Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
1374. október 2. • PETŐFI NÉPE 0 5 Nagy feladat vár az értelmiségre IFJÚSÁG Kecskemét közművelődése II. • Keveházi „Gábor, a Magyar Állami 4>peraház fiatal balettművésze először táncolta Csajkovszkij: Hattyúk tava című balettjének férfi főszerepét* Képűnkön: Csarnói Katalin és Keveházi Gábor. (Telefoto MTI, Keleti £va felv. — KS) A szervezés „szépséghibája” TS ecskeméten, a Hunyadiváros- ban egészségügyi kombinátnak is beillő új, korszerű rendelőintézet épült 4 miílió 200 ■ezer forintért. A környék hatezer lakosa szinte máról holnapra feledte a korábbi zsúfoltságot. Ez így is van rendjén, emlékezni sem jó rá. Kern is. akar senki. Talán emiatt is örülnek most az újnak, ahol két körzeti orvos rendel délelőtt, délután. Szeptember 20-án■ pedig megnyílt az új gyógyszertár is. A kisgyermekes anyákat kíméli a helybeli gyermekorvosi rendi- lés. Tehát megvannak a legszükségesebbek és ez fejlődés a múlthoz képest. Érzik is a hunyadivárosiak, Éppen ezért tették szóvá a szer- ■. vezésnek azt a szépséghibáját, hogy orvosi rendelés este hét óráig van, a gyógyszertár pedig csak délután ötig tart nyitva. Tehát, amikor a legnagyobb a forgalom a rendelőkben, a gyógyszertár bezár. Miért? A! két gyógyszerész kisgyermekes anya, akiknek rohanniuk kell az óvodába, bölcsődébe. Ez jogos, érthető. Ha ezt nem tehetnék, az lenne a baj. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy a lakosság igénye is jogos. Ha már van gyógyszertár, akkor legyen hétig, amíg tart a rendelés. Ne kelljen begyalogolni a Szabadság térre, vagy várni másnap délelőttig. Egy megoldás látszik kézenfekvőnek. A két gyógyszerész anyukát olyan gyógyszertárba helyezni, amely ' délután zár. Van több ilyen. Onnan pedig olyan gyógyszerészeket helyezni a Hunyadivárosba, akiknek nem kell rohanni fél hatra a gyerekért. Szerintünk ez az anyukáknak is és a városrész lakóinak is jó. —Csató— Katona József és Kodály Zoltán neve fémjelzi a hagyomány- őrzést. Kecskemét két legnagyobb fiáról elnevezett intézmények — színház, múzeum, könyvtár, és gimnázium, valamint a zénepe- dagógiai intézet, iskola mellett irodalmi társaság és énekkar — a meghatározók elsősorban. Köréjük csoportosíthatók mindazok a legjobb törekvések, amelyek nélkül halványabb lenne a hírős város közművelődési arculata. A művészeti élet Az elmúlt években megszületett és szélesebb körben elterjedt a Forrás, megalakult a Duna— Tisza közi írócsoport. Irodalmi estek, ankétok, jól sikerült íróolvasó találkozók árulkodnak beszédesen a fellendülő irodalmi életről. Az évről évre egyre sikeresebbé váló ünnepi könyvhetek, a könyvesboltok növekvő forgalma, a magánkönyvtárak gyarapodása szintén figyelemre méltó. A város zenei élete egyenletesen gazdagodott az elmúlt évek alatt. A kétévenkénti népzenei találkozók, s az ugyancsak minden második évben sorra- kerülő nemzetközi Kodály-szemi- nárium érdemel említést elsősorban E két, immár hagyományos rendezvénysorozatra messze földön felfigyeltek az ének-zenei szakemberek. A differenciáltan jelentkező zenei igényeket magas művészi színvonalon igyekszik kielégíteni a Városi Szimfonikus Zenekar, amely Kemény Endre karnagy vezetésével az Országos Filharmónia koncertező együttese. Fellépéseik igazi élményt adnak. A Collegium Musicum, a „Kecskemét” Vonósnégyes, és a Kecskeméti Fúvósötös egyaránt az elmélyült, magas színvonalú művészi munkára .törekszik, nem kevés eredménnyel. A városban rendszeresen működő énekkarok — Pedagógus Kórus, Kodály Kórus, Városi Énekkar és az iskolai együttesek — mellett jelentős' és-egyre nö-“ vekvő szerepe van a‘lItlUnkáső"r- ség Zenekarának is. A kórusok találkozója, valamint a kecskeméti „Éneklő Ifjúság Napja” újra és újra vonzó rendezvényekkel igyekszik bővíteni az énekszót és a muzsikát kedvelő emberek táborát. A művészmozi, a mozitárlat — ahol tehetséges képző- és. iparművészek alkotásait mutatják be kamarajellegű kiállításokon — valamint az Univerzum Klub rendezvényei zárkóznak fel egyre jobban a sorhoz. EA utóbbi különösen az ifjúság körében népszerű. A művésztelep nem tartozik ugyan a városhoz, ám időnként eredményesen kapcsolódik be a megyeszékhely közművelődésébe, a lakosság művészi igényeinek kielégítésébe. Jelenleg kilenc kecskeméti festőművész tagja a képzőművészeti alapnak. Rajtuk kívül még tizenkét rendszeresen kiállító .festő és grafikus működik Kecskeméten. örvendetes az is, hogy néhány tehetséges fiatal megtette az első lépéseket a művészi pályán. A művészeti életet erősíti majd az épülő, új megyei művelődési központ is. A közművelődés segítői Természetesen elsősorban a szakemberekre vár a feladat továbbra is, hogy a város kulturális életét fellendítsék. Az öt megyei irányítású intézményben összesen nyolcvanhatan dolgoznak. Iskolai képzettségük és fel- készültségük általában megfelel az előírásoknak és követelményeknek. Közülük harmincötén egyetemi és főiskolai, ötvenegyen középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A sokoldalú és szerteágazó köz- művelődési tevékenység irányír tására és összefogására, valamint a különböző szervek és intézmények munkájának égybeKango- - lására a városi tanács vezetésével létrejött az úgynevezett koordinációs bizottság. A pártszervezetek á legtöbb helyen megtárgyalták a művelődési viszonyokat, megvitatták tennivalóikat. A városi pártbizottság a legutóbbi ülésének beszámolójában olvastuk: „A szakszervezet és a KISZ .közművelődési tevékenysége jelentős, főleg az üzemekben, de nem eléggé fogja át az üzemek többségében a közművelődés szé- lés területét. Tevékenységük többségében leszűkül egy-két feladat végzésére. A szakszervezeti bizottságok közművelődési munkájának iránrításEL segítése ,JíÚríl- j » sí szintről nem, ^egofaMt«' g Kecskeméten csaknem háromezerre tehető az értelmiségiek száma. Ez hatalmas erőt jeleni*- hét, ha jól gazdálkodunk e kincset érő lehetőséggel. A közművelődésben kialakult gyakorlat azt bizonyítja, hogy elsősorban a pedagógusok veszik ki részeket a műveltség elterjesztését célzó munkából. Ugyanakkor néhol örvendetesen kezdenek bekapcsolódni a közművelődésbe a mérnökök, jogászok, orvosok és a mezőgazdasági értelmiségiek. Sok még a tennivaló Ahhoz, hogy Kecskemét iga>- zán felsőfokú központ legyen, még meglehetősen nehéz és hosz— szú út vezet. Még akkor is, ha egy idő ótá egyre tisztábban kivehetők már ennek a körvonalai. Mivel a lakosság egyhatoda még külterületen él, nehéz min- . denhová eljuttatni a * kultúrát, egyforma vagy hasonló színvonalon és mennyiségben. A mun-' kások száma jelenleg mintegy huszonhétezer. Jelentős részük bejáró dolgozó, ami sajátos feladatokat szab meg. A munkásoknak csak öt százaléka rendelkezik középiskolai végzettséggel; s az általános iskolát is csak alig kétharmad részük végezte el. Éz azt jelenti, hogy valójában minden harmadik munkás a nyolc általánosnál kevesebb osztályt végzett. Ügy tűnik, messze van még az idő, amikor a csökkentett munkaidő következtében megrtöve- kedett szabad időt a dolgozók többsége képes lesz igazán tar- tamasan eltölteni. Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy az így felszabadult időt legtöbben vagy a keresetkiegészítésre vagy a céltalan, passzív pihenésre fordítják. Háromezer-ötszáz kecskeméti ember még tanyán él. Nagyobbik részük- a sok figyelmet érdemlő eredmény mellett is kénytelen nélkülözni a villanyt. Ez a tény is nehezíti kulturálódásukat. A téeszek és az iskolák — felszerelés stb. hiányában — még nem képesek betölteni a kisebb kulturális központ szerepét, A múzeum és a megyei könyvtár nagyon szűkös helyiségekben, nehéz körülmények i között kénytelen dogozni. Így a legnagyobb aktivitás és a legtöbb kezdeményezés mellett sem képesek betölteni igazán hivatásukat. Csupán három üzemben van főállású kultúrfelelős; ez kevés. Mindent el kell követni, hogy éz a kép javuljon. A párthatározat kimondja: el kell érni, hogy va- lamennvi, ötszáznál áöbb, fizikai qplgojzjoL, lyen a közniuvelŐdesnék főállású irányítója legyen. Vaskos kötet kitelne mindabból, amiről mostanában különböző tanácskozásokon, megbeszéléseken szó esett. Ez alkalommal csupán néhány általunk fontosnak vélt dologra kívántuk ráirányítani a figyelmet. Abból a megfontolásból, hogy a magunk sajátos eszközeivel hozzájáruljunk a műveltség szélesebb körű elterjesztéséhez. Varga Mihály 0 Egyűléses sportrepülőgép. Tervezői a moszkvai Repülő Főisk hallgatói. A gépen elhelyezett „M14—II” típusú motor teljesíti nye 360 lóerő. Fiatal újítók kiállítása A moszkvai Népgazdasági kiállítás területén bemutatták a fiatal műszaki szakemberek újításait. A szakmunkásképző intésetek, egyetemi tervezőirodák, vállalatok feltalálóinak és ’ újítóinak legújabb munkáit mutatják be. A miniatűr elektromos vasalótól i a repülőgépekig — megtekinthető volt itt a fiatal szakemberek mintegy 12 ezer munkája. Az össz-szö- vetségi újító kiállításon azok vehettek részt, akik legötletesebb elgondolásaikkal a területi versenyeken helyezést értek eL A gépeket, műszereket, köz J^asználatiniSikkek-et^^iíBegbízha stó működés lést a-Jszép: cfoitma jel lemzi. 0 A Lengyel Népköztársaság fiataljai által készített, kerti munkák végzésére alkalmas traktort tekintik meg a kiállítás látogatói. (Foto: APN — R. Alfimov felvételei — KS) A szovjet fiatalokon kívül a kiállításon bemutatkoztak Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia és 'Csehszlovákia fiatal tervezői is. (APN' — KS) ‘ Képes-e az ember dologtalanul élni? A kanadai kormány 3 éven keresztül biztosítja a létminimumot 2500 család számára — semmittevésért. Pszichológusok és szociológusok ki akarják deríteni, képes-e az ember teljes dolog- talanságban élni, vagy a tesztidő alatt is foglalkozik-e valamivel. Az USA-ban már folytattak ■ ilyen kísérleteket. Az eredmény: az"államilag, támogatott semmittevők ugyanúgy- dolgoztak, mint korábban, egy különbség mégis volt: az anyák többet foglalkoztak a gyerekekkel. Jégország megadja magát /C Ezeket a jégmentes részeket a tudósok oázisnak nevezték el, ilyen volt például a Greerson-szigetcsoport. Szikláin a kutatók növényeket is- találtak, így például mohát, míg a tengerpart melletti vizekben algákat fedeztek föl. Az oázison pingvinek és fókák élnek. Megkönnyítette a Fold legdélibb fehér