Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-10 / 211. szám
1974. szeptember 10. • PETŐFI NÉPE ö 5 íNVEÍVÖH A szavak egybeírására kényszerítő okok (I.) Azt szokták mondani, hogy a magyar helyesírás nem nehéz, mert hiszen úgy írunk, ahogy beszélünk. Persze ez nem igaz. A helyesírást bizony meg kell tanulni. Ha nehéznek találjuk, gondoljunk a franciák és az angolok helyesírási nehézségeire. De nem irigyelhetjük pl. a lengyeleket sem, mert az ő helyesírásuk is nagyon szövevényes. Helyesírási szabályzatunk megállapítja, j hogy „a szorosabban összetartozó szókapcsolatoknak és az összetételeknek az írása a magyar helyesírás legnehezebb kérdése”. Valóban ez a legnehezebb, mert nehéz eldönteni, hogy mikor kell a szavakat egybeírni. Szabályok vannak rá, de sokszor fel kell ismernünk az egybeírásra kényszerítő okokat, hogy ne vétsünk helyesírásunk szelleme ellen. Hogy olvasóink helyesírási ismereteit fejlesszük, példákat sorolunk fel olyan szavak írására, amelyeket hol egybe-, hol különírunk. Bevezetésül néhány olyan példát sorolunk fel, amelyeknek az egybe-, illetve kiilönírását köny- nyen eldönthetjük. Pl. a két evezős csónakot és a kétevezós csónakot könnyen megkülönböztethetjük. Az első esetben kél csónakról, a másodikban pedig olyan csónakról van szó; amelynek két evezője van. Ha ezt megértjük, akkor a három fontos (kérdés) és a háromfonlos (ágyú), a jóra való (igyekezet) és a jóravaló (ember), egy életre való (betegség szerzése) és egy életrevaló (ember), a helyi érdekű (problémák) és á helyiérdekű (vasút) helyesírása sem okozhat nehézségeket. A következő példákat is jól megértjük, ha arra gondolunk, hogy a mellékneveket alapjelen- tésükben külön-, átvitt értelmükben pedig egybeírjuk. Pl. gyors írás (gyorsan írunk), nagy ágyú (nem kicsi), új telep (nem régi, éppen most épül), fél munka (a munka fele), fő étkezés (pl. valakinek a vacsora), beteg ellenőr (az ellenőr is rhegbeteged- het), külön szakasz a vonaton (nem kell mindenkinek okvetlenül egy szakaszban utazni), jó vérű (nem beteg), koplaló művész (nincs betevő falatja), új burgonya (most kapta az, üzlet), rossz ízű (az étel), csúf dal (csúnya dal), üres jáiat (nincs rajta utas). És most nézzük ezeket egybeírva ! Gyorsírás ('tudomány), nagyágyú (döntő érv), újtelep (egy város új része), félmunka (rossz munka), főétkezés (három van belőle), betegellenőr (az ellenőr nem beteg, hanem, csak a betegeket ellenőrzi), különsza- kasz (fenntartott szakasz), jóvérű (tüzes, pl. egy csikó), koplalóművész (van mit ennie, de ő a koplalás művésze), újburgonya (az idén termett), rosszízű (pl. a tréfa), csúfdal (gúnydal), üresjárat (feleslegesen működtetett járat). További érdekes példákat sorolunk fel. Ha valaki ostobaságokat, butaságokat mond, akkor azt mondjuk rá: szamár beszéd! (a szamár itt jelző). És mi a szamárbeszéd? Talán már meg is fejtették olvasóink: az za’zú's (vagyis a szamár beszéde). Ez a példa nincs' a tanácsadó szótárban sem. Vajon ki az eladó lár.y és az eladólány? Az elsőt el akarják adni, vagyis férjhezme- nendő leány, a második pedig az üzletben ad el. És mi a kutya természet és a kutyatermészet? (Az első rossz természet, a második pedig a kutya természete.) A betyár élet rossz, keserves élet, a belyárélet pedig a betyárok élete. Kiss István A Kossuth Könyvkiadó Népszerű történelem sorozatában megjelent Tilkovszky Lóránt: SS-to- borzás Magyarországon című, sok ércfpkes dokumentumot is tartalmazó könyve. Második kiadásban látott napvilágot a Kossuthnál a neves szovjet riporter, VszeVolod Ovcsinnyikov: A cseresznyefa ága című japán útinaplója. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai között szerepél::'/'pé- kány Kálmán: Jelzotüzcímürio- velláskötete. Az Olcsó' Könyvtár sorozatában jelent meg Léonyid Leonov: Az üstökös című regénye. A Diákkönyvtár új kötete Kisfaludy Károly két vígjátékét, — A kérők, 'Csalódások — tartalmazza. A Magyar remekírók sorozatban látott napvilágot egy Mikszáth-kötet, a Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival és A fekete város című regényekkel. Most jelent meg Keszt helyi Zoltán fantasztikus regénye, a Megváltozott világ. Több új verseskötet is a könyvesboltokba került, így Radnóti Miklós összes versei és műfordításai, Gyergyai Albert: ősz és tél között, Urbán Gyula: Családi vadászat, Weöres Sándor: 111 vers, Pardi Anna: Mennyi út az ajtód előtt, Tímár György: Hármasoltár. Héra Zoltán esszéit tartalmazza A költemény felé! Ku- rucz Gyula kisregényét és elbeszéléseit pedig A mákszem hölgy. A Tankönyvkiadó most megjelent kötetei a különböző szintű nyelvtanulást segítik. Ismét kapható a Tanuljunk nyelveket! sorozatban Király Rudolf: Spanyol olvasókönyv tanfolyamok és magántanulók számára, s ugyanebben a sorozatban — 2. kiadásban — a Francia nyelvkönyv első kötete. Az Idegen nyelvi kiskönyvtár új füzetei az oroszul és az olaszul tanuló diákok, illetve felnőttek előrehaladását könnyítik meg. Horváth József Angol—magyar diáklevelezése függelékben közli a jellegzetes amerikanizmusokat is. ■ A Magyar Helikon újdonsága Balázs Béla: Halálos fiatalság című kötete, amely drámákat, tanulmányokat tartalmaz. Fehér Ferenc és Radnóti Sándor válogatásában, illetve szerkesztésében. A Táncsics Könyvkiadó új ri- portkönyve Pintér István: Így . lett végre rend! című könyve. Az Dtikalandok sorozatban látott napvilágot Szilágyi Éva útibeszámolója. az Aphrodité szigetén. A Mezőgazdasági Könyvkiadó megjelentette A gyümölcstermesztés technológiáját. A Kertünk, házunk) otthonunk sorozatban látott napvilágot az 100.0 tanács a sorozat kedvelőinek, továbbá Benedek—Manninger—Virányi: Megporzás mézelő méhekkel című szakkönyve. Négyen, nyolcért Beváltak a Zrínyi Ilona Általános Iskolában használt szemléltető táblák. Megkönnyítik a tananyag jobb megértését, az összefüggések felismerését. A szakfelügyelet azt javasolta, hogy minél több helyen alkalmazzák az oktatást segítő tablókat. Effélék előállítása kisebb, kevesebb pedagógust foglalkoztató iskolák számára azonban szinte megoldhatatlan feladatot jelentett. Nyolc kecskeméti tanintézet most készen jutott a hasznos szemléltető eszközökhöz. A műszaki főiskola 16 diákja a nyáron a Zrínyi Ilona Általános Iskolában dolgozott és 300 db, 70x170 cm nagyságú szemléltető eszközt készített. A nyersanyagot a Petőfi Nyomda szállította díjmentesen, festékei és szakmai tanácsokat a Pannónia kecskeméti mű-• terméből kaptak. örömmel adunk hírt az összefogás szép példájáról: négy intézmény hatékonyan segítette az oktatáspolitikai határozatok megvalósítását. A módszert követésre ajánljuk. Mindig pódiumot ácsoltam Új könyvek Az Avasi-toronyban Beszélgetés Béres Ferenc népdalénekessel „Száll a madár ágról ágra / Száll az ének szájról szájra.. — hangzott a dal először 1945 szeptemberében a rádióban. Ettől kezdve számítja Béres Ferenc hivatalos daléneklésének időpontját.. Választott műfajához azóta sem lett hűtlen. A Béresdalok — a magyar népzene legszebb dalai — bejárták már a világot. Közöttük az egyik legnépszerűbb, a Kötöttem lovamat ... kezdetű dal lemezfelvétele 1963-ban nemzetközi díjat nyert. Béres Ferenc rendületlenül járja az országot, koncertezik, klubesteket tart. Mi a titka annak a szenvedélynek, amély- lyel ma is énelcli dalait? § Miskolcon az A vasi-torony eddig csak harangjátékéról volt ismert, most a Református Egyházközség gyűjteményének is otthont ad. A gyűjtemény néhány darabja szerepelt a brüsszeli világkiállításon, $ láthatták Rómában a magyar iparművészet bemutatóján. (MTI-foto — KS) — Másként nem tudom. Ezek a dalok évszázadok óta élnek. Átvészelve időt, divatok hullámzásait. Csak szenvedéllyel lehetőket tolmácsolni. — Hogyan választja ki azokat a dalokat, melyeket műsorára tűz? — Több ezer dalt ismerek. De kerestem'mindig a£t a közös nevezőt;; amely minden ember. szá- • rjfäia; ’’Azappk 1 élményt jelenthet. ■Egyszerűéitiszta dallam és szép . ;szové'f; -^■‘ézgk'rldalairn . főbb jel- " . lfemzpí^(íUtaS.