Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 17. Todor Zsivkov Moszkvában MOSZKVA S3 Todor Zsivkovnak, a Bolgár íKómmunista Párt KB első titká­rának, az államtanács elnökének Vezetésével szerdán bolgár párt- nési kormányküldöttség érkezett Moszkvába. i (Todor Zsivkov részt vesz a ■..polgár Népköztársaság — 30 év szocializmus útján” kiállítás piegnyitásán. ' A delegációt Leonyid Bíezs- i ííj*ev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, a miniszter- ijgnács elnöke és más vezető sze- jmélységek fogadták a Vnukovói [jfcjpiilőtéren. (TASZSZ) Szovjet — nyugatnémet gazdasági együttműködés .MOSZKVA ZS » Horváth Béla, az MTI tudósí- •tója jelenti: Kedden nyugatnémet nagyipa- ' ros-küldöttség élén Moszkvába érkezett Hans Friderichs nyugat­német gazdaságügyi miniszter, hogy részt vegyen a szovjet— nyugatnémet gazdasági vegyes bizottság 4. ülésszakán. Értesü­lések szerint a bizottság ülésé­nek fő témája a két ország kooperációs terveinek továbbfej­lesztése. Friderichs látogatása Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár október 28-tól 31-ig esedékes szovjetunióbeli látoga­tása előkészítésének is tekinthe­tő, minthogy Schmidt kancellár moszkvai tárgyalásain minden ..toronnyal nagy súllyal szerepel­nek majd a gazdasági kérdések is, hiszen a Német Szövetségi Köztársaság a Szovjetunió első számú tőkés kereskedelmi part­nere. A két ország kapcsolatait ren­dező 1970. évi szerződés óta el­telt időszakban jelentős szovjet —nyugatnémet gazdasági együtt­működés jött létre. Ez időszak­ban a két ország árucserefor­galma megkétszereződött 1 és ■ ér- •' téke 1973-ban már : 5 ' -milliárd 'nyugatnémet márkára' "-rúgott. 1 Jellemző gazdasági kapcsolataik ’bővülésére, hogy szakemberek számításai szerint a két ország árucsereforgalmának értéke az idén megközelíti a 2,2 milliárd rubeles rekordösszeget, ami dur­ván számítva 9 milliárd nyugat­német márkának felel meg. • Szovjet részről elégedettek az együttműködés eredményeivel, és készek a gazdasági kapcsola­tok, főleg a kölcsönösen előnyös kooperáció továbbfejlesztésére. Púja Frigyes hazaérkezett New Yorkból Púja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának munkájában. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József államtitkár és Szarka Károly miniszterhelyet­tes. Púja Frigyes megérkezése után nyilatkozatot adott a Ma­gyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió munkatársának. — Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai ■ vitája — ahogy minden évben történni szokott — többé-kevésbé megbízhatóan tük­rözi, hogy a különböző államok, államcsoportok hogyan véleked­nek a nemzetközi helyzet fejlő­déséről, a különböző problémák­ról, a megoldások lehetőségeiről, módozatairól. Az ENSZ mostani közgyűlésének napirendjén 110 kérdés szerepel. Közöttük van­nak régóta húzódó, s vannak új kérdések is. — Az általános vita egyik jel­lemzője az volt, hogy Kína és Albánia kivételével szinte min­den delegátus méltatta az eny­hülés nagy jelentőségét; meg­nyugvással vették tudomásul, hogy a két világhalalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Államok képviselője egyaránt arról be­szélt, folytatni kívánják az együttműködést. — Természetesen, a képviselők legnagyobb része érintette a kü­lönböző nemzetközi konfliktusok problémáját is: szóltak Ciprus­ról, a közel-keleti helyzetről, In- dokínáról. Ciprus kérdésében so­kan kifejtették azt a véleményt, hogy a Ciprusi Köztársaság füg­getlenségét helyre kell állítani és garantálni kell el