Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

1974. október 22. • PETŐFI NÉPE • 5 NYELVŐR Egybe- és különírás Előzőleg már két alkalommal foglalkoztunk az egybeírásra kényszerítő okokkal, és rámutat­tunk arra, hogy a szóalakulatok jelentésváltozása nagyon fontos kényszerítő ok. Az új kiadásban megjelent Helyesírási Tanácsadó Szótár ismertetésében pedig ar­ra utaltunk, hogy az egybe- és különírás eseteit ez a szótár tö­mörebben és áttekinthetőbben sorolja fel, mint a helyesírási szabályzat. Többek érdeklődésére most a tulajdonság- és szám jel­zős szerkezetek írását foglaljuk össze a szótár Bevezetője alap­ján. 1. A számnévi jelzős -s, -u, -nyi képzős utótagot egybeírjuk, ha mindkét tag egyszerű szó (pl. ötemeletes, hatágú, kétemelet- nyi). Különírjuk, ha valamelyik tag összetett szó (pl. tízméteres, de: tizenkét méteres, tíz négy­zetméteres). 2. A foglalkozásneveknél csak a második elemre kell figyelni. Ha ez egyszerű, akkor egybeír­juk őket (pl. órásmester), ha pe­dig összetett, különírás a helyes (pl. ablakos kisiparos, öntő szak­munkás). 3. Az -s képzős előtagú hasz­nálati eszközök nevét, ha mind­két tag egyszerű szó, egybeírjuk (pl. pálinkásüveg, „levesestányér), de ha valamelyik összetett, kü­lönírjuk őket (pl. szilvapálinkás üveg, leveses fajansztányér). Mái- régebben idéztünk példákat arra, hogy ha a sajátság alkal­mi, külön kell írni őket. Ezért ha .a sörösüvegbe bort öntenek, az boros üveg. Ha a teáscsésze mustáros, akkor az mustáros csésze. 4. Ha az anyagnévi jelzős kap­csolatokban mindkét tag egysze­rű, és az anyagnév egy- vagy kétszótagos, egybeírjuk őket (pl. aranyszelence, ezüstrúd), de ha az anyagnév három- vagy több- szótagú, .a különírás a helyes (pl. keramit burkolat, alumínium kád). Ugyancsak különírjuk őket, ha elő- vagy utótagjuk ösz- szetett szó (pl. vasrúd, de: vas emelőrúd vagy nyersvas rúd; szövetruha, de: pamutszövet ru­ha; selyemszál, de: műselyem szál; vasedény, de: vas főző­edény). 5. Az -6, -ő képzős előtagé alakulatokat egybeírjuk, ha mindkét tagjuk egyszerű szó, és az előtag nem most folyó cselek­vést jelöl, hanem csak arra való alkalmasságot (pl. izzó vas, most izzik a vas, de: izzólámpa, vagyis izzásra alkalmas: ha fel­gyújtjuk, izzik). Ha bármelyik tagjuk összetett szó, különírjuk őket (pl. törlőrongy, de: portör­lő rongy; toborzóiroda, de: bá- nyásztoborzó iroda; hámozógép, de: répahámozó gép; tárolóhelyi­ség, de: anyagtároló helyiség, il­letve: tároló mellékhelyiség). Ezek a szabályok általában segítenek bennünket az összeté­telek írásában, de néha olyan esetek is vannak, amikor lehe­tetlen megnyugtatólag szabályoz­ni a helyesírást. Különösen 'az -s képzős utótagú mellékneves kapcsolatok okoznak néha ne­hézségeket. A szótár példáit föl­használva a barna kalapds hölgy kapcsolatban a barna a kalapra és a hölgyre is vonatkozhat. Igaz, ha a hölgyre vonatkozik, vesszőt teszünk a barna után: barna, kalapos hölgy. Vessző nélkül a barna a kalapra vonat­kozik. A kék csíkos ruha írása nehezen oldható meg, mivel je­lenthet kék és csíkos ruhát, eset­leg kék csíkosat, sőt olyan ruhát is, amelynek alapszíne kék. Csak a szövegkörnyezet alapján ért­hetjük meg, miről van szó. A tanácsunk csak az lehet: akik egy kicsit is igényesek a helyesírásban, vagy igényesnek kell lenniük (pl. az íróknak, az újságíróknak, a nyomdászoknak), állandóan forgassák a Helyes­írási Tanácsadó Szótárt. Kiss István MAI TÉMÁNK Követendő módszerek Vannak kiváló és lelkes szak­emberei a közművelődésnek. Olyanok, akik nem nyugszanak bele egykönnyen a sikertelen­ségbe, s akik a sikerekért képe­sek is