Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

1974. szeptember 10. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 ■miUMUSPM A kortárs irodalom A társadalmi összefogás eredményei Sükösdön Több mint négyezer-négyszá­zán laknak a bajai járás legna­gyobb községében. A 30 éven aluli fiatalok száma közel ezer. Közülük háromszázan Baja és a járás más üzemeiben dolgoznák, százan tanulnak. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, a Május 1. ' Termelőszövetkezetben, a tőzeg­telepen, a baromfi fajtakísérleti telepen, a kalocsai paprikaipari vállalat telepén pedig hatszázan találtak munkát. Mindenki azt mondja, Sükös­dön szorgalmas, dolgos, öntuda­tos emberek laknak. Vannak vá­gyaik, törekvéseik,, de azt is tud­ják, hogy nagyon-nagyon sokat lehet elérni közösségi összefogás­sal. Ez jelentős erő a falu politi­kai, gazdasági, társadalmi fejlő­dése szempontjából. A pártszervezetek csúcsvezető­sége javaslatára tapasztalatokat gyűjtött a községi tanács, hogyan lehetne, a társadalmi. összefogást szervező munkával tovább erő­síteni. Megállapították, hogy a személyi feltételek, a jó szándék, a tettrekészség nem hiányzik. Objektív feladatok is adódnak: tanterem-, tornateremgondokkal küzd az oktatás, a községben nem eléggé korszerű a testneve­lés. Tornaterem kellene? — fo­galmazódott meg a jogos kí­vánság. A helyi gazdasági, szer­vek vezetői felismerték ennek a jelentőségét és összefogtak. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a Május 1. Termelőszövetkezet szocialista szerződést kötött a ta­náccsal. A tornaterem építéséhez az állami gazdaság 500, a tér-' melőszövetkezet 300 ezer forintot ajánlott fel és segítenek külön­böző fuvarokkal is. Hasonló ügy­ben, tárgyalnak a kalocsai páp- rikaipari vállalattal, a tőzegte­leppel — minden bizonnyal siker­rel. Még az idén ravatalozó átadá­sát tervezi a tanács, amelynek költsége előreláthatóan 400 ezer forint lesz, de a költségvetésben erre a célra mindössze 200 ezer forint áll rendelkezésre. A Má­jus 1. Termelőszövetkezet szintén jelentős összeggel járult hozzá a községfejlesztéshez ez esetben is, a hiányzó 200 ezer forintot a tagság magára vállalta: saját épí­tőbrigádjuk október 1-re befeje­zi a munkákat. Sok-sok ember segítőkészségéről lehetne mélta­tóan szólni, de a szervezésben ki­magasló eredményt elért embe­reket : Lógó Ferencet, Marosa Jánosnét, Török Józsefnét és if­jú Kovács Ferencnét kiemelt di­csérettel kell megemlíteni. A szocíalistabrigád-tagok az óvodai játszóterek bővítését vál­lalták. A helyi kisiparosok au­gusztus 1-ig befejezték az új or­vosi lakás építését és a közpon­ti váróterem korszerűsítését. A falu MHSZ lövészklubjának nem volt megfelelő lőtere, s ezt 60 ezer f ötint értékű társadalmi munkával a tőzegtelepi dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, álta­lános iskolások megépítették. Az Utcák parkosítása, 200 ezer forint segítséget jelentett a ta­nácsnak. Az idei év első félévé­ben összesen 1 millió 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság az üzemek, vállalatok, szövetkezetek kollek­tívái. A társadalmi összefogás nem­csak új javakat, létesítményeket teremtett Sükösdön a köznek, ha­nem a részvevők kicsit közéleti emberré is váltak. Pusztai József tanácselnök Kiket illet félárú vasúti igazolvány az egyetemeken és a főiskolákon? A