nem kötelezett státusát és területi épségét. A Közel-Kelet kérdésében aggoda­lommal szóltak 'arról, hogy a rendezés elhúzódása, a rendezés befagyasztására irányuló törek- , vések esetleg újból kiélezhetik a helyzetet. Itt új elemként jelent­kezik aj palesztin kérdésnek ön­álló politikai kérdésként való megvitatása. Mint a sajtó hírül adta a szavazás eredményét,- az , ENSZ-közgyűlés vitájára meg­hívják a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet képviselőjét. Re­méljük, hogy ez elősegíti majd a megoldást. Vietnám kérdésében általában azt hangsúlyozták, hogy teljesítsék maradéktalanul a pá­rizsi szerződést. — Az általános vitában igen hagy súllyal szerepelt a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok kér­dése. Most olyan oldaláról is, hogy néhány fejlett tőkés or­szág a fejlődő — nevezetesen az olajtermelő iá* országokat pró­bálta felelőssé tenni a 'gazdasági tekintetben kialakult nehéz hely­zetért. Ezt a próbálkozást a köz­gyűlésen visszautasították. — Talán nem érdektelen, ha megemlítem: a gazdasági kap­csolatok fontosságát tükrözi, hogy a KGST megfigyelő státust ka­pott — minden ellenvetés nél­kül — az ENSZ mellett. Figyel­met érdeméi továbbá, hogy az ENSZ tagállamainak a köre bő­vült. Ez azt mutatja, hogy újabb országok válnak ki a gyarmati sorból, nyerik el függetlenségü­ket. Remélem, hogy jövőre közü­lük újabb országokat üdvözölhe­tünk az ENSZ-ben. (MTI) HÍREK* hírek Kommunista és munkáspártok tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) biztonsági rendszer és béke meg­teremtéséért. E sokéves erőfeszí­tések most meghozzák az ered­ményt. A II. világháború után ki­alakult területi és politikai vi­szonyokat minden állam véglege­sen és általánosan elismeri. — A szocialista közösség or­szágainak fejlődése, számos tő­kés államban a demokratikus és haladó irányzatok erősödése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének megszilárdulása jel­lemzi jelenleg földrészünk hely­zetét. — Most új feladatok és prob­lémák állnak előttünk. Arról van szó, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban elért enyhülést tartóssá és visszafordíthatatlanná tegyük, hogy a békés egymás mellett élést konstruktív szerződések, a széles körűen fejlett gazdasági, tudományos-műszaki és kulturá­lis együttműködés tartós alapjára helyezzük, hogy a kontinensün­kön már közel 30 éve tartó bé­két meghosszabbítsuk és az egész jövőre biztosítsuk. — Marxista—leninista pártja­ink alkotják minden idők leg­nagyobb és legátfogóbb politi­kai mozgalmát. Ez a mozgalom képes arra, hogy kijelölje e problémák megoldásának prog­ramját — a béke és a haladás programját — és maga köré tö­mörítse a jóakaratú emberek százmillióit kontinensünk szocia­lista és tőkés részében egyaránt. Fontos döntések a portugál államtanács ülésén Lisszabonban kedden az éjszar kai órákban ért véget a portu­gál Államtanács, a Nemzet Meg­mentése Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak külön-külön tar­tott ülése. Ferreira da Cunha, az állam­tanács szóvivője közölte, az állam­tanács felhatalmazta Costa Go- - mes államfőt, hogy az Egyesült Államokba utazzék és felszólal­jon az ENSZ közgyűlésének ülés­szakán, illetve tárgyaljon Ford pMwtiMSfewf * aü -í ! Azih.ájlaigt^nqcs .jgjfpgadta azt ^ az alkotmányjogi törvényt is, ’ amelyben Portugália elismeri az Indiai Államszövetséget. (A fa­siszta rezsim indiai gyarmatai­nak megőrzése miatt csak az indiai államot ismerte el.) Ezzel lehetővé vált, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatot teremtsen egymással és aláírja azokat a kulturális megállapodásokat, amelyek az indiai Goában, Da- manban és Nagar Haveliben élő portugál kisebbség irodalmi, mű­vészeti, hagyományainak megőr­zését célozzák. Az államtanács ülésén beiktat­ták tisztségébe a Costa Gomes ál­tal kinevezett Deixeira Ribeiro professzort. A Nemzet Megmentése Taná­csának ülésén megválasztották a testület új tagjait: Carlos Fabiao dandártábornokot és Fisher Lo­pes Pires alezredest (hadsereg), Pinheiro Freire ezredest és Men- -d.es Bjgig.alezredesi (légierő), akik, , flgepíejn b.erníftt W «tóé pfe) r Cö d<ail m i. : ^®8^Öv^ptánrtóseo®3oét(fiPi-. nola, Galvao és Meló, Silvério Marques és Diogo Neto helyébe lépnek. A tanács valamennyi új tagját négycsillagos tábornokká léptet­ték elő. Fabiaot, Pirest, Freirét és Diast a fegyveres erők moz­galmának (MFA) tagjai a közel­múltban gyűléseken jelölték a tanács tisztségeire. Mint isme­retes, a tanács tagjai automati­kusan az államtanács tagjaivá is válnak. A Nemzet Megmentésének Ta­nácsa a szárazföldi hadsereg, il­letve a légierő vezérkari főnö­kévé nevezte ki Carlos Fabiao és Mendes Dias tábornokot. Costa Gomes mindkettőt szerdán dél­előtt iktatta be új tisztségébe, mielőtt New Yorkba utazott. A minisztertanács ülésén töb­bek között részletes jelentést hallgattak meg a Jósé Vera Jar- dim gazdaságügyi államtitkár ve­zetésével1 Magyarországon, Len­NMMQBmnnj felha- talmazták az államtitkárt, hogy novemberben látogasson Cseh­szlovákiába és a Német Demok­ratikus Köztársaságba. Az ideiglenes kormány — a munkaügyi miniszter közlése sze­rint — egyetértett egy sor intéz­kedésben, amellyel a foglalkoz­tatási gondokon akarnak enyhíte­ni. Továbbá növelni szeretnék a- termelékenységet is. Részleteket a tervezett gazdasági lépésekről még nem közöltek. (MTI) NAPTAR 1974. október 17., csütörtök Névnap: Hedvig Napkelte: 6 óra 04 perc. Napnyugta: 16 óra 54’perc. Holdkelte: 8 óra 26 perc. Holdnyugta: 17 óra 43 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: fel­hőátvonulások, szórványosan elő­forduló futó esővel, a magasabb hegyeken havasesővel, hózáporral. Többfelé megélénkülő, helyen­ként . megerősödő északnyugati, északi szél. A várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 6—11 fok között. (MTI) A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: október 15-én a középhőmérséklet 7,3 (az 50 éves át­lag 11,4), a legmagasabb hőmérséklet 8,2 Celsius-fok vblt. Csapadék 21 mil­liméter hullott. Október 16-án a reg­gel 7 órakor mért hőmérséklet 6,9, a délben egy órakor mért hőmérséklet 7,5, a legalacsonyabb hőmérséklet 6,7 Celsius-fok volt,. Kecskeméti Katona József Színház műsora Október 17. du. 3 óra: DON CARLOS Ifjúsági C-bérlet. este 7 óra: DON CARLOS . Aranv-bérlet. MOZIMŰSOR 1974. október 17.: KECSKEMÉT VÁROSI lel 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! ROBINSON CRUSOE Színes, magyarul beszélő, szoviet kalandfilm. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor! ÖZVEGY COUDERCNÉ Skínes. francia—olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! — KECSKEMÉT FELSZABA­DULÁSA. Éz a címe annak az eg'ytermes kiállításnak, amely va­sárnap nyílik a Katona József Múzeumban. A megyei levéltár­ban és a múzeum új —, illetve legújabbkori történeti gyűjtepié- nyében található iratok, plakátok, fényképek segítségével mutatják nndféíiKebákeimét! életét az< 1944r őszé- - ah I töl 1345. április 4-ig terjedő idő­szakban. ' Stppjn — Erdősítésre készülnek. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csemetekertieiben rövi­desen megkezdődik a szaporító­anyag kitermelése. A talajadott­ság kiváló a kis fák kitermelé­séhez, a lomb azonban még friss, így várni kell a több millió cse­mete felszedésével. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Lapunk mai számában tervez­tük elindítani A korhánközi tra­gédia című cikksorozatunkat. A sorozat közlését technikai okok miatt egyelőre elhalasztottuk — Szimpozion. Ma és holnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, a Magyar Pathológusok Társasága negyedik találkozója ' alkalmából orvostu­dományi tanácskozásra kerül sor. A szakmai előadásokon kívül vá­rosnézés. lovasbemutató, orgona- hangversénv és kalocsai kirándu­lás is szerepel a programban. — ELŐADÁS A JAZZ-RŐL. A kecskeméti Ének-Zenei Iskola Radnóti Klubja október 19-én, szombaton este hat órai kezdet­tel tartja legközelebbi foglalko­zását. Ez alkalommal Stúder Béla tart előadást a jazz-ről. — Egészségügyi dolgozók klub­ja. Ma este 7 órakor rendezik meg az október 10-én elmaradt beszélgetést Kerényi Józseffel, a Bács megyei Tervező Vállalat fő­építészével. Az ankét színhelye a kecskeméti Tudomány és Tech­nika Háza. — A szegedi Tisza-parton új szálloda alapozását kezdte meg a Dél-magyarországi Építő Vállalat. A nagy munka egyik érdekessé­ge, hogy a hétszintes épületet — a laza talaiszerkezet miatt — mintegy kétszáz hatalmas beton­cölöpre építik. További érdekes­ség. hogy a szállodát a szegedi házgyár egyébként csak lakások készítésére tervezett termékeiből szerelik össze. —■ Hamarosan megjelenik Bu­dapest történetének harmadik kö­tete az Akadémiai Kiadó göndn- - zásában. Előreláthatóan a kará­csonyi vásárra kerül az üzletekbe, s az első és második kötettel egy időben lesz kapható. A harmadik kötet összefoglalja Pest, Óbuda és Buda gazdasági, kulturális, poli­tikai. közigazgatási helyzetét 1686-tól 1848-ig. — rendőrségi felhívás, a Kecskeméti Várbstf" és Járási Rendőr­kapitányság kéri azokftak a sértettek­nek a jelentkezését — Kossuth tér 3. II. emelet 208. alatt —, akiknek 1974. június és szeptember között a Jófalat, a Kakukk vendéglő, vagy a Szegedi úti italbolt elől kerékpárjuk kormá­nyáról táskáikat, a benne levő érték­kel együtt jogtalanul eltulajdonítot­ták. Továbbá várja azokat, akiknek az Üj Tavasz Mg. Tsz javítóműhelye elől lezáratlan kocsijukból rádiót, gar­bót, a Batthyány utcai borozó elől a kerékpárjukat vitték el, illetve, akinek a Takács György úton kezéből a női táskát kirántották. r Északon a helyzet változatlan Aktívaértekezlet a közművelődésről (Folytatás az 1. oldalról.)-oi-i Európa északi partjai közelében ., Végrehajtott legutóbbi NATO- i ^hadgyakorlat világosan megmu- t .ta^ta, hogy a nyugati katonai szö­vetség vezetői a kontinensünkön - r tapasztalható enyhülési folyamat •ü«jjenére is változatlanul fenntar- Ííífljíák a Norvég- és Barents-ten- ger térségével összefüggő egykori g^ratégjai elképzeléseiket. Az At­lanti-óceán északi részén húzódó tengeri megközelítés^ útvonalak „megóvása’’ céljából befolyásuk megőrzésére törekedtek Grönlan- don. a Faeroer-, Shetland- és az Orkney-szigeteken. továbbá nagy jelentőséget tulajdonítottak Nor­végia és Dánia földrajzi helyze­tének. Ezek segítségével kezük­ben tarthatták az Egyesült Álla­mok és Európa között húzódó és a. NATO számára létfontosságú utánpótlási útvonalakat, ugyan­akkor a Szovjetuniótól viszony­lag kis távolságra légitámaszpon­tok és radarállomások egész so­rát üzemeltethették. A NATO északi szárnya és< a sjjpzzávezető atlanti-óceáni útvo­nalak ellenőrzése elsősorban há­rom országra. Dániára. Norvégiá­ra és Izlandra támaszkodik. Dút nia uralja a Balti-tenger kijára­tát és emellett nagy jelentősége vap a dán birtokban levő Grön- landnak is. A szigeten. Thule mellett a második világháború óta arnerikai támaszpont működik, arhelv tulajdonképpen az Egyesült Államok kiterjedt légibázis- és radarhálózatának előretolt állása. A NATO számára Norvégia ér­tékét növeli az a körülmény, hogy tagállamai közül az egyetlen, amelynek közös határa van a Szovjetunióval. Nem meglepő te­hát, hogy északi területein nagy mennyiségű katonai felszerelést halmoztak fel szövetségesei, ezen­felül nehezen hozzáférhető íjord- jai is ott szerepelnek a katonai szakemberek terveiben. Izlandnak szintén nagy a stra­tégiai jelentősége: földrajzi fek­vésénél fogva , kulcshelyzetet foglal el az Atlanti-óceán északi bejáratánál, s így ugródeszka sze­repet töltheti be a két kontinens között. Nyugati és déli partjainak öblei kiválóan alkalmasak arra, hogy ott katonai objektumokat lé­tesítsenek. Izland NATO-tagsága voltaképpen kizárólag az Egye­sült Államok érdekeit szolgálja. Az USA Reykjaviktól. az ország fővárosától mintegy 50 kilomé­terre, Keflavikban hatalmas ka­tonai támaszpontot tart fenn, Hvalfjördhurban pedig atom­tengeralattjáró és haditengerésze­ti kikötőt létesített. Izlandnak sem szárazföldi hadserege, sem légiereje, sem hadiflottája nincs. A katonai elkötelezettségen túl azonban Dánia és Norvégia fej­lődésében olyan sajátosságokat is találunk, amelyek megkülönböz­tetik a két országot a NATO más tagállamaitól. Mindketten éveken át vonakodtak elfogadni a had­kötelezettség időtartamára vonat­kozó NATO-aiánlásokat. A kato­nai költségvetés növelésére irá­nyúló törekvésekért sem nagyon lelkesedtek, az ötvenes években- pedig nem engedték meg, hogy területükön közepes hatósugarú rakétákat helyezzenek el. Ellen­tétben a NATO vezető hatalmai­val. hosszú időn át elutasították az NSZK alakulatainak részvéte­lét a területükön rendezett NA- TO-gyakorlatokon. Dániának és Norvégiának azonban leginkább a támaszpontok és atomfegyverek kérdésében voltak fenntartásaik a NATO-val szemben. A multilaterális (sokoldalú) 1 NATO-atomerő tervének kidolgo- .zása ideién kiderült, hogy az észak-európai NATO-tagórszágok nem értenek egyet a tervvel. Ma­gatartásukat azzal indokolták, hogy fenn kell tartani az „északi egyensúlyt”. Ez az elmélet abból indul ki. hogy Észak-Európa olyan térség, ahol aránylag jelen­téktelen a nemzetek közötti fe­szültség, s a nagyhatalmak érde­keltek a jelenlegi helyzet fenn­tartásában. Ebből következik, hogy ha bármelyik észak-európai ország változtatna katonapolitiká­ján, ez a szomszédos államokra nézve is következményekkel jár­na. mindenekelőtt pedig arra késztetné a nagyhatalmakat, hogy az új adottságoknak megfelelően módosítsák az észak-európai ál­lamok iránti politikájukat. Az ilyen megfontolások kétség­telenül segítették az enyhülés fo­lyamatának kibontakozását Euró­pában, de ugyanakkor a jóaka­ratnak csupán a béke fenntartá­sához szükséges , minimumáról tettek bizonyságot. A szocialista országok a nukleáris fegyvereket illetően sokra értékelték a, NATO északi tagállamainak állásfoglalá­sát. de ugyanakkor azt * sem fe­lejthették el. hogy milyen szere­pet szántak az Észak-atlanti» Szö­vetség vezető hatalmai ezeknek az országoknak. A legutóbbi idők­ben végrehajtott NATO-hadgya- koiiatok éppen azt mutatják, hogy Norvégia és Dánia sajátos