megküzdeni. Állandóan azon fáradoznak, azon törik a fejüket: miként kezdeményez­hetnének valami újat, jobbat, célravezetőbbet. Ok azok, akik a mozi előcsarnokában szoborkiál­lítást rendeznek, a városközpont kirakataiban festőművészek alko­tásait mutatják be, a kiállítóte­remben vitát szerveznek, az ad­dig kihasználatlan pincéből gyö­nyörű klubot varázsolnak. Nos, ez alkalommal néhány friss ke­letű szép kezdeményezésről, jó módszerről számolunk be olva­sóinknak. Könyvtári hívogató Narancsszínű, kellemes külse­jű füzetecskét forgatok a kezem­ben. Bodor Miklós grafikusmű­vész rajza alatt ez a szöveg áll: „Katona József Megyei Könyv­tár Gyermekkönyvtára, Kees-? kémét” S belül így szólnak kedves szavakkal a gyermekek­hez: „Bemutatjuk neked könyv­tárunkat, hogy el tudj igazodni a könyvek birodalmában.” A tájékoztató könyvecskéből megtudjuk, hogy a gyermek- könyvtár tízéves működése után 1962-ben költözött a jelenlegi helyére, a Kisfaludy utca 2. szárn alá. Ide várják hétfőn, szerdán és csütörtökön délután, kedden és pénteken délelőtt az apró ol­vasókat S mennyi okos-szép1 dolgot megtudhat még az érdek­lődő gyermek, a szépre szomjas fiú' vagy leány, ha végiglapozza a füzetet! Közvetlen szavakkal, kedves mondatokkal, magyaráz­zák el az érdeklődőknek, milyen könyveket találnak a polcokon, hogyan kezeljék a katalóguso­kat. A kiadványt szép fotók dí­szítik. Juhászné Lengyel Ildikó szerkesztette a propagandafüze­tet; elismerő szót érdemel érte. Csalogató hangversenyre A Bajai József Attila Művelő­dési Ház és a Liszt Ferenc Ze­neiskola közösen hangversenyt rendezett a Sugovica melletti vá­rosban. Mindent előkészítettek, elővételben árulták a jegyeket, szétküldték a meghívókat. Idáig minden úgy volt, ahogyan má­sutt is — bárhol — lenni szokott. Ám a rendezők ez alkalom­mal valami mást, többet is ad­tak a zenerajongóknak, mint amit általában szokásos adni. Egy hétoldalas, nagyobb méretű meghívót sokszorosítottak, s eb­ben a koncerten hallható műve­ket ismertették. Megtudta sok egyéb hasznos tudnivaló mellett a zenekedvelő ember, hogy Bach Preludium és fúga című alkotása a zeneszerző „leggazdagabb, s eg£jsn művészileg legérettebb korszakából való”. Chopin bal­ladái tipikusan romantikus mű­inek. Mozart a-moll szonátája „bohókás díszítésekben gazdag, mégis drámaian sötét”. És így tovább. Verset, költőt ajánló A kiskunhalasi járási-városi könyvtár — Fekete Dezső szer­kesztésében — kiad egy bibliog­ráfiai sorozatot, a mai magyar írók munkásságának megismer­tetése céljából. A legújabb sok­szorosított füzetük Baranyi Fe­renc József Attila- és SZOT-dí- jas költő műveit, s a költőről szóló írásokat sorolja fel. Megtudjuk belőle, -hogy tíz év­vel ezelőtt jelent meg Baranyi első önálló kötete, a Hazatérés. Ezt követte sorrendben még to­vábbi öt verseskönyv és két dráma (társszerzőkkel), valamint a különböző antológiákban nap­világot látott versek. A költő munkásságát külön­böző fórumokon többek között Katona Éva, Mátyás Ferenc, Kó- sa Gábor, Mátyás István és Vág György méltatta. V. M. Nemcsak írni tud az IBM új automatája Az IBM legújabb, gömbfejes írógépe egyesíti a hagyományos írógépet és az írógép-automatát. A 82—M modell tárolja is azt, amit egyszer legépeltek vele. Speciális berendezése lehetővé teszi a javítások■ végrehajtását az eredeti iraton és a tárolóban el­helyezett szövegen is. Amennyi­ben a szövegre ismét, szükség van, a tárolóból előkerülve nagy kapacitással készülnek belőle a duplumok. A technikát két nap alatt el lehet sajátítani. Egyet­len hibája az IBM íróautomatá­nak: igen drága. Előzetes számvetés négy év után Interjú Sípos Jánossal, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkárával Október 22-e jeles dátum Kiskunhalas tör­ténetében. 