Pénzügyminisztérium állás- foglalása alapján a félárú vasúti jegy váltására jogosító MÁV arc­képes igazolvány egyévi munka- viszon után, megilleti az egyete­meken és főiskolákon állandó, I főfoglalkozású munkahelyet be­töltő oktatókat és kutatókat. Ugyaricsak jogosultak továbbá a tudományos toyábbképzési ösz­töndíjban részesülő ösztöndíja­sok, amennyiben olyan munkahe­lyen foglalkoztatják őket, ahol a dolgozók a közalkalmazotti uta­zási kedvezmény igénybevételére egyébként is jogosultak. Ä közalkalmazottak utazási kedvezményét a Pénzügyminisz­tériummal egyetértésben kiter­jesztik a közalkalmazott dolgozó által eltartott, felsőoktatási intéz­ményben tanuló férjezett vagy nős -gyermekeire is. Ugyancsak megilleti a kedvezmény a közal­kalmazott dolgozó háztartásába elváltán visszatérő, felsőoktatási intézményben tánúló gyermekeit. Nem jogosultak a kedvezmény­re viszont azok a házasságot kö­tött, felsőoktatási intézményben tanulók, akiknek házastársa havi 500 forintot meghaladó önálló keresettel rendelkezik. A jogo­sultság szeptember 1-én kezdő­dött. (MTI) A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése Szolnokon Szeptember 13. és 15. között Szolnokon rendezi meg vándor- gyűlését a Magyar Néprajzi Tár­saság. A tudományos ülésszakon az előzetes számítások szerint mintegy 200 hazai szakember vesz majd részt, a vándorgyű­lésre mintegy 40 külföldi szak­embert várnak. A program, amelyet a Néprajzi Múzeum közreműködésével ren­dez Szolnok megye Tanácsa és a Szolnok megyei Múzeumok igaz­gatósága, Ortutai Gyula elnöki megnyitójával kezdődik. Ezután kezdődik meg a tanácskozás a paraszti társadalom és a művelt­ség XVIII—XX. századi témakö­rében. Öt ország műrepülői Békéscsabán Jubileumi ünnepség az ötvenéves Gödi Fészekben Kritikusok, olvasók — mintha összebeszéltek volna — szinte egyidőben a fejükhöz kapnak, eszmélnek: itt él közöttünk X művész, következetesen építi nem akármilyen életművét, fon­tos dolgokat közöl napjainkról, művei joggal számíthatnak szé­les körű figyelemre és éppen csak tudomásul veszik létezését. Aki valamelyest járatos kulturális életünkben, bőven sorolhatna példákat. A jelenségek okai külön tanul­mányt igényelnének, érdemelné­nek. Most csak annyit: közérdek, hogy az elismerés, a művek iránt megnyilvánuló érdeklődés arányos legyen az alkotások szín­vonalával, társadalmi hasznával. Vagyis helyes értékviszonyok alakuljanak ki. Vészi Endre is a termékeny csendben dolgozó írók közé tar­tozik. Nincsenek körülötte bot­rányok, zajos vitákat sem válta­nak ki művei. Szinte természe­tesnek veszik, hogy két-három évenként letesz az asztalra egy míves verseskötetet, elgondolkoz­tató, időszerű problémákra érzé­kenyen reagáló novelláskönyvet, nagy mesterségbeli tudással ké­szült regényt. És azt is termé­szetesnek tartják, hogy a hajdani vésnök ma is otthon van eredeti, tápláló közegében, a kétkeziek között. Éppen a mindhalálig tar­tó azonosulás óvta meg. hogy cé­gérként lobogtatva a ..munkásté­mát” felszínes, illanékony sike­reket hajszoljon. > Többször is írtunk az elmúlt években arról, hogy a televízió kedvezően befolyásolja a lakos­ság irodalmi érdeklődését. Sokan éppen a képernyőn látottak biz­tatására vesznek meg, kölcsönöz­nek egy-egy könyvet. Amikor a nagyközönség számára felfedez­nek valamilyen okból még ke­vésbé népszerű