^k.:áFól kevesen' von—;. hút;iák, ki*magukál, Hallgassa rheg-' például érzi a dalt : Né menj-rö-;7; zsám a mezőre / Sokat sírtam a i zöld fűre” // Szemeimnek gyöngy í{ harmatja Gyönge lábad föláztat-1 ja-:.— mekkora szenvedélyről szól- / ;nák> az /'.'egyszerű -'szavak.-ÉS- a-' .íql‘ytatás.:\ Églymadár mire jutái#. Békességé® utakon: járj /’Csöndes; folyóvizet igyál / Ott is rólám gong? d.olkozzál — megnyugvás is árad ■ a dalokból. — Volt idő, amikor a csendes furulya- és énekszót ugyancsak hangos zene divatja váltotta fel. Azok az évek nem törték meg 1 kitartását? , nagyón fontos szó. Hittem, és íriszek abban, hogy a népművészet forrása lehet minden művészetnek. A népzene ismerete például, . hozzásegít bármely zenei terület megértéséhez. Miért szerette, mi- ért;tudott Veres Péter Beethoven 'zenéjében gyönyörködni? Vele /-sokát' beszélgettünk a népdalok 'íj tanító- erejéről. ft tej^yjCfgjr tűnik, zenei életünkben Wjelentős helye van: a népzenének. Különféle műsorok, vetélkedők ; sora tanúsítja. Ám' ha megkérünk .7 egy-egy. kisebb közösséget, akár '.égyfegy, embert, énekeljen nép- V dalokat — ha csak nem hivatá- Sós/vagy amatőr ;együttes tagja, kiderül, hogy nem tud. Hogyan .'' vélekedik erről?/ — Sajnos, nagyon kevés az alkalmunk arra, hogy élőszóval közelítsünk az emberekhez. A rádió. televízió műsorai háttérkultúrát jelentenek, vagyis a nézőt, hallgatót passzivitásra neve ik. Pedig az emberekben ösztönösen ott él a közlés vágya, erre a koncertek a példák. Elég néha csak egy biztató mozdulat, és velem énekli a dalt a terem egész hallgatósága. Utóbbi években a fiatalok megszerették a népművészetet. Az ö egészséges igényük talán megteremti majd az aktívabb részvételt a népzenei életben is. — Van-e. lesz-e a népdaléneklésnek követője? — A fiatal énekesek, úgy tetszik, a könnyebb, zajosabb siker :í útját választják. .Bar ezt. félve a mondom,’mert iménti minden« ez is csak részigazság. Az én nemzedékem nehezebb vállalása nem csak egyéni elhatározáson múlott, társadalmi szükségszerűség volt. — Mit tart hivatása legszebb feladatának? — A visszaadás felelősségét. A A babitsi mondás: „a dal szüli énekesét" — nagyon igaz. A dalban minden megtalálható. De az érték, a szépség kibontakozása mások gyönyörködtetésére — az nehéz. — Mit, szeretne életében megvalósítani? — Életemben mindig pódiumot ácsoltam. Dalokból. Ezt szeretném tovább folytatni. Leghőbb vágyam: szeretnék az ország minden lakott helyére, legalább egyszer, eljutni. L. I. Képek, szobrok, munkások 9 Művész és közönsége, író és olvasói, színész és nézői: rokon értelmű szópárositások ezek; olyanok, melyeknek napjainkban növekszik az értékük jelentőségük, S szerepük a társadalmi-kulturális életünkben. Egyre inkább nélkülözhetetlenné válik mindez a formálódó, átalakuló világunkban. Nélküle ma már elképzelhetetlennek tartanánk mindennapi életünket. Arról van szó közelebbről, hogy művészeink napjainkban nem a világtól hermetikusan elzárkózva élnek és alkotják mű-- veiket, hanem — legalább is a legjobbak élete ezt példázza — benne élve á mindennapok forgatagában. árgus szemekkel szomjasan figyelve az életváltozásokra. a valóságra, mindazt