30 éve ezen a napon hozta meg a városnak, az olyan régen áhított felszabadu­lást a dicső Vörös Hadsereg. Óhatatlan, hogy a^ évforduló kapcsán vissza ne kanyarodjon az emlékezet a három évtizeddel ezelőtti múltra: Kiskunhalas me­zőváros, ezer meg ezer jóllakatlan, rongyos agrárproletár szűkebb hazája, aki sokszor munkához is csak megaláztatások árán jut­tatta jobb sorsra érdemes fiait. Ipar, munkás- osztály? Legfeljebb, mint fogalom létezett. S a felszabadulást követő 25. évben, 1970­ben már ezt állapíthatta meg a városi párt­értekezlet: „... jelentős az előrehaladás az iparfej­lesztés és a foglalkoztatási gond megoldása terén... A keresők 40 százaléka az iparban dolgozik...” A további feladatokra vonat­kozó négy évvel ezelőtti határozatok sorában pedig ugyancsak az iparfejlesztésre vonatko­zóak álltak az első helyen. E gondolatok jegyében kértünk választ né­hány időszerű kérdésre Sipos János elvtárs­tól, a városi pártbizottság első titkárától. KÉRDÉS: — Különös te­kintettel az ipari üzemek ter- . melési értéknövekedésre, a munkaszervezésre, s a munká­sok szakmai felkészültségére, hol tart Kiskunhalas az 1970. éiű pártértekezlet iparra vo­natkozó határozatainak végre­hajtásában? VÁLASZ: — A törekvéseinket meghaladóan fejlődött a város ipara. A tervidőszak végéig 35— 40 százalékos termelési értéknö­vekedést irányoztunk elő, s je­lenleg már meghaladja az 50 szá­zalékot. Az üzemek termelési ér­téke együttesen meghaladja az 1,6 milliárd forintot. Az átlagosnál nagyobb a növekedés a BOV-nál, a Fémmunkásnál és a Papíripari Vállalatnál. Az elhatározott fej­lesztések közül megvalósult a papíripar termelőterületének bő­vítése. Főként anyagi alapok hiá­nyában elmarad a tervezett ütemtől a Ganz-MÁVAG, a ba­romfi-, valamint a faiparnál meg­valósítandó fejlesztés. Ennek el­lenére Kiskunhalas ipara mind termelési érték, mind a nyereség és termelékenység vonatkozásá­ban teljesíti a célul tűzött felada­tokat. • Tisztes eredményként tartjuk számon, hogy az ötéves terv ed­digi szakaszában 40 százalékkal növekedett az egy személyre ju­tó termelési érték. Ilyen ered­ményt — mégha ebben némi ár­változás is közrejátszik — a terv­időszak végére sem reméltünk, s külön becsessé teszi, hogy az üze­mek a belső tartalékaik feltárásá­val, a jobb munkaszervezéssel érték el. A jövő év végére nyolcezer ipari foglay$$ztatottal-. számolunk, az 197Q, éKi hat' és j tél, ézej, A kötöttárugyár-, belépésével,.„a. a folyamatban levő fejlesztések befejezésével Halason és vonzás- körzetében megoldódik a foglal­koztatási gond. A munkaerő megtartására nagy figyelmet fordítanak vállalataink. Sokat fejlődött például az üze­mek szociális, egészségügyi ellá­tása. 'Az öltöző, mosdó, étkezde mint alapvető követelmény szin­te mindenütt megvan, vagy fo­lyamatban a kialakítása. Ugyan­itt említem, hogy szerény anyagi lehetőségeik mellett is rendkívül sokat áldoztak az üzemek a gyer­mekintézményi ellátás javítására. A szakmunkásképzés igen je­lentős belső tartalék az üzemeink­ben. Míg 1970-ben a munkások 20 százaléka rendelkezett szak- képzettséggel, napjainkban ez az arány 32 százalék. Közben a munkások száma is növekedett. Ugyanakokr viszont a segédmun­kások aránya 40-ről 20 százalék­ra csökkent. A szakképzésben való üteme­sebb előrehaladást akadályozza egyebek mellett, hogy a munkások egy hányada nem végezte el az általános iskola 8. osztályát, ami feltétele a szakmunkásképzésnek Ezért több üzemünk, így például a Fémmunkás, a vízmű vállalat önálló osztályt szervezett és sok­oldalúan segíti általános iskolát végző dolgozóit. Ezt a támoga­tást egyébként már a vonatkozó rendelet megjelenése előtt is al­kalmazták. KÉRDÉS: — Az előbbiekben utalt Sipos elvtárs a kötött­árugyárra. Hallhatnánk rövi­den a nagy beruházás előké­születeiről? 9 Az átlagosnál nagyobb a termelési értéknövekedés a Papíripari Vállalatnál 1.. 9 Az új kórházat november 4-én hivatalosan is átadják. VÁLASZ: — Elöljáróban any- nyit: az erre vonatkozó döntést igen pozitívan fogadta a város közvéleménye. A létrehozandó kötöttárugyár minden vonatko­zásban felülmúlja majd a meglevő üzemeinket, talán fogalmazhatok úgy is, hogy ez a vállalat rango­sán zárja a város iparfejlesztését. Legalábbis, ami az új üzem te­lepítését illeti, mert az magá­tól értetődő, hogy a termelés fej­lesztése állandó feladat. A kötöttárugyár beruházása, s ezzel egydejűleg a tanulóképzés is megkezdődött. Jelenleg a kötő- és konfekciószakmában 155 ta­nuló képzése történik Kiskunha­lason. Néhány szükséges szakmá­ban 48 személy — akik szak­munkásként vagy technikusként kerültek a tanfolyamra — Hód­mezővásárhelyen vesz részt kép­zésben. A vidéki tanulók részé­re 80 személyes, átmeneti jellegű kollégium épült. A jövő hónap elejére elkészül a gyakorlati ok­tatásukat szolgáló tanműhely. A végleges megoldást jelentő szak­munkásképző kollégum építése pedig jövőre kezdődik meg. A kiemelt beruházás érdekében egy nagy közösség munkálkodik. Megvalósulásáig nagyon sok a tennivaló, számos akadályt kell leküzdeni. A tenniakarás azonban megvan, s ez egyik biztosítéka a sikeres céltérésnek. Fontossági sorrendben e nagy beruházás segítését tekintjük el­sőrendű feladatunknak. Eközben természetesen nem tévesztjük szem elől az elhatározott üzem­fejlesztéseket, amelyek, ha kissé késve is, de mgvalósulnak. A ten­nivalóink között például — von­záskörzetének termelésfelfutása ijr{i§?t 1 —:^ígfet9(‘‘á gyárának' fejlefelés’é.^ffásorílŐan; fontos azonban a Ganz-MÁVAG, az ÉPFA vagy éppen a papír­pari vállalaté is. KÉRDÉS: — Tudomásunk szerint nemrégiben tekintet­te át a pártbizottság a városi tanács negyedik ötéves tervé­nek végrehajtását. Lenne szí­ves legalább főbb vonatkozá­saiban ismertetni a kommu­nális ágazatra, az egészségügy­re, s a kereskedelemre vonat­kozó partértekezleti határoza­tok végrehajtását? VÁLASZ: — A téma tárgyalá­sakor megállapította a pártbi­zottság, hogy a város fejlesztési célkitűzései a tervezett 300 mil­lióval szemben csaknem 500 mil­lió forint értékben valósulnak meg. Az egyik legfontosabb fel­adatról, a lakásépítési program­ról szólva: a tervidőszakban fel­építendő lakásmennyiség kevés híján megvalósul. A célcsoportos lakásépítési tervünk maradék­talan teljesítésével azonban nem számolhatunk; részint a bekövet­kezett árváltozások, másrészt a soron következő ötéves terv la­kásépítésének előkészítése miatt. A kórház üzemelése és a vá­rosközponti lakóházak építése szempontjából igen jelentős a szennyvízcsatorna gerincvezeté­kének — a kórháztól a tisztító­műig történt — megépítése. Az új kórház egyébként ebben a hónapban megkezdi a működé­sét és november 4-én sor kerül a hivatalos átadásra. Az intéz­mény jelentősége túlnő a város határain, hiszen csaknem ötször annyi fekvőbeteg ellátását old­(Pásztor Zoltán felvételei.) KÉRDÉS: — A párt szerve­zeti életével összefüggő egyik határozatában hangsúlyozta a, városi pártértekezlet: nagyobb gondot az utánpótlás neve­lésére, bátrabban a szocialis­ta szemléletű,, a párt politi­kájához értő, felkészült és nagy élettapasztalattal ren­delkező munkások, nők, és tehetséges fiatalok vezető