Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 30. Gazdaságpolitika Korszerű tápanyag-felhasználás - magasabb termés Bács-Kiskun megyében az állami gazdaságok szőlőinek összes területe 8351 hektár, a gyümölcsösöké 4333 hektár. Ez mindössze 16 százalékát teszi ki a gazdaságok összes területének, a termelési értéküknek azonban a 40 szá- i zalékát jelenti Ebből következik, hogy többségében a szőlő- és gyümölcstermesztés határozzá meg a gazdálkodás eredménvességét. Az ültetvények zömét az első és a második ötéves terv időszakában telepítették. Akkor ennek a munkának az alapgondolata a legkedvezőbb területhasznosítás volt. Nem tekintettek a termesztés, elsősorban a távlati termesztés gazdaságosságára. Ezért telepítettek be szántóföldi művelésre1 kevéssé alkalmas területeket, amelyeknek. jelentős része az intenzív szőlő- és gyümölcstermesztés követelményeinek sem felel meg. Kevés kivételtől eltekintve gyenge termőerejű, rendkívül alacsony tápanyagtartalmú, s 0,5 százalék körüli, helyenként még ennél' is kisebb humusztartalmú talajokra kerültek a szőlők és gyümölcsösök. A telepítés időszakában a szerves anyagból és a műtrágyából sem volt elegendő! Mindezek következtében a külterjes termelési körülmények közé telepített ültetvények nem kapták meg azt az induló növekedési erélvt. amelyet ma már a versenykénes ültetvénynél elengedhetetlennek tartunk. Hiányzott az a tápanyagtartalék is, amelyre a nagy termés eléréséhez mindenképpen szükség van. Ilyen körülmények között az ültetvények gyenge tápanyag-ellátottsága mint környezeti adottság jelei ú. Ennek áthidalására az állami gazdaságok 1967-től kezdve ugrásszerűen megnövelték a műtrágya felhasználását. A gyengén beállott ültetvényeken a talaj, valamint a növény tápanyagtartalmának a növelése volt a talajerőpótlás alapvető feladata.-Az'arányokra ytlena vpltak?'tekinfeteß iOOti-ban.' hektárjrfífent £•// kilo- gramirr hatóanyagú74 műtrágyát használtak fel. Három évvel később hektáronként 16—17 mázsára, hatóanyagban pedig 505 ki- lograt ara nőtt a felhasznált műtárgy mei uiyisége Mi lezek következtében a költségek is nagy mértékben megnövekedtek. . műtrágyaadagok emelkedésével ugyanis nem állt arányban a terméseredmények alakulása. A tápanyag-gazdálkodásban a mennyiségi szemlélet uralkodott és a helyes arányok kialakítását nem tartották szem előtt. Ezt a szemléletet mindenképpen felül kellett vizsgálni és megváltoztatni, hiszen az ültetvények termőegyensúlya felborult. Részben ennek a jelenségnek tudható be. hogy a Bács megyei Állami Gazdaságok Társulása ■Szakszolgálati Állomása még 1968-ban hozzáfogott a levél- és talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-visszapótlási szaktanácsadáshoz. Kezdetben a1 vizsgálatok a kertészeti területnek csupán a 15—16 százalékára terjedtek ki, ma már az egészet felölelik. Az állomás laboratóriuma 1968-ban 450 levél- és 820 talajmintát, 1973-ban pedig 3420 levél- és 4600 talajmintát vizsgált meg a szak- tanácsadás számára. Időközben a szakszolgálati állomás kidolgozta a helyi adottságok figyelembevételével, a szaktanácsadáshoz szükséges optimális határértékeket, mivel a ko-' rábban összegyűjtött adatok jelentős része használhatatlannak bizonyult. A vizsgálati eredmények. alapján az eddigi gyakorlattól eltérő 1 műtrágyázási módot dolgoztak ki, amelyet Bács-Kis- kun megye 11 állami gazdaságában ma már általánosan alkalmaznak A laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott, tudományosan megalapozott tápanyaggazdálkodási szaktanácsadás- és ennek gyakorlati alkalmazása folytán, Bács-Kiskun megye ; - lami gazdaságaiban az ültetvények termőegyensúlya fokozatosan javult, és a hozamok 1970-től kezdve emelkedtek. A műtrágya- arány megváltoztatása a növény tápanyagösszhangjának a visszaállítását eredményezte, és megszüntette az évenkénti nagy termésingadozásokat. Bebizonyosodott. hogy a terméshozam növekedését döntően a tápanyagnak a helyes aránya határozza meg. Ennek a felismerésnek köszönhető, hogy Bács-Kiskun megye állami gazdaságaiban a szőlőültetvények átlagtermése 1970. és 1973 között hektáronként 3 mázsáról 86,2 mázsára, az almaültetvényeké 128.4 mázsáról 153.1 mázsára növekedett. A tápanyag ^dálkodásban fokozatosan bevezetett új módszerek a termés növekedését, s ennek folytán, a szőlő önköltségének 30. az alma önköltségének 20 százalékos csökkentését eredményezték. 