Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

IDŐJÁRÁS Várható Idójár&s ma estig: Főként az ország északi leiében Időnként felhfi- sttdés, elszórtan futó zápor, gyenge zivatar. Megélénkülő, átmenetileg megerősödő északi, északkeleti szél. Változékonyabb idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 10—IS, legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évi. are. szám Ára: 90 fillér 1974. szeptember 11. szerda Hazaérkezett^ Szófiából' a magyar küldöttség Gáspár Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja,* az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a SZOT főtitkára vezetéséyel Bulgária felszabadulásának 30. évforduló­ja alkalmából rendezett ünnep­ségeken részt vett párt- és álla­mi küldöttség kedden visszaér­kezett Budapestre. A küldöttség tagja volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára. A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter, dr. Berec? János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Roska István külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Sztoio JSztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy­követe is. (MTÍ) Kirillin elutazott Budapestről Vlagyimir Alekszejevics Kiril­lin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az SZKP KB tagja, laki a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttmű­ködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken tartózkodott hazánkban, kedden elutazott Bu­dapestről. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP KB tagja. dr. Ajtai Miklós, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Sebest vén János, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. (MTI) Magyar—csehszlovák tárgyalásqk • Folytatódnak Prágában a magyar—csehszlovák külügyminiszteri megbeszélések. Képünkön: Púja Frigyes (balról á harmadik), Bohuslav Chnpupck (jobbról a harmadik) és a delegációk tagjai a tárgyalóasztalnál. (Teíefoto — CTK—MTI—KS.) Aláírták a Bissau-Guinea Köztársaság függetlenségét elismerő okmányt __ * Lisszabonban kedden, magyar idő szerint 12.15 órakor ünnepé­lyes külsőségek között .aláírták azt az okmányt,' amelyben Por­tugália hivatalosan* is elismeri Bissau-Guinea Köztársaság füg­getlenségét. A portugál gyarmati renaszer,, felszámolása*, valamint a bissaui ftép1 ■ ’ Önrendelkezése szempontjából történelmi fontos­ságú dokumentumot Antonio de Spinola köztársasági elnök . írta alá és adta át Pedro Pirés őr­nagynak, a bissau-guineai állam­tanács alelnökéngk. Az ünnepé­lyes aktusán megjelent Vasco Goncalves miniszterelnök és Costa Gomes,. a fegyveres erők vezérkari főnöke is. * A portugál gyarmati rendszer széthullásának első nagy aktusa valósult meg kedden Bissau-Gui­nea függetlenségének lisszaboni szentesítésével. A Szenegál és Guinea között 36125 négyzetkilométeren fekvő nyugat-afrikai Bissau népének legjobbjai tizenkét éven át har­coltak a portugál fasiszta gyar­matosítók. által reájuk kénysze- rített véres háborúban. Küzdel­müket az Amílcar és Luiz Cab­ral, Aristide Pereira, Osvaldo Vieira, Francisco Fortes és Ber­nardo Vieira , kezdeményezésére 1956- ban megszületett Bissau- Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja, a PAIGC szervezte és irányította: A párt eleinte „legálista” küzde­lembe fogott a gyarmatosítás fel­számolásáért, de csakhamar rá­ébredt a portugál fasizmus lé­nyegére. 1959. augusztus 3-án a portugál gyarmatosító hadsereg Pijguti- ban kivégzett ötven kikötői mun­kást: a PAIGC ettől fogva nem lát politikai megoldást a gyarma­ti rendszer felszámolására és el­határozza, hogy fegyveres harcot indít. Háromévi önfeláldozó mun­kával megteremtik az alapokat, majd 1962-ben megindítják a fel­szabadító harcokat a portugálok ellen. 