tisztségekbe állításával. Mi­lyen eredménnyel sikerült végrehajtani ezt a fontos ha­tározatot? VÁLASZ: — A párttagután­pótlásban és a káderek nevelé­sében egyaránt jelentősét lép­tünk élőre. A továbbképzést il­letően főként az ideológiai kép­zésben* értünk el tisztes eredmé­nyeket. A marxista—leninista esti egyetem 3 éves tagozatára és a szakosító tagozatokra évek óta túljelentkezés van. A fiatalok és a munkások rész­vétele a vezetésben minden te­rületen növekedett, a nők száma csak a választott testületekben nőtt. A város párttagságában viszont a nők hányada elérte az egyharmadot. A négy év alatt 5 százalékkal gyarapodott számuk a párttagok sorában. Ez nem kis mértékben a női foglalkoztatás növekedésével függ össze. A párt alapszervezeteiben meg­élénkült az élet, nagyobb az ak­tivitás, felelősségteljesebb a mun­ka. Jóval több a pártmegbíza­tásként a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták száma. Pártszervezeteink többsége cél­tudatosan segíti, előkészíti a munkások közéleti ténykedését, hogy alkalmassá váljanak a tes­tületi tagságra. Megalapozott az a véleményünk, hogy a párt­választások során tovább növek­szik a munkások, a nők és a fiatalok aránya a vezetésben. Nem azért, mert ezt a határoza­tok sürgetik, hanem az ügy ér­téséből, a szükségletből faka­dóan. Hozzátehetjük, hogy rá­termett munkásokkal ma már rendelkezünk, biztosítottak a választási lehetőség személyi fel­tételei; is. A , mindennapi - munkában ugyanis felhívták magukra a figyelmet a „felnövekvő” káde­rek, akik aktívabbak az átlagos­nál, akik bátran kezdeményez­nek, nem hagyják szó nélkül a rendellenességet, s akik politikai kérdésekben is hozzáértőn és bátran foglalnak állást, s mint­egy helyet „követelnek” maguk­nak a vezetésben, a különböző testületekben. S ez a természe­tes: az új, friss erők, a sok ta- pasztalatú régiek mellett, egy­mást kiegészítve mind eredmé­nyesebben szolgálják a párt politikájának valóraváltását — mondotta az interjú végén Sí­pos János első titkár. Perny Irén 9 Víztorony és' környéke. ja meg, mint amennyi a város lakossága. Rendkívül sokakat érint az óvodai ellátás. Anyagi lehetősé­geinket figyelembe véve öt év alatt 50 személyes fejlesztést ter­veztünk. Ezzel szemben éppen az üzemeink sokoldalú segítésének köszönhetően az 1970. évi 400-ról 800-ra nőtt az óvodai helyek szá­ma. Ezt rendkívül nagy ered­ménynek tartjuk, de sajnos, még így is a legrosszabbul állunk a megye városai között; az óvodás­korú gyermekeink. 60 százaléka sem jutott be az óvodába. A kereskedelem fejlesztését az akkor várható igények alapján terveztük, de ez kevésnek bizo­nyult. Az 50 százalékos forgalom- növekedés a múlt év végére be­következett, tehát 5 helyett 3 év alatt. A bolthálózat-bővítésnél 40 százalékos fejleszéssel számol­tunk — négyzetméterben —, s a múlt év végére 80 százalékkal növekedett az üzlettér. A fejlő­dést alapvetően a két új áruház létrehozása, valamint több ki­sebb bolt, köztük két tanyai üz­let megnyitása jelentette. A kereskedelmi ellátásban je­lentős, hogy nemcsak a helyi szervek, hanem a járás tsz-ei is segítenek ebben. Jóleső megál­lapítani, hogy a nagyarányú forgalomnövekedés mellett is állandósult a jó ellátás. A keres­kedelmi egységek önállóan is ku­tatják a jobb megodások lehető­ségét. Ilyen például a helyi ÁFÉSZ húsfeldolgozó üzem bő­vítése, amely kielégíti az igénye­ket. A város fejlődésében nagysze­rű eredmények születtek, válto­zatlanul érvényes azonban az 1970. évi pártértekezlet megálla­pítása: számos fontos feladat megoldása a további tervidő­szakban várat magára. k v

Next

/
Thumbnails
Contents