Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

1974. szeptember 29. 0 PETŐFI Népe 0 3

KOMMENTÁR

Lent és fent a közművelődésben

KITÜNTETÉSEK

a fegyveres erők napja alkalmából

Félmilliót érő újítás

Baja íölé, a legmagasabb magyar siló te-, tejére kétféleképpen lehet feljutni. Az egyik változatban több mint kétszáz lépcsőfokot kell mégmászni. (A felvonót csak ezután igen gyor- be.) j) A másik [ehetőség tulajdonképpen a cikki témája.

Az előzményekről annyit, hogy az 1972 decemberében kezdett alapozási munkák után igen sorsán * haladt az építkezés Csaknem 10 ezer köbméter betont építettek be a szakemberek. Naponta 3 méter 12 centit nőtt az épület, s 26 nap alatt értek a tetőre; Nemcsak a betonozást foglalja

magába ez az időszak, hanem a vasszerelést, a- felületképzést és a belső acélgerendák elhelyezését is. Ez volt a legnehezebb, szinte artistamunkát végeztek a szerelők. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat bajai főépítésvezetőségének munkásai komplex-brigádokat alkottak, s szünet nélkül, naponta 12 órát dolgoztak. Kitettek magukért a Jelki András, Petőfi Sándor. Lenin, Táncsics Mihály szocialista brigádok tagjai.

A 2000. vagonos gabonatároló 55 méter magas falainak Vastagsága 18 centiméter. Az eddigi gyakorlatok alapján felületkezelés nélküli silókat alkalmaztak. Ez a gabonára káros volt, mert a csapadék átszívódott és nedvesítette a magokat. Azért döntöttek úgy, hogy befestik a külső falakat. Az Elastolin műanyagfestéket három rétegben festik fel. Az egymillió forintot érő festék filmszerűen tapad a betonra. Nem zárja el a pórusokat, átengedi a levegőt, s vízhatlanná teszi a falakat.

Az eredeti tervek szerint körül kellett volna állványozni a mam- mutépítményt. Ez 20 állványozó kéthónapos munkáját, s 5Ö kilo• A meredek falakon, Fábik Pál újítása alapján, nem szükséges állványerdőt alkalmazni. Anélkül is gyorsabb, olcsóbb a festés.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

méternyi állványcső felhasználását jelentette volna. Kalkulált költségvetése 770 ezer forintot tett ki.'

Fábik Pál építésvezető más megoldást választott. Újításának lényege, hogy egy kétszemélyes függőkast vontatnak fel a falak mentén. A csehszlovák gyártmányú berendezést eddig csak középületek homlokzatán használták. A felvonó segítségével minden külső homlokzati rész megközelíthető. s az Országos Szakipari Vállalat festői gyorsabban, jobb munkát végezve dolgozhatnak. Ezzel a módszerrel 500 ezer forintot takarítanak meg.

Tímár György főépítésvezető és Fábik Pál mindennap kipróbálja a szerkezetet, s csak ezután engedik használni. Az alapvető fizikai törvények alkalmazásával (rögzítés nélküli felfüggesztéssel oldották meg a csörlők elhelyezését) tizenhatszoros biztonságot értek el. A tökéletes üzemelés érdekében szélmérőt is alkalmaznak, s csak akkor kell leállítani a munkát, ha a szélerősség eléri a másodpercenkénti 10 métert.

H. P.

Népművészetet a modern otthonba!

Pénteken délelőtt a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében Oláh.Ist- ván altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöké, miniszterhelyettes adta át a honvédelmi miniszter elismerését. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronzfokozatát \ Kapta Pesir Jó- tsef, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag' Tsz műhelyvezetője. A Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapta 15 év után Faragó Ferenc, a Kecskeméti Városi Tanács ipari (Csoportvezetője, Karafiáth Károly, a Kiskőrösi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Paczo- lai Sándor, a Fajszi Községi Tanács V. B. titkára.