foltjainak 'eltüntetését, hogy a „Mirnij” támaszpontról elindult lánctalpas karaván ^sikerrel teljesítette f feladatát, megérkezett a kijelölt pontra. Ott megkezdődött az üzemanyag, az élelmiszer és a házelemek kirakodása. Ezt fokozatosan újabbak követték és így kialakult a jól fölszerelt állomások egész hálózata. Az összefüggő láncolat lehetővé tette, hogy a kutatók sok területről szerezzenek adatokat, tapasztalatokat. Mód nyílt az észlelések összehasonlítására. Modern berendezések segítették az állomásokon a kutatók munkáját, de mindezek csak csökkentették, de nem szüntették meg a veszélyeket. Az An- tarktiszon például az' esztendő 262 napján olyan erős szélviharok söpörtek végig, hogy a bázisok házait teljesen betemették hóval. Fehér 1 lepel takarta be ilyenkor a repülőgépeket is. — Gyakran előfordult — mondta a „Mirnij” állomás egyik tapasztalt pilótája, hogy gépeinket valósággal ki kellett ásnunk a hóhegyek alól. A tomboló szélvihar gyakran úgy összedöntötte a bázisok apró házait, mintha kártyávárak lettek volna. Fáradságos munkával kellett kijavítani a károkat. A szél azonban nemcsak anyagi károkat okozott, hanem emberéletet is követelt. Eleinte a bázisok házait „mentőkötél” kötötte össze. Esténként, ha fújt a vad szél, akkor a kutatók úgy közlekedtek, hogy a tomboló viharban fogták a kötelet. Egy ízben külföldi tudósok látogatták meg a szovjet kutatóállomást. A vendégeket figyelmeztették a házigazdák: — Ha vihar tombol, akkor egy pillanatra sem szabad elengedni a kötelet, mert az erős széllökések elragadják az embert. Valamelyik vendég nem vette komolyan a .figyelmeztetést, fölösleges óvatosságnak tartotta, hogy, amikor elindul az egyik házból a másikba, állandóan fogja a „mentőkötelet”. Sajnos, a vihar elsodorta és eltévedt, majd megfagyott az éjszakában. Később az Antarktisz bázisain új, biztonságosabb szisztémát rendszeresítettek. A jég alatt folyosókat vágtak ki, ezek kötötték ösz- sze egymással a bázis egyes épületeit és raktárait. A szovjet tudósoké volt a főszerep az elmúlt két évtizedben az Antarktisz titkainak föltárásában. Mellettük azonban a többi ország kutatói is nagy erőfeszítéseket tettek, így például az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Belgium, Lengyelország, Argentína, Chile, Japán és Norvégia kutatói. Miközben tudományos munkájukat végezték, és harcoltak az elemekkel, egyre jobban kialakult közöttük az együttműködés különféle formája. Ha életveszélybe kerültek valamelyik expedíció tagjai, akkor közösen indult a mentőakció. Ilyenkor a legnagyobb gyakorlati segítséget a szovjet bázisok szakemberei tudták nyújtani, mert ők rendelkeztek a legtöbb tapasztalattal és ők voltak a legjobban felszerelve, 1958 decemberében történt a következő eset. Egy belga rádió- állomás vészjeleket adott le: „S.O.S..;. S.O.S.... , S.O.S...; Támaszpontunkról napokkal ezelőtt startolt egy repülőgép... Négyen voltak a fedélzetén. Megszakadt velük az összeköttetésünk. öt napja semmi élet jelt nem adnak magukról. Tartalékgépünk nincs. Kérjük az expedíciókat, segítsenek...” Először egy ausztráliai állomás fogta fel a vész jeleket. Azonnal válaszoltak: „Vannak repülőgépeink, de hosszú útra nem alkalmasak. Kérésüket a szovjet állomásokhoz továbbítjuk.” Ahogy a „Mirnij” nevű bázison megkapta a ■ parancsnok a rádiójelzést, 'azonnal riadót ren-1 delt el. Tombolt a hóvihar, de ez sem akadályozta az előkészületeket.; Az egyik