Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
1974. október 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Nagysikerű évadnyitó hangverseny Kecskeméten a Prágai Szimfonikusokkal A „Cseh zene éve” alkalmából hazánkban vendégszereplő neves prágai zenekar kiemelkedő sikerű hangversennyel nyitotta meg az Országos Filharmónia kecskeméti koncertsorozatát. Üttörőparlamentek Az úttörőcsapatok tanácskozásai után ezekben a napokban kezdődnek a városi, járási úttörőparlamentek. Nagyon hasznosak ezek a vitafórumok. A lányok, fiúk megvitatták az előző úttörőév eredményeit, a IV. országos úttörőparlament úgynevezett üzenetének megvalósítását, s javaslatokat fogadtak cl az idei úttörőén csapatprogramjára. Végül pedig küldötteket választottak a városi, járási úttörő- parlamentekre. Ezeken a tanácskozásokon is lehetőség nyílik arra, hogy a diákok véleményt alkossanak saját munkájukról, elsősorban a Nem térkép e táj elnevezésű, nagyszabású akcióban megjeUilt feladatok teljesítéséről. A parlamenteken bizonyára sok probléma is elhangzik majd, amelyre elsősorban saját maguknak kell megoldást keresni. A csapatparlamentekhez hasonlóan az úttörők ne az egyéni, apró gondjaikat hangoztassák a városi, járási parlamenteken, hanem a raj vagy a csapat érdekében mond ják el véleményüket. A kiskőrösi Petőfi Sándor Al talános Iskola nemrég felhívással fordult Bács-Kiskun megye valamennyi úttörőjéhez. A kiskőrösi diákok az őszi társadalmi munkájukért kapott pénz egy részét felajánlották a vietnami szakmunkásképző intézet felépítésének segítésére. A felhíváshoz szinte valamennyi úttörőcsapat csatlakozott. A járási, városi parlamenteken végül küldötteket választanak majd a november közepén Szegeden megrendezésre kerülő V. országos úttöröparlamentre. Itt tizennégy Bács-Kiskun megyei diák számol majd be a megye általános iskoláinak úttörőmozgalmáról, az eredményekről, terveikről. T. L. Több ízben volt alkalma a kecskeméti közönségnek is meggyőződni arról, hogy északi szomszédaink zenekari kultúrája magas fokon áll, sok értékes tulajdonsággal rendelkeznek még a kevésbé jelentős együttesek is. Ezt bizonyította a gottwaldovi együttes tavalyi és a Prágai Szimfonikusok mostani estje. Érdekes véletlen, hogy a múlt évi koncert hegedűszólistáját, Jifj Tomaseket ezúttal a hangversenymesteri kottaállványnál láthattuk viszont. Egyébként most is hegedűs szólista lépett fel a hangversenyen: Petr Messiereur Josef Suk fél évszázada komponált későromáhtikus stílusú g- moll fantáziájának magánszólamát játszotta. Suk művét inkább a szép részletek, a hálás, virtuóz játszani- valót kínáló szakaszok jellemzik, semmint á nagyvonalú összefogottság. Ugyanez jellemezte technikai és zenei szempontból Messiereur játékát is. A közönség így is meleg fogadtatásban részesítette a produkciót. Fran- tiSek Vajnar jól alkalmazkodó kísérő-karmesternek bizonyult, megmutatva, hogy elsősorban operákat vezényel, melyekben a versenyművekhez hasonlóan fontos nemcsak a szimfonikus részek biztos irányítása, hanem a szólistaprodukció megtámasztása. A műsort nyitó alkotás, Leos Janafek 1877-ből való vonós- zenekari Szvitje, ha nem is mutatja még az egyéni utakon haladó érett alkotót, azért ízléses, hangulatos darab. Rövid tételei főként a hangzás gazdagsága, a. hangszínek változékonysága terén teszik próbára a zenekart. Éppen ebből a szempontból volt talán a legemlékezetesebb a hegedű- és