versbe, regénybe, novellába írják, vászonra festik, kőbe. fába faragják, amit átélnek, hogy ezáltal a művészi kifejezés sajátos eszközeivel maradandóvá tegyék élményeiket. Persze, ki ki a tehetsége által behatároltan, annak függvényeképpen.' Ez a dolog — az érem —: egyik oldala. A másik az. hogy egy-egy művészeti ágnak, sőt egy-egy művésznek. alkotónak ma már valóságos tábora van. Olyan emberekből. akik „esküsznek” valamely, alkotó munkásságára, kíváncsian várják az újabb és újabb elkészülő képeket, szobrokat. írásműveket stb. Pontosabban kifejezve: az íróknak, művészeknek közvetlenül lemérhető társadalmi funkciójuk van. hathatós szerepük az élet alakításában. Ez alkalommal nézzük meg közelebbről a képzőművészetet; illetve a képzőművészek és a dolgozók — azon belül is most a munkások — kapcsolatát. Van-e ilyen, s ha igen. miben mutatkozik meg az, és mennyire élő, mennyire eleven és milyen a mérhető és várható hatása? Ennek a kapcsolatnak két oldala lehet: egyrészt a művész személyesen vagy művei szárnyán elmegy a munkahelyekre; másrészt a munkás ellátogat a tárlatokra s műtermekbe Tapasztalatok mutatják: mindkettőre szép számmal akad példa Bács-Kiskun megyében is. S mindkettő egyformán hasznos, célravezető, éppen ezért követendő. 9 örvendetesen egyre gyakoribb már. hogy a szobrász, festő, az iparművész vagy a grafikus rövidebb-hosszabb időt tölt valamelyik gyárban. Baján például B. Mikii Ferenc van otthon a „posztósoknál”. a kecskeméti Túri Endre viszont a ZIM-ben ismerkedik naponta a munkások életével, a gyári világgal. Kiállításokon, kisebb — úgynevezett házi — tárlatokon is erősödik a munkás—művész kapcsolat. A ZIM-ben. a Fémmunkás kecskeméti gyárában több alkotó müveivel megismerkedtek az ott dolgozók. Nagy sikere volt nemrégiben a Kecskeméti Konzervgyár I. telepén Kis J. Zoltán festőművész képeinek. Munkások csoportba verődve vitatkoztak nem egyszer a kiállított alkotások előtt. A kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál bemutatták a fafaragó Pólyák Ferenc és több naiv festő munkáit. A példákat tovább folytathatnánk. 9 Mint fentebb említettük, a munkások és munkáskollektívák kiállításokra s műtermekbe is elellátogatnak. Jó példa erre a kiskunhalasiaké. Csoportosan látogatják — több helvi üzemből — a munkások a Szilády Galéria tárlatait. Elsősorban a szocialista brigádok tagjai. Volt alkalmam többször is meggyőződni erről személyesen is. Beszélgettem olyan munkásokkal, akik elmondták : szeretik a szép festményt, rajzot, szobrot. Ügy érzik, gazdagabbak lesznek az ilyen látogatásokkal. azzal, ha közelebbi kapcsolatba kerülhetnek a művészettel. Ráadásul ebben a városban nemcsak áz alkotásokkal, de az alkotókkal is megismerkedhetnek az érdeklődők A kecskeméti ÉPSZER vállalat dolgozóinak művésztelepi látogatása is többek A gyermekekért — önerőből Alig múlt négy hónapja, hogy megszállták az apróságok a kecskeméti MEZŐ- TERMÉK Vállalat ebédlőből kialakított — s kezdetben csak gyermekmegőrzőnek szánt — új óvodáját. Azóta az üzemi kollektíva nem kevés társadalmi munkával tovább bővítette a berendezést, kiegészítette a játékparkot, csinosította a helyiségeket. Két fiatal óvónő — Valkay Mária és Balogh Natasa — vezetésével igazán bűbájos, barátságos kis otthont varázsoltak a 34 „MEZÖTER- MÉK-es” csemetének. Kora délután, a csoportos foglalkozáson leptük meg a kicsiket, amint épp Jancsi és Juliska történetével ismerkedtek az óvó néni színes krétarajzai segítségével. A mesét követően vidám gyermekmondókákat gyakoroltak. — Az ebéd utáni lefekvéskor mindig mesével szenderednek el. A legjobb altató ez ilyen korban — világosít fel a szőke Natasa. A vezetőóvónő, Valkay Mária kicsit bővebben tájékoztat terveikről, lehető - ségtikröl: — Szeptemberben kezdjük az óvodai nevelési terv szerinti foglalkozásokat. Addig előkészülünk rá... Hogy hogyan? íme néhány példa: nemrég hét selejtes autógumira tettek szert. Hármat felállítottak bújltálónak az udvaron, néggyel pedig mókás autó- versengést eszeltek ki. Színes tornabotot készítettek minden kölyöknek, segédeszközül a testedzéshez. Tornapadot szereztek be. most pedig gyűrűs kötél, bordásfal után futkosnak. Fiatalok, tettrekészek, tele ötlettel, lelkesedéssel, agilitással. Már most elkezdték például a csöppségekkel a fogszúvasodás elleni védekezést. A majdani rendszeres fogápolásra kívánják rászoktatni őket azzal, hogy illatos Ovenál-oldattal rendszeresen szájöblitést végeztetnek velük. A MEZÖTERMÉK Vállalatnál jelenleg 58 nő élvezi a gyermekgondozási szabadságol. Nem titok: munkáltatójuk visszavárja valamennyiüket. A leendő édesanyákkal. beszélgetve jóleső érzés volt hallani, hogy a vállalat részéről irántuk évről évre megnyilvánuló figyelmesség, gondoskodás óriási segítséget jelent a családtervezéshez, a gyermekneveléshez. Ma egy óvoda, holnap bölcsőde, aztán játszótér ... Milyen egyszerű! Csupán akarni kell, és segíteni, összefogni. Kohl Antal számára sokáig emlékezetes marad. Jó néhány bajai, kecskeméti és más városokból vett példa bizonyítja még, hogy szaporodik a száma azoknak a munkásoknak, akiknem nem idegen már a képzőművészeti tárlatok légköre. 9 Munkás. Ez a szó már nem kívánja maga mellé feltétlenül a „csak” szócskát: nem „csak munkás” ma az. aki valamilyen szakma értőié és művelője. A szakmunkás fogalma magában foglalja többek között a tisztább látást, a politikai tájékozottságot, a művészetek s a tudományok, általában a kultúra iránti érdeklődést. Mindazt, ami nélkül nem lehet teljes értékű életet élni: aminek hiányában szegényebb lenne az ember. Ezért örülhetünk minden újabb és újabb előrelépésnek. mindannak, ami azt bizonyítja. hogy a mai munkás élete a művelt ember életével azonos. Ne értse félre senki ezeket a szavakat. Nem azt akarjuk korántsem állítani, hogy ilyen vonatkozásban ma már minden rendben van: dehogy. Sok még a pótolnivaló, a tennivaló. Messze vagyunk attól az időtől, hogy nyugodtan elmondhassuk: munkásosztályunk többsége már nem tud. nem kénes a kultúra áldásai nélkül élni. Ehhez még sokat kell tennünk. De azt igenis hangoztathatjuk már nyugodt lélekkel, hogy megteremtettük a le-, hetőségét valamennyi jelentkező igény tartalmas megválaszolásának Csak élni kell most már a lehetőségekkel. Letagadhatatlan tény, hogy — különösen az idősebb generáció tagjai '— a munkások közül sokan nem készülhettek fel az ismert akadályok miatt a művészet igazi élvezésére-értésére; arra, hogy a kultúrát életük szerves részévé tudják tenni. Ezért van az. hogy sok még köztük az olyan ember, aki idegenkedik a műalkotásoktól, a művészet számára még rejtelmesnek mutatkozó világától. Éppen ezért kell hangsúlyozni annak a fontosságát, hogy pótolni kell a történelmi viszonyok miatti mulasztást, méghozzá minél gyorsabban. 9 $ lehet-e jobban, eredményesebben dolgozni ezért a nemes célért, mint akkor, ha a legkülönfélébb módokon megpróbáljuk közelebb hozni egymáshoz a művészeket és a munkásokat. Ogy hisszük' nem! Ha sikerül ezáltal is elérnünk, hogy nem értetlenkedve áll majd egy-egy munkás a képek, szobrok előtt, s megfordítva is: ha a művész nem számára idegen világnak érzi majd a munkások életét-világát, akkor közelebb kerülünk az óhajtott célhoz. Csakis az egymás élete- dolgai iránti fokozott érdeklődés hozhat nagyobb eredményt a művészet igazi népszerűvé válásában. S abban, hogy művészeink a munkáséletet kénesek legyenek az eddigieknél jobban, tökéletesebben ábrázolni Varga Mihály k