repülőgépet startra kész állapotba helyezték és csomagokat állítottak* össze, amelyeket ejtőernyővel szándékoztak ledobni a bajba jutott belgáknak. Ahogy csökkent a szél, a szovjet gép fölszállt. Megnehezítette a mentők dolgát, hogy a belga kutatók semmiféle közlelebbi támpontot nem tudtak megjelölni, hogy társaik hol tűntek el. Csak gyanították, hogy a baleset a Kristály-hegy körül történhetett. Megindul a levegőből a felderítés. Néha úgy látszik, hogy a helyzet teljesen reménytelen. A gép rádiósa állandó összeköttetési tart fenn a „Mirnij” rádióközpontjával: — Semmit sem látunk, csak hó és jég mindenütt — jelenti. — Tovább folytatni a kutatást — közli a bázis parancsnoka. — Emberéletről van szó. Tovább kering a gép a végte-' len hómezők fölött. Ügy tűnik, mintha már órák óta a levegőben lennének. Brotkin navigátor fáradhatatlanul keresi a Kristály-hegyet. De a Déli-sarkvidéken nem könnyű tájékozódni. Minden egyformán fehér. A látási viszonyokat pedig rontja, hogy a hó és a jég viszaveri a napsugarakat. Szerencsére Brotkin feladata magaslatán áll, egy- szercsak felfedezi odalent a keresett hegycsúcsot., Itt most már több a remény arra, hogy megtalálják a szerencsétlenül jjárt belgákat. Üjabb körözés, most már minden bizonnyal közelebb az elveszett repülőgéphez. A remény feledteti a pilóta fáradtságát. ■— Ott... ott a gép — szól izgatottan Brotkin navigátor, aki egy piros alakot pillant meg a hóban. A szovjet gép csökkenti a magasságot, hogy ne csak a belga repülőt, hanem az utasait is megpillantsa. De semmi mozgás. Meghaltak vagy csak megsebesültek a kutatók. Nincs más megoldás, a szovjet gépnek le kell szállnia. A gyakorlatban azonban azt nem könnyű megvalósítani. Nem sima a hóréteg. Kisebb-nagyobb dbmbok, buckák teszik égyenlőtlenné a terepet. A pilóta mégis talál egy viszonylag alkalmas szakaszt. Veszélyes ugyan, de megkísérli a leszállást. A szovjet mentőexpedíció tagjai odasietnek a lezuhant belga géphez. (Folytatjukj Nerrirégiben a svéd nők' 15 éves korban kezdték a nemi életet, ma már a 10 éves gyermek is szeretőt tart — jelentette ki egy uppsalai kongresszuson Anders Berg, a svéd nőgyógyászok szövetségének elnöke. A svéd kislányok korai nemi életér ről közzétett adatokkal Berg professzor megdöbbentette a svéd közvéleményt. Számtalan szülő azzal vádolta a hatóságokat, hogy nem őrködnek elég éberen, és nem igyekeznek gátat vetni a fiatalok és főként a gyermekek szexuális szabadosságának. A svéd törvények 15 éves kor alatt tiltják a nemi életet (a dán törvények engedékenyebbek, az alsó korhatárt 14 évben állapították meg) és felszólítanak mindenkit, akinek tudomása van a törvény előírásainak kijátszásáról, értesítse haladéktalanul a hatóságokat a. szülőket és tanárokat. A svéd orvosok viszont az uppsalai kongresszuson elhang? zott beszédekben biztosították a^ érdekelteket, hogy mindig á legnagyobb bizalommal fordulhatnak az orvosokhoz. 1 MÍV Szegedi Pályafenntartási Főnöksége értesíti a lakosságot cs a vasút mentén fekvő gazdaságokat, hogy Kiskunfálegyháza-Szeged vonalon 1974. október 3—5-e között vegyszeres gyomirtást végez Az alkalmazott vegyszer a kezdés napjától számított 30 napon belül emberi ás állati szervezetre mérgezd hatású Ebben az időben a vasút területén legeltetni, a lekaszált füvet takarmányozásra felhasználni tilos! Az ebből eredő károkért a vasút felelősséget nem vállal! 1893 Megdöbbentő adatok Svédországból