kitűnő írót, mű­vészt, tulajdonképpen rejtett szellemi energiákat hoznak mű­ködésbe. A sokoldalú Vészi Endre leg­jellemzőbb „arcát” mutatta a pénteken este sugárzott Napok a háromszázhatvanból című össze­állítás. Azt a Vészit, aki a hét­köznapok apróságaiban is észre­veszi a klottgatyások elesettsé- gét, _ kiszolgáltatottságát, a hab­zsoló önzést takaró képmutatást. ^Mondandója: éljünk emberül, ne hagyjuk legyűrni magunkat a jól fésült ügyesektől, aki az üdü­lőben, a kiszemelt asszonynál tudnak viselkedni, a pillanatnyi széljáráshoz alkalmazkodni. Szántó Erika dramaturg, Keré- nyi Imre rendező, Illés János operatőr méltó alkotótársa volt az írónak. Éhnél kevesebbet, de többet sem mondhatunk. A szí­nészek is megérezték, „visszaad­ták” a láng nélkül lobogó író sa­játos világát. H. N. . Vasárnap délelőtt kezdődött meg Békéscsabán öt szocialista ország — a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország — műrepülőinek bajnoksága. Már a kora reggeli órákban megindult a „népván­dorlás" a repülőtér felé, s mire fél tízkor sor került a megnyitó­ra, már több tízezer főnyi kö­zönség gyűlt össze. Pentz János alezredes, az MHSZ országos központ repülési osztályvezetője mondott rövid köszöntőt, majd Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára tartott ün­nepi beszédet. Méltatta a talál­kozó jelentőségét és sok sikert kívánt a részt vevő huszonöt ver­senyzőnek. Ezt követően a versenyzők el­vonultak a díszemelvény előtt, a starthelyre gurultak a kék-fehér karcsú sportrepülőgépek, s kez­detét vette a verseny előtti nagy­szabású bemutató. Kétfedelű mo­toros gépek vitorlázó repülőgépe­ket vontatva húztak el a tér fö­lött, a gépek között hatalmas transzparensek.. Órákon keresztül folyt a bemu­tató, a közönség lélegzet-vissza­fojtva figyelte a szebbnél szebb produkciókat. Nagy sikert aratott Tóth Katalin műrepülő bemu­tatója, az ejtőernyősök egyéni és csoportos célbaugrása, a helikop­terek, a honvédség sugárhajtású repülői, a rádióval irányított re- pülőmodellek bemutatói. A műrepülők vetélkedője hét­főn délután kezdődött, a szov­jet és a csehszlovák csapatok részvételével. O. L. ötven évvel ezelőtt „fedezték fel” a budapesti munkások, köz­tük az MTE sportolói a gödi Du- napartot. Vasárnaponként ide jártak pihenni, sportolni, szóra­kozni. A „Vörös Duna-parton”, Dunakeszitől Felsőgödig a kü­lönböző szakszervezetek létesítet­tek strandtelepet, amely azon­ban nemcsak a pihenés, a szóra­kozás színhelye volt. Az ide járó kommunisták, szervezett munká­sok, a baloldali szociáldemokra­ták itt vitatták meg a mozgalom tennivalóit, feladatait, s szeminá­riumokat tartottak. A Gödi Fészek alapításának 50. évfordulójáról vasárnap a mun­kásmozgalmi emlékműnél rende­zett ünnepségen emlékeztek meg. Az ünnepségen többek között meg­jelent dr. Orbán László kulturá­lis miniszter, Cservenka Ferenc- né, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Katona Imre, a bu­dapesti pártbizottság első titká­ra, dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke, Farkasinsz- ky Lajos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese és Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Úszta Gyula al­tábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára és Boros Bé­la, a Budapesi KISZ-bizottság első titkára. Ott voltak nagy számban a Gödi Fészek egykori látogatói a hajdani munkás-ösz- szejövetelek résztvevői is. (MTI) 9 Tóth Éva oktató az ejtőernyős- válogatott keret tagja az emel­vény előtt néhány méterrel ért földet ejtőernyőjével. Tömő József, a bemutató konfcran- sza rövid interjút kér tőle. (Qpauszky László felvételei.) 