Pénteken a megyei rendőr-főkapitányságon dr. Fehér Géza rendőr alezredes emlékezett meg a fegyveres erők napjáról, ahol megjelent dr. Szenté István, a megyei pártbizottság munkatársa. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Baksi József, Molnár György,- Páncsics Lukács, Szabó Kálmán rendőr őrnagyokat, Szabó Zsig- mond rendőr századost, Kiss István rendőr főhadnagyot, Kövesi János rendőr zászlóst, és Mészáros Sándor rendőr főtörzsőrmestert. A kitüntetés ezüst fokozatát kapta. Modok Imre rendőr százados, Nagy István rendőr hadnagy, Holló István, Kovács János, Körösi József rendőr főtörzsőrmester és Vilmos Lőrinc rendőr törzsőrmester. Bronzfokozattal tüntették ki- Szliva László rendőr őrnagyot, Dani Gábor és Gyöngyösi János rendőr főtörzsőrmestert. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Darvas István réndőr százados, Badari József és Fekete Jánosi rendőr főtörzsőrmester, Lengyel Béla és Térjék Sándor rendőr törzs- őrmester. Ezüst fokozatát dr. Horváth Ferenc rendőr főhadnagy, Dulics József réndőr törzsőrmester és- Répás József rendőr őrmester. Bronz fokozatot kaptak Mizsei' József rendőr főtörzsőrmester, Bácsfalvi István és Ohat Béla rendőr törzsőrmester, Kopasz János rendőr őrmester. Az önkéntes rendőrök közül a Köz- biztonsági Érem arany, ezüst és bronz fokozatában tizenöten részesültek.

A tűzoltóság megyei parancsnokságán Sebestyén István tűz-' oltó alezredes nyújtotta át a fegyveres erők napja alkalmából a Háza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Jónás Sándor tűzoltó főtörzsőrmesternek, ezüst fokozatát pedig Ászity Ferenc tűzoltó főtörzsőrmesternek. A Tűzbiztonsági Erem arany fokozatát kapta Ledenyák Mihály tűzoltó főtörzsőrmester, ezüst fokozatát Bitó Ferenc tűzoltó főtörzsőrmester, bronz fokozatát pedig Tegzes Lajos tűzoltó főtörzsőrmester. Tűzoltó őrnaggyá lépett elő Szabó Mihály tűzoltó százados, tűzoltó zászlóssá pedig B Tóth László, Hetényi Imre és Lengyel József tűzoltó főtörzsőrmester.

A polgári védelem megyei parancsnoksága pénteken délután emlékezett meg a fegyveres erők napjáról, ahol megjelent Terbe Dezső, a megyei tanács pártbizottságának titkára. A kitüntetéseket Vízhányó Ist-óán , őrnagy nyújtotta át. A Szolgálati Érdemérem kitüntetést 20 év után Jászberényi János százados vette át. Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült dr. Kovács Gyula, Vágó Iván és Gémes Gábor. Tizenegyen pénzjutalmat kaptak.

Kiskunhalason a határőrség parancsnokságán Dudás István határőr alezredes, Katanics Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának jelenlétében nyújtotta' át a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Kelemen József határőr főtörzsőrmesternek, bronz fokozatát Varga Attila és Faludi Ferenc határőr főhadnagyoknak, Jójárt B. Péter polgári alkalmazottnak. Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Vörös Simonná, ezüst fo-' kozatát Kovács Mihály határőr főtörzsőrmester, bronz fokozatát Fülöp Ferenc határőr százados, Kovács Gábor határőr főhadnagy és Boda Miklós határőr főtörzsőrmester. A Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetésben részesült: Hegedűs István, a járási pártbizottság titkára, ezüst fokozatában Szenti János, a Bajai Vízügyi Igazgatóság igazgatója, bronz fokozatában Selymes János, a kunbajai Béke Csillaga Tsz elnöke.

A munkásőrség megyei parancsnokságán dr. Greiner József a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a munkásőröket. Dr. Cserháti László megyei parancsnok a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát nyújtotta át Antal Mihálynak és Bibók Kálmánnak. Ezüst fokozatát Kovács Károlynak és Torna Jánosnak. Bronz fokozatát Végh Lajosnak és Dányi Istvánnak. Munkásőr Emlékjelvényt kapott Szálai József, Patyi László, Laczkó Gyula, Nusser Elemérné, Pólyák József, ifjú Szilágyi Mihály, dr. Franyó János rendőr ezredes, Egyed József rendőr őrnagy. '

A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei székházában Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára, Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkára és Lengyel László, a megyei párt- bizottság munkatársa jelenlétében köszöntötte a meghívottakat Bognár Ferenc őrnagy, az MHSZ megyei titkára. Pólyák Imre negyei titkárhelyettes emlékezett meg a fegyveres erők napjáról. A Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült Zalatnai Pál. Az MHSZ Kiváló Munkáért Erem arany fokozatát .kapta Horváth Pál, Mátrai Károly, Molnár István és Szele Lajos őrnagy. Ezüst fokozatát Kapoli József, Baksa Sándor őrnagy, Pálfi Pál, Kiss Jeremiás, Kónya Vilmos és Szirtes Kálmán őrnagy. A társadalmi aktivisták közül tizennégyen részesültek pénzjutalomban.

