Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-19 / 245. szám
1974. október 19. • PETŐFI NÉPE • 3 MINISZTERI RENDELET AZ ALSÓFOKŰ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRŐL Indokolt esetben tankötelesek is tanulhatnak a dolgozók általános iskoláiban Megjelent az oktatási miniszter rendelete, amely némely vonatkozásban módosítja az alsófokúf oktatási intézményekről szóló korábbi törvényerejű rendelet végrehajtását. Az egyik legjelentősebb új intézkedés: a 14. életévet betöltött tanköteles fiatalok számára az illetékes általános iskolák igazgatói — a szülők, gondviselők kérésére — engedélyt adhatnak arra, hogy a továbbiakban a dolgozók általános iskoláiban tehessenenek eleget tankötelezettségüknek. Mint ismeretes,, a tankötelezettség a 16.1 életév betöltéséig tart. A jövőben — iskolaigazgatói engedély alapján — a tanköteles korú fiatalok munkaviszony igazolása nélkül is felvehetők. a dolgozók általános iskoláiba, a 14. életév betöltését követő tanévtől kezdve. Hangsúlyozza azonban a rendelet, hogy az engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha azt a tanköteles fiatal rendkívüli körülményei — például szociális okok — indokolják, és a dolgozók általános iskolájának látogatása megoldható. Az engedélyt a dolgozók általános iskolájának javaslatára azonban vissza lehet vonni, ha a tanköteles nem tesz eleget az iskola látogatásával és a vizsgákkal kapcsolatos kötelezettségének. Űj vonatkozása a miniszteri rendeletnek, hogy az eddiginél teljesebben részletezi a napközi otthonok feladatait. Hangsúlyozza, hogy a tanórán kívüli tanulmányi munka segítésén túl a tanulók világnézeti, közösségi, erkölcsi, esztétikai és testi nevelésben, valamint egészséges életmódra való nevelésében is közreműködik. Újdonság az is, hogy menzatérítés ellenében étkezést biztosítanak a napközi otthont igénybe nem vevő, de a rendszeres étkeztetésre rászoruló tanulók számára. Megfogalmazza a miniszteri rendelet az általá- ,nos iskolai diákotthonok feladatait is — hangNAPKŐZBEN Találkozás A gyalogosok délutáni csúcsforgatagában, velem szemközt ismerősen csillogó, barna szempár. Egy, a rengeteg ismeretlen ismerős közül, akikkel munka után, hazamenet évek óta naponta találkozom. Ez villan át agyamon, s lépteim üteme változatlan. Már-már elhaladunk egymás mellett, de érzem, a szempár éppen az én tekintetemmel keres találkozót. — Ugye, nem ismer meg? — szólít meg kedves mosollyal a középkorú asszony. — Ö, dehogynem!... — vágom ki magam hirtelen, miközben villámsebesen kutatok az emlékeim között. Hangjának hallatán bizonyos vagyok benne: valamikor volt már dolgunk egymással.-- Tudja, hogy rrlég mindig a Homokbányán lakunk? Tíz éve ... De éppen holnap megyek el megnézni a felkínált cserét, itt benn, a városban — jegyzi meg az asz- szony, s abban a pillanatban megvilágosodik az emlék: Agyongyötört, szinte csont-bőrré soványodott beteg asszony, akit egy 18 éves ifjú hölgy kedvéért két szép gyerekkel hagyott magára a férje. Igen, a városközponti lakásból akkor kellett Homokbányára költöznie az elhagyottnak. Mert a férj munkahelyétől is megvált, a cég pedig a szolgálati lakást cseréltette fel a sokkal előnytelenebb külterületiért. Hirtelen még az is eszembe jut, amivel az akkori elkeseredett kis asszony elköszönt tőlem: „Ha lehet, írja meg azt is, hogy a gyerekek minden nap Keresik, haza várják az aput!” Most már magabiztosan érdeklődöm: súlyozva a munkás-paraszt fiatalok hátrányos helyzetének megszüntetésében betöltött szerepét. Eszerint az általános iskolai diákotthon a lakóhelyükön szakrendszerű oktatásban nem részesíthető, ugyanakkor központi (körzeti) általános iskolába bejárásra nem kötelezhető diákok elhelyezésére, tanulmányaik segítésére és nevelésére szolgál — kivételes esetben súlyosan hátráltató családi körülmények között élő. de nem állami gondozott diákok hasonló segítése is feladata. Az érvényben lévő rendeletek szerint az általános iskolákba azok a kisgyerekek vehetők fel, akik a szóban forgó naptári év szeptember 1-ig betöltik 6. életévüket. A szülők korábban, augusztus 15-ig