9 Repülőgépek húznak el az emelvény felett, s illatos, színes vizet permeteznek. B -fivlűbsiídlai 9>fr TÖíi Apu, hozzál dinnyét! Az utóbbi hetekben ezzel a fel­szólítással bocsátanak uiamra gyerekeim. Kezemben szatyorral indulok tehát dolgozni, s amikor letelik a munkaidő, esetleg dél­ben, sorra veszem az üzleteket, hogy minél édesebb dinnyével örvendeztessem meg a családot. Sajnos, nem mindig sikerül ez, mert bizony jó néhányszor ubor­ka ízű volt a dinnye, s ilyenkor szemrehányást kaptam: talán nem értesz hozzá, hogy ilyet is megvettél? Szégyellem bevallani, de úgy tudtam eddig, hogy értek a dinnyéhez, viszont kiderült, hogy sem én, sem pedig más nem ért hozzá. Ugyanis, ha a szakértő félérett állapotban leveszi az in­dáról és a boltba küldi, akkor ő nem\ szakértő, mint ahogyan az sem, aki az ilyet megveszi. A napokban aztán elhatároz­tam, hogy minden áron tökéletes dinnyét viszek haza. Éppen ezért nem is az üzletekbe megyek, ha­nem a piacra, az őstermelőhöz, örvendetes látványt nyújtott a nagy Jfínálat, s még jobban esett, hogy heten-nyolcan állják körül a kupacot- és nagy műgonddal kopogtatják a zöld labdákat. Én is odasomfordáltam, felvettem egy közepes nagyságút és — meg­játszva a szakembert — kopog­tatni, pöccintgetni kezdtem. Mel­lettem ötven körüli férfi hason­lóan cselekedett. Észrevettem azonban, hogy engem figyel. Rö­videsen meg is szólalt: — Akkor finom a dinnye, ha olyan a hangja, mint a csizma­szárnak. Olyat keressen barátom! — Az rendben van de már azt régen nem tudom, hogy a csizmaszár milyen hangot ad ki. S különben is, más hangja van, ha felhúzta az ember és megint más, ha üres — válaszoltam. — No, persze! A keményszárú csizma számít, üresen — vetette oda sorstársam, miközben maga is serényen válogatott. Gondol­tam, kihozom a sodrából ezt az embert. Megkérdeztem tehát, hogy női, vagy férfi csizma szá­ra a mérvadó. — Nézze szaktársam, tőlem azt visz haza, amit akar, csak segí­teni szereltem volna, mert lát­tam, hogy bizonytalan. Közben megszólalt a tulajdo­nos, az eladó is. Hangjára vala­mennyien felegyenesedtünk gör­nyedő helyzetünkből, s mint va­lami égi kinyilatkoztatást hall­gattuk szavait. — Kérem szépen, ahány csiz­ma, annyiféle hang. Ez smafu, már elnézést tisztelt vevő, nem akarom megbántani,, de ez egy smafu. Az a mérvadó, hogy az il­lető dinnyének a szára hervadt, avagy nem hervadt. Itt van pél­dául ez ugyebár (felkap egyet). Nézzük a mérvadóját. Aha, hop­pá. Ugye nincs elszáradva. Na, tehát akkor ez a dinnye milyen? —. fordult felénk élénk érdeklő­déssel, mintha tőlünk a nyilván­való laikusoktól várná a választ. De mert senki nem mert koc­káztatni, megadta a feleletet: — Ez a dinnye, kérem tisztelettel, mézédes és tulipiros. — Anyukám, add csak ide a nagykést — szólt hátra a felesé­gének, aki a nagykéssel éppen egy mézédeset evett. A kést meg sem törölve átadta nagyhangú férjének, aki abban a minutum- ban hatalmas lékel vágott a gyü­mölcsön. Diadallal emelte ki a piramis alakú valamit, megkós­tolta, majd csettintett a