1973-ban a megye államai gazdaságai hektáronként át- lagosan 8630 forint, a gyümölcs- íermes’átélb^n pedig 9360 forint ágazatán eredményt értek el. A megye állami gazdaságai szűk- . ségesnek tartják az ültetvények termőképességének jobb kihasználásához a tápanyag-gazdálkodá- . sí szaktanácsadás továbbfej lesz- I tését. Ez alatt a műtrágyázási mód tökéletesítését, a tápanyag- arányok finomítását, új műtrágyafélék alkalmazását és a tápanyag hatásfokának jobb kihasználását értik. Az 1970 ' novemberben megtartott megyei pártértekezlet az állami gazdasági dolgozók számára a mezőgazdasági termék mennyiségének nöyelését. minőségének javítását és a gazdaságosság fokozását jelölte meg fő feladatként. A megye gazdaságai a szak- szolgálati állomás által nyújtott szakmai segítséggél a párthatározat végrehajtásában tettek nagy lépést előre. André János kertészeti szaktanácsadó C Hazafi Erzsébet laboráns és Horváth Róbert, a szakszolgálati állomás laboratóriumának helyettes vezetője mikroelemvizsgálatot végez. • Termőtalaj mélylázitó eke és kombinált mfitrágyaszóró gép a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói szőlőültetvényében. (Pásztor Zoltán és Tóth Sándor felvétele.) A XI. KONGRESSZUS ELŐTT... Pártmunka a községekben A helyi pártmunka irányításában, szervezésében, a folyamatos segítésében és ellenőrzésében megkülönböztetett szerepet töltenek be a községi pártbizottságok. A megye 19 településén működik ilyen testület. A gondjaikra bízott pártalapszervezetek száma csaknem kettőszáz, amelyekbe a megye párttagságának több mint 20 százaléka tartozik. . Aligha kell bizonygatni, hogy e pártszervek rendkívül összetett, helyenként bonyolult, a politikai munka szempontjából kedvezőtlenebb feltételek mellett ténykednek. Ennek érzékeltetésére íme csak néhány adat. A homokhátsági terület ‘településéin a lakosság több mint 40 százaléka külterületen él. Az sem közömbös, hogy a községekből történő elvándorlási folyamat tízéves mérlege megközelítően 60 ezer személy. A következő adatok a műveltségi helyzetről adnak némi eligazítást: a mezőgazdaságban dolgozó félnőtt lakosság 46 százalékának nintís meg az általános iskolai végzettsége, és csak. 6 százalékuk rendelkezik középiskolával. Növekvő politikai felelősséggel Nem szóltam tehát, hogy a községi pártmunkában nagy diffe-. reneiáltságra van szükség. A sokfélé sajátosság közül csak egyet említünk: a községek fejlődése korántsem egyforma. Amíg például a nagyközségek ugrásszerűen előreléptek az új ipartelepek létesítésével, a foglalkoztatási gondok megoldásával, addig a kisközségek fejlettsége, ellátottsága jóval kedvezőtlenebb. És tegyük hozzá, hogy a megyében sok olyan település van, ahol a politikai, társadalmi, gazdasági élet irányítását nem pártbizottságok, hanem különböző szintű pártvézetőségek végzik. A vázolt feltételek mellett is sokat javult a X. kongresszus óta a községi pártmunka színvonala. Következetesen, eredményesen dolgoztak a falvak kommunistái, a választott testületek tagjai és vezetői azért, hogy érvényesíteni tudják az MSZMP Politikai—Bizottság—1972;—március 21-i határozatát, amely éppen a közáégi ^páftmimká1’ hél^eféVélf fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozik. A politikai munka részterületeit aligha- lehet rangsorolni, hiszen valamennyi fontos, nélkülözhetetlen. Mégis: joggal az első hélyre kívánkozik a pár.t vezetőszerepének érvényesülése, az irányító munka hatékonysága, milyensége. Községi pártbizottságaink e vonatkozásban nagyobbat léptek előre mint általában az alsóbb színtű pártvezétőségek. Érdemes erről konkrétabban is szólni. Napirenden a községpolitika