1962—1967 között főként gerillaháború folyik és 1967-től válik népi háborúvá. Ekkor a portugál gyarmati hadsereg har­mincötezer katonát és öt-hatezer titkosügynököt vetett beafelszä- (Folytalás a 2. oldalon.) Bővült a napközi ellátás az általános iskolákban Gondok a Széchenyivárosban és másutt Az MSZMR Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának oktatáspoliti­kai határozata alapján a megyei tanáps 1973. augusztusában fo­gadta el az állami oktatásfejlesz­tés tanácsi feladatainak irányel­veit. A dokumentum egyebek kö­zött hangsúlyozza, hogy az okta­tás korszerűsítésének fontos fel­adata a diákszociális ellátottság javítása, így a napközi ellátás fej­lesztése is. Bár összesített adatok nem áll­nak rendelkezésre, megállapítható, hogv történt előrelépés. A megyei tanács .művelődésügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint ez év szeptemberéig újabb 21 napközis csoport szervezését javasolták a megve általános iskoláiban. Az ellátásban részesülő gygyekek lét­száma bővült Baiáp. Kiskunfél- egvházán. Kecskeméten és má­sutt is. Az igények és gondpk különbö­zőek. s a városokban a legna­gyobbak. közülük is feltételezhe­tően Kecskeméten. — A megyeszékhelyen két új intézmény, a széchenyivárosi és a hunvadivárosl kivételével vala­mennyi általános iskola napközis helyiségek nélkül épült annakide­jén — mondja Mészáros Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztály vezetője. — Kevés a tan­terem. csaknem minden iskolában Váltakozó tanítás folyik. Ennek ellenére, ha nehezen is. évről év­re találnak valamilyen lehetősé­get a napközik bővítésére. A múlt tanévben 75 csooort. most pedig 82 napközis tanulócsoport műkö­dik. átlag 35-ös létszámmal. Az újabbakban 245 gyereknek jutott hely, s velük 2870-re növekedett a . teljes napközis létszám. Az igény ennél jóval nagyobb, amit már az is mutat, hogv az iskolák­ból kikerült 1020 nyolcadikos he­lyett 1300 elsőst vettek fel. s ép­pen az elsősöket és általában az alsó tagozatosok st kellett elsősor­ban felvenni a napközibe. A ki­elégítetlen jogos igények száma 200—300 között van. A napköziből kimaradt gyere­kek egy részét, legalább kétszá­zat, megpróbálnak menzához jut­tatni. Jelenleg egyébként négy­száz kisdiák ebédel az iskolákban, a napköziseken kívül. A jövőt il­letően 1975-ben is csupán négy-öt újabb napközis csoportot szervez­hetnek. ezeket is megüresedő he­lyiségekben. például lakásokban. Az osztályvezető hangsúlyozza a tanteremhiányt, mint a napközi ellátás fejlesztésének fő akadá­lyát. A széchenyivárosi Molnár Érik Általános Iskola — mondja — az újak közül a legnagyobb, s máris szűknek bizonyul. A ko­rábbi hárommal szemben négy párhuzamos első osztályt kellett szervezni, s az osztályok nagyobb létszámúak is a tavalyinál. És itt nemcsak az első osztályukban vannak egyre többen, hanem az iskolai létszám egyébként is ál­landóan növekszik. A családok százai költöznek évről évre a te­rebélyesedő nagy városrészbe. Tót vábbi gyermekintézmények építé­se szerepel a tervekben, de a lé­nyeg most az, hogy erre mielőbb sor kerüljön. Ami az újabb isko­lát illeti,< talán nem lertne túl ké_ • Á koraősz ajándékát, a szép időt használják ki foglalkozás alán a játszótéren a napközis gyerekek, akik Kecskeméten a Béke téri és a leninvárosi általános iskolában tanulnak. Ez a játszótér is bővítésre szorul, s a nagyobb védettséget nyújtó kerítés sem ártana. (Tóth Sándor felvétele.) són. ha 1976. szeptemberében megnyithatnák. *£Z2glsaz ig^wryvrt , leni. Ha az éíkwéfkézŐ két év­ben csak a már jórészt összesze­relt szegedi házgyári lakóházakat adják át ennél azonban több épül rr^akj; o* isi-gjggteUlí. Jüü, e r ekgkjfgl