Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
W:;' i '. •; , ' v . ' Ii ; ' - » £ . . - . * \ 4 # PETŐFI NÉPE 9 1974. szeptember 5. TANYA VILÁG A MAI TÁRSADALOMBAN Helyzeti adottságok és lehetőségek Csökkennek a távolságok A tanyakérdés a magyar társadalom több évtizedes problémája. A múlt század végére kialakult : magyar tanyavilág lelett az( egész kapitalista fejlődés csaknem nyomtalanul vonult el. Az utóbbi két-három évtizedben viszont lényeges változások történtek ezen a területen, is. A szocializmus építésének útjára éppen csak rálépő társadalmunk igen hamar 1 behatóan foglalkozott a jelentős számú és meglehetősen elmaradott körülmények között élő tanyai lakosság problémáival; 1949. január 22-én a kormány létrehívta a Tanyai Tanácsot, amely fennállása alatt sokat tett a tanyavilág sajátos földrajzi, települési. gazdaságii és kulturális helyzetéből adódó elmaradottság felszámolásáért. Azonban még az 1970. évi népszámlálás is 860 ezer fő külterületi (vagyis nem a község. város belterületén élő) népességet írt össze, amelyből 500 ezerre tehető a tanyán élők száma. Civilizációs elmaradottság A tanyavilág helyzetét és a tanyai településekkel kapcsolatos problémákat és feladatokat job- . ban érzékeljük, ha röviden ösz- szegezzük a településekkel Szem- . beni követélményeket. A településeknek a földrajzi, a gazdasági és az -esztétikai követelmények mellett lehetővé kell tenniük az, ott lakók bekapcsolódását a társadalmi munkamegosztásba ; részesíteniük kell őket a. társadalom által igényelt és általánossá vált egészségügyi, kulturális. szociális, kereskedelmi, stb. szolgáltatásokból; biztosítaniuk kell számukra a kötelező is- méretszint elsajátítását, és annak fejlesztését (iskola, tanfolyam, rádió. televízió, folyóiratok); meg kell oldaniuk a kapcsolattartást a társadalom többi tagjával, más települések gyors megközelítését (telefonon, utak. közlekedési eszközök közelsége stb.). A külterületi és a tanyai • településmód általában ezeknek a követelményeknek a kielégítését gátolja. A külterületi-tanyai népesség zömmel a mezőgazdasághoz kötődik: 1970-ben a keresők kétharmada (66 százaléka) dolgozott a .mezőgazdaságban és csak harmaÄtysä?azatfag; ai® ..ezeket -az adatokat aÍKoraBoi egy, vagy két évtized adataival hasonlítjuk össze, akkor itt is dinamikus változásnak lehetünk tanúi. 1949-ben a külterületi-tanyai népesség keresőinek ugyanis még 82 százaléka (még' 1960-ban is 73 százaléka) dolgozott a mezőgazdaságban. Mindez a tanyai életforma változását jelzi: a csupán mezőgazdasági tevékenységből élő családok mellett megjelent és mind több a kettős (mezőgazda- sági és ipari vagy egyéb) jövedelmű család. A tanyáról eljáró dolgozók nemcsak tevékenységükben. hanem szokásaikban, szemléletmódjukban és fogyasztásukban is hordozói a tanyasi életmód változásainak. A foglalkoztatási struktúrában bekövetkezett változást azonban minden jelentősége ellenére sem lenne helyes túlbecsülni. Ezek az arányok egyrészt ijaég messze állnak például a községek foglalkozási struktúrájától (ahol 40 százalék a ' mezőgazdasági keresők !. aránya), másrészt az egyéb nép- gazdasági ágakba való beilleszkedés is többségében még csak a szakképzetlen munkások szintjén történik. Csak a következő évtizedekben számíthatunk nagyobb arányú változásokra, a foglalkozási struktúrában. A külterületi-tanyai népesség helyzetét és a különböző szolgáltatásokkal való ellátottságát kedvezőtlenül befolyásolja a külterület távolsága a központtól. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a közigazgatási, az egészségügyi. a kulturális, a kereskedelmi és a tanulási-művelődési intézmények is a faluban vagy a városban találhatók, és távolságuk. megközelíthetőségük egyben igénybevételük gyakoriságát is meghatározza. A távolságok viszonylagosak és önmagukban véve nem szükségszerűen jelentenek hátrányos helyzetet. Ha a központtal, vagy annak intézményeivel a gyors kapcsolat ió közlekedéssel, telefonnal, vagy egyéb formában megvalósítható. , akkor bizonyos esetekben a hátrányok úgyszólván eltűnnek. Ehhez, azonban jó utak. kiépített közlekedési és telefonhálózat. esetleg rádió adóvevő állomások . kellenek. Külterületi lakott helyeink túlnyomó többsége azonban nem rendelkezik ezekkel az eszközökkel, a távolságok időben nagyok és az év egyes szakaszaiban (ősszel—télen) csak nagy nehézségek árán küzd- hetők le. Így a külterületi-tanyai népesség' zöme alapvető szolgáltatásokat kénytelen nélkülözni. I Közlekedés, iwillamositäs 1968-ban az alföldi tanyákon végzett felmérés adatai szerint a tanyák 92 százalékában volt kerékpár (egynegyedében kettő-három is) és 40 százalékában motorkerékpár. A tanyai népességnek ma már ezek a legfontosabb közlekedési eszközei. A motorkerékpárok mellett megjelentek a gépkocsik is, (A tanyák 6 százalékában.) A legtávolabb élő és a legnehezebben' megközelíthető lakóknak viszont továbbra is a lovas kocsi a fő közlekedési eszköze. A megfigyelt; tanyák' 15 százaléka használta közlekedési eszközként a. lovas kocsit. A közlekedési eszközökben tehát keveredik az új a régivel. Ez azohban nem ugyanannál a családnál jelentkezik. A tanyai családok egy részének igényei és lehetőségei is nagyobbak a technika kínálta eszközök igénybevételéré. a másik részének viszont sem igénye, sem lehetősége nincs azok használatára. A keveredést ez a szóródás teszi problematikussá. Hogy ezt jobban érzékeltessük, és a tanyai népesség helyzetét több oldalról is bemutassuk, a távolságokkal kapcsolatban még további két problémát kell megemlítenünk. Az egyik a tanyák villamosítása. amely a hivatkozott felmérés szerint a tanyáknak csak 11 százalékában tekinthető megoldottnak. A tanyai népesség csaknem 90 százaléka még ma is villamosítás nélküli házákban. telepeken él. Ahogy írni és olvasni tudás nélkül nem lehet megismerni és megérteni a kultúra és a tudb- mány legalapvetőbb ismereteit sem. ugyanúgy a villamosság hiánya a korszerűbb, civilizáltabb életforma megismerésének és eszközeinek használatát teszi lehetetlenné (televízió, mosógép, hűtőgép stb.) És valóban, az említett felmérés szerint a tanyáknak csak 5.3 százalékában találtak televíziót és 8.4 százalékában háztartási gépeket. Enyhíti a helyzetet .a tranZisztorizálás megjelenése. mert ennek következtében a tanyák 78.4 százalékában mégis használhatták a rádiót. (A tranZisztorizálás a televíziókészülékeket is gyorsan elterjesztené.) Palackos gázzal minden ötödik tanya volt ellátva. Mindez annak a jele, hogy a tanyasi lakosság belső — anyagi, jövedelmi — helyzetének javulása gyorsabb volt,, mint a külső, infrastrukturális — utak. telefon, közlekedés — körülményeké. A ..távoteág’’., cgök^enfésének dik fonoá gszköze .a. telefqí|; vagy á rádióösszeköttetés megvalósítása volna. Dr. Takács József Két falu, egy gazdaság Az apostagi Duna Tsz és a dunaegyházi Haladás Tsz tagsága ez év március 9-én úgy döntött, hogy egyesülnek. Az elhatározás a legteljesebb egyetértésben valósult meg. Némi vita volt ugyan az új szövetkezet nevét illetően, végül is a legegyszerűbb megoldást választották: felvették a Duna menti Termelőszövetkezet nevet, s a közös gazdaság székhelye Ápostag lett. Az egyesülési közgyűlés Az egyesülési közgyűlésen a tagság egyhangúlag Dér László tanácselnököt választotta a megnagyobbodott szövetkezet vezetőjévé. Mindkét település lakói jól ismerik őt, hiszen idestova harminc éve, hogy állandó munka- kapcsolata van Apostag és Du- naegyháza közéletével. Az utóbbi községben a ' felszabaduláskor Dér László a földosztó bizottságban tevékenykedett. Vele beszélgettünk nemrég a féléves,, igen rövid „múlt” tapasztalatairól, valamint az elképzelésekről. Megalapozni a jövőt Az egyesült termelőszövetkezetnek 1046 tagja van, s 4250 hektár területen gazdálkodnak. Mindenekelőtt a szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A jelenlegi 170 hektáros szőlőterületet 1976-tól további 120 hektárral növelik. A 60 hektár kajszi mellé már jövő évben további kétszáz hektárt .telepítenek. Terveik szerint az ötödik 5 éves terv végéig a közös gazdaság összterületének több, mint tíz százaléka gyümölcsös'lesz. Visszakanyarodunk a jelenhez. A betakarítás első eredményei biztatóak: búzából' 40 mázsás, burgonyából 220 mázsás átlagot értek el hektáronként. Korszerű burgonyatermesztést folytatnak egyelőre csak mintegy 180 hektáron, de ezt a területet is megduplázzák az elkövetkezendő időszakban. A napokban hozzákezdtek a cukorrépa betakarításához, itt is reménytkeltőek az első eredmények. Az egyesülés óta számottevően gyarapították a gépparkot — hat •teherautót, egy kombájnt, két burgonyabetakarító gépet és 5 traktort vásároltak.. Ezek a beruházások már a jövő elképzeléseit szolgálják, csakúgy, mim; a hatmillióért vásárolt nagy mennyiségű' műtrágya is. • Dér László térképen mutatja, hogy merre is húzódik a közös , terület. Szembetűnő, hogy viszonylag kicsik a táblák, sok te- kervényes dűlőút szabdalja darabokra a tulajdonképpen egy tagba kívánkozó határt. Ezen nyilván változtani kell, nagyobb táblákat akarnak kialakítani és több új üzemi útra is szükség lesz. Az' előterveket már elkészítették, most már a megvalósítás következik. Az állattenyésztésben! a juh vezet.’ Jelenleg 2500-at számláló állomány van, ezt 3—4 éven belül megkétszerezik. Sláger: a pecsenyebárány, ezt a Duna mentén is tudják. A szarvasmarha-állományt csak kismértékben fejlesztik. Akinek kell, az tanuljon Szóba kerül a vezetés, a szakemberek végzettsége. Hét agráregyetemet végzett tagja van a szövetkezet „parancsnoki karának”, Az öntözést, a növényvédelmet és a szőlő- gyümölcsrészleget is mérnökök irányítják. A gépműhelyvezetők és a brigád- vezetők nagy többsége’ is technikumi végzettséggel rendelkezik. A tanácselnökből lett tsz-elnök- nek is megfelelő szakmai képesítése van, amit Kiskunalason, szerzett a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikumban. Amikor mindezt