A. határozat megjelenése óta tervszerűbbé vált a községi párt- bizottságok ’ munkája, javult segítő, ellenőrző tevékenységük. Tényleges irányítói a területükön működő pártalapszervezeteknek. Méghozzá oly módon, hogy közben nem csökkent az alapszervezetek öntevékenysége, kezdeményezőkészsége. Nem az alapszervezetek helyett dolgoztak tehát, ha-, nem elősegítették a kollektív politikai felelősségvállalás erősödését. _ A községpolitika kialakításáért, a településfejlesztés fő irányának meghatározásáért és természetesen a település lakóinak mozgósításáért, az elképzelésekkel való azonosulásért is egyre .többet dolgoznak a községi pártszervek. Ügyelnek rá, hogy a fejlesztés üteme összhangban legyen 'az igényekkel, s ugyanakkor a lehetőségekkel. is. A választott testületek döntései reális alapokon nyugszanak, megvalósítható célkitűzéseket tartalmaznak. Mennyire így van, jól tanúsítja, hogy az utóbbi két és fél évben csaknem félmilliárdnyi értékű, szervezett társadalmi munkát végeztek el a megye községeiben. Ez órszágr - is kiemelkedő eredmény. Egyre több figyelmet fordítanak a községi pártszervek a gazdasági élet pártirányítására. Ki- emelkedőek például azok.az eredmények, amelyeket a termelőszövetkezetek segítségével elértek. A községi vezető párttestületek nem égy helyen kezdeményezői voltak, .az. Jparszerű termelési rendszer, bevezetésének, vagy a húsjjrp^ám megyí^g^Sjjinak. A lakosság ellátására,' a szolgáltatás fejlesztésére irányuló testületi állásfoglalások végrehajtásának vizsgálata, ellenőrzése ugyancsak előtérbe került. A községi pártbizottságok többségénél ‘ egységesen és helyesen értelmezik a párt gazdaságpolitikájának helyi érvényesítését. Ennek lényege: folyamatosan vizsgálni, elemezni, hogy a gazdasági egységek tevékenysége hogyan illeszkedik a községpolitika helyi megvalósításába és miként, milyen módszerekkel befolyásolható, hogy az együttes ténykedés megfeleljen a felsőbb pártszervek határozatainak csakúgy, mint a helyi sajátosságoknak. Egység a döntésben és végrehajtásban Figyelemre méltó előrehaladás tapasztalható az irányítás más területein is. Különösen a tömegszervezeti munka segítése, ellenőrzése javult. Igaz, akad még néhány terület, ahol az irányítás hatékonyságát javítani lehet és kell is. Ilyen például a művelődésügy és tanácsi munka pártirányítása, valamint a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek, tartalmi munkájának elősegítése. A községi pártszervezetek fontos feladata az is, hogy irányítsák, szervezzék a helyi társadalmi erőforrások további feltárását, hasznosítását a lakosság ellátásának javítására. Számos helységben sikerült az ott lakó, de másutt dolgozó kommunistákat bekapcsolni a helyi politikai, társadalmi életbe. Időnként összehívják őket, megbeszélik feladataikat és tájékoztatást adnak az időszerű tennivalókról. Pártmegbízatásaik teljesítését folyamatosan értékelik és véleményüket továbbítják az eljáró kommunisták pártalapszer- vezetéhez. E vonatkozásban sok még a tennivaló, hiszen napjainkban még mintegy 8000 párttag és pártonkívüli ingázik a megyén kívülre. De a megyén belül is csaknem 30 ezer ember utazik naponta a lakó- és munkahelye között. Aktívabb közreműködésüket aligha nélkülözheti a szűkebb pátria. A szóban forgó határozat meg- . jelenés^.,, (ótg kialakult, mindennapi .gyakorlattá vált a ^ozägi, : vezető párt^tUeték. ígEMjföfoi -zötti munkamegosztás. A tisztségviselők öntevékenyen ellátják feladataikat; Emellett rendszeresen látogatják az alapszervezeteket, részt vesznek rendezvényeiken, segítik a legjobb módszerek kialakítását. E tevékenység eredménye különösen az agi- tációs és propagandamunkában jelentkezik, de a jó hatása tapasztalható a párt belső életébe, a szervezeti működés különböző részterületein is. Előrelépés tapasztalható a testületek kollektív munkájában. Gondos felkészülés, alapos vitá ■ titán születnek a döntések, melyek megalapozottak, elérhető célkitűzéseket tartalmaznak. A községi pártbizottságoknál, végrehajtó bizottságoknál és jó néhány községi pártvezetőségnél (csúcsvezetőségnél) tovább erősödött a testületi demokratizmus. S ebből fakadóan a határozatok meghozatalában és egyre inkább a végrehajtásban is egység van. A községi .pártmunka színvonalának javulása kétségtelenül összefügg a járási pártbizottságok irányító, segítő tevékenységével. A. függetlenített apparátus tagjai, színvonalasabban, magasabb szinten látják el a reszort-, illetve területfelelősi munkát. Többet tartózkodnak a községekben, jobban ismerik a helyi problémákat, következésképpen hatékonyabbá vált a segítő és ellenőrző tevékenységük, t S ami ugyancsak örvendetes: szorgalmazzák a jó munkamódszerek elterjesztését, területi tanácskozásokat szerveznék, amelyeken a segítés és ellenőrzés egyidőben érvényesül. Az elmondottak korántsem jelentik, hogy a megye pártszerveinek a jövőben kevesebb a tennivalójuk a községi pártbizottságok, pártvezetőségek munkájáról szóló politikai bizottsági határozat végrehajtásában. A határozat maradéktalan megvalósítása további folyamatos és következetes munkát igényel. Noha nem vettük sorfa a falusi pártmunka valamennyi részterületét, az érintettekből is kiviláglik a községi pártszervek eredményesen dolgoznak a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért, és megvannak a feltételei a további előrelépésnek. A sorra kerülő kQngrgsszys ejoff ^számvetések idején ®yilyfehiS?^teßm ?a kérdések is m#j,<^ e rt«ri , !'">• Szabó 'AttilaEszmecsere a munkahelyi demokráciáról Segíteni és számon kérni KÖNYVESPOLC Hová jennek, honnan jönnek vándormadaraink ? Azért, hogy egy-egy gyár, vállalat közösségében létezik-e és miként érvényesül a munkahelyi demokrácia, a politikai felelősséget a kommunisták, a pártszervezet tagjai viselik. Nem pusztán azért mert ők .alkotják a politikai vezető efőt. hanem mert ők adhatják a legnagyobb .segítséget, ők valósíthatják meg sokféle formában a számonkérést is Látszatra ez egyszerű feladat.Valójában közvetett és közvetlen módszerek, eszközök regimentjének értő fel- használását. kívánja. A kör középpontja Irányít a pártszervezet; amint • a kör középpontjából számtalan sugarat húzhatunk, úgy a kommunista kollektíva politikai irányításának is sokfelé kell szétágaznia. Aktívan jelen lenni mindenütt — így hangzik a munkát meghatározó alapelv. A műhely termelési értekezletén például a pártcsQport tagjainak, a gyár, a vállalat műszaki konferenciáján a kommunista gazdasági vezetőknek. Feltétele mindennek, hogy a kommunistáknak világos képük legyen a munkahelyi- demokrácia fejlődéséről és akadályairól. Ösztönző példamutatás A legnagyobb segítséget, ösztönzést a demokratikus centralizmustól áthatott belső életének, a kommunisták demokratikus magatartásának. fegyelmezett tevékenységének. politikai szilárdságának példájával adhatja a párt- szervezet. Ez a hatás nélkülözhetetlen. mert ahol a pártszervezet nem érvényesíti a fegyelmet, nem tartja tiszteletben a pártdemokrácia elveit, ott kevés erkölcsi alapja van ahhoz, hogy másoktól követélien Ha a pártszervezet saját példájával megteremtette az erkölcsi' tőkét, akkor álláspontja sokat nyom a latban. Egyebek között olyasmiben, hogy kötelezi az érintetteket a különböző demokratikus fórumok jobb előkészítésére, a megvitatásra bocsátott kérdések alapos, valamennyi tényezőt mérlegelő kiválasztására. A formalitások. a némely helyen meglelhető bürokratikus törekvések — ■ „a demokrácia agyonadmi- nisztrálása” — visszaszorítására. Egészen odáig, hogy a gazdasági vezetők beszámoltatásakor megkülönböztetett figyelemmel mérlegeli a munkahelyi demokrácia fejlesztéséért kifejtett tevékenységüket. a vezetők viszonyát a ve- zetettekhez. munkamódszgrüket, stílusukat. Ésszerű munkamegosztás É feladatok teljesítésének sikere azon is múlik, bogy a pártszervezet. mint a politikai munka irányítója, kialakította-e az észszerű munkamegosztást a különböző szervek között, felfigyel-e a párhuzamosságokra ? f Nem ritka ugyanis, hogy a munkahelyi demokrácia kibontakozásában a