szerepe ellenére is könnyen esz­köze lehet idegen érdekeknek. A végső megoldást a skandináv ál­lamok is csak a kontinens bizton­ságának megteremtésén keresztül érhetik el. T. L. minősítette. Emlékeztetett rá, hogy a párt eddig is rendszere­sen foglalkozott a közművelődés, a kultúra kérdéseivel, A mostani nagyobb hangsúlyt az- indokolja, hogy miközben a magyar társa­dalom műveltségi állapota olyan színvonalat ért el, mint törté­nelmünk folyamán még soha­sem — kivehetőbbekké váltak azok a lehetőségek is, amelye­ket nem aknáztunk ki kellőkép­pen. A közművelődés a jelen­legi helyzetben döntő mozzana­tává vált annak, hogy kibonta­koztassuk mindazokat az elő­nyöket, amelyeket a szocialista társadalom magasabbrendűsége tartalmaz. Nemzetközileg az tá­masztja alá szerepét, hogy mi­közben gazdaságilag és bizonyos politikai kérdésekben együttmű­ködünk a nyugati államokkal"— ideológiailag kibékíthetetlen el­lentét jellemzi a .pozíciónkat. Majd a sajátos, Bács-Kiskun megyei feltételekre tért át Hor­váth István elvtárs. Azokat az adottságokat elemezte, amelyek között dolgozunk. Munkánkat befolyásolja, hogy nálunk az át­lagostól eltér az osztályszerke­zet, sehol másutt nem ilyen ma­gas például a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A települési viszonyok, a tanyás külterületi részek sem hagyhatók figyelmen kívül, ahol mostohább körül­mények között gazdálkodnak és élnek az emberek. A közműve­lődést úgy kívánjuk fejleszteni, hogy az minden települést át­fogjon. A harmadik ilyen té­nyező a művészeti, népi-nem­zetiségi hagyományokat fogja át. amelyekre méltán lehetünk büszkék, és amelyeknek az örökségét. továbbra is felhaszr náljuk. ’Végezetül a közművelődésnek arra a szerepkörére tért ki, amely az ifjúság számára nyújt megfelelő és értelmes programo­kat. Mint mondotta, ez a tanács­kozás is hozzájárult ahhoz, hogy egységes legyen a gondolkodás a párt határozatának megítélé­sében, hogy eredményesen való­suljanak meg közös céljaink. A négyórás vitában szót ka­pott Zority József, a vaskúti Bácska Tsz párttitkára, Oila Já­nos, a megyei művelődési köz­pont igazgatója, dr. Németh Ist­ván, a rémi Dózsa Tsz elnöke, Szalóki József né, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, Ka­tona István, a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság igazgatóhelyette­se, Bánáti Tibor, a bajai műve­lődési központ igazgatója, dr. Nagy Endre, a fajszi Kék Duna Tsz párttitkára, Szabó István, az MSZMP Központi Bizottsága tu­dományos, közoktatási/ és kul­turális osztályának munkatársa, valamint Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője.- További négyen írásban nyújtották be észrevéte­leiket. [ A hozzászólások széles skálán mozogtak érintették azokat a részterületeket, * amelyeknek! hoz­zá kell járulniuk, az általános törekvések sikeréhez. A fölveté­sek; a szórakozási lehetőségektől kezdve az egyes elavult rende­letek eltörlésének sürgetésén, a szövetkezetek, gazdaságok anya­gi és szervezési segítségén át a tanácsi feladatokkal és az ifjú­sági klubok sajátos igényeivel bezárólag gazdagították a szó­beli referátumot. A javaslatok­ból és helyzetelemzésekből ki­derült: a közművelődésnek min­dig és mindenkor az embert kell szolgálnia, akárcsak a gazdasági építő munkának. A közművelő­dési kérdéseket ezekben a he­tekben alapszervi taggyűléseken vitatják meg, ami szintén javít­ja az állandó és folyamatos cse­lekvést. Ez érdeke személy sze­rint mindenkinek, a jelennek és a- jövőnek egyaránt. H. F. m

Next

/
Thumbnails
Contents