rögzítjük, rövid polémia következik arról, hogy elegendő-e, egymagában a kiváló szákmai felkészültség. Az eredmény, melyhez egy-kettőre eljutottunk, nyilvánvaló: azok a vezetők, akik emberekkel foglalkoznak, tevékenységüket szervezik, irányítják, politikailag is ' képzettek legyenek. Az elnök még hozzáteszi, az is fontos, hogy a vezetési ismeretek dolgában is eligazodjanak, Ősztől nébányan elkezdik a tanulást és utána tervszerűen folytatják mindazok, akiknek szükséges. Mire számíthatnak? Az egyesülés előtt mindkét szövetkezetben aránylag jó jövedelmi aráhyok voltak. A féléves számvetés már jelzi, hogy a korábbi nívót nemcsak tartani lehet, de talán kicsivel előrébb léphetnek. Tízórás munkanapra 100 forinton felüli összeg várható. Az év végéig mintegy 70 milliós árbevételre számítanak, ez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetei terhelő termelési hitelt is rendezzék. Jövőre ugyanennyit terveznek, s később talán, még tovább emelhetik a mércét. A termőhelyi adottságok éS nem utolsósorban a tagság szorgalma jelentékeny biztosíték.^ e célok eléréséhez. 1 Jó kezdés után még jobb folytatás. Ez most Dér Lászlóék jelszava. A két szomszédos település szövetkezeti gazdái új távlatok előtt állnak. Egységben, ten- niakarásban nincs hiány. Szabó Attila Tervek, eredmények a Kecskeméti Konzervgyárban # Kilencven vagon zöldbabot vett át Bács-Kiskun és Szolnok megye mezőgazdasági üzemeitől tartósításra a Kecskeméti Konzervgyár. Konzervipari és mezőgazdasági ' szakemberek figyelik a kecskeméti gyár fogadóállomásán az ömlesztve szállított zöldbab átvételét. Már üvegekbe került az előfözött, tisztított és válogatott zöldbab. Utántöltés, zárás és hőkezelés után kerül az új termék a készáruraktárba. ' Tótb Sándor felvételei) Sikerrel zárult az első hat hónap a Kecskeméti Konzervgyárban — mint arról Szalay András számviteli főosztályvezető tájékoztatott. — Több. mint 6 millió forinttal túlteljesítettük tervünket, annak ellenére, hogy a szeszélyes időjárás komoly gondokat okozott a folyamatos nyersanyag-ellátásban. A késői beérés miatt hetekkel eltolódott a gyümölcs- és zöldségféleségek feldolgozása. — Mi volt a vállalat legfőbb célkitűzése, erre az ’ időszakra? — Nálunk az első félév munkájának jelentős részét az előző félévben legyártott félkésztermékek feldolgozására és értékesítésére fordítjuk. Részben ezt a munkafázist szedettük volna gazdaságosabbá tenni, részben pedig a szokásos első félévi veszteséges tevékenység nyereségessé tételét tűztük ki célul Örömmel mondhatom, hogy minfdkét feladatnak eleget tettünk. Ezt mi sem bizonyítja jobbán. mint az. hogy az elmúlt 6 hónaDhoz viszonyítva 11.5 millió forinttal többet termeltünk. a termelékenység pedig 4.5 százalékkal emelkedett. — Miiven körülmények hatására alakult ki ez a kedvező eredmény?' — Bár az anyagköltség igen sók gyümölcs- és zöldségfélénél —1 többek között az almánál, Szamócánál. zölborsónál — a rossz termés miatt emelkedett, az anyagnormánál jelentős megtakarítást értünk el. Az anyagigényesség változásából eredő üzemi eredmény javulását az is alátámasztja. hogy az egy tonnára eső, változatlan áron számított termelési érték az elmúlt félévhez képest 758 forinttal emelkedett. — S hogyan alakultak a bérköltségek? — A júniusi termelés visszaesése ellenére az átlagbér 