A népművészeti lakástextiliák és díszítők további népszerűsítésére október 2-től 12-ig a kijelölt boltokbán. meghatározott cikkek körére 40 százalékos árengedményt nyújt a . népművészeti és háziipari vállalat. Szőttesek, hímzések és különféle népi fazekastermékek tartoznak a kedvezménybe vont termékek csoportjába, értékük csaknem 4 millió forint Kedvezményes árusításra Budapesten a Lenin körút 84., a Rákóczi út 32. és a Szent István körút 26- szám alatti boltokat, vidéken pedig a békéscsabai, debreceni, dunaújvárosi, székesfehérvári, kaposvári, miskolci, /nagykanizsai, nyíregyházi, pápai, szekszárdi és tatabányai üzletet jelölték ki.

„S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.”

Kitől választhatna méltóbb kiindulópontot egy szocialista ország, mint zseniális költőjétől, József Attilától, t amikor nagy fontosságú társadalmi ügyét, a közművelődést akarja javítani? Aki odafigyel rá, hogy egyre népszerűbb, mind többször elhangzó szavunk lett a közművelődés, szemléletformáló és mozgósító eszmecserék zajlanak körülötte- érte — az előtt teljesen világos, hogy egy új fajta honfoglalás megy végbe az - emberek tudatában.

A közművelődés nem egyetlen, de nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy igazán otthon érezzük magunkat a minden eddiginél teljesebb emberi életformát kínáló társadalmunkban. Annak során, hogy az emberek — szerencsére — egy ideje már nem csupán a létfenntartásért dolgoznak, egyre meghatározóbbá válik a műveltség, az életmód, az ízlés és az erkölcs. Az öntudato- sabb forradalmárokat sohasem csak a munka és a kenyér követelése vezette, hanem hajtotta őket az „éhe a szépnek” is. A közművelődésnek alapvető szerepe van abban, hogy önmagunk építésére vagy sekélyesítésére használjuk-e a növekvő életszínvonal adta kényelmet.

Hazánk közvéleménye megmozdult a Központi Bizottság március 19—20-i közművelődési határozata nyomán. Intézkedési terveket dolgoznak ki a megyei tanácsok, a KISZ, a Hazafias Népfront, módosulnak egyes közgazdasági szabályozóit, hogy nagyobb lehetőségük legyen az üzemeknek is a támogatásra. Bács- Ksikunban a megyei pártbizottság júniusi ülése óta járási és városi szinten tárgyalták a kérdéseket, amelyeket napjainkban az alapszervezetekben tűznek napirendre. A héten pedig psszegező és ösztönző céllal tanácskozott az országos közművelődés-politikai aktívaértekezlet. A színhely, az Országház kongresszusi terme önmagában jelképes erejű volt.

József Attila jatnaki reménykedéssel a legszélesebb körű „okos gyülekezetről” szól versében. A szükségszerűséget felismerve, fentről elindult a határozat. Fél év elteltével’önost felmérték, hogy hol tart a folyamat. A cél az, hogy mindenki részesévé váljék a személyiségnemesítő közművelődésnek, amit természetesen nem lehet elvekkel elintézettnek tekinteni. Szükséges hozzá a legkülönbözőbb posztokon és szinteken dolgozó vezetők példát mutató akarata. Meg kell nyílniu^ az agyagi segítséget-hozó forrásoknak. A közös, az egész népért érzett felelősség alól senki sem húzhatja' ki magát azzal, hogy őt az élet egyéb területére ápllította a beosztása. Ahol pillanatnyilag, nincs mód az új művelődési házat, nagyobb könyvtárat, minden igényt kielégítő klubot teremtő beruházásokra, ott az egyszerűbb, olcsóbb megoldásokat szükséges keresni. Ahol eddig csak a „népművelőktől” vártak mindent, ott a párttitkámak, az igazgatónak, a tanács- és szövetkezeti ejnöknek, brigádvezetőnek, társadalmi tisztségviselőknek és minden értelmiséginek rá kell döbbenni, hogy nem moshatják a kezüket hűvös eleganciával. ’ A tervezett közművelődési törvény megszületése előtt sem várhatnak ölbe tett kézzel arra, hogy majd felülről, egyszeriben megjavul a lakó- éá munkahelyek kulturális helyzete, növekszik az olvasottság, a művelődési házak, múzeumok látogatottsága, a művészet iránti érdeklődés.

Ha nem is különösen sok, de akad már példa á helyi összefogásokra, a közös közművelődési alap létrehozására. Egyebek között ilyen az, hogy Vaskúton a termelőszövetkezet milliókkal járult hozzá a művelődési ház létrejöttéhez, és fenntartásához, a könyvtárral, klubhelyiséggel és vonzó presszóval történt bővítéshez. Felismerték, hogy a termelési javak előállítása nem lehet öncélú, érdemes segíteni azok értelmes felhasználását is.