á második általános ísKÖRp-a Sze- ** chenyivárosban. R. M. Az újszülöttosztálytól az óvodáig 3. oldal Diafilm az iskolai KRESZ-oktatás szolgálatában 3. oldal Televízió-alkatrészt szerelnek Ladánybenén 4. oldal Jegyzetek a kalocsai fafaragó kiállításról 5. oldal Választható tantárgyak a gimnáziumban 5. oldal Négy női csapat küzd az Aranyhomok Kupáért 7. oldal Olvasó brigádok v A szerződések példatárában bizonyára egyedülálló, hogy üzemi könyvtárak és brigádok kötnek megállapodást A bri­gádok tagjai előbb-utóbb ál­landó olvasókká válnak. Fel­ajánlásaik közül kétségtelenül ez a leghosszabb időre szóló, de egyben a legtiszteletreméU több is . Nem titok, hogy szembetűnő ellentmondás van a világszín­vonalú magyar ftönyvkiadás és a könyvek olvasottsága kö­zött! Néhány esztendeje a Ma­gyar Írók Szövetsége által meghirdetett „Olvasó . népért” mozgalom felhívása közölte a lehangoló tényt: az olvasás az értelmiségiek és ' a munkások jelentős részénél jobbára al­kalmi időtöltés. Nem tartunk ott, hogy a könyv állandó társ, barát legyen minden csa­ládban. A munkaidő csökken­tése, a több szabad idő sem sokat változtatott a helyzeten. Erről is hivatalos adatok ta­núskodnak. Két nagyüzemben, Csepelen és a Győri Vagqn-^és Gépgyárban szociológiai vizs­gálat mutatta ki, hogy a több szabad idő sem növelte szá­mottevően az olvasási kedvet. A könyveket — szinte minden korcsoportban és foglalkozási ágban — jóval megelőzi a televíziónézés, a kertművelés, férfiaknál a barkácsolás, nők­nél a kézimunkázás. Kiderült, nem csupán a rendelkezésre álló idő mennyiségén múlik, ki, mikor vesz könyvet a ke­zébe. Hiányzik az igény, ha nem érezzük szükségét az ol­vasásnak, a több időt is a régi,* megszokott életformánk kere­tei között töltjük el. Lehet-e' magánügyf; hogy munkája után ki, hogyan gaz­dálkodik az idejévelt Vannak, akiit annak tartják, pedig a társadalomnak is közé van hozzá. Számtalan gazdasági, jövedelempolitikai, szociális intézkedés hat életünkre, me­lyeknek áttételesen az életfor­ma alakítása is célja. A mun­kaidő-csökkentés ezek közül szinte a legközvetlenebbül fe­jezi ki a szocialista társada­lom elveit. Az okosan fölhasz­nált szabad idő hozzásegíti az embereket, hogy összhangba kerüljenek környezetükkel, örömet leljenek munkájuk­ban, áttekintsék munkájuk értelmét. Az érdeklődő, tanu­ló, olvasó, a világ dolgait <rendszerbe foglaló emberek saját kisebb és nagyobb kö­zösségük ügyeit is felelSseb­ben tudják alakítani. Az is­meretszerzés, a megszerzett tudós folyamatos gyarapítása feltétele, hogy a dolgozók mint munkavállalók és állampolgá­rok megfelelően tudjanak él­ni jogaikkal. Az iskolában a gyerekek először írni és olvasni tanul­nak, mert enélkül rá sem lép­hetnek a tudás birodalmába vezető útra. Ezt az utat járjuk egész életünkben. Könyvek nélkül nem érthetjük meg ami körülöttünk történik. Semmi sem pótolhatja a betűk mo­ziját, ahol a magunk képzele­te, megélt tapasztalata a szer­ző alkotótársa. A természet- tudományos és a humán mű­veltség összhangja nélkül a tudományos-technikai forrada­lom korszakában egyre nehe­zebben lehet boldogulni. A munkában, a hétköznapi élet­ben napról-napra új követel­mények előtt állunk. Az ol­vasás rangja ezért több ma­gánügynél. Ezért fontos, hogy a több jusson a könyvekre is. Különösen a munkásokból szerveződött brigádokban föl- becsülhetetlen jelentőségű, hogy csökkenjen a távolság a műhelyek és a könyvtárak kö­zött. A 'munkások műveltsége: közügy. Ezért nem tekintheti senki formálisnak a vállalá­sokban is leirt, könyvtárra vo­natkozó sorokat. Ellenkezőleg, elismerés jár érte. Tisztelet a fölismerésnek, a szándéknak, amely a munkások életformá­jának részévé kívánja tenni az