4,5 százalékkal nőtt. Az egy munkásra jutó túlórák száma — a nemkívánatos létszámcsökkenés következtében — 1.1 százalékkal emelkedett. Mielőtt még megkérdezné. hogy ennek mi az oka, válaszolok. Kecskeméten a létrejövő munkahelyek száma lényegesen több. mint amennyi munkavállaló v%n. Ma már alig van jelentkező konzervipari segédmunkára. Tíz év alatt körülbelül 500 fővel csökkent dolgozói állományunk, így,*, extenzív termelésnövelésre s^íprenh'jj()c^.js tl§ftf$3s£gühk,. ezért fontos számunkra a munka minél intenzívebbé tétele, a jobb munkaszervezés 'lehetőségeinek kihasználása. — Ha már itt tartunk, szeretném megkérdezni, milyen tapasztalatai vannak a gyárban a Dolgozz hibátlanul mozgalomnak ? — Először csak két 'üzemrészben vezettük be próbaképpen, ma már igen sok területre kiterjed. Különösen nagy segítséget nyújtott a nehéz hónapok idején a terv túlteljesítésében, a munkaerővel ,és anyagokkal való takarékosságban. a selejt csökkentésében, a minőség javításában, a termelékenység növelésében. Ezzel párhuzamosan a XI. párt- kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben dolgozó brigádjaink jelentős mértékben járultak hozzá első féléves eredményeink eléréséhez. — Megfelelő a gyár gépparkja ahhoz, hogy a dolgozók munkáját minél jobban megkönnyítse? — Ezt nem mondhatom. Az- el- ^szr^@3^^^fepék"í!a9^ajffS?^t *Sa s’öK^íbená1?*és^elSftős TOÍfííká- &rőt Wte^z táskiesés akadályozza a feldolgozást. A feltétlen szükséges hagy rekonstrukcióra még nem került sör, de megpróbálúnk segíteni a nehézségeken a rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközeink keretén belül. — Tudjuk, hogy a gyár igen jelentős külkereskedelmi kapcsolatokat tart fenn mind szocialista, mind pedig kapitalista viszonylatban. Eleget tudnak-e tenni a megrendeléseknek ? — Exportunk kétharmad része szocialista országokba, egyharma- da pedig tőkés országokba irányul. bár az utóbbi részaránya dinamikusan növekszik. Igyek-/ szünk kapcsolatainkéi# minél jobban kiterjeszteni és az igényeket mennyiségileg és minőségileg is kielégíteni. S bár a szocialista országokba szállított termékeink mennyisége az első félévben csökkent, értékben exportterveinket túlteljesítettük. — Tudomásunk szerint a belkereskedelem is szívesen vásárol- fa.a’Tíeéskeméti KÓhzervgyár 'termeiéit.' A tervezettnek megfele- ISSff'alakult-e a" beTfoldré' irányuló szállítás? — Sajnos, nem. Ennek két ösz- szetevője is van. Az egyik, hogy édes áruból kisebb volt a kereslet a vártnál, a másik pedig, hogy a zöldborsó feldolgozása és értékesítése áthúzódott a második félévre. Ilyen az utóbbi 20 évben nemigen fordult' elő. Mindent összevetve, hogyan ítélt meg az első félév munkáját az éves ter/v 'teljesítése szempontjából? — Mindenképpen kedvezően. Az elért eredmények lehetővé teszik,; hogy a megnövelt 41 milliós éves tervét teljesítsük. | Csapiár Éva A vállalatnak kifizetődő... és a munkásnak? A Ívovi televíziósképcső-gyár 2-es számú üzemrészében, ahol több mint ezer ember dolgozik, tavaly 50- munkahelyét megszüntették. A termelés nem csökkent, egyes részlegekben 15—20 százalékkal emelték a normákat. A műhelyben ez nem keltett elégedetlenséget, sőt, ahhoz is hozzájárult, hogy mindenütt javuljon a munkaszervezés. Ennek az a.magyarázata, hogy maguk a munkások kezdeményezték a