Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
IDŐJÁRÁS Várható Idójár&s ma estig: Főként az ország északi leiében Időnként felhfi- sttdés, elszórtan futó zápor, gyenge zivatar. Megélénkülő, átmenetileg megerősödő északi, északkeleti szél. Változékonyabb idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—IS, legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évi. are. szám Ára: 90 fillér 1974. szeptember 11. szerda Hazaérkezett^ Szófiából' a magyar küldöttség Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja,* az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a SZOT főtitkára vezetéséyel Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken részt vett párt- és állami küldöttség kedden visszaérkezett Budapestre. A küldöttség tagja volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Berec? János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Roska István külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Sztoio JSztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTÍ) Kirillin elutazott Budapestről Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az SZKP KB tagja, laki a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken tartózkodott hazánkban, kedden elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP KB tagja. dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Sebest vén János, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Magyar—csehszlovák tárgyalásqk • Folytatódnak Prágában a magyar—csehszlovák külügyminiszteri megbeszélések. Képünkön: Púja Frigyes (balról á harmadik), Bohuslav Chnpupck (jobbról a harmadik) és a delegációk tagjai a tárgyalóasztalnál. (Teíefoto — CTK—MTI—KS.) Aláírták a Bissau-Guinea Köztársaság függetlenségét elismerő okmányt __ * Lisszabonban kedden, magyar idő szerint 12.15 órakor ünnepélyes külsőségek között .aláírták azt az okmányt,' amelyben Portugália hivatalosan* is elismeri Bissau-Guinea Köztársaság függetlenségét. A portugál gyarmati renaszer,, felszámolása*, valamint a bissaui ftép1 ■ ’ Önrendelkezése szempontjából történelmi fontosságú dokumentumot Antonio de Spinola köztársasági elnök . írta alá és adta át Pedro Pirés őrnagynak, a bissau-guineai államtanács alelnökéngk. Az ünnepélyes aktusán megjelent Vasco Goncalves miniszterelnök és Costa Gomes,. a fegyveres erők vezérkari főnöke is. * A portugál gyarmati rendszer széthullásának első nagy aktusa valósult meg kedden Bissau-Guinea függetlenségének lisszaboni szentesítésével. A Szenegál és Guinea között 36125 négyzetkilométeren fekvő nyugat-afrikai Bissau népének legjobbjai tizenkét éven át harcoltak a portugál fasiszta gyarmatosítók. által reájuk kénysze- rített véres háborúban. Küzdelmüket az Amílcar és Luiz Cabral, Aristide Pereira, Osvaldo Vieira, Francisco Fortes és Bernardo Vieira , kezdeményezésére 1956- ban megszületett Bissau- Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja, a PAIGC szervezte és irányította: A párt eleinte „legálista” küzdelembe fogott a gyarmatosítás felszámolásáért, de csakhamar ráébredt a portugál fasizmus lényegére. 1959. augusztus 3-án a portugál gyarmatosító hadsereg Pijguti- ban kivégzett ötven kikötői munkást: a PAIGC ettől fogva nem lát politikai megoldást a gyarmati rendszer felszámolására és elhatározza, hogy fegyveres harcot indít. Háromévi önfeláldozó munkával megteremtik az alapokat, majd 1962-ben megindítják a felszabadító harcokat a portugálok ellen. 