Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

1974. szeptember 10. • PETŐFI NÉPE ö 5 íNVEÍVÖH A szavak egybeírására kényszerítő okok (I.) Azt szokták mondani, hogy a magyar helyesírás nem nehéz, mert hiszen úgy írunk, ahogy beszélünk. Persze ez nem igaz. A helyesírást bizony meg kell tanulni. Ha nehéznek találjuk, gondoljunk a franciák és az an­golok helyesírási nehézségeire. De nem irigyelhetjük pl. a len­gyeleket sem, mert az ő helyes­írásuk is nagyon szövevényes. Helyesírási szabályzatunk meg­állapítja, j hogy „a szorosabban összetartozó szókapcsolatoknak és az összetételeknek az írása a magyar helyesírás legnehezebb kérdése”. Valóban ez a legne­hezebb, mert nehéz eldönteni, hogy mikor kell a szavakat egy­beírni. Szabályok vannak rá, de sokszor fel kell ismernünk az egybeírásra kényszerítő okokat, hogy ne vétsünk helyesírásunk szelleme ellen. Hogy olvasóink helyesírási ismereteit fejlesszük, példákat sorolunk fel olyan sza­vak írására, amelyeket hol egy­be-, hol különírunk. Bevezetésül néhány olyan pél­dát sorolunk fel, amelyeknek az egybe-, illetve kiilönírását köny- nyen eldönthetjük. Pl. a két evezős csónakot és a kétevezós csónakot könnyen megkülönböz­tethetjük. Az első esetben kél csónakról, a másodikban pedig olyan csónakról van szó; amely­nek két evezője van. Ha ezt megértjük, akkor a három fon­tos (kérdés) és a háromfonlos (ágyú), a jóra való (igyekezet) és a jóravaló (ember), egy életre való (betegség szerzése) és egy életrevaló (ember), a helyi érde­kű (problémák) és á helyiérde­kű (vasút) helyesírása sem okoz­hat nehézségeket. A következő példákat is jól megértjük, ha arra gondolunk, hogy a mellékneveket alapjelen- tésükben külön-, átvitt értelmük­ben pedig egybeírjuk. Pl. gyors írás (gyorsan írunk), nagy ágyú (nem kicsi), új telep (nem régi, éppen most épül), fél munka (a munka fele), fő étkezés (pl. va­lakinek a vacsora), beteg ellen­őr (az ellenőr is rhegbeteged- het), külön szakasz a vonaton (nem kell mindenkinek okvet­lenül egy szakaszban utazni), jó vérű (nem beteg), koplaló mű­vész (nincs betevő falatja), új burgonya (most kapta az, üzlet), rossz ízű (az étel), csúf dal (csú­nya dal), üres jáiat (nincs rajta utas). És most nézzük ezeket egybe­írva ! Gyorsírás ('tudomány), nagyágyú (döntő érv), újtelep (egy város új része), félmunka (rossz munka), főétkezés (három van belőle), betegellenőr (az el­lenőr nem beteg, hanem, csak a betegeket ellenőrzi), különsza- kasz (fenntartott szakasz), jóvé­rű (tüzes, pl. egy csikó), koplaló­művész (van mit ennie, de ő a koplalás művésze), újburgonya (az idén termett), rosszízű (pl. a tréfa), csúfdal (gúnydal), üres­járat (feleslegesen működtetett járat). További érdekes példákat so­rolunk fel. Ha valaki ostobasá­gokat, butaságokat mond, akkor azt mondjuk rá: szamár beszéd! (a szamár itt jelző). És mi a sza­márbeszéd? Talán már meg is fejtették olvasóink: az za’zú's (vagyis a szamár beszéde). Ez a példa nincs' a tanácsadó szótár­ban sem. Vajon ki az eladó lár.y és az eladólány? Az elsőt el akarják adni, vagyis férjhezme- nendő leány, a második pedig az üzletben ad el. És mi a kutya természet és a kutyatermészet? (Az első rossz természet, a má­sodik pedig a kutya természete.) A betyár élet rossz, keserves élet, a belyárélet pedig a betyá­rok élete. Kiss István A Kossuth Könyvkiadó Népsze­rű történelem sorozatában meg­jelent Tilkovszky Lóránt: SS-to- borzás Magyarországon című, sok ércfpkes dokumentumot is tartal­mazó könyve. Második kiadásban látott napvilágot a Kossuthnál a neves szovjet riporter, VszeVolod Ovcsinnyikov: A cseresznyefa ága című japán útinaplója. A Szépirodalmi Könyvkiadó új­donságai között szerepél::'/'pé- kány Kálmán: Jelzotüzcímürio- velláskötete. Az Olcsó' Könyvtár sorozatában jelent meg Léonyid Leonov: Az üstökös című regé­nye. A Diákkönyvtár új kötete Kisfaludy Károly két vígjátékét, — A kérők, 'Csalódások — tar­talmazza. A Magyar remekírók sorozatban látott napvilágot egy Mikszáth-kötet, a Különös házas­ság, A Noszty fiú esete Tóth Ma­rival és A fekete város című re­gényekkel. Most jelent meg Keszt ­helyi Zoltán fantasztikus regé­nye, a Megváltozott világ. Több új verseskötet is a könyvesbol­tokba került, így Radnóti Miklós összes versei és műfordításai, Gyergyai Albert: ősz és tél kö­zött, Urbán Gyula: Családi vadá­szat, Weöres Sándor: 111 vers, Pardi Anna: Mennyi út az ajtód előtt, Tímár György: Hármasol­tár. Héra Zoltán esszéit tartal­mazza A költemény felé! Ku- rucz Gyula kisregényét és elbe­széléseit pedig A mákszem hölgy. A Tankönyvkiadó most megje­lent kötetei a különböző szintű nyelvtanulást segítik. Ismét kap­ható a Tanuljunk nyelveket! so­rozatban Király Rudolf: Spanyol olvasókönyv tanfolyamok és ma­gántanulók számára, s ugyaneb­ben a sorozatban — 2. kiadásban — a Francia nyelvkönyv első kö­tete. Az Idegen nyelvi kiskönyv­tár új füzetei az oroszul és az olaszul tanuló diákok, illetve fel­nőttek előrehaladását könnyítik meg. Horváth József Angol—ma­gyar diáklevelezése függelékben közli a jellegzetes amerikanizmu­sokat is. ■ A Magyar Helikon újdonsága Balázs Béla: Halálos fiatalság cí­mű kötete, amely drámákat, ta­nulmányokat tartalmaz. Fehér Ferenc és Radnóti Sándor válo­gatásában, illetve szerkesztésében. A Táncsics Könyvkiadó új ri- portkönyve Pintér István: Így . lett végre rend! című könyve. Az Dtikalandok sorozatban látott napvilágot Szilágyi Éva útibeszá­molója. az Aphrodité szigetén. A Mezőgazdasági Könyvkiadó megjelentette A gyümölcster­mesztés technológiáját. A Ker­tünk, házunk) otthonunk soro­zatban látott napvilágot az 100.0 tanács a sorozat kedvelőinek, to­vábbá Benedek—Manninger—Vi­rányi: Megporzás mézelő méhek­kel című szakkönyve. Négyen, nyolcért Beváltak a Zrínyi Ilona Általános Iskolában használt szemléltető táblák. Megkönnyítik a tan­anyag jobb megértését, az összefüggések felismeré­sét. A szakfelügyelet azt javasolta, hogy minél több helyen alkalmazzák az oktatást segítő tablókat. Ef­félék előállítása kisebb, kevesebb pedagógust fog­lalkoztató iskolák számára azonban szinte megold­hatatlan feladatot jelentett. Nyolc kecskeméti tanintézet most készen jutott a hasznos szemléltető eszközökhöz. A műszaki fő­iskola 16 diákja a nyáron a Zrínyi Ilona Általá­nos Iskolában dolgozott és 300 db, 70x170 cm nagy­ságú szemléltető eszközt készített. A nyersanyagot a Petőfi Nyomda szállította díjmentesen, festékei és szakmai tanácsokat a Pannónia kecskeméti mű-• terméből kaptak. örömmel adunk hírt az összefogás szép példá­járól: négy intézmény hatékonyan segítette az oktatáspolitikai határozatok megvalósítását. A módszert követésre ajánljuk. Mindig pódiumot ácsoltam Új könyvek Az Avasi-toronyban Beszélgetés Béres Ferenc népdalénekessel „Száll a madár ágról ágra / Száll az ének szájról szájra.. — hangzott a dal először 1945 szeptemberében a rádióban. Et­től kezdve számítja Béres Ferenc hivatalos daléneklésének idő­pontját.. Választott műfajához azóta sem lett hűtlen. A Béres­dalok — a magyar népzene legszebb dalai — bejárták már a világot. Közöttük az egyik legnépszerűbb, a Kötöttem lova­mat ... kezdetű dal lemezfelvétele 1963-ban nemzetközi díjat nyert. Béres Ferenc rendületlenül járja az országot, koncerte­zik, klubesteket tart. Mi a titka annak a szenvedélynek, amély- lyel ma is énelcli dalait? § Miskolcon az A vasi-torony eddig csak harangjátékéról volt ismert, most a Református Egyházközség gyűjte­ményének is otthont ad. A gyűjte­mény néhány darabja szerepelt a brüsszeli világkiállításon, $ láthatták Rómában a magyar iparművészet be­mutatóján. (MTI-foto — KS) — Másként nem tudom. Ezek a dalok évszázadok óta élnek. Át­vészelve időt, divatok hullámzá­sait. Csak szenvedéllyel lehetőket tolmácsolni. — Hogyan választja ki azokat a dalokat, melyeket műsorára tűz? — Több ezer dalt ismerek. De kerestem'mindig a£t a közös ne­vezőt;; amely minden ember. szá- • rjfäia; ’’Azappk 1 élményt jelenthet. ■Egyszerűéitiszta dallam és szép . ;szové'f; -^■‘ézgk'rldalairn . főbb jel- " . lfemzpí^(íUtaS.^k.:áFól kevesen' von—;. hút;iák, ki*magukál, Hallgassa rheg-' például érzi a dalt : Né menj-rö-;7; zsám a mezőre / Sokat sírtam a i zöld fűre” // Szemeimnek gyöngy í{ harmatja Gyönge lábad föláztat-1 ja-:.— mekkora szenvedélyről szól- / ;nák> az /'.'egyszerű -'szavak.-ÉS- a-' .íql‘ytatás.:\ Églymadár mire jutái#. Békességé® utakon: járj /’Csöndes; folyóvizet igyál / Ott is rólám gong? d.olkozzál — megnyugvás is árad ■ a dalokból. — Volt idő, amikor a csendes furulya- és énekszót ugyancsak hangos zene divatja váltotta fel. Azok az évek nem törték meg 1 kitartását? , nagyón fontos szó. Hittem, és íri­szek abban, hogy a népművészet forrása lehet minden művészet­nek. A népzene ismerete például, . hozzásegít bármely zenei terület megértéséhez. Miért szerette, mi- ért;tudott Veres Péter Beethoven 'zenéjében gyönyörködni? Vele /-sokát' beszélgettünk a népdalok 'íj tanító- erejéről. ft tej^yjCfgjr tűnik, zenei életünkben Wjelentős helye van: a népzenének. Különféle műsorok, vetélkedők ; sora tanúsítja. Ám' ha megkérünk .7 egy-egy. kisebb közösséget, akár '.égyfegy, embert, énekeljen nép- V dalokat — ha csak nem hivatá- Sós/vagy amatőr ;együttes tagja, kiderül, hogy nem tud. Hogyan .'' vélekedik erről?/ — Sajnos, nagyon kevés az al­kalmunk arra, hogy élőszóval kö­zelítsünk az emberekhez. A rádió. televízió műsorai háttérkultúrát jelentenek, vagyis a nézőt, hallga­tót passzivitásra neve ik. Pedig az emberekben ösztönösen ott él a közlés vágya, erre a koncertek a példák. Elég néha csak egy biz­tató mozdulat, és velem énekli a dalt a terem egész hallgatósága. Utóbbi években a fiatalok meg­szerették a népművészetet. Az ö egészséges igényük talán megte­remti majd az aktívabb részvé­telt a népzenei életben is. — Van-e. lesz-e a népdalének­lésnek követője? — A fiatal énekesek, úgy tet­szik, a könnyebb, zajosabb siker :í útját választják. .Bar ezt. félve a mondom,’mert iménti minden« ez is csak részigazság. Az én nemzedé­kem nehezebb vállalása nem csak egyéni elhatározáson múlott, tár­sadalmi szükségszerűség volt. — Mit tart hivatása legszebb feladatának? — A visszaadás felelősségét. A A babitsi mondás: „a dal szüli énekesét" — nagyon igaz. A dalban minden megtalálható. De az érték, a szépség kibontakozá­sa mások gyönyörködtetésére — az nehéz. — Mit, szeretne életében meg­valósítani? — Életemben mindig pódiumot ácsoltam. Dalokból. Ezt szeretném tovább folytatni. Leghőbb vá­gyam: szeretnék az ország min­den lakott helyére, legalább egy­szer, eljutni. L. I. Képek, szobrok, munkások 9 Művész és közönsége, író és olvasói, színész és nézői: rokon értelmű szópárositások ezek; olya­nok, melyeknek napjainkban nö­vekszik az értékük jelentőségük, S szerepük a társadalmi-kulturá­lis életünkben. Egyre inkább nél­külözhetetlenné válik mindez a formálódó, átalakuló világunkban. Nélküle ma már elképzelhetet­lennek tartanánk mindennapi életünket. Arról van szó közelebbről, hogy művészeink napjainkban nem a világtól hermetikusan el­zárkózva élnek és alkotják mű-- veiket, hanem — legalább is a legjobbak élete ezt példázza — benne élve á mindennapok forga­tagában. árgus szemekkel szom­jasan figyelve az életváltozások­ra. a valóságra, mindazt versbe, regénybe, novellába írják, vá­szonra festik, kőbe. fába farag­ják, amit átélnek, hogy ezáltal a művészi kifejezés sajátos eszkö­zeivel maradandóvá tegyék él­ményeiket. Persze, ki ki a tehet­sége által behatároltan, annak függvényeképpen.' Ez a dolog — az érem —: egyik oldala. A másik az. hogy egy-egy művészeti ágnak, sőt egy-egy mű­vésznek. alkotónak ma már való­ságos tábora van. Olyan emberek­ből. akik „esküsznek” valamely, alkotó munkásságára, kíváncsian várják az újabb és újabb elké­szülő képeket, szobrokat. írásmű­veket stb. Pontosabban kifejezve: az íróknak, művészeknek közvet­lenül lemérhető társadalmi funk­ciójuk van. hathatós szerepük az élet alakításában. Ez alkalommal nézzük meg kö­zelebbről a képzőművészetet; il­letve a képzőművészek és a dol­gozók — azon belül is most a munkások — kapcsolatát. Van-e ilyen, s ha igen. miben mutatko­zik meg az, és mennyire élő, mennyire eleven és milyen a mérhető és várható hatása? Ennek a kapcsolatnak két ol­dala lehet: egyrészt a művész személyesen vagy művei szárnyán elmegy a munkahelyekre; más­részt a munkás ellátogat a tárla­tokra s műtermekbe Tapasztala­tok mutatják: mindkettőre szép számmal akad példa Bács-Kiskun megyében is. S mindkettő egy­formán hasznos, célravezető, ép­pen ezért követendő. 9 örvendetesen egyre gyako­ribb már. hogy a szobrász, festő, az iparművész vagy a grafikus rövidebb-hosszabb időt tölt vala­melyik gyárban. Baján például B. Mikii Ferenc van otthon a „posz­tósoknál”. a kecskeméti Túri End­re viszont a ZIM-ben ismerkedik naponta a munkások életével, a gyári világgal. Kiállításokon, kisebb — úgy­nevezett házi — tárlatokon is erősödik a munkás—művész kap­csolat. A ZIM-ben. a Fémmun­kás kecskeméti gyárában több alkotó müveivel megismerkedtek az ott dolgozók. Nagy sikere volt nemrégiben a Kecskeméti Kon­zervgyár I. telepén Kis J. Zol­tán festőművész képeinek. Mun­kások csoportba verődve vitat­koztak nem egyszer a kiállított alkotások előtt. A kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál be­mutatták a fafaragó Pólyák Fe­renc és több naiv festő munkáit. A példákat tovább folytathat­nánk. 9 Mint fentebb említettük, a munkások és munkáskollektívák kiállításokra s műtermekbe is el­ellátogatnak. Jó példa erre a kis­kunhalasiaké. Csoportosan láto­gatják — több helvi üzemből — a munkások a Szilády Galéria tárlatait. Elsősorban a szocialis­ta brigádok tagjai. Volt alkal­mam többször is meggyőződni er­ről személyesen is. Beszélgettem olyan munkásokkal, akik elmond­ták : szeretik a szép festményt, rajzot, szobrot. Ügy érzik, gazda­gabbak lesznek az ilyen látogatá­sokkal. azzal, ha közelebbi kap­csolatba kerülhetnek a művészet­tel. Ráadásul ebben a városban nemcsak áz alkotásokkal, de az alkotókkal is megismerkedhetnek az érdeklődők A kecskeméti ÉP­SZER vállalat dolgozóinak mű­vésztelepi látogatása is többek A gyermekekért — önerőből Alig múlt négy hónapja, hogy megszállták az apró­ságok a kecskeméti MEZŐ- TERMÉK Vállalat ebédlő­ből kialakított — s kezdet­ben csak gyermekmegőr­zőnek szánt — új óvodáját. Azóta az üzemi kollektíva nem kevés társadalmi mun­kával tovább bővítette a berendezést, kiegészítette a játékparkot, csinosította a helyiségeket. Két fiatal óvónő — Valkay Mária és Balogh Natasa — vezeté­sével igazán bűbájos, ba­rátságos kis otthont vará­zsoltak a 34 „MEZÖTER- MÉK-es” csemetének. Kora délután, a csopor­tos foglalkozáson leptük meg a kicsiket, amint épp Jancsi és Juliska történe­tével ismerkedtek az óvó néni színes krétarajzai se­gítségével. A mesét köve­tően vidám gyermekmon­dókákat gyakoroltak. — Az ebéd utáni lefek­véskor mindig mesével szenderednek el. A legjobb altató ez ilyen korban — világosít fel a szőke Na­tasa. A vezetőóvónő, Valkay Mária kicsit bővebben tá­jékoztat terveikről, lehető - ségtikröl: — Szeptember­ben kezdjük az óvodai ne­velési terv szerinti foglal­kozásokat. Addig előkészü­lünk rá... Hogy hogyan? íme né­hány példa: nemrég hét selejtes autógumira tettek szert. Hármat felállítottak bújltálónak az udvaron, néggyel pedig mókás autó- versengést eszeltek ki. Szí­nes tornabotot készítettek minden kölyöknek, segéd­eszközül a testedzéshez. Tornapadot szereztek be. most pedig gyűrűs kötél, bordásfal után futkosnak. Fiatalok, tettrekészek, te­le ötlettel, lelkesedéssel, agilitással. Már most el­kezdték például a csöpp­ségekkel a fogszúvasodás elleni védekezést. A maj­dani rendszeres fogápolás­ra kívánják rászoktatni őket azzal, hogy illatos Ovenál-oldattal rendszere­sen szájöblitést végeztet­nek velük. A MEZÖTERMÉK Vál­lalatnál jelenleg 58 nő él­vezi a gyermekgondozási szabadságol. Nem titok: munkáltatójuk visszavár­ja valamennyiüket. A leendő édesanyákkal. be­szélgetve jóleső érzés volt hallani, hogy a vállalat ré­széről irántuk évről évre megnyilvánuló figyelmes­ség, gondoskodás óriási se­gítséget jelent a családter­vezéshez, a gyermekneve­léshez. Ma egy óvoda, holnap bölcsőde, aztán játszótér ... Milyen egyszerű! Csupán akarni kell, és segíteni, összefogni. Kohl Antal számára sokáig emlékezetes ma­rad. Jó néhány bajai, kecskeméti és más városokból vett példa bi­zonyítja még, hogy szaporodik a száma azoknak a munkásoknak, akiknem nem idegen már a kép­zőművészeti tárlatok légköre. 9 Munkás. Ez a szó már nem kívánja maga mellé feltétlenül a „csak” szócskát: nem „csak munkás” ma az. aki valamilyen szakma értőié és művelője. A szakmunkás fogalma magában foglalja többek között a tisztább látást, a politikai tájékozottságot, a művészetek s a tudományok, általában a kultúra iránti érdek­lődést. Mindazt, ami nélkül nem lehet teljes értékű életet élni: aminek hiányában szegényebb lenne az ember. Ezért örülhetünk minden újabb és újabb előrelé­pésnek. mindannak, ami azt bizo­nyítja. hogy a mai munkás élete a művelt ember életével azonos. Ne értse félre senki ezeket a szavakat. Nem azt akarjuk ko­rántsem állítani, hogy ilyen vo­natkozásban ma már minden rendben van: dehogy. Sok még a pótolnivaló, a tennivaló. Messze vagyunk attól az időtől, hogy nyugodtan elmondhassuk: mun­kásosztályunk többsége már nem tud. nem kénes a kultúra áldá­sai nélkül élni. Ehhez még so­kat kell tennünk. De azt igenis hangoztathatjuk már nyugodt lé­lekkel, hogy megteremtettük a le-, hetőségét valamennyi jelentkező igény tartalmas megválaszolásá­nak Csak élni kell most már a lehetőségekkel. Letagadhatatlan tény, hogy — különösen az idősebb generáció tagjai '— a munkások közül so­kan nem készülhettek fel az is­mert akadályok miatt a művészet igazi élvezésére-értésére; arra, hogy a kultúrát életük szerves részévé tudják tenni. Ezért van az. hogy sok még köztük az olyan ember, aki idegenkedik a műal­kotásoktól, a művészet számára még rejtelmesnek mutatkozó vi­lágától. Éppen ezért kell hangsú­lyozni annak a fontosságát, hogy pótolni kell a történelmi viszo­nyok miatti mulasztást, méghoz­zá minél gyorsabban. 9 $ lehet-e jobban, eredménye­sebben dolgozni ezért a nemes célért, mint akkor, ha a legkü­lönfélébb módokon megpróbáljuk közelebb hozni egymáshoz a mű­vészeket és a munkásokat. Ogy hisszük' nem! Ha sikerül ezáltal is elérnünk, hogy nem értetlen­kedve áll majd egy-egy munkás a képek, szobrok előtt, s megfor­dítva is: ha a művész nem szá­mára idegen világnak érzi majd a munkások életét-világát, akkor közelebb kerülünk az óhajtott célhoz. Csakis az egymás élete- dolgai iránti fokozott érdeklődés hozhat nagyobb eredményt a mű­vészet igazi népszerűvé válásá­ban. S abban, hogy művészeink a munkáséletet kénesek legyenek az eddigieknél jobban, tökélete­sebben ábrázolni Varga Mihály k

Next

/
Thumbnails
Contents