olvasást, s kötelezettséget is vállal érte. A brigádok olyan légkört akarnak kiala­kítani, hogy a meccs es a te­levízióműsor mellett könyvek­ről is beszélgessenek. Megke­resik és megtalálják a módját, hogy az is könyvet vegyen a kezébe, aki eddig csak az új­ságot lapozta át. Egymás ér­deklődésit ismerve ajánlanak kedvcsináló olvasmányt a könyvbarátok társaiknak. A szerződések nyomán idővel az üzemi könyvtárakat saját há­zikönyvtárukként használják, otthonosan mozognak polcát között. Nehéz lenne& kinyomozni, hol, melyik felajánlásban ír­ták le először: „szerződést kö­tünk a könyvtárral”. De a névtelenséget jelképnek is te­kinthetjük. Egy brigád jött rá a sok közül, hogy rendszeres olvasás nélkül nem tekintheti magát szocialista brigádnak. Brigádban, közösen érezték meg néhányan, hagy a munka és az időnkénti találkozás a fehér asztal mellett távol áll lehetőségeik teljes kihaszná­lásától. A nagy lehetőség: effymás gondolkodásának, életmódjá­nak, világnézetének alakítása. Az együtt olvasó, egymást ol­vasásra ösztönző, a könyv szüreteiére nevelő brigádok ezt közelitik meg lépésről lé­pésre. V. E. Jó a hagymatermés Tavaly hagymafelvásárlási és ellátási gondokkal küzdött a me­gyei kereskedelem. Sem meny- nyiségben, sem minőségben nem felélt meg a várakozásnak az elmúlt évi termés. Az idén vala-‘ mivel jobb -a helyzet. A hagyo­mányos hagymatermesztő terme­lőszövetkezetek jó . termést ta­karítottak be. Kassai Miklós, a mélykftti Üj Élet Termelőszövet­kezet főkertésze a következőket írja a szerkesztőséghez küldőt}; levelében. „Ebben az évben 52 hektáron termesztettünk vörös­hagymát. A betakarítása és a MEZÖTERMÉK-nek való átadá­sa befejeződött. ~ Hektáronként 356 mázsa első osztályú árut szü­reteltünk. Összesen 185 vagon termést takarítottunk be. Ilyen terméshozam mellett jövedelme­ző a hagymatermesztés. A terve­zettnél 2 és fél millió forinttal több a bevételünk. Beigazoló­dott, hogy a megfelelő szaporító • anyag, á jó agrotechnika, a szak-. szerű növényvédelem és termé­szetesen a kedvező időjárás, amelyhez hozzájárult a helyes felvásárlási árpolitika, gazdasá­gossá teszi ' ezt az ágazatot.” A főkertész egyúttal utalt ar­ra is, hogy az idei esztendő ered­ményei elősegítik a termelési kedv fellendülését. Hasonló jó eredményekről kap­tunk hírt a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetből is. Itt is a tervezettnél jóval több lett a termés. Otven vagonra szer­ződtek a MEZŐTERMÉK-kel és várhatóan 90 vagonnal szállíta­nak ebből a fontos fűszernö­vényből. A harmadik jelentős hagyma­termesztő szövetkezet a herceg- szántói Lenin, amely szintén 100 vagon körül szüretel az idén. Szükséges megjegyezni, hogy ez a szövetkezet vállalta az ipar­szerű hagymatermesztési rend­szer bevezetését, sajnos, a szük­séges gépeket nem kapta meg. Néhány évvel ezelőtt még évente 1500 vagon hagymát vá­sárolt fel a megyei szövetkezeti kereskedelem. Tavaly ezer va­gonra számítottak, de ennek alig negyedrészét sikerült tel­jesíteni 1 a megyei kínálatból. Kénytelenek voltak máshonnan vásárolni. Az idén már csak 400 vagonnal terveztek, de a jó ter­mésnek köszönhetően 500 vago­non felül várható. A megye ellá­tásához mintegy 100 vagon szük­séges, 200 vagonnyit exportálnak. A MEZOTERMÉK saját feldol­gozójában 150 vagonnal szárít, amelyet továbbit a HUNGARO- FRUCT-nak. A megyei konzervipar válto­zatlanul más megyéből szerzi be nyersanyagszükségletét. Az idei jó termés nyomán je­lentkező nagyobb bevétel talán ösztönzi a közös gazdaságokat, hogy a jövőben nagyobb kedv­vel foglalkozzanak e fontos fű­szernövény termesztésével. En­nek azonban feltétele a termelés gépesítésének megoldása is. K. S. 7

Next

/
Thumbnails
Contents