1962—1967 között főként gerillaháború folyik és 1967-től válik népi háborúvá. Ekkor a portugál gyarmati hadsereg harmincötezer katonát és öt-hatezer titkosügynököt vetett beafelszä- (Folytalás a 2. oldalon.) Bővült a napközi ellátás az általános iskolákban Gondok a Széchenyivárosban és másutt Az MSZMR Bács-Kiskun megyei Bizottságának oktatáspolitikai határozata alapján a megyei tanáps 1973. augusztusában fogadta el az állami oktatásfejlesztés tanácsi feladatainak irányelveit. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza, hogy az oktatás korszerűsítésének fontos feladata a diákszociális ellátottság javítása, így a napközi ellátás fejlesztése is. Bár összesített adatok nem állnak rendelkezésre, megállapítható, hogv történt előrelépés. A megyei tanács .művelődésügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint ez év szeptemberéig újabb 21 napközis csoport szervezését javasolták a megve általános iskoláiban. Az ellátásban részesülő gygyekek létszáma bővült Baiáp. Kiskunfél- egvházán. Kecskeméten és másutt is. Az igények és gondpk különbözőek. s a városokban a legnagyobbak. közülük is feltételezhetően Kecskeméten. — A megyeszékhelyen két új intézmény, a széchenyivárosi és a hunvadivárosl kivételével valamennyi általános iskola napközis helyiségek nélkül épült annakidején — mondja Mészáros Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztály vezetője. — Kevés a tanterem. csaknem minden iskolában Váltakozó tanítás folyik. Ennek ellenére, ha nehezen is. évről évre találnak valamilyen lehetőséget a napközik bővítésére. A múlt tanévben 75 csooort. most pedig 82 napközis tanulócsoport működik. átlag 35-ös létszámmal. Az újabbakban 245 gyereknek jutott hely, s velük 2870-re növekedett a . teljes napközis létszám. Az igény ennél jóval nagyobb, amit már az is mutat, hogv az iskolákból kikerült 1020 nyolcadikos helyett 1300 elsőst vettek fel. s éppen az elsősöket és általában az alsó tagozatosok st kellett elsősorban felvenni a napközibe. A kielégítetlen jogos igények száma 200—300 között van. A napköziből kimaradt gyerekek egy részét, legalább kétszázat, megpróbálnak menzához juttatni. Jelenleg egyébként négyszáz kisdiák ebédel az iskolákban, a napköziseken kívül. A jövőt illetően 1975-ben is csupán négy-öt újabb napközis csoportot szervezhetnek. ezeket is megüresedő helyiségekben. például lakásokban. Az osztályvezető hangsúlyozza a tanteremhiányt, mint a napközi ellátás fejlesztésének fő akadályát. A széchenyivárosi Molnár Érik Általános Iskola — mondja — az újak közül a legnagyobb, s máris szűknek bizonyul. A korábbi hárommal szemben négy párhuzamos első osztályt kellett szervezni, s az osztályok nagyobb létszámúak is a tavalyinál. És itt nemcsak az első osztályukban vannak egyre többen, hanem az iskolai létszám egyébként is állandóan növekszik. A családok százai költöznek évről évre a terebélyesedő nagy városrészbe. Tót vábbi gyermekintézmények építése szerepel a tervekben, de a lényeg most az, hogy erre mielőbb sor kerüljön. Ami az újabb iskolát illeti,< talán nem lertne túl ké_ • Á koraősz ajándékát, a szép időt használják ki foglalkozás alán a játszótéren a napközis gyerekek, akik Kecskeméten a Béke téri és a leninvárosi általános iskolában tanulnak. Ez a játszótér is bővítésre szorul, s a nagyobb védettséget nyújtó kerítés sem ártana. (Tóth Sándor felvétele.) són. ha 1976. szeptemberében megnyithatnák. *£Z2glsaz ig^wryvrt , leni. Ha az éíkwéfkézŐ két évben csak a már jórészt összeszerelt szegedi házgyári lakóházakat adják át ennél azonban több épül rr^akj; o* isi-gjggteUlí. Jüü, e r ekgkjfgl á második általános ísKÖRp-a Sze- ** chenyivárosban. R. M. Az újszülöttosztálytól az óvodáig 3. oldal Diafilm az iskolai KRESZ-oktatás szolgálatában 3. oldal Televízió-alkatrészt szerelnek Ladánybenén 4. oldal Jegyzetek a kalocsai fafaragó kiállításról 5. oldal Választható tantárgyak a gimnáziumban 5. oldal Négy női csapat küzd az Aranyhomok Kupáért 7. oldal Olvasó brigádok v A szerződések példatárában bizonyára egyedülálló, hogy üzemi könyvtárak és brigádok kötnek megállapodást A brigádok tagjai előbb-utóbb állandó olvasókká válnak. Felajánlásaik közül kétségtelenül ez a leghosszabb időre szóló, de egyben a legtiszteletreméU több is . Nem titok, hogy szembetűnő ellentmondás van a világszínvonalú magyar ftönyvkiadás és a könyvek olvasottsága között! Néhány esztendeje a Magyar Írók Szövetsége által meghirdetett „Olvasó . népért” mozgalom felhívása közölte a lehangoló tényt: az olvasás az értelmiségiek és ' a munkások jelentős részénél jobbára alkalmi időtöltés. Nem tartunk ott, hogy a könyv állandó társ, barát legyen minden családban. A munkaidő csökkentése, a több szabad idő sem sokat változtatott a helyzeten. Erről is hivatalos adatok tanúskodnak. Két nagyüzemben, Csepelen és a Győri Vagqn-^és Gépgyárban szociológiai vizsgálat mutatta ki, hogy a több szabad idő sem növelte számottevően az olvasási kedvet. A könyveket — szinte minden korcsoportban és foglalkozási ágban — jóval megelőzi a televíziónézés, a kertművelés, férfiaknál a barkácsolás, nőknél a kézimunkázás. Kiderült, nem csupán a rendelkezésre álló idő mennyiségén múlik, ki, mikor vesz könyvet a kezébe. Hiányzik az igény, ha nem érezzük szükségét az olvasásnak, a több időt is a régi,* megszokott életformánk keretei között töltjük el. Lehet-e' magánügyf; hogy munkája után ki, hogyan gazdálkodik az idejévelt Vannak, akiit annak tartják, pedig a társadalomnak is közé van hozzá. Számtalan gazdasági, jövedelempolitikai, szociális intézkedés hat életünkre, melyeknek áttételesen az életforma alakítása is célja. A munkaidő-csökkentés ezek közül szinte a legközvetlenebbül fejezi ki a szocialista társadalom elveit. Az okosan fölhasznált szabad idő hozzásegíti az embereket, hogy összhangba kerüljenek környezetükkel, örömet leljenek munkájukban, áttekintsék munkájuk értelmét. Az érdeklődő, tanuló, olvasó, a világ dolgait <rendszerbe foglaló emberek saját kisebb és nagyobb közösségük ügyeit is felelSsebben tudják alakítani. Az ismeretszerzés, a megszerzett tudós folyamatos gyarapítása feltétele, hogy a dolgozók mint munkavállalók és állampolgárok megfelelően tudjanak élni jogaikkal. Az iskolában a gyerekek először írni és olvasni tanulnak, mert enélkül rá sem léphetnek a tudás birodalmába vezető útra. Ezt az utat járjuk egész életünkben. Könyvek nélkül nem érthetjük meg ami körülöttünk történik. Semmi sem pótolhatja a betűk moziját, ahol a magunk képzelete, megélt tapasztalata a szerző alkotótársa. A természet- tudományos és a humán műveltség összhangja nélkül a tudományos-technikai forradalom korszakában egyre nehezebben lehet boldogulni. A munkában, a hétköznapi életben napról-napra új követelmények előtt állunk. Az olvasás rangja ezért több magánügynél. Ezért fontos, hogy a több jusson a könyvekre is. Különösen a munkásokból szerveződött brigádokban föl- becsülhetetlen jelentőségű, hogy csökkenjen a távolság a műhelyek és a könyvtárak között. A 'munkások műveltsége: közügy. Ezért nem tekintheti senki formálisnak a vállalásokban is leirt, könyvtárra vonatkozó sorokat. Ellenkezőleg, elismerés jár érte. Tisztelet a fölismerésnek, a szándéknak, amely a munkások életformájának részévé kívánja tenni az olvasást, s kötelezettséget is vállal