kérhették, hogy szeptember 1-e után született gyerekeiket is vegyék fel abban az esztendőben az általános iskola első osztályába. A most megjelent módosító rendelet leszögezi, hogy ezt a kérelmet a tanévet megelőzd április 15-ig kell az illetékes átalános iskola igazgatójához benyújtani. Több vonatkozásban intézkedik a rendelet a fogyatékos, illetőleg a gyógypedagógiai nevelést' igénylő gyermekek helyzetéről. Kimondják például, hogy a továbbiakban mindazok a tanulók, akiknek iskolába járásukat, vagy közösségben való oktatásukat, nevelésüket betegség (például epilepszia) akadályozza, és emiatt felmentették őket, továbbá, akiket az általános iskola látogatása alól azért' mentettek fel, mert gyógypedagógiai nevelést igényelnek, — tesíi, érzékszervi, vagy értelmi fogyatékosságuk miatt —, de gyógypedagógiai intézménybe nem vették fel őket: ezentúl hetenként hat órában rendszeres oktatásban részesülnek. A felsorolt gyermekek oktatásáról a területileg illetékes iskolák igazgatói kötelesek gondoskodni. A rendelet hatályba lépett. (MTI) Hajnalban, hajnal előtt Mindenütt nyirkosság. A városra telepedő őszi köd „átszívódik a kabát, nadrág résein. A Csillén telep utcáin egy teremtett lélek sincs, áz ablakok sötétek. Csend van. Békés álmát alussza a környék. Éjszaka két óra. Sánta Fe- rencék otthonában ilyenkor szokott csörögni a vekker. Az anya kel fel, munkába igyekszik. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat Szolnoki úti üzletében dolgozik. Mire nyit az üzlet, felforralja a tejet, kakaót, kávét kever, rétest süt, lángost dagaszt, még takarít is. Hatalmas kondérban dagad a lángostészta. negyedét ráönti a gyúródeszkára, megfelelő vastagságra simítja, kerekre szaggatja. Sistergő olajba teszi, hamar kész van egy tucattal. Elmondja: — Nem éppen kellemes ez az éjszakai-hajnali munka, ráadásul mindennap ugyanaz, ugyanaz. Tulajdonképpen cukrász vagyok, ott több a változatosság. Így viszont több idpm' marad a gyermekeimre, három van ugyanis. Csak az a rossg, hogy még alszanak, amikor elválok tőlük. — Hogy osztja be szabad idejét? — Délelőtt 10 óra felé végzek, hazamegyek takarítani, főzni. Dél körül fekszem le. alszom pár órát. Rendbehozom a gyerekek ruháit, mosok, vasalok. Estém a családé. elrepül az idő. azt veszem észre mindig, hogy már megint csörög az ébresztőóra. Fél négy előtt öt perccel érkezett Cs. Nagy Józsefné. a szaküzlet vezetője, ö sem unatkozik, árut vesz át: 2200 péksüteményt, félezer brióst, búrkiflit. 350 liter tejet. Jó pár kiló árut kell egymagának megmozgatnia. . Közeledik a nyitás, bár még nincs öt óra. ketten is várakoznak már. Az üvegajtón először Körösi Ferenc lép be. Rendhagyó módon egy szép bonbonos díszdobozra mutat — Megígértem a lányomnak, hogy Teri néninek veszek ajándékot. — Ki az a Teri néni? — Az osztályfőnöke. Névnapja van, meg akarja köszönteni. Czilling Mihály tejet, kenyeret kiflit vásárol. — A családnak viszi? — Igen. itt minden olyan friss, ropogós. Kisfiam, kislányom megszokta már a finom reggelit. — Hány órára jár dolgozni? — Hatra. Volna még időm ilyenkor aludni, de így még kényelmesebb, nem kell1 sorba állni. Eszteré László a ’harmadik íven-' dég. q a vasútnál dolgozik. Fél nyolcra jár. Szintén családjának visz reggelire valót. Itt szeret vásárolni, pedig az aluljáró túlsó felén lakik, s akadna közelebbi üzlet. is. Raffay Erzsébet a Kecskeméti Konzervgyár dolgozója. — Korán van még. miért siet? — Így vagyok nyugodt, nem szeretnék elkésni. Kényelmesen átöltözök, megreggelizek, s jöhet a munka. Negyedhatkor már hosszú sor kígyózik Kukucska Lászlóné pénztára előtt, a három közeli gyár munkásai térnek be egy kis elemózsiáért, feketekávéért. Hatóráig félezernél is több vendéget szolgáltak ki. egv óra alatti bevétel meghaladta a kétezer forintot. S ez így megy nap mint nap. Holman Péter A felszabadulás útján A. legtöbb turista szinte átrohan Hercegszántó községen, az ország egyik déli kapujában, pedig a helybéliek szívesen bemutatnák gyarapodó lakóhelyüket. A négy és fél millió forintból épített törpevízműre és a vízhálózatra a legbüszkébbek. A