nyelvé­vel. — Ugye mondtam kérem szé­pen. S amit én mondok, az erő­sebb a szentirásnál — bocsána­tot kérek a vallásos kuncsaftok­tól. Ezután a szöveg után letette a dinnyét az asztalra, s mi csak álltunk, ha lehet még nagyobb bizonytalanságban. Bennem fel­merült a kérdés: nekünk miért nem engedte megkóstolni? ö ugyanis feltétlenül dicséri, még akkor is, ha áfonya ízű az a diny- nye. No, mindegy, nézzük mi is a „mérvadóját". Kezdtem turkál­ni a halomban. Olyat kerestem, amelyik nem is túl nagy, de mé­gis édes. Időközben azonban már nem tudtam, hogy a mérvadónak száraznak, vagy éppen eleven zöldnek illik-e lenni ahhoz, hogy mézédes legyen a portéka. Ugyanakkor még a fejemben mo­toszkált a csizmaszárakkal kap­csolatos elmélet is, Teljesen be­lezavarodtam ezekbe, s talán' ez a tétovaságom ' meglátszott moz­dulataimon is, mert egy hetven év körüli nénike sodródott mel­lém: — Ne higgyen fiam ezeknek. Magukra akarják sózni még a tö­köt is. Csak beszél, beszél, de nincs igazság a szavaiban. Jöjjön, majd mutatok én magának olyant, hogy a tiz ujját is meg­nyalj a utána. Ezzel gyengéden karonfogott, s enyhe erőszakkal átvezetett a piac másik oldalára. Öreg, szőrös ember állt néhány dinnye mel­lett. Sejtettem, hogy családi ak­cióról van szó, mert a néni így szólt: — No, apjok, adjál ennek az úrnak, abból a mézédesből. Az öreg lehajolt, fölkapta a kezügyébe eső dinnyét, megmér­te és már mondta is az árát. — Nem is tetszik megkopog­tatni? — bátorkodom a kérdés­sel. — Ezt? — húzta magasra a szemöldökét a bácsi. Hát nem látja milyen dinnye ez? Mi a csudának kopogtassam. Nézze meg a fekvésit. Olyan sárga az, mint a naposcsibe pelyhe. Megnéztem, tényleg sárga volt. Nem lehetett tovább vitázni. — De ha akarja, kopogtatással is megnyugtathatom magát, fia­tal barátom. Itt mindegyik diny- nyének olyan hangja van, mint a száraz agácafának. Figyeljen csak ide. S kikapta a kezemből a diny- nyét, bütykös ujjával megkopog­tatta és kérdően rámnézett: — Na, mit szól ehhez? — Hát igen! — mondtam nagy határozottsággal. — Na ugye — mosolyodott el az öreg, s a pénzt zsebre vágta. Én pedig elindultam azon töp­rengve magamban, hogy milyen lehet a száraz agácafa hangja. Otthon nem mertem nyilatkoz­ni a dinnye minőségét illetően. NémÁn, kétségekkel küszködve vágtam ketté. Azonnal megkós­toltam, valóban 'édes volt. — Apu, nagyon jó dinnyéi hoztál, — ujjongott a fiam. — Hát kisfiam, a dinnyéhez érteni kell — válaszoltam fölé­nyesen és négyfelé szelve neki­látott az egész család. Azt hiszem egy kicsit nőtt otthon a tekinté­lyem ... — gól — BUDAPESTI LIKŐRIPARI VÁLLALAT KECSKEMÉTI ÜZEME Értesíti ügyfeleit, hogy leltározás miatt 1974. szeptember 24-től október 5-ig az árukiadást és a göngyölegátvételt szüneteltetjük. 4173 Ami az iskolaévben szükséges: kötelező és ajánlott irodalom, kézikönyvek, különböző szótárok, térképek, összefoglalók, példatárak megrendelheti a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 128. sz. Katona József Könyvesboltjában 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Részletvásárlásnál postaköltséget, valamint 3 százalék kezelési költséget felszámítunk. Részletfizetési — folyószámla — kedvezmény. Felvilágosítás a könyvesboltban. 1710 • A honvédség helikopteres sebesült mentési bemutatója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents