélhetőleg valamennyien célba is érnek, nem lesz lemorzsolódás. Családi okok, valamint a bejárás nehézségei miatt sajnos, eddig elég sokan abbahagyták a tanulást.

— A középiskola vonzza-e a Fémmunkás dolgozóit?

— Évről évre növekszik esti vagy levelező tagozaton tanuló dolgozóink száma. A férfi fizikai munkások leginkább gépipari szakközépiskolába, a nők pedig gimnáziumba, közgazdasági szakközépiskolába iratkoznak. Az idén nyolcvanan járnak a három iskolatípus valamelyikébe. A szakmunkások hároméves középiskolájában 43-an kezdték meg az első tanévet. Külön „fémmunkás-osztályt” alakítottak számukra a Gépipari és . Automatizálási Főiskolán, ahol ez az oktatás történik. Az általános műveltség megalapozásán kívül a második és harmadik évben olyan szakismereteket is szereznek ennek a csoportnak a tagjai, amelyek a gyár termelésében jól hasznosíthatók.

— Felsőoktatási intézménybe jutpák-e el innen munkások?

— Csak kisebb számban, mert a legtöbben megelégednek a középiskolai végzettséggel. Követendő példaképpen Zombori Mátyás üzemvezetőt és Jankahidi Attila szerkesztési csoportvezetőt említhetem, akik fizikai dolgozók voltak, és nagy szorgalommal, kitartással üzemmérnöki oklevelet szereztek. Jelenleg csak Nagy János hegesztő jár a GAMF- ra, aki a budapesti előkészítő

tanfolyam sikeres befejezése után középiskolai érettségi nélkül kerülhetett a főiskolára.

— Hol térül meg az a befektetés, amit dolgozóinak tanulására áldoz a gyár?

— A „szellemi beruházások” hasznát nem lehet számszerűen, forintértékben kifejezni, bár nem kétséges, hogy végső soron befolyásolják a termelés eredményességét.

Káderpolitikánknak az az egyik alaptétele, hogy a vezetői beosztásokat' belső előléptetéssel töltjük be, külső felvételhez csak kivételes esetben folyamodunk. A saját dolgozóinkat ismerjük, tudjuk, ki milyen feladat ellátására alkalmas. A jelenlegi termelésirányító gárdának körülbelül 80, a műszaki állománynak pedig 40 százaléka saját nevelésű szakember. Káderpolitikánk említett irányelvét csak úgy követhetjük,, ha az utánpótlás neveléséről folyamatosan gondoskodunk. Munkásaink magasabb képzettsége tehát kettős értelmet nyer: műveltebb emberek lesznek, pályájukon is előbbre léphetnek, ugyanakkor a gyár számíthat rájuk a termelés személyi feltételeinek a javításánál. Azt mondhatjuk, hogy ilyenformán az egyéni és a közérdek egysége va- ■ lósul meg.

— A . középiskolát elvégzőket mennyire csábítja az iroda?

— Nem túlságosan, de ez jó is így, hiszen a műhelyekben nagy szükség van a tudásukra. Körülbelül a húsz százalékuk kerül át műszaki állományba.

— Jó, és a gyárhoz hű emberek lesznek-e, akiket segítenek a magasabb képzettség megszerzésében?

— Általános tapasztalatunk, hogy a munkásból lett műszakiak, termelésirányítók nagyszerűen megállják a helyüket, s a magasabb végzettség birtokában hűek maradnak a gyárhoz.

Szűcs Béla személyzeti osztály- vezető elmondotta még, hogy a Fémmunkás Vállalatnál 18-an marxista középiskolába, 7-en pedig esti egyetemre járnak. Sokan vesznek részt különféle tanfolyamokon, amelyek a dolgozók, és vezetők szakmai és politikai továbbképzését szolgálják.

A. T. S.

Kunbaján a közelmúltban került sor a Határőrközség megtisztelő cím átadására. A mélykúti úttörők1 fúvószenekarának pattogó muzsikájára az ünnepi díszbe öltözött futballpályán gyülekeztek a község lakói, az állami gazdaság és a termelőszövetkezet több száz dolgozója.

A díszemelvényen helyet foglaltak a kiskunhalasi járási párt-, állami és tömegszervéze- tek vezetői, a fegyveres alakulatok parancsnokai, a község vezetői és a határőrzést kiemelkedő eredménnyel segítő (dolgozók. A határőrség országos parancsnokságát Balogh Sándor ezredes képviselte. A megnyitó után Is- pánovits Márton, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy Kunbaja lakói rászolgáltak a határőrközség megtisztelő címre. A község lakói a fáradságos munka mellett nagyon aktívan és eredményesen teljesítik vállalásaikat a határsértők és bűnözők elleni küzdelemben is. Székely András autóbuszkalauz, Va- nyó Károly önkéntes rendőr, Siskovics József mezőőr, Dra- hos János tsz-gazda több esetben nyújtott segítséget disszidensek leleplezéséhez. Kúnbaján nemcsak az idősebbek, hanem a legifjabbak, az úttörők is eredményesen dolgoznak együtt, a határőrökkel. Kunbaján tehát évek óta a falu apraja-nagyja közyetA község által adományozott vörös selyemzászló.

lenül is részt vesz a határőrizeti munkában s ezért érdemelték ki a megtisztelő címet.

Az ünnepi beszéd után Dudás István határőr alezredes köszönte meg a dolgozók határőrizet iránt tanúsított felelősségét, s az országos parancsnok megbízásából Valinszki Lászlót, Franek Jánost Kiváló Határőr jelvénnyel tüntette ki. Az államhatár őrizetében végzett kiemelkedő munkájáért több dolgozó jutalomban és dicséretben részesült. A határőrök munkájának segítéséért

a Kunbajai Állami Gazdaság a Béke I Csillaga Tsz, a Vegyipari Ktsz, az ÁFÉSZ, a községi tanács és az általános iskola minden dolgozójának, az úttörő-ha- tárőrszakaszok tagjainak külön • is kifejezte köszönetét és elismerését.

A kitüntetések és oklevelek átadása után az őrs katonái a község dolgozóitól vörös selyemzászlót kaptak ajándékba, amelyet az alegység ifjúsági klubjában helyeztek el.

Gazsó Béla

Egy elsárgult újság margójára

OLVASÓINKÉ A SZŐ

ELLENVÉLEMÉNY GO-KART-ÜGYBEN

Lapunk szeptember 4-i számában glosszát közöltünk Go-kart pályás lakónegyed címmel. Ebben beszámoltunk a kis négykerekű járművek fülsiketítőén zajos versenyéről. melyet nemrég rendeztek meg a kecskeméti Leninvá- rosban. Kifejeztük aggályunkat a helyszín kevésbé szerencsés megválasztását illetően is. majd sorainkat így fejeztük be:

;; Vér, azt mondják, nem sok folyt. Az egyik „versenyparipa” ugyan nekiszaladt a közönségnek,

• de a versenyző nem sérült meg. Két néző is „csak” súlyosan és négyen könnyebben. Mert, hiába, hol vagyunk mi még a valódi nagy autóversenyek és amerikai popfesztiválok hangulatától!

írásunk — amint az várható volt — széles körű visszhangot váltott ki. Sokan egyetértettek álláspontunkkal, melyet az efféle versengés okozta kellemetlenségek egész sorával támasztottak alá. De szép számmal akadtak olyanok is, akik másként gondolkodtak. Máthé Mihály kecskeméti lakos teljes mellszélességgel a go-kartosok védelmére kelt.

Levelének első részében kétségbevonja, hogy a közvélemény nevében ragadtunk tollat go-kart ügyben. Mi ugyanis — szerinte — hajlamosak vagyunk arra, hogy a néhány embernek nem tetsző dolgot az egész kollektíva véleményeként tárjuk a nyilvánosság elé. Az is hibánk, hogy túl hamar kritizáljuk, vagy utasítjuk el az újat. Pedig régebben nem voltunk ilyen konzervatívak. Itt utal a megye- székhely centrumában a nem is távoli múltban megrendezett gyorsasági motorversenyre,

amelynek láttán nem emelte fel szavát a sajtó, sőt egyetlen néni sem kezdett el imádkozni a világvégétől való félelmében, mint ahogyan most ilyen esetre is hivatkozik a vitatott cikk.

Ezek után leszögezi olvasónk, hogy a technika korában a szabad idejüket kellemesen, hasznosan eltölteni szándékozó fiataloknak a körhinta, a céllövölde, esetleg a Luna-park helyett az izmokat mozgató, felfrissülést eredményező testedző elfoglaltságot kell ajánlani. Így a go-kart versenyt is, amely — ha a szabályokat tiszteletben tartják a versenyzők — szintén érdekes, látványos és izgalmas sportprogram, semmivel sem jelentéktelenebb a többinél. Viszont egyáltalán nem hasonlítható a kedélyek felkorbácsolására apelláló amerikai popfesztiválok hangulatához, vagy az „élet-halál harcot’’ kívánó nyugati autóversenyekhez.

A levél végezetül így summáz: igenis szükség van a go-kartosok nemes vetélkedőjére, s a „hírős” város sportélete Szegényebb lenne, ha többé nem engedélyeznék ennek, a lakosság döntő többségének érdeklődését felkeltő rendezvény megtartását.

A szerk. megjegyzése: Az enyhén szólva túlzásoktól sem mentes olvasói vélemény kapcsán nem óhajtunk vitát indítani, folytatni, a pro-kontra reagálásokat a többi olvasóinkra bízzuk. Fenntartjuk azonban á korábbi nézetünket, miszerint a szokásosnál zajogsabb sportprogram színhelyéül a jövőben ideálisabb terepet kell kijelölni Kecskeméten, mint a lakóházak közvetlen környéke.

MIRE VALÓ

A MENETJEGYPÉNZTAR?

A címbeli kérdésre magától értetődő a felelet: az utazáshoz szükséges biléták eladására. Sajnos, a gyakorlat néha megcáfolja a józan ész logikáját. Egv ilyen esetről informált bennünket Barna Gergely, Solt, Népköztársaság út 24. szám alatti lakos.

Szeptember 10-én, kedden járt Kecskeméten, hogy a tönkrement szemüvege helyett újat vásároljon. Mivel a, városközponti OFO- TÉRT-üzlet áruátvétel miatt csak 15 órakor nyitott ki, s addig még bőven volt ideje, így elballagott a MÁVAUT-pályaudvarra, s megváltotta -gz aznapi hazautazásra jogosító menetjegyét. Fél háromkor történt mindez. Aztán Visszatért a centrumba, lebonyolította a vásárlást, majd ismét a buszállomáshoz ment. A 16 óra 30 perckor induló — Solton át Kalocsáig közlekedő — járatra szállt fel. A kalauz azonban rögtön figyelmeztette, hogy a két órával előbb vásárolt menetjegye már érvénytelen, ezért e járathoz megfelelően módosíttassa a dátumozást. A pénztáros minderre nem volt hajlandó, viszont rutinos mozdulatok közepette gyűrte összeg tépte szét a 26 forint értékű jegyet. .És megjegyezte: máskor buszon vegyen menetjegyet. Olvasónknak természetesen újra meg kellett váltania a bilétát. Nagyon bosszús lett akkor a ráfizetés miatt, de ma is az. És igényt tart az összeg megtérítésére. És arra is választ kér, mi célt szolgál az olyan jegypénztár, amely használhatatlan menetjegyet árusít, vagyis óhatatlanul megkárosítja az utasokat?

Az autóbusz csikorogva fékez a Dávodi Községi Tanács impozáns épülete előtt. Vele szemben a napokban átadott, kibővített általános iskola, ahová jól öltözött vidám gyerekek érkeznek.

Az orvosi rendelő előtt sorban állnak az emberek, hogy eleget tegyenek a kötelező tüdőszűrővizsgálatnak. Fertőző tbc-st egyet sem találtak. A gyógyvizéről ismert, gyönyörűen parkosított strand zárásra készül, ősz van. A határból teherautók szállítják a kukoricát az Augusztus 20. Tsz .korszerű szárítójába. Az utca két 4féléiP a betonjárdákon munkába siető emberek, a boltok teli árukkal és 'vásárlókkal.

Mindezt pár perc alatt láttam, miközben kerestem az omladozó aádfödeles dávodi viskókat. Zsebemben egy elsárgult újságlap. a Felső Bácska 1937. november 30-i száma, melyet néhány perc múlva már együtt olvasunk a tanácselnökkel, ragyogóan berendezett elnöki szobájában.

A háromhasábos cikk címe: „A bácskai falvak életéből”.

„Nehezen virrad ilyenkor novemberben. Már 7 óra felé jár az idő, mire a szakadozott, rongyos ködrámákból kibontakozik az ismerős kép: egy szomorú magyar falu, dülédező nádfödeles viskóival, a folytonosan ugató kutyákkal.

... A járda nélküli utcákon didergő iskolás gyerekek dagasztják faklumpáikkal a sarat. Ha megkérdezném egyiktől — másiktól, hogy mit reggelizett, vagy hogy mit fog majd ebédelni, bizonyára elkomorodna a vidám arcocska.

__ Háromszáz olyan család

v

an, akiknek semmijük sincs. Ha a püspökpusztai és frigyespusztai uradalmak nem lennének itt, akkor ez a nép már rég kipusztult volna.”

Kopogtatnak a tanácselnök szobájának ajtaján. Zeller Pál, a dávodi tsz nyugdíjas, volt elnöke lép be az ajtón.

— Jó, hogy jön Pali bácsi — fogadja az elnök szívélyesen — ha valaki, akkor majd ő elmondja élő szóval, is. ami az újságcikkből kimaradt.

Pali bácsi helyet foglal, beleolvas a régi újságba, máris visszaszállnak gondolatai a Tégi világba.

— Ügy emlékszem, mintha ma lett volna. Tudja, a jót könnyen megszokja az ember, de a rosszat míg' él. soha nem felejti. 1937-ben Dávodon két osztály járt egy tanterembe, ahová 90 gyereket zsúfoltak be. Mire eljött a József-nap, jó részük elment varjúpásztornak, napszámosnak, vagy kalászszedőnek.

Én a tőlünk 15 km-re fekvő püspökpusztai uradalomba jártam az erdőre fát vágni többed- magammal. A csikorgó hóban néha térdig gázoltunk. Útközben négy „állást” csináltunk, hogy megpihenjünk. Vállunkon fejszenyélen lógott a bogrács. Ott kosztoltunk, magunknak főztünk. Télen is kukoricaszár-kunyhóban ..aludtunk. A fejünknél megfagyott a kenyér. Néha- a szarvasok lelegelték a kukoricaszárát fölöttünk.

Urbán Jóska — aki mindig-velünk járt — még olvasni; számolni sem tudott. A fizetést előtte kellett kiraknunk úgy, hogy mindenki elé egy pengőt raktunk. Csak abból tudta meg. hogy igazságos az'elosztás, hogy mindenki előtt egyforma magas rúdban állt a pénz. Egy héten egyszer mentünk haza élelemért meg má$ik váltás ruháért. A napszám 8 kg liszt volt a püspökpusztai bérgazdaságban.

Pali bácsi elhallgatott. A régi újságcikk és a valóság néhány percre egybeolvadnak szavai nyomán. Aztán 3? évét ugorva fáradt tekintetére visszalopakodik a nyugalom, az elégedettség.

— Amikor idejött — mondja felém fordulva — kereste a nádfödeles omladozó viskókat. Hát ha nem is nádfödeles, nem is omladozó, meg nem is viskó, de jó néhány igen szép családi ház már sorakozik a községünkben. A régi újság azt írta, hogy a községnek 5 kútja van, de ivásra már nem nagyon alkalmas. Hát akkor most írja meg, hogy ma törpe vízmüvünk van 53 utcai kifolyóval és 400 lakásba bevezették a vízvezetéket. A felszabadulás után 400 új lakás, épült nálunk, szinte egy egész új község. Áruház, orvosi rendelő, kultúrház, önkiszolgáló bolt. Mondjam még tovább?

Talán még annyit, hogy az 1937- ben Dávodon didergő faklumpában sarat dagasztó gyerekeknek ma 22 millió forintja van a postán és a takarékszövetkezetben.

Nézem, nézem az öreg Zeller bácsit, aki tudomásom szerint odahaza a Munka Érdemrend ezüst fokozatát őrzi szekrényében. Közben arra gondolok, hogy a püspökpusztai és frigyespusztai uradalmak már régen nincsenek, de a dávodi nép mégsem pusztult ki.