érte. A brigádok olyan légkört akarnak kialakítani, hogy a meccs es a televízióműsor mellett könyvekről is beszélgessenek. Megkeresik és megtalálják a módját, hogy az is könyvet vegyen a kezébe, aki eddig csak az újságot lapozta át. Egymás érdeklődésit ismerve ajánlanak kedvcsináló olvasmányt a könyvbarátok társaiknak. A szerződések nyomán idővel az üzemi könyvtárakat saját házikönyvtárukként használják, otthonosan mozognak polcát között. Nehéz lenne& kinyomozni, hol, melyik felajánlásban írták le először: „szerződést kötünk a könyvtárral”. De a névtelenséget jelképnek is tekinthetjük. Egy brigád jött rá a sok közül, hogy rendszeres olvasás nélkül nem tekintheti magát szocialista brigádnak. Brigádban, közösen érezték meg néhányan, hagy a munka és az időnkénti találkozás a fehér asztal mellett távol áll lehetőségeik teljes kihasználásától. A nagy lehetőség: effymás gondolkodásának, életmódjának, világnézetének alakítása. Az együtt olvasó, egymást olvasásra ösztönző, a könyv szüreteiére nevelő brigádok ezt közelitik meg lépésről lépésre. V. E. Jó a hagymatermés Tavaly hagymafelvásárlási és ellátási gondokkal küzdött a megyei kereskedelem. Sem meny- nyiségben, sem minőségben nem felélt meg a várakozásnak az elmúlt évi termés. Az idén vala-‘ mivel jobb -a helyzet. A hagyományos hagymatermesztő termelőszövetkezetek jó . termést takarítottak be. Kassai Miklós, a mélykftti Üj Élet Termelőszövetkezet főkertésze a következőket írja a szerkesztőséghez küldőt}; levelében. „Ebben az évben 52 hektáron termesztettünk vöröshagymát. A betakarítása és a MEZÖTERMÉK-nek való átadása befejeződött. ~ Hektáronként 356 mázsa első osztályú árut szüreteltünk. Összesen 185 vagon termést takarítottunk be. Ilyen terméshozam mellett jövedelmező a hagymatermesztés. A tervezettnél 2 és fél millió forinttal több a bevételünk. Beigazolódott, hogy a megfelelő szaporító • anyag, á jó agrotechnika, a szak-. szerű növényvédelem és természetesen a kedvező időjárás, amelyhez hozzájárult a helyes felvásárlási árpolitika, gazdaságossá teszi ' ezt az ágazatot.” A főkertész egyúttal utalt arra is, hogy az idei esztendő eredményei elősegítik a termelési kedv fellendülését. Hasonló jó eredményekről kaptunk hírt a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetből is. Itt is a tervezettnél jóval több lett a termés. Otven vagonra szerződtek a MEZŐTERMÉK-kel és várhatóan 90 vagonnal szállítanak ebből a fontos fűszernövényből. A harmadik jelentős hagymatermesztő szövetkezet a herceg- szántói Lenin, amely szintén 100 vagon körül szüretel az idén. Szükséges megjegyezni, hogy ez a szövetkezet vállalta az iparszerű hagymatermesztési rendszer bevezetését, sajnos, a szükséges gépeket nem kapta meg. Néhány évvel ezelőtt még évente 1500 vagon hagymát vásárolt fel a megyei szövetkezeti kereskedelem. Tavaly ezer vagonra számítottak, de ennek alig negyedrészét sikerült teljesíteni 1 a megyei kínálatból. Kénytelenek voltak máshonnan vásárolni. Az idén már csak 400 vagonnal terveztek, de a jó termésnek köszönhetően 500 vagonon felül várható. A megye ellátásához mintegy 100 vagon szükséges, 200 vagonnyit exportálnak. A MEZOTERMÉK saját feldolgozójában 150 vagonnal szárít, amelyet továbbit a HUNGARO- FRUCT-nak. A megyei konzervipar változatlanul más megyéből szerzi be nyersanyagszükségletét. Az idei jó termés nyomán jelentkező nagyobb bevétel talán ösztönzi a közös gazdaságokat, hogy a jövőben nagyobb kedvvel foglalkozzanak e fontos fűszernövény termesztésével. Ennek azonban feltétele a termelés gépesítésének megoldása is. K. S. 7