gazdasági vezetés, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség a feliadatok megoszlása nélkül tevékenykedik, s az egyik területen ott nyüzsög mindenki, a másik meg gazda nélkül marad. A párt- szervezet dolga, hogy ilyen értelemben is rendet tartson, megszabja, mégértesse, kire mi vár, kinek mi a teendője Szervfezőie tehát a kommunisták közössége a munkahelyi demokráciának? Sok mindenben igep. A fentieken túl egyebek mellett abban is. hogy segítséget nyújt a képviseleti demokrácia testületéinek; az ezekbe választott kommunisták aktivitásával, a rhegvitatásra kerülő előterjesztések összeállításának támogatásával, a vitás kérdésekben a párt- szervezet álláspontjának félreérthetetlen tolmácsolásával. Az irányító- és szervezőmunka erkölcsi kötelessége a kommunista kollektívának — mert ilyen módon is a párt politikáját képviselik, érvényesítik — . de túl ezen jól felfogott érdeke sem diktálhat mást. Politikai fórum Nyilvánvaló ugyanis, hogy a munkahelyi demokrácia legkülönbözőbb fórumai tág teret nyitnak a politizálás, a vitákban született egyetértés, egyetakarás kialakítása előtt. E fórumok fölkínálják annak lehetőségét, hogy a kommunisták a valóság, a realitások tiszteletére figyelmeztetve, egyaránt föllépjenek a vérmes illúziók és a bénító pesszimizmus ellen; újra és újra megmagyarázzák. mi a helyes értelmezése a demokratikus jogoknak, az egyszemélyi vezetésnek, hol adja át helyét a vita a fegyelmezett végrehajtásnak, s így tovább. Tehát a pártszervezet ideológiai munká-. jánák egyik, s nem is lényegtelen terepe húzódik meg itt. Az összefüggések megvilágítása, a határozottság, az egység, a-pártszervezet tekintélyét, befolyását növeli. S erről a kölcsönhatásról a párttagok egyetlen közössége sem mondhat le. Arról szintén nem, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia fórumain elhangzottakat össze- gyűjtsék. figyelmesen elemezzék, tétovázás nélkül hasznosítsák az újabb politikai teendők meghatározásakor. Hiszen ez információk olyan tömege, amit másként megszerezni képtelenség lenne! S az információknak ez a halmaza rendező kézre vár. amely különválasztja a lényegest és a lényegtelent. amely a kicsiben ki^ tappintja a nagyot, a fontosat. A kommunisták nem mások, helyett fáradoznak a munkahelyi demokrácia erősítésén, e folyamatot politikailag irányítva, ellenőrizve azt teszik, amit helvettük mások nem végezhetnek el. M. O. A címben szereplő kérdés talán egyidős az emberiséggel. Mégis talán száz éve annak, 'hogy feleletet tudunk rá adni. Ámbár ma sem tudjuk még teljes bizonyossággal minden madárról, hogy melyik útvonalat követi, hol tölti a telet, illetve téli vendégeink közül melyik, hol költ. Munka tehát — az eddig felgyűlt ismeretanyag mellett is — van még bőven. E munka java részét az ornitológusok végzik. A nem madarászokra csak a befejező aktus marad: ha találunk elhullott madáron valamilyen gyűrűt, ne res- telljük levenni azt, s elküldeni a Madártani Intézetnek. Hogy ott - mit csinálnak vele, adatait, hogyan dolgozzák fel, hogyan és mire következtetnek belőle, azt mondja el Schmidt Egon a könyvében, melyet a még mindig egy kifcsit misztikus 'madárvonulásról írt, összegyűjtve benne mindazt, ami mindnyájunkat .érdekel, s melyről mégis oly kevés helyen találháttunk eddig hiteles adatokat. A gyümölcstermesztés technológiája A gyümölcstermesztés alapjai és a gyümölcstermesztés technológiája című két tankönyvet, illetve termesztési kézikönyvet az olvasó külön is használhatja, de a két könyv tematikailag egymásra épül, szervesen összetartozik. A gyümölcstermesztés technológiája, az egyes gyümölcsfélék termesztési rendszere. Ebben a kötetben az ismétlések elkerülése miatt csak az egyes gyümölcsfajokra jellemző speciális termesztési problémákat, a fajtakérdést, a művelésmódot, az ültetvény üzemeltetését, a gépesített termesztés technológiáját elemzik, kerülve a recepteket. A könyv az egyetemi hallgatóknak, a kertészmérnököknek és minden gyümölcstermesztőnek segítséget ad a munkájához.