Szabó Ferenc

Jegesmedvék hazája

A Déli-sarkvidék királya — a ■ jegesmedve — békésen alszik a Szovjet Mezőgazdasági Minisztérium Természetvédelmi Központi

I.aboratóriumának, kutatói előtt.

i Az expedíció a Vrangel-szige- ten folytat tudományos kutatómunkát. tanulmányozza a fehér medvék életét. A tudósok meg akarják határozni a medvék számát. súlyukat, és elterjedésük jellemzőit

Ezeknek á kérdéseknek a megválaszolása lehetővé teszi, hogy jobban tudják őrizni az értékes állatokat, melyeknek száma az utóbbi tíz esztendőben jelentősen csökkent. A jegesmedvék védelmében megtiltották vadászatukat és a Vrangel-szigeten védett területet jelöltek ki számukra. , (APN — KS)

A kutató adatokat jegyez fel a békésen alvó jegesmedve mellett.

9 A Vrangel-szigeten a Szovjet Mezőgazdasági Minisztérium Központi Természetvédelmi Laboratóriumának munkatársai a jegesmedvebocsokat is összeszámlálják.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Horváth István, Kecskemét: Köszönettel vettük a város óvodai ’gondjainak enyhítését célzó Írásbeli javaslatát. A megvalósítás lehetőségével felkérésünkre foglalkoztak az illetékesek, akik közölték szerkesztőségünkkel, hogy a László Károly utca végén levő házingatlan — mely óvoda, vagy napközi otthon kialakítására egyaránt alkalmas — nem tanácsi tulajdon. Sajnos a közeljövőben megvásárlására, birtokbavételére ’sincs mód, ugyanis az érdekelt szerv az épület helyiségeit Igazgatási feladatok ellátására fogja használni. Mint arról értesültünk, az óvodákba férőhely hiányában fel nem vett gyermekek ügyét továbbra Is napirenden tartja a helyi tanács, s adandó alkalommal meg la teszi a szükséges intézkedéseket, sőt a lakosság támogatását, segítségét is Igénybe veszi.

Máthé Gyuláné, Debrecen: Amennyiben ön nem állapodott meg előzetesen a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezettel, hogy a részére átadott must- és bortermése ellenértékéből tíz százalékot levonjon a közös alap fejlesztése elmen, úgy a hiányolt összegre jogosan tart igényt. Követelése ügyében forduljon a Kiskőrösi Járásbírósághoz.

Miké József né. Mélykút: Édesapja kissé bonyolultnak tűnő adóügyét közbenjárásunkra tüzetesen kivizsgálták a pénzügyi szakemberek, s megállapításukat levélben közölték velünk. Ebből kiderül, hogy a több mint 900 négyszögölnyi telek 1973-ban még Kiss Gombos Pál tulajdona volt, Így hát a

múlt évre előirt adóját indokolatlanul törölte a nagyközségi tanács.. A kiskunhalasi járási hivatal elnöke később hatályon kívül helyezte e döntést, s elrendelte az összeg megfizetését. A helyszíni ellenőrzés során Ismét bebizonyosodott, hogy a nevezett, aki azóta már értékesítette a földingatlanát, jó anyagi körülmények között él — hozzátartozóit is jelentős^ összeggel segíti —, tehát* az adóbefizetési kötelezettségének teljesítése nem ütközik akadályba. Ha a másodfokú határozattal mégsem ért egyet, ügyével a területileg illetékes járásbíróságot keresse meg.

Összeállította: Veikéi Árpád *

Konténervonatok: a Csendes-óceán partjától Csapig

A Szovjetunió közlekedésügyi minisztériuma jóváhagyta a távol-keleti Asztafjev-foktól Bresz- tig és 'Csapig közlekedő irány vonatok menetrendjét. Ezzel befejeződött a. Nagy Transzszibériai Vasútvonalon bonyolított konténeres tranzitszállítás rendszerének kiépítése.

E fővonalon Japánból is szállítanak majd árukat Nyugat-Euró- pába. Okohamából Rotterdamig ugyanis a Panamai-csatorna érintésével 23 200. Afrika körül pedig 27 000 kilométer a tengeri út, míg Szibérián keresztiül a szállításoknak csak 13 870 kilométert kell megtenni. Az ilyen együttműködés kölcsönösen előnyös, mind a szállíttató, mind a szállító ország számára. A japán fél jelentős ösz- szegű költségeket takarít meg ezzel a szállítási móddal, ugyanakkor a Szovjetunió is tetemes bevételhez jut.

(APN —KS)

l