lakások hetven százaléka már a hálózatról kap vizet. A hat esztendeje átadott általános iskolái diákotthonban magyar és délszláv diákók tanulhatnak kényelmes körülmények között. A falu apraja-nagyja ismeri a nemzetiségi tánccsoport sikereit, mint ahogyan számon tartják a szilárd burkolatú járdaterület növekedését. S ha már az útnál tartunk: jövőre elkészül az 51-es útnak a községen átvezető szakasza. . A gyarapodó Kunbaján A jól öltözött kunbajai óvodások közül nehéz lenne kiválasztani, hogy ki módosabb, ki szerényebb jövedelmű szülők gyermeke. Általában jól élnek a nagyközség lakói, elsősorban a megalapozottan gazdálkodó állami gazdaság jóvoltából. Kunbaja külső képe is tükrözi a kedvező változásokat. A kulturális elmaradottság megszüntetése érdekében először — még az ötvenes években — négytantermes iskolát építettek, majd, újabb összefogással művelődési otthont avattak. Jó állományú könyvtár is helyet kapott a klubszobák, a 300 személyes nagyterem mellett. A „civilizációs'’ szükségletekről sem feledkeztek meg, tanúsítja 4,5 km betonjárda és a 13. kilométeres vízhálózat, a törpevízmű. Az új családi házalt — ahogyan mondani szokás — gombamód nőnek. Már kibontakoznak az emlékpark és az új sportpálya körvonalai. íme, ilyen egy virágzó község a béke harmincadik esztendejében. 9 A Béke Csillaga Termelőszövetkezet irodaház^ mellett sétálnak a „kiscsoportosok”. A tanácsi óvodában 80 gyerek játszhat, szórakozhat; az állami gazdaságban is gondoskodnak a legkisebbekről. Az 1952-ben alakult községben régóta csak fürdőszobás ház építésére adnak engedélyt. A vízhálózat bővítésére azonban csak mostanában van elegendő pénz és energia, ezért sokan kamraként használták a fürdőszobát. Az új kút, a bővülő hálózat elegendő vizet szolgáltat és ezért egymás . után adják vissza a fürdőszobákat eredeti rendeltetésüknek. Törődnek a bácsszőlősiek a tisztasággal, az egészség megóvásával, a korszerű beteggondozással. Főként saját erőből építettek orvosi rendelőt. Nyilván a kényelmesebb életmód utáni vágynak is tulajdonítható, hogy a nagyhatárú község külterületéről mind többen költöznek a beton- járdás, vízvezetékes központba. Évente hat-nyolc, olykor ennél is több új házat vesznek át tulajdonosaik. (Szöveg: Heltai Nándor, fényképek: Pásztor Zoltán) Sok új ház egy új faluban: Bácsszőlős 9 A művelődési házban vetít rendszeresen a Moziüzemi Vállalat, a klubban itt szórakoznak a fiatalok és itt működik a könyvtár. Hercegszántói örömök 9 Szép épület Hercegszántó központjában. Az emeleten az MSZMP iroda, tanácsterem kapott helyet. A földszinti bejárattól jobbra működik a helyi takarékpénztár, balra a buszváró látható. Az ország déli kapujánál — Hogy van, mit csinál a két kis legény? — Méghogy kis legények! — kacag felszabadultan, közben jelentőségteljes mozdulattal a táskájába nyúl, s .iratokkal teli kis nylonzacskóból fényképeket vesz elő: — Tessék, itt vannak az én picikéim! — mutatja jogos anyai büszkeséggel a fotókat, amelyekről bizony, nem kis legények, hanem tiszta tekintetű, jóképű, meglett férfiak mosolyognak. — ö most katona, ez a felvétel pedig az esküvőjén készült. Bevonulása előtt egy hónappal tartották meg az esküvőt.' Most már egy lányom iá van a két fiam mellett... — magyarázza, érezhetően boldogan. — Látom, hogy az anyuka egészségileg szépen rendbejött. Nagyon jól néz ki, fiatalabb, mint tíz évvel ezelőtt — bókolok őszintén, miközben elteszi a fényképeket. Kedves ismerősöm szeméből pedig hirtelen kioltódik az öröm csillogása, egykedvűen újságolja: — Tudja, hogy az esküvőre eljött az apja is? Furcsa a sors igazságszolgáltatása: mint akkor én, most p van úgy tönkremenne. Alig lehet ráismerni... Már másodszor vannak külön azzal a kis asszonnyal. Mondta az esküvőn és azóta is, hogy 6 nem tud mit mondani. Azt, hogy ilyen embereket neveltem a fiaiból, úgy sem lehet már soha, kellően megköszönni ... Képzelje, tíz évig azt sem tudta, hogy élünk, az esküvői találkozás óta pedig már kétszer is jelentkezett Budapestről. Hát kellett neki ezt az utat választania?... P. I. A kelebiai határállomás, vagy ahogy szaknyelven mondják: forgalomellenőrző pont valóban az ország déli kapuja, de tegyük mindjárt hozzá, hogy ez az átkelőhely rendkívül nagy forgalmat bonyolít le. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni a forgalomellenőrző pont parancsnokának adatait: Amíg 1965-ben 322 ezer utas és 269 ezer vasúti kocsi kelt át Kelebián, addig 1970-ben már 608 ezer utas és 274 ezer vasúti kocsi jelentkezett ki- és beléptetésre. Ez év szeptember 30-ig az elmúlt év azonos. időszakához viszonyítva, kétszázezerrel több utas fordult meg a határállomáson. A statisztikához csupán még csak annyit tennék hozzá, hogy a világ 106 országából — köztük Zairéből, Bangladeshből — fordultak meg Kelebián. S hogy ezek . a nagy számok mennyi munkát, figyelmet, éberséget követelnek, arra néhány „általános” tapasztalatot mondanánk gL Egy-egy országnak — attól függően, hogy az illető milyen minőségben utazik — tíz-tizenöt fajta útiokmánya van. Az útlevélkezelés tehát meglehetősen nagy szakértelmet kíván meg határőreinktől, azoktól is, akik néhány hónappal ezelőtt nem is hallottak ilyenről, hogy konzuli, vagy diplomata-útlevél. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy az útiokmányok ellenőrzése nem egy ponton, hanem a vonaton, menet közben történik, sokszor rosszul világított vagy zsúfolt személykocsikban, amikor a határőrnek még arra is ügyelnie kell, hogy nehogy valaki kivonja magát az ellenőrzés alól, akkor értjük meg igazán, milyen szükséges a koncentrált figyelem. A hivatásos, de sorállományú határőrök — szerencsére — jól ismerik, értik feladataikat, s kulturáltan, az adott ország nyelvén végzik munkájukat. Valamennyi itt szolgálatot teljesítő határőr legalább két világnyelven beszél, de akadnak olyanok is, akik akár öt nyelven is tudnak intézkedni. S hogy erre szükség van, azt bizonyítja, hogy ebben az évben 1078 utast kellett visszaküldeni az útlevél hiányos adatai, illetve a vízum hiánya miatt. Akadt természetesen érvénytelen, s olykor hamis útlevél is, de akadtak olyanok is, akik devizabűncselekményt követtek el, s ezért nem léphették át a határt. Ami a legérdekesebb: a hamis útlevél. Magyar és külföldi állampolgárok megpróbálják különböző módszerekkel félrevezetni a határőröket, sőt kifinomult eszközökkel elaltatni éberségüket. Számos olyan útlevelet találtak, amelyben nyilvánvaló volt a törlés, a helyesbítés, a számhamisítás, a fényképcsere, amelyet nem a" hivatalos szervek eszközöltek. A legtöbb hamis útlevelet az arabok, a törökök gyártják, de akadt már olyan indiai állampolgár, aki a vízumát hamisította meg. Eléggé elterjedi az a „szokás”, hogy egyesek útlevél és vízum nélkül próbálnak átjutni a határon. Módszereik különbözők. Elrejtőznek a vonaton, a fékezőfülkében, a padlástérben, de szedtek már le félig megfagyott embert a vagon alján levő akkumulátor vastraverzéről is. Szerencsére a határőrök kölcsönösen segítik a vámőrök munkáját és természetesen a MÁV dolgozói is. Napirenden van, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a határsértőkről, a vám- és devizabűntettek elkövetőiről, de akár a vonat műszaki gondjairól is. Itt a kelebiai forgalom-ellenőrző ponton teljesít szolgálatot Fekete József, kétszeresen kiváló határőr is, aki még a múlt év tavaszán Kiskunhalason a Papíripari Vállalatnál gépmesterként dolgozott. Annak ellenére, hogy nem volt sem elfogása, sem hamis útlevél leleplezése, mégis megszerezte a kétszeres kiváló minősítést.. Nemcsak mint útlevélkezelő, hanem mint ha-~ tárőr kiválóan végezte és végzi is a rábízott munkát, ezzel érdemelte ki parancsnokai elismerését. — Bevonulásom előtt magam kértem, hogy a határőrséghez hívjanak be, s nem gondoltam, hogy ilyen felelősségteljes beosztásba kerülök. Munkám nagy figyelmet, odaadást kíván, de nagyon szeretem. Nap mint nap különböző emberekkel ismerkedem, ami rendkívül érdekes és sokrétű. A forgalom-ellenőrző ponton sok ilyen határőr teljesít szolgálatot, s talán ennek tudható be, hogy illegálisan még ezen a forgalmas ponton sem csúszik át senki... Gémes Gábor Fekete József határőr egy tehervagont ellenőriz.
