Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A felszabadulás évfordulójára emlékeztek Kiskunfélegyházán AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi’. 249. szám Ára: 90 fillér 1974. október 24. csütörtök Radnóti Miklós szobra Jánoshalmán Losoncai Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államta­nácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, bará­ti látogatásra a Lengyel Nép- köztársaságba utazik. (MTI) A megyei tanács vb ülése Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. A testület tagjai először dr. Csenki Ferencnek, a megyei ta? nács végrehajtó bizottsága titká­rának előterjesztésében bejelen­téseket tárgyaltak meg és fogad- tak el, illetve határozatokat hoz­tak. A továbbiakban került sor annak a jelentésnek a megvita­tására. amely a megyei földhi­vatal munkájáról, az egységes in­gatlan-nyilvántartás tapasztalatai­ról készült. A téma előadója Horváth József, a megyei földhi­vatal vezetője jí'ojt. A jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta. Megtárgyalta a testület ezután az 1973—74. évi polgári védelmi ki­képzésről és az 1975. évi kikép­zési feladatokról készüli jelen­tést is, amelyet ugyancsak elfo­gadott. Utolsó napirendi pontként ke­rült a végrehajtó bizottság elé" az a tájékoztató, amely a testületi határozatok végrehajtásának ta­pasztalatairól készült a megyei tanács vb szakigazgatási szervei­nél. a járási hivataloknál és a városi tanácsoknál. A nem mindennapi jubileumokat megillető tisztelettel es kegyelettel emlékezett meg tegnap délelőtt Kiskunfélegyháza kibővített tanácsülése a város 1944. október 23-i felszaba­dulásáról. Az ünnepség megható mozzanata volt ezt követően, amikor az egyik szovjet tiszt a felszabadító korszakra emlékezve fgy tank bronz makettjét nyújtotta át Sztanojev elvtárs személyében a város munkás népének. Mielőtt az ifjúsági vegyeskar műsorával véget ért volna a ben­sőséges esemény. Dobos Ferenc meleg szavakkal köszöntötte és Moszkva olimpiát rendez Jánoshalma nagyközség felsza­badulásának 30. évfordulóját, október 23-át, több rendezvénnyel ünneplik meg. A jubileumi ese­mények közül kiemelkedett a teg­napi Radnóti-emlékünnepség, amelyen maradandó emléket állí­tottak a fasizmus áldozatául esett költőnek. Délután a Radnóti Miklós Gim­názium melletti téren, a nagy­község párt- és tanácsvezetöinek jelenlétében, felavatták a mártír­halált halt költő bronz mellszob­rát, Meloccó Miklós szobrászmű­vész alkotását. Dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács f elnökhelyettese mondott szobor­avató ünnepi beszédet, majd a költő nevét viselő gimnázium ta­nulói ünnepi műsort adtak. A helyi szervek képviselői koszorú­kat, virágokat helyeztek el a Radnóti-szobor talapzatán. Az ünnepség keretében a nagy­község egyik utcáját Radnóti Miklósról nevezték el. Az utca­névadón Harczi János, a nagy­község tanácselnöke olvasta fel az erről szóló helyi tanácsi hatá­rozatot. R. M. Szerdán délelőtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság teljes ülésén megtartott szavazás eredménye­ként Moszkvának ítélték az 1980. évi nyári olimpiai játékok rende­zését. A szovjet főváros 1980. augusz­tus 10—24. között bonyolítja le a XXII. nyári játékokat. A NOB döntött a téli olimpia rendezésének színhelyéről is. s miután csak egy jelentkező volt, az amerikai Lake Piacid, 1980. február 14—23. közölt rendezi meg a XIII. téli olimpiát. (MTI! Az ünnepi díszbe öltözött ta­nácsterembe — melynek padso­raiban Félegyháza társadalmi, gazdasági és kulturális életének vezetői foglaltak helyet — har­sonák hangja mellett vörös és nemzetiszinű zászlókkal először a 862. számú József Attila Úttö­rőcsapat tagjai vonultak be. Ez­után az ifjúsági vegyeskar éne­kelte el a magyar és szovjet himnuszt, majd Sztanojev And­rás, az MSZMP városi bizottsá­gának első titkára üdvözölte a megjelenteket, s az elnökségben helyet foglaló, vendégeket: Ka- tanics Sándort, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkárát, Nyevretyil Mihail Tro- finovics és Maljuscsenko Borisz Boriszovics szovjet gárdaezrede­seket, dr. Kovács Jenő ezredest, valamint Nagy Ferencné ország- gyűlési képviselőt. A kórus újabb énekszámát kö­vetően dr. Dobos Ferenc tanács­elnök emelkedett szólásra. Ün­nepi beszédét történelmi vissza­pillantással. századunk kiemel­kedő évfordulóinak felidézésével kezdte. Tisztelettel szólt 1917. novem­ber 7-ről, az orosz proletariá­tus világraszóló győzelméről és a dicsőséges 1919-es Tanácsköz­társaság helyi mártírjairól: irá­nyi Sándor, Héderi Antal. Már- tonffy Ernő és Némcdi Varga Sándor elvtársakról. A továb­biakban hazánk felszabadítását, a megszálló fasiszta német csa­patok kiűzését, az ellenforradal­mi rendszer szétzúzását, a Vörös Hadsereg hadműveleteit, győzel­mes útját idézte történelmi hű­séggel Dobos Ferenc. Nem feledkezett meg' a tanács­elnök az élet. a termelő munka újjászervezőiről, a szocialista köz- igazgatás megteremtőiről, az 1944. november 3-án megalakult kom­munista párt tagjainak szívós, mozgósító, rendteremtő tevékeny­ségéről : — Évfordulóra emlékezni, a múltat felidézni lőttünk össze. Kegyelettel adózunk azoknak, akik a felszabadulási követő há­rom évtizedes munka során az él­vonalban küzdöttek, azoknak az ősz haiti elvtársaknak, akik első­ként indultak harcba mai éle­tünk. társadalmi rendszerünk alapjainak lerakásáért... Végül méltatta a szónok a kis­kun város egvre intenzívebben fejlődő iparának és korszerűsödő mezőgazdaságának 30 év alatt el­ért eredményeit, vívmányait, a lakosság életszínvonalának emel­kedését. a szociális-kommunális ellátottság emelkedő színvonalát. ajándékozta meg az 1944. október 23-án született, s a szabadsággal egyidős Molnár Imrét, i Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat dolgozóját. S mint ahogy a jubileumi em­lékünnepség nyitánya — koszorú­zás a Marx téri szovjet hősi em­lékműnél — a szabadban zajlott le. ugyanúgy az utolsó aktusra is a természetben került sor: a ta­nácsülésen résztvevők egy cso­portja a Vasas-sportpálya körül létesítendő felszabadulási emlék­parkban egy-egv kis fát ülte­tett el. K. F. Szünet nélkül dolgoznak a szárítók Bokáig süpped a sárban a láb, a hűvös levegő megdermeszti a kezet A sapka, a kendő alá be­lopakodik a szél, gyakran kerül elő a zsebkendő. Jólesik a for­ró tea és a pár perces pihenés. Az állami gazdaságokban már mindenütt megszervezték a vé­dőital kihordását ős jó néhány termelőszövetkezetben is kapnak a szüretelők, kukoricatörők teát Még azoknak is nehéz ez az ősz, akik megszokták a mező­gazdasági munkát, hát még a se­gítségül érkezett diákoknak, munkásoknak. Nehezebb a dol­guk a munkavédelmi megbízot­taknak is, hiszen kötelességük megtartani az oktatást, vigyázni arra, hogy nagyobb baj ne tör­ténjék. .Eddig még nem fordult elő több baleset, mint az előző években. Sok ezer ember érkezik na­ponta a szántókra, az ültetvé­nyekre, hogy mentse a termést. • a kiskun­félegyházi Petőfi Tsz-ben még 17 hektárról kell felszedni m cukorrépát. Boda János naponta másfél hektáron végzi el ■ a munkát. 9 Tíz napot késnek a betakarítással a borotai termelő­szövetkezetben, ahol kétezer hektárról kell letörni a kukoricát. A betakarítást Bt kombájnnal végzik, a magot a jövő héttől kezdve már saját berendezéseik szárítják. (Pásztor Zoltán felvételei.) Régóta nem volt már ekkora szükség a munkáskézre ősszel, mint most. A Zöldségtermeszté­si Kutató Intézet növényter­mesztési osztályának nemesitői, technikusai is ott dolgoznak a fizikai munkásokkal együtt a borbási kísérleti parcellákon. A tápanyag-gazdálkodási kutatások folytak itt hétszáz apró parcel­lán. A terület nem nagy, mind­össze hat hektárról van szó, de a törést igényesebben kell vé­gezni, mint a mezőgazdasági üzemekben. A kísérleti területek termését ugyanis külön-külön kell szedni, összerakni, szállíta­ni, hogy az eredmények mérhe­tők legyenek, s ne vesszen kárba esetleg több év munkája. A mezőgazdasági üzemek ter­mésének egy részét átvevő gabo­nafelvásárló és feldolgozó vál­lalat 16 ezer vagon kukoricát várt az * ősszel. Ebből ez idáig még csak 2275 vagonnal érkezett az átvevöhelvekre, és mintegy 560 vagonnal szárítottak meg be­lőle. A berendezések éjjel-nap­pal működnek, három műszak­ban, de a magas víztartalom miatt teljesítményük kisebb, mint más években volt. A vállalat a mezőgazdasági üzemeknek is se­gítséget nyújt, hogy szárítóikat folyamatosan üzemeltethessék. Gépkezelőiket elküldik a szövet­kezetekhez, ha kérik, és szük­ség esetén szaktanácsokkal szol­gálnak. Megszervezték az állan­dó ügyeletet is. A vállalat ere­deti felvásárlási, elhelyezési ter­vét is átdolgozták, s azon van­nak, hogy a takarmánykészítes- re felhasznált gabonaféléket' el­sősorban onnan szállítsák el, ahol leginkább szükség van a magtárakra, tárolókra. D. E. ■mm • Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél. (Opauszky László felvételei.) Éjjel, nappal vigyázzák az alpári nyári gátat Belvízvédelmi készültség a Duna mentén Októberben szokatlan méretű árhullám vonul le a Tiszán. Szerdán a tiszaugi vízmércénél 450 centiméteres vízállást jelez­tek, ezért az ettől delre eső fo­lyószakaszon elrendelték az első fokú árvízvédelmi készültséget. Tiszakécske határában, Tisza- bögnél lépett ki a medréből a folyó, és elöntötte a rétet. Tisza- alpámál a 13 és fél kilométer hosszú nyári gáton tartják a ké­szültséget a Tiszakunsági Víz­gazdálkodási Társulat dolgozói. Különösen veszélyes a helyzet a bokrosi surrantónál, ahol a ta­vaszi áradás idején megrongáló­dott a töltés, és két buzgár is ke­letkezett. A tiszai árhullám több ezer hektáros területet veszélyeztet. A tiszaalpári Búzakalásznak és a Tiszatájnak csemege- és prita- minpaprikáját, valamint a még lábon álló kukoricáját fenyegeti az emelkedő víz. Kárt tehet az árhullám a laki teleki Szikra, a tiszaugi Tiszagyöngye, a bokrosi Kossuth, a tiszasasi Rákóczi Ter­melőszövetkezet még kint levő terményeiben és a tiszaalpári Virágzó Halászati Tsz takar­mánytermésében is. Az átlagosnál nagyobb csapa­dék következtében Bács-Kiskun megye több helyén megnőtt a belvízveszély.' Az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság kalocsai, kunszentmiklósi szakaszmérnök­ségének területére, valamint a bajai szakaszmérnökség körzeté­ben a sárközi öblözetre elren­delték a másodfokú belvízvédel­mi készültséget A legjobban ve­szélyeztetett körzetekben, ahol a termést vagy az őszi vetést fe­nyegeti a víztömeg, megkezdő­dött a védekezés. A tiszaalpári nyári gátnál pedig éjjel-nappal figyelik a víz mozgását. Szükség esetén a gát teljes hosszában be­avatkoznak, hogy útját állják az árnak. K. A. Losonczi Pál Lengyelországba utazik

Next

/
Thumbnails
Contents