létszámcsökkentést és normarendezést. Egyikük, Anatoiij Dorosen- ko gépbeállító ezt a P következőképpen magyarázta: || — , A lakatos- és beállítócsoportban 47-en Voltunk és mindenki mindenért, felelt. Vagyis a csoportvezető egy műszakban is bárkit bármilyen, 'munkára irányíthatott. Azt javasoltuk, nézzük/meg, mi lenne, ha minden egyes ember meghatározott szá- ' mú berendezésért felelne, s figyelemmel kísérné a technológia betartását a saját részlegén? Megvitattuk a részlegvezetővel. Segített kidolgozni az optimális munkaszervezést, így ugyanazt a munkát kevesebben is el tudjuk látni és í a személyes felelősség fokozása révén a minőségi mutatók is javultak. A gyáregység szakszervezeti taggyűlésén egyhangúlag támogatták elképzelésünket, hogy egységes komplex munkacsoportba vonjuk össze a vákuumműhelyi lakatosokat és beállítókat. Így a termelési előírások mérséklése nélkül 47 hely,ett 39-en elintjük a. munkát. A normánk ugyan 20 százajék- kal emelkedett', de a jó munkaidő-beosztás, a személyes felelősség ellensúlyozta a megnövekedett. terhelést. A termelés ritmusa nem változott, a minőség pedig javult, | — És a termelékenység? — Nemcsak nálunk, de az egész üzemrészben emelkedett. . — Mit nyertek ezzel? , — Alapfizetésben semmit. Eddig is 180—220 rubel között kerestem havonta, most is annyit kapok, A gazdasági hatás azonban jelentős. Javaslatunk eredményeként a részleg megtakar!-' tása kis híján 110 ezer rubelt tett ki. Ennek az összegnek a felét prémiumként ^megkapják ' a munkások. Azokat sem érte anyagi, vagy erkölcsi sérelem, akiknek ott, feleslegessé, vált a munkája. Valamennyien szakképzettségüknek és kívánságuknak megfelfelő munkát kaptak a gyárban, fizetésük megmaradt, sőt, helyen-, ként emelkedett. A szakszervezet gondosan | figyel arra, hogy a munkások ne károsodjanak. A beállítok és lakatosok példá. ját szinte az egész üzem követte, minden brigád hasonló javaslatot tett, így a gyár 1973-ban 21 százalékkal növelhette az értékesítésre kerülő termékek mennyiségét, a munka termelékenysége pedig 1972-höz gépest 13 százalékkal nőtt. És hogyan hat ez a munkások anyagi helyzetére? Ezt kérdeztük Andrej Pláákovszkij mérnök- .közgazdásztól, a gyár munka- és bérosztályának vezetőjétől. — A tervén felüli nyereségből tavaly több .mint 2 millió 600 ezer rubel jútott az anyagi ösztönzési alapra, 200 ’ ezerrel több, mint 1972-ben. Ezt az összeget a mennyiségi, dé mindenekelőtt a minőségi eredményeket honoráló fyrémiumként. fizettük ki. A gyár igazgatósága évente körülbelül 1 millió rubelt fordít kulturális és jóléti célokra, közte lakásépítésre. A gyár csaknem mindén munkása kap ingyenes, vagy 30 százalékos térítésű kedvezményes szanatóriumi, | vagy üdülőbeutalót. A gyárnak saját üdülője van a Fekete-tenger partján. Lvov közelében és a Kárpátokban. Bővítjük a bölcsődéket és az óvodákat, egyhgrma- dával több ember étkezését biztosítja a gyári konyha. Sportklubunk 28 szakosztályáJ nak jelenleg több mint 6200 tagja van. Idén a szakszervezet és az igazgatóság 100 ezer rubelt fordít testnevelési és sportcélokra. Ezenkívül fizeti az amatőr művészegyüttesek működéséhez, azf üzemi . könyvtár fejlesztéséhez szükséges pénzösszegeket. Vagyis, ami- kifizetődik a gyárnak, annak a munkások is hasz- ,, nát látják. Vlagyimir Popov (APN—KS) m