Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-03 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! P AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évi. 231. szám Ara: 90 fillér 1974. október 3. csütörtök Ma kezdődik az országgyűlés őszi ülésszaka Mint jelentettük, az Elnöki Tanács csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Az ülésszakon előreláthatóan a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolója kerül napirendre. Fehér Péter, az MTI hírjna- gyarázQja írja: Az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az őszi ülésszakot előkészítő együttes tanácskozásán megállapította: időszerűvé vált a külkereskedelemről szóló törvény megalkotása. A külkereskedelem szerves része a népgazdaságnak, jelentősége az elkövetkező években 'minden bizonnyal tovább fokozódik. A külkereskedelem állami monopólium, szervezetét, működését és irányítását eddig azonban átfogóan nem szabályozta magas szintű jogszabály. Az exportra, importra vonatkozó paragrafusok meglehetősen szétszórtan találhatók meg. Egységbe foglalásuk népgazdasági érdek, mártsak azért is, mert ez 'az előírások egységes értelmezését is szolgálja. A . törvénytervezet — jellegénél fogva — csak az időtálló, általános rendelkezéseket fogalmazza meg, a' gazdaságpolitika változásaitól függő részletkérdések szabályozását alacsonyabb szintű jogszabályokra hagyja. A napirendi javaslat szerint az őszi ülésszakon a tanáostörvény végrehajtásának tapasztalatairól is tájékozódnak a képviselők. A tanácstörvényt 1971-ben alkotta meg az országgyűlés, s jóllehet hatásának átfogó elemzése azóta még nem került a plénum elé, „sorsát” az országgyűlés állandó bizottságai rendszeresen figyelemmel kísérték. A tanácstörvény alapvető célja: a magasabb színvonalú, korszerűbb tanácsi munka kereteinek megteremtése, yhlamint a tanácsok tevékenységében a szocialista demokrácia további szélesítésének biztosítása. Az eltelt három és fél esztendő már bebizonyította: a tanácsok munkájában mind határozottabban tükröződnek azok a kedvező folyamatok, amelyeket a törvény- követelményként fogalmazott meg. Így egyebek között fokozódott a tanácstestületek meghatározó szerepe, a kezdeményezőkészség, az önállóság és a felelősség, nőtt a lakosság részvétele a hglyi feladatok megoldásában, szorosabbá vált a nem tanácsi szervekkel való együttműködés', megváltozott, illetve bővült a tanácsi tisztségviselők szerepköre. A törvény egyetlen paragrafusa sem szorul módosításra, ami természetesén nem jelenti azt, hogy nem indokolt felülvizsgálni néhány végrehajtási-' rendelkezést. (MTI) Az energia- ellátásról, a kereskedelmi ellenőrzésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Két téma szerepelt a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén, amelyet dr. Gajdócsi • István, a megyei tanács elnöke nyitott /meg. Elsőként a megye energia- ellátásának jelenlegi helyzetéről és az ötödik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseiről volt sző. Ennek a napirendnek a megtárgyalásában * meghívottként ■ -részt vett dr. Kovács Frigyes, a Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztályának munkatársa, Marton Géza, a NIM fejlesztési főosztályának munkatársa, Kovács Jenő, a NIM Országos - Energiagazdálkodási Hatóságának tanácsadója, Bencze Mihály, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese, Kovács Ferenc, a Magyar Villamosművek Tröszt hálózati igazgatója, dr. Karádi István, . az ÁFOR igazgatóhelyettese, dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója, Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója és Szigeti Péter, a megyei tanács tervosztályának a vezetője. A testület tagjai és a meghívottak Sándor Bélának, a megyei tanács vb építési, közlekedési, és vízügyi osztálya vezetőjének az előterjesztésében megvitatták a villamosenergia-, a vezetékesgázszolgáltatás, a propán-butángáz- ellátás, a távhőellátás,, a szilárd- tüzelőanyag-ellátás, az üzemanyag- és háztartásiolaj-ellátás jelenlegi helyzetét, valamint a következő ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit., A vitában felmerült kérdésekre Sándor Béla adott választ, majd dr. Gajdócsi István tartott rövid összefoglalót. A végrehajtó bizottság ezután határozatiig elfogadta a tájékoztatót, s egyben utasította az érdekelt szakosztályokat, hogy a fejlesztési jellegű célkitűzéseket a megye ötödik ötéves tervének kialakítása során vegyék figyelembe. Megtárgyalta a végrehajtó bi- zotság a továbbiakban Gerőcs Istvánnak, a kereskedelmi osztály vezetőjének előterjesztésében azt a tájékoztatót, amely a megyében működő kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek belső ellenőrzéséről készült. A tájékoztatót'a testület elfogadta és jegyzőkönyvi dicséretben részesítette * az előterjesztőt az alapos és sokoldalú munkáért. G. S. Gyakran hallunk, olvasunk mostanában arról, hogy valamely községben, városban a vejzetök nélkülözhétetlen , eszköznek tartják a közművelődést az általános fejlődéshez, s nem akarnak kimaradni annak felvirágoztatásából. Növekszik a száma azoknak a gazdasági vezetőknek is, akik ténylegesen tesznek az ügyért — 0 „nem a mi dolgunk” közömbös hangoztatása helyett. Akik nem hivatkoznak az „első a kenyér" megtévesztő és olcsón hangzatos jelszavára. Ezek a biztató jelek ma inkább előhírnökei a változásnak. Még messze vagyunk attól, hogy a különböző szintű vezetők teljes ■ egészében magukénak érezzék o közművelődés ügyét. Bizony sokak tudatában, szemléletében ott él még a régi, az elavult, a váll- vonogató és kitérőnek használt „nem a mi dolgunk” mel- ■ lett fellelhető még az olyasfajta >értékelése — jobban mondva: lebecsülése — a művelődésnek, a kulturális életnek, hogy az csupán a szórakozást jelenti, semmi többet. Az ilyenek szájából még mindig hallani a kijelentést: „nem kell a'prolinak a művészet!” $ azt is, — éppen a dolog lényegének meg / nem értése folytán —‘ hogy a kultúra fiz■ a „fiataloknak való”. A beletörődő ■ és lemondó, véleményekkel szemben mind többen hangoztatják — a köz- művelődéssel foglalkozó pártbizottsági ülésekem és szerkesztőségünk közelmúltban rendezett ankét járé is — azt a nézetüket, amely igazán előre mutat. A lényeg a kö- . vetkező'; „El kellene jutnunk odáig, hogy épp úgy felelősségre lehessen vonni azokat a vezetőket, akik nem törődnek a beosztottáik szellemi fejlődésével, mint azokat, akik rozsdásodni hagyják a gépeket" Lényegre tapintó megjegyzés. Hogyhe, hiszen miért lenne nagyobb hiba, „bűn” az, ha a gépek rozsdásodnak, mint az, hogy ha az emberek tudata „rozsdásodik”? Közismert, hogy a nagyobb tudású, műveltebb, szélesebb látókörű ember jobban dolgozik, több eredményt képes felmutatni — legalább is előbb utóbb — a mindennapi munkájában. Mégsem veszik ezt alapul minden munkahelyen. Pedig amennyiben a gazdasági és társadalmi vezetők együttesen megteremtenék mindenütt az általános művelődéshez szükséges, jobb feltételeket, akkor ’ezzel a saját munkájukat is könnynenék. Legalábbis egy bizonyos idő elmúltával, ez a törődés áldásosán mutatkozik meg, szinte pontosan lemérhe- töén. Mit tehetnek a közművelődésért a vezetők? Elsősorban vizsgálják felül önnön szemléletüket: él-e bennük eléggé a törődés, a gondoskodás vágya? Érzik-e már teljes ■ egészében a rendkívüli fontosságát annak, hogy kiművelt emberfőkkel dolgozzanak együtt, egyazon cél elérése érdekében? Naponta érdeklődnek-e a kulturális élet helyi eseményéi iráni, s .nyújtanak-e segítséget a programok elkészítéséhez, valamint azok maradéktalan végrehajtásához? Nehezen tehetnek túlbecsülni annak a jelentőségét, másokra tett hatását, ha mondjuk az üzem igazgatója vagy a termelőszövetkezet elnöke, főkönyvelője , megkérdezi a klubvezetőt, az énekkar vezetőjét, hogy mit terveznek, mire készülnek éppen abban az időben? S netán még el is megy az a vezető a próbákra, vagy a szereplésekre? Ha ott van ő is, beosztottaival együtt a kiállítás megnyitóján? .4 vezető, aki be-benéz olykor a munkahelyi ■ könyvtárba érdeklődni: kik olvasnak és kik nem, ezzel a közvetlen kíváncsiságával nagy szolgálatot tesz a közművelődés szép ügyének. Az MSZMP KB márciusi határozata félreérthetetlenül és egyértelműen fogalmazta meg ezzel kapcsolatban a tennivalókat: „A közművelődés akkor fe- . lelhet meg feladatának, ha minden szinten tudatosítjuk, hogy a munka megjavítása \ nem csupán az ország kulturális szintjének emelését jelenti, hanem a szocializmus felépítésének egyik fontos té- ■ nyezője; ha a közművelődési ■ szemlélet és az ennek megfelelő gyakcylgt áthatja á tudományos,, kulturális, politikai, ideológiai, agitációs és . propagandamunkát. -4 köz- 1 művelődés a szocialista tudat formálásának egyik , fontos eszköze, tehát a közművelődési tevékenységet ideológiai, politikai munkának kell tekinteni, s~ ezt figyelembe véve kell biztosítani méltó megbecsülését, személyi; szervezeti és anyagi feltételeit.” A fentiek azt jelentik többek között, hogy kinek-kinek a maga területén, a rendelke- zésrej ó.lló erőkkel és eszközökkel segítenie kell a köz- művelődést. V. M. $ 9 Tizenhét paprikaszedő gép segíti az idei betakarítást a kalocsai körzetben. TÍZ ÉVE NEM TERMETT ENNYI FŰSZERPAPRIKA ft Megnőtt a termelési kedv Két-három hetet késik a betakarítás Sok ezer termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozó szedi a fűszerpaprikát Bács-Kiskun megyében. A nagyüzemi és háztáji termesztők a kalocsai tájkörzet 4776 hektáros szerződött területén a termésnek 40 százalékát tudták október elejéig betakarítani. Pedig néhány gazdaság már gépekkel is dolgozik, hogy a szedők munkáját megkönnyítse. Nem a termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozók szorgalmán múlott ez a késedelem. A legfőbb gondot az okozza, hogy az idén két-három héttel eltolódott a fűszerpaprika érése, s ennyivel később kezdődhetett el a termés szedése. A nagyüzemek a lehetőség szerint, segítenék ezen az 'állapoton. A legtöbb gazdaságban, amint a paprika színesedik, a termést nyomban leszedik, és a helyileg szokásos módon, ládákban, rekeszekben, zsákhálókban vagy felfűzve utóérlelik. A termésnek így igen jelentős részét tudják biztonságba helyezni. A másik haszna ennek a módszernek az, hogy a növényen visszamaradt paprikacsövek gyorsabban érnek, ha megritkitják a termést Szükség van mindenképpen az ilyen vagy ehhez hasonló-, a termés betakarítását gyorsító megoldásra, mert az elmúlt évtized alatt még egyetlen esztendőben sem termett annyi fűszerpaprika, mint az idén. A néhány évvel ezelőtt megjelent kormányhatározat óta ismét fellendült Bács-Kiskun megyében a fűszerpaprika termesztése. Kétségkívül jelentős szerepet tölt be ebben az is, hogy 1970 óta gyökeresen megváltozott a fűszerpaprika-ipari vállalat és a termesztők viszonya. A vállalat részt vállalt a paprika növény- védelmének tetemes költségeiből. A termelői árat több mint 10 százalékkal emelte, s azok a gazdaságok, amelyek legalább öt esztendőre szerződnek fűszerpaprika-termesztésre, a megállapíLádákban érlelődik a termés a fűszerpaprika-átvevő telepen. (Pásztor Zoltán felvételei) tott átvételi áron felül kilogrammonként- 20 fillért kapnak a fű- szerpaprikáért. Áz elmúlt három év alatt korszerűbb lett a termelés és a fű- szerpaprika feldolgozása. Elterjedtek az új fűszerpaprika-fajták, amelyeket a Zöldségtermész- tési Kutató Intézet kalocsai állomásán nemesítettek. Ezeknek a termése magasabb, minősége is összehasonlíthatatlanul jobb, így a termesztés gazdaságosságát a nagyobb hozam és a minőségi felár is javította. A Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat tavaly már 99,8 százalékkal több fűszerpaprikát dolgozott fel, mint 1970-ben. Az idén a szerződés szerint 3700 vagon nyers- vagy félkészárut kap a fűszerpaprika-termesztőktől a vállalat, a legutóbbi termésbecslések azonban még ennél is többet jeleztek 100 vagonnal. A kalocsai vállalat minden átvevőhelyen' bevezette a közvetlen fizetést az egyéni és háztáji termesztők számára. Az idén a négy feldolgozótelepen kívül huszonnégy községben' nyitott átvevőhelyet, hogy a fűszerpaprika-termesztők minél kevesebb időt töltsenek el a termés száll!-, tásával és átadásával. Ez a termesztő és a feldolgozó közös érdeke. Mindezek eredményeképpen nemcsak a nagyüzemek, hanem az egyéni és háztáji fűszerpaprika-termesztők termelési kedve is megnőtt, a paprikaterület csaknem kétszeres lett, s a hagyományos kalocsai körzet fűszerpaprika-területének határa már Bácsalmás, Madaras és Mélykút községekig terjed. Az ötödik ötéves terv során teljes rekonstrukciót valósítanak meg Kalocsán. Korszerű feldolgozóvá alakul át a Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat paprikaüzeme. A fűszerpaprika-termesztő szövetkezetek és állami gazdaságok is korszerűsítik fél- késztermék-gyártó berendezésüket, szárítóüzemeiket Egyre több üzem épít szárítót, hogy a félkész .íru előállításával is növelje a fű- szerpaprika és más zöldségnövény termesztésének a gazdaságosságát Ezek hangzottak el többek között a Bács-Kiskun megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága élelmiszeripari albizottságának legutóbbi ülésén, amelyet Kalocsán tartottak a Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat 1970. óta végzett munkájának értékelése alkalmából. K. A. SZAKSZERVEZETI NAGYGYŰLÉS LISSZABONBAN A feszültség Portugália-szerte csökken Simó Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A portugál főváros kedden a késő esti órákban impozáns Szak- szervezeti nagygyűlés színhelye volt: az Intersindical felhívására több ezer dolgozó ünnepelte meg a szakszervezeti szövetség megalakulásnak ■ negyedik évfordulóját. A megmozdulás résztvevői hosszan éltették a fegyveres erők mozgalma és az ideiglenes kormány képviseletében megjelent Costa i Martins századost, munkaügyi minisztert. » , Az Intersindicalban tömörült szakszervezetek szónokai állást foglaltak szövetségük antimono- polista-antikapitalista stratégiájának fenntartása mellett. A banktisztviselők szakszervezetének, Portugália egyik legforradalmibb szakmai tömörülésének titkára hangsúlyozta: a munkás- osztálynak mindenkori nagy feladata, hogy harcában helyes célokat tűzzön ki és helyes harci formákat válasszon azok eléréséhez. A portugál szakszervezeti mozgalom bebizonyította, hogy képes erre: á fasiszta rezsim idején a diktatúra megdöntéséért, a demokratikus erők legszélesebb összefogásáért, a gyarmati háborúk megszüntetéséért küzdött. A nép legfőbb ellensége ma is a tőkés osztály, ám ma már nem áll mögötte olyan kormány, amely szolgalelkűen kielégítené érdekeit — mondta, hozzáfűzve, hogy a demokráciához az anti- monopolista harcon át vezet az út. A szónok kiemelte annak az országos akciónak a fontosságát is, amelyben a munkások és a parasztok a fegyveres erők mozgalmának katonáival karöltve barikádokat emeltek a reakciós tüntetés megakadályozására. „Mi, banktisztviselők eleget teszünk Vasco Goncalves minisz, terelnök felhívásának és vasárnap munkanapot tartunk: munkával ünnepeljük meg az ellen- foraöalmi összeesküvők feletl aratott győzelmet” — fejezte be ■ felszólalását a szakszervezeti titkár. Vasco Goncalves dandártábornok, portugál kormányfő üzenetben fejezte ki jókívánságait s nagygyűlés résztvevőinek. A nagy éljenzés közepette felolvasott üzenetben a miniszterelnök megállapította: az Intersindical- nak működése négy esztendejéből háromban a fasiszta diktatúra nagyon nehéz körülményei között kellett tevékenykednie. A munkásosztály abban a három évben nagymértékben elősegítette a fasizmus megdöntését Vasco Goncalves felszóllüofta a dolgozókat, folytassák a demokrácia elmélyítése érdekében kifejlett munkájukat, vasárnap pedij (Folytatás a 2. oldalon.)
