Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EG YESÜIJK IFK* KÁDÁR JÁNOS ÉS LOSONCZI PÁL FOGADTA TRYGVE BRATTELIT Befejeződtek a magyar-norvég tárgyalások XXIX. évi. 251. szám Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtárgyalta és elfogadta az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendeletet. Az új átfogó jogi szabályozás hozzájárul az államélet továbbfejlesztéséhez. tovább erősíti a szocialista törvényességet, valamint az állampolgárok biztonságát és védelmét. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Végül az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Pénteken délelőtt az Országház minisztertanácsi termében folytatódtak és befejeződtek a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott magyar—norvég tárgyalások, amelyeken a magyar tárgyalócsoportot Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke, a norvég tárgyaló- csoportot Trygve Bratteli miniszterelnök vezette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság Jelentés az őszi munkákról székházában fogadta Trygve Brattelit. A találkozón részt vett Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Nagy János külügyminiszter-helyettes és Lugossy Jenő. hazánk oslói nagykövete. Jelen volt lng- vaíd Ulveseth iparügyi miniszter. Kjeid Vibe vezérigazgató, a norvég külügyminisztérium politikai rőosztálvának vezetője és Tor Stokke. a budapesti norvég nagykövet Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke péntek délután az Órszágházban fogadta Trvgve Brattelit. A találkozón részt vett Nagv János és Lugossy Jenő. Ingvald Ulveseth. Kiéld Vibe és Tor Stokke (MTI! a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Báts-Kiskun megyei Bizottsága 1974. október 25-én, Horváth István elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A megyei pártbizottság ülésén részt vettek a Járási, városi part- bizottságok első titkárai ég a megyei pártbizottság osztályvezetői, valamint Nagy Tibor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. A végrehajtó bizottság előterjesztésében megtárgyaltak és elfogadták a megyei pártbizottság kádcrhatáskörl listáját, amelynek előadója Iván Istvánná elvtársnő, a vb tagja, a párt- és tőmegszervezetek osztályának vezetője volt. Ezt kővetően a megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság előterjesztésében, személyi kérdéseket tárgyalt és az alábbi döntéseket hozta: Érdemei elismerése mellett felmentette dr. Greiner József elvtársat a pártbizottság titkári funkciójából és a vb tagságából, tekintettel arra. hogy más, fontos állami beosztásba kerül. Egyidejűleg megválasztotta a megyei pártbizottság titkárának és a végrehajtó bizottság tagjának Terbe Dezső elvtársat. A megyei pártbizottság a továbbiakban állást foglalt a hatáskörébe tartozó egyéb személyi kérdésekben. Terbe Dezső 1936-ban született fiSHBMHSBllBHi Kiskunmajsán, kisiparos csatádból. Középiskolai érettségi vizsgát a kiskunfélegyházi Mára Ferenc Gimnáziumban tett. Szakképzettsége általános iskolai tanár. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után különböző területeken végzett fizikai munkát, majd 1956-ban a kiskunmajsai földmü- vesszövetkezet dolgozója lett. Már korábban, 1951-ben, bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. 1957-ben a Kiskunmajsai Községi Tanács dolgozója, majd 1958-tól a kiskunfélegyházi járási KISZ-bizottság munkatársa, melynek egy ér múlva titkárává választották. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1957 óta tagja. 1962-ben a megyei KISZ-bizottság apparátusába került szervező titkárnak. 1966-tól az SZKP hároméves pártiskoláján tanult, ahol 1969-ben fejezte be tanulmányait. Ezt követően a KISZ megyei bizottság első titkárává választották. Tagja volt a KISZ Központi Bizottságának, s tagja a megyei pártbizottságnak. 1973 júniusától mostanáig a megyei tanács apparátusi párt- bizottságának titkáraként működött. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a beérkezett jelentések alapján összesítetté az őszi munkákban eddig elért eredményeket. Az őszi gabonafélék vetéséhez előirányzott több mint 130 ezer hektár szántásnak mintegy 85 százalékát végezték el a mezőgazdasági nagyüzemek. A Ijúzavetés az előirányzott terület 30 százalékán fejeződött be. Itt a legjelentősebb a lemaradás. A termés betakarítását a nehéz talajviszonyok változatlanul akadályozzák. Á cukorrépa H0 százalékát sikerült felszedni. Az állami gazdaságok területének egy része víz alatt van, emiatt nem tudják betakarítani a? értékes ipari növényt. A napraforgó és a szója egy része szintén még kint van. A legnagyobb területet a kukorica foglalja el a betakarítandó növények közül. A több mint 130 ezer hektár vetésterület negyed részén törték le a csöveket. A kertészetekben is van még bőven gond. Az alma betakarítása 90 százalékban áll. a szólőszü- ret kétharmad részét fejezték be. A fűszerpaprika-termés 30 százaléka még a földeken van. A megye hét szőlőtermesztő állami gazdaságában, valamint a mélykúti Alkotmány Termelő- szövetkezetben csaknem 2 ezer Tízéves a kecskeméti műszaki főiskola 1904. augusztus elsején a kecskeméti Katona József Gimnázium és néhány más oktatási intézmény több kiváló pedagógussal szegényebb lett, Bács-Kiskun megye székhelye új felsőfokú iskolával gazdagodott. Az üzemmérnököket képző műszaki felsőfokú technikum akkoriban még a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányításával, támogatásával birkózott a kezdeti nehézségekkel. A megyei és városi vezető testületek az első percektől az ügyet megillető figyelemmel segítettek. Gyöngyösi János tanulmányi osztályvezető köszöntötte a tízéves évfordulót ünneplő főiskolai tanácsülés részvevőit, köztük Gera Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Dr. Molnár Benedek főigazgató méltatta ezt követően az eddigi eredményeket, az immár főisko- (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A solti Szikra Termelőszövetkezetben is nehezen birkóznak a vetéssel, a nehéz talajon. Mint a kép hátterében is látható, néha két erőgép is szükséges a vetőgép vontatásához. Naponta 20 hektáron tudják elvetni a búzát. (Pásztor Zoltán felvétele.) egyetemista dolgozik jelenleg is. A budapesti diáksegítségen túlmenően változatlanul sok ezer általános, közép-, valamint szakiskolai tanuló tevékenykedik a szüretben. A magyar katonákon kívül újabb szovjet segítség érkezett néhány termelőszövetkezetbe. Budapest Vili. kerületéből hétszáz ipari munkás jelentkezett. Több napos munkát vállaltak a solti, apostagi, tassi és a duna- pataji termelőszövetkezetekben. ■HMM A fegyverkezési verseny leállítása a moszkvai tárgyalások napirendjén Folytatódik a felelősségteljes párbeszéd MOSZKVA Bokor Pál és Horváth Béla, az MTI tudósítói jelentik: Pénteken délelőtt folytatódtak a tárgyalások Leonyid Breisnyev és Andrej Gromiko, illetve Henry Kissinger amerikai külügyminiszter között, aki szerda este óta tartózkodik a szovjet fővárosban. A szovjet vezetők és Kissinger harmadik találkozójának témája a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozása, ezen belül a tárnadó rakélafegyvetekkel kapcsolatos fegyverkezési verseny leállítását illető kérdések voltak. Mint ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ebben a tárgyban 1972-ben ideiglenes megállapodást írt alá, amely 1977-es hatállyal korlátoz^ a támadórakéták bizonyos fajtáinak gyártását, illetve tökéletesítését. Ez a megállapodás azonban nem vonatkozik néhány, az utóbbi években erőteljesen fejlődő fegvver- (Folytatás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun megye állami gazdaságaiban hármas jubileum jegyében indították munkaversenvt az idén. Az MSZMP XI. kongresszusa. a felszabadulás 30. és a gazdaságok életrehívásának negyedszázados évfordulója tiszteletére tették meg felajánlásaikat a dolgozók. Az előző esztendők tapasztalatai alapján a mezőgazdasági nagyüzemekben lovább fejlesztették a mozgalmat oly módon, hogy minél többen kapcsolódhassanak be a versenybe Brigádértekezleteken. termelési tanácskozásokon, csapat megbeszéléseken vitatták meg. mit vállalhatnak felelősséggel. A 11 állami gazdaságban összesen 30 millió 555 ezer forint értékű megtakarítást terveztek, többek között az üzem- és munkaszervezésben reilő tartalékok feltárását, kihasználását, a megkezdett beruházások gyors befejezését. hogy minél előbb megkezdődhessen a termelés és visz- szatérülhessenek a ráfordítások. Több. mint 43 millió forinttal nagyobb érték létrehozását, a nyereség 50 millió forinttal való nör velését vállalták. Az eddig, eltelt időszakot értékelve az ÁGK Bács-Kiskun megyei Főosztálya megállapította, hogy a szántóföldi növénytermesztésben szép eredmények születtek: kenyérgabonából csaknem száz. lucernaszénából 75. réti :-zé- nából 20 vagonnal több termést takarítottak be. min’, amennyit vállaltak a dolgozók. A kukorica, a napraforgó, a szőlő, gyümölcs, illetve néhány zöldségféle szedése még folyik, igy ezek eredményeit nem össze- síthették. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban várhatóan 15—20 százalékkal csökken a szőlő hozama. s igy az e területen lett felajánlásokat nem teljesíthetik. Az állattenyésztési ágazatokban viszont javították a munkát: a 213 ezer liter tejből 199 ezret már átadtak A hozamok növeléséből eddig mintegy 26 millió forint íöbblel származott, ez a versenyben vállalt összeg 60.4 százalékát jelenti. Elemezték az anyag-, a takarmány- és az energiaráfordítások adatait is. Ezeken a területeken a takarékosabb gazdálkodás 17,3 millió forintot eredményezett megvei szinten az első kilenc hónapban. D. E. A CÉL A SZAKKÉPZETTSÉG NÖVELÉSE Nődolgozók a megye iparában Bács-Kiskun megye munkaképes korú lányainak és asszonyainak 1970-ben 67,1 százaléka dolgozott a népgazdaság valamelyik ágazatában. A becslések szerint ez az arány a távlati tervidőszakban eléri a lehetséges felső határt, a 80 százalékot. A nők .munkavállalási kedvé- nek növekedésében több tényező játszik közre. Alapvétő, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés szemléletbeli változást idézed elő. s egvre természetesebb számunkra — elsősorban a fiatalabb korosztályok számára —, hogy munkát vállalnak. Az szintén a háztartásiól való „elszakadásra” késztet, hogy a szociálpolitikai kedvezményeket csak azok vehetik igénybe, akik munkaviszonyban állnak. Serkentően hat az is, hogy egyre több a hódolgozók adottságainak megfelelő munkalehetőség. 1960-ban Bács-Kiskunban a munkaviszonyban álló nőknek csupán 11.1 százaléka dolgozott az iparban. A hetvenes évekre ez az arány meghaladta a 26 százalékot, s 1973-ig 20 384-gvel gyarapodott az ipari üzemekben foglalkoztatott lányok és asszonyok száma. 1973-ban az ipari dolgozók 44,3 százalékát tette ki a női munkaerő, s a férfiakkal szembeni arány további emelkedése várható. A gyarapodás egyik forrása a mezőgazdaság, amelynek gépesítése során — főleg a községekben — jelentékeny női munkaerő szabadult fel, és szabadul fel a következő években. A másik forrás a még mindig csupán háztartásban foglalatos- kodók tábora. A Bács-Kiskun iparában dolgozó nők döntő többsége köny- nyüipari és 'óélelmiszeripari, kisebb részük pedig gépipari üzemekben l ilái munkahelyet. Kecskeméten a Habselyem-Kötöttárugyár, a konzervgyár és a Baromfifeldolgozó Vállalat foglalkoztatja a legtöbb nődolgozót. Baján a_ Finomposztó és a Férfi Féhérneműgyár üzeme, Kalocsán á Textilfeldolgozó, valamint a Fűszerpaprika- ’ és Konzervipari Vállalat, Kiskunfélegyházán pedig a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat és az Alföldi Cipőgyár üzeme ad sok lánynak és asszonynak munkát. Kiskunhalason az V. ötéves tervben oldódik meg teljesen a női munkaerő foglalkoztatása a Kötöttárugyár . felépítésével, amely 1500 dolgozónak, elsősorban nőknek kínál majd munkaalkalmat. Kiskörösön a jövő évtől az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat gyára kapja a főszerepet a város nődolgozóinak foglalkoztatásában. A megye említett jelentősebb üzemein kívül az ipari szövetkezetekben, a vállalatok és gyárak községekben létesített telepein, részlegeiben is sok asszony és leány dolgozik. A megye iparában dolgozó nőknek egyelőre csupán kis hányada rendelkezik szakképzettséggel. Népgazdasági és egyben társadalmi érdek, hogy a kedvezőtlen helyzet megváltozzon. A vállalatok többsége nemcsak megadja a lehetőséget, hanem kedvezményekkel ösztönzi is a betanított és segédmunkásokat a szakképzettség megszerzésére. ■ A háztartás és gyermeknevelés gondjai mellett, sajnos, nem könnyű a tanulás. A nődolgozók szakképzettségi arányának kedvező módosulása a jövőben a még hatékonyabb, körültekintőbb munkahelyi támogatástól és a brigádmozgalom kiszélesedésével megnövekedett tanulási kedvtől várható. A. T. S. 9 Az IGV kiskőrösi gyárában a nődolgozók egy csoportja pénztárgépek kasszáit szereli. (Tútb Sándor (elvétele.) B i , V Ülést tartott AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára ^90 fillér 1974. október 26. szombat i Trygve Brattell. a Norvég Királyság miniszterelnöke megkoszorúzta Budapesten a Magyar Hősök Emlékművét. (Telefolo — MTI—KS) VÁLLALTÁK — TELJESÍTIK Több mint 17 millió forint megtakarítás az állami gazdaságokban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Henry. Kissinger amerikai külügyminiszter tárgyalása. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS.)