A ma kezdődő múzeumi hónap ugyancsak elgondolkodtat azon, hogy miképp lehetne felszámolni a még meglevő „fehér foltokat”. Ezekben a hagyományos közművelődési1 műhelyekben sikerült elérni, hogy megszűnt a főváros és a vidék közti különbség. Egyaránt színvonalas, tudományos alaposságú kállítások várják a látogatókat. De mind gyakrabban el kellene jutni — előadásokkal, vándorkiállításokkal — azokhoz a munkásrétegekhez és .a távolabb élő emberekhez is, akiket az életmódjuk, szokásaik még r- távol tartanak a rendszeres műveltséggyarapítástól. S akik először jönnek ide, őket szakszerű, beavató tárlatvezetés kímélheti meg attól, hogy eiveszetten ácsorogjanak a tárlók előtt.

Nehéz lenne megrajzolni határozott vonalakkal a közművelődés glóbuszán olyan szélességi köröket, amelyek azt jelzik, hogy meddig ért el eddig a jó ügy hatása, hol húzódnak a hideg és a meleg égövek. Annyi vástórtt megállapítható, hogy a pártszervek Kezdeményezők voltak. Á2 önálló Kulturális Minisztérium létrejöttével valamint az oktatási tárca segítségével, a munká- és pénzügy csatlakozásával az állami irányításban is elindultak útjukra az intézkedések, amelyeknek meg kell járniuk a mindenkihez elvezető lépcsőfokokat. Ezeken a lépcsőkön aztán — a legkülönfélébb területék gazdáinak és irányítóinak részvételével — egyre magasabbra vághat neki a közművelődés ügye. Immár fölfelé emelkedve és emelve.

Halász Ferenc

Vadkacsafarm

Vadkacsafarm? Hát ezt hogy csinálták? Tudtommal a vadkacsa, más titulussal tőkés réce, költöző madár. Vagy ha áttelel is helyenként, akkor is röpül, vándorol. Hogy rekesztik el tőle az eget? Hálót feszítenek ki a Vizük fölött? Vagy „megnevelik”? „Nézd, réce koma, mit vadulsz még mindig? Hát élet az: örökké kóborolni? Látjátok, szelíd házi rokonaitok milyen szépen megülnek a fenekükön.”

Ugye, milyen naiv képtelenség fordult meg a fejemben!'

Meg hogy: mivel édesgették e vadmadarakat, hogy hajlandók voltak a lételepedés- re?... S ez olyan extra üzemág a szövetkezetben?

— Ki a vadkacsafelelős? — kérdeztem a Kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz majorjában.

— Szabó Pista bácsi — felelték, s körbetelefonálták érte a külvilágot. Mert hogy.' az ő munka- területe a határ. A téesz autójavító telepén sikerült elérni. Mezőőrökkel tanácskozott. Mint előadó ;— ő ült az asztalfőn.

Hallván, hogy kedves madarairól van szó. nem tétovázott. Félórára átadta másnak a stafétabotot.

A nyirkos hűvös elől a kapus- fülke kis asztala mellé húzódtunk.

— Hogy támadt az öüet vad-, kacsartevelésre? Mit hoz*ez a té- esznek?

Egykettőre kiderült, hogy a vadkacsafarm a kiskunfélegyházi Petőfi Vadásztársaságé. A szövetkezet a helyet adta — épületeket,

területet, vizet — a vadnevelésre. Meg aztán fácánt is tenyésztenek ott az egyik épületben. Vadászatra.

Szerződésünk van a MAVAD- dal. Tavaly például mintegy 600 fácánt adtak át. élőt. lőttet vegyesen. Az eleven madárért 100 forintot, emezért 55-öt fizetnek. 1972-ben 2000 fácánt neveltek.

— Az idén, május végén- ezernyolcszáz napos-fácáncsibét vásároltunk Nagymágocsról — Vérfelfrissítésre ... Hogy ne korcso- sodjanak. Mert ha sokáig vér a vérből tenyészik, meglátszik a formáján, torzul, a súlva se akkora, s a tollazata is más.

Tehát vadászatra is nevelik, 6 hetes korukban engedik ki a madarakat. 5—6 km-en belül mozognak, „kimondotta^” a kultúr-, megművelt területet kedvelik, ott aztán találnak szemet, magot.

A Petőfi Vadásztársaságnak 52 700 hold területe, s arra 93 tagja van. Köztük minden rendű és rangú ember, ezredestől postásig, tsz-tagtól munkásig, 20 évestől 70 esztendősig.

Tehát jó. ha van mire lőni.

— őszintén szólva, a vegyszerezés elég sok kárt tesz például a nvulakban. öt éve ezért is intézzük úgy, hogy közmegegyezéssel csak 2—3 nyúlat kap minden vadász évente. Tudniillik puskavégre. Hogy inkább élve ...

De engem most jobban „izgat” a vadkacsa.

— Kinek az ötlete volt? Mióta foglalkoznak vele?

— Cserkeszöllő felé jártunk, az ottani Magyar—Román Barátság tsz-ben láttuk meg a vadkacsákat. Na ezt mi is megpróbáljuk ... Tőlük vettünk 3000 tojást. ' s abból neveltünk törzs- állományt. 1973-ban 1186 madárból 850 volt tojó. ezek 940 utódjával jelenleg több mint 2000 vadkacsánk van.

46 000 tojást adtak el á Lábodi Erdőgazdaságnak, darabonként 10 forintért

— Ebből 350 000 forint jött be a vadásztársaságnak.

— De hát ha tíz forintjával...

— Körülbelül százezer forintot tettek ki a költségek. A szállítás majd harrhincezerbe került, ötszáz forint a táp mázsa la. na meg a munkadíjak.

A leszerződött vadkacsákat — kilónként 55 forintért — a MAVAD veszi át. Szerződés nélkül csak 45-ért. Egyi kilogrammosra 55—56 nap alatt nő meg a kacsa.

Az erdőgazdaságnak eladott tojásokból vadászatra nevelnek ott madarat.

Félegyházán törzsállomány van, meg tojás. Vadkacsára vadászni hol is lehetne abban a határban ?A Csongrádi útról pompás bekötőút vezet a majorhoz.

— Az a három épület az — mutat előre a gépkocsiból Szabó István. — A nádtetejűben a fácánok vannak, a cserepes a kacsáké. A harmadik a gondozó he-' lyé meg a takarmányé... A madarak átteleltetésére eddig „begyűjtöttünk” már 150 mázsa sze- mestakarmánvt.

Ami tisztításkor, szárításkor elhull. kiváló erre a célra. Alig-ke- rül valamibe, vagv semmibe se.

Bozótos, magas füvű terepen haladunk, mostmár gyalog, a kacsák tavához, bekerített kifutójához. A vízen száz meg száz barna madár „köröz”. Barna? Igen, úgy egészében. De közelebbről látva mennvi más finom színtől díszes a tollazat. Fehér gyűrű- a nyakon, zöldbei), zöldes-feketében játszik a fej. a szárnytükre

ragyogó kék „rangjelzés”, bíborvörös fénnyel, fekete-fehér szegéllyel.

Megszokták az ember közelségét, legfeljebb a fejüket kapják arra. azt is nemes vadakhoz illő méltósággal. Érdekes a mozgásuk a vízen Sok-sok jól kivehető kör, egymástól függetlenül is, meg körkörösen. Élénkebb. ha szabad így kifejezni „katonásabb” -az úszásuk a házikacsákénál. Kecsesebbek is. Masszív, izmos jószágok.

— Ezek már nem mennének el. ha kerítés nem lenne is.

Egy réce pont ezt tanúsítja. Kétségbeesett igyekezettel fürkész a drótakadálv mentén le-föl, hol találna bejáratot a többiekhez. Elcsavargott a kisöreg. A szikár, nvúlánk vadászmester szélfútta, napégette arca mosolvra enyhül. Óvatosan, két karját széttárva lopakodik közelebb, hogy megfog- ja.

Csak a kifutóban sikerül, némi madár-kontrabont közepette nya- koncsípni egy ijedt vadkacsát. Mekkora tiltakozás mindenféle cirógatás ellen. A hangja: kacsahang. csak szebb zenéiű.

. Szabó István kicsit széthúzza a madár szárnvtollát.

— Tapintsa csak meg viszi ujjamat a végéhez. Csonkot érzek. — Két napos korukban, itt az első ízig. a szárnvhegyben levő vezértollat — villannyal — lesütjük. Nem fáj. nem is vérzik, egy csöpp var marad utána... Ezután legfeljebb egy méter magasra tud felszállni.

... Köröznek, köröznek fáradhatatlanul a „szelídített” vadkacsák. Vajon nem az nyugtalanítja őket. hogy ilyenkor •>; feltámadnak az éles őszi szelek, máskor, eddig mindig útra keltek?

Tóth Isttán (Opaussky László felvétele.)