brácsaszólam triójára írt tétel. Szép volt a csellószólós részlet is. A vonószenekarban egyébként — úgy tűnt — inkább a mély szólamok kiegyenlítettek. Az első hegedű hangzásának egysége olykor kisebb kívánnivalót hagyott maga után. A karmester és a zenekar is igazi értékeit a műsor méltán népszerű zárószámában, Dvorák IX., e-moll (Az új világból) szimfóniájában mutathatta meg. Sajnáltuk, hogy ezúttal olykor a rézfúvós gárdát „megtréfálták a hibák manói”. Hallottunk azonban telt hangzású és lágy fúvósrészleteket is. Hangzásideáljuk kissé eltér a miénktől a fafuvó- sok esetében is: lebegőbb, puhább hangszínnel játszanak. Dvofák romantikus dallamaihoz azonban jól illik ez a hangvétel. Frantisek Vajnar szolid, megbízható felkészültségű karmester. Biztos technikával, céltudatosan vezette együttesét magyarországi bemutatkozó hangversenyén. Nem tárt fel talán új értékekei Dvofák kései remekében, inkább csak megerősítette a műről kialakult képünket. Legszebben a harmadik tétel táncos muzsikája csendült fel keze alatt. A közönség még a ráadás után is szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a cseh muzsika jeles követeit. Ittzés Mihály Harminc éve szabadult fel Tiszaalpár Tiszaalpár központjában április 4-én avatják fel azt az emlékművet, amely a jövőre 900 esztendős község alapításának és Tiszaalpár felszabadulásának állít emléket. Az 1944-es esztendő októberének eseményeit, a fel- szabadulás napjait Novák Lajos, Tiszaalpár tanácselnöke, Tisza- újfalu termelőszövetkezetének egykori párttitkára eleveníti fel. — Nálunk elég lassú volt az élet kibontakozása a felszabadulás után. Október 8-án keltek át a szovjet csapatok a Tiszán. AZ’ előőrsök 9-én érték el Tiszaúj- falut és Alpár határát. A környéken fegyveres ellenállásba ütköztek és véres események következtek ezután. A lakosság nagy része másutt keresett menedéket. A hadi helyzet úgy alakult, hogy a két település végérvényesen csak két héttel később szabadult fel. A harcok elültével visszatért , a lakosság, az élet azonban nehezen lendült a rendes kerékvágásba, de szántani, vetni kellett és betakarítani a kint maradt termést. Ez meggyorsította az egész folyamatot. Megalakult a kommunista párt- szervezet. Tagjai többségükben a volt gazdasági cselédek, szegényparasztok, újonnan földhözjutta- tottak. Ok alapították meg az 1940-es évek második felében, a megyében az elsők között a Tisza Tsz-t, a mai több ezer hektáros Tiszatáj Termelőszövetkezet elődjét. Ez volt az a mag, amiből mind a két településen ki- csírázott, majd kifejlődött a mai mezőgazdasági nagyüzem. A Búzakalász Termelőszövetkezetben az állattenyésztés a legfőbb gazdálkodási ág. 1500 szarvasmarha elhelyezésére alkalmas telep épült, de igen jelentős a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségkertészet. A szőlő- és a gyümölcstermelésben a Szikrai Állami Gazdasággal, a zöldség- termesztésben a Tisza menti társulás tagjaként hat termelőszövetkezettel és állami gazdasággal működik együtt. Hagyománya van a zöldborsó, a gyökérzöldségek termesztésének Tiszaalpáron, piaca is van a termékeknek. Ezért a jövőben ezt fejlesztik. A Búzakalász kisvendéglőt nyitott, amelynek konyhájában kétszázötven személyre főznek naponta. A termelőszövetkezet vá- góhídjáról származó tőkehúst mérik az üzletben, s almát, burgonyát. zöldségfélét, nyároij dinyn.vét és más gyümölcsöt árusítanak a Búzakalász zöldségboltjában. A Tiszatáj a szarvasmarhatar- lásra és a tejtermelésre szakosodott. Bács-Kiskuri megye legnagyobb dohánytermesztő szövetkezete es a dohányipar bázisgazdasága lett. A mezőgazdasági szövetkezetekkel gyütt gyarapodott TiszaaJ- pár. Az elmúlt években összesen 13 kilométer hosszú szilárd burkolatú járda épült és 761 lakásba van bevezetve az ivóvíz. A hálózat bővítésének csupán a vízmű teljesítőképessége szab határt. Á Tiszakécskét, Lakiteleket és Tiszaalpárt ellátó regionális vízmű első szakasza elkészült. Tőserdőn felállították az 500 köbméteres víztornyot, 1975-ben Tir szaalpárra is elér a vízmű fővezetéke, s teljesen kiépülhet a hálózat. A nagyközség belterületén 1484 lakásban villany világít és a jövőben tovább épül a hálózat a külterületen is, ahol eddig 243 tanyába jutott el az elektromos enprgia. Üj gyógyszertárat avatnak a közeljövőben Tiszaalpáron, és a tanácsháza mellett művelődési otthon épül, amelyben a szakkörök, valamint az a klubok is helyet kapnak. Az ország fel- szabadulásának harmincadik esztendejében szeretnék az új létesítményt felavatni az 1973- ban újra egvesült Tiszaalpáron. K. A. Milyen lesz a kecskeméti stúdióműhely? Laboratóriumi automata Bács-Kiskun megye székhelye ad otthont az iparművészet szinte legismertebb ágának, a kerámiának. A megyei tanács, a városi tanács, a Budapesti Finomkerámiaipari Művek és a Népművelési Intézet összefogásával az Űttörő utcai szobrászműterem mellett — 2 millió 800 ezer forintos tervezett költséggel — épül fel a stúdió. A tervek készítője, Kerényi József, a BÁCS- TERV főépítésze elmondta, hogy a stúdióműhely átílusa beilleszkedik a Losonczy utca, az Úttörő utca és a Lugossy utca által közrezárt jellegzetes mezővárosi paraszti építkezés formavilágába, azt harmonikusan kiegészíti. A napokban elkészült a beruházási program, s már a kivitelezési terveken dolgoznak a szakemberek. Az építést a jövő év elején megkezdik és még az évben át is adják. A kétszobás művészlakáshoz egy kisebb kerámikus műterem tartozik, a jtözös műhelyhez pedig két vendégszoba és kiszolgálóhelyiségek. Cs. K. 1. A már megépült szobrászműterem. 2. A népi kerámimgyűjtemény épülete. 3. A kerámiastúdió épületegyüttese. 4. Egy leendő néprajzi gyűjtemény háza. Miért illatozik a szamóca? Az Észt Tudományos Akadémián tervezett gázkromatográf 97 anyagot állapított meg a földi- eperben., .Az ^úké^ülék annyira teis - anyagmennyiséget' is, képes nieghatároZni, '' mintha a löld lakosainak tízezerszeresében keresnének egy embert. Az észt kromatográf különleges képessége jól hasznosítható több orvosi, élelmiszeripari és más iparágazati kutatásnál. Majdnem ezerszer gyorsabbá teszi például a palatermékek laboratóriumi elemzését, korábban megközelíthetetlen pontossággal lehet meghatározni a sok száz komponensből álló keverék összetételét és különleges, etalontisztaságú preparátumok állíthatók elő. A készülék figyelmezteti a dohányost is: a cigarettafüsttel majdnem 150 féle káros anyagot lélegzik be. A Krimszkaja Pravda írja A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1974. október 8-án, szovjet Ukrajna felszabadításának 30. évfordulója alkalmával Keres város Kofnszo- mol-szervezetét a Honvédő Háború Érdemrend I, fokozatával tüntette ki. , ♦ A keresi komszomolisták helytállását méltatja a Krimszkaja Pravdában közölt cikkében Vinokurov, Keres város Komszo- mol Bizottságának első titkára. A Nagy Honvédő Háború első napjaiban 1200 keresi komszo- molista jelentkezett önkéntesen a haza védelmére. Az otthonmaradottak munkájukkal segítették a Vörös Hadsereget, majd a város megszállása után partizánegységekben harcoltak a betolakodók ellen. A háború után kommunisták és komszomolisták vállvetve küzdöttek városuk újjáépítéséért, öntevékeny ifjúsági brigádok építették fel újra sok, frontról hazatért katona lakását. A hős város 18 ezer komszo- molistája hű maradt elődei hagyományaihoz. A pártszervezetek vezetésével aktívan köziem üködnek az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában. A város üzemeiben 10 ezer komszomolista érdemelte. ki a „Komszomolista munka élharcosa” címet, ötéves tervüket száz- hamnrincöten teljesítették és 6 ez- I íren rendszeresen túlteljesítik termelési tervüket. A Komszomol-szervezetek hatékony munkát folytéinak a fiatalság hazafias-honvédelmi nevelése területén. A fiatal komszomolisták tagsági igazolványát az Adzsimuskaji katakombákban adják át a Nagy Honvédő Háború veteránjai. Ott, ahol harminc évvel ezelőtt a föld alatti gamizon esküje zengett: „Meghalunk, de nem adjuk meg magunkat!", ma ifjú komszomolisták fogadják: „Méltók leszünk apáinkhoz!” A komszomolisták most méltó részt vállaltak abból a munkából, melyet az egész lakosság végez azért, hogy Keres a komrau-. nista munka, a magas kultúra 'és a példás társadalmi rend városa legyen. S. B. EGY PANASZOS LEVÉL NYOMÁN A határozat még nem minden Kecskemét. Sétatér utca 15. A horpadt tetejű, málló vakolatú, földszintes, nagyon régi ház ormótlan kapujának faajtaja bántóan felnyikorog, amint kinyitom. Szűkös udvarába lépek és először a szokatlanul harciasán csaholó kutyára pillantok. Aztán a téglából rakott több méternyi magas tűzfalra, amely a leomlás előtti állapotot sejteti, önkéntelenül félreugrom. majd az épületből kilépő néni hozzám intézett kérdő szavaira kell figyelnem: — Csak nem ijedt meg az elvtárs? De hát akkor hogyan lakna itt. ilyen áldatlan körülmények közepette évek óta? Motyogásszerű válaszomból világosan kicsendül a látottak miatti meglepődöttségem. Beszédbe elegyedünk és megtudom, hogy a szerkesztőségünkhöz érkezett panaszos sorok írójának egyik hozzátartozójához van szerencsém. — Az uram döntött úgy, hogy ír az újságnak. Beteg ember szegény. százszázalékos rokkant, így a problémánk orvoslása érdekében sem járhat el személyesen. Gondolta, önök talán segítenének, amint az sokak esetében is teszik. Részleteket maid elmondja ő. Ismét elolvasom a kézírásos levelet, amely arra hívja fel a figyelmet. hogy az idős Kovács házaspár magánbérleményü lakása életveszélyes. Bár a ' tulajdonos többször kapott már hivatalos felszólítást a szükséges helyreállítási munkák elvégzésére, e döntéseknek mégsem tett eleget. Legutóbb emiatt már ötszáz forintra bírságolta a tanács. Megérkezik Gábor bácsi. Fehéres arcán mélv barázdák. Fésületlen ősz hajáról, pizsamaöltözékéről könnyen következtethetek arra, hogy a nap jó részét ágyban tölti. Most két botra támaszkodva lépked. Dagadt lábai fájnak, s ezért fel-felszisszen. miközben végigvezet a lakáson. Zihál a tüdeje. időnként köhögési rohamai vannak. Hallgatom a zaklatottságtól elcsukló hangú szavait és szemlélődöm. Elszomorít a látvány. A konyha mennyezete repedezett. Jól észrevehetők a rendszeres beázásról árulkodó foltok. Az egyik szoba falán hosszú, kar- nyi átmérőjű hasadék. Meszes vattával, ronggyal betömött, rajta vékony gipszréteg — gondolom, csupán az esztétika kedvéért. A szomszédos helyiségből orrfacsa- róan dohos szag árad. A vizesedés és a penész nyomait nem kell keresnem. Nagyon gyér a duruzsoló kályha hatása is. Embernek, bútornak egyaránt káros ez a környezet Kovácsék elmondják, hogy 1956 kora ősz óta laknak itt. Kezdetben az ingatlankezelő vállalaté volt ez a ház. amit később magánszemélyek vásároltak meg. A jelenlegi tulajdonos Berente Balázs. Kecskemét, talfájai lakos. Aki sosem gondoskodott az épület megfelelő felújításáról. Gábor bácsiék évekkel ezelőtt saját elhatározásukból felemelték a 34 forintos eddigi havi lakbért több mint 200 forintra — reményük az volt. hogy az összegyűjtött pénzt tatarozásra fordítja a ház gazdája, de sajnos, nem tette ezt. Sőt az ilyen értelmű ismételt kérést sem méltányolta. Ezek után került az ügv a városi tanácshoz. Az építési osztályvezető által aláírt határozatban ezeket olvassuk: „Az 1970. június 26-án tartott helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy az elavult állapotban levő lakóépület vályogfalazatán repedések keletkeztek. A válaszfalak deformálódtak, kidőlésük várható. A konyha mennyezete meghajlott, veszélyes állapotú, ugyanúgy az udvar felöli tűzfal. Mindezek alapján rendeltem el a helvreállítást.” A stenciles okmány még arra is kitér, hogy a tulajdonos a munkákkal kapcsolatban OTP- kölcsönt vehet igénybe, sőt ház- adó-kedvezménvben is részesülhet. És még egy fontos kitétel: szükség esetén a kötelezett terhére végezteti el a javítást a tanács Berente Balázs e határozat birtokában nem a helyszínre sietett. hanem fellebbezését megírni, amit a megyei tanács illetékes osztálya — teljesen jogosan — elutasított. Ám ezt követően minden maradt a régiben. Az üggyel 1971 tavaszán foglalkozott másodszor a városi építési hatóság, amely pénzbírsággal sújtotta a korábbi határozatot végre nem hajtó tulajdonost. akit újból kötelezett a helyreállításra. Az indokolás szerint a lakóépület már akkor élet- veszélyes állapotban volt. Ezután teltek-múltak a hónapok, évek, de semmi sem történt a Sétatér 15-ben. Illetve mégis, hiszen a ház tovább romlott. A nyugdíjas Kovács Gábor és felesége mostanában a szó szoros értelmében félelemben él. Napról napra, óráról órára. Mert bármelyik pillanatban bekövetkezhet a falomlás, a mennyezetszakadás. Esetleg a tragédia ... Hogy mit tehet az újságíró? Csupán annyit, hogy felhívja a figyelmet a tarthatatlan lakás- körülményekre és levonja a konklúziót: A hatóság mindig következetesen ellenőrizze a határozatának végrehajtását, s ha mulasztást tapasztal. haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket. A közzé tett eset is elkerülhető lett volna, ha a tanácsiak már korábban szigorúan felelősségre vonják a kötelességét nem teljesítő tulajdonost és a számlájára hozatják rendbe az épületet. A gyors műszaki beavatkozás még segíthetne Kovácsék sorsán. Velkei Árpád J26 P” A veszprémi Bakony Művekben már sorozatban készítik a 126 P, Polski Fiat-alkatrészeket. Ebben az évben 12 000 gépkocsihoz gyártanak gyújtáselosztót, kürtöt, ablaktörlőt és feszültségszabályozót. 1978-ig a Bakony Művek 150 000 126-os Polski Fiathoz készít alkatrészeket. amiért 3300 darab kiskocsit kapunk majd cserébe. 9 Képűnkön: sorozatban készfii a Polski Fiat körtje. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele — KS.) I A Tiszatáj